Gazdasági események

(1)

3. lecke

Gazdasági események

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

A 2. leckében tisztáztuk a vagyon szerkezetét, tartalmát, megismertük a

vagyon kimutatását célzó mérleg felépítését

Ebben a leckében a számviteli transzformáció dinamikus

elemeivel, a gazdasági

eseményekkel ismerkedünk meg.

(3)

A számviteli transzformáció

• egy szabályozott keretek között megvalósuló leképezés,

• amelynek tárgya a vagyon és annak változásai

Statikus Dinamikus

MÉRLEG

KÖNYVVEZETÉS

(4)

A gazdasági események rendszerezése, hatása a

vagyonra

A KÖNYVVEZETÉS

(5)

A könyvvezetés

• A számvitel dinamikus funkciója

– A vagyonváltozások megjelenítése

• **Vagyonváltozások = gazdasági események*, azaz**

– az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek

• hitelt érdemlően igazolhatók

• értékben (forintban) kifejezhetők

• Rendszerezésük a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján:

– Alapvető (elemi) gazdasági események

– Összetett gazdasági események

(6)

• A gazdasági események igen nagy mennyiségben, nagy gyakorisággal és igen szerteágazó tartalommal jelenhetnek meg egy vállalat életében, amelyek folyamatosan megváltoztatják egy adott időpont vagyoni

állapotát

• Felmerül a kérdés, hogy

– Van-e valamilyen rendezőelv, amivel rendszerezni lehet ezt az olykor bizony igen hatalmas adatmennyiséget?

– hogyan lehet a gazdasági események igen színes és változatás kavalkádjában áttekintést biztosítanunk?

• Két dologra biztosan szükségünk lesz

– Hiteles bizonyítékra, hogy a gazdasági esemény megtörtént (ez a bizonylat) – Értékre, amely megjeleníti a gazdasági esemény számszerű hatását

• A bizonylatokból egyértelműen kiderül, hogy milyen vagyonrészeket érint az esemény és vagy közvetlenül leolvasható vagy a könyvelés keretében meghatározzuk az értéket

• A gazdasági események tehát vagyonrészekhez kapcsolódnak, azokhoz a vagyonrészekhez, amelyeket a mérlegben is megjelenítünk, így

kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy a gazdasági eseményeket a mérlegre gyakorolt hatásuk szerint fogjuk rendszerbe foglalni.

• Ezt a rendszertant derítjük fel a következő oldalakon

₆

(7)

Nézzük először az alapvető (egyszerű, elemi) gazdasági

eseményeket!

Ehhez vegyünk egy induló vállalatot és annak

néhány egyszerű eseményét!

(8)

0. Kiinduló (nyitó) helyzet

• Alapítottunk egy kft-t 1.000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek

• A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát

Eszközök Mérleg ₀ Források

Jegyzett tőke 1 000 Pénzeszközök 1 000

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

(9)

A Kft kereskedelemmel foglalkozik

• Mire van szüksége?

– (valamennyi) pénze már van, de

– további erőforrásokra is szüksége lesz, és – a pénzt is jó lenne majd szaporítani

• Az 1. esemény:

– 100 értékű árut vásárolunk, készpénzes fizetéssel (újak vagyunk a piacon, még nem bíznak bennünk annyira, hogy

halasztott fizetéssel tudjunk vásárolni) – Mi bizonyítja a gazdasági eseményt?

• (készpénzfizetési) számla

– Miért vásároltuk?

– Tehát milyen eszköz lesz?

(10)

1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel.

• Hatása a mérlegre:

Eszközök Mérleg ₁ Források

Jegyzett tőke 1 000 Áruk (0+100) 100

Pénzeszközök (1000-100) 900

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

10



eszközforgás



Általános képlete: E

₀

+ X – X = F

₀



ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke

(11)

A 2. esemény

• No és hova tegyük az árut? Hol fogadjuk a vevőinket?

• Épületre is szükségünk van

• Miért? Mire kívánjuk használni?

• Tehát milyen eszköz lesz?

• Vásárolunk egy épületet 500 egységért, és sikerül a szállítóval 30 napos fizetési határidőben

megegyezni

• Mi bizonyítja a tranzakciót?

• Adásvételi szerződés, számla

• (Hogyan lehetne még hozzájutni az épülethez?)

(12)

2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel.

• Hatása a mérlegre:

Eszközök Mérleg ₂ Források

Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100

Pénzeszközök 900 Szállítók 500

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500

12



Tőkebevonás



Általános képlete: E + X = F + X

(13)

3. esemény

• Telik-múlik az idő, vészesen közeledik a fizetési határidő!

• Elvileg van pénzünk, de mi lenne, ha más forrás után néznénk: éppen most kaptunk egy kedvező ajánlatot az egyik banktól, növekedési hitellel kapcsolatban

• Megegyeztünk a bankkal: hitelt folyósít a szállítói tartozásunk kifizetéséhez (finanszírozva ezzel az épület- beruházásunkat)

• Mi igazolja az eseményt?

– Hitelszerződés, bankszámla-kivonat

• A futamidő miért lényeges?

• Tehát milyen forrás lesz?

(14)

3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből.

• Hatása a mérlegre:

Eszközök Mérleg ₃ Források

Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Hitelek 500

Pénzeszközök 900 Szállítók (500-500) 0

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500

14



Forráskörforgás



Általános képlete: E = F + X – X

(15)

4. esemény

• Közeledik a hiteltörlesztés időpontja

• Legyen a törlesztés összege 100 egység

• Mi igazolja a törlesztést?

– Bankszámla-kivonat

• (A kamatról sem feledkeztünk meg, de az

más lapra tartozik, erről majd később lesz

szó!)

(16)

4. esemény: 100 egység bankhitel visszafizetése.

• Hatása a mérlegre:

Eszközök Mérleg ₄ Források

Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000

Áruk 100 Hitelek (500-100) 400 Pénzeszközök (900-100) 800

∑ Eszközök 1.400 ∑ Források 1.400

16



Tőkekivonás



Általános képlete: E – X = F – X

(17)

ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK összefoglalása

• Hatásukra csak két vagyonrész változik, oly módon, hogy a mérleg egyensúlya nem borul fel

– A mérleg főösszeg nem változik: szerkezeti átrendeződés vagy az eszköz vagy a forrás oldalon

• Eszközforgás, forráskörforgás

– A mérleg főösszege is megváltozik: a szerkezeti átrendeződés mellett a vagyon (fő)összege is változik

• Tőkebevonás (a vagyon összege nő)

• Tőkekivonás (a vagyon összege csökken)

• A gazdasági eseményeket tehát ebbe a négy csoportba tudjuk besorolni, más változat nem képzelhető el, mert akkor nem teljesülne a

mérlegegyezőség elve (meg aztán a gyakorlatban nincsenek is ilyenek)

(18)

Minden gazdasági esemény két vagyonrészt biztosan érint, de érinthet többet is …

• Ez vezet át bennünket az összetett gazdasági események világába.

• Ennek egyik nagyon jellegzetes típusát az induló példánk keretei között, annak folytatásaként be is mutatjuk

18

(19)

Összetett gazdasági események

• Ha már kereskedők vagyunk, akkor kereskedhetnénk is!

• (Igen! Nem beszéltünk még a dolgozókról sem, de őket is majd később tárgyaljuk, hiszen dolgozót nem vásárolunk, hanem

alkalmazunk!)

• Pláne, hogy van árunk is… és láss csodát megjelentek a vevők is.

• Eladtunk 60 értékű árut, 80 egység eladási áron.

• Mi igazolja az eseményt?

– Nyugta (pénztárgép), esetleg (készpénzfizetési) számla

• Mi történt az esemény hatására?

– Kaptunk 80 egység készpénzt … és

– Bizonyos árutételek „eltűntek”, amelyek értéke 60 – Hűha, itt mintha valami kavarodás lenne!

– No de épp ez a kavarodás hozza meg a cég szerencséjét!

(20)

5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet.

• Hatása a mérlegre:

Eszközök Mérleg ₅ Források

Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk (100-60) 40 Hitelek 400

Pénzeszközök (800+80) 880

∑ Eszközök 1.420 ∑ Források

Eredmény 20

1.420

(21)

Összetett gazdasági esemény

• Egy gazdasági esemény hatására kettőnél több vagyonrész változik meg

• Új típusú gazdasági eseményről van szó? Vagy kapcsolatot találhatunk a 4 alapvető gazdasági eseménnyel?

• Igazából nem új típusú eseményről van szó, mert ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az értékesítés hatása

visszavezethető (felbontható) egyszerű gazdasági események sorozatára

• Nézzük meg ezt az eredményképződés példáján!

(22)

Mi is történik értékesítéskor?

• Az eladott eszközünk csökken és egy másik eszközünk nő, ez akkor egy eszközforgás

• Viszont a két ellentétes eszközváltozás nem egyenlíti ki egymást és ez a különbség jelenik meg a forrásoldalon, ez pedig akkor egy tőkebevonás (ha az eszköznövekedés nagyobb az

eszközcsökkenésnél) vagy esetleg tőkekivonás (ha az eszköznövekedés kisebb az eszközcsökkenésnél)

• Vagyis a eredményképződés visszavezethető egy eszközforgás és egy tőkebevonás (nyereség esetén) vagy egy tőkekivonás (veszteség esetén) típusú eseményre

• A példánk alapján: (E

₄

- X + X) + Y= F

₄

+ Y

– ahol X az eszközforgást jelenti (példánkban 60), Y pedig a tőkebevonást (példánkban 20)

• Ezt szokás az eredményelszámolás nettó formájának nevezni

₂₂

(23)

Gondolkodjunk másképpen!

• Hogyan is alakul ki az eredmény? A kapott eszköz értékéből levonjuk az adott eszköz értékét…

• A kapott eszköz értéke növeli az eredményt, az adott eszköz csökkenti az eredményt

• Vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy a kapott eszköz az eredményképződésnél tőkebevonás hatást, az adott eszköz pedig tőkekivonás hatást okoz

• Tehát az eredmény egy tőkebevonás és egy tőkekivonás típusú esemény eredőjeként keletkezik

• A példánk alapján: (E

4

+ Y) – X = (F

4

+ Y) – X

• ahol Y a tőkebevonást (példánkban 80), X pedig a tőkekivonást jelenti (példánkban 60)

• Ezt szokás az eredményelszámolás bruttó formájának nevezni

– A gyakorlatban általános jelleggel a bruttó formát kell alkalmazni, de találkozni fogunk nettó

formával is

(24)

Gyakoroljuk a most megismert

„tudományunkat” egy kicsit összetettebb példával!

24

(25)

Legyen a kiinduló (nyitó)mérlegünk az alábbi

Mérleg, 20x1. január 1. (eFt)

Eszközök Összeg Források Összeg

A/ Befektetett eszközök 7 000D/ Saját tőke 5 000

A/II. Tárgyi eszközök 6 000D/I. Jegyzett tőke 3 000

A/III. Bef. pénzügyi eszközök 1 000D/III. Eredménytartalék 1 500

Adott kölcsönök 1 000D/VII. Adózott eredmény 500

B/ Forgóeszközök 5 000F/ Kötelezettségek 7 000

B/I. Készletek 2 000F/II. Hosszú lejáratú köt. 4 000

Késztermék 2 000Beruházási hitelek 4 000

B/II. Követelések 800F/III. Rövidlejáratú köt. 3 000

Vevők 800Szállítók 2 300

B/III. Értékpapírok 400Munkabértartozás 700

Forgatási célú részvények 400

B/IV. Pénzeszközök 1 800

Pénztár 100

Bankbetétek 1 700

(26)

Nézzük a gazdasági eseményeket!

• A gazdasági eseményekkel érintett vagyonrészeket, a könnyebb áttekinthetőség érdekében piros színnel

kiemeljük

• A számszerű hatás levezetését nem jelenítjük meg teljes körűen, csak az adott esemény hatására kialakuló új

értéket.

• A feldolgozás során Ön viszont mindig gondolja végig a tényleges számszerű hatást is!

26

(27)

1. Az adózott eredményt átvezetjük az eredménytartalékba

• Ahogyan arról már volt szó a mérlegben mindig elkülönítetten jelenik meg az adott év adózott eredménye (példánkban a mérlegben az

előző évi, tehát a 20x0. évi adózott eredményt látjuk) a korábbi évek adózott eredményeinek halmozott összegétől, az eredménytartaléktól

• Ebből eredően minden évben lesz egy ismétlődően visszatérő

(automatikus) feladatunk: az adózott eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba

• A gazdasági esemény hatására a saját tőke szerkezete változik, de összege nem, így ez egy forráskörforgás típusú lesz.

• Nézzük az esemény mérlegre gyakorolt hatását!

(28)

Az 1. esemény hatása

A/III. Bef. pénzügyi eszközök 1 000D/III. Eredménytartalék (1500+500) 2 000

Adott kölcsönök 1 000D/VII. Adózott eredmény ^(500-500) 0

Pénztár 100

Bankbetétek 1 700

ESZKÖZÖK összesen 12 000FORRÁSOK összesen 12 000

(29)

2. Január 4-én a bankszámlánkról felveszünk 650 eFt-ot

• A pénzeszközeinket érintő változás, amelynek hatására nyilvánvalóan ugyanannyi marad az összes pénzünk, a változás annyi, hogy a bankkal szembeni követelésünk (a bankszámlánk egyenlege) 650 eFt-tal csökken, a

pénztárban lévő készpénzünk pedig ugyanennyivel

megemelkedik.

(30)

Az 2. esemény hatása

Pénztár 750

Bankbetétek 1 050

(31)

3. Január 5-én a pénztárból kifizetjük a munkabértartozásunkat

• A cég még a klasszikus (mondhatni konzervatív) módszert alkalmazva, készpénzben fizeti ki a béreket

• Mi történik?

– Tőkekivonás típusú esemény

– Csökken a készpénzünk, mert kifizettük és ezt a munkabértartozásunk rendezésére fordítottuk, így ez a tartozásunk megszűnik

• Figyeljünk!

– Ennek hatására az érintett mérlegcsoportok és mérlegfőcsoportok

összege is változik, no és persze a mérlegfősszeg is

(32)

A 3. esemény hatása

Pénztár 50

Bankbetétek 1 050

(33)

4. Február 13-án késztermék készletünk felét értékesítjük 1.800 eFt-ért, 30 napos

fizetési határidővel

• Nos itt már jobban kell figyelni, mert összetettebb a szituáció

• Lásd az összetett gazdasági eseményeket, lásd az eredményképződést a bevezető példában!

• Mivel nem azonnal fizetett a vevő, így az értékesítéskor követelésünk keletkezik!

• Két részre lehet bontani az eseményt

– Tőkebevonás hatás 1.800 eFt összegben: ennyivel nő az eredményünk és a követelés a vevőnkkel szemben

– Tőkekivonás hatás 1.000 eFt összegben, ennyivel csökken a

késztermék készletünk és az eredményünk is

(34)

A 4. esemény hatása

Mérleg, 20x1. február 13. (eFt)

Adott kölcsönök 1 000D/VII. Adózott eredmény 800

Késztermék (2000-1000) 1 000Beruházási hitelek 4 000

B/II. Követelések 2 600F/III. Rövidlejáratú köt. 2 300

Vevők (800+1800) 2 600Szállítók 2 300

Pénztár 50

Bankbetétek 1 050

(35)

5. Február 21-én vevőink átutaltak 1.400 eFt-ot.

• Azt hiszem, ezt már nem is igazán kell magyarázni…

(36)

Az 5. esemény hatása

Mérleg, 20x1. február 21. (eFt)

Vevők 1 200Szállítók 2 300

Pénztár 50

(37)

6. Március 1-jén átutaltunk a szállítóinknak 1.300 eFt-ot

• Egy klasszikus tőkekivonás típusú hatás

• Nézzük is a következményeit!

(38)

A 6. esemény hatása

Mérleg, 20x1. március 1. (eFt)

Vevők 1 200Szállítók 1 000

Pénztár 50

(39)

7. Március 31-én átutaltuk a beruházási hitel negyedéves kamatát, 40 eFt-ot

• Az esemény egyik oldala nem kérdéses: 40 eFt-tal csökken a bankbetétünk

• No és a másik hatás?

• A mérlegben kimutatott beruházási hitel a tőkeösszeget mutatja, most kamatot fizettünk, így a hiteltartozásunk összege nem fog változni (nem fog csökkenni)

• Közgazdaságtani ismereteinket felhasználva, amely szerint a kamat az eredményünket fogja csökkenteni (a kapott hitel hozzájárult az

eredményünkhöz, így abból egy részt a hitel áraként kifizetünk a banknak)

• Tehát csökken a pénzünk és csökken az eredményünk.

(40)

A 7. esemény hatása

Mérleg, 20x1. március 31. (eFt)

Vevők 1 200Szállítók 1 000

Pénztár 50

(41)

8. Április 6-án anyagot vásároltunk 500 eFt értékben, 15 napos fizetési

határidővel

• Talán már ezt sem kell hosszasan magyarázni…

• Arra kell figyelni, hogy anyagunk eddig nem volt, így ezt a vagyonrészt fel kell

vennünk … (hova is?) … a készletek közé

• Egyebekben pedig nő a szállítókkal

szembeni tartozásunk.

(42)

A 8. esemény hatása

Mérleg, 20x1. április 6. (eFt)

Anyagok 500Beruházási hitelek 4 000

Késztermék 1 000F/III. Rövidlejáratú köt. 1 500

B/II. Követelések 1 200Szállítók 1 500

Vevők 1 200Munkabértartozás 0

B/III. Értékpapírok 400

Pénztár 50

Bankbetétek 1 110

(43)

9. A május 11-i taggyűlés 500 eFt osztalékról döntött

• A tulajdonosok tőkét fektetnek be a vállalkozásba, amit a jegyzett tőke jelenít meg, amelynek ellenében osztalékra lesznek jogosultak, feltéve, hogy a cég nyereségesen gazdálkodik. Az osztalék fedezetét tehát az adózott eredmény biztosítja.

• Természetesen semmi sem kötelezi a tulajdonosokat osztalék kivételre, így dönthetnek úgy is, hogy az adózott eredményt (egyelőre) a vállalkozásban hagyják.

• 20x1-ben melyik évre vonatkozóan dönthetnek osztalékról? Nyilván, hogy a 20x0. évről van szó, tehát a mostani osztalékdöntésnek semmi köze a 20x1-ben eddig kimutatott adózott eredményhez! (Erről majd 20x2-ben tudnak dönteni.)

• Ez az osztalékdöntés az eredménytartalékban felhalmozott (emlékszünk? ide vezettük át induláskor a 20x0. évi adózott eredményt) adózott eredményt fogja érinteni

• Mi történik tehát az osztalék megállapításakor?

– Csökken az eredménytartalék és ezzel szemben megjelenik a tulajdonosokkal szembeni

osztaléktartozás, mint kötelezettség

(44)

A 9. esemény hatása

Mérleg, 20x1. május 11. (eFt)

A/III. Bef. pénzügyi eszközök 1 000D/III. Eredménytartalék 1 500

Anyagok 500Beruházási hitelek 4 000

B/II. Követelések 1 200Szállítók 1 500

B/III. Értékpapírok 400Osztaléktartozás 500

Pénztár 50

Bankbetétek 1 110

(45)

10. Június 23-án eladjuk a részvényeinket 540 eFt-ért, a vevő készpénzben fizetett.

• Megint egy értékesítés, amelynek a hatását már ismerjük

• Mutassuk ki ennek a hatását most nettó formában!

• Tehát

– Mutatkozik egy eszközforgás: nő a pénzünk 540 eFt-tal és csökken a forgatási célú részvények értéke 400 eFt- tal

– Mivel az eszközforgás hatás nem egyenlítődött ki, így eredmény (most nyereség) képződött 140 eFt

összegben

(46)

A 10. esemény hatása

Mérleg, 20x1. június 23. (eFt)

B/III. Értékpapírok 0Osztaléktartozás 500

Forgatási célú részvények 0

Pénztár 590

Bankbetétek 1 110

(47)

11. December 31-én megállapítjuk, hogy a 20x1. évi eredmény után 100 eFt adót

kell fizetnünk.

• Évközben több olyan gazdasági eseményünk is volt, amelynek

hatására változott az eredményünk, az időszak végén megállapítható, hogy 900 eFt nyereségünk keletkezett (lásd Adózott eredmény sort).

• Egyelőre azonban ez az eredmény még nem adózottnak minősül, hiszen még nem számoltuk el az időszak eredménye (nevezzük

adózás előtti eredménynek) után fizetendő adót (amit társasági adónak nevezünk)

• Miután elvégezzük a szükséges számításokat, megállapítva, hogy 100 eFt adó terheli az évi eredményünket, helyre tudjuk tenni a számokat:

– Csökkentjük az adózott eredményt (ami tehát ezt megelőzően még adózás előtti eredmény tartalmat hordozott) és előírjuk a kötelezettségek között az adótartozást.

(48)

A 11. esemény hatása

Mérleg, 20x1. december 31. (eFt)

B/III. Értékpapírok 0Osztaléktartozás 500

Forgatási célú részvények 0Társasági adótartozás 100

Pénztár 590

Bankbetétek 1 110

(49)

• Talán ennyi elég is, hogy elmondhassuk, hogy kialakult a gazdasági események számviteli logikája, értjük a gazdasági események hatásmechanizmusát és be tudjuk mutatni az egyes események

mérlegre gyakorolt hatását.

• Nagy lépést tettük annak érdekében, hogy megértsük a kettős könyvvitel logikáját is

• Ehhez azonban meg kell ismerkednünk a könyvelés alapfogalmaival, alapvető

szabályaival

• Erről szól a következő lecke

(50)

Gazdasági események

3. lecke