LIGETI LAJOS A MAGYAR NYELV TOROK KAPCSOLATAI ÉS AMI KÖRÜLÖTTÜK VAN

LIGETI LAJOS

A MAGYAR NYELV TOROK KAPCSOLATAI

ÉS AMI

KÖRÜLÖTTÜK VAN

I I .

B U D A P E S T 1 9 7 9

A MAGYAR NYELV TÖRÖK KAPCSOLATAI

É S AMI

K Ö R Ü L Ö T T Ü K VAN

II.

S E R I E S

A 2

EDITORS: E. S C H Ü T Z - É . A P O R

LIGETI L A J O S

A MAGYAR NYELV TÖRÖK KAPCSOLATAI

ÉS AMI

KÖRÜLÖTTÜK VAN

I I .

B U D A P E S T 1 9 7 9

Körösi Csoma Society — Library of the Hungarian A c a d e m y of Sciences

Szerkesztette: S c h ü t z Ödön

Technikai szerkesztő: Horváth Anna

ISBN 963 7301 62 3

TARTALOM

Magyar k u t a t ó ú t Mongolországba

[MNyXXIV/1928/, 2 6 5 - 2 7 0 . ] 1 Ligeti Lajos első jelentése mongolországi kutató út-

járól [Akad.Ért. XL/1929/, 1 7 2 - 1 7 6 . ] 6 Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kuta-

tó útjáról [Akad.Ért. XL/1930/, 2 5 5 - 2 5 9 . ] 10 Afganisztán mongol és t ö r ö k nyelvei [MTA I.O.K.

III/1953/, 2 3 1 - 2 4 8 . ] 15 A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/,

4 9 - 7 1 . ] 33 Gyarmat és Jenő: Tanulmányok a magyar nyelv

életrajza köréből [ N y t u d . É r t . XL/1963/, 2 3 0 -

239.] 56 Álmos [MNy XXII/1926/, 80—82.] 67

Kündü [NyK XLVIII/1931/, 53.] 70 A kazár Sarkéi név jelentéséhez [MNy XXXII/1936/,

45.] 71 A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír,

király) [MNy LX/1964/, 3 8 5 - 4 0 4 . ] 72 A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje [MNy

XXI/1925/, 5 0 - 5 2 . ] 92 Újabb magyar rovásírásos „emlékek" [MNy XXI

/1925/, 2 1 8 - 2 1 9 . ] 95 A kazár írás és a magyar rovásírás [MNy XXIII

/1927/, 4 7 3 - 4 7 6 . ] 96 Pordenonei Odoricus budapesti kézirata [MNy

XXXII/1936/, 1 6 0 - 1 6 8 . ] 100 Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról

[KCSA I.kieg.k./1936/, 1 2 9 - 1 3 8 . ] 108 Attila családfája [Eötvös Füzetek V/1926/, 1 - 1 7 . ] 120

A Krisztus születése előtti húnok [KCsA 11/1926/,

1 - 2 0 . ] 134 Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy

LVIII/1962/, 1 4 6 - 1 5 2 . ] 155 Dzsingisz khán neve [Nyk XLVIII/1933/, 3 3 8 - 3 4 1 . ] 162

A j u g a r o k földje [MNy XXVII/1931/, 3 0 0 - 3 1 4 . ] 165 Egy karluk törzs neve kínai átírásban [MNy XLV

/1949/, 1 6 8 - 1 7 0 . ] 180

A kitaj nép és nyelv [MNy XXIII/1927/, 2 9 3 -

310.] 183 A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése

[NyK LI/1941/, 1 7 4 - 2 0 7 . ] 201 A 'phags-pa írásos nyelvemlékek [Melich Emi.

/1942/, 2 2 2 - 2 3 7 . ] 235 Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A "kis"

dzsürcsi írás értelmezése [Ért. a Nyelv- és Szép-

tud. O. kör. XXVI/9/1948/, 1 - 4 3 . ] 250 Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi

glosszái [NyK LXI/1959/, 1 6 1 - 1 9 1 . ] 290 A mandzsu nyelv régi m o n g o l elemei [MTA I.O.K.

XVII/1961/, 3 1 - 4 6 . ] 321 Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I.

kieg.k./l 936/, 7 6 - 1 0 3 . ] 337 A tun-huang-i barlangok [KCsA 11/1927/, 3 2 6 -

329.] 365 Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5 -

13.] 368 Deskó E n d r e csuvas-magyar nyelvhasonlítása [KCsA

1/1924/, 3 1 9 - 3 2 0 . ] 377 A magyar-mongol nyelvhasonlítás történetéhez

[MNy XXXVII/1941/, 3 3 6 - 3 3 8 . ] 379 Gyarmathi Sámuel és a nyelvhasonlítás [MNy

XLIV/1948/, 1 2 7 - 1 2 8 . ] 381 A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. (Hozzászólás

Németh Gyula előadásához) [MTA I. Oszt.Közi.

11/1952/, 3 3 2 - 3 3 8 . ] 3 8 3 Gombocz Zoltán mint turkológus [MNy LXXIII

/1977/ 3 9 5 - 4 0 1 . ] 389 Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika [Ma-

gyar K ö n y v s z e m l e / 1 9 7 7 / 1 . sz. 3 - 1 3 . ] 396 Régi török eredetű neveink I. [MNy LXXIV/1978/,

2 5 7 - 2 7 4 . ] 4 0 7 Régi török eredetű neveink II. [MNy LXXV/1979/,

2 6 - 4 2 . ] 425 Régi török eredetű neveink III—IV. [MNy LXXV

/1979/, nyomás alatt] 442 Ligeti Lajos műveinek bibliográfiája, összeállította

Horváth Anna 470

Magyar kutatóút Mongolországba

Szeptember hónap folyamán a magyar közoktatásügyi minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia támogatá- sával hároméves k u t a t ó ú t r a indulok Mongolországba. Folyó- iratunk szerkesztőségének felszólítására nagy vonásokban a következőkben ismertethetem mongolországi utam programmját.

Azaz hogy programm helyett csak bizonyos irányelvekről szól- hatok. Hiszen szigorúan m e g h a t á r o z o t t terv szerint ily helyen eljárni rendszerint nem is lehet, mert száz meg száz előre nem l á t h a t ó körülmény keresztezheti a k u t a t ó ú t j á t , s rendesen keresztezi is. Másfelől keleti k u t a t ó u t a k legérdekesebb s — tegyük mindjárt hozzá — legértékesebb anyaga előre ki nem számít- ható, sőt sokszor szinte nem is 6ejt,hető.

Bizonyos meggondolásokat, azonban tehetünk.

A terület, melyen k u t a t á s a i m a t végezni fogom, s mely ma a Mongol-népköztársaság (bügildä nayiramdaqu moiiyol arad ulun) nevet viseli, kezdettől fogva gócpontja voltamongolműveltségnek és katonai hatalomnak. A közelmúltban még szerves részét képezte a kínai birodalomnak. Bizonyos kínai kapcsolatokra s talán befolyásra is u t a l h a t u n k itt már a Kr. utáni első évszázadoktól kezdve. A mai mongol lakosság buddhista; a férfi lakosságnak majdnem t ö b b mint fele buddhista pap, láma.

Ez a lamaista buddhizmus erős szellemi kapcsolatot jelent Tibettel.

Közvetlenül a mongolok fellépte előtt a türköknek, majd az ujguroknak volt szervezett birodalmuk e területen. I t t fek- szenek az orkhoni stb. t ü r k és ujgur rovásírásos sziklafel- iratok, továbbá a jeniszeji inskripciók jókora része. A kínaia- kon kívül élénk érintkezést t a r t o t t a k a szogdokkal, nemcsak mint ügyes kereskedőkkel, de mint a manichaeismus impor- tálóival is. Szólni lehet a tokhárokról és az eftalitákról is.

Ez utóbbiak nyelvéről mindeddig alig tudunk valamit.

Még régebben a zuan-zuanok (igazi avarok?) s előttük a hiung-nuk (húnok) éltek i t t . A hozzájuk fűződő problémák fejtegetését ez alkalommal mellőzhetjük.

K u t a t á s u n k materiális anyaga: kéziratok, könyvek (xylo- graphiák), néprajzi t á r g y a k , archaeologiai emlékek.

Vegyük először a kéziratokat. A felmerülő kérdések rész- letesebb tárgyalása eléggé megvilágíthatja módszertani fel- fogásunkat, s így egész röviden fogunk csak megemlékezni a néprajzi tárgyak, archaeologiai emlékek gyűjtéséhez fűződő problémákról.

Kéziratok és xylographiák dús lelőhelyei a lámakolostorok kisebb nagyobb könyvgyűjteményei és könyvtárai. Előrelát- hatólag mongol és tibeti nyelvűek. Alakjuk hosszú téglalap, az össze nem fűzött papírlapok mindkét oldala beírt. Egy-egy kézirat egy darab szövetbe vagy selyembe van csavarva.

A r é g i tibeti kéziratokai tekercsbe göngyölték. A tekercs alak kb. a X. század óta eltűnt. Tekercsformájú mongol kéz iratokat, az Argun-féle leveleket leszámítva, nem ismerünk.

A mongol kéziratok íródhattak ujgur, mongol, 'phags-pa, kínai, sőt esetleg tibeti írással is. U j g u r írással csak néhány mongol feliratunk van s egy-két okmányunk. Az ú. n. mongol írás, mely az előbbinek módosult formája, a XIV. századtól kezdve használatos. A ma ismert mongol kéziratok és könyvek csaknem kizárólag ezzel az írással készültek. Legtöbbjük azon- ban a X V I I — X I X . századból való. XIV. és XV. századiak ritkaság számba mennek. Jellemző, hogy a gazdag leningrádi Ázsiai Múzeum is csak kb. három ilyen kéziratot őriz. Minden e f f a j t a emlék értékes, tekintet nélkül a tartalomra, elsősorban persze mint nyelvemlék. A 'phags-pa írás jóformán csak ötven évig volt h a s z n á l a t b a n , nagyjában ebből az időből valók a

phags-pa írásos mongol és kínai feliratok, p'ai-tsek. El nem tűnt egészen azután sem, hogy helyébe a mai, Chos-kyi 'Od-zer nevéhez fűződő mongol írást tették meg hivatalos írásnak a mongol császárok. Valószínűleg az ötven éves virágzás utáni időkből való a M a n n e r h e i m - f r a g m e n t u m , mely vala- melyik buddhista sutra fordítását t a r t a l m a z ó könyvnek egy közbülső lapja. Néhány kiadatlan 'phags-pa van P e l l i o t bir tokában, néhányat Lo T&en-yü közölt egyik munkájában. Hozzá- vethetjük azt a pár feliratot, melyet különböző használati tár- gyak őriztek meg. s mint különösen érdekes adalékot i t t sem h a l l g a t h a t j u k el, hogy az utolsó Yüan-dinasztiabeli uralkodó, Toyan Tämür, pénzeinek egy része az egyik oldalon szintén phags-pa feliratot hord. Kínai írásos mongol szövegeink a XIV—XV. századból valók, különösen nagy a nyelvtörténeti becsük. Kínai és tibeti írásos mongol szövegek eddig nem kerültek elő Mongolországban.

Tibeti szövegeket Felső- és Középázsiából eddig csak tibeti írással ismerünk. T a r t a l o m r a való különö6 tekintet nélkül becses minden V I I I — X . századi tibeti kézirat. Felismerésüket különben bizonyos grafikai s a j á t s á g o k is megkönnyítik. A lon- doni és párizsi S t e i n A u r é l - , illetőleg P e í 1 i o t-féle gyűjte- mények őriznek belőlük igen szép specimeneket. Néhány darab akad Berlinben is a t u r f á n i expedíciók kéziratai közt.

3

Tibeti írással nemcsak tibeti szövegek íródtak. IX—X.

századi türk fragmentumok kerültek elő a berlini és párizsi gyűjteményekből. F . W . K . MÜLLER már fel is dolgozta a berlinieket, de még nem a d t a ki. A londoni S t e i n A u r é l - gyüjteménvből tibeti írásos ismeretlen nyelvű szövegeket adott ki T H O M A S , a berliniből FRANCKK. Ezek a szövegek, töre- dékek — mint kiderült — nem is egy, de három ismeretlen nyelvet képviselnek, s bizonyos feltevések szerint köztük volna a bruza és az 'a-za (tu-yü-hun) nyelv is.

Mármost, ami a t a r t a l m u k a t illeti, a mongol nyelvűek közt érdeklődésünkre t a r t h a t számot minden lexicographiai munka. Sajnos, a mongolok nagyon keveset foglalkoztak saját nyelvükkel, s egyetlen nyelvtan, jobban mondva filológiai-fajt a munka a XIV. századi jirükün-ü tolta, amelynek csak egy XVII—XVI11. századi á t d o l g o z á s á t ismerjük. A mai Mongol- ország területén csak tibeti-mongol kétnyelvű s z ó t á r a k r a szá- míthatunk (egyebütt ismerünk kínai, koreai, arab, georgiai stb.

nyelvű mongol glosszáriumokat). Eddig mindössze mintegy négy- ről tudunk; hozzájuk sorolhatjuk azonban azt a sereg budd- h i s t a szójegyzéket, amelyből eddig csak néhányat ismerünk valóságban, legtöbbjét csak cím szerint.

Minden mongol nyelvű történeti munkára kiterjed kuta- tásunk. Nagy számmal van képviselve Csingisz khán és köz- vetlen utódainak epikus t ö r t é n e t í r á s a . Tudjuk, hogy eddig a legrégibb mongol nyelvű t ö r t é n e t i munka a Moh; ol-un niyuia tobtiyan 'A mongolok t i t k o s története', melyet 1240 táján fejeztek be. Ránk csak a XV. század legelejéről m a r a d t , még pedig kínai átírásban, egyébként mongol nyelven. Két évvel ezelőtt megtalálták mongol írásos redakcióját is (vagy egy hozzá nagyon közelállóét) Mongol országban. E területen tehát nagy lehetőségekre számíthatunk. Sauaii Sätän m u n k á j a végén egy jegyzékben közli azoknak a történeti munkáknak a címeit, melyeket forrásul használt. Ezek egy-kettő kivételével isme- retlenek. A későbbi idők történeti irodalma különösen nagy.

Érdekes munkák kerülhetnek elő a tibetiből fordított történeti irodalomban is.

A mongol nyelvű földrajzi irodalom, buddhista zarándokok útleírásai, samanizmusra vonatkozó művek f e l k u t a t á s a első- rangú fontosságú.

A mongol irodalomnak igen nagy hányadát buddhista mun- kák, illetőleg fordítások s z o l g á l t a t j á k . A buddhista kánonikus művek gyűjteményét, a Kanjurt K'ang-hi idejében teljes egészé- ben lefordították mongolra, sőt már előbb is t ö r t é n t e k pró- bálkozások. Európában két példányról tudok: az egyik Párizs- ban a Bibliot.héque Nationale büszkesége, egy 115 kötetes n y o m t a t o t t kínai kiadás, amely száztizenöt kötetével is csonka.

A másik a leningrádi egyetemi könyvtár kéziratos példánya, mely a párizsinál jóval arcba ıkusabb, de kisebb terjedelmű.

Fontos kérdés ÍIZ. hogyan viszonylanak egymáshoz ezek a különböző kiadások; aiább még majd lesz róla szó a tibeti kiadásokkal kapcsolatban. Körülbelül három évvel ezelőtt meg- találták a buddhista kánon kánonikus értékű kommentárait, a kétszáz kötetnél többet számláló Tanjur-i, szintén Mongol- országban. A mongol Tanjur-ról ugyan voltak irodalmi érte- sítéseink,. de mongolisták, buddhista szakemberek egyaránt szkeptikusan fogadták, s bizonv alig tulajdonítottak ezeknek val aini hitelt. A k u t a t ó szempontjából mindenesetre érdekes terület az, ahol még kétszáz kötetes munkákat lehet „találni."

Erről a mongol Tanjur-TÓ\ az oroszok ( P O P P E , VLADIMIRCOV)

röviden már beszámoltak, részletes tudósítások azonban még hiányoznak. Számos dhüruni- és safra-gyüjtcmény forog köz- kézen. hogy úgy mondjuk: mindennapi használatra. Ezek át- vizsgálása érdemes eredményekkel j á r h a t , mint arról a párizsi Institut de France Snngdui-ának átvizsgálása meggyőzött.

A tibeti munkákról mondottakhoz még hozzáfűzhetjük, hogy i t t minden t ö r t é n e t i munka érdekel bennünket, mely Közép-, vagy netalán Felsőázsia történetével kapcsolatos. A régebbiek- közül jóformán csak a Khotan (Li yal) történetéről szóló elég terjedelmes t r a c t a t u s t idézhetjük, amely a Tanjur-ba van be- kebelezve. (A Kanjur Khutan-Mlträ-ja nemcsak rövidsége miatt jelentéktelen, de a z é r t is, mert csak prédikáció, ryükarana).

A középázsiai ú j a b b tibeti kéziratok közt több igen becses történeti szöveg is van a IX—X. századból. Nagyon 6ok a buddhizmus történetéről, buddhista szentek, reformátorok éle- téről szóló munka. Különös figyelmet érdemelnek a különféle tibeti Kanjur- és Tanjar-kiadások. Mint tudjuk, az a köz- felfogás, hogy van egy 100 k ö t e t e s Karthang- és egy 108 kötetes/Jc/gc-kiadás, valamint különböző kínai kiadások. Ezek- nek egymáshoz való viszonya, a különbséget kitevő tractatusok jegyzéke kielégítően még korántsem ismeretes. Egyet azonban érdemes jelezni m á r most is (s erre már H. BECKH is figyel- mes l e t t ) : nem minden százkötetes kiadás Karthang, hanem köztük igen nagyok a különbségek. így például az ismert

C S O M A - és SCHMIDT-féle Kanjur kötetszáma ugyanaz, tar- t a l m i l a g azonban korántsem egyeznek. A Tanjur-kutatás pedig még P. COKUIER (különben befejezetlen) katalógusai és a lenin- grádi kéziratos index után is csak bölcsőkorát éli, minden adat

"új a d a t . s ennek következtében becses is.

U j g u r , szogd. tokhár stb. nyelvű kéziratok előkerülése esetleges; róluk itt szólni tehát felesleges.

A z utamba kerülő valamennyi inskripcióról (a már ismer- tekről is) pacskolatot és fényképet készítek. »

A néprajzi és archaeológiai kutatásokról csak röviden ennyit Míg kéziratokat — amennyire csak lehetséges — minél nagyobb számban szándékozom magammal hozni vagy előre küldeni, addig itt kutatásaim jegyzeteken kívül csaknem kizáró-

5

lag fényképekre fognak szorítkozni. Az eddigi néprajzi kutatá- sok meglehetősen szórványosak. Nagy általánosságban történ- ték bizonyos megállapítások, megfigyelések, mint pl. B O Z D N K J E V -

nek Mongolia és a mongolok c. szép müvében, azonban rész- letekbe rendszeresen eddig nem mélyedtek. Tervbe vettem a mongol halászat eszközeinek és használat liknak pontos leírását, lefényképezését, ugyanígy összegyűjtését mindannak (amennyi- ben módomban lesz), ami a mongol vadászattal, pásztorélettel

(állattenyésztés), földmívcléssel (nem sok lesz róla a mondani- való), háziiparral, építkezéssel, településsel, táplálkozással, viselettel kapcsolat ban az ethnografust érdekelheti. Kétség- telen, hogy a történész is becses adalékokat találhat majd itt a maga munkájához. Anyagom feldolgozásában egyik kiváló ethnografusunkra számítok.

Itt említem meg. hogy hasonlóképen kiterjesztem gyűjté- sem a sámánizmus és lamaizmu6 szertartásaira és szertartási eszközeire is.

A régészeti problémák közül esak egyet emelek ki. Ez a itoin-ítla-i ásatások. Uigától mintegy 100 km-re fekvő Sohi-íila hegységben K O Z L O V 1925-ben teljesen berendezett földalatti sírokat ásott ki, melyek a Kr. u. I —II. századból származnak, s valami török vagy mongolfajta nép fejedelmi temetkezési helyéül szolgáltak. Az ásatásokat most a Mongol Tudományos Társaság folytatja. Mint az újabb archaeológiai kutatások mind nyomatékosabban hangsúlyozzák: a magyarországi archaeoló- giai leletek egy részének interpretálásában igen jelentős szere- pet, játszik a mongolországi. eddigelé sajnos csak igen gyöngén i6mert, régészeti anyag.

Kutatásomnak tehát vannak és lehetnek bizonyos k ö z - v e t e t t magyar vonatkozásai. Bármily kicsinyek és távoliak legyenek is ezek a vonatkozások, magyar orientalista nem mehet el közönbösen mellettük.

kutató útjáról*

Peking, 1929 február 28.

A pekingi mongolok l e g n a g y o b b r é s z t lámatemplomok- ban élnek, ahová igen fiatalon kerülnek Belsőmongoliából r e n d s z e r i n t a q a r é i n o k és caqarok közül. N y e l v ü k e t az ú j k ö r n y e z e t b e n is m e g t a r t j á k , a m e l l e t t kínaiul tökéletesen m e g t a n u l n a k , v a n n a k , akik k í n a i iskolában kínaiul t a n í t a - n a k . Irodalmi mongol nyelvi ismereteik ezzel szemben szegényesek. Mongolul írni nem t u d n a k olvasni is csak a n n y i t és úgy, a m e n n y i t a v a l l á s i szertartások megkövetel- nek, m e l y e k n y e l v e néhol, m i n t pl. a Yung ho kanı7-ban, mongol. E r t e n i azonban egészen még így sem é r t i k a gépie- sen l e d a r á l t szent szövegeket.

A pekingi láraakolostoroknak niacseu kizárólagosan mongol jellegük. P a p j a i k sorában n a g y számmal t a l á l u n k n e m c s a k k í n a i a k a t , de tibetieket is. ezenfelül a s z e r t a r t á s o k b a n a t i b e t i nyelvnek a mongol r o v á s á r a m i n d i n k á b b n a g y o b b szerepe van.

A kolostorok m i n d e g y i k é b e n t a l á l u n k k i s e b b - n a g y o b b k ö n y v g y ű j t e m é n y t , mely l e g t ö b b s z ö r k i z á r ó l a g k á n o n i k u s s z ö v e g e k b ő l áll. Yung ho kung, a legfontosabb lámatemplom k ö n y v t á r a , ha u g y a n szabad e z t a nevet a d n i a templomban m i n d e n rendszer n é l k ü l e g y m á s r a h a l m o z o t t k ö n y v c s o m ó n a k , csak t i b e t i x y l o g r á f o k b ó l áll, e l t e k i n t v e e g y e t l e n n é g y n y e l v ű s z ö v e g t ő l , m e l y b e n a mongol is előfordul. A g y ű j t e m é n y l e g é r t é k e s e b b d a r a b j a a t i b e t i T a n j u r és K a n j u r , azonban m i n d a k e t t ö j ó f o r m á n h a s z n á l h a t a t l a n , a n n y i r a össze v a n k e v e r v e . A T a n j u r n a k még a t a r t a l o m j e g y z é k e is h i á n y z i k ,

* Ligeti Lajos orientalista 192S. őszén a ni. kultuszminisztérium támogatásával hosszabb tanulmányútra in In t .Mongolországba. A liatal magyar kutató főcélja a lámakolostorokbun őrzött kéziratok és xylo- graphiák tüzetes tanulmányozása s minél nagyobb számban leendő meg- szerzése, másodsorban néprajzi és régé>zeti búvárlatok.

7

a K a n j u r b a n való e l i g a z o d á s t l e g a l á b b v a l a m e n n y i r e meg- k ö n n y í t i az index. A K a n j u r 104 k ö t e t e s u. u. vörös k i a d á s {vörös színű f e s t é k k e l n y o m t a t t á k ) , beosztása az eddig k a t a - l ó g u s o k b a n leirt p é l d á n y o k é t ó l lényegesen eltér, e mellett azonos a párizsi B i b l i o t h é q u e N a t i o n a l e e g y i k p é l d á n y á v a l . A Yung ho kung k ö n y v e i r ő l , s z e r t a r t á s i t á r g y a i r ó l (mongol v a g y t i b e t i nevével e g y ü t t ) pontos j e g y z é k e m v a n . E g y m á s i k lámateraplom, a Mahäkäla miao k ö n y v t á r á n a k m a g v a e g y 118 kötetes mongol n y e l v ű n y o m t a t o t t vörös K a n j u r , m e l y n e k e g y 114 k ö t e t e s csonka p é l d á n y a P á r i z s b a n lát- h a t ó s e g y másik t e l j e s p é l d á n y á t U r g á b a n őrzik. A Mahäkäla miao-ban ezenfelül számos k é z i r a t o t láttam, k ö z t ü k nem e g y e t mandzsu n y e l v e n . A m á s i k k é t lámatemplom, a Sung tsu se és a f a l a k o n k í v ü l f e k v ő Huang se az Elő B u d d h á - n a k volt e g y ideig t a r t ó z k o d á s i helye.

A p e k i n g i és p e k i n g - v i d é k i l á m a i s t a hívők és láma- k o l o s t o r o k számára a k ö n y v e k e t k é t lámaista n y o m d a g y á r t j a és á r u s í t j a E z e k e n k í v ü l m ű k ö d i k e g y v i l á g i mongol n y o m d a is, a Mongvol bicig-ün qoriy-a, melynek k i a d v á n y a i k ü l ö n l e g e s figyelmet é r d e m e l n e k .

A sino-mongol l e x i c o g r a p h i a i m u n k á k e g y i k legérté- kesebbike a mongol ábécé s z e r i n t rendezett k é t kötetes Mongvol nangkiyad üsüg-ün toll bicig, mely v o l t a k é p e n új k i a d á s a a tíz kötetes Mong íren tse ííen-nek, m e l y szintén modern kiadás, de ez a g y e n g e litográfiái t e r m é k meg sem közelíti a mozgó mongol és k í n a i í r á s j e g y e k k e l n y o m t a t o t t , t a r t a l o m - és h i b a j e g y z é k k e l e l l á t o t t m u n k á t . Hasonlóképen é r t é k e s a t á r g y i csoportok s z e r i n t rendezett, s z i n t é n két k ö t e t e s mongol-kínai szótár, a Mongvol udq-a-yin jüy'd qobiyavsan toli biőig. Uj k i a d á s a j e l e n t meg az i s m e r t Se t'i ts'ing wen kien című n é g y n y e l v ű szótárnak, de a kopott f a l e m e z e k r ő l m á r csak közepes l e v o n a t o t t u d t a k adni. Vala- m i v e l j o b b az az öt n y e l v ű szótár, mely B u d d h a ezer nevét t a r t a l m a z z a s a m e l v e t nemrégiben a d o t t ki Weiler ilven

«. O ^*/

p e k i n g i eredeti után.

A fontosabb tibeti-mongol szótárak mind m e g t a l á l h a - tók. Sajnos, az a n n y i r a f o n t o s s a m e l l e t t r i t k a Mklias ga'i 'byun gvas falemezei már o l y a n rossz állapotban v a n n a k , h o g y a szótárnak e g y e t l e n o l v a s h a t ó oldala sincsen. Ezzel szemben a Tao k u a n g idejéből való és az eddigi irodalomban ismeretlen Drda yig min don gsal bar byed jia'i zhı ha i 'od snaiı ie,en szép és t a l á n a l e g h a s z n á l h a t ó b b tibeti-mongol szótár.

Az e g y e t l e n mongol n y e l v ű f é l i g - m e d d i g n y e l v t a n n a k n e v e z h e t ő m u n k á n a k , a Jirüken-ü toltú-nak igen é r d e k e s p é l d á n y á r a a k a d t a m , u. i. n e m c s a k a t és d. h a n e m pl. a ke és ye között is k ü l ö n b s é g e t tesz. A m o n g o l h e l y e s í r á s s a l f o g l a l k o z i k az e g y e s n y e l v t a n i k a t e g ó r i á k a t sorra véve, a s z i n t é n T a o - k u a n g idejéből v a l ó Mongyol üsiig-ün gosun-t ságitur nomlaysan kelen-ii cimeg. A l a n t s a , t i b e t i és mongol í r á s ö s s z e h a s o n l í t ó t á b l á z a t a i t adja az Egerig üsüg kiged geyigülügei üsiig-üd ormiba. J e l e n t é k e n y e b b a Rgga d kar

nag rgga ser ka smi ra bal bod hor ggi gi ge (etc.), m e l y t ö b b m i n t húsz, n a g v o b b á r a a s z a n s z k r i t és, t i b e t i íráson a l a p u l ó ábécét közöl tibeti m a g y a r á z a t o k k a l . É r d e k e s m u t a t - v á n y t t a l á l u n k b e n n e a m o n g o l phags-pa írásból is (sajnos ábécé nélkül) és a 18 r° oldalon e g y 32 ismeretlen, k í n a i r a e m l é k e z t e t ő í r á s j e g y b ő l álló s z e m e l v é n y t . K o t w i c z a R o c z n i k O r j e n t a l i s t y c z n y e g y i k l e g u t ó b b i k ö t e t é b e n a k i t a j Írásról í r o t t m e g j e g y z é s e i b e n , ú g y gondolom, u g y a n e z t a szöveget f é n y k é p b e n k ö z ö l t e és k i t a j í r á s n a k m i n ő s í t e t t e . A n n y i m i n d e n e s e t r e bizonyos, h o g y ez a 32 i s m e r e t l e n í r á s j e g y a k i t a j dzsiircsi t a n g u t í r á s c s o p o r t v a l a m e l y i k é h e z t a r t o z i k .

A t ö r t é n e t i szövegek k ö z ü l a legbecsesebb t a l á n a Yeke gaıvun ulus un munduysan törü-yin köke sudur 12 f e j e z e t b e n

O i n g i s k h á n r ó l és a l e g r é g i b b mongol t ö r t é n e t r ő l A < ingqis qa-yan-u red ig k é t különböző szöveget f o g l a l m a g á b a . Az első. mely a v é g é n o l v a s h a t ó colophon s z e r i n t a Qad-un ündüsün qorigangyui altan tölti neretii sudur n e v e t viseli, a mongolok t ö r t é n e t é t t á r g y a l j a egészen a X V I I . s z á z a d i g . A második rész minden k ü l ö n ö s e b b cím n é l k ü l a C i n g g i s -

T ^

c y k l u s s a l f o g l a l k o z i k . U g y a n e b b e a c s o p o r t b a t a r t o z i k a Cinggis boyda-gin durasqal-un tegübiiri. A k i t a j t ö r t é n e t e t t á r g y a l ó Liyoo ulus-un eki aday-un kereg-i teiudeglegsen kistir és a dzsiircsik t ö r t é n e t é t m a g á b a n foglaló Altan ulus-un eki aday-un kereg-i temdegleysen ki stir kínaiból v a l ó f o r d í t á s .

A mongol n y o m t a t v á n y o k t ú l n y o m ó r é s z t , száz közül k i l e n c v e n ö t , b u d d h i s t a k á n o n i k u s s z ö v e g e k n e k r e n d s z e r i n t t i b e t i b ő l , n a g y r i t k á n k í n a i b ó l k é s z ü l t f o r d í t á s a i . E h h e z huzzávc h e t j ü k a n n a k a n é h á n y b u d d h i s t a s z e n t n e k az é l e t - r a j z á t , l e g e n d á j á t , a k i k k ö z ü l a l e g n é p s z e r ű b b e k M i l a r a s p a , P a d m a s a m b h a v a és B c o ú k a p a . Ha v é g i g t e k i n t ü n k a t i b e t i és mongol b u d d h i s t a szövegeken, szembeszökő, h o g y m e n y - n y i r e nem v á l t o z o t t a k ö z é p á z s i a i b u d d h i s t a h i v ő k ízlése hosszú századok a l a t t sem. N a g y j á b a n m a is u g y a n a z o k a l e g - i s m e r t e b b és l e g o l v a s o t t a b b s z ö v e g e k (pl. Alttın ger el, l'Uger-ün

9

dalai), m i n t a m e l y e k n e k töredékei különböző eleddig a l i g ismert, v a g y teljesen ismeretlen n y e l v e k e n a különböző középázsiai expediciók során e l ő k e r ü l t e k .

P e k i n g i tartózkodásom a l a t t két u j g u r k é z i r a t n a k a f é n y k é p m á s o l a t á h o z j u t o t t a m . A k é t kézirat l"ruméi vidé- kéről k e r ü l t vétel ú t j á n az e g y i k p e k i n g i n y i l v á n o s k ö n y v - t á r b i r t o k á b a , melynek igazgatója lekötelező módon meg- a j á n d é k o z o t t a k é z i r a t o k n a k 14 l a p o t kitevő f é n y k é p m á s o - latával és az egyik k é z i r a t h á t l a p j á n olvasható k í n a i szö- vegnek a másolatával, v a l a m i n t a k é z i r a t o k közlési jogával.

Az e g y i k e t , a hosszabbikat, e g y bosszú tekercsre ragasz- t o t t á k fel, m i á l t a l a m á s i k oldal k í n a i szövege u g y a n elve- szett, de legalább az u j g u r szöveget további rongálódástól m e g ó v t á k . A másik töredék, n a g y o b b b e t ű k k e l egy más kéz írása, v i s z o n y l a g j ó á l l a p o t b a n van, s a h á t l a p k í n a i szövege hozzáférhető. M i n d k e t t ő e g y - e g y b u d d h i s t a sutra töredéke.

H o z z á j u t o t t a m e g y szép p é l d á n y sino-török szótárhoz is, m e l y n e k egy erősen m e g r o n g á l ó d o t t , csonka példányát P á r i z s b a n l á t t a m , a m e l y e t Pelliot középázsiai ú t j á r ó l hozott haza s m a a Bibliothéque N a t i o n a l e Fonds P e l l i o t j á b a n őrzik. A szótár t á r g y i csoportok s z e r i n t van rendezve s az a r a b írásos török s z a v a k a t kínai á t í r á s és j e l e n t é s - m a g y a - rázat k í s é r i .

Beszereztem n é h á n y klisé-levonatot a Ker á l t a l felfe- dezett és a Bulletin C a t h o l i q u e de P é k i n b e n közölt e g y i k k i t a j f e l i r a t r ó l , melyek j ó v a l o l v a s h a t ó b b a k , m i n t magában a B u l l e t i n b e n m e g j e l e n t másolat.

E g y másik felirat-levonatom e g y j a d e - t á r g y r ó l készült, melyet az e g y i k k i t a j főváros (öt volt) romjaiban t a l á l t a k s amelv az alján 11 ismeretlen, s z i n t é n kínaira emlékeztető, meglehetősen durva, de éles v o n a l ú írásjegyet t a r t a l m a z . A j a d e - e d é n v belső o l d a l á n K ' i e n - l u n g m a g y a r á z a t a olvas- ható k í n a i nyelven, a k i az e g y e s í r á s j e g y e k e t régi kínai j e g y e k k e l próbálja m e g f e j t e n i . A K e r - f é l e levonat segítsé-

gével, m e l y t u d v a l e v ő l e g az e g y e t l e n komoly k i t a j írásos emlék, m i n d e n nehézség nélkül a z o n n a l sikerült megállapí- t a n i . h o g y a két írás teljesen azonos

Meg kell e m l é k e z n ü n k a p e k i n g i sino-arab kiadvá- nyokról is, melyekkel a n n a k idején Broomkall, Deveria.

Vissiére és mások f o g l a l k o z t a k . A z általuk a d o t t biblio- gráfia ma erősen kiegészítésre szorul (a Li pa i se mellett egy k ö n y v k e r e s k e d é s kizárólag ezeket a k ö n y v e k e t áru- sítja). e r r e a m u n k á r a azonban nem v á l l a l k o z h a t t a m , meg kellett elégednem h á r o m a r a b - k í n a i szójegyzékkel.

országi kutató útjáról

Kaku khoto, 1929 május 1.

A tümed-mongoloknál.

A tümedx-mongolok ma p u s z t u l ó b a n v a n n a k . A n a g y t ü m e d síkságon, a H u a n g - h o é s z a k k e l e t i felső k a n y a r u l a t á - nál, a síkságot északról h a t á r o l ó T s ' i n g San h e g y s é g b e n

még élnek tiimedek, de n y e l v ü k e t már a l i g t u d j á k , r é g i s z o k á s a i k a t többé nem ismerik. A tümed wung régen el- v e s z t e t t e királyi h a t a l m á t j e l k é p e z ő k i r á l y i pecsétét. A k i n a i k ö z i g a z g a t á s , k i n a i nyelv, k i n a i szokások k é r l e l h e t e t l e n h ó d í t ó k .

A tümed s í k s á g a t ö r t é n e t i kor kezdetétől fogva s o k a t b e s z é l t e t magáról. E r r e f u t o t t a k azok az u t a k , melyek a z északi b a r b á r o k a t i^an-siba s o n n a n Kina belsejébe v e z e t t é k . Tou-man és Mao-tmi bún f e j e d e l m e k c s a p a t a i t s z á m t a l a n - szor l á t j u k hódító szándékkal e r r e végigvonulni. A « s á r g a szél», a mindeut betemető homok nem h a g y t a k emléket e r r ő l a ró'g l e t ű n t időről. I t t - o t t l á t n i egy m a g á n y o s t u m u l u s t , a n é p h i t azt t a r t j a , hogy az T*ao Aiün hercegnőnek, a h ű n fejedelem kinai feleségének a s í r j a . F e n g ts'eng és I ao t'ou k ö z ö t t nem egy. de legalább h á r o m ilyen h a l m o t ismerünk.

K ö z t ü k van-e az igazi ? A m i k o r a hunok e l t ű n n e k erről a vidékről, egy t ö r ö k - f a j t a nép, a to-pa rendezkedik be h e l y ü - kön. b á m u l a t o s középázsiai c i v i l i z á c i ó t hozva magával. V a l a - mivel délkeletebbre. T a t ' u n g fii közelében, m á i g sértetlenül á l l n a k uralkodóik s í r j a i , máig l á t h a t ó k Yiin-kang b a r l a n g j a i , a b u d d h i s t a művészetnek oly g a z d a g és eredeti emlékeivel a K r . u. V. századból, melyeket Kinábuu azóta sem t u d t a k sem f e l ü l m ú l n i , sem megközelíteni.

Mongolokról azonban s o k á i g nincsen szó. l ' g y látszik, jóval Cinggis u t á n telepedtek ide a tümedek. csakúgy, m i n t

1 Olvasd t'mntít.

1 1 a z oıradok Alaáan v i d é k é r e . T ö r t é n e t ü k n e k e g y e t l e n ki- m a g a s l ó m o z z a n a t a van : Altan qnvan u r a l k o d á s a , a m e l y h e z v i s z o n t az egész m o n g o l s á g t ö r t é n e t é b e n e g y e t e m e s j e l e n t ő - s é g ű esemény fűződik. Kz az e s e m é n y a r e f o r m á l t b u d d h i z - m u s n a k a felvétele, mely a z ó t a a b u d d h i z m u s n a k a m o n g o l o k közt e g y e t l e n ismeretes f o r m á j a .

B a r s u Bolodnak, O r d o s fejedelmének halála u t á n idő- s e h b i k tia ö r ö k ö l t e a f e j e d e l m i m é l t ó s á g á t , illetőleg )i nötig c í m é t , a fiatalabbik pedig T i i m e d e t k a p t a örökségül. Ez a fiatalabbik fiú A l t a n i | a y a n volt. aki d i a d a l m a s h a d j á r a t a i - val c s a k h a m a r kellemetlen szomszédja lett a k ö r ü l ö t t e l a k ó t ö r z s e k n e k , sőt m a g á n a k K í n á n a k is. 1552-ben az o i r a d o k ellen v e z e t e t t m e g s e m m i s í t ő győzelemmel végződő h a d j á r a t o t .

1071-ben a k i n a i császár w a n g címmel és k i r á l y i pecséttel v o l t k é n y t e l e n m a g á n a k b é k é t v á s á r o l n i . Végül 157.'$-ban t ö r t é n t az a k ö v e t k e z m é n y e i b e n n a g y j e l e n t ő s é g ű t i b e t i had-

j á r a t . m e l y b ő l n a g y s z á m ú f o g o l l y a l t é r t vissza. A f o g l y o k közt t ö b b t i b e t i s eg\él> A n u l o - v i d é k i b u d d h i s t a p a p volt, a k i k k ö r ü l h á r o m iira ui' ur szerzetesnek a n e v é t is fel- j e g y e z t e a t ö r t é n e l e m . E z a három l á m a Altan q a y a n t a

l a m a i z m u s n a k egy új s z e k t á j á r a t é r í t e t t e , m e l y e t éppen a k k o r i b a n a l a p í t o t t B c o ú k h a pa. A l t a n qayan v a k b u z g ó p r o s e l y t á n a k m u t a t k o z o t t . Egész s e r e g ú j t ö r v é n y t a d o t t k i az új v a l l á s szellemében az új rend védelmére s a r é g i b a b o n á k üldözésére. M e g h í v t a a d a l a i l á m á t , aki 1575-ben c s a k u g y a n ú t r a is kelt. S z á m o s k o l o s t o r t é p í t t e t e t t f ő v á r o - s á b a n : K u k u k h o t o b a n , a h o v á a d a l a i l á m a u t a s í t á s á r a k é t E l ő B u d d h a is j ö t t s z é k e l n i A z e g y i k Maitreya i n k a r n á c i ó j a , t i b e t i n e v é n Bje bcun hyams pa, aki a z ó t a I r g á b a k ö l t ö z ö t t , a m á s i k e g y k i s e b b j e l e n t ő s é g ű <iubil-;an. Manjuíri i n k a r n á c i ó j a .

A l á m a k o l o s t o r o k s z á m a az idők f o l y a m á n t o v á b b n ö v e k e d e t t , m a azonban v a l a m e n n y i e l h a g y a t o t t , o m l a d o z i k s l e g f e l j e b b h a j l é k t a l a n k o l d u s o k t a n y á j a .

M a g a K u k u k h o t o is, az e g y k o r g a z d a g és f o n t o s város, h a n y a t l ó h a n v a n s r o v á s á r a g y a r a p o d i k a t ő l e k ö r ü l - b e l ü l öt lire fekvő «L'j v á r o s « : S u i - y ü a n , m e l y e t még K a n g - h i i d e j é b e n a l a p í t o t t a k a m a n d z s u h e l y ő r s é g s z á m á r a s a m e l y m a a hasonló n e v ű t a r t o m á n y s z é k h e l y e .2 Köz- i g a z g a t á s i l a g a két v á r o s t Kui-sui n é v e n e g y e s i t e t t é k .

2 A nankingi nemzeti kormány nemrégiben négy új provinciával gyarapította Kina hagyományos I S ' tartományát s ezek .Jeh>\ Tse-li északi részében, <'aqar, vagy Chakhar. melynek fővárosa Kalgan. .Vo- yiian és Xing-hia. Itt jegyezzük meg, hogy Se-ts'uan a kinai forradalom első évei óta két részre van osztva, amiről azonban, úcy látszik, még a legújabb európai térképek sem vesznek tudomást, így pl. a írancia had- ügyminisztérium aegise alatt a háború után kiadott francia atlasz sem.

A tiimed síkság h á r o m másik városa Salatsi v a g y Cayan Auren. Pao t'ou és T'okt'ao semmivel sem mongolabb, m i n t K u k u k h o t o .

A tiiinedek régi h a t v a n « n y í l » - r a voltak beosztva bizonyos számú galita. janggi és boío f e n n h a t ó s á g a a l a t t . Ma minderről m á r csak a f e l i r a t o k beszélnek.

Az itt t a l á l h a t ó mongol k ö n y v e k l e g n a g y o b b r é s z t kínai k i a d v á n y o k . A legbecsesebbek közül való a San ho jıien lan, ez a 12 k ö t e t e s mandzsu-mongol-kinai szótár, a m e l y n e k különös becset ad a mongol szavak k i e j t é s é t pontosabban jelölő mandzsu átírás. S a j n o s , a szótár h a s z n á l h a t ó s á g á t erősen m e g n e h e z í t i az. h o g y a mongol szavak s az azok á t í r á s á t kísérő mandzsu á t í r á s csak f o r d í t á s a az ábécé- rendes mandzsu szótárnak. A moDgol s z a v a k a t t e h á t csak a k k o r t a l á l j u k m e g benne, ha i s m e r j ü k m a n d z s u megfelelőjü- k e t . Az első k ö t e t rövid mandzsu és mongol n y e l v t a n , me- l y e t itt iskolai kézikönyv g y a n á n t h a s z n á l t a k s m á i g is számos k é z i r a t o s másolata f o r o g közkézen.

Iskolák h a s z n á l a t á r a mandzsu és mongol beszélgetés- g y ű j t e m é n y e k e t is készítettek, melyek azonban kevésbbé terjedelmesek, m i n t pl. a Tanggu meyen s n y o m t a t á s b a n sohasem j e l e n t e k meg.

I t t még l e h e t látni n é h a egy-egy p é l d á n y t az oly r i t k a Mongol-un üsüg quriyayran bir ig-bői, m e l y a sino-mongol lexi- c o g r a p h i a e g y i k legszebb t e r m é k e s m e l y először 1896-ban j e l e n t meg. E z a szótár különben azonos a Mong wen tse tien- uel és a Mony yol nangkiyad üsüg-ün tuh bi>'ig-ge\. A k ü l ö n b s é g k ö z t ü k mindössze annyi, h o g y az 1896-i s z ó t á r b a n minden mon- gol szót s a n n a k k i n a i f o r d í t á s á t mandzsu m a g y a r á z a t is kíséri s ez a későbbi kiadásokból h i á n y z i k . U g y a n e n n e k a Mongyol- un üsüg quriyaysan bűig-nek több kéziratos másolatát l á t t a m m á s - m á s címmel.

Sok m o n g o l - k i n a i szószedet szintén iskolai célra készült, de legtöbbször csak töredékesek.

Az «I j Város»-ban a k o r m á n y z ó s á g e g y mongol heti- l a p o t ad ki, c í m e Süi-yüwan-n mongyol üsüg-iyer doloyan edür-büri yaryagu sedkül, k i n a i u l Sui yüan mong wen tsou l>ao. V a l a m e n n y i cikknek a mongol címét kinai m a g y a r á z a t k í s é r i .

E g y e t l e n t ö r t é n e t i t á r g y ú m u u k á r a a k a d t a m , a Qayan-u kara debter-nek meglehetősen modern másolatára.8 E z a kb.

3 Sajnos, a tulajdonosa, egy I f i n g nevű mongol láma oly össze- get kért érte, amit nem állott módomban megadni.

1 3

44 H) oldalas k é z i r a t a Sanana Seren mii vének valami ú j a b b átdolgozása, a m i n t azt rövid t a n u l m á n y o z á s után m e g lehe- t e t t á l l a p í t a n i . A bevezetés, a kronológia (pl. bing idavan bars jil). a mongol d i n a s z t i a története s t b . szószerint azonos

azzal, a m i t S a n a n g Seéen ir. A végén azonban h a s z t a l a n u l kerestem S a n a n g Secen ismeretes f o r r á s j e g y z é k é t , ezzel szemben, ú g y látszik, a (Jagan-u nara debter utolsó fejezete jóval részletesebb és j ó v a l tovább t e r j e d , mint az előbbié.

A lámakolostorok köziil csak a T'ai y'ing (vao-nak van mongol n y e l v ű k ö n y v t á r a , melyet az utóbbi évek zava- ros eseményei erősen megtizedeltek. A g y ű j t e m é n y legfon- tosabb m u n k á j a a Prajnüpüramitn mongol fordítása: E mellett természetesen m e g t a l á l j u k a lámaista irodalom legismertebb és m i n d e n ü t t visszatérő t e r m é k e i t . E g v másik lámakolostor- ban. a Ta tsao-han egv 108 kötetes t i b e t i K a n j u r t őriznek.

A b u d d h i s t a irodalom terméke az a három szép mongol kézirat, m e l y e t K u k u khotoban szereztem. Mind a három A İtan (|a-;an idejéből való s a mougol k a l l i g r a f i á n a k való- ban nem v á l n a k szégyenére. Ez a h á r o m kézirat a Paüca-

raksü. a Suvarnaprabhüsa és a Thar pa then po fordítása, t e h á t igen i s m e r t szövegek. M i n d a m e l l e t t mint f o r d i t á s o k

is figyelmet érdemelnek, m e r t a K ' a n g - h i , K'ion-lung idejé- ben készült hasonló t e r m é k e k t ő l merőben eltérnek, a leg- több mongol nyelvű b u d d h i s t a m u n k a pedig ide t a r t o z i k . Ami a z o n b a n voltaképen értékessé t e s z i ezeket a kézirato- kat, az a f o r d i t á s o k végén olvasható colophonok. Paücaraksü pl. a l e g r é g i b b mongol nyelvű f o r d i t á s o k egyike s a m i n t a •tirüken-ü tolta á l l í t j a , m a g á n a k T'hos-kyı 'Od-zer n a k a műve. V a l a m e n n y i p e k i n g i x y l o g r a p h végén (az I n s t i t u t de F r a n c e p é l d á n y a sem kivétel) t e r j e d e l m e s colophon beszéli el a b u d d h i z m u s sorsát Mongolországban s K í n á b a n a mongol kliánok a l a t t . Nos, a mi k é z i r a t u n k e z t a különben becses colophont nem ismeri, ezzel szemben m é g ennél is érdeke- sebb m e g j e g y z é s é b e n a Paücaraksü mongol f o r d í t á s a i n a k t ö r t é n e t é t beszéli el hosszasan. Már i t t is j e l e z h e t j ü k , hogy a Paücaraksü egyik mongol fordítása e g y Erkegüd u/us-un yeke noyan buynn-tu ejen dargan noyan b u z d í t á s á r a készült.

E z az a d a t m á r m a g á b a n is a l e g n a g y o b b mértékben meg- lep b e n n ü n k e t . E m e l l e t t a k e r e s z t é n y e k e t csak a mongol dinasztia idejében h í v t á k erkegüd-nek, ez a név a z ó t a el- t ű n t s k i z á r ó l a g kinai, 'phags-pa és a r a b átírásban m a r a d t ránk. K é z i r a t u n k az első mongol írásos szöveg, m e l y az erkegüd-öt említi.

K u k u k h o t o b a n a k ö v e t k e z ő f e l i r a t o k r ó l k é s z í t e t t e m l e v o n a t o t (estampage, Abklatsch). 1. A TSung fu se, v a g y a Siao tsao f e l i r a t a i ; első kő mongol és tibeti n y e l v e n , m á s o d i k kő k i n a i és m a n d z s u nyelven, a templom e l ő t t i bronzedény f e l i r a t a i mongol nyelven. 2. A Tai p'ing tsao f e l i r a t a i ; első kő déli oldala mandzsu és mongol n y e l v e n , é s z a k i oldala mandzsu és k i n a i nyelven, második kő m i n d - k é t oldala mongol nyelven. K é t p é l d á n y b a n . 3. A TVu t'a se f e l i r a t a i ; h o m l o k z a t mongol, tibeti és k i n a i nyelven, k é t p é l d á n y b a n ; a stüpa n é g y o l d a l á n a k f e l i r a t a i mongol és t i b e t i nyelven, 41 lap. V a l a m e n n y i f e l i r a t kiadatlan.

A kuku khotoi n a g y s z á m ú m u z u l m á n telepnek s a j á t i s k o l á j a van, ahol az a r a b n y e l v e n k í v ü l a perzsát is t a n í t - j á k . Arab k ö n y v e i k e t á l l í t á s u k szerint E g y i p t o m b ó l k a p j á k .

A F G A N I S Z T A N M O N G O L É S T Ö R Ö K N Y E L V E I

I .

N y e l v é s z e t i s z e m p o n t b ó l A f g a n i s z t á n k é t s é g t e l e n ü l e g y i k e a legérde- k e s e b b t e r ü l e t e k n e k : o l y n a g y s z á m ú és oly v á l t o z a t o s t í p u s ú n y e l v e k e t b e s z é l n e k itt, h o g y a z h a t á r o z o t t a n K a u k á z u s g a z d a g n y e l v i t é r k é p é r e e m l é - k e z t e t . N e m f e l a d a t u n k m o s t e n y e l v e k és n y e l v j á r á s o k m e g o s z l á s á n a k a taglalása,1 sem p e d i g a v e l ü k k á p c s o l a t b a n v é g z e t t l e g ú j a b b k u t a t á s o k i s m e r - t e t é s e . Szólnunk kell a z o n b a n e b b e n az általános ö s s z e f ü g g é s b e n — h a v á z l a - t o s a n is — e h a l l a t l a n u l g a z d a g n y e l v i a n y a g két csoportjáról, a m e l y e k közül az e g y i k szervesen ö s s z e f ü g g j e l e n b e s z á m o l ó n k t á r g y á v a l , a m á s i k m e g a m a v v a l b i z o n y o s v o n a t k o z á s b a n i g e n szoros k a p c s o l a t b a n áll. A z e g y i k a t ö r ö k - m o n g o l , a m á s i k az iráni n y e l v e k csoportja. K e z d j ü k a sort az u t ó b b i v a l .

A z iráni n y e l v e k , a m e l y e k A f g a n i s z t á n legrégibb m a élő n y e l v e i közé t a r t o z n a k , igen v á l t o z a t o s k é p e t n y ú j t a n a k . Az ú. n. p a m í r i n y e l v e k , t o v á b b á az a f g á n , v a g y p a s t u , v é g ü l az a f g a n i s z t á n i perzsa az iráni n y e l v e k n e k e g y m á s - t ó l v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő t í p u s a i t k é p v i s e l i k , a m e l y e k n e k m á s és m á s a n y e l v é - s z e t i , a történeti j e l e n t ő s é g e , de k ü l ö n b ö z ő az a m é r t é k is, a m e l y b e n a t u d o - m á n y o s k u t a t á s o k rendelkezésére á l l n a k .

H o s s z ú ideig a pamíri n y e l v e k e t ismerték a l e g k e v é s b b é k i e l é g í t ő m ó d o n . E n y e l v e k n e k k ü l ö n b e n csak e g y részét beszélik A f g a n i s z t á n b a n , n e h e z e n h o z z á f é r h e t ő v ö l g y e k b e n , alig m e g k ö z e l í t h e t ő h e g y i s z á l l á s o k o n , a r á n y l a g k i s l é t s z á m ú n y e l v i k ö z ö s s é g e k ; m á s , n e m éppen j e l e n t é k t e l e n r é s z ü k I n d i a é s a S z o v j e t u n i ó f ö l d j é n járatos. A t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s a k k o r k e z d e t t f o k o z a t o s a n feléjük fordulni, a m i k o r a belsőázsiai f e l f e d e z é s e k során t ö b b fon- t o s , k o r á b b a n n e m i s m e r t iráni n y e l v került elő, é s n y i l v á n v a l ó l e t t , h o g y az iráni n y e l v e k t ö r t é n e t e s z e m p o n t j á b ó l f o k o z o t t f i g y e l m e t kell s z e n t e l n i a k i s e b b , elszigetelt n y e l v e k k u t a t á s á n a k . Valóban, r ö v i d e s e n k i d e r ü l t , h o g y pl. a szogdnak a t a n u l m á n y o z á s a s z e m p o n t j á b ó l m e k k o r a s e g í t s é g e t n y ú j t a j a g n ó b i . I l y k ö r ü l m é n y e k közt a l i g h a véletlen, h o g y a pamíri n y e l v e k kuta- t á s a , t u d o m á n y o s f e l d o l g o z á s a a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n k o m o l y l e n d ü l e t e t v e t t ; e r e d m é n y e m á r i s az, hogyZARUBiN, KLIMCICKIJ , VA V ILO V , MORGENSTIEKN E SKÖLD, LENTZ é s m á s o k m u n k á i az iranisztika s z á m á r a m e g b e c s ü l h e t e t l e n

1 Afganisztán különböző nyelveiről jó tájékoztatást nyújt G. M O R O E N B T I E R N E ,

Report on a linguistic mission to Afghanistan (bevezetés), Oslo, 1926. (Instituttet for Sammenlignende Kulturforskning, Serie C, I, 2.)

segítséget jelentenek, ugyanakkor pedig komoly távlatokat nyitottak a további kutatások számára.

Az afgán természetesen a régóta, többé-kevésbbé rendszeresen kutatott nyelvek egyike, amely nagy általánosságban valamennyi afganisztáni nyelv- nél kielégítőbb módon ismeretes. A legutóbbi évtizedekben is eredményesen folyt tovább a kutatás ; elég, ha utalunk az afgán nyelvjárásokról végzett legutóbbi nyelvészeti és folklorisztikai gyűjtésekre, az afgán etimológiai szó- tárra, stb. Mégis tévedés volna azt gondolni, mintha itt nem is volna nagyon mit tenni. Ellenkezőleg, éppen most terelődik rá egyre jobban a figyelem az eddigi kirívó hiányosságokra, most, hogy az afgánok maguk is elkezdték anyanyelvük tudományos vizsgálását, egyben megkezdték annak fejlesztését, ápolását.

Az a f g á n n y e l v t a n í t á s a a z iskolákban, h a s z n á l a t a az á l l a m é l e t b e n , az i r o d a l o m b a n , a t u d o m á n y b a n új, n e m k ö n n y ű p r o b l é m á k m e g o l d á s á t jelenti, k ü l ö n ö s e n , ha f i g y e l e m b e v e s s z ü k a speciális a f g á n v i s z o n y o k a t . A n y e l v i járásilag a n n y i r a t a g o l t a f g á n s z á m á r a m i n d e n e k e l ő t t e g y s é g e s irodalmi és k ö z n y e l v r ő l k e l l e t t g o n d o s k o d n i . A z első kísérlet e z e n a téren m e g t ö r t é n t , az új n y e l v l é n y e g é b e n a kandahári n y e l v j á r á s o n a l a p u l . Az új i r o d a l m i n y e l v r ő l k i t ű n ő t á j é k o z t a t á s t n y ú j t k ü l ö n b e n ZUDIN é s BERTELS 1 9 5 0 - b e n megjelent a f g á n - o r o s z s z ó t á r a .2 I g e n f i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y az a f g á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a m e g k e z d t e az új a f g á n irodalmi n y e l v n o r m a t í v n y e l v t a n á n a k a k ö z z é t é t e l é t .

Merőben m á s a h e l y z e t az a f g a n i s z t á n i p e r z s a k u t a t á s á t illetően. Ez a n y e l v sokáig i g e n n a g y szerepet j á t s z o t t az á l l a m é l e t b e n , i r o d a l o m b a n , stb.

a z a f g á n m e l l e t t , s ő t azzal s z e m b e n . Mégis igen érdekes, h o g y n e m i g a z o d o t t a perzsának P e r z s i á b a n h a s z n á l t k ö z n y e l v i f o r m á j á h o z , h a n e m a t t ó l a részle- t e k b e n g y a k r a n n a g y o n is eltérő f o r m á b a n , f ő l e g a kabuli n y e l v j á r á s alapján, a f f é l e irodalmi k o i n é t a l a k í t o t t ki m a g á n a k . I g a z , e s a j á t s á g o s a f g a n i s z t á n i p e r z s a irodalmi n y e l v n e m ú j k e l e t ű , k i v é v e t e r m é s z e t e s e n a m o d e r n , tech- n i k a i , stb. t e r m i n o l ó g i á t ; e l ő z m é n y e s z á z a d o k r a v i s s z a m e n ő l e g megtalál- h a t ó a f g a n i s z t á n i perzsa n y e l v ű m ű v e k b e n .

Az afganisztáni perzsa irodalmi nyelv sajátságai, amelyek egyaránt érintik a szókészletet és a grammatikai strukturát, a helyi perzsa nyelvjárások alapján magyarázhatók. Sajnos, az afganisztáni perzsa nyelvjárások kutatása terén eddig alig történt valami. Nem számitva a Icábulínak nevezett irodalmi perzsáról, valamint a bakhtiari, a badakhsáni és madagiasti nyelvjárásokról szóló kisebb monográfiákat, továbbá néhány elszórt, legtöbbször csak álta- lánosságokban mozgó megjegyzést, jóformán az egész hatalmas anyag isme-

* KpaTKHií aiJiraH.'Ko-pyccKHfl cjıoBaps. CocraBHJi n. B. 3ygHH, nog pcaaknncfl qaeHa-KoppecnoHaeHTa AH CCCP, ııpo<J>. E 3. B e p i e j i b c a MocKBa 1950. Az afgán irodalmi nyelv kialakításáról, ebben az afgán Tudományos Akadémia szerepéről, v<>.

e kitűnő szótár bevezetését (1 — 5. 1.).

1 7 ret l e n n e k t e k i n t h e t ő .3 E z p e d i g annál n a g y o b b kár, mert a perzsának a z a f - g á n r a , ; pamíri n y e l v e k r e , a t ö r ö k és m o n g o l n y e l v j á r á s o k r a gyakorolt n y e l v - t a n i é s s z ó k é s z l e t i h a t á s a s o k s z o r csak az a f g a n i s z t á n i p e r z s a n y e l v j á r á s o k t á d z s i k o s s a j á t s á g a i r é v é n é r t h e t ő k m e g t e l j e s e n .

A z a f g a n i s z t á n i perzsa n y e l v j á r á s o k s a j á t o s fejlődéséről, k ü l ö n l e g e s h e l y z e t é r ő l persze csak akkor a l k o t h a t u n k m a g u n k n a k h e l y e s képet, ha f i g y e - l e m m e l kísérjük a t ö b b i , l e g f o n t o s a b b n y e l v j á r á s o k a t is. E z e k közé t a r t o z - n a k e l s ő s o r b a n b i z o n y o s perzsiai és indiai p e r z s a n y e l v j á r á s o k , v a l a m i n t a S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n , m i n d e n e k e l ő t t a T á d z s i k i s z t á n b a n b e s z é l t perzsa, i l l e - t ő l e g t á d z s i k d i a l e k t u s o k . K é t s é g t e l e n , h o g y a z A f g a n i s z t á n o n kívül b e s z é l t p e r z s a n y e l v j á r á s o k k u t a t á s a t e k i n t e t é b e n l é n y e g e s e n j o b b a helyzet, a z o n - b a n n e m vitás, h o g y e téren a l e g n a g y o b b s e g í t s é g e t a t á d z s i k t ó l v á r h a t j u k . A T á d z s i k S z ö v e t s é g e s K ö z t á r s a s á g , a m e l y n e k n é p e előtt a sztálini a l k o t m á n y m e g n y i t o t t a a kulturális f e l e m e l k e d é s m i n d e n l e h e t ő s é g é t , a n y a n y e l v e n m ű v e l i a s z é p i r o d a l m a t , a t u d o m á n y t ; ez a g a z d a g és f e l e t t é b b becses a n y a g n y e l v t u d o m á n y i s z e m p o n t b ó l v a l ó s á g g a l k i m e r í t h e t e t l e n k i n c s e s b á n y á t j e l e n t . M i n d e n e k e l ő t t a z o n b a n k ü l ö n ö s f i g y e l m e t é r d e m e l n e k a z újabban n a p v i l á - g o t l á t o t t l e x i k o g r á f i á i m ű v e k , a m e l y e k k ö z ü l messze k i e m e l k e d i k a S z o v j e t - u n i ó T u d o m á n y o s A k a d é m i á j a tádzsik f i l i á l é j á n a k k i a d á s á b a n m e g j e l e n t n a g y t á d z s i k - o r o s z , t o v á b b á orosz-tádzsik s z ó t á r .4

A török n y e l v e k a r á n y l a g elég k é s ő n j e l e n n e k m e g a mai A f g a n i s z t á n f ö l d j é n . I g a z u g y a n , h o g y m á r a n y u g a t i t ü r k birodalom idején A f g a n i s z t á n é s z a k i é s é s z a k k e l e t i részeit k i s e b b türk t ö r z s f ő k h ó d o l t a t j á k . W. BABTHOLD f e l t e v é s e szerint pl. a karlukok már a V I I . v a g y a VIII. s z á z a d f o l y a m á n t e l e -

• L. B O O D A N O V , Stray notes on Kabuli Persian: Journal and Proceedings of t h e Asiatic Society of Bengal (Nov. Series), Vol. X X V I ( 1 9 3 0 ) , 1 - 1 2 3 . — D . L . R . L O H I M E R ,

The phonology of the Bakhtiari, Badakshani and Madaglashti dialects of modern Per- sian. With vocabularies. (Royal Asiatic Society Prize Publication Fund, London 1 9 2 2 . ) — G . MoBQENSTiKKirr, Persian texts from Afghanistan: Acta Orientalia V I (Oslo 1 9 2 8 ) , 3 0 9 - 3 2 8 .

4 A tádzsik dialektológiára vonatkozó orosz és szovjet kutatásokat részletesen i s m e r t e t i : B. C P a c i o p r y e B a , OsepKH noTaAWHKCKOfl AüajieKTOjiorHH. Bunyr« I, Bap- 3o6cKHft roBop Tan>KHKCKoro H3biKa (BBefleHHe, 1. OÖ30p jiHTepaîypu no TaaxoiKCKott flHa- JieKTOJiorHH, 9 — 1 9 ) . BunycK 2 , CeBcpHUe T 8 A ) K H K C K H C roBOpti: nojiochiuiaftflaH-AUJT- My^T-KaccaHcaft. MoCKBa 1952 (AKaaeMHfl Hayn CCCP). — TaaiKi KCKo-pyccKHfi

»jioBapb, noA oömefi peaaKUHeft AKAAEMHKA E. H. n a B JI O B C C O r o, qjiei.a-KoppecnoHaeirra AH CCCP E 3 . E e p T e J i b c a , H X I J I O H A H K P O M H H P a x H M A « a j i H j i a . T o M I, A — H , CTajiHHaóaa — TaniKeHT 1946 (rocyaapCTBeimoe H3AaTeJibcTBo TaawHKCKoft CCP). E f o n t o s s z ó t á r n a k , sajnos, csak ezt az első kötetét ismerem. — PycCKO-TafljKHKCKHit c.iOBapb, noa peaaKUHefi A. II. Ae X 0 T H H H H. E p n i o B a , raaBHuft peaaKTop MAeH-Koppecnf HACHT

AH CCCP E. 3. E e p T e j i b c . TaawHKCKHfl ^HJiHaJi AxaaeMHH Hayn CCCP, HHCTMTyı H.TO- pHH, H3UKa H AHTepaT pu. MocKBa—CiaAHHaöaA, 1949. E nagyszabású m ű negyedrót alakban, 8 8 0 lapon 4 5 0 0 0 szót tartalmaz.

pedtek v o l n a be ide,6 a z o n b a n úgy l á t s z i k , h o g y a mai t ö r ö k nyelvű l a k o s s á g egyik c s o p o r t j a sem v e z e t h e t ő vissza i l y e n régi településre. A mai h e l y z e t m i n d e n e s e t r e l é n y e g e s e n k é s ő b b e n a l a k u l t k i , v é g s ő f o r m á j á b a n csak a m o n g o l hódítást m e g e l ő z ő és k ö v e t ő időkben j e g e c e s e d h e t e t t ki.

A f g a n i s z t á n török n y e l v e i n y e l v é s z e t i o s z t á l y o z á s s z e r i n t a k i p c s a k , úz és a turki t í p u s ú nyelvek k ö z ö t t oszlanak m e g ; v a l a m e n n y i k i s e b b - n a g y o b b m é r t é k b e n ironizált. A l e g j e l e n t ő s e b b k ö z ü l ü k az özbég é s a t u r k o m á n . M i n d a k e t t ő t e r m é s z e t e s e n s z o r o s a n ö s s z e f ü g g a S z o v j e t u n i ó területén b e s z é l t hasonló t ö r ö k n y e l v e k k e l , azoknak i g e n érdekes, l e g t ö b b s z ö r i s m e r e t l e n n y e l v j á r á s a i . K ü l ö n ö s f i g y e l m e t érdemel a K a b u l k ö z e l é b e n beszélt, k ö z e l e b b - ről eddig s z i n t é n i s m e r e t l e n kizilbas n y e l v j á r á s . S z á m o l n u n k kell v é g ü l , főleg az é s z a k i részeken, n é h á n y közelebbről m e g nem h a t á r o z o t t török n y e l v - vel, ill. n y e l v j á r á s s a l .

Az afganisztáni török nyelveket korábban nem vetették alá nyelvészeti kutatásoknak : gyakorlatilag ismeretlennek számított valamennyi. Az első anyagközlés a harmincas évek második feléből, G. JABRiNOtól származik, aki az andkhuji özbeg nyelvjárásból közzétett egy kötet szöveget, valamint egy általános tájékoztatót, — főként a korábbi .útleírások, etnológiai művek alapján — az afganisztáni török nyelvek megoszlásáról.*

Mint i s m e r e t e s , A f g a n i s z t á n é s z a k i részein beszélt török n y e l v e k e t egyszerűen l e h e t e t l e n e l v á l a s z t a n i az a f g á n határtól é s z a k r a beszélt t ö r ö k n y e l v e k t ő l é s n y e l v j á r á s o k t ó l .⁷ K u t a t á s u k b a n , t u d o m á n y o s f e l d o l g o z á s u k b a n t e r m é s z e t s z e r ű l e g nem h a g y h a t j u k f i g y e l m e n kívül azt a h a t a l m a s a n y a g o t , a m e l y e t a s z o v j e t turkológia nyújt az ö z b e g , kirgiz és t u r k o m á n n y e l v r ő l . A m o n g o l nyelv, i l l e t ő l e g mongol n y e l v j á r á s o k m é g k é s ő b b e n k e r ü l t e k A f g a n i s z t á n b a m i n t a t ö r ö k ö k . A kérdés ö n m a g á b a n i g e n érdekes : v á j j o n eljutott-e A f g a n i s z t á n b a v a l a m i l y e n m o n g o l n y e l v a m o n g o l hódítást m e g - előzően, v a g y pl. valóban a m o n g o l t í p u s ú n y e l v e k közé t a r t o z o t t - e az e f t a - lita? G y a k o r l a t i jelentősége e z ú t t a l a z o n b a n s e m m i k é p s i n c s , mert az a f g a - nisztáni m o n g o l n y e l v j á r á s o k m e g á l l a p í t h a t ó m ó d o n m i n d a mongol h ó d í t á s korából v a l ó k .

Az a f g a n i s z t á n i m o n g o l n y e l v e t i l l e t ő e n hosszú i d e i g a l e g n a g y o b b zűr- z a v a r u r a l k o d o t t . E g y e s e k mongol n y e l v ű e k n e k t a r t o t t á k az a i m a k o k a t ,

• W . B A B T H O L D , 1 2 Vorlesungen über die Geschichte der Türken Mittelasiens (Berlin 1936),100. B A B T H O L D e nézetét egyéb munkáiban is hangoztatja, pl. Enzycl.

Islam, 766, 8. v., O s e p K H . T O p H H Ceaspeaba, ^«bpyHse 1943, 2 1 . Vő. még: A. K>.

M K y 6 o B K H f t , Bonpocu SrHoreaeaa T y p K t ı e H a V I I I — X BB.: C o B C T C K a s S i H o r p a d m n

1947 3/53.

• G. J A R B I N O , Uzbek texts from Afghan Turkestan. With glossary. Lund —Leipzig 1938, V, 246 1. (Lunds Universitets Arsskrift, N . F. Avd. 1. Bd. 34. Nr 2.) - U ő „ On the distribution of Turk tribes in Afghanistan. A n attempt at a preliminary classification.

Lund-Leipzig 1939, 104 1. (Lunds Universitets Arsskrift, N. F. Avd. 1. Bd 35. Nr 4). — Vö. továbbá K . M E N S E S , Zum özbekischen vom Nord-Afghanistan: Anthropos X L I — XLIV (1946 — 49), 6 7 3 - 7 1 0 .

' G . J A R B I N O , On the distribution of Turk tribes, 1 1 .