Lind, N. C.: A társadalmi fejlődés összetett mutatója

956

eddigi folyamatos felvételei (zárójelben a kezdés éve): a családi kiadások összeírása (1957), a nemzet- közi utasforgalmi felvétel (l96l), az általános ház- tartási felvétel (1971), a munkaerő-felvétel (1973), a belföldi utazások összeírása (1988) és az általános célú felvétel (1990). Az új összeírások és a munka- erő-felvétel mintájának bővitése 4 éven belül az OPCS kiadásait mintegy 45 százalékkal fogja nö- velni, A fejlesztés másik irányát a munkaerő-felvé- telen kipróbált és az új adatgyűjtéseknél is alkalma- zott, számítógéppel támogatott kikérdezés jelenti, amelyet az OPCS folyamatos adatgyűjtéseinek többségére 3—5 éven belül kiterjesztenek.

(Ism.: Rózsa Gábor)

LIND, N. C.:

A TÁRSADALMI FEJLÓDÉS összererr MUTATOJA

(A compound index of national development) ——— Social Indicamrs Research. 1993. 3. sz, 267—284, p.

A bruttó hazai termék (Gross Domestic Product

— GDP) nagysága hosszú évtizedek óta az egyik legfőbb mutató, amellyel a kutatók és a gyakorlati szakemberek egy—egy ország fejlettségét, illetve fej- lődésének ütemét jellemzik. A GDP-nek ez az álta- lánosan elterjedt alkalmazása sajátos egyoldalúsá—

got eredményezett: a társadalompolitikai célkitűzé- sek túlságosan a gazdasági növekedés köré össz- pontosultak, s figyelmen kívül maradnak a fejlődés egyéb területei, így mindenekelőtt az oktatás és az egészségi állapot. Márpedig az anyagi gyarapodás csupán eszköze a társadalom jólétének; szükséges, de távolról sem elégséges feltétele az emberi boldog—

ságnak. Mindenképpen indokolt tehát egy olyan új mutatószám kidolgozása, amely nem korlátozódik a gazdasági folyamatokra, s amelynek a GDP csu- pán egyik alkotóeleme,

A GDP szinte kizárólagos használata nem csak az anyagi gyarapodás túlhangsúlyozása miatt bírál—

ható. Legalább ilyen súlyos fogyatékossága e muta- tónak, hogy szinte érzéketlen a megtermelt nemzeti jövedelem elosztásának és felhasználásának kü- lönbségeire. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy e jövedelmet a polgárok jólétének növelésére vagy épp a külső adósság törlesztésére, esetleg csekély hasznot hajtó presztízsberuházásokra fordítják. Ál—

talában mennél kisebb a társadalmi közmegegyezés a költségvetés tételeiről, mennél szűkebb a rendel—

kezésre álló erőforrások felhasználásáról döntők

köre, a GDP annál kevésbé alkalmas a fejlődés jellemzésére.

E hiányosságokat látva, a kutatók egy része fel- , hagyott a GDP használatával, s inkább a születés—

kor várható élettartammal igyekezett megragadni egy-egy ország valódi fejlettségét. E mutató kétség- telen előnye, hogy túlmegy a puszta anyagi gyara- podáson, s helyette a gyarapodás társadalmi követ—

kezményeit állítja előtérbe. Hátránya ugyanakkor, hogy nem tükrözi megfelelően a leélt évek minősé- gét: azt, hogy a társadalom tagjai milyen egészségi állapotban érik meg az idős kort. Márpedig egy ország fejlettségét nem annyira maga az élettartam jellemzi, hanem inkább azoknak az éveknek a szá- ma, amit az emberek egészségesen képesek leélni.

Ezt a szempontot veszi figyelembe az OECD társa—

dalmijelzőszám—programja, amikor különbséget tesz egyfelől az élet hossza (length of life), másfelől az egészséges élet hossza (length of healthy life) között. És ez a megfontolás vezérli az életminőség- gel korrigált (ouality-adjusted) élettartam-mutató kidolgozását is.

A várható élettartam effajta korrekciójára több- féle lehetőség is kínálkozik; az egyik közülük sajá—

tos módon éppen a GDP-n alapul. Aligha kétséges ugyanis, hogy a leélt évek minősége, az életnek az a része, amit egészségesen töltünk el, jelentős mérték- ben függ a társadalom anyagi értelemben vett fej- lettségétől, ez a fejlettség pedig a GDP-vel mérhető.

Indokolt tehát összekapcsolni egymással a fejlődés két különböző — gazdasági és társadalmi —— vetüle—

tének mutatóit: a várható élettartamot és a GDP-t.

Tanulmányában a szerző ezek összekapcsolására tesz kísérletet; a társadalmi fejlődés olyan összetett mutatóját (life product index) igyekszik kidolgozni, amelynek az élettartam és a GDP egyaránt alkotó—

elemei.

A life product index ( b- w - e, ) lényegében há—

rom társadalmi jelzőszám multiplikativ összekap- csolása. Alkotóelemei közül a GDP-t (b) és a szüle- téskor várható átlagos élettartamot ( e ) már emlí- tettük. A harmadik tényező (w) annak az időnek az aránya, amit a társadalom tagjai életükből gazdasá—

gi jellegű tevékenységgel — munkával, tanulással és munkába járással — töltenek. Ez az arány napjaink fejlett ipari államaiban 10—45 százalék körül van, Az Egyesült Államokban például az ,,átlagember"

életének 80 esztendejéből körülbelül 50 évet, egy- egy éven belül mintegy 48 hetet, egy—egy hét alatt pedig nagyjából 42 órát dolgozik, mindez az élettar—

tam 14 százaléka.

Az index egyaránt értelmezhető a GDP és a születéskor várható élettartam szemszögéből, Ami az előbbit illeti, a GDP az élet élvezetéhez rendelke-

zésre álló erőforrások mennyiségének tekinthető, Ez esetben a másik tényező, az élettartam egyfajta

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

957

súly szerepét játssza: az erőforrások nagyságát az- zal az idővel súlyozzuk, ameddig ezek az erőforrá- sok élvezhetők. Nyilvánvalóan minél hosszabb ez az idő, annál nagyobb az ugyanakkora mennyiségű GDP viszonylagos értéke.

Vizsgálhatjuk azonban ezt az indexet a várható élettartam oldaláról is. Ez esetben az élet élvezetét úgy képzelhetjük el, mint aminek két különböző vetülete van: az egyik a tartam, a másik az intenzi- tás. Az előbbit, vagyis az élet élvezetének hosszát a születéskor várható élettartam fejezi ki; ezt a muta-

tót súlyozzuk a GDP-vel, ami az élet élvezetének az intenzitását tükrözi. Minél nagyobb a rendelkezésre álló anyagi erőforrások mennyisége, annál teljesebb lehet az élet élvezete, s annál nagyobb az azonos hosszúságú élettartam viszonylagos értéke. Ez a második megközelítés jól érzékelteti a Life product indexnek azt a fö feladatát, hogy az élet minősége szerint korrigálja a várható élettartam hagyomá- nyos mutatóját.

(Ism.: Moksony Ferenc)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

ANUARUL statistic al Romániei, 19914 Comisia Natio—

nala pentru Statistica. Bucuresti. CNPS. [1991]. XXXII, 739 p.

Románia statisztikai évkönyve, 1991.

I——044—— —C—0002/ 1 99]

REGIONAAL statistisch zakboek, 19914 Regional poc- ket yearbook. Centraal Bureau voor de Statistiek. Voor—

burg [etc.]. CBS. I99l. 408 p.

Hollandia területi statisztikai zsebkönyve, 1991.

Im037—C—0073/l99l STATISTICAL yearbook of China, 1992. State Statis- tical Bureau. Hong Kong. Economic Information and Agency. Beijing, CSICSC. 1992. 26, 777 p.

Kína statisztikai évkönyve, 19924

IvOSZ—C—0020/1992/A STATISTISCHES Jahrbuch für die Republik Öster- reich, 1992. hrsg. vom Österreichischen Statistischen Zent- ralamt. Wien. ÖStZ. 1993. XXXII, 599 p

Ausztria statisztikai évkönyve, 1992.

1—002-——B—027 l / I 992

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

CONFERENCE of European Statisticiansi Report of the fortieth plenary session, ISAI9 June 1992. Statistical Commission and Economic Commission for Europe. New

York. UN. 1992. II, 57 p.

Európai Statisztikusok Értekezlete. 40. plenáris ülés.

1992. június 15—19.

813120 GIF], A.: Nonlinear multivariate analysis. Chichester [etc.]. Wiley. 1990. XX, 579 p.

Nemlineáris többváltozós elemzés.

715453 LACHA UD, J. P.: Introduction aux technigues dlanalyse du marché du travail: IO lecons avec SPSS/PC Jr .

Geneve. más. 1992. VIII, 222 p.

Bevezetés a munkaerőpiaci elemzési technikába.

813588

LEFÉVRE, C.: Pologne, Tche'coslovaouie: transition économigue et sociale, statistigue en mouvement. Institut National de la Statistidue et des Etudes Economigues.

Paris. INSÉÉ, 1993. 1v,93 p.

A gazdasági és társadalmi átmenet hatása Lengyelor—

szágban és Csehszlovákiában a statisztika átalakulására.

812966 MUKHERJEE, C.: The analysis oflabour market data:

an introductory manual. Geneva. IILS. 1991. 102 p.

A munkaerőpiaci adatok elemzése: bevezető kézikönyv.

813587 STA TISTICS for a market economy. Organisation for Economic Co-operation and Development CCEET. Paris.

OECD. 1991. 199 p.

A statisztika szerepe a piacgazdaságban. Konferencia- anyag.

715695

GAZDASÁGSTATISZTIKA

1991 ESTABLISHMENT census of Japan. Statistics Bureau Management and Coordination Agency. Tokyo.

Stat. Bureau. 1992. 14, 951 ot l4, 807 p.a— 14, 679 p.

Japán 1991. évi vállalati összeírása.

luOSl—C—0097/l99l/l/l——3 ANNUAL oil market report, 1991. International Energy Agency. Paris. OECD IEA. 1991. 93 p.

Az OECD Nemzetközi Energiaügynöksége'nek éves kö- alajpiaei jelentése, 199] .

I— 033—£—0200/ 1990 The APPLE market in OECD countries. Organisation for Economic Co-operation and Development. Paris.

OECD. 1991. 173 p.

Az OECD-országok almatermesztése, fogyasztása és

—kereskedelme.

I—033—C—0217 AUSTRALIA 'S environment, 1992. Issues and facts, Australian Bureau of Statistics. Canberra. ABS. 1992. XI, 354 p.

Ausztrália környezetvédelmi statisztika/"a, 1992.

I—O91—Bm0060/[1992]