11-———-12. szám 1938
Közművelődés.
La culture intellectuelle,
RésuméJSur le territoire du Nord gui vient de fairev retour á la Hongrie, le reeensement de novembre 1938 akc'onduit seulement, si on fait abstraction de llinsttuction publigue, á ltétablisse—
ment dun tépettoire intétessant la culture intel-,
lectuelle. _
On a pu dresser la liste de 933 tbibliothégue's.
94 communes nei possédaient pas de biblio—
tliétjue, (639en a'vaíent une, 97 deux, 26 trois, 3 gualre et 2 cing. La majorite' des bibliothégues (soit, 741) appatíenaient á la commune ou () la ville; 117 bibliothégues appattenaientaux écoles ou á la jeunesse, et 75 avaient un autre caractére.
Parmi ces dernieres, beaucoup avaient un oatactére mixte, á sauoirau'élles étaient á la fois commu—
nales et scolaires. *
Le recensement a enregistré 15 musées et 2 archives. Il a confitmé gue la Haute-Hongrie est riche en monuments (historigues et artistigues), mais il nül pas tecueílli assez diéle'ments pour une statistigue détaillée.
On a constaté aussi liexistence de 78 imprime—
lies dont 9 rentrant dans la catégorie de la grande industrie. Ces demiéres occupaient 180 ouvriers et sleur production se chiffraít en, 1938 par 6— millions de couronnes tchégues environ.
*
A kultúrstatisztikanak —— *a más cikk—
ben tárgyalt közoktatástól eltekintve — leg—
több ága kiműveletlen. Számos vonatko—
zásban megbízható országos adatok sem állván rendelkezésre, még kevésbbé lehet arra vállalkozni, hogy a visszacsatolt északi terület kulturális, közművelődési viszonyairól statisztikai képet nyujtsunk.
Ez már azért sem lehetséges, mert a no—
vembeni felvidéki felvétel a kultúrintézmé- nyekre vonatkozóan inkább csak címjegy- zékek begyűjtése volt, további adatgyüjté- sek céljára. Feladatunk itt csupán e néhány begyűjtött adat közzététele.
Köózkönyvtárak. Az adatgyűjtésössze—
írta a visszacsatolt terület közkönyvtárait Megállapítást nyert, hogy a községek na—
gyobb részében könyvtár létezik; Cseh—
Szlovákiában a községek kötelezve is van- nak könyvtár fenntartására
A; visszacsatolt területen összesen 933 könyvtárt írtak össze. A községek közül 94— ben könyvtár egyáltalában nem volt, viszont egyes községek (városok) több könyvtárral rendelkeztek. "
0 könyvtára volt 94 községnek ? _
1 ,, - _ ,, 639 ,,
2 , , 97 , ,,
3 ,, ,, 26 v,,
4 ,, ' ,. 3 ",
5 39 n 2 n
, A könyvtárak túlnyomó vészeközségi (varosi) könyvtár volt. Gyakran a közSégi könyvtár egyúttal iskolai könyvtár volt s iskolában volt elhelyezve. Voltak ezenkí—
vül iskolai vagy ifjúsági, tanítói, felekezeti stb. könyvtárak is. A tisztán: községi (vá-
rosi) könyvtárak száma 741, az iskolai,
vagy ifjúsági, tanítói könyvtárak száma 117, 'az egyéb könyvtáraké' (ideértVe az egyaránt községi és iskolai" könyvtárakat is) 75 volt. Vármegyék szerint a könyvtá—
rak megoszlását táblázatunk közli.
Közkönyvtárak száma.
Nombre des bibliorhégues publigues.
Bibliothegues§§
, 4: bis; ; a % *í § §
Törvényhatóság § § :É ; ge §; § E 3 § ?
_ . Ox'x M:: 3 R box § %! a a.:
Les comztats et la $$$ *gggga 3—3 a ggg§
villa autonome 5—5 giga;- e-É "175 ;; x5§§
en guestion Z§§§ 3§l§ %% E 3 § § %%"),ng
ess atm-sa egw e seen
Abaúj-Toma vm. *) * ,
és Kassa tjv.**) ' 75 — 1 76 13A
Bars * és Hont ,
k. e. e. vm. . 122 13 10 145 4
Bereg és Ugocsa
k. e. e. vm. . . 60 1 3 64 14 Esztergom vm. . . 17 18 7 87 * 1x
Gömör és Kishont ;
vm. ... 118 19 22 159 8
Komárom vm. . . 114 15 4 133 38
Nógrád vm. . . 57 24 *9 ' 901 1
Nyitra és Pozsony —
k. e e. vm. . . 77 17 14 108 7
Ung vm... 52 1 _, 5 58 5
Zemplén vm. . . . 49 14 -—— 63 8
Osszesen — Total 741 117 _ 76 933! 94 ') Vm. : comitat._— ") ij. : vitte autonom:
_ Bár az adatgyűjtés kifejezetten 'nem tudakolta: a nem magyar könyvtárakat ——
feltehetően -— a legtöbb esetben megjelöl- ték. A kimutatások 'a visszacsatolt terüle- ten a magyar könyvtárakon kívül csupán.
szlovák könyvtárakat tüntetnek fel, name,;
lyek száma 37 volt Vegyesen magyar és szlovák könyvtár 9 esetben fordul elő.
Múzeumok._ A közkönyvtárak mellett az adatgyűjtés kiterjeszkedett a többi köz-
82*'
11—12. szám —-—1138'——— 1938
gyüjlteményekre is. Ezek sorában összesen 15 múzeum és 2 levéltár vétetett számba.
Kísérlet történt a műemlékek —— törté- neti és művészeti emlékek — számbavéte—
lére is. A Felvidék műtkincsekben való gazdagságáról tanuskodo ez az érdekes jegyzék azonban statisztikai feldolgozásra
kevéssé alkalmas.
Nyomdák. Az adatgyűjtés összeírta a visszacsatolt területen lévő nyomdákat is.
Összesen 44 nyomda találtatott, törvény—
hatóságok szerint a következő tagolással:
Abaúj-Torna 2 Komárom . . . . 10
Kassa tív. . . 9 Nógrád ... 5 Bars és Hont . . . 9 Nyitra és Pozsony 8 Bereg és Ugocsa . 14 Ung ... . . 11
Esztergom 3 Zemplén ... 1
Gömör és Kishont 6
Összesen . 78
Legtöbb nyomdával rendelkeztek a vá- rosok (községek) közül:
Ungvár . .lO Losono . . .5
Kassa . . . 9 Érsekújvár .4
Munkács . . 7 Komárom . 4
Beregszász . 5 Léva . . . .4
Megemlítjük, hogy a nyomdák között 9 olyan nyomda volt, amely üzemének nagy-ságánál fogva, vagy gépi berendezé- sére való tekintettel gyári jellegűnek mi—
nősült. E kilenc nyomda munkáslétszáma az 1938. év közepén 180 fő volt, közülük
87 férfi, 93 nő. (A novemberi összeírás e
nyomdákban 146 munkást talált.) A 9 nagy nyomda termel-ésének értéke 1938—ban 6 millió cseh korona körül mozgott.
Elekes Dezső dr.
Vendégforgalom.
Tourisme.
Résumé. Lal rétrocession d,une partie de la zone septentrionale hongroise (Pavant-guerre amene des chongements considérables dans notre vie éco- nomigue, et il, en est de méme du tourisme.
* Sur ce dernier, les staiistigues tchéco-slovagues o/frent par année pour le territoire rétrocédé des renseignements indiguant le nombre des hótels et des autres établissements créés en vue du tourisme D'aprés les chi/free tchéco-slovagues, ce territoire avait en 1937 210 hótel's, 20 pensions et sanato- n'ums et 28 homes pour touristes Les hólels avaient environ 2.400 líts, les pensions et sanatoriums, 640; les homes pour tourisles, également 640. C'est Kassa, la uille la plus importante du territoire en guestion gui avail le plus d,]!ótels (en 1937,11, avec 452 lits).
Dtaprés une evaluatíon, le nombre des touristes a été en 1937 sur le territoire rétrocédé environ 181 mille, dont_30.300 (prés de 17%) étrangers.
(.es derniers étaient pour la plupart des gens venus de Hongrie pour affaires ou pour voir des parents et amis, Fannerion de la zone septentrionale n'ayant
pu Pompre les étroites relations gui existaient entre la Hongrie et le territoire gui lui avait été enleve'.
A Kassai, Munkács et Ungvár, les 3 plus grandes villes de ce territoire, plus de la moitié des tou- ristes étaient de Hongrie, et dans plusieurs villes de"'moindre importance, cette proportion sle'levaít d; 80 on a 90%.
. Én 1937, les touristes (ressortissants t'chéco- slovagnes et étrangers ) ont passé sur [edit territoire envimn 863 mille nuits dont il revenait 332 mille (38'67 ) ami étrangers. '
.";
Si Pon ne considére gue les villes importantes, on voit gala Kassa depuis 1927 (abstraction faite' des années de la crise économigue), Ie nombre des touristes uugmentait fort, siaccroíssant de plus du' double en 11 am. Pour Ungvár, on observe juste le contraire, le nombre des touristes y ayant e'té en 1937'de 25'7% iniérieur () celui de 1927.
Il est probable gue du territoire septentrional rétrocédé, il viendra de nombreux touristes pour visiter notre capitale et utiliser les célébres établisse—
ments balnéaires de Budapest et du Balaton,
*
Az idegenforgalom a magyar gazdasági életben ma már olyan szerepet játszik, hogy nem látszik érdektelennek —— akkor, ami-—
kor a Maigyarbirodalom egy elég jelentős része visszakerült a csonka országhoz —- közelebbi megfigyelés tárgyává tenni, hogy mit is jelentett ez az örvendetes esem-ény úgy a csonka országnak, mint a vissza-i csatolt területeknek a nemzeti célon felül,, idegen—forgalmi szempontból is. .
A felvetett kérdésre feleletet részben a:
Felvidék természeti ésegyvélo idegenforgalmi szempontból számbajöhető adottságainak ismeretében, részben pediga közelmult évek idegenforgalmi eredményeinek alapján nyer-,—
hetünk. Ez utóbbi kérdésről tájékozódást tcrmészetszerűleg csakis a cseh idegenfo' galmi statisztikaD adatai nyujthatnak.
A természeti adottságokat illetőleg nem
szabad túlzásokba esnünk,
