• Nem Talált Eredményt

Bibliográfiai információ létrehozása az Oroszországi Állami Könyvtárban: az elmélettől a gyakorlatig megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Bibliográfiai információ létrehozása az Oroszországi Állami Könyvtárban: az elmélettől a gyakorlatig megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bibliográfiai információ létrehozása az Oroszországi Állami Könyvtárban: az elmélettől a gyakorlatig

Az Oroszországi Állami Könyvtárban (Rossijskaâ gosudarstvennaâ biblioteka = RGB) a bibliográfiai tevékenység módszertani alapja a dokumentografikus koncepció, amely az infokom- munikációs elméletben a rendszerszintű megköze- lítésekre épül. A bibliográfiát nyílt társadalmi ön- szervező rendszernek tekintik, amely a dokumen- tum és a felhasználó kapcsolatában valósul meg, ugyanakkor része más metarendszereknek is.

Az UNESCO 2000. évi, köteles-példányokról szóló ajánlásában is szerepel, hogy a bibliográfia a nyomtatott szövegek mellett feldolgozza a mikro- filmen és az audiovizuális hordozón lévő dokumen- tumokat, valamint az érmeket, bélyegeket stb. is.

Az Orosz Föderációban hatályos köteles-példány törvény szerint az RGB-nek mint nemzeti könyv- tárnak nem feladata sem a valamilyen hordozón rögzített, sem a távoli hozzáférésű elektronikus információforrások gyűjtése, tárolása és nyilvántar- tása. A könyvtárosok azonban tisztában vannak azzal, hogy ezeket a forrásokat sem lehet figyel- men kívül hagyni, ezért az RGB-ben külön osztá- lyokat hoztak létre az elektronikus források hasz- nosítására. A hagyományos osztályok is feldolgoz- zák az új dokumentumtípusokat, például a Hivata- los és normatív dokumentumok osztályán a jogi témakörben annotált katalógust állítottak össze és adtak ki CD-ROM-on. A bibliográfusok feladatköre is bővült: a hagyományos hordozókon megjelenő dokumentumok mellett az elektronikus forrásokat is követik.

A bibliográfiai kiadványok és szolgáltatások előállí- tásánál a különböző osztályok különböző felhasz- nálói körök igényeit tartják szem előtt. Anyagi ne- hézségek miatt azonban az évtizedekkel korábbi- akhoz hasonló, nagyobb lélegzetű kutatásokra nincs lehetőség, a könyvtár csak saját olvasói kö- rében tud tájékozódni. A legjelentősebb olvasói kört az egyetemi hallgatók jelentik (2004-ben a beiratkozott olvasók 36,7%-a), akiknek az érdeklő-

dési területe elsősorban a humán tudományok (85,2%), és ezen belül is a történelem.

A bibliográfia feladatai változatlanok: keresés, kommunikáció, értékelés, ismeretterjesztés, tájé- koztatás, irányítás stb. Ennek megfelelően nem változtak a bibliográfiák típusai sem, továbbra is nemzeti (retrospektív), szak- és ajánló bibliográfiá- kat állítanak elő. Mivel a bibliográfia különböző metarendszerek (kultúra, tudomány, oktatás) ré- sze, alakulása ezeknek a metarendszereknek a helyzetétől és fejlődésétől függ.

A nemzeti bibliográfia az ország nemzeti kultúrá- jának alkotóeleme, feladata a társadalom kultu- rális örökségének megőrzése. Elsősorban a nemzeti bibliográfia feladata a társadalom infor- mációs igényeinek a kielégítése a kurrens és a retrospektív dokumentumáramlat feldolgozásá- val. Jelentőségére tekintettel a Kulturális Minisz- térium megbízása alapján a három vezető biblio- gráfiai intézmény (az RGB, az Oroszországi Nemzeti Könyvtár és az Oroszországi Könyvka- mara) együtt dolgozták ki a retrospektív nemzeti bibliográfia előállításának programját. Anyagi nehézségek miatt azonban a munka lassan ha- lad.

A szakbibliográfia a tudomány, irányítás, terme- lés metarendszerek része. A tudomány anyagi helyzete közismerten gyenge, ezért ezen a terü- leten sem lehet jelentős retrospektív bibliográfiá- kat készíteni. Az RGB az utóbbi időben szerző- déses alapokon folytatja a munkát (ami nem je- lent feltétlenül pénzbevételt), partnerei többek között a Moszkvai Állami Egyetem Tudományos Könyvtára, a Parlamenti Könyvtár stb. A kollektív információs igények kielégítésében ez a biblio- gráfia-típus az értékelési, irányítási, modellezési, ismeretterjesztési funkciót látja el. Tény azon- ban, hogy mind országos, mind könyvtáron belüli szinten ez a típus csupán a kurrens bibliográfiák tekintetében tudja ellátni feladatát, amelyeket hagyományosan az ország vezető információs

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok intézményei (VINITI, INION, Informkultura stb.)

állítanak elő.

Az ajánló bibliográfiákat az RGB-ben úgy értéke- lik, hogy helyzetük erősödött az utóbbi években.

Az információ fontosságának tudatában a köz- gazdászok azt javasolják, hogy a könyvtárak mi- nél több szempont szerint tárják fel állományu- kat, és új szolgáltatásokat hozzanak létre. Az RGB ajánló bibliográfiákat összeállító munkatár- sainak van valamilyen egyéb szakirányú vég- zettségük is, ezért tudják ellátni az értékelő funk- ciókat. Országos szinten az ajánló bibliográfiák előállítása szervezetileg nincs szabályozva.

Az RGB-ben a belső bibliográfiai rendszer irányí- tására tudományos-módszertani tanács működik;

kidolgozták és elfogadták a bibliográfiai termékek és szolgáltatások rendjét, a katalógusrendszert stb.

Az elektronikus dokumentumok megjelenése és a korszerű információs technológiák terjedése új formákat hozott a bibliográfiai segédletek fejleszté- sében. Az RGB-ben létrehozott Elektronikus könyvtári osztály egyik feladata a távoli elektroni- kus források archiválása és szolgáltatása. Az Oroszországi Nemzeti Könyvtárral együttműködve építik az internetes könyvtári teljes szövegű és bibliográfiai források nyilvántartó rendszerét. A könyvtár saját katalógusa is tájékoztat a helyi há- lózaton vagy az interneten elérhető adatbázisokról (bibliográfiai mutatókról, jegyzékekről, szemlékről).

A bibliográfusok saját eszközeikkel rendszerezik az elektronikus forrásokat, állítják össze az inter- netes források tematikus ajánló szemléit, és teszik fel a könyvtár honlapjára. Éppen az ajánló biblio- gráfiák eszközei alkalmasak arra, hogy segítsék a felhasználókat az interneten történő eligazodás- ban, a legjobb minőségű források kiválasztásában

és tartalmi feltárásában. A webes forrásokról nem érdemes nyomtatott bibliográfiákat kiadni, mivel ezek gyakran rövid életűek. A bibliográfusok által kiválasztott webes forrásokat azonban archiválni kell, és hozzáférhetővé kell tenni az elektronikus könyvtárban.

A következő lépést azok a tematikus szemlék je- lentették, amelyek az internetes források mellett a könyvtár új beszerzéseiről is tájékoztattak. Ezeket a szemléket az RGB honlapján az OREL (Nyílt orosz elektronikus könyvtár = Otkrytaâ russkaâ élektronnaâ biblioteka = Open Russian Electronic Library) ugrópont alatt lehet megtalálni. Az itt elér- hető bibliográfiai segédletek csak elektronikus változatban állnak rendelkezésre, nyomtatott for- mában nem. Hagyományos, nyomtatott bibliográfi- ákat CD-n is kiadnak, vagy önálló kiadványként, vagy valamely folyóirat vagy könyv mellékleteként.

A bibliográfiai rendszer megszilárdításához mind országos szinten, mind a könyvtáron belül aktívan kell fejleszteni az együttműködést a rokontudomá- nyokkal, így az informatikával, a könyvtártudo- mánnyal, a szociológiával, az olvasáspszichológi- ával stb. A korszerű számítógépes megoldások kidolgozásával és alkalmazásával párhuzamosan gondoskodni kell a munkatársak megfelelő to- vábbképzéséről is. Abból kiindulva, hogy a biblio- gráfia egy nyílt, önszerveződő rendszer, minden könyvtárnak magának kell kialakítania bibliográfiai rendszerét és az együttműködés formáit.

/TEPLICKAÂ, A. V.: Sozdanie bibliografičeskoj informacii v RGB: ot teorii k praktike. = Bibliografiâ, 2005. 5.sz. p. 3–9./

(Viszocsek Eszter)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

vajon egy adott iparág vagy hasonló gondolkodású emberek bizonyos csoportja mikor, miért és hogyan lesz képes arra, hogy az államot saját céljaira használja fel,

Az elmúlt évtizedben az élethosszig tartó tanulás straté- giája és terjedő szemlélete mellett – ahhoz csatlakozva – megjelent az élethosszig tartó tanácsadás

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában