12. szám
-—-889-—— 1941
lását ismertető angolnyelvű tanulmánya után 7 monográfiát talál az olvasó. E tanulmányok az elő- szóban említett, 5 a Magyar Statisztikai Társaság által tárgyalási alapul kitűzött szempontok szem előtt tartásával ismertetik a különböző államok, főbb városstatisztikai kérdéseit. Az értekezések feladata volt tájékoztatás az európai, azután az Európán kívüli nagyvárosokban a városi statisztika történelmi multjáról és fejlődéséről, a jelenlegi szervezetéről, munkaterületéről és az e tárgyban megjelent kiad'ványokról, továbbá a városi és állami (tartományi) statisztikai szolgálat viszonyá- ról, arról a szerepkörröl, melyet a városi statisztika a közigazgatásban és az oktatásban betölt, végül jövőbeli fejlődési irányáról és céljáról.
Az említett tanulmányok közül Giusti U. az olaszországi, Lesoir E. a belgiumi, Morgenroth W.
a németországi, Braun 0. a finnországi, Jenny 0. H.
a svájci, Huber M. a franciaországi, v. Bulmerincg E. a lettországi városi statisztikáról számol be.
Külön is említést érdemel Morgenroth W. érte- kezése, mely arról tájékoztat, hogy Németország- ban (1937—ben) 31 városi statisztikai hivatal műkö- dött, a legrégibb a brémai (1861). A városi statisz- tikai hivataloknak két működési körük van: az egyik a rájuk bízott állami statisztikai munkálatok elvégzése, a másik a szorosan vett városi statisztika saját céljaikra. Nélkülözhetetlen kiindulási alapul szolgál a népesség—statisztika, a további feladatokat a gazdasági és szociális statisztika, a speciális köz—
igazgatási statisztika jelentik. Közigazgatási szern- pontból nagy jelentősége van az egyes városi sta—
tisztikai hivatalok által kimutatott eredmények összehasonlításának és kiértékelésének. 1903-ban alakult meg a német városstatisztikusok szövetsége, ez 1934 óta mint a városi statisztika munkaközös—
sége (,,Arbeitsgemeinschaft für gemeindliche Statis- tik") működik. Feladata a közös célok előmozdí—
tása, 'az eredmények közzététele. Tagjai a városi statisztikai hivatalok vezetői. Olaszországban 5, Belgiumban 2, Finnországban 1, Svájcban 3, Franciaországban 23) Lettországban 1 megszerve—
zett városi statisztikai hivatal van.
A városstatisztikai kérdésekkel foglalkozók min—
den bizonnyal örömüket fogják lelni a kitűnő tanulmánygyüjteményben. Gy. F. dr.
. : ' Scholtz Kornél dr.:A trianoni Magyarország egészsé ugye.
__ .Dr omélius Scholtz: Les affaires sanitat'res de la Hongrie de Trianon.
Különlenyomat a ,,Né e észsé ii " 1941. évi 12. 13.
_ és 14. számából. p 3 g gy ' '
Tiragz á part des numéros 12, 13 et 14 du "Népegész- segügy" de 1941.
, * Budapest, 1941. 66 l. —— p.
[Szerző a trianoni Magyarország egészségügyé- nek küzdelmes és eredményben gazdag 20 évéről,
1) A strassburgi ma már német.
az 1921—1940-ig terjedő két évtized munkásságá—
ról számol be értékes tanulmányában. Az első fejezetben, 5 éves ciklusonként, az egészségügyi szolgálat fejlődését ismerteti. Az egészségügyi szolgálat megszervezésében határkövet jelentenek az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. t.-c., a falusi lakosság egészségi helyzetének megjavítását célzó egészség- ügyi mintajárások megszervezése, a Zöldkereszt- mozgalom megindítása, a diftéria elleni védőoltá- sok bevezetése, a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezései—
nek módositásáról szóló 1936. évi IX. t.—c., továbbá az 1940. évi VI. t.-c. a gümőkór és nemi beteg—
ségek ellen való védekezésről.
A második fejezetben szemléletes összehason- litó táblázatok segítségével rajzolja meg az egész—
ségügyi viszonyok alakulását az említett két év- tized alatt. A falvakban, egészségházakban, kór- házakban, klinikákon és laboratóriumokban vég—
zett komoly munka eredménye: az emberi élettar- tam meghosszabbodása, a halálozási arányszám nagymérvű csökkenése, az egy éven aluli korban elhalt gyermekek arányszámának javulása es a fertőző betegségek áldozatainak csökkenése. Az általános egészségügyi helyzet javulásában jelen- tős szerepe van annak is, hogy 1921—től 1938-ig a kórházak száma ISS-ról 304—re, a betegágyak száma 26.451—ről 48.898—ra, az ápolt betegek száma 2434545—ről 636.804-re, míg az orvosok száma 1922- től 1938-ig 4.792-ről 10.590-re emelkedett.
A harmadik fejezet az egészségügyi szolgálat fontosabb szerveit és intézményeit, az általuk nyujtott szolgáltatásokat sorolja fel.
A dolgozat végén tömör német— és angol- nyelvű tartalmi összefoglalás található.
Gy. F. dr.
Matolcsy Mátyás dr.: Mezőgazdasági ter- mények árkérdése.
,Dr Mathias Matolcsy: La guestion des prix ayn'coles. *
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 18. különkiadványa._
Institut Hongrois de Recherches Economigues; publz- can'on spéciale no 18.
Budapest, 1940. 33 l. —— p.
Az ismert nevű szerző e kis munkájában ——
saját szavai szerint ——- vizsgálati eljárást dolgo—
zott ki, nem annyira az egyes mezőgazdasági üzemágak rentabilitásának, mint inkább a renta- bilitás változásainak megállapitására. Célja bizo—
nyos módszertani viták kiküszöbölése, Magát a módszert, mellyel erre törekszik, nem elméleti ok- fejtéssel, hanem a búzára, a rozsra, a labra, a kukoricára és a borra való gyakorlati alkalmazá- sával kívánja bemutatni. Az öt fejezetre oszló munkálat külön—külön foglalkozik ezekkel a ter—
ményekkel, illetőleg áralakulásukkal. Fejtegetései- ben részletesen foglalkozik a termelési költségek—
