— Egy k é s z ü l ő szintézis alapelvei. —
í LKÖLDÜN csak no in általános a z a nézőt, Iiogv a ma-g y a r s á ma-g Ázsiából j ó t t , monma-gol f a j ú nép. Ez a hiedelem
— nem mindig valamelyes pejorativ mellékíz nélkül — olt kí-sért. talán a majdnem speciális s z a k m u n k á k a t kivéve, a kö-zépiskolai tankönyvektől kezdve1 egészen a lexikonok meg-felelő címszavaiig, és legvégső fokon ennek a gyümölcse az.
hogy oly bizarr érdekesség még ma is a nálunk megforduló idegen szemében a m a g y a r puszta, a csikós, a gulyás és a vele-járó egyéb rekvizitum.
Származásunk e jellemzőnek t a r t o t t kettős sajátsága közül legalább is az egyiknek, az ázsiai eredetnek a felvetése kétségtelenül nem idegenben született meg. Igaz u g y a n , liogy a IX—X. század nyugati krónikásai szemében a honfoglaló»
magyarság csakoly félelmetes ázsiai nép lehetett, mint a hunok, v a g y az avarok: hiszen u g y a n o l y a n váratlanul, fenye-getően h ó d í t v a jelent meg a Duna-Tisza közén, inint azok, sőt külsőben, belsőben (hadi és törzsi szervezetben) is hason-lítót* a n y u g a t i világ e rettegett ellenfeleihez. De a keresz-ténység felvételével belépve az ő kultúrközösségükbe minden ázsiai jelző lassan m i n t h a feledésbe kezdett volna menni. A magyarság élete az ú j hazában a z o n b a n oly különösképen alakult, hogy minden kereszténység és Nyugat-követés mel-lett is megőrződtek az ázsiai rokonságnak és kapcsolatoknak az emlékei, ha ilyenek csakugyan voltak, vagy |>edig talán valami vékony, idegenből ideszakadt hagyomány duzzadt gazdag m o n d á v á — m a m á r ezt kétségtelenül megállapítani nem igen lehet. Annyi mindenképen világos, hogy ezek a
1 Pl. Fallex-Mairey-Gilbert: L'Europe (moins lu Franco). Noııvenu cours dc géographie. Programme du 3 juin 1925. Vö. Olay Ferenc, Magyar-ország a francia tankönyvek torzító tükrében. Magyar Paedagogia 1931.
X L . 90. 1.
mondák, melyek a honszerző magyarokat Attila királlyal és népével rokonították. egyszer írásba kívánkoztak és b á r -milyen is volt az eredetük (künyvrnondák voltak-e, v a g y nem), élni és hatni kezdtek. Lassan-lassan a hűn. besenyő, kún. jász, sőt szittya-magyar atyafiság t u d a t á n a k terebélyes f á j a s a r j a d t belőle.
Annyit beszéltek és í r t a k aztán erről az ázsiai rokon-ságról. hogy a k ü l f ö l d n e k is ú j r a t u d o m á s u l kellett vennie.
Most nem v i z s g á l h a t j u k végig fejlődésének ú t j á t , de k é t érde-kes s meglehetősen jelentős p o n t j á r a még így is fel kell hív-n u hív-n k a f i g y e l m e t . Az e g y i k Deguighív-neshív-nek Histoire géhív-nérale d e s Huns, d e s T u r c s , des Mogols, et des a u t r e s T a r t a r e s occi-d e n t a u x c í m ű korszakot a l k o t ó műve, m e l y 1756-ban jelent meg s a h u n o k , törökök, mongolok és e g y é b nyugati t a t á r o k s o r á b a n a m a g y a r o k k a l is egész külön f e j e z e t b e n foglalkozik (I. köt., m á s o d i k rész 510—518). Ez a m u n k a , melyet 1771-ben n é m e t r e is l e f o r d í t o t t a k , volt az első, m e l y Középázsia és K e l e t e u r ó p a h ó d í t ó nomád népeinek összefoglaló történetét t á r g y a l t a a z eddigiektől t e l j e s e n eltérő, ú j alapokon: m a g u k -n a k a keleti, l e g i -n k á b b k í -n a i f o r r á s o k -n a k megszólaltatásá-val. Magasan k o r a felett álló t e l j e s í t m é n y lévén hatása, tekin-t é l y e igen n a g y voltekin-t; é r tekin-t h e tekin-t ő tekin-tehátekin-t, hogy a magyarok ázsiai mivoltában v a l ó hitet k ü l f ö l d ö n jó időre biztosította. Itthon t a l á n még n a g y o b b lelkendezéssel f o g a d t á k azok. a k i k tudo-m á s t szerezhettek róla hiszen kiderült, hogy a r o k o n n a k t a r t o t t Attila h u n j a i Ázsiából kijőve m á r nagy, dicsőséges m u l t a t h a g y t a k m a g u k m ö g ö t t : Krisztus születése előtt a második s z á z a d b a n h a t a l m a s b i r o d a l o m n a k voltak a z urai.
m e l y Középázsia jókora d a r a b j á t foglalta magában, s nem egyszer a k í n a i birodalmat fenyegette megsemmisüléssel.
A m á s o d i k m u n k a , m e l y r ő l meg a k a r u n k emlékezni, az e g y kínai f ö l d r a j z i , e t h n o g r a p h i a i encyclopaedia, a H u a n g t h i n g si k u n g t hu 1751-ből, jezsuiták szolgáltatta a d a t o k a l a p j á n . Megvan benne s z i n t e v a l a m e n n y i európai n é p le-í r á s a röviden, m i n d e g y i k l e le-í r á s t egy-egy á b r a is i l l u s z t r á l j a , m é g pedig v a l a m i jellemző motívum kiemelésével, így pl. az a n g o l whiskis üveget t a r t a kezében, a lengyel medvét tán-c o l t a t , stb. A m a g y a r o k r ó l szóló rész (I. fejezet 36—37) ki-emeli, hogy a m a g y a r o k (wong-ja-li-ja k u o ji zsen) a mongolokhoz h a s o n l í t a n a k . Ez a jezsuita, t e h á t európai f o r r á s
-3 5
ból származó i n f o r m á c i ó nem m a r a d t egy régi encyclopaedia k u r i ó z u m a , h a n e m n y o m á b a n hol itt, hol ott f e l b u k k a n a távol-keleti irodalomban, hogy a m a g y a r o k ázsiai nép.
Ez a nézet t u d o m á n y o s külsőbe öltöztetve ú j r a megjelent e g y kínai egyetemi t a n á r n a g y m u n k á j á b a n . C s a n g Hszing-lang, az e g y i k pekingi egyetem d é k á n j a C s ü n g hszi csiao tilling si liao hui pien ..Adalékok a k í n a i - n y u g a t i érintkezések t ö r t é n e t é h e z " c í m ű hat kötetes m u n k á j á b a n azt bizonyít-g a t j a , hobizonyít-gy a m a bizonyít-g y a r o k uz ázsiai hunok (hsziunbizonyít-g-nu) leszár-m a z o t t j a i .
Idehaza a X V I I I . század második felében m á r világosan k i volt a l a k u l v a a b ú n rokonság és az ázsiai s z á r m a z á s t u d a t a . Attila k i r á l y s h u n j a i a z idegennek csak a b a r b á r s á g . a pusz-t í pusz-t á s szimbóluma. Ispusz-ten ospusz-tora volpusz-tak, n á l u n k megpusz-tiszpusz-tulva m i n d e n földi salaktól, a bátorság és nagyság eszményképeivé lettek. A m o n d a és a h a g y o m á n y , v a g y a m i n t a k k o r i b a n m o n d -t á k . a -tör-téne-t -t a n ú s á g á n k í v ü l lassan megszólal-ta-t-tak e g y é b vélt bizonyságokat is a keleti s z á r m a z á s mellett. Ez a m a g y a r nyelv keleti eredete volt. A m a g y a r t török, mongol s e g y é b keleti n y e l v e k k e l p r ó b á l t á k hasonlítani. N y i l t szembehelyez-kedés volt ezzel a beidegződött t u d a t t a l s z e m b e n Sajnovics vállalkozása, m i k o r a m a g y a r t a l a p p (finn) nyelvvel a k a r t a hasonlítani. M i n d e n k i érezte, hogy most rést a k a r n a k ütni a keleti származáson. Nem azt kérdezték, hogy igaz-e, a m i t S a j n o v i c s mond, h a n e m csak azt, hogy az előkelőnek tartott keleti rokonság helyett holmi „halszagú a t y a f i s á g o t " a k a r r á j u k t u k m á l n i . Ezt pedig h a t á r o z o t t a n visszautasították.
Ezért adott igazat a k o r t á r s a k nagyobbik f e l e V á m b é r y n a k legsúlyosabb nyelvészeti botlásai és módszertelensége elle-nére is, m i k o r a m a g y a r nyelv török eredetét tanította. Ezek-n e k beszélhetett BudeEzek-nz, csak azt értették belőle, hogy egy k e d v e s délibábot a k a i szertefoszlatni. Pedig egyszerAnégis csak bele kellett n y u g o d n i .
A Budenzcal kezdődő m o d e r n m a g y a r n y e l v t u d o m á n y a mesternél n e m kisebb utódok kezében e u r ó p a i színvonalra emelkedett. L e g f o n t o s a b b f e l a d a t a természetesen a m a g y a r nyelv h e l y é n e k meghatározása volt. És itt világosan, n a g y vonásaiban m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n u l m e g á l l a p í t o t t a , hogy a m a g y a r n y e l v az uráli n y e l v e k n a g y c s o p o r t j á b a tartozik és
hogy ez a nyelvcsalád f i n n u g o r s szamojéd n y e l v e k r e oszlik;
a f i n n u g o r csoportnak u g o r ágát a vogul, az o s z t v á k és a ma-g y a r a l k o t j a . Mema-gállapította t o v á b b á , homa-gy a m a ma-g y a r nyelvet, m e l y n e k születése a z ugor nyelvi egység m e g s z a k a d á s á -nak i d ő p o n t j á r a esik, k ü l ö n életében különféle nyelvi ha-tások érték. Ezekről t a n ú s k o d n a k a bolgár-török, az alán (egy nco-iráni nyelv), k a z á r , besenyő, k á n . k ü l ö n b ö z ő rétegű szláv, német, latin (neo-latin) nyelvekből vett kölcsün-szavaink.
A nyelvészeti vizsgálódások mellett c s a k h a m a r felvető-dött a n n a k a gondolata, hogy a n y e l v eredetének a tisztázása nem m i n d e n k o r fedi a z azt beszélő népnek, hogy úgy mond-j u k . f a mond-j i eredetét. Bizonyos esetekben népek, v a g y törzsek nyelvet cserélnek, á t v e s z i k a h ó d í t ó , vagy a m e g h ó d í t o t t nyelvét. Má már meglehetős határozottsággal á l l í t j á k , hogy a finnugor l a p p o k eredetileg nem v o l t a k f i n n - u g o r o k , a sza-mojédok e g y része v a l a m i k o r török volt. a t ö r ö k baskírok pedig részben f i n n u g o r nyelvet beszélő nép lettek volna.
Ezeknek a p é l d á k n a k a számát b á t r a n s z a p o r í t h a t n á k . Itt j ö n s e g í t s é g ü n k r e a „ l e g f i a t a l a b b t u d o m á n y " , az anthropologia. A k e z d e t b e n csak f a j i külső s a j á t s á g o k (bőr színe, h a j színe, f i n o m s á g a stb.) szerinti osztályozást csak-h a m a r pontosabb, m é r é s e k e n a l a p u l ó megfigyelések (antcsak-hro- (anthro-pometria) követték. E z e k a l a p j á n a f a j o k n a k n é h á n y n a g y o b b és számos kisebb a l c s o p o r t r a való osztása lehetséges. Mind-n y á j a Mind-n e g y e t érteMind-nek a z o Mind-n b a Mind-n a b b a Mind-n , hogy a f a j szóMind-nak a z az értelmezése, a m e l l y e l a közbeszédben t a l á l k o z u n k rende-sen, anthropologiailag nem szabatos. Anthropologia i szem-pontból n e m beszélhetünk g e r m á n v a g y szláv, n é m e t v a g y francia f a j r ó l , h a n e m csak népről, amely bizonyos, k ü l ö n -böző f a j i elemekből t e v ő d ö t t össze.
A m a g y a r s á g n a k a raszelemeiről végzett k u t a t á s a i t B a r -tucz tekintélyes m e n n y i s é g ű anthropologiai a n y a g a a l a p j á n , melyben hon foglaláskor i és á r p á d k o r i adatokat is figyelembe vett, a k ö v e t k e z ő k é p e n foglalta össze.2 Először is megtalál-ható n á l u n k is az a z öt rasz-elem, melyre E u r ó p a m a i lakosságát b o n t a n i szokás: 1. a z északi (Homo nordicus), 2. a n y u
-- A magyarság faji összetétele. Természettudományi Közlöny 1927.
3 7
gati (H. m e d i t e r r a n e u s ) , "5. az alpi ( í l . alpinus). 4. a keleti, vagy kelethaiti (H. baltieus), 5. a d i n á r i raszelem (II. d i -nurieus). K ö z ü l ü k a keleti vagy kelet-balti rasz-elem nagy-s z á z a l é k k a l van képvinagy-selve a m a g y a r nagy-s á g b a n , e g y e nagy-s helyeken a z 50—60 százalékot is eléri. Az eddigi k u t a t á s o k szerint ez a m a g y a r s á g f i n n u g o r , ill. ugor alaprétege.
I)c k i m u t a t o t t B a r t u c z más elemeket is. A 15—20 szá-zalékot kitevő k a u k á z u s i vagy előázsiai rasz (II. caueasicus) szerinte a törökös m a g y a r s á g o t képviseli (kéinok. besenyők, stb.): végül 4—5 s z á z a l é k n y i mongol, illetve mongoloid elem és valami kevés r j a z a n - t í p u s is k i m u t a t h a t ó a m a g y a r s á g b a n .
Az a n t h r o p o l o g i a eredményei tehát n a g y j á b a n megerő-sítik azt a képet, m e l y e t a n y e l v t u d o m á n y is megrajzolt.
Mind a k e t t ő beszél bizonyos keleti elemekről, kapcsolatok-ról. ha n e m is o l y a n mértékben, hogy az a m o n d á k a t iga-zolná. E z e k n e k a keleti k a p c s o l a t o k n a k a f i r t a t á s a még sem kuriózum-keresés. A f i n n u g o r e r e d e t ű m a g y a r s á g , ha a tör-ténet f o l y a m á n nem k e r ü l t volna kapcsolatba bizonyos ke-leti, l e g i n k á b b török népekkel, a k k o r , minden valószínűség szerint, m e g m a r a d v a régi é l e t m ó d j a mellett ina valahol ott a legközelebbi rokonai, a vogulok és osztyákok szomszéd-ságában élne. azok p r i m i t í v é l e t m ó d j á t f o l y t a t v a . De a z ugorhoz képest m a g a s a b b keleti civilizációs k ö r b e kapcso-lódva n a g y o b b fejlődési és terjeszkedési lehetőségekhez jutott.
Ebben a k ö r b e n élt m i n t e g y ezer évig. egészen a keresztény-ség felvételéig. E k k o r a nyugati műveltkeresztény-ség s z f é r á j á b a k e r ü l v e le kellett m o n d a n i a a régi életformákról, h a c s a k nem a k a r t a z a v a r o k , a besenyők, m a j d a k u n o k sorsára j u t n i . A
keresz-ténységre tért m a g y a r s á g azonban h i á b a f o r d u l t el az ősi pogány vallástól és h i á b a hagyta ott a régi h a r c o s életmódot, ez csak egyoldalú s z a k í t á s m a r a d t Kelettel. Keleti kapcso-lataink k o r á n t s e m é r t e k véget a kereszténység felvételével, még kevésbbé a honfoglalással. Ü j a b b meg ú j a b b hullámok érkeztek hozzánk a délorosz s t e p p é k r ő l és még messzebbről, ezek p u s z t í t ó folytonossága eredményezte azt, hogy a m a g y a r s á g mai h a z á j á b a n voltaképen Kelet és N y u g a t k ö z ö t t őrlődött, hogy a m a g y a r nép, a m a g y a r nyelv, a m a g y a r iro-dalom. a m a g y a r művészet élettörténete m á s k é n t fejlődött, mint pl. a biztonságosabb földön élő németségé. T ha
figyel-niesen végig f o g j u k kísérni e keleti kapcsolatok történetét, látni f o g j u k azt is, hogy pl. a pásztoréletnck ez vagy uz a m e g n y i l v á n u l á s a b i z o n y nem Ázsiából való. d e eredete sok-kal k ö z e l i b b , kora s o k k a l f i a t a l a b b , s hogy e g y itt v a g y ott f e l t ű n ő , imponálóan mongoloid a r c nem a z őshazából ide-s z a k a d t őide-smagyar keveredéide-s nélküli tiide-szta l e ide-s z á r m a z o t t j a , h a n e m esetleg csak e g y kései, t ö r ö k eredetű k á n telepesé.
Es alig lehet kétséges, hogy ezek a m e g m e g ú j u l ó keleti é r i n t -kezések a k e r e s z t é n n y é lett m a g y a r s á g keleti s z á r m a z á s á n a k t u d a t á t b e f o l y á s o l t á k , fejlesztették.
E z e k n e k a k a p c s o l a t o k n a k a feldolgozása keleti szöve-gek, keleti régészeti a n y a g , k e l e t i művelődési f o l y a m a t o k i n t e r p r e t á l á s a által t ö r t é n h e t i k c s a k , tehát orientalista fel-a d fel-a t . S vfel-alóbfel-an, m fel-a g y fel-a r orientfel-alisták m i n d e n k o r k i v á l ó fel-a n f i g y e l e m b e vették, h a s z a k t u d o m á n y u k o n b e l ü l olykor e g y -egy részletkérdésük m a g y a r szempontból értékesíthető volt.
É p p e n ez indít b e n n ü n k e t most a r r a , hogy ez érdemes részletek k ö z t lévő h i á t u s o k a t is kitöltő, a m a g y a r s á g keleti k a p
-< s ó l a t a i n a k m a r a d é k nélküli ö s s z e f o g l a l á s á n a k megírását j a v a s o l j u k . Mielőtt r á t é r n é n k e k a p c s o l a t o k n a k korok, v a g y ialán i n k á b b t á r g y i csoportok szerinti jellemzésére, l e g y e n szabad e l ő r e b o c s á j t a n u n k két e l v i jelentőségű megjegyzést.
1. A tervezett szintézis célja n e m hipotézisek kiélezése vagy a z o k o n n y u g v ó értékelés, h a n e m a ma e l é r h e t ő s s z á m b a -jöhető t e l j e s keleti f o r r á s a n y a g n a k ismertetése és feldolgo-zása — még pedig m i n d e n k o r c s a k i s első k é z b ő l .
2. A keleti k a p c s o l a t o k n a k ez az összefoglalása, mely a későbbi korokban t e r m é s z e t s z e r ű l e g a m a g y a r történet e g y szerves d a r a b j á n a k a lefejtését jelenti, m i n d e n k o n t i n u i t á s mellett is elsősorban a keleti a n y a g feldolgozásában r e j l ő közös módszertani e l j á r á s a l k a l m a z á s á b ó l s a r j a d ; ö n m a g á b a n nem t a r t a l m a z t e h á t a priori ítéleteket, mint a m i l y e n pl. a z említett későbbi k o r o k b a n Kelet túlhangsúlyozása, v a g y
N y u g a t fölé való helyezése volna.
A
B á r h a ma már m i n d i n k á b b kétségesebb, h o g y a m a g y a r -ság v a l a h a Ázsiában élt volna, v a g y ha élt is, hogy o t t a n i l a r t ó z k o d á s a h u z a m o s a b b , v a g y jelentősebb lett volna, a z mégis bizonyos, h o g y azok a n é p e k , melyekkel keleteurópai
3 9
életének során érintkezésbe került, nagyrészt Középázsiából s z á r m a z t a k el, hogy a z a z életmód, műveltség, m e l y n e k ott
hosszú századokon át részese volt, n a g y r é s z b e n szintén közép-ázsiai e r e d e t ű . K e l e t e u r ó p a s így őstörténetünk h e l y e s meg-értése és értékelése c é l j á b ó l tehát mindenekelőtt i s m e r n ü n k kell azt a f ö l d d a r a b o t , a m e l y sok tekintetben a f o r r á s itt:
Középázsiát, s Középázsia történetét, n a g y j á b a n a Kr. u.
X.—XI. századig.
I l y e n vállalkozás n e m lehet h á l á d a t l a n f e l a d a t m a , ami-kor a z utolsó ötven év expedíciói, ásatásai egy ú j Közép-ázsiát f e d e z t e k fel n e k ü n k h o m o k b a temetett civilizációival s nem remélt emlékeivel. Ettől a k u t a t á s t ó l a p o z i t í v ered-m é n y e k e n k í v ü l ered-m á s t is v á r u n k : ered-mi az, aered-mit Középázsia t ö r t é n e t é b e n nem t a l á l u n k meg, s ini az, a m i n e k feltevését mai ismereteink n e m e n g e d i k meg. Kezdettől f o g v a szinte n a p j a i n k i g Középázsia a m a g y a r őstörténeti k u t a t á s o k min-dent t a r t a l m a z ó m i s z t i k u s háttere volt, a h o v á m i n d e n k i félelem n é l k ü l f o r d u l t hipotézisekért. I t t az ideje, h o g y végre m e g i s m e r k e d j ü n k ezzel a Középázsiával úgy, a m i n t az a történeti emlékek f é n y é n é l most m á r egyre v i l á g o s a b b a n b o n t a k o z i k ki előttünk.
Középázsiáról szóló legrégibb n y u g a t i ismeretek a latin és görög f e l j e g y z é s e k k e l k e z d ő d n e k : először alig egy-egy névből álló glosszák ezek, később, b á r t e r j e d e l e m b e n növe-k e d n e növe-k , d e teljes, többé-növe-kevésbbé növe-kielégítő növe-képet e g y n a g y o b b területről sohasem a d n a k . Ismeretes, hogy r e n d s z e r i n t csak a k k o r r e n d e l k e z ü n k ilyen feljegyzésekkel, ha történetesen ez v a g y a z a n é p érintkezésbe, összeütközésbe k e r ü l t pl.
Bizánccal. A t u d ó s í t á s ilyen esetben csak azt f o g j a tartal-mazni, a m i bizánci szempontból f o n t o s vagy érdekes, s a b a r b á r n é p t ö r t é n e t é n e k igazi n a g y eseményeiről, életüket mozgató n a g y m o m e n t u m o k r ó l szó sem fog esni.
A k l a s s z i k u s f o r r á s u k értesítéseit követték a z a r a b . per-zsa f e l j e g y z é s e k , m a j d a h a t a l m a s t e r j e d e l m ű k í n a i irodalom megismerése a XVII. és XVIII. s z á z a d b a n revelációt hozott Középázsia régi t ö r t é n e t é r e is. A t e l a d a t most m á r az volt, hogy ezeket a d i s p a r a t feljegyzéseket v a l a h o g y a n egyeztessék. Világos volt u g y a n i s , hogy n e m egy esetben, n a g y j á -b a n u g y a n a r r ó l az eseményről s z ó l t a k most m á r -bizánci, a r a b és k í n a i f o r r á s o k is. Ez n e m m e n t m i n d e n nehézség
n é l k ü l , s a f ő n e h é z s é g nem m i n d i g az volt, h o g y a k ü l ö n b ö z ő 1 u r a s o k m á s - m á s néven e m l é k e z l e k meg esetleg u g y a n a r r ó l a népről, törzsről v a g y személyről.
A mult század végén a f o r r á s o k köre kezdett tágulni s az ű j emlékek r o h a m o s a n vitték előre Középázsia történeti ismeretét. A t ü r k rovásírásos e m l é k e k m e g f e j t é s e nemcsak egy ismeretlen í r á s t és ismeretlen nyelvet f e d e t t fel. h a n e m f o n t o s történeti eseményeket is ú j oldalról világított me.!'.
S o r r a követték ú j a b b inskripciók. ú j a b b p a p y r u s o k e d d i g nem ismert írással, rég elfeledett nyelveken. És ezeknek a z ú j n y e l v e k n e k , f e l f e d e z e t t í r á s o k n a k c s a k h a m a r lehetetlen volt át nem érezni igazi jelentőségét: biztosították rég eltűnt n é p e k n e k , hogy ú g y m o n d j u k , a személyazonosságát. Az írásos emlékek b i z o n y s á g a rövidesen kiegészült tárgyi emlé-k e emlé-k emlé-k e l is. A emlé-k í n a i annaleseemlé-k soemlé-kszor a n n y i r a terjedelmes, d e t á r g y i a l á t á m a s z t á s h í j á n eddig v a l a h o g y oly vértelen, élettelen t u d ó s í t á s a i egyszerre megelevenedtek, érthetetlennek látszó r e j t é l y e k e g y csapásra megoldódtak.
Középázsia a p e r i f é r i á k k a l együtt, tehát a Kína, I n d i a , Perzsia, E u r ó p a , Északszibéria és Mandzsúria közt elterülő f ö l d d a r a b (a n é m e t Hochasien, a f r a n c i a H a u t e Asie) föld-r a j z i l a g távolföld-ról sem m o n d h a t ó egységnek, d e még csak azt sem m o n d h a t j u k , h o g y önálló, n a g y civilizációt tudott volna t e r e m t e n i . Mégis lehetetlen itt m e g nem l á t n u n k egy kezdettől f o g v a jelentkező, egyetemesen átfogó, k i v á l a s z t ó n a g y e r ő m e g n y i l v á n u l á s á t . Ezen a h a t a l m a s f ö l d t e r ü l e t e n népek és műveltségek k e r ü l t e k egymással érintkezésbe s a köztük f o l y ó ö r ö k ö s küzdelem és presztizs-harc lett a m e g i n d í t ó j a az innen n y u g a t felé á r a m l ó n é p v á n d o r l á s k i s e b b - n a g y o b b hullá-m a i n a k .
Itt talált e g y m á s r a az iráni, a z indiai és a k í n a i műveltség meg a török-mongol n o m á d - k u l t ú r a .
Legcselekvőbb, l e g á t f o r m á l ó b b ereje az iráni civilizáció-n a k volt. A b e civilizáció-n civilizáció-n ü civilizáció-n k e t most közelebbről é r d e k l ő legrégibb i d ő k b e n iráni n é p e k lakták a két T u r k e s z t á n f ö l d j é t , sőt szór-v á n y o s n y o m u k a t még messzebbre is k ö szór-v e t h e t j ü k : Észak-mongoliába és N y u g a t k í n á b a .
Lovas n o m á d iráni népek mély hatással voltak először is az ú t j u k b a k e r ü l ő török-mongol f a j t a n o m á d o k r a ,
viselc-4 1
t ü k r e , f e g y v e r z e t ü k r e , harc-módjukra. Ez a h a t á s é r d e k e s módon n e m állt meg n á l u k , tie t o v á b b f o l y t a t ó d o t t Keletre.
A k í n a i a k a Kr. sz. e. I l l — I V . századtól k e z d v e török-mongól n é p e k k e l érintkezésbe k e r ü l v e ismerkedtek meg.
legalább részben, ezzel a közvetített iráni hatással. így cse-rélték fel a kínaiak bő r u h á j u k a t n a d r á g g a l . így v e t t é k át a nomádok övét. c s i z m á j á t , rövid k a r d helyett ők is hosszút h a s z n á l t a k , mint ellenfeleik. A k í n a i a k a török-mongol lovas n o m á d o k k a l való érintkezés előtt lovas hadikocsikon v o n u l t a k harcba. A z o k hatása a l a t t most m á r elvetették a nehézkes hadiszekér a l k a l m a z á s á t , s lóra szálltak ők is.
E n n e k a z iráni civilizációnak messze elhatolö ú t j á t most részleteiben nem k ö v e t h e t j ü k , n é h á n y főbb p o n t j á t l e g a l á b b egy szóval érintsük.
I r á n i eredetű a theriomoi'phikus á b r á z o l á s ú szkíta-szibé-riai kisplasztika. E n n e k az eddig nem értett o r n a m e n t i k á n a k szakrális és szociológiai értelmét most kezdi m e g f e j t e n i Alföldi A n d r á s , é p p e n a középázsiai a n y a g segítségével. Ez a szkíta-szibériai m ű v é s z e t is u g y a n a z o n az úton, (török-mongol f a j t a népek közvetítésével) jutott É s z a k k í n á b a a Kr. e. II. század körül.
Bizonyos, közelebbről is m e g h a t á r o z h a t ó k o r b a n Közép-á z s i Közép-á b a n a k e r e s k e d e l e m n e k egy irKözép-áni nyelv, a szogd volt a ..lingua f r a n c a " - j a .
A b u d d h i z m u s első idegen proselyíái i r á n i a k v o l t a k : az ríj vallást ezek k ö z v e t í t e t t é k eleinte Kelet felé is. B u d d h i s t a művek első kínai f o r d í t á s a i t i r á n i a k (indoszkiták. p á r t o l o k , szogdok) készítették. Az iránias b e f o l y á s t ó l á t h a t o t t graeeo-b u d d h i s t a művészetet a z indoszkiták t e r j e s z t e t t é k t o v á graeeo-b graeeo-b a kínai T u r k e s z t á n b a n .
Ma m á r meglehetősen világosan t u d j u k k ö v e t n i az iráni köntösben t e r j e s z k e d ő m a z d e i z m u s és m a n i c h e i z m u s ú t j á t és hutását. A középázsiai í r á s k u l t ú r a egyik legfontosabb ága
iráni f o r r á s b ó l táplálkozott. A szogd (és talán e f t a l i t a ) írás-ból való a t ü r k rovásírás, és a n n a k egy későbbi f o r m á j á b ó l az á g y n e v e z e t t u j g u r í r á s : ez u t ó b b i n a k a v á l t o z a t a a ma is élő mongol és m a n d z s u írás.
Az i r á n i n á l jóval később k e z d ő d ö t t az indiai civilizációs-kor h a t á s a K ö z é p á z s i á b a n . Rendszeresen ez a műveltség csak akkor lett e sajátságos középázsiai civilizációs g y ű j t ő m e d e n c e
szervesen h a t « részévé, amikor a fiatal, alig megalapított b u d d h i z m u s Indiából kénytelen volt menekülni. Közép-ázsiúhan t e r m é k e n y t a l a j r a talált a z ú j vallás, rohamosan lejlődött. c s a k h a m a r felvirágzott s jóidőre mindent á t h a t ó -zerephez j u t o t t . Még a nianicheizmust is a n n y i r a átszínezte, hogy szinte alig m o n d h a t j u k azonosnak azzal a manicheiz-mussal. melyet a Földközi-tenger mellékéről ismerünk.
A b u d d h i z m u s a d t a az inspirációt egy nagy. m á r mo-n u m e mo-n t á l i s a l k o t á s o k b a mo-n sem s z ű k ö l k ö d ő művészetmo-nek, a m e l y n e k kezdeteit k ü l ö n b e n a hellenisztikus és iráni hu-tások j e l l e m z i k a k i f e j e z é s i f o r m á b a n .
A Kr. V I I . s z á z a d b a n ú j a b b civilizációs hullám i n d u l t meg K ö z é p á z s i a felé. E k k o r vezették be T i b e t b e a b u d d h i z -must, az í r á s t és a z írásbeliséget Indiából. Itt Tibetben helyi s a m a n i s z t i k u s és középázsiai t a n t r i k u s elemek é r v é n y r e j u t á sával a b u d d h i z m u s n a k ú j a b b f o r m á j a keletkezett, a l á m a i z -mus. Az ú j v a l l á s n a k , v a g y i n k á b b s z e k t á n a k n a g y történetformáló e r e j e lett: T i b e t n e k később pedig Mongóliának a r c u -latát ez a l a k í t o t t a ki.
A k í n a i civilizáció e x p a n z í v e r e j e Középázsia felé nem volt o l y a n n a g y , m i n t a k á r az iránié, a k á r az indiaié. Ezzel szemben tökéletesen elnyelte a közvetlen közelébe k e r ü l ő nomádokat. Igaz, hogy ezek a n o m á d n é p e k viszont n e m c s a k a kínai e t h n i k u m n a k a d t a k valamelyest ú j tónust, h a n e m r á n y o m t á k s a j á t o s b é l y e g ü k e t a k í n a i műveltségre is nem egy esetben. Zenében a f u v o l a , a m ű v é s z e t e k k ö z ü l a szobrászat, a ruhaviselet, a f e g y v e r z e t m i n d m e g a n n y i idegen h a t á s ról beszél. Á l t a l á b a n a bizonyítékok m i n d súlyosbodó n y o -mása a l a t t n e m b e s z é l h e t ü n k többé a k í n a i műveltség izo-láltságáról, „ k í n a i f a l l a l való elzártságáról", m i n t ahogy még egy-két é v t i z e d d e l ezelőtt is tették.
Az egyetlen, többé-kevésbbé b e n n s z ü l ö t t e k n e k nevez-hető, török-mongol n o m á d k u l t ú r a egészen s a j á t s á g o s helyet foglal el Középázsia é r i n t k e z ő civilizációi között. Meglehe-tősen n a g y a r á n y ú i r á n i és kínai b e f o l y á s mellett b i z o n y á r a kell v a l a m i k o r m a j d még bizonyos paleoázsiai alapréteggel is s z á m o l n u n k benne. D e mindezen heterogén elemek felett világosan u r a l k o d i k az a z alapvető fontosságú réteg, a m e l y a többiektől megkülönbözteti s félreismerhetetlenül jelzi, hogy m i n d e n e k e l ő t t : államszervező, h a d i k u l t ú r a .
4 3
Először a hsziung-nu b i r o d a l o m b a n j u t o t t kifejezésre. S e n n e k a szervezetében és összetételében iráni (esetleg még v a l a m i más nem-iráni, d e indo-európai) elemektől átitatott k o n f ö d e r á c i ó n a k csak elenyésző h á n y a d á t alkotó hsziung-nu (eredete szerint valószínűleg török) e t h n i k u m a d t a meg elő-ször a z t a s a j á t o s a n nomád n a g y h a t a l m i jelleget, melyet egy-felől a szervezetében rejlő erőkön n y u g v ó gyors terjeszke-déssel, hódítással, másfelől a stabilitás h i á n y á v a l jellemez-h e t n é n k . Ez az első középázsiai n o m á d n a g y jellemez-h a t a l o m is alig k é t s z á z évi v i r á g k o r u t á n felbomlott. Keleten kisebb törzsek-b e n a k í n a i törzsek-b i r o d a l o m törzsek-b a o l v a d t a k , n y u g a t i ága pedig későtörzsek-btörzsek-b m i n t h ó n o k K e l e t e u r ó p á b a n j e l e n t meg. Ez a n a g y n é p v á n -dorlási h u l l á m , b á r kétségtelenül söpört m a g á v a l bizonyos t ö r ö k , s t a l á n n e m lehetetlen, hogy mongol elemeket is, jel-lege szerint mégis i n k á b b i r á n i - i n d o e u r ó p a i n a k mondható.
A Kr. u. ötödik s z á z a d b a n ú j a b b n o m á d birodalom t á m a d t a régi h s z i u n g - n u k helyén. E z e k valószínűleg mongol eredetű z s u a n z s u a n o k , b á r Középázsia történetében korántsem j á t -s z o t t a k olyan kimaga-sló -szerepet, mint elődeik a h -s z i u n g - n u k . mégis n e m k e v é s b b é fokozott é r d e k l ő d é s ü n k r e t a r t h a t n a k s z á m o t : a z s u a n z s u a n o k l e s z á r m a z o t t j a i n a k t a r t j á k az a v a -r o k a t . N a g y j á b a n v e l ü k e g y i d ő b e n jelent meg több más mongol politikai a l a k u l a t is. Ilyen volt a t u - j ü - h u n - o k é (a t i b e t i e k történeti feljegyzéseiben a-zsa néven o l v a s h a t u n k r ó l u k ) Tibet és N y u g a t k í n a k ö z t és mongolok voltak Pelliot szerint A f g a n i s z t á n b a n az e f t a l i t á k is.
A z s u a n - z s u a n b i r o d a l o m b a n élő t ü r k ö k a h a t o d i k század k ö z e p é n ú j r a n a g y nomád á l l a m o t a l a k í t o t t a k , mely csakh a m a r k i t e r j e d t az egykori csakhsziungnu birodalom egész t e r ü -letére. Igaz, hogy a z egység n e m sokáig tartott, előbb keleti és n y u g a t i részre bomlott, m a j d k ü l ö n f é l e török törzsek vetél-k e d é s e során m á s nevevetél-k h o m á l y o s í t o t t á vetél-k el a t ü r vetél-k nevet, d e a z u t á n u k k ö v e t k e z ő u j g u r o k , kirgizek, k a r l u k o k é p -ú g y törökök voltak, mint a megelőzőek. Ez a kor Közép-á z s i Közép-á b a n a t ö r ö k hegemónia kora, a m i k o r T u r k e s z t Közép-á n eddigi i r á n i j e l l e g e m e g v á l t o z i k , ez a k o r az E u r ó p a felé m e g i n d u l ó t ö r ö k n é p v á n d o r l á s kezdete is.
A m a g y a r őstörténet k o r á b a n tehát két n a g y közép-ázsiai á r a m l a t t a l kell s z á m o l n u n k Keleteurópa f ö l d j é n : a z e g y i k iráni, m e l y h e z itt-ott más indoeurópai elem is j á r u l :
a m á s i k torok. V i z s g á l ó d á s a i n k b a n azonban nem szorítkoz-h a t u n k kizárólag e r r e a két körre. A kínai történet és történet-írás n a g y i n f o r m a t í v jelentőségét b i z o n y á r a felesleges hang-s ú l y o z n u n k . De gondohang-san f i g y e l e m b e kell v e n n ü n k még a legkisebb, legtávolabb állónak látszó középázsiai problémá-kat is. Még az o l y a n kívül esőnek tetsző tibeti irodalom is sokszor szolgál becses útmutatással. A sok közül p é l d a k é p e u elég e m l í t e n ü i k egy eddig még k i a d a t l a n n y o l c a d i k századi kéziratot ezen a n y e l v e n ; ez egy északi o r s z á g o k b a n végzett f e l d e r í t ő utazásról részletesen beszámoló jelentés s felsorolja e g y e b e k között a t ü r k ö k n e k ( d r u - g u ) 12 törzsét s ezek közt van a m a g y a r őstörténeti k u t a t á s o k b ó l jól ismert Parsil és Hebdal is.
*
S z ü k s é g e s n e k t a r t j u k részletesen foglalkozni Közép-ázsia történetével s a z onnan N y u g a t r a i n d u l ó áramlások-kal, e k u t a t á s o k e r e d m é n y e i r e nélkülözhetetlen szükségünk van a n e m egy-két évtizedet, de é v s z á z a d o k a t felölelő m a g y a r őstörténet vizsgálásában.
N e m lehet most s z á n d é k u n k á t f u t n i a m a g y a r őstörténet gazdag irodalmát, elég h a h a n g s ú l y o z z u k , hogy a m a g y a r s á g keleti k a p c s o l a t a i n a k ez első egységes nagy c s o p o r t j á b a n szá-mos részletnek többé-kevésbbé végleges é r v é n y ű megállapí-tása é p p e n a keleti a n y a g elsőkézből való helyes interpretá-lásából e r e d . Ezért v a n olyan e r e j e a n n a k a k é p n e k , amelyet pl. N é m e t h G y u l a k ö n y v é b e n a t ö r ö k törzsi szervezet n a g y -szerű ismeretéből, a t ö r ö k nyelvészet segítségével, a törökös műveltségű honfoglaló m a g y a r s á g k i a l a k u l á s á r ó l megrajzol.
A keleti a n y a g leltárszerű áttekintése helyett most szük-ségesebbnek t a r t j u k n é h á n y á l t a l á n o s a b b szempont felveté-sét. m e l y e k szerint a m a g y a r ő s t ö r t é n e t - k u t a t á s részletekre is k i t e r j e d ő összefoglalása történhetik.
A legelső kérdés, melyet természetszerűleg fel kell vet-n ü vet-n k : m i is v o l t a k é p e vet-n a m a g y a r őstörtévet-net. Világos, hogy speciálisan m a g y a r szempontot kell figyelembe v e n n ü n k és n e m f o g a d h a t j u k el az őstörténet szokásos értelmezését, nem v i z s g á l h a t j u k a m a g y a r őstörténet k o r á t a n e a n d e r -völgyi emberével azonos elvek a l a p j á n . Már csak azért sem.
mert kétségtelen, h o g y a m a g y a r őstörténet csak m a g y a r szempontból őskor és hogy ez a m a g y a r őskor a z emberiség t ö r t é n e t é n e k egy m á r igen kései, f i a t a l s z a k a s z á b a iktatódik
4 5
be. Évezredekkel azelőtt m á r civilizációk eltek és p u s z t u l t a k el. államok a l a k u l t a k és állottak szemben egymással s ezek közül t ö b b n e k a történeti kora, melyet s a j á t írott emlékeiből is ismerünk, m á r jóval előbb lezárult, m i n t megkezdődött volna a m a g y a r ő s k o r . Nem lehet kielégítő e n n e k a k o r n a k azon kri-térium a l a p j á n való m e g h a t á r o z á s a sem. mely szintén az általános ..őstörténet" értelmezéséből ered, hogy őstörté-neti k u t a t á s a i n k n a k nincsen speciális a n y a g a s következte-tései csak feltevések lehetnek. Nem az a feladat, hogy az általános őstörténethez igazodva a h h o z tartalmat, a n y a g o t keressünk m a g y a r területről is, h a n e m a z . hogy attól teljesen f ü g g e t l e n í t v e m a g u n k a t , bonckés alú v e g y ü n k egy elég pon-tosan m e g h a t á r o z h a t ó k o r t , amely kezdődik a m a g y a r s á g sajátos e t h n i k u m á n a k a k i a l a k u l á s á v a l : a m a g y a r o k erede-tével és t a r t szerintünk a kereszténység felvételéig, ami nem egészen véletlen módon m a j d n e m e g y b e esik az í r á s t u d á s bevezetésével, a m a g y a r s á g első ö n m a g a készítette f e l j e g y -zéseivel. Az írásbeliség bevezetésének különösen n a g y szerep j u t J a c q u e s Morgan elméletében. S z e r i n t e egy n é p őstörté-nete csak a k k o r ér véget, amikor s a j á t feljegyzései megkez-dődnek. I l y módon c s a k őstörténete v a n a h ó n o k n a k , az a v a r o k n a k , stb., tekintet nélkiil a r r a . hogy idegen forrásból történetük j ó k o r a d a r a b j á t ismerjük.3
Midőn így v a l a m e n n y i r e eltérünk a m a g y a r őstörténet alsó h a t á r á n a k m e g h a t á r o z á s á b a n a h a g y o m á n y o s e l j á r á s -tól, mely a z t b e f e j e z e t t n e k tekinti a b b a n az időben, mikor a m a g y a r o k r ó l már o l v a s h a t u n k más népeknél írásos
tudósí-3 On doit entendre le mot p r é h i s t o r i q u e en lui accordant toute sa valeur dans !e temps comrnc dans l'espace, letendre a tons les peuples, â toutes les questions relatives â l'existencesde l'homme pour les-quelles des documents éerits émanant des peuples eux-mémes ne nous renseignent pas, aussi bien pour les époques les plus anciennes que pour Celles qui sont presque nos contemporaines... Les Germains que clécrit Tacite, les Gaulois dont parle César, les Huns sur lesquels Ammien Marcellin nous fournit tant de details, les Silures et autres insulaires dont Hérodien nous entretient, les Kamtchadales de Pallas, les Tahitiens de Cook et de Bougainville, sont des peuples préhistonques, quoique appar-tenant â des temps dans lesquels d'autres nations scrivaient dejâ leur histoire. — Jacques de Morgan, L'humanité préhistorique. Esquisse de préhistoire generale (Bibliothéque de synthése historique. L'évolution de rhiimanité, diriğce par Henri Berr). Paris 1924. .'4. 1.
tásokat, f i g y e l e m b e v e t t ü k , h o g y ez a k o r m e g á l l a p í t á s volta-képen ö n k é n y e s : lehet a j á n l a t o s a t ö r t é n e t k u t a t á s k é n y e l m e s z e m p o n t j á b ó l , de mi sem i g a z o l j a belső tartalmi o k o k b ó l . A m a g y a r s á g é l e t m ó d j a , sorsa, műveltsége bizonnyal n e m változott meg csak azért, m e r t a r a b , n y u g a t i és bizánci írók f e l j e g y z é s e k e t kezdtek készíteni róluk és viselt d o l g a i k r ó l ; s e j t e l m ü k sem volt róla. H a s o n l ó k é p e n csak látszat szerint j e l e n t e t t e ú j éra kezdetét, hogy m e g j e l e n t e k a D u n a - T i s z a közén: hiszen hasonló o k o k k ö v e t k e z t é b e n , hasonló k ö r ü l m é n y e k k ö z t mehetett végbe h o n f o g l a l á s u k és b e r e n d e z k e -d é s ü k L e b e -d i á b a n és E t e l k ö z b e n is. Az igazi nagy, k o r o k a t e l h a t á r o l ó esemény a kereszténység felvétele volt, a m e l y n e m c s a k m i n t e g y ezeréves m ú l t t a l v a l ó gyökeres s z a k í t á s t jelentett, h a n e m jelentette a m a r o k n y i m a g y a r s á g életének biztosítását is E u r ó p a szívében.
A m a g y a r s á g k i a l a k u l á s á t ó l a kereszténység felvételéig t e r j e d ő n a g y idő belső t a g o l t s á g a mellett is t a g a d h a t a t l a n u l összetartozó egész, m e l y n e k név kell: ezt nevezzük m i j o b b elnevezés h í j á n , de n e m egészen a l a p t a l a n u l a m a g y a r őstör-ténet k o r á n a k .
Ez a m a g y a r őstörténet g e o g r a f i a i l a g csaknem tel-jesen K e l e t e u r ó p a f ö l d j é h e z f ű z ő d i k , szerves része a z ott v é g b e m e n ő történeti f o l y a m a t n a k , a b b ó l kiszakítani s ú l y o s tévedések veszedelme n é l k ü l n e m lehet. N e m e l é g e d h e t ü n k meg szemelvény-irodalommal, h a n e m figyelemmel kell len-n ü len-n k e f ö l d d a r a b m o len-n d o t t k o r á len-n a k egész törtélen-netére.
T ü z e t e s e b b v i z s g á l ó d á s u n k t á r g y a Keleteurópa f i n n u g o r , i r á n i , t ö r ö k és részben k a u k á z u s i népei lesznek.
A m a g y a r n é p f i n n u g o r eredetét a n y e l v a l a p j á n h a t á -r o z t á k meg. T u d j u k , hogy e n n e k nincsen abszolút b i z o n y í t ó é r t é k e s h o g y n é p e k n y e l v c s e r é j e történeti p é l d á k k a l igazol-ható. L e g ú j a b b a n Zichy I s t v á n gróf a m a g y a r esetében is hasonló cserét tesz fel: a t ö r ö k eredetű m a g y a r s á g k é s ő b b k a p t a volna f i n n u g o r n y e l v é t . M e g v a l l j u k , mi nem l á t j u k ilyen f e l t e v é s kényszerítő szükségét. Mindenesetre é r d e k e s , h o g y S e t ä l ä és W i k l u n d m á r régebben r á m u t a t o t t a r r a , h o g y a m a g y a r o k legközelebbi n y e l v r o k o n a i , a z obi-ugorok (a vogulok és osztyákok) nem f i n n u g o r f a j i eredetűek.
Ma m i n d e z e k ellenére is m i n d e n o k u n k megvan a r r a , h o g y a m a g y a r őstörténet első, a l a p v e t ő kérdése még m i n d i g
A 1 'r I
a z l e g y e n , hol és m i l y e n k ö r ü l m é n y e k közt t ö r t é n t , hogy a z e g y s é g e s u g o r n y e l v e t beszélő n é p e g y része, b i z o n y á r a v a l a m i k ü l s ő , t ö r ö k , v a g y t a l á n i r á n i h a t á s alatt k e t t é s z a k a d t . A z e g y i k , idegen h a t á s a l á k e r ü l t s t o v a s o d r ó d o t t néprészből l e t t k ü l ö n életéhen a m a g y a r . E k e t t é s z a k a d á s t m e g e l ő z ő m i n d e n m á s e s e m é n y m á r a m a g y a r ő s t ö r t é n e t k e r e t é n k í v ü l f e k s z i k . A m a g y a r ő s h a z a k é r d é s e e g y e t jelent t e h á t azzal, h o g y hol t ö r t é n t az u g o r o k k e t t é s z a k a d á s a , s ez nem s z ü k s é g -s z e r ű e n azono-s a z u g o r ő -s h a z á v a l . Ezl a m a g y a r ő -s h a z á t e g y e s e k a z U r a l középső, v a g y déli v i d é k e i n , mások, m i n t W i k l u n d a Tobol, Isim, Irtis és O b mellett elterülő f ö l d ö n k e r e s i k . E z t a z u g o r népet i n t e n z í v iráni h a t á s érte. m i n t a z t a n y e l v t u d o m á n y b i z o n y í t j a .
A m a g y a r ő s t ö r t é n e t e n m o n d h a t n i elejétől fogva v ö r ö s f o n á l k é n t h ú z ó d i k végig n e m is e g y , de t ö b b t ö r ö k é r i n t k e z é s t ö r t é n e t e .
S z i n t e á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t f e l f o g á s s z e r i n t az u g o r e g y s é g f e l b o m l á s a m á r t ö r ö k h a t á s alatt m e n t volna v é g b e . Míg ez a feltevés n a g y o b b á r a t ö r t é n e t i m e g g o n d o l á s o n n y u g -s z i k , a d d i g a t o v á b b i b i z o n y í t á -s a l a p j á u l -szolgáló a n y a g i n k á b b n y e l v é s z e t i t e r m é s z e t ű . A k é r d é s a b b ó l áll, hogy h e l y e s t ö r t é n e t i k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n j u n k le a m a g y a r nyelv l e g r é g i b b t ö r ö k j ö v e v é n y s z a v a i n a k v a l l o m á s á b ó l . Ezek a j ö v e -v é n y s z a -v a k e g é s z e n speciális t ö r ö k n y e l -v b ő l -v a l ó k ; a m a ismert számos t ö r ö k n y e l v és d i a l e k t u s k ö z ü l c s a k a K a z á n k ö z e l é b e n , C s e b o k s z á r i v i d é k é n l a k ó c s u v a s o k nyelve m u t a t h a s o n l ó h a n g á l l a p o t o t . Most m á r a z a k é r d é s , hogy a b b a n a k o r b a n , a m e l y b e n a m a g y a r n y e l v ezeket a s a j á t o s j e l l e g ű t ö r ö k j ö v e v é n y s z a v a i t k a p t a , m i l y e n n é v e n szerepelt a m a i c s u v a s n y e l v t í p u s t beszélő t ö r ö k n é p ? N e m beszélték ezt a n y e l v e t esetleg m á s t ö r ö k ö k is? Megint f e l m e r ü l t a n n a k a g o n d o l a t a , h o g y a k a z á r o k e g y része is i s m e r h e t t e ezt a n y e l v e t . A v a l ó s á g b a n a z o n b a n a k á r a k a z á r , a k á r m á s m a m á r n e m ismert b o l g á r t í p u s ú n y e l v k ö z v e t í t é s é n e k a f e l -v e t é s é h e z ma m é g h i á n y z i k a k é t é r t e l m ű s é g e t k i z á r ó , e l e n g e d ő s ú l y ú ú j a d a t o k k é n y s z e r í t ő e r e j ű b i z o n y s á g a . Addig p e r s z e n e m e j t h e t j ü k el a z t a r é g i b b feltevést, h o g y a m o n d o t t é r i n t k e z é s k o r á b a n ezt a n y e l v e t a t ö r ö k s é g n e k egy s a j á t o s m ű v e l t s é g g e l r e n d e l k e z ő s itt e g y e d ü l s z á m í t á s b a j ö h e t ő , n y u g a t i ága, a b o l g á r - t ö r ö k ö k beszélték, a k i k e t b i z o n y o s t ö r t é n e t i okok a l a p j á n o g u r - t ö r ö k ö k n e k is s z o k á s nevezni.
A b b a n a korban, a m i k o r ez az érintkezés végbemeheteit, az Ural n y u g a t i , esetleg keleti oldalán, mai történeti ismere-leink a l a p j á n csak e g y . töröknek m o n d h a t ó politikai alakulat
jöhet s z ó b a , a h ó n o k é : ezeknek l e g a l á b b egy része jóval a
" 5 - i hűn n é p v á n d o r l á s előtt, hozzávetőlegesen m á r a Kr. sz.
körüli i d ő k b e n elérhette a z I ral v o n a l á t .
T e r m é s z e t e s e n f e l v e t ő d ö t t az a gondolat, h o g y az ugor egység m e g s z a k a d á s a h ű n befolyás a l a t t történt, s hogy a m a g y a r n y e l v l e g r é g i b b török j ö v e v é n y s z a v a i v o l t a k é p e n h ű n n y e l v i h a t á s e m l é k e i . Ez a f e l t e v é s , e l t e k i n t v e bizonyos k r o n o l ó g i a i n e h é z s é g e k t ő l is, nem s o k á i g t a r t h a t t a magát
T e r m é s z e t e s e n f e l v e t ő d ö t t az a gondolat, h o g y az ugor egység m e g s z a k a d á s a h ű n befolyás a l a t t történt, s hogy a m a g y a r n y e l v l e g r é g i b b török j ö v e v é n y s z a v a i v o l t a k é p e n h ű n n y e l v i h a t á s e m l é k e i . Ez a f e l t e v é s , e l t e k i n t v e bizonyos k r o n o l ó g i a i n e h é z s é g e k t ő l is, nem s o k á i g t a r t h a t t a magát