218 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
a fogyasztók és a termelő fogyasztás meg- növekedett igényeinek hatása.
A leglassúbb fejlődést mutató ágazatok közül a cipő- és bőripar, valamint a szóra- koztató ipar lehetőségeit a fogyasztói ke- reslet igen mérsékelt bővülése korlátozza, a többi ágazat (például a szénbányászat, a faipar stb.) esetében a termékeknek a ter—
melő fogyasztásban játszott szerepe csök- ken, ez okozza fejlődésük lelassulását.
A tanulmány utolsó fejezetében a szerzők összehasonlítják vizsgálataik eredményét a Stöglin—Wessels szerzőpár által végzett ha- sonló kutatás eredményeivel, akik a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságában 1958 és 1962 között végbement strukturális vál- tozásokat vizsgálták. Stöglin és Wessels ada- tait némileg átcsoportosítva. Bezdek és Wendling elvégezték ugyanazt a szétválasz- tást. mint az Egyesült Államok adatainak esetében. 5 az így kapott eredményeket ha- sonlították össze az Egyesült Államok 1958—- 1963-ra vonatkozó mutatóival. Az eredmé- nyek azt mutatják, hogy szignifikáns korre- lációs kapcsolat van a keresletváltozásnaka bruttó kibocsátásra gyakorolt hatását mérő mutatók között, de a technológiai koefficien—
sek változása különböző módon hat a két vizsgált országban. A keresletváltozás azo—
nos hatása valószínűleg azzal magyarázha- tó. hogy a második világháború után a Né—
met Szövetségi Köztársaságban és az Egye—
sült Államokban közel azonos fogyasztási struktúra alakult ki, s mindkét országban ugyanazok a világpiaci hatások érvényesül- tek. A koefficiensváltozások hatásának elté—
rése részben valószinűleg az összehasonlítás során alkalmazott módszerek pontatlanságé- ból származik, részben abból. hogy a vizsgált periódusban a Német Szövetségi Köztársa- ságban még nem feieződött be teljesen a második világháborút követő helyreállítás, ugyanakkor bővebben álltak rendelkezésre az energiahordozók, mint az Egyesült Államok- ban, és lényegesen eltért a két gazdaság ár- rendszere is.
(lsm. : Kuti Éva)
NEYMAN, J.:
AZ ENERGIAVALSÁG. A KORNYEZETSZENNYEZÓDES ÉS AZ EGÉSZSÉG
(Assessing the chain: energy crisis, pollution and health.) — International Statlstical Review. 1975. 3.
sz. 253—267. p.
Az energiaválság hatására a tudósok nö—
vekvő figyelmet fordítanak az új —— különö—
sen a környezetet nem szennyező -— energia- források felkutatására.
A villamos energia termelésére szolgáló, elsősorban széntüzelésű és a különböző ti-
pusú atomerőművek esetében (: megvalósi- tásnál egyéb lehetőségek mellett a gazda- sági és a súlyos balesetveszély szempontjai a döntők. Jelen tanulmány az erőművek sza- bályszerű működésének az emberi egészség
re gyakorolt hatásával foglalkozik.
Az atomerőművek létesítése az Egyesült Államokban engedélyhez van kötve. A szer- ző nagyon fontosnak tartja, hogy az ilyen létesítményeket engedélyező hatóságok dön—
tésüknél figyelembe vegyékarákos, valamint a szív— és érrendszeri megbetegedésekben és más halálokok miatt elhaltak számának
alakulását. ,
Hivatalos amerikai vélemény szerint ,az atomerőművek környezetszennyező hatása néhány év múlva .,normális hatásként" ter- vezhető lesz. Az Egyesült Államok Kömyezet- védelmi Hivatala (U. S. Environmental Pra—
tection Agency - EPA) tanulmányt készített, amely az atomerőművek környezetszennyező hatásának és a lakosság egészségi állapotú- nak (rákos megbetegedések száma. hala—n—
dóság stb.) összefüggéseivel foglalkozik. A tanulmányban szereplő összefüggéseknek azonban nincs megfelelő adatbázisa.
Az ilyen jellegű adatok általában három tipusú forrásból származnak:
a) az állatokon végzett kisérletek eredményeinek az emberre történő extrapolálásáből.
5) bizonyos kiválasztott helyeken (például müködő atomerőművek környékén) a környezetszennyezés és a lakosság egészségi állapotának egybevetéséből.
c) bizonyos kiválasztott — atomszennvezésnek erő- sen kltett - személyek megfigyeléséből. ilyenek le- hetnek az Atomenergia Bizottság (U. S. Atomic Energy Commission — AEC) dolgozói, Hirosima és Nagaszaki túlélői stb.
Mindhárom kiindulás bizonytalan. A felme- rülő problémák elsősorban az alábbiak:
— az állatokon végzett kfsérleteknek az emberre történő extrapolálása több tekintetben megbizha- tatlan (kimondottan ezzel a kérdéssel foglalkozott a Washingtoni Tudományos Akadémia (Washington Academy of Sciences) által 1974-ben szervezett szim- pózium).
—— a megbetegedések számából nem lehet egyér- telműen következtetni azok okozőira. igy nem álla- pítható meg okozati összefüggés a környezetszeny—
nyezés és a betegségek gyakorisága között.
—- a tényleges alapprobléma: a nukleáris erőmű- vek környezetszennyezésének egészségre ártalmas ha- tásának vizsgálatára irányuló számitások legnagyobb nehézsége az, hogy a kísérleti egyedeknél többol- dalú veszély áll fenn (ennek lényege az, hogy a több oldalról veszélyeztetett egyednéi nehéz a tény- leges rákkeltő ok megállapitása).
Az egyik kísérlet során megfigyelték, hogy a baktériummentes és a baktériummal fer- tőzött környezetben tartott egerek a sugár- zás hatására milyen betegségben pusztulnak el. Az eredmény azt bizonyította, hogy a ki- sérleti állatokra ható tényezők egymással bo- nyolult kölcsönhatásban vannak.
Az utolsó két évtized ezen témával foglal- kozó szakirodalmából lényegében két. egy- mástól élesen elkülöníthető módszeremelhe-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
219
tő ki. Az egyik a ,.potenciális továbbélési idő modellje". Ennél iényegébenabiometriai és a megbízhatósági számítások területén al- kalmazott statisztikai módszereket alkalmaz—
zák. Ez az eljárás -— egyes vélemények sze- rint — túl mechanikus, nem ad reális képet, ezért nem alkalmazható. A másik módszer a Markov-lánc felhasználásával történő meg- közelítés. Ez bonyolultabb eljárás, de kompli—
káltsága a biológiai kérdések összetettségé—
vel indokolható. Az alapvető nehézség azon- ban mindkét eljárásnál abban rejlik, hogy a különféle környezetszennyező anyagoknak a kísérleti állatokra gyakorolt hatása nem ext—
rapolálható egyszerűen az emberre.
A potenciális továbbélési idő vizsgálatára legmegfelelőbbnek látszó Markov-lánc mo- dell lényege a következő. Adva van egy sok tagból álló technológiai sor, melynek k szá—
mú kritikus tagia van. Ha e tagok bármelyi—
ke nem működik (például elkopik), az egész sor leáll. Ezek egymástól távol fekvő, külön- böző módon működő tagok, amelyeknek el—
használódását (esetünkben potenciális to- vábbélési ideiét) egymástól eltérő és függet- len tényezők befolyásoliák. Az egyes tagok minimális elhasználódási idői: 71, T2, ..., Tk.
Esetünkben a potenciális továbbélési időre vonatkozó valószínűségi változók statisztikai módszerekkel megállapíthatók, és az egész rendszer megbízhatóságának kiszámításánál figyelembe vehetők. A sor egyes taaiait az e'c'íyes kisérleti alanyok (például egér) képe- z: .
A kiindulási, eavségesnek feltételezett ál—
lapotot So-val jelöljük. Ez egy meghatározott idő múlva vagy 50 marad, vagy pedig az ál- lat a k számú betegség valamelyikét meg- kapva 51 állapotba kerül. Az ezt követő pe- riódusban az egér vagy meggyógyui (ismét So állapotba kerül), vagy egy másik beteasé- get kap, vagv elpusztul. Ennek valószínűsé—
gét a kiindulási állapot is befolyásolja.
Az alapprobléma az, hogy az emberi szer—
vezet (vagy legalábbis a kísérleti állatok szervezete) hogyan reagál a k számú kór- okozó valamelyikére. illetve milven ennek be- folyására a halálozási arány. Ez lényegében a Markov—lánc kiindulása. Az eliárás fő prob- lémája a figyelembe vehető állapotok (5) nagy száma.
FeIVetődik a kérdés, hogy ha nem a Mar- kov-lánc elvén számolunk, hanem — az el- lenvélemények ellenére — az alapproblémát leegyszerűsítve. ennél mechanikusabb sta- tisztikai módszereket alkalmazunk, nem kap- hatunk—e mégis reális eredményt?
Erre vonatkozóan is folytak kutatások. Egy kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, a—
mely a Kaplan—M'eier-mádszer felhasználásá- val a ,,nettó valószínűséget" egy korlátozott területre számította. Itt a számított és a tény—
leges érték - a bemutatott ábrák alapján
— közel állt egymáshoz. Ennél (: módszernél a fő probléma az egyes időpontokban _je—
lentkező károsodás (például halálozás) és a különböző szennyező anyagok rákkeltő ha- tása közötti függvényszerű kapcsolat meg- állapítása. Ugyanis igen sokféle szennyező anyag különböző mennyiségével kell számol- ni. és csak ezen összefüggések ismeretében lehetne kiszámítani a létesítendő erőművek egészséget károsító hatását.
Az alapprobléma tehát nincs megoldva. A választ csak az olyan komplex interdíszcip- linárís egészségügyi vizsgálat adhatná meg, amely többféle szennyező anyag és az igen eltérő helyi sajátosságok figyelembevételé—
vel készülne. A fentiekről, valamint a külön- féle egészségügyi paraméterekről számot adó megfigyelés megszervezése és egybevethető adatok beszerzése továbbra is igen nehéz feladat.
(ism.: Nádas Péter)
SZOLOV'EV, A. :
A TÁRSADALMI TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLAT! MÓDSZERE
(K metodologii izucsenija éffektivnoszti obscseszt- vennogo proizvodsztva.) —- Vesztník Sztalisztíkí. 1976.
4. sz. 19—28. p.
A szerző szerint a hatékonyság elemzésé—
nek és az összehasonlító értékelésnek a mu—
tatószám—rendszer alapián végzett vizsgálat a legracionálisabb módszere. feltéve, hogy e mutatók számszerű összefüggéseit imitációs, nem pedig optimalizációs modellek segítsé- gével rögzítették. Ezt a módszert alkalmazva ugyanis a hatékonyság vizsgálata a bővített szocialista úiratermelés egész folyamatának alapos minőségi és mennyiségi, gazdaságsta- tisztikai elemzését ielenti, a népgazdasági mérleg adatai alapián. E módszerrel történő elemzés lehetőséget nyújt az elmúlt időszak kihasználatlan lehetőséaeiből fakadó tarta—
lékok feltárására, a fejlődésre vonatkozá hi—
potézisek kidolgozására. a hipotetikus vál- tozók elektronikus számítógépen történő fel- dolgozására stb.
A Szovietunió Központi Statisztikai Hiva—
talában kidolgozott, a társadalmi termelés hatékonyságát íellemző mutatószám-rend- szer mennyiségi összefüggéseken (imitációs aazdaságmatematikai modell) alapul. E mu- tatószám—rendszer segítségével a hatékony- ság vizsgálatának három, egymással össze- függő problémáját lehet megoldani:
1. mérni és értékelni lehet a tényleges hatékony- ság szinvonalát,
2. elemezni lehet a hatékonyság növekedésének tényezőit,
3. meg lehet határozni a hatékonyság növekedé- sének jövőbeni tartalékait.
