A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások színvonala

(1)

A LAKOSSÁG RÉSZÉRE VÉGZETT FOGYASZTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK SZlNVONALA '

DR. BELYÓ PÁL

Az elmúlt évtizedekben az átlagos jövedelmi szintek emelkedése, az egyes te—

rületi viszonyok és társadalmi rétegek közötti különbségek csökkenése kedvező szo—

cialista fogyasztási modell kialakulását inditotta el. Jelentős mértékben teljesedett ki a társadalmi gondoskodás. és számottevő mértékben növekedett a lakosság élet- színvonala. Ebben a lakosság szabad idejének növekedése mellett már az a jogos igény is jelentkezik, hogy azt hasznosan, tartalmasan tölthessék el.

Az önképzés, o közművelődés, a kulturális igények növekedése mellett megvál- toztak a ma már nagyrészt kielégíthető ún. átlagos életkörülmények szintjével szem—

ben támasztott igények is. Ezek a munkakörülmények állandó jovitásától kezdve a lakásviszonyok vagy például az egészségügyi ellátottság fejlesztésén, a fogyasztási cikkekkel való ellátottság mennyiségi és minőségi színvonalának emelésén. a bel- és külföldi turizmus növekedésén keresztül az életszínvonollal kapcsolatos és egy—

mással kölcsönösen összefüggő sok más tényező módosítását jelentik. A ,.szolgálta- tások" ezeknek a tényezőknek valamilyen hátterét vagy konkrét megvalósulási for-

máit adják.

A lakosság fogyasztásának 1979-ben több mint egyötödét a szolgáltatások igénybevétele jelentette.

1. tábla

A szolgáltatások részesedése a lakosság fogyasztásából, 1979

l Részesedés (százalék)

Milliárd ; ..

Megnevezés forint az osszes a szolgál-

* fogyaszto? tatásokból

ból

Fogyasztás összesen (folyó áron) 402,1 100,0 — Ebből:

szolgáltatások összesen . . . 93,3 23,2 100.0 vásárolt szolgáltatások . . . 43.0 10,7 46.1 ,,fogyasztási" szolgáltatások . 15.11 3.8 16,5

A lakosság részére végzett szolgáltatások magukban foglalják az anyagi és a nem anyagi. az áru— és nem árujellegű lakossági fogyasztásra kerülő szolgáltatáso—

kat, vagyis mind a társadalmi, mind a gazdasági szolgáltatásokat, függetlenül ot—

tól, hogy térítéses vagy ingyenes szolgáltatásról van-e szó. A lakossági szolgáltatá—

(2)

DR. BELYÓ: FOGYASZTÁSI SZOGÁLTATÁSOK 25

sok tág értelmezése fogyasztási szemléletben foglalja össze a lakosság által igénybe vett valamennyi szolgáltatást.

Szűkebb értelemben a lakosság részére végzett szolgáltatásoknak nevezzük a

lakosság megrendelésére végzett, anyagi javakhoz vagy személyhez kapcso—

lódó szolgáltató tevékenységet. Ennek aránya 1979-ben az összes lakossági fogyasz—

tásból csupán 3.8 százalék volt. Mégis e szolgáltatások lényeges területét jelentik a fogyasztásnak. Arányuk egyre fokozódni fog. hiszen növekedésük meghaladja az ipar, a mezőgazdaság. a tercier ágazatok. valamint a lakossági összfogyasztás át-

lagos fejlődési ütemét is.

A szűkebb értelemben vett lakossági szolgáltatások egyben az ún. fogyasztási szolgáltatások részét képezik. Mielőtt a lakosság részére végzett szolgáltatások szín—

vonalának tárgyalására rátérnénk, szót kell ejteni a végső fogyasztás céljait szol- gáló fogyasztási szolgáltatások fogalmáról.

A fogyasztási szolgáltatások kategóriájába tartozik a lakosság és a közületek tulajdonában levő fogyasztási cikkek, berendezési tárgyak felszerelése. üzembe he- lyezése, az ezeken végzett ipari javítási—karbantartási munkák; az építőipari javí- tó—karbantartó tevékenység, továbbá az általuk igénybe vett teherszállítási, kereskedelmi és személyi szolgáltatások, amelyek a végső fogyasztás célját szolgálják.

A fogyasztási szolgáltatást végző szervezetek nem csupán a lakosság részére, hanem a közületeknek is végeznek szolgáltatásokat. 1979—ben az összes fogyasz—

tási szolgáltatás 24 milliárd forintot kitevő értékének 33 százalékát közületi meg- rendelésre végezték. A minisztériumi vállalatok szolgáltatásuk értékének csak egy- ötödét. míg a tanácsi vállalatok már valamivel több mint felét közületeknek nyújt—

ják. A szövetkezetek körülbelül egyforma arányban elégítik ki a lakossági és a kö- zületi megrendelőket, a kisiparban pedig ez utóbbiak aránya csupán egyharmad.

A LAKOSSÁG RÉSZÉRE VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TELJESlTMÉNYÉRTÉKE

A ,,fogyasztási szolgáltatások" a lakosság napi fogyasztásának részét képezik, és jelentőségük nem elsősorban teljesítményükben — 15,4 milliárd forint — van, hanem abban. hogy e szolgáltatások biztosítják a lakosság tulajdonában levő mint—

egy 250 milliárd forint értékű fogyasztási cikk (nagyértékű tartós javak, járművek, háztartási gépek és felszerelések, híradástechnikai cikkek. bútorok stb.), valamint egyéb használati tárgyak (ruházat, lábbeli stb.) rendeltetésszerű használatát. a la- kások karbantartását. E szolgáltatások elégítik ki a lakosság személyhez kötött szük- ségleteit (fodrászat, kozmetika. fényképészet), továbbá az olyan igényeket, mint a fogyasztáshoz kapcsolódó teherszállítás. kölcsönzés, takarítás stb. A szolgáltatások ezen csoportjainak fejlesztését az elmúlt évtizedben több kormányhatározat külön- féle szervezési intézkedésekkel és külön gazdasági szabályozókkal mozdította elő?

A fejlesztés megkülönböztetett figyelmet fordít azokra a szolgáltatásokra, amelyek az erőteljesen jelentkező lakossági igények kielégítéséhez szükségesek, a háztartási munka megkönnyítését jelentik, és amelyekkel a megnövekedett szabad idő kultu—

ráltabb eltöltését segítik.

Ilyen kiemelt szolgáltatások:

-— a gépjárműjavítás és -karbantartás,

— a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítása, karbantartása.

1 Magyarországon a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével meggyorsult (: szolgáltatások fej—

lesztése, mégpedig sajátos érdekeltségi rendszer működésének keretében. Ekkor lépett érvénybe (: lakossági Ipari—. kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztéséről szóló 1038/1969. (X. 12.) Korm. sz. határozar.

(3)

26 DR. BELYÓ PÁL

— a mosás, vegytisztítás, kelmefestés,

- a lakóskarbantartó, javitó és korszerűsítő építőipari szolgáltatások.

2. tábla

A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások teliesítményértéke

(folyó áron. millió forint)

1970 1975 1979'be"

Tevékenység

_ "*— szocialisto k' . .. 655365?"—

évben szektor IS!por osszesen Buáagegt

Személygépkocsi— javítás és

—karbantartás . 420,4 1 184,5 1 753,8 313.7 2 0675 7902

Motorkerékpór——javítás és -kar-

bantartás. 369 61 ,5 48.0 219 699 11.6

Elektromos háztartási gépek

javítása . 218,5 2819 227.8 1705 3983 1363

Híradástechnikai cikkek javí—

tósa 3221 474.1 573,3 125,4 698,7 195.D

Mosás, kelmefestés, vegytisz—

títás . 269,0 359,3 394.7 39,0 -433,7 2326

Építőipari javító—karbantartó

szolgáltatások . . 1 318,9 1 796.3 625.3 2925,8 3 551,1 626.6—

Kiemelt szolgáltatások ösz—

szesen . . 2 585,8 4 157.6 3 6229 3 596.3 7 2192 1 992,3

Ruházkodósi cikkek javítása 226.8 193,0 32,5 210,6 243,1 61,1

Ruhózkodósi termékek mérték

utáni készítése . . . 569,0 569.1 300,6 342,3 6429 235.5

Bőr- és szőrmeruházati ter-

mékek készítése és javítása 96,1 94,7 68,8 134,9 203.7 107,0

Lóbbelijavítós . . 297,5 175,0 93,1 88,6 181,7 54,7

Lábbelik mérték utáni készíté—

se . . . 1049 78.3 43,0 23,4 66.4 29.5

Egyéb termékek készítésee—

gyedi megrendelésre 127,6 169,0 159.8 83,3 243.1 89.7

Vas-, fém-, és gépipari javí—

tós . . . . 71'3,8 778.0 274.3 8569 1 131.2 379.4

Faipari javítás. . . . 243,0 234,0 72,7 255,0 327,7 79,1

Vegyes ipari jellegű javítás

és szolgáltatás.. . 513.7 5292 83.5 553,7 6372 184,2

Hagyományos javító és méretes szolgáltatások

összesen 2 892.4 2 8203 1 1283 2 548,7 3 677.0 1 2202

Fodrászat. kozmetika 1 073, 6 1 160,6 1 210.0 322,3 1 532.4 5439

Fényképészet . . 3012 359.4 328.3 1642 492.5 2013

Egyéb személyi szolgáltatás . 1033 17536 73.6 212,6 21662 76,7

Személyi szolgáltatások ösz—

szesen . . . . . 1 478.1 1 695,6 1 611,9 6992 2 311,1 821.9

Teherszóllítás . . 738.0 1 049,5 1 181.4 447.0 1 628.4 213.3

Barkácsoló tevékenységhez

nyújtott szolgáltatás . 0,3 4.0 6.7 — 6.7 1.6

Használt fogyasztási cikkek

felvásárlása (árrés) 102,9 190.9 254,3 - 254,3 179,4

Kölcsönzés . 115,9 149,7 235,3 — 2353 137.5

Egyéb kereskedelmi szolgál-

tatás . 19,6 50,7 48,4 - 48,4 15.4

Kereskedelmi szolgáltató-

sok összesen . 238.7 395,3 544,7 - 544.7 333.9

Mindösszesen

7 933,0 10 "8.3 8 0892

7 291,2 15 380,4 4 581.6

(4)

FOGYASZTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 27

A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások együttes teljesítményér- téke 1930-ban 5.2 milliárd forintot tett ki, 1979-ben értékük háromszorosára, 15.4 milliárd forintra nőtt. Míg az 1960-as évtizedben e szolgáltatásokat -— elsősorban kínálati okok miatt -— csak mérsékelt fejlődés jellemezte, az 1969-ben és az azt kö- vetően hozott intézkedések nyomán egyes tevékenységeknél jelentősebb fejlődés indult meg. A terv- és a tényadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a ne—

gyedik és az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott célkitűzéseket nem mindegyik tevékenységnél sikerült megvalósitani.

Már az 1969—es szolgáltatásfejlesztési határozat külön foglalkozott azokkal a tevékenységekkel, amelyekre életszinvonal—politikai okokból az átlagosnál is na—

gyobb figyelmet kell fordítani, és intézkedett ezek kiemelt fejlesztéséről.

A kiemelt szolgáltatások teljesítményértékéből 1979-ben a legnagyobb volument az építőipari javító—karbantartó szolgáltatások (3551 millió). a gépjárműjavítás—

karbantartás (2067 millió) és az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javitása—karbantartása (1097 millió forint) képviselték. A ,,nem kiemelt szolgál- tatások" közül jelentős a vas-, fém— és gépipari javítások (1131 millió), a személyi szolgáltatások közül a fodrászat és kozmetika (1532 millió), továbbá a teherszállítás

teljesítményértéke (1628 millió forint).

Az elmúlt tíz évben a fogyasztási cikkek lakossági állományához hasonlóan nőtt a garanciális javítások értéke. A nagyértékű használati eszközökre korszerű garanciális javítási feltételeket dolgoztak ki. és a tartós fogyasztási cikkek minő- ségének emelkedésével a gyártó cégek egyre hosszabb garanciális időszakokat vál- lalnak. A szocialista szektor összes lakossági szolgáltatási teljesítményértékének mintegy 9 százalékát teszik ki a garanciális javítások. Ez a 719 millió forint nagyobb- részt a gépjárműjavításból és az elektromos cikkek javitásából származik. A minisz—

tériumi vállalatok tevékenységi értékének 16 százalékát, míg a tanácsi vállalatoké- nak csupán 2.5 százalékát, a szövetkezetek teljesitményértékének pedig 5 százalé—

kát adják a garanciális javítások.

Általánosan használt, sokat emlegetett jelzője a lakossági szolgáltatásoknak, hogy dinamikusan növekvő, gyorsan fejlődő tevékenységek. Ezen szolgáltatások volumenét vizsgálva azonban láthatjuk. hogy vannak közöttük erőteljesen vagy ép- pen mérsékelten fejlődő, illetve stagnáló. sőt visszafejlődő tevékenységcsoportok.

3. tábla

A lakosság részére végzett szolgáltatások fejlődése

(folyó áron)

1970-ben 1975—ben 1979—ben 1979-ben

, , az 1960. az 1970. az 1975. az 1970.

Szolgaltatascsoport

évi százalékában

Kiemelt szolgáltatások 296,3 160,8 173.6 2792

Hagyományos javitó és méretes szol-

gáltatások . . . . . . . . . 1026 97.5 130.4 127,1

Személyi szolgáltatások . . . 166,4 114.7 136.3 156,4 Teherszállitás . . . . . . . . . 177.6 1422 1552 220,7 Kereskedelmi szolgáltatások . . . 184,4 165,6 137,8 192,0

Összesen 153,0 127,5 152,0 193,9

Szembetűnő a kiemelt szolgáltatások erőteljes növekedése és a hagyományos szolgáltatásoknak jóval mérsékeltebb emelkedése. A kiemelt szolgáltatások — öt-

(5)

28 DR. BELYÓ PAL

évenkénti — fejlődési ütemére a lassuló emelkedés jellemző. míg a többi tevékeny—v ségcsoport esetében hullámzást. illetve a teherszállítás és a kereskedelmi szolgál—

tatások esetében lassú. egyenletes növekedést lehet megállapítani.

A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások évi átlagos növekedési üteme 1970 és 1979 között 6.5 százalék volt. A kiemelt szolgáltatások értéke 11,6, a kereskedelmi szolgáltatásoké és a teherszállításé 8.3. a személyi szolgáltatásoké 4 százalékkal nőtt, viszont az összes szolgáltatásnak körülbelül negyedrészét jelentő hagyományos javító és méretes szolgáltatásoké évenként csupán 1 százalékkal emel—

kedett.

Az egyes szolgáltatásfajták fejlődésében — a teljesítménymutatók tanúsága szerint —— jelentős különbségek mutatkoznak, lgy például a személygépkocsi-javí—

tások teljesítményértéke az utóbbi években átlagosan 22 százalékkal növekedett,

ugyanakkor a faipari javításoké, a textilruházati javításoké, a lábbeli javításoké és méret utáni készítése — az igények változásával összefüggésben — kisebb—nagyobb

mértékben csökkent, illetve stagnált. Lassú — évenként 2—5 százalékos—teljesít—

ménynövekedés tapasztalható a fodrászati—kozmetikai. fényképészeti, kölcsönzési szolgáltatásoknál. A lakosság részéről jelentős igény jelentkezik a különböző taka—

rítási szolgáltatások iránt. Sajnos a megfigyelt vállalatok, szövetkezetek az igények- nek csak töredékét elégítik ki. (Az 1979-ben végzett 12,6 millió forint takarítási ér-

ték igen alacsony.)

A teljesítményértékek növekedési ütemét azonban meglepően alacsonynak ta—

láljuk. ha a változatlan áron számított adatokat hasonlítjuk össze.

A_ fogyasztási szolgáltatások változatlan áras értékének növekedése 1970 és 1979 között 145.4 százalék volt. a volumenindex tehát 48.5 százalékkal alacsonyabb az értékindexnél. Az 1975 és 1979 közötti időszakban gyorsult a növekedés, hiszen az elmúlt négy évben 124 százalékkal emelkedett a változatlan áras teljesítmény—

érték a negyedik ötéves terv 117,1 százalékával szemben. Az egyes tevékenységcso—

portok folyó áras teljesítményadatainak az árindexekkel számított változatlan áras adatai a 4. táblában találhatók.

4. tábla

A főbb szolgáltatóscsoportok teliesitményértéke

(ezer forint)

1970-ben 1975-ben 1979—ben

Tevékenység 1968. évi , , 1968. évi , , 1968. évi , ,

árakon folyo aron árakon folyo aron árakon folyo aron

Kiemelt szolgáltatások . . . 2 560158 l 2 585 760 3 714 455 l 4157 589 5 277197l 7 219 206

Hagyományos javító és mé— *

retes szolgáltatások . . . 2 801 694 2 892 469 2 523 792 2 820 338 2 618 916 3 676 949 Személyi szolgáltatások . . 1 473 063 1 478 071 1 480 751 1 695 608 1 640 250 2 311 113 Teherszállítás . . . . . . 736 066 737 980 1 033 685 1 049 500 1 274 208 1 628 439 Kereskedelmi szolgáltatások 238 691 238 691 393 778 395 314 538 824 544 751

Összesen 7 809 672 7 932 971 9146 461 10118 349 11 349 39515 380 458

A változatlan áras adatok szerint a negyedik ötéves tervben a hagyományos javító és méretes szolgáltatások teljesítménye 10 százalékkal csökkent, a személyi szolgáltatásoké változatlan maradt, a teherszállítás 40 százalékkal, míg a kereskedelmi szolgáltatá'soké 65 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves tervben, 1979 végéig csupán 4 százalékkal emelkedett a hagyományos szolgáltatások teljesítménye, vagy—

(6)

FOGYASZTÁS! SZOLGÁLTATÁSOK 29

is nem érte el az 1970. évi szintet. 10 százalékkal nőtt a személyi szolgáltatások. 23 százalékkal a teherszállítás és 37 százalékkal a kereskedelmi szolgáltatások értéke.

Szinte egyenletes ütemben. lassan növekvő mértékben emelkedett az elmúlt tíz év- ben a kiemelt szolgáltatások teljesítménye.

5. tábla

A kiemelt szolgáltatások teljesítményének alakulása

(százalék)

1975—ben az 1970. [ 1979—ben az 1975. l 1979-ben az 1970.

évi százalékában Tevékenység

1968, évi , , 1968. évi , , 1968. évi , , árakon folyo aron árakon folyo aron árakon folyo aron

Személygépkocsi-javítás . . 274,9 281,7 165,6 174.5 455,1 491,7 Elektromos háztartási gépek

javítása . . . 125,1 129,0 127.9 141.3 1599 182.3

Híradástechnikai cikkek javí—

tósa . . . 140,6 1472 141,8 147.4 1993 2169

Mosós, kelme-festés, vegytisz-

'títás . . . 1329 ' 133.ó 1052 120.7 1399 1612

szolgáltatás. . . 1132 1362 143,4 197,7 162,3 269,3

Összesen 145,1 160,8 142,2 173,6 2063 2792

A legjelentősebb eltérést a folyó óras és a változatlan áras értékek között az építőipari javító—karbantartó szolgáltatásoknái láthatjuk, de lényeges különbséget fedezhetünk fel a többi tevékenységnél is. Ez arra utal. hogy valamennyi szolgálta- tásnál jelentősebb árszínvonal-változás volt az elmúlt évtizedben.

A lakossági szolgáltatások sokat emlegetett erőteljes növekedése — a változat—

lan áras teljesítményeket is megvizsgálva — megkérdőjelezhető. Bár az átlagos nép—

gazdasági fejlődést meghaladja a fogyasztási szolgáltatások növekedési üteme.

mégis — néhány tevékenység kivételével -— túlzott az a megítélés, hogy az eddigi ..magas" fejlődési ütem során kialakult kapacitásokkal (: szolgáltatások extenzív fejlesztésének a végére értünk.

A TELJESlTMÉNVEK SZEKTORONKÉNTI MEGOSZLÁSA

A szocialista szektorba tartozó szervezetek közül 1979-ben 3081 vállalat. illetve szövetkezet végzett a lakosság részére különböző szolgáltatást, javítást. A magán—

szektorban 96735 kisiparos működött. A'lakossági megrendelésre végzett 15.4 mil- liárd forintos szolgáltatási teljesítményérték a szektorok között a 6. tábla adatai szerint oszlik meg.

Az egyes szektorok aránya az elmúlt években kismértékben változott. Csökkent a magánkisipar részesedése.

Az állami vállalatok végzik a személygépkocsi—javítás. a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek javítása, a textiltisztítás, a használtcikk—felvá-

sárlás és a kölcsönzés tevékenységeinek 70—90 százalékát.

A szövetkezeti szektor a motorkerékpár-javítás, a lábbelijavítás, (: méretes te- vékenység és a fodrászat 50—60 Százalékőt végzi,- mig a kisipar 80—90 százalékban részesedik az építőipari jaVitások, a vas—. fém- és gépipari javítások. a faipari javi-

(7)

30 DR. BELYÓ PAL

tás, a textilruhózati javítás, a bőr- és szőrmeruházati javítás és a vegyesipari ja—

vítás teljesítményértékéből.

6. tábla A lakossági szolgáltatások folyó áron számított teliesitményértékének megoszlása

(százalék)

l Ebbőh

Év Szocialista , , "__—TN, Kisipar Összesen

szektor allami szovet- vállalatok kezetek

l

1970 . . . . . . . .l 48.0 22,4 25,6 l szo ] mao

1979 . . . .! 52.6 28.7 23.9 ] 47.41 ] 1oo,o

Lakossági megrendelésre szolgáltatásokat a népgazdaság majd minden ága végez. A szocialista szektor által nyújtott szolgáltatásokból minden második forint

ipari ágba sorolt vállalattól vagy szövetkezettől ered.

7. tábla

A folyó áron számított teliesítményérték

megoszlása (: népgazdasági ágak között, 1979) __ % , . . . 055365?" Megoszlós

Nepgazdasagi ag (millio (százalék)

forint)

Ipar. . . . . . . . . . 4006 26,0

Építőipar . . . 496 3.2

Személyi és üzleti szolgáltatás 1 446 9.4 Lakás-, város- és községgaz—

dálkodás . . . 154 1.0

Szállítás . . . 593 3,9

Külkereskedelem . . . . . 92 0.6

Belkereskedelem . . . . . 689 4,5

Mezőgazdaság . . . 613 4.0

Szocialista szektor . . . . 8 089 52,6

Kisipar . . . . . . . . 7291 47.4

Összesen 15 380 100,0

Az egyes népgazdasági ágakba sorolt szervezetek azonban nem csupán saját ágba tartozó tevékenységet végeznek. igy az iparba sorolt szervezetek teljesitmény- értékének 4-4 százaléka építőipari, illetve személyi szolgáltatás volt. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek 42 százalékban nem építőipari javító tevékenységet végez- tek. a mezőgazdaságba sorolt szervezetek szolgáltatásainak háromnegyed része te- herszállítás. a többi építőipari javítás és egyéb ipari javitó szolgáltatás volt.

A SZOLGÁLTATÁS! ÉRTÉKEK TERULETENKÉNTI ELTÉRÉSEI

A lakossági szolgáltatások igénybevételi lehetőségei megyénként, településen—

ként jelentősen eltérők. Ennek több oka van. A falu és a város közötti különbség

már alapvetően meghatározhatja egy-egy szolgáltatási tevékenység keresletét. A textiltisztitásra. -mosásra például a falusi háztartások csak igen elenyésző mérték-

ben tartanak igényt. Az életszínvonal emelkedésével. az életmód változásával a tar-

(8)

tós fogyasztási cikkekkel való ellátottság természetesen emelkedik a községekben is.

A lakáskultúra, testkultúra elterjedésével. a szabad idő növekedésével a legtöbb ipari, személyi szolgáltatásra tényleges igény keletkezik a szolgáltatások tekinteté- ben korábban teljesen ,,fehér" területeken is. A kialakult szolgáltató hálózatot vizs- gálva láthatjuk területi elhelyezkedésének hiányosságait. és érezhető, hogy a szo!- gáltatásvégzés gazdaságossági feltételeit figyelembe véve mennyire korlátozott a szolgáltató hálózat területi fejlesztése.

A különböző típusú települések szolgáltatási ellátottsága között ez idő szerint igen nagy különbségek vannak. A fő jellemző Budapestnek az átlagosnál kétszer nagyobb hálózati ellátottsága és a megyeszékhelyek, nagyvárosok vonzáskörzetének minimális nagysága. A kevésbé fejlett, gyengén ellátott területeken elsősorban a magánkisipar játszik fontos szerepet. A kisiparosok szolgáltatásvégzési feltételeinek javítása fontos ahhoz, hogy a lakosság mennyiségi igényei kielégítést nyerjenek.

1979-ben az egy lakosra jutó szolgáltatási értéknek 47 százalékát a kisipar végezte.

Az állami vállalatok és szövetkezetek, valaminta magánkisipar által a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások 1979. évi értékéből egy lakosra átlagosan 1438 forint jutott. (Ebből 757 forintot a szocialista szektor teljesített). A területi kü—

lönbségek azonban igen nagyok: egy budapesti lakosra 2222, egy vidéki lakosra 1250 forint jut.

8. tábia

Az egy lakosra jutó átlagos szo/gáltatási teliesitme'nyérték tevékenységcsoportonként

(forint)

! 1970-ben ] 1979-ben

Tevékenységcsoport

l országosan l Budapesten

Kiemelt szolgáltatások . . . . 245 , 675 ; 966

Hagyományos javitó és méretes l

szolgáltatások 254 E 344 592

Teherszállítás 68 152 103

Személyi szolgáltatások. 116 216 399

Kereskedelmi szolgáltatások 23 162

Összesen ' 706 !

1438 l 2222

A megyék között is jelentős a szóródás. Somogy megyében egy lakos átlago- san 1601 forintnyi szolgáltatást vett igénybe. míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 981. Nógrád megyében 985, Szolnok megyében 1115 forint értékű ,.fogyasztási" szolgáltatás jutott egy lakosra.

A lakossági szolgáltatások egy főre iutó értéke megyénként 1979-ben

Megye Forint Megye Forint

Baranya . . . 1397 Nógrád . . . 985

Bács- Kiskun . . . 1444 Pest . . . 1168

Békés . . . 1263 Somogy. . . 1601

Borsod— Abaúj—Zemplén . . . . 981 Szabolcs— Szatmár . . . 1151

Csongrád . . . 1461 Szolnok . . . 1115

Fejér . . . 1169 Tolna . . . 1418

Győr-Sopron . . . 1399 Vas . . . 1296

Hajdú-Bihar . . . 1162 Veszprém . . . 1245

Heves . . . 1347 Zala . . . 1366

Komárom . . . 1160 Vidék összesen . . . 1250

(9)

32 DR. BELYÓ PÁL

Ezek a mutatók egyaránt tükrözik a lakosság igényeinek területenkéntí különb—

ségeit és a szolgáltatási kínálat területi eltéréseit. (Az alacsony értékek azt is kife- jezik, hogy a megye lakosságának egy része máshol, például Budapesten elégíti

ki szolgáltatási szükségleteit.)

A főváros és a vidék egy lakosra számított szolgáltatási teljesitménymutatójának különbözősége más értékben és előjellel ugyan. de minden szolgáltatáscsoportban tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy egyes szolgál—tatóscsoportakban (építőipari javítások, teherfuvarozás) az egy lakosra jutó értékmutató vidéken meghaladja a budapestit, ami jelzi e tevékenységek iránti igényeknek az egyes területcsopartok eltérő életformájával összefüggő különbségeit.

Budapesten az egy lakosra jutó szolgáltatási érték jóval magasabb mint vi- déken, s ha ehhez hozzávesszük, hogy itt a szolgáltatások kínálata —— választéka.

hozzáférhetősége, a hálózat kulturáltsága, nyitvatartási ideje —— sokkal kedvezőbb, mint vidéken, megállapítható, hogy a fővárosi szolgáltatási ellátottság számottevően jobb az országos átlagnál.

A LAKOSSÁGl SZOLGÁLTATÁSOK HÁLÓZATA

A szocialista szektorba sorolt 3081 lakossági szolgáltatást végző szervezet 47 százaléka a mezőgazdaságba, 19 százaléka az iparba, 11 százaléka a kereskede—

lembe. 14 százaléka a személyi és üzleti szolgáltató ágazatba, 7 százaléka az építő- iparba, a többi a szállítás ágazatába tartozik. A szolgáltató szervezetek 47 százaléka

szövetkezet. *

A szocialista szektor szolgáltató szervezeteinek mintegy 9 százaléka —— 269 szervezet — Budapesten működik. A fővárosi szolgáltatók közül mintegy 40 ipari válla- lat. illetve szövetkezet. Az országban működő valamennyi vállalat, szövetkezet la- kossági szolgáltatásainak értéke 1979-ben 8.89 milliárd forint volt. Ebből a fővá—

rosi szolgáltatók 3,85 milliárd forintot, tehát az országos érték 38 százalékát állí- tották elő. Ennek magyarázata, hogy a budapesti szolgáltatóhelyek többségük- ben nagyforgalmú, az átlagosnál jóval magasabb teljesítőképességű és létszámú hálózati egységek. Budapest ellátottságának a vidékhez viszonyított jobb színvonala akkor is előtűnik, ha a szolgáltató hálózatot részleteiben vizsgáljuk.

9, tábla

A szocialista szektor hálózati ellátottsága

(1979. december 31.)

Országosan Ebből Budapesten

a lakossági

szo a'- . I k ' '

egygázgek tatSáSt az egysegek szolgalatgüfgigzők

A hálózati egység fajtája végzők

száma száma száma aránya száma aránya

(darab) (fő) (darab) (százalék) (fő) (százalék)

Szolgáltatóhely . . . . . 16470 " 58 465 2 605 l 15,8 18 0112 302

Mozgó felvevőhely . . . . 428 522 15 I 3.5 134 25,7

Közvetítő szolgáltatóhely . . 1 535 1 469 88 5.7 , 91 6.2

Összesen . . . . . . . 18 433 60 456 2 708 ] 14,7 18267 ! 30,2

Ebből:

központi műhely . . . 405 4061 100 24,7 2075" 51,1

átalányelszómolásas

rendszerben működő . 1 842 1 997 14 0.8 14 0.7

(10)

Országos átlagban mintegy 3 fő dolgozik egy szolgáltatóhelyen, Budapesten viszont 6—7 fő. A szolgáltató hálózat a tevékenységek jellegének megfelelően tele- pül a fogyasztókhoz közelebb vagy a fogyasztóktól távolabb. Általában jellemző, hogy a hálózat sok kis egységből áll. 1977 végén mintegy 52 százalék volt azoknak az egységeknek az aránya. ahol csak egy fő dolgozott. 1979— ben 96 735 kisiparos végzett szolgáltatásokat a lakosság részére. A szolgáltató kisipar az összes hálózati

egységnek több mint négyötödét tartja fent.

Az 1977. december 31— i hálózati felvétel megállapította, hogy a főváros körül—

ményei a szolgáltatásokkal való ellátottságot, a különböző szolgáltatások hozzáfér- hetőségét és a hálózat működési lehetőségeit tekintve kiemelkedők. Jelentősek a különbségek a hálózati egységnek a lakosság számához viszonyított számában is.

Szembetűnők az eltérések az egyes szolgáltatási tevékenységek igénybevehetőségét vizsgálva. Az olyan napi szolgáltatások esetében, ahol a megrendelő személyes rész—

vétele is szükséges a szolgáltatás elvégzéséhez, viszonylag sűrűbben kell telepíteni a hálózati egységeket. Hasonló a helyzet azoknál a szolgáltatásoknól, amelyeknél (: felvevőhelyekről egy központi műhelybe szállítják a javítandó cikkeket, ilyen ese- tekben a sűrűbb hálózati ellátottság magasabb színvonalat is jelent.

10. tábla

A szolgáltatóhe/yek száma tevékenységenként, 1977

Slodglisw, szektor Szolgáltató kisiparosok szolgaltatohelyel

Tevékenység

szám tizezer szám tízezer

szerint lakosra jut szerint lakosra jut

Gépjárműjavítás . . . 433 0.4 6785 6.4

Elektromos háztartási gépek és hir—

adástechnikai cikkek javítása . . 1780 1.7 2831 2.7

Mosás, vegytisztitós . . . . 1162 1.1 322 O,3

Építőipari javító—karbantartó szol-

gáltatások . . . . 1332 1.3 27734 26.0

Lóbbelik mérték utáni készítése és

javítása . . . 967 O,9 2702 2,5

Bőr—, szőrme- és textilruházati ter- mékek javítása és mérték utáni ké—

szítése . . . 1356 1.3 12148 11,4

Vas, fém- és gépipari termékek ja- vítása és készítése egyedi megren-

delésre . . 892 0,8 2 676 2,5

Faipari termékek javítása éskészíté—

se egyedi megrendelésre . . . 573 0.5 5 520 5,2

Vegyesipari javítások, szolgáltatások 572 0.5 1071 1.0

Fodrászat . . . . . . . . . . 2 904 2.7 4 295 4.0

Fényképészet . . . . 450 0,4 772 0.7

Egyéb személyi szolgáltatások. . . 171 0.2 2951 2.8

Használt fogyasztási cikkek felvásár-

lása . . . . . . . . . . . 149 0,1 - ——

Kölcsönzés . , . 762 0.7 — —

Egyéb kereskedelmi szolgáltatások . 24 0.0 — —

Teherszóllítás . . . . . . . . . 2 513 2.4 5802 5,4

Összesen 16 040 15.0 75 609 70,9

A tízezer lakosra jutó szolgáltatóhelyek számából is kiderül, hogy a szocialista szektorban a fodrászat és a teherszállítás hálózata a legsűrűbb. A kisiparban az

3 Statisztikai Szemle

(11)

34 DR. BELvo PAL

építőipari javító—karbantartó szolgáltatások megrendelési lehetőségei nagyok. u—

gyanokkor azonban a legtöbb helyen csak egy-egy fajta tevékenység (például festés, csempézés stb.) rendelhető meg.

lgen kevés felvevőhelye van a bőr- és szőrmeruházati javítósoknok és a barká-

csoláshoz nyújtott szolgáltatásoknak, de kevés a kölcsönzőhely és az egyéb egyedi megrendelésre dolgozó szolgáltotóhelyek szóma is. A többi javítás felvevőheiyei viszonylag kielégítő számban találhatók.

A hálózat teljesítőképességét azonban a szolgáltatóhelyek számánál jobban kifejezi a szolgáltató hálózatban foglalkoztotottak száma. Az 1977. évi felvétel ado-

tai azt mutatják, hogy míg a különböző településtípusok szolgáltatóhelyeinek szó- ma nagyjából arányos a lakosság számával. a szolgáltató hálózat teljesítőképessé-

gét (létszámát) illetően a városok lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak.

11. tábla

A szolgáltató hálózat jellemző mutatói településkategóriánként, 1977

i ii ta szekt r . szulsgglztgtős helyeingk Atzztglsgtai-

tízezer lakosra jutó végző kis-

Településkotegőria "___—"_ iparosok

tizezer száma létszáma lakosra

jutó száma

Budapest . . . 12 92 60

Megyei városok. . . 13 78 47

Egyéb megyeszékhelyek . , . . 16 51 54

Egyéb vórosok . . . 17 66 65

Járásszékhely községek . . . . 20 64 79

Egyéb nagyközségek . . . 17 32 80

Vóroskörnyékek . . . . . . . 13 19 87

Egyéb községek. . . 15 22 89

Összesen 15 57 71

A szolgáltatóhálózati ellátottságot tekintve a kisebb városok és a közepes nagy- ságú községek általában az átlagosnál kedvezőbb helyzetben vannak, mig a nagy—

varosok előnye a nagyobb szolgáltató létszámban mutatkozik meg, ami itt egyértel—

műen nagyobb teljesítőképességű, koncentról'tabban szervezett hálózatot jelent.

Kisiparosokat nagyobb mértékben találunk a kisebb városokban, valamint a kis és a közepes községekben, ahol is az átlagosnál nagyobb szerepet töltenek be a lakosság javító—karbantartó és személyi szolgáltatási igényeinek kielégítésében.

1960—tól 1970-ig a főfoglalkozású kisiparosok száma mintegy 18000 fővel csök- kent, de ezt valamelyest ellensúlyozta a nyugdíjasként, illetve mellékfoglalkozásként történő iparűzés engedélyezése. Az iparengedélyt váltók száma 1970 óta egyenle- tesen emelkedik. A nyugdíjas kisiparosok majdnem háromszor, a mellékfoglalko—

zósú kisiparosok pedig több mint kétszer annyian voltak 1979—ben. mint az évtized elején. A főfoglalkozású kisiparosok száma viszont 1977-ben már csak 57 050 fő volt, vagyis számuk hét év alatt ötödével csökkent. A kisipari alkalmazottak száma az el- múlt húsz évben szinte mindig azonos volt, 15—16 000 fő. A kisipari szakmunkásta- nulők száma 1960 és 1970 között alig csökkent, azóta azonban egynegyedére esett

vrssza.

1979-ben a 96 735 kisiparos közül 60356 főfoglalkozású kisiparos volt, és tíz közül kilencen javítást—szolgáltatást (nem termelést) végeztek. A kisiparosok egy-

(12)

FOGYASZTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

35

tizede nyugdíjas, egynegyede pedig mellékfoglalkozású kisiparos. A 10642 nyugdí- jas kisiparos és a 25 737 mellékfoglalkozású kisiparos négyötöd—négyötöd része csak szolgáltatással foglalkozik.

12. tábla

A kisipar létszáma

(fő)

1960. l 1970. 1975, 1977. 1979.

Kisiparos (alkalmazott)

december 31-én

Főfoglalkozású . . . . . 87 526 69 363 57 365 57 050 60 356

Nyugdíjas . . . . . — 3 660 7 549 8 926 10 642

Mellékfoglalkozású . . -— 11 854 19 322 22 334 25 737 Kisiparosok . . . . . 87 526 84 877 84 236 88 310 96 735 Alkalmazottak . ; . . 14 766 15 85! 14 423 15152 16168

Összes kisipari foglalkoz- l

tatott* . . . . . . 102 292 l 100 728 98 659 103 462 112 903 Szakmunkástanulók . . 16 396 15 388 5 283 3 679 3 637

* Segitő családtagok nélkül.

A kisiparosok számának növekedését jelentősen segítette, hogy mellékfoglalko- zásként vagy nyugdíjasként is kiváltható az iparengedély.

A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésében a kisiparnak —— területi el—

helyezkedésének. a vállalkozás nagyságának, rugalmasságának következtében — a jövőben is fontos szerep jut. A szabályozás mindenesetre a továbbiakban is igyek-

szik egyre kedvezőbb feltételeket teremteni működéséhez.

A szolgáltatások fejlesztése során nagy nehézséget jelentett, hogy a javítás—

szolgáltatás az általános szabályozás mellett nem jövedelmező. Ezért létrehozták a kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezeteket. A kijelölés feltétele —— amely az elmúlt évekhez képest megváltozott - az, hogy a lakosság részére végzett fogyasztási szol- gáltatás értékének meg kell haladnia az összes tevékenység értékének 51 százalé- kát. A fogyasztási szolgáltató szervezetek körére külön kedvezményrendszert dolgoztak ki. Ezzel kívánták elérni, hogy biztosítva legyenek a gyorsabb ütemű fejlődés gazdasági feltételei. 1979-ben a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok. illetve szövetkezetek lakossági szolgáltatási teljesítményértéke 3.1 milliárd forint volt. azaz

az összes lakossági szolgáltatás értékének mintegy egyötöde (20,40/o).

A 105 kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezetben 1979—ben 36 532 fizikai fog—

lalkozású és 6992 nem fizikai besorolású dolgozó dolgozott. A fizikaiak havi átlag—

keresete 3015, a nem fizikaiaké pedig 3967 forint volt. A munkások átlagkeresete 5.6, a nem fizikai foglalkozásúaké 7.3 százalékkal emelkedett 1978-hoz viszonyitva.

A fizikai foglalkozásúak közül az építőiparban dolgozók átlagkeresete volt a legnagyobb (3961 Ft), a vegyes szolgáltatásokkal (személyi. üzleti jellegű szolgáltatá—

sokkal) foglalkozóké a legalacsonyabb (2574 Ft).

A kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezetek 1979-ben 929 millió forint kedvez- ményt kaptak. Ebből a fogyasztási szolgáltatási tevékenység miatt visszatartott érték- csökkenési leírás, eszközlekötési járulék és általános nyereségadó 357 millió forint volt. Ráfordításként 80 millió forint részesedési alapot számolhattak el, míg árki- egészítésként 172 millió forintot kaptak. A fogyasztási szolgáltató szervezetek ve- zetői 4 millió forint prémiumot kaptak a fogyasztási szolgáltatás arányának tartá- sáért, illetve növeléséért. A szolgáltatások fejlesztésére a szervezetek 314 millió fo—

3;

(13)

36 DR. BELYÓ PÁL

rint juttatást vettek igénybe. Ezeken túlmenően a szolgáltatásfejlesztési alapból 224

millió forint támogatásban részesültek.

13. tábla

A kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezetek száma és teljesítményük súlya, 1979

A Aránya

_ , szervezetek a lakossági A szervezet profilja száma szolgalta-

(da'ab) (223335

Ruházati termékek és lábbe—

lik mérték utáni készítése . 11 11,33

Gépjárműjavítás . . . 5 8.87

Elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek

javítása . . . 11 54.97

Mosás. kelmefestés, vegytisz-

títás . . . . . . . . . 19 86.31

szolgáltatások . . . 2 4.15

Kölcsönzés . . . . . . . 1 62.40

Fodrászat. kozmetika . . . . 36 74.82 Fényképészet . . .

13 47.48

A fogyasztási szolgáltató szervek saját fejlesztésű eszközeiknek az állami, taná—

csi és érdekképviseleti juttatásoknak 1979-ben csupán háromnegyedét ruházták be, és ez arra utal. hogy nem minden esetben érdekeltek e szervezetek a szolgáltatások fejlesztésében: amire pedig az elmúlt évben min-tegy 700 millió forint állt rendelke- zésükre. Az érdekeltek az alacsony jövedelmezőségre hivatkoznak, de emellett szá—

mos egyéb nehézség is jelentkezik.

A LAKOSSÁGl SZOLGÁLTATÁSOK ÁRAINAK ALAKULÁSA

Alapvető probléma. hogy a szolgáltatások nagy részének élőmunkaigénye az árutermelés élőmunka—szükségleténél általában magasabb. Az ebből következő magasabb bérköltség azonban nem kompenzálja az ipari termékek önköltségében meg- levő jóval magasabb anyagköltséget. Ezért a szolgáltatások azonos mértékű önkölt- ségre vetített tiszta jövedelem mellett sem érhetik el a termelő tevékenységek nye—

reségességét.

A lakossági szolgáltatások árszínvonalát az 1968. évi általános rendezés során viszonylag alacsony színvonalon állapították meg. Az induló árakba az akkor érvé- nyes munkabéreket. üzemi általános költségeket és a kötött, fix áras szolgáltatások esetében az 1968—ban érvényes anyagárakat számították be. Azóta természetesen — a gazdálkodás egyéb körülményeinek is megfelelően — a realitások már túlhalad—

ták ezeket az ,,induló árakat". Az 1968-ban megállapított szolgáltatási árak az el—

múlt években már sok esetben nem fedezték a tényleges költségeket, és nem bizto—

sították a fejlesztéshez szükséges tiszta jövedelmet.

A vállalkozó kedv alacsony szintjének is egyik okaként jelölhetjük meg a szol- gáltató tevékenység alacsony jövedelmezőségét. A viszonylag alacsony árszínvonal

mellett a költségszínvonal gyorsan emelkedett.

A fogyasztási szolgáltatások árainak részletes megfigyelése a tevékenységek sokfélesége és összetettsége miatt sem könnyű. ltt az árak nagyobb része szabad ár.

(14)

de az alapvető szükségleteket kielégítő néhány szolgáltatás esetében fix árakat ha—

tároztak meg. llyenek például a hajvágás. a borotválás, a kilós mosás. a cipőtalpa- lás, az igazolványkép—készítés óra. A szolgáltató tevékenységek az évek során egyre gazdaságtalanabbá váltak a szolgáltató számára. ldőről időre történt módosítás, de a szolgáltató vállalatok véleménye szerint már régóta indokolttá vált a szolgál- tatási árak általános rendezése. Az 1980. január 1-től érvényesülő új árrendszer lé—

nyegesen szűkíti az árhatósági ármegállapítási előírásokat. A fogyasztási szolgalta—

tások körében szinte minden tevékenység szabad áras lett.

Az elmúlt évtizedre visszatekintve azt láthatjuk. hogy 1976-tól kezdve gyorsult fel a lakossági szolgáltatások árszínvonalának emelkedése. Ennek oka a szabad árak alkalmazásának kiterjesztése, illetve a szabad áras szolgáltatások árszínvonalának

— a munkabér. a rezsi és anyagköltségek növekedését csak lassan és szerényebb ütemben követő — emelkedése. Az új árrendszerben várható az is, hogy azonos szol- gáltatásoknak területenként eltérő árai lesznek azonos szektoron belül is.

14. tábla

A lakossági szolgáltatáscsoportok árindexei

(Index: 1968. év :: 100) l

Hagyo-

, mányos Sze- Keres— ,

K'em?'f javító és mélyi Teher- kedelmi Össze— Szoma- Mo—

ÉV szolgal— méretes szolgál— szállítás szolgál— sen listo gan- mtÓSOk szolgál— tatások tatások szektor kisípar

tatások

1969 . . . . . . . . . . . 1009 1003 1002 987 100.0 100,ő 1004 1008

1970 . . . . . . . . . . . 101,0 1032 100,3 100,3 100,0 701,6 100,6 1025 1971 . . . . . . . . . . . 1024 1039 100.5 1005 100,0 102,3 1009 103,6 1972 . . . . . . . . . . . 1049 1059 103,4 1007 1002 104,3 102,7 1059 1973 . . . . . . . . . . . 107,4 107,2 104.ó 1009 100.4 1059 103,5 1082 1974 . . . . . . . , . . . 1093 10'8.7 109,1 10l1,2 1004 107,8 104,7 111,1 1975. . . . . . . . . . . 1119 111,8 114,5 10'1,5 100,4 110,Ó 106,1 115,7 1976 . . . . . . . . . . . 114,8 115,1 118,1 112.3 100,4 114,5 109,6 1202 1977 . . . . . . . . . . . 124,8 1219 1228 119,7 101.0 121,8 111,0 134,5 1978 . . . . . . . . . . . 1308 1302 1322 123,8 101.1 728,5 115,0 144.5 1979 . . . . . . . . . . .

136,8 140,4 1409

127.8 101,1 135,3 1179 15ő.8

Az egyes szolgáltatáscsoportok árszínvonala évről évre eltérő mértékben válto—

zott. Jelentősebb -— az átlagos növekedésnél magasabb — változás mindig a ható- sági árintézkedések hatására következett be. A kiemelt szolgáltatások árindexei ösz—

szességükben az átlagos szolgáltatási árindexekkel azonosak vagy azokhoz közeli- ek. (Lásd a 15. táblát.)

Tevékenységenként vizsgálva a lakossági szolgáltatások kiemelt csoportját, nagy különbségekkel találkozunk.

Különösen magasak az építőipari javító—karbantartó szolgáltatások 1975 és 1979 közötti árindexei. 1968-hoz viszonyítva 68 százalékkal emelkedtek a lakáskar- bantartási munkák árai. Ezzel szemben a többi kiemelt szolgáltatás árindexe csu- pán 1—2 százalékkal nőtt évenként, sőt a személygépkocsi—javítás és -karbantartás árának évi átlagos emelkedése még az 1 százalékot sem érte el.

Különbségek természetesen nem csupán a tevékenységek között vannak, hanem egy—egy szolgáltatásfajtán belül is jelentős eltérések lehetnek attól függően, hogy a szocialista szektorban vagy a kisiparban végzett szolgáltatások árindexeit vizs- gáljuk.

(15)

38 ? DR. BELYÓ PAL

A szocialista szektor árainak meghatározó szerepe lehet. befolyásolhatják a magánkisipar által alkalmazott árak jó részét is, legalábbis azokon a területeken.

ahol párhuzamosan működnek.

15. tábla

A kiemelt szolgáltatások árváltozásai (Index: 1968. év : 100)

1969. I 1970. ] 1971. l 1972. ' ms. l 1974. I 1975. ] 1976. [ 1977. I 1978. [ 1919.

Kiemelt szolgáltatás

évben

Személygép- kocsi-javí—

tás és-kar—

bantartás . 100,6 10018 1013 101,5 102,3 102,7 103,3 103.7 104,6 107.0 1089

Motorkerék- —;

pár-javítás és —karban-

tartás . .100,5 100.7 101,1 101,1 101,3 101.5 1023 102,7 103.7 107,1 1305 Elektromos

háztartási gépek javí-

tása. . . 102.1 102.4 102,7 103,4 104.1 104,6 105,6 1062 1089 113.4 11ő.7

Híradás- '

technikai cikkek ja—

vítása . .103,1 99,9 99,8 99,9 101,6 103.7 104.7 105.1 107,1 108.1 1112 Mosás. kel-

mefestés, vegytisztí-

tás . . . 99,9 1003 1002 100.3 100.5 100.7 100,8 1012 1021 1038 115,7

Építőipari ja—

vltá—kar- bantartó szolgálta-

tósok . .100.7 101,3 103,7 108.5 113,1 116,5 121,8 128.0 14854 158.5 1679

Összesen 100,9 101,0

102,4 104,9 107,4

109,3 111,9 114,8 124,8 130,8 136,8 197549 a kisiparban évenként 2—3 százalékkal emelkedtek az árak, míg a szocialista szektorban csak 0.5 százalékkal. Az ötödik ötéves terv időszakában az ár- emelkedés felgyorsult. így 1968—hoz képest a magánkisipari árak 57. a szocialista szektor árai 18 százalékkal lettek magasabbak.

NÉHÁNY LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS VÁLLALÁSl IDEJE

A szolgáltatásfajták vállalási ideje sok tényezőtől függ. A vállalási idő hosszának két legfontosabb alakítója az adott tevékenység általános szakmai jellemzőinek és a keresleti—kínálati viszonyoknak az összessége. A Központi Statisztikai Hivatal 1978- ban megfigyelte néhány szolgáltatás vállalási idejét a szocialista szektorba tartozó

szolgáltatások felvevőhelyein.

A megrendelő számára hosszú az egyes javítások—szolgáltatások vállaló-si ideje. Ez különösen szembetűnő a mérték utáni ruházati termékek készítésénél. A férfi öltöny elkészítése például Budapesten a szövetkezeteknél átlagosan 52 napig tart, de van ahol, illetve amikor az 62 napot vesz igénybe. Egy francia szabású női ruha vállalási ideje is átlagosan 40 nap. Hasonlóan magas az építőipari javító—karban-

(16)

FOGYASZTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK " 39

tartó szolgáltatások vállalási ideje. 42 nap a lakásfestés. 36 nap a csempézés. 26 nap a padlószőnyeg lefektetése. ráadásul a megrendelő első jelentkezése és a meg—

rendelés elfogadása között esetenként több hónap is eltelik, amit nem lehet szám—

szerűsíteni. A többi szolgáltatáscsoportban is előfordulnak olyan tevékenységek, amelyeknek vállalási ideje hosszú. A személygépkocsi-javítás és -karbantartás vál—

lalási ideje általában elfogadható. Hosszúnak tűnik a karambolos gépkocsik 17 napos javítási ideje, ez feltételezhetően alkatrészhiány miatt tart ilyen sokáig. A mo—

sás és vegytisztítás területén nagyon hosszú a kilós mosás és a pipere mosás 18—20 napos határideje. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javí- tásának vizsgálatánál az országos átlagok kedvező képet mutatnak. hiszen 4-5 nap az átlagos vállalási idő. Ennél hosszabb - 6.3 nap — a fővárosban az átlagos vál- lalási idő. (A megfigyelés csak a műhelyben végzett javításokra terjedt ki. Budapes—

ten a helyszinen végzett javítások elterjedtsége és volumene miatt a tényleges kép kedvezőbb lehet.)

16. tábla

A megfigyelt szolgáltatások átlagos vállalási ideje 1978-ban településcsoportonként

(nap)

Megyeszék— Egyéb

Szolgáltatáscsoport Budapest helyek városok Községek Összesen

Személygépkocsi-javítás és

-karbantartás . . . . 4,0 4.3 5.6 5.8 4,9

Elektromos háztartási gé- pek és híradástechnikai

cikkek javítása . . . . 6.3 4.5 4.6 4.5 4,8

Mosás, kelmefestés, vegy—

tisztítás . . . . . . 13,0 13,'l 13.'l 12.13 12,9

Építőipari javitó—karban-

tartó szolgáltatások . . 21,8 15.3 12,4 13,6 14,8

Ruházati termékek mérték

utáni készítése . . . . 30,2 22.9 23,4 20,7 24,2

A vizsgált szolgáltatáscsoportok átlagos vállalási ideje a fővárosban a leghosz- szabb. Ez különösen meglepő, hiszen a hozzáférhetőség. az ellátás feltételezett szín- vonala. azaz a szolgáltatási kínálat a tapasztalatok szerint Budapesten a legjobb.

ahol erősebb a központi műhelyekkel rendelkező nagyobb kínálatot jelentő üz—

lethálózat. Figyelembe kell venni azonban azt is. hogy a fővárosban a kereslet egyes szolgáltatásoknál meghaladja a vidékit.- A vidéken tapasztalt jobb — azaz rövidebb

— vállalási idők oka lehet, hogy a vidéki kis egységek rugalmasabban ütemezhetik munkájukat, könnyebben oldják meg raktározási problémáikat, és vevőkapcsolatai—

kat is jobban képesek szervezni. Egyedül a gépjárműjavítás kivétel ez alól, ahol a várakozásnak megfelelően a fővárosban alacsonyabbak a vállalási határidők.

A vállalatok és szövetkezetek által végzett javítások vállalási idejének nagysá- gában nincs lényeges különbség.

A megyei adatokat összehasonlítva számottevő különbségeket találunk. A leg- hosszabb és a legrövidebb vállalási idők között néha jelentős eltéréseket látunk.

Ez feltétlenül arra utal, hogy lényegesen különböző az ország egyes területein a szolgáltató munka szervezésének színvonala, ami kedvezőtlen szolgáltatási ellátott—

ságot eredményez. Ezt tükrözik a vállalási idők is.