STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A MAGYARORSZÁGRA MENEKULÖK FÖBB ADATAI*
DR. LAKATOS MIKLÓS—MÉSZÁROS ÁRPÁD
Tekintettel a menekültprobléma egyre nagyobb jelentőségére, érdemes megvizsgálni a menekülők főbb demográfiai és társadalmi-foglalkozási összetételét. Ez a vizsgálat támpontot adhat a menekülőkkel kapcsolatos további feladatok megoldásához, segítheti a menekülők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket.1
Ismeretes, hogy Magyarország 1989. március 14-én csatlakozott a Genfi Menekültügyi Egyezményhez, amely 1989 júniusában lépett hatályba. Ugyanakkor végrehajtási utasítás, eljárási jogszabály hiányában alkalmazására nem kerülhetett sor. E joghézagot az Elnöki Ta—
nács és a Minisztertanács rendeleteivel szüntették meg, s ezek 1989. október 15—én léptek életbe. Ezen időpont után a korábbiaknál részletesebb adatszolgáltatást tettek kötelezővé a menekültek számára, de az egységes vizsgálat érdekében csak azokat az adatokat elemezzük, amelyek mindkét időszakról megvannak. Ennek következtében csak néhány főbb demográ- fiai, foglalkozási adattípus áll rendelkezésünkre, melyek segítségével megpróbálhatjuk fel—
vázolni a menekülők különböző ismérvek szerinti összetételét.
Mielőtt adataink részletes elemzését elvégezzük, röviden összefoglalunk néhány elvi szempontot.
Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint egyes népcsoportok vándorlásában nemcsak po—
litikai, hanem gazdasági okok is szerepet játszottak, sőt ez utóbbi egyre nagyobb jelentőséget kapott. A második világháborút követően Európában még a politikai okokból történő né—
pességmozgás (gondoljunk a lengyel—német, a szlovák—magyar népességcserére), az európai konszolidáció után azonban főleg a gazdasági okokból történő népességmozgás volt a jel—
lemző. A gazdasági fejlődés egyre jobban megosztja a világ országait. A fejlett gazdasággal rendelkező országok (hasonlóan a demokratikus berendezkedésű országokhoz) nagy vonz- erőt gyakorolnak az alacsonyabb életszínvonalat nyújtó és a diktatórikus jellegű országok lakóira. Az észak-amerikai és a nyugat—európai országoknak szembe kell nézniök azzal a ténnyel, hogy a világ szegényebb régióiból jelentős számú bevándorló érkezik. A gazdasági fellendülés időszakában a fejlett országoknak kevésbé okozott gondot a bevándorlók foga- dása, de a recesszió idején már figyelembe kellett venniük, hogy gazdaságuk nem képes fel- szívni az idegen munkaerőt, és a lakosság is egyre nagyobb ellenszenvvel viseltetike réteggel szemben.
' A jelen tanulmány a Magyarországra menekülők főbb demográfiai, társadalmi-foglalkozási adatai (1988—1990.
V. 31. között) címmel 1990 őszén megjelent kiadványban szereplő elemzés alapján készült. (Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1990. 85 old.) Ezúton szeretnénk megköszönni Józsa Zsuzsának, Orgoványi Emília'nak, dr. Tólh gJudimak és Magyar Csabának az adatok összeállításában, számítógépes feldolgozásában végzett értékes munkáját,
* A menekülők adatait a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányságának (BMORFK) Külföldieket Ellen—
őrző osztálya gyűjti. Vizsgálatunk elsősorban azon bevándorlókra terjedt ki, akik 1988. I. 1. és 1990. V. 31. között érkez- tek Magyarországra. (Az adatbázisban találtunk 321 olyan személyt, aki 1988 előtt jött Magyarországra, csekély számuk miatt az elemzésben együtt kezeljük az 1988-ban érkezettekkel.)
A második világháború utáni Európa nyugati államaiban — mint célországokban — egyre terjedt az a felismerés, hogy egységes jogi alapon rendezni kell a hazájukat elhagyni ki- vánók helyzetét, szét kell választani a kivándorlókat abból a szempontból, hogy politikai vagy gazdasági indokok motiválják—e kivándorlásukat. Az egységes elbírálás érdekében az ENSZ tagállamainak egy része elfogadta a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genii Menekültügyi Egyezményt és az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvet. Ezek—
ben a dokumentumokban megpróbálták pontosan definiálni, hogy ki tekinthető politikai szempontból üldözöttnek (menekültnek), és a befogadó országoknak milyen kötelezettségei vannak e személyekkel szemben. Tekintettel arra, hogy a politikai üldözöttség többnyire olyan országok lakosságát érinti, melyek gazdaságilag is — főleg a fejlett országokhoz ké—
pest — elmaradottak, az esetek nagy részében a két motivum összekeveredik. Azoknak, akik megkapják a menekült státust, jóval nagyobb az esélyük az adott országban az állampolgár—
ság elnyerésére, mint a csak anyagi okokból, a jobb élet reményében bevándorló társaiknak.
A nyugati fejlett országok menekültté nyilvánítási gyakorlatában — a menekültügyi egyezmény egységessége ellenére — mindig megfigyelhető volt az aktuális politikai szempontok elsődlegessége. Egy—egy ország politikai menekültjeit sokszor aszerint kezelték pozitivan vagy negatívan, hogy a befogadó ország politikai céljait tekintve milyen viszonyt próbál kialakítani azzal az országgal, ahonnan a menekültté nyilvánításért folyamodó személy érkezett.
Az elmúlt negyven év alatt a volt szocialista országokból érkezett menekülteket a nyu- gati országokban egyes időszakokban és országonként különbözőképpen kezelték. Általá- ban a nagyobb társadalmi összeütközések után — például Magyarország esetében 1956-ban ——
könnyebben megadták a menekült státust, mint az 1970—es évek politikai szempontból eny—
hültebb légkörében.
A volt szocialista országokban a menekültkérdést mindig az időszerű politikai irányvo- nalnak rendelték alá, és nem vették figyelembe az ENSZ e kérdéssel kapcsolatos iránymuta- tásait. Például az 1940-es évek végén Görögországból vagy 1973 után Chiléből menekülteket kormányzati döntés alapján fogadták be. A közép— és kelet-európai régióban általában gaz- dasági okokból történő bevándorlással nem kellett számolni, tekintettel a gazdaság és az élet—
szinvonal —— nyugati országokhoz képest — jóval alacsonyabb fejlettségi szintjére. — Ideológiai okokból nem lehetett intézményesen fellépni azzal az igénnyel, hogy a szom—
szédos országokból kivándorolni akaró magyar nemzetiségű lakosságot Magyarország be—
fogadja. Az 1989. évi földrengésszerű közép—európai változások (valamint a már említett csatlakozás a Genfi Menekültügyi Egyezményhez) lehetőséget teremtettek arra, hogy Ma—
gyarország nyiltan felvethesse azokat a nemzetiségekkel kapcsolatos gondokat, amelyeket a szomszédos országokban - különösen Romániában — tapasztalt. Tekintettel arra, hogy a környező országokban hónapok alatt megváltozott a politikai helyzet, a magyar kormánynak is reagálnia kellett erre. 1989 őszén a német demokratikus köztársaságbeli és a romániai események voltak a legnagyobb hatással a magyar bevándorlási (menekült—) politikára.
A MENEKÚLÖK DEMOGRÁFIAI ADATAI
A vizsgált időszakban különösen a Romániából menekült jelentős számú (magyar és nem magyar nemzetiségű) személy elhelyezése okozott (okoz) problémát a magyar ható- ságoknak.
A menekülők állampolgársága, nemzetisége
A menekülők döntő többsége (99,7%) román állampolgár, azaz a rendelkezésünkre álló anyag főleg a Romániából menekülők adatait tartalmazza. Érdekességképpen megemlítjük,
A' MAGYARORSZÁGRA MENEKÚLÖK FÖBB ADATAI 103
hogy a menekülők között regisztráltunk néhány bolgár, szovjet, jugoszláv és cseh állampol- gárt is.A fentiekből következik, hogy az adatokat nem az állampolgárság, hanem főleg a nemzetiséghez tartozás szempontjából érdemes elemezni.
1. tábla _
A menekülők megoszlásá nemzetiség és nem szerint , ,
Az össm ] Aférü A nő * A férfi A nő
. k"lők án
Nemzetség menekülő megoszlása ; mggsgm aazímg:
(számlék) nemzetiségű menekült
százalékában
Magyar ... 73,9 7o,4' 80,8 62,8 37, 2
Román ... . ... 21,4 25,0 , 14,6 , 76,9 23,1
Német ... 3,4 3,4 , 3,4 - 65,9 34, l
Cigány ... 0,3 0,2 0,5 49,5 ' 50, 5
Cseh és szlovak ... o,3 o,3 ! o,3 66,3 33,7
Összesen 100,0 0 !
100,o ! 66,0 ( 34,0
A menekülők 74 százaléka magyarnak és 21 százaléka románnak vallotta magát. Vi—
szonylag jelentős a magukat német nemzetiségűnek tekintők aránya is.A román nemzeti- ségűek meglepőenmagas hányada mütatja, hogy az említett időszakban a romániai diktatúra elől nem csak a magyar nemzetiségű lakősság akart elmenekülni. A román férfi menekültek magas aránya (77%) jelzi, hogy elsősorban a családdal nem rendelkező független egziszten- ciák gondoltak az emigrálásra, illetve valószínű, hogy a férfiak túlrepréz'entáltsága á mene- külés körülményeivelIS összefügg.
2. tábla
A menekülők megoszlása a Magyarországra érkezés időpontja és nemzetiség szerint
(százalék)
Ebből:
akeíáalámíá , 33333 5533 magyar német román. ,
nemzetiségű
1988 előtt ... 1,0 0,0 l',3 O,5 , 0,3 1988—ban ... 41,0 26,3 49,5 23,4 16,1 Ebből: ,
I, negyedév ... . 6,3 l,3 7,9 . 4,1 1,4
II. negyedév ... 12,8 2,5 16,1 4,8 B,!
III. negyedév ... 12,1 8,8 14,0 5,9 6,5
IV. negyedév ... 9,9 13,8 11,4 _ 8,6, 5,1 1989-ben ... . ... 55,7 72,5 46,7 75,0 82,5
- Ebből: '
I. negyedév ... 5,l — 7,5 5,5 2,4 _ , 4,0 II. negyedév ... 9,9 25,0 8,7 11,6 - 14,0 III. negyedév ... 22,9 23,8 18,9 35,2 _ 34,5 IV. negyedév ... 17,8 16,3 13,7 25,8 30,2
1990. I—II. hónapja ... 2,0 0,0 2,4 1,0 O,4
Ismeretlen ... O,2 1,3 0,1 O,1 0,6
Összesen 100,0 100,0
100,0 100,0 100,0
A nemzetiségi hovatartozás és a Magyarországra érkezés időpontja között jelentős kü- lönbségek fedezhetők fel. Az eltérések összefüggenek az elmúlt időszak politikai eseményeivel és a magyar politikai vezetés menekültpolitikájában bekövetkezett változásokkal.
A magyar kormány — nem utolsósorban a belső politikai nyomásnak engedve — egyre inkább kiállt az erdélyi magyarság ügyéért, és a Romániából menekült magyarokat vala—
milyen módon befogadta. A nem magyar nemzetiségűeket viszont, amíg a nemzetközi vál—
tozások, főleg a kelet-európai országok belső politikai helyzete nem tette lehetővé — a Varsói Szerződés szolidaritási elvére hivatkozva — kevésbé látta szivesen. (Erre egyébként a mene- kültekkel kapcsolatos jogszabályok kihirdetéséig nem is volt kötelezve.) A belső politikai el- nyomás Romániában 1989. második felében olyan elviselhetetlenné vált még a román nem- zetiségűek számára is, hogy a magyar nemzetiségűekkel együtt tömegesen vállalták a mene—
küléssel járó veszedelmeket. (Ez a menekülési kényszer 1988-ban még kevésbé állt fenn, amit jól tükröznek az adatok.)A román nemzetiségűek döntő többsége (83 %) 1989-ben hagyta el hazáját, és csak 16 százalékuk jött át 1988-ban. A német nemzetiségűek esetében már ki—
egyensúlyozottabb az arány: 23 százalékuk 1988—ban, 75 százalékuk 1989—ben menekült el Romániából. A menekültek nemzetiségenkénti adatai némileg módosítják a menekülők Magyarországra érkezésének üteméről kialakult képet abban a tekintetben, hogy a magyar nemzetiségűek kivándorlásában az 1989. év második fele nem volt olyan különleges időszak, mint a román vagy a német nemzetiségű sorstársak esetében. Azt lehet mondani, hogy a ro- mániai magyarság kivándorlása folyamatos volt a vizsgált időszakban, hiszen a negyedévek többségében 10 és 16 százalék között volt az áttelepülő magyarok aránya.
Régi tapasztalat, hogy az országok közötti áttelepülést főleg az ún. produktív korosztály—
hoz tattozó személyek vállalják és közülük is elsősorban a férfiak. Nincs ez másképpen a Ma- gyarországra menekülők esetében sem.
3. tábla
A menekülők korcsoport és nemek szerint
. Ebből: ..
AIM ____._____.____ Alosz- Aférti Anő Afédi Anő
menekülő férfi , nő sm
Korcsoport (éves) menekülők
menekülő megoszlása aránya az össm
fő (százalék) menekült
százalékában
14 és fiatalabb ... 3 434 1 763 1 671 11,0 8,5 15,7 51,3 48,7 15—29 ... 15 529 10 537 4 992 49,6 51,0 46,8 67,9 32,1 30—39 ... 7 997 5 641 2 356 25,5 27,4 22,1 70,5 29,5 40—49 ... 3 088 2 042 1 046 9,9 9,9 9,8 66,1 33,9
50—59 . ... 894 520 374 2,8 2,5 3,5 58,2 41,8
6068 idősebb ... 368 149 219 l,2 [ O,7 2,1 40,5 59,5 Összesen 31 310 20 652 10 658 100,0 ! 100,0 ] 100,0 66,0 34,0
A menekülőknek közel fele a fiatalok (15—29 éves) korcsoportjába tartozik. Tehát ez az a korosztály, amely leginkább vállalja az áttelepüléssel járó veszélyeket. Ez még inkább így volt 1989 őszén, amikor sokan illegálisan, testi épségük kockáztatásával lépték át a magyar—
román határt, és nyilvánvaló, hogy fizikailag is főleg a fiatalok —- közülük is elsősorban a fér—
üak —— voltak képesek erre. Jelentősnek mondható még a 30—39 éves korcsoportba tartozók aránya, ami azt jelenti, hogy együttesen a menekültek háromnegyede tartozik a 15—39 évesek
korcsoportjába.
A menekülőknek 66 százaléka férfi, 34 százaléka nő, a férfiak aránya a fiatal felnőttek között nagyobb, mint az idősebbek körében. A gyermekek nemenkénti összetétele természe-
A MAGYARORSZÁGM MENEKÚLÖK FÓBB ADATAI 105
tesen kiegyensúlyozottabb, hiszen ebben a körben semmi sem indokolná az egyik vagy másik nem túlsúlyát. Hasonlóképpen természetes, hogy a legidősebb menekülők körében a nők nagyobb arányban szerepelnek, mint af érfiak, mível Romániára is igaz, hogy a nők átlagos életkora — a magyarországihoz hasonlóan — a f érfiakénál jóval magasabb. Nyilvánvaló, a nőkre is helytálló az a megállapítás, hogy fiatalabb korban — például 15—29 évesen — jobban lehet vállalni az áttelepüléssel járó nehézségeket, mint idősebb korban, különösen akkor, ha még nem szültek gyermeket. Ezt a korcsoportos adatok is jelzik, mely szerint a nők köré—
ben a 15—29 évesek 47 százalékos aránya alig tér el a férfiakétól.
Bár a családi összetételről nem állnak rendelkezésünkre adatok, de a családi állapot meg- állapítása révén némileg képet kaphatunk arról, hogy a menekülőknek milyen családi kö- tődéseik lehetnek. Az átlagosnál jóval fiatalabb korösszetétellel is összefügg, hogy a nőtlenek és a hajadonok aránya meghatározó. A családi állapotról szóló adatok alapján megállapit—
ható, hogy a férfiak közül — a gyengébb nemmel Összehasonlítva — nagyobb arányban vál—
lal ják a meneküléssel járó veszélyeket azok, akiknek nincs saját családjuk. A 30 évesnél idő- sebbek körében a két nem között már nincs ilyen éles különbség, a házasok aránya ebben a korcsoportban már megközelítően azonos. Az idősebbek között, életkorukból következően, jelentős az elváltak és az özvegyek aránya. Az egyedül maradt idősebb szülők többnyire
gyermekeik családjával együtt települtek át Magyarországra.
Mivel az általunk vizsgált adatállományban döntően az l988-as és 1989-es években me- nekültek szerepelnek, ezért lehetőségünk van annak elemzésére, hogy az említett időszakon belül e menekülők milyen ütemben érkeztek Magyarországra.
4. tábla
A menek ülők megoszlása a Magyarországra érkezés időpontja, nem és korcsoport szerint
(százalék)
Az 057, A férő A nő Ebbol (eves).
Magyarországra szes
érkezés időpontja ——. ___. w ___ 14 és 60 és
menekülő megoszlása fiata- 15—29 30—59 idősebb
(százalék) labb
1988 előtt ... l,0 O,8 l,4 O,6 O,8 l,3 4,6 1988—ban ... 41,0 38,5 46,0 41,9 38,1 44,6 4l,8 Ebből:
1. negyedév ... 6,3 6,0 6,9 5,3 5,7 7,4 4,6 II. negyedév ... 12,8 ll,8 14,7 12,6 11,0 15,2 12,5 III. negyedév ... 12,l ll,4 13,4 13,9 ll,7 12,l 9,5 IV. negyedév ... 9,9 9,3 ll,O lO,l 9,7 9,9 15,2 1989-ben ... 55,7 58,6 50,1 53,1 59,0 52,3 52,4 Ebből:
1. negyedév ... S,! 5,2 4,9 9,2 4,7 4,3 7,3 II. negyedév ... 9,9 l0,0 9,7 ll,4 9,8 9,6 13,3 III. negyedév ... 22,9 24,4 20,0 20,6 24,3 21,9 16,0 IV. negyedév ... 17,8 19,0 15,6 ll,9 20,2 16,5 15,8 1990. I-II. hónapja ... 2,0 1,8 2,3 4,0 1,9 l,5 0,8 Ismeretlen ... O,2 O,3 O,2 O,3 O,2 O,2 O,3 Összesen
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 % 100,0 100,0
A menekülők Magyarországra érkezésének időpontja és a nemzetközi, ezen belül a ma- gyarországi, valamint nem utolsósorban a romániai politikai események között nyilvánvaló az összefüggés. Adataink alapján jól kimutatható, hogy az 1989. év második felében tetőzö- dött a menekülthullám, ebben az időszakban érkezett az általunk vizsgált menekülőknek 41 százaléka.
A férfiak és a nők, valamint az egyes korcsoportba tartozó személyek között a Magyar—
országra érkezés időpontja tekintetében eltérés van. A férfiak 1989 őszén nagyobbtarányban érkeztek Magyarországra, mint a nők, és ez az adat összefüggésben van a 15—29 évesek kö—
zötti hasonló tendenciával. 1989 őszén rendkívüli módon megnőtt a határt illegálisan átlépők száma, és tudjuk, hogy a menekülésnek ez a módja mennyire veszélyes volt. Ezért temészetes- nek vehető, hogy ebben az időszakban és az ily módon menekülők között nagyobb a — főként fiatal -— férüak aránya. Ennek megfelelően a férfiaknak 43 százaléka 1989. év második felében érkezett Magyarországra, a nők között ez az arány csak 36 százalék volt.
A menekülők továbbutazási szándéka és nyelvismerete
Tekintettel arra, hogy az alcímben említett információk zömmel a menekülők szubjektiv megítélésén alapulnak, ezért valószínűleg az adatok nem tekinthetők pontosnak. (Például a nyelvismeret megítélésében bizonytalanság lehet, a továbbutazás szándékát esetleg egyes sze—
mélyek még nem tartják időszerűnek felfedni stb.) A jelzett hiányosságok ellenére úgy gon- doljuk, hogy az adatok valamilyen tendenciát kifejeznek, és érdemes ezeket az információkat részletesebben elemezni.
A menekülők döntő többsége, 93,6 százaléka anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet- Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra menekült románok és németek nem beszélik a magyar nyelvet sem. Ez mindenképpen nehezíti a beilleszkedést. A más nyelvet beszélő menekülők többsége anyanyelvén kívül a román nyelvet beszéli. Rendkívül alacsony (1,6 százalék) azok- nak az aránya, akik a világnyelvek valamelyikén — angolul, franciául vagy németül — beszél—
nek.
A nyelvismeret hiánya egyaránt gátolja a magyarországi beilleszkedést és a harmadik országba történő továbbutazást. Természetesen a német nemzetiségűek más megítélés alá es—
nek, mivel számukra anyanyelvük megfelelő biztosítékot jelent a Nyugat-Európába— Né- metországba — történő továbbutazáshoz, letelepedéshez.
A Magyarországra menekülők egy része tovább kíván utazni harmadik országba. Az adatok azt mutatják, hogy az általunk vizsgált menekülők 8,2 százaléka jelezte, hogy nem Magyarországon kíván letelepedni.
Adataink azt mutatják, hogy a nemzetiségi hovatartozás jelentősen befolyásolja a to—
vábbutazás szándékát. Természetesnek tekinthető, hogy leginkább a német nemzetiségűek azok, akik más országban kívánnak — döntő részük a Német Szövetségi Köztársaságban - letelepedni. A román nemzetiségűek már kisebb arányban utaznának tovább, és náluk az át- település célja nem csak a Német Szövetségi Köztársaság. Az nem kíván magyarázatot, hogy a magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek kívánnak a legkevésbé továbbutazni.
A harmadik országban letelepedni vágyók különböző szempontok alapján választhat- ják ki új hazájukat. Fontos körülmény lehet az elhatározáskor, hogy van—e az illető személy- nek az adott országban olyan rokonsági vagy baráti köre, amely segítségére lehet az áttele—
püléssel járó gondok megoldásában. Ezért érthető a német nyelvterület elsődlegessége.
Számitásba veendő szempont még az adott ország bevándorláspolitikája, a bevándorlók befogadására való hajlandósága. Ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben Európában a Német Szövetségi Köztársaság —— főleg a határon túl maradt németek miatt — a többi országhoz ké- pest toleránsabb volt az áttelepülni szándékozókkal szemben. (Valószínű, hogy a német újraegyesítés után, valamint a kelet—európai demokráciák kialakulása miatt ez a liberalizmus megszűnik, tekintettel arra, hogy elvesznek azok a politikai motívumok, melyek révén a be- vándorlókat menekültté lehet nyilvánítani.) A földrajzi távolság szintén befolyásolhatja a célország megválasztását, hiszen könnyű belátni, hogy a rokonsággal, ismerősökkel való kapcsolattartást nehezebb például Ausztráliából megoldani, mint Európa valamelyik or- szágából.
A MAGYARORSZÁGRA MENEKÚLÖK FÓBB ADATAI 107
A továbbutazás szándékát erősíti az, ha az áttelepülni kívánó személy anyanyelvén kí- vül más nyelvet is beszél. (Kivéve a német nemzetiségűeket, akiknek elég, ha az anyanyelvű—
ket beszélik.) Azok a menekültek, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet beszélnek, nagyobb arányban (13,6%) kívánnak továbbutazni, mint a más nyelvet nem beszélő társaik (7,8%).
Azon kevés menekülő pedig, aki két vagy több nyelvet beszél, még inkább a továbbutazni kívánók közé tartozik (24,9%). A nyelvismerettel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a ro—
mán nemzetiségűek még a francia nyelvet sem bírják jelentős számban, pedig Romániában a francia nyelv oktatására hagyományosan nagy gondot fordítanak.
A hátrahagyott hozzátartozók
A menekülőknek 25 százaléka jelezte, hogy családjuk, hozzátartozóik egy része Romá—
niában maradt, akiknek áttelepülését szintén kívánatosnak tartják. Sajnos a tárgyalt idősza- kot az jellemezte, hogy jelentős számban voltak olyan menekülők, akik családjukat vagy a család egy részét kénytelenek voltak hátrahagyni, és egyedül vállalni a meneküléssel járó ve- szedelmeket. Különösen nehéznek tekinthető azok helyzete, akik gyermekeik nélkül érkez- tek Magyarországra. (A romániai politikai változások megkönnyítik a családegyesítést, és a szülőknek sikerül gyermekeiket magukhoz venni.)
A hazájukban hagyott hozzátartozók adatai azt mutatják, hogy az otthon hagyottak többsége a házastárs és a gyermek kategóriába tartozik. A menekülők nemenkénti összeté- telénél láttuk, hogy a férfiak aránya jóval magasabb, mint a nőké, ezért természetes, hogy elsősorban a feleségek — többnyire gyermekeikkel együtt — maradtak otthon. (Ezt megerősíti az, hogy a férfiak 24,3 százaléka jelezte, hogy gyermeke otthon maradt, mig a nőknél ez a mutató csak 17 százalék.) A román és a német nemzetiségűek nagyobb arányban hagyták otthon hozzátartozóikat, mint a magyarok. A jelentős eltérés magyarázata a menekülés el- térő körülményeiben keresendő, ugyanis a német és a román nemzetiségűek többsége 1989 őszén, meglehetősen veszélyes körülmények között menekült, míg a magyarok egy részének sikerült a korábbi időszakban családjukkal együtt áttelepülni.
A MENEKÚLÖK TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI ADATAI
A menekülőkről felvett, csekély információt nyújtó adatforrásból egyedül a foglalko—
zással kapcsolatos adatokból lehet valamilyen következtetést levonni a társadalmi hovatar—
tozást illetően. (Sajnos az iskolai végzettségről felvett információk nem használhatók, ezért ezeket az adatokat nem tudjuk beépíteni elemzésünkbe.)
A menekülőkről nemcsak a romániai utolsó foglalkozást vették fel, hanem azt is, ha valakinek nem volt foglalkozása, és így eltartottként vagy nyugdíjasként élt. A menekülőkről felvett foglalkozási adatok kódrendszere eltér a Magyarországon leginkább használatos fog- lalkozási nómenklatúra, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) fel- építésétől. Például a menekülőkről felvett foglalkozások között önállóan szerepel a szak—
munkás, segédmunkás megjelölés, amely a FEOR-ban kiegészitő kategória, és nem a foglal- kozást jelenti, hanem az állománycsoportba tartozást. Bizonytalanság tapasztalható a felnőtt eltartottak, családtagok és nyugdíjasok besorolását illetően is.
A jelzett probléma ellenére lehetőséget láttunk arra, hogy a menekülőkről felvett foglal- kozási megnevezéseket a FEOR rendszerének megfelelően átdolgozzuk.2
Az átalakított foglalkozási kódrendszernél ügyelembe vettük az egyes foglalkozási meg- nevezések előfordulási gyakoriságát, mivel nem volt értelme olyan foglalkozásokat kiemelni, amelyek ritkán fordulnak elő. Az átalakított kódrendszerben általában a FEOR három (fog-
' Tekintettel arra, hogy az 1990. évi népszámlálás foglalkozási kódrendszere a FEOR-ra épül, ez egyben azt is jelenti, hogy az átdolgozott kódrendszer a népszámlálási foglalkozási nómenklatúrát is követi.
lalkozási csoport) vagy két számjegyű (foglalkozási főcsoport) kategóriáit használtuk. A me- nekülőkről felvett adatokat megpróbáltuk gazdasági aktivitás (aktív—inaktív kereső, eltar—
tott) szerint is osztályozni. Természetesen nem minden foglalkozási, aktivitási kategóriát sikerült teljes mértékben azonositani, de úgy gondoljuk, hogy a felvett adatok nagy részét sikerült a FEOR-nak megfelelő kategóriák szerint átalakítani.
A menekülők döntő többsége aktív kereső (84,5%), a többi (15,1%) lényegében eltar- tott.3 Valószínű, hogy az aktív keresők között néhány olyan nyugdíjas is szerepel, akik konkrét foglalkozást jelöltek meg. A korcsoportos adatokból megállapítható, hogy a nyug- díjasok száma azért is kicsi, mert a menekülők között az időskorúak aránya alacsony.
A menekülők többsége fizikai foglalkozású, és ezen belül is főleg az ipari és építőipari foglalkozás a jellemző. A romániai gazdaság- és iparfejlesztési politikából is következhet, hogy ilyen magas az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya. (Magyarországon például az aktív keresők között az 1984-es mikrocenzus adatai szerint 33 százalék volt a két fogalkozási főcsoportba tartozók aránya, a romániai menekült aktív keresők körében ez a mutató 39 százalék. Valószínű, hogy Magyarországon 1984 és 1990 között tovább csökkent az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya, így a különbség még nagyobb lehet.) A nehézipar túl- súlyából következik az is, hogy a menekülők jelentős számának van lakatos, szerszámkészitő, fémmegmunkáló, forgácsoló foglalkozása (3843 fő, ami a menekülőknek több mint 12 szá- zaléka). Talán a romániai, erdélyi hagyományoknak ís tulajdonítható, hogy viszonylag je- lentős faipari (asztalos) foglalkozású menekülő érkezett Magyarországra. A modernizáció szempontjából fontos foglalkozású elektro- és mechanikai műszerészek száma viszont kicsi.
Az előbbiekből következik, hogy a többi foglalkozási főcsoportba — például mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem — tartozók aránya nem számottevő. (Az értékelést nagyon megne—
hezíti, hogy a magukat szakmunkásnak, illetve betanított munkásnak nevező menekülőkről (10 000 fő) nem tudjuk, hogy milyen a foglalkozásuk,— csak valószinűsithetjük, hogy a foglal—
kozás szerinti megoszlásuk hasonló lehet azokéhoz, akik konkrétan megjelölték a foglal- kozásukat.)
Az aktív kereső menekülők között viszonylag kicsi (12%) a szellemi foglalkozásúak ará- nya. A szellemi foglalkozású menekülők kis száma miatt nehéz foglalkozásonkénti értékelést adni, annyi azonban az adatokból kiderül, hogy ebben a körben is a műszaki foglalkozá- súak —— mérnökök, technikusok — dominálnak, de érkeztek oktatási, közművelődési, művé- szeti, számviteli és egyéb adminisztratív foglalkozású menekülők is.
A foglalkozásokkal kapcsolatos adatok arra utalnak, hogy a menekülők többsége vala- milyen képzettséggel — akár csak betanított szinten is — rendelkezik. A magyarországi beil—
leszkedést azonban nehezíti, hogy a jelzett foglalkozási struktúra a szerkezetváltás előtt álló magyarországi viszonyra kevésbé adaptálható, ezért mindenképpen gondoskodni kellene a menekülők átképzéséről.
A társadalmi rétegződést illetően elmondható, hogy a menekülők között elsősorban a szak- és betanítottmunkás—réteg aránya a; meghatározó. A menekülők között az értelmisé- giek (felső szintű végzettséggel rendelkezők) aránya nem számottevő. Sajnos iskolai végzett- séggel kapcsolatos adatok hiányában, arányukat csak becsülni lehet, mely szerint az aktív
keresőknek több mint 5 százaléka tartozhat e társadalmi rétegbe. _
A menekülők között az aktív keresők arányában a Magyarországra érkezés időpontja szempontjából éves átlagban nem volt számottevő különbség. így azt lehet mondani, hogy a menekülők foglalkozási összetételét a Magyarországra érkezés időpontja — eddig legalább—
is — nem befolyásolta érdemlegesen. (Lásd az 5. táblát.)
A menekülők nemenkénti foglalkozási összetételében azok a különbségek jelentkeznek, amelyek a férfiak és a nők eltérő foglalkozási struktúráját általában jellemzik. A férfiak között
* Aktív keresők közé azokat soroljuk, akik Romániában valamilyen kereső foglalkozást folytattak.
A MAGYARORSZÁGRA MENEKÚLÓK FÓBB ADATAI 109
jóval magasabb a hagyományos vasas foglalkozásúak — például lakatos, esztergályos, ko- hász — aránya, mint a nők körében. Az utóbbiak foglalkozási összetételében erőteljesebben jelentkeznek a könnyűipari — például textilipari, bőripari — foglalkozások, valamint maga- sabb a kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltatási jellegű foglalkozást űzők aránya is.
Aüzikai foglalkozású nők szakképzettsége a magyarországihoz hasonlóan a férfiakéhoz ké—
pest valószínűleg alacsonyabb, amit a betanított munkások magasabb aránya is jelez.
5. tábla
A menekülők megoszlása társadalmi-foglalkozási csoport és a Magyarországra érkezés időpontja szerint
(százalék)
A Magyarországra érkezés időpontja
Társadalmi-foglalkozási __ " 1989' év __ 1990
csoport 3583 1323 13839" I. 11. 111. IV. 141:
—————-——— ___—mm ——A——— hónap negyedév
Aktív kereső ... 86,6 84,3 85,2 73,9 83,5 87,3 86,8 65,7 Fizikai foglalkozású ... 64,5 72,6 75,7 63,9 73,9 78,1 76,9 55,7 Ebből:
ipari és építőipari ... 25,2 33,3 32,7 39,5 35,0 30,1 32,9 30,0 szakmunkás ... 8,1 6,2 15,9 4,0 10,3 18,9 18,6 2,3 betanított munkás ... 23,7 26,0 16,8 12,6 18,1 19,5 13,7 5,0 segédmunkás ... 0,0 O,3 1,1 0,0 O,4 0,9 2,2 10,7 Szellemi foglalkozású ... 22,1 1 1,7 9,6 10,0 9,6 9,2 9,9 10,1 Ebből:
műszaki ... 10,3 5,6 4,5 4,4 4,7 4,4 4,5 2,8 egészségügyi, oktatásügyi,
számviteli stb. ... 8,1 3,8 3,1 3,5 3,0 2,9 3,3 5,7 Inaktív kereső ... O,6 O,4 O,4 O,6 O,4 0,2 O,6 O,6 Eltartott ... 12,8 15,3 14,4 25,4 16,1 12,5 12,6 33,6 Ebből:
tanuló ... 8,7 8,l 5,2 10,8 8,2 4,0 3,4 11,3 munkanélküli és egyéb ... 4,0 7,1 9,2 14,6 7,9 8,5 9,2 19,0 Összesen 100,0
100,0 100,0 100,0
100,0 100,0 100,0 ]00,0 A szellemi foglalkozásúak viszonylagosan magas aránya a nők körében annak tulajdo- nítható, hogy közülük kerül ki a technikusok, tanárok, tanítók, egészségügyi, számviteli és egyéb adminisztratív foglalkozásúak nagyobb része. (Viszont az értelmiségiek becsült aránya a nők között a férfiakénál nem magasabb, ami azt jelenti, hogy a nők leginkább a kö- zépszintű végzettséget kívánó állásokat töltötték be.)
Szintén természetesnek mondható, hogy a nők között az eltartottak aránya (21,3%) jóval nagyobb, mint amit a férfiaknál tapasztaltunk (11,9%). Ez főleg a háztartásbeliek, a 15 éves és idősebb munkanélküli, valamint egyéb eltartott nők magasabb arányának kö- szönhető.
A magyarországra menekült három jelentősebb számú nemzetiség — a magyar, a román és a német — foglalkozási struktúrája némileg eltér egymástól. (Lásd a 6. táblát.) Az eltérés főleg az eltartottak arányának különbözőségében jelentkezik, mivel a magyarok között 17,6 százalék volt az arányuk, a németek és a románok körében ez a mutató 11,4, illetve 7,l százalék. (Már fentebb jeleztük, hogy a román és a német nemzetiségűek döntő többsége 1989 őszén érkezett hozzánk, és a menekülés akkori körülményei nem kedveztek a családdal, főleg a gyermekekkel történő együttes határátlépésnek, ez az oka az eltartottak magyaroké—
tól eltérő arányának.)
A szellemi foglalkozásúak aránya a románok között valamivel kisebb, mint a magm- rok, illetve a németek körében. Valószínű, hogy a román értelmiségi és szellemi elit 1989 őszén, az erős elnyomás ellenére sem akarta elhagyni hazáját, és így elsősorban a képzetle—
nebb, illetve főleg a fizikai szakképzettséggel rendelkező rétegek emigráltak.
6. tábla
A menekülők megoszlása társadalmi-foglalkozási csoport és nemzetiség szerint
(százalék)
Ebből:
Társadalmi—foglalkozási csoport rug-23315 magyar román német
nemzetiségű
Aktív kereső ... 84,5 81,9 92,8 87,8 Fizikai foglalkozású ... 73,9 7 l ,2 83,2 76,4 Ebből:
ipari és építőipari ... 32,8 31 ,7 37,0 32,1 szakmunkás ... . ... 11,6 10,8 13,6 15,7 betanított munkás ... 20,4 20,5 19,6 20,7 segédmunkás . ... l,0 0,8 1,6 1,2 Szellemi foglalkozású ... 10,5 10,7 9,7 ] l,4 Ebből:
műszaki ... 5,0 4,9 5,0 6,0 egészségügyi, oktatásügyi, szám-
viteli stb. ... 3,5 3,8 2,2 3,8 Inaktív kereső ... 0,4 O,5 0,0 0,8 Eltartott ... 15,l l7,6 7,l 11,4 Ebből:
tanuló ... 6,5 7,8 2,8 3,8 munkanélküli és egyéb ... 8,6 9,8 4,3 7,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
A román nemzetiségű fizikai foglalkozásúak között nagyobb az ipari és építőipari fizikai foglalkozásúak aránya, mint a magyar és a német nemzetiségűek körében. A magyarokhoz és a németekhez képest a románok között kiugróan magas a közlekedési dolgozók — zömmel gépjárművezetők — aránya. A szellemi foglalkozásúakat tekintve érthető, hogy a magyarok körében nagyobb arányban találunk oktatással foglalkozó dolgozókat, tekintettel arra, hogy Magyarországon ezeket a szakmákat jobban tudják hasznosítani.
A foglalkozással és igy közvetve a képzettséggel kapcsolatos adatok is azt mutatják, hogy a kvalitikáltabb, foglalkozásukat könnyebben konvertálók kívánnak leginkább tovább- utazni. Míg a szellemi foglalkozású aktív keresők között 12,2 százalék a továbbutazók ará—
nya, addig a fizikai foglalkozású aktív keresők körében ez a mutató csak 8,8 százalék.
A fizikai foglalkozású aktív keresők közül is főleg olyan foglalkozású személyek akarnak továbbutazni, akik szakmai képzettségüket jól tudják hasznosítani. Például a gépjármű- és motorszerelők (14,1%), az elektro- és mechanikai műszerészek (12,9%), a járművezetők (ll,3%). (A besorolás bizonytalanságával is összefügghet, hogy az általunk segédmunkás—
nak tartott személyek viszonylag jelentős arányban akarnak továbbutazni, ez az adat azon- ban a leírt általános tendenciát — azt, hogy a képzettebb rétegek akarnak harmadik ország—
ban letelepedni — érdemlegesen nem befolyásolja.) _
A szellemi foglalkozásúak körében elsősorban a műszaki végzettségűek vannak abban a helyzetben, hogy foglalkozásukat idegen környezetben hasznosítani tudják. Ezért érthető, hogy a mérnökök az átlaghoz képest jelentős arányban (16,4%) akarnak továbbutazni.
A MAcYARoaszAGRA MENEKULÓK FÖBB ADATAI l l l
Az oktatással foglalkozók közül a felsőfokú tanintézeti tanárok l4,4 százaléka jelentette be továbbutazási szándékát.
A nyelvtudással kapcsolatban már jeleztük, hogy alacsony azoknak az aránya, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélnek. Az idegen nyelvtudás és a foglalkozás jellege, a képzettség szintje bizonyos fokig összefügg. A szellemi foglalkozású aktív keresők lO,l szá- zaléka, a fizikai foglalkozású aktív keresők 5,7 százaléka vallotta, hogy anyanyelvén kívül más nyelvet is beszél. A különböző fizikai foglalkozásúak között viszont már rendkívül szórt a más nyelvet beszélők aránya, és emögött sok esetben nem csak a foglalkozással összefüggő okok is lehetnek. Néhány esetben a nyelvtudás kapcsolatban lehet a foglalkozással, például a vendéglátóipari foglalkozásúak l4,l százaléka jelezte, hogy beszél idegen nyelvet. A jelentő- sebb arányban tovább utazni szándékozó mérnökök 9,5 százaléka beszél más nyelvet, és ez az arány nem mondható túl magasnak. Értelemszerű, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók nyelvtudása magasabb szintű, közöttük az idegen nyelvet beszélők aránya eléri a 30 száza- lékot, és ez is erősítheti bennük a továbbutazási szándékot.
AZ 1990. MÁRCIUS 1. És MÁJUS 31. KÖZÖTT
MAGYARORSZÁGRA MENEKÚLÖK FÖBB ADATAIAz 1989. decemberi romániai események alapvető fordulatot hoztak a menekülők nem—
zetiségi összetételét tekintve. Míg 1989 őszén jelentős volt a menekülők között a román és a német nemzetiségűek aránya, addig 1990 januárjától főleg a magyar nemzetiségűek mene- kültek Magyarországra. (1990. I—ll. hónapban a magyar nemzetiségűek aránya 90 százalék volt, III—V. hónapban pedig elérte a 97 százalékot.) 1990. március 1. és május 31. között 2664 menekülőt tartottak nyilván a belügyi szervek, akiknek 59 százaléka áprilisban mene- kült Magyarországra. Ezen időszakban menekültek között 58 százalék volt a férfiak és 42 százalék a nők aránya. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a korábbi időszakhoz képest emelkedett a nők aránya , és így kiegyensúlyozottabbá vált a menekülők nemek szerinti ösz- szetétele.
Hasonló tendencia figyelhető meg a korösszetételben is. Az 1990. III.—V. hónapban me—
nekülők között jelentős mértékben emelkedett a gyermekkorúak (0—14 évesek) aránya.
7. tábla A menekülők megoszlása a Magyarországra érkezés időpontja
és korcsoport szerint (százalék)
Az 1989. év Az 1990. év
Korcsoport (éves) 33 I-m. [ IV—VI. [vu-IX.] x-xn. 1—11. ! m—v.
hónapjában
14és fiatalabb ... 11,1 19,9 12,6 ! 9,9 7,3 22,2 ! 23,8 15—29 ... ... 45,9 45,9 49,0 52,6 56,3 47,6 45,6 30—39 ... 26,5 22,0 25,2 25,4 25,0 20,3 21,6 40—49 ... 11,6 8,0 - 8,7 9,1 8,2 7,1 7,6 50—59 ... 3,6 2,4 ' 2,9 2,2 2,2 2,3 1,1 60 és idősebb ... 1,3 1,7 1,6 0,8 1,0 0,5 O,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 (1000 100,0 100,0 IO0,0 N ... 13173 1589 3115 * 7160 5584 6 6 2664
* Az 1988 előttiekkel együtt.
Az utolsó időszakban a 15—29 évesek hányada nem olyan magas, mint amilyen volt az l989 második félévében menekülők között. (Már jeleztük, hogy az 1989 őszén kialakult kü—
lönleges romániai helyzetnek volt köszönhető a menekülők átlagostól eltérő demográfiai összetétele.) A gyermekkorúak arányának jelentős emelkedése egyben arra is utal, hogy 1990-ben a menekülő magyar nemzetiségűek családdal együtt telepednek le Magyarországon.
illetve az 1989—ben gyermeküket hátra hagyó menekültek 1990 elején maguk után tudták hozni hozzátartozóikat.
Az 1990. március 1. és május 31. között menekülők 25,5 százaléka jelezte, hogy hozzá- tartozóik egy része Romániában maradt, akiket maguk után kívánnak hozni. Ez az arány hasonló az 1988—1989—ben menekültek által közöltekkel, de a hátrahagyott gyerekek aránya jóval alacsonyabb. Jelentős különbség az is, hogy az ezen időszakban menekülők jóval na- gyobb arányban akarják szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket magukkal hozni, mint a ko—
rábbi időpontban menekültek. (Ez talán azzal is összefügg, hogy a Romániából történő kí:- vándorlás az 1989. decemberi fordulatot követően sokkal könnyebb, mint régebben, és így nagyobb a családegyesítés esélye.)
A magyar nemzetiségű romániai menekültek magas arányából következik, hogy a ko—
rábbi időszakhoz képest kevesen, az újonnan menekülteknek csak 1,5 százaléka kíván har- madik országban letelepedni. (Ez a mutató az 1989-ben menekültek körében 10,3 százalék volt.) A továbbutazást az is korlátozhatja, hogy rendkívül alacsony (1,7%) a magyar, illetve a román nyelven kívül más nyelvet beszélők aránya.
A menekülők társadalmi-foglalkozási csoportjának összetételében is változások voltak az előző időszakhoz képest. Jelentősen megnőtt az eltartottak aránya az 1989 őszi, téli idő- szakhoz képest. Különösen a 0—5 éves és az általános iskolai tanulók hányada nőtt jelentős mértékben.
8. tábla
Az 1990. III. 1. és V. 31. között menekülők megoszlása társadalmi-foglalkozási csoport és a Magyarországra érkezés
időpontja szerint
(százalék)
A Magyarországra érkezés időpontja az
Társadalmi-foglalkozási 1990_ év
csoport 1988! 1989. -——————-——
_ ip. I III—v.
év hónapja
Aktív kereső ... 84,4 85,2 65,7 66,2 Fizikai foglalkozású ... 72,4 7 5,7 55,7 52,7 Ebből:
ipari és építőipari ... 33,1 32,7 30,0 33,2 szakmunkás ... . . 6,2 15,9 2,3 l,2 betanított munkás ... 25,9 16,8 5,0 8,0 segédmunkás ... 0,3 l,1 10,7 4,l Szellemi foglalkozású ... ll,9 9,6 10,1 13,5 Ebből:
müszaki ... 5,7 4,5 2,8 4,9 egészségügyi, oktatásügyi, számvi—
teli stb. ... . . . 3,9 3,1 5,7 6,4 Inaktív kereső ... 0,4 0,4 0,6 0,3 Eltartott ... lS,2 14,4 33,6 33,6 Ebből:
tanuló ... 8,2 5,2 11,3 14,5 munkanélküli és egyéb ... 7,0 9,2 19,0 16,6
Összesen 100,0 100,o map 100,0
' Az l988 előttiekkel együtt.
Á MA GYARORSZÁGRA MENEKÚLÓK FÓBB ADATAI 1 13
Az aktív keresők között emelkedett a szellemi foglalkozásúak aránya, és ez különösen vonatkozik az egészségügyi és az oktatásügyi munkakörben foglalkoztatottakra. A fizikai foglalkozásúak körében továbbra is meghatározó jelentősége van az ipari foglalkozást foly—
tatóknak, és erre az időszakra is igaz, hogy a hagyományos vasas foglalkozásoknak van döntő szerepük. (Például a lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló munkások aránya a tárgyalt idő- szakban menekülők körében 12,4 százalék volt. Ez az arány egyébként közel azonos azzal, amit a korábbi időszak menekültjei körében is tapasztaltunk.)
Ha a később érkezett menekültek társadalmi—foglalkozási összetételét nemek szerint is megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a tendencia azonos, mindkét nemnél nőtt az eltar- tottak és csökkent az aktív keresők aránya. Az aktív keresők foglalkozási szerkezetében to- vábbra is a férfi és a női foglalkoztatás különbözőségén alapuló eltéréseket figyelhetjük meg.
Az 1990—es évben menekülteknek Magyarországra érkezését havonkénti bontásban elemezve arra a megállapításra juthatunk, hogy 1990 márciusától már lényeges változás akár a nemzetiségi, akár a demográfiai, társadalmi-foglalkozási összetételben nem figyelhető meg.
(Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiek során ne lehetnének jelentős különbségek.) Összefog- lalva azt lehet mondani, hogy a Romániából menekülők összetételében az alapvető különb—
ségek az 1989. év decemberi romániai politikai események nyomán jelentkeztek, és ezt kü- lönösen a magyar nemzetiségű menekültek arányának túlsúlya okozta.
*
A nemzetközi politikai változásoknak köszönhető jelentős mérvű, Magyarországot is érintő nemzetközi vándorlási, letelepedési folyamatoknak a pontos nyilvántartása, figyelem- mel kísérése a hazai illetékes szerveknek egyre nagyobb gondot okoz, annak ellenére, hogy a menekülők nyilvántartását fokozatosan igyekeznek a követelményeknek megfelelően javí- tani. így nem is törekedhettünk teljességre, a rendelkezésünkre álló adatok korlátaiból adó- dóan nem adhattunk teljes képet a Magyarországra menekülő, az ideiglenesen vagy véglege- sen letelepedni szándékozó külföldi állampolgárságú személyek számáról és azok összetéte—
léről. (Egyre nyilvánvalóbb, hogy fokozatosan nő az illegálisan Magyarországon tartózko—
dó külföldi állampolgárságú, de nem magyar nemzetiségű menekülők száma, és ezen szemé- lyek adatai jelentősen módosíthatnák a jelen dolgozat információi alapján kialakult képet.)
TÁRGYSZÓ: Népmozgalom. Vándorlás.
PE3IOME
ABTOpr ananmrtpyror umrpupyromee Hacenenrre Ha ocnoaarmn nemorpatblmecmx u upo- cbeccuonanbno—oőmecrnennbrx nannmx vmocrpammx rpaxcnan, nepeöexcaanmx B Bern-pmo B ne- pnon c 1 minap)! 1988 110 31 Mápra 1990 rona.
I'Ipomnonxr oőzop rpamnancraa n HaIIPIOHaJIBHOCTK Gemeanes, 113 nem HpOHCTeKaeT, tri-o B cBoen npeoönanaromeü liacrvr pe'ib nner o DYMBIHCKKX rpamnanax Benrepcicoü HaIIHOHaJIBHOCTH.
l'Io nammm MOKHO npocnexcnaa'rb Bpeivm npnömma B Bem—pure, a Tarom pacnpenenerme Gemen- neB no noapacry n nony. Hamre npenocrannmor nmbopivranmo o naMepeHnnx őexcemies cnenonarr, B nanmeünme c-rpanbr, stramm mvm nnocrpannmx gamma, a Taroxe 06 ocramnnxcx not—aa pon- mennmcax.
B aamfoaerme anropm npenocraanmor caenernm o pacnpenenenmr no sammmvr Jimi, npn—
ÖLIBIHHX B Benrpmo B paBIIHÉI—Xble nepnonm.
SUMMARY
The authors analyse immigrating population relying on the demographic and socio-occupa—
tional data of refugees arrived to Hungary between 1 January 1988 and 31 March 1990.
2
They present refugees' citizenship and nationality which indicate that they are mostly persons of Rumanian citizenship belonging to the Hungarian nationality. The arrival to Hungary can be followed up from the data, as well as the refugees, distribution by age groups and sexes. The data provide information about refugees' intention to travel into a third country, their command of languages and relatives left in their own country.
Finally, the authors present the occupational distribution of people arrived to Hungary in different periods.
