ÉRTESÍTŐ AKADÉMIÁI

(1)

AKADÉMIÁI

É R T E S Í T Ő

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL

B U D A P E S T

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 9 4 8 .

S Z E R K E S Z T I

VOINOVICH GÉZA

FŐTITKÁR

L V I . K Ö T E T — 4 8 0 . FÜZET

(2)

(3)

A K A D É M I A I É R T E S Í T Ő

Szerkeszti: VOINOVICH GÉZA- LVI. KÖTET - 1948.

L

Az Akadémia belső tagjai.

(Az 1948. évi n a g y g y ű l é s után.)

Elnökség:

Elnök: Kodály Zoltán t. tag.

Másodelnök: betöltetlen.

Főtitkár: Voinovich Géza t. tag.

Igazgató-tanács : Kodály Zoltán t. t., elnök, Másodelnök:

Voinovich Géza t. t., főtitkár.

I. osztály:

Pais Dezső r. t.

Németh Gyula r. t.

Eckhardt Sándor r. t.

Ligeti Lajos r. t.

Turóczi-Trostler József r. t.

Zilahy Lajos 1. t.

Gazd. szakértő: Bisztráy Far- kas Ferenc.

III. osztály:

B a y Zoltán r, t.

Erdey-Grúz Tibor r. t.

Fejér Lipót t. t.

Zemplén Géza t. t, Buzágh Aladár r. t.

Egerváry Jerfő r. t.

Gazd. szakértő: Kárász Artúr.

II. osztály:

Heller Farkas r. t.

Lukinich Imre r. t.

A l f ö l d i András r. t.

Prohászka Lajos 1. t.

Szászy István 1. t.

V a r g a István 1. t.

Gazd. szakértő: N a v r a t i l Ákos r. t.

IV. osztály:

Mansfeld Géza r. t.

Andreánszky Gábor 1. t.

Beznák Aladár r. t.

J á v o r k a Sándor r. t.

Mánninger Rezső r. t.

Rusznyák István r. t.

I. osztály.

Tiszteleti tagok:

Herczeg Ferenc Zolnai Gyula Ravasz László Förster Aurél Voinovich Géza, főtitkár Kodály Zoltán elnök Szász Károly 9. Schöpflin Aladár Láng Nándor

(4)

Rendes tagok:

Melich János Moravcsik Gyula N é m e t h Gyula oszt. titkár Zsirai Miklós H u s z t i József Bárczi Géza P a i s Dezső oszt. elnök Kniezsa István Laziczius Gyula 10. L i g e t i Lajos

Mészöly Gedeon Z i c h y István K l e m m Antal N a g y J. Béla S á g i István T a m á s Lajos I v á n k a Endre G á l d i László

Csefkó Gyula

e v ele zö

17.

Marót Károly Fokos Dávid Веке ödön

Szemerényi Oszvald Gyóni Mátyás Hadrovics László Lakó György Rubinyi Mózes

B) Szép tudományi alosztály.

Rendes tagok:

H o r v á t h János Zsigmond Ferenc G y ö r g y Lajos G u l y á s Pál Eckhardt Sándor

Márai Sándor Kédey Tivadar Alszeghy Zsolt

Turóczi-Trostler József 10. Zolnai Béla

Levelező V a r g h a Dámján Thienemann Tivadar Pukánszky Béla Csathó Kálmán B r i s i t s Frigyes Á p r i l y Lajos T a m á s i Áron Koltay-Kastner J e n ő G a l a m b Sándor

tagok:

Zilahy Lajos I l l y é s Gyula Sik Sándor Pátzay Pál Keresztury Dezső Borbiró Virgil Szabolcsi Bence Tolnai Gábor 18. Waldapfel József

II. osztály.

B a l o g h Jenő F i n k e y Ferenc Domanovszky Sándor B a r a n y a i Lipót Pol пег ödön B o l g á r Elek

Vámbéry E u s z t e m Szladits Károly Lukács György Molnár Erik 11. Fogarasi Béla

(5)

A) Bölcseleti és társadalomtudományi alosztály.

Rendes tagok:

A n g y a l Pál Kolosváry Bálint Heller Farkas oszt. ein.

Schütz Antal Navratil Ákos Moór Gyula

Tomesányi Móric Bartók György Holub József Buza László 11. Laky Dezső

Levelező tagok:

Balogh Artúr Dolányi Alajos Czettler Jenő Dékány István Kováts Ferenc Yinkler János Kuncz Ödön Irk Albert Vladár Gábor Marton Géza Nizsalovszky Endre Prohászka Lajos Tury Sándor Kornél

27.

Abay Gyula Boér Elek Gajzágó László Molnár Kálmán Heller Erik Szászy I s t v á n Varga István Theiss Ede Szemere Samu Horváth Barna Bibó István Mátrai László

Erdei Ferenc Szálai Sándor

B) Történettudományi alosztály.

Rendes tagok:

Szentpétery Imre

Lukinich Imre oszt. titkár Gerevich Tibor

Eckhart Ferenc Hajnal István

Tóth Zoltán Szekfü Gyula Mályusz Elemér Alföldi András 10. Révész Imre

Levelező tagok:

Bruckner Győző N a g y Miklós Divéky Adorján Szabó Dezső Miskolczy Gyula Markó Árpád Lepold Antal Fekete Lajos Fettich Nándor Házi Jenő Balanyi György Váczy Péter Jánossy Dénes

Biró Vencel Szabó István Szilágyi Loránd Balla Antal Ember Győző Genthon I s t v á n Deér József

Kumorovitz Bernát Wellmann Imre Ortutay Gyula Supka Géza Kerényi Károly 26. Fiilep Lajoe

(6)

Matematikai, fizikai, k é m i a i és m ű s z a k i tudományok osztálya.

Mauritz Béla F e j é r Lipót H e v e s i György Zemplén Géza Vendl Aladár 6. Zechmeister László

Rendes ta R y b á r István

Riesz Frigyes Gróh Gyula Vendel Miklós

B a y Zoltán oszt. elnök Schulek Elemér Széki Tibor B é k é s y György B u z á g h Aladár D o b y Géza

Levelező Oltay Károly

Cholnoky Jenő Pékár Dezső F r ö h l i c h Pál Császár Eleúiér Telegdi Roth K á r o l y Gyulai Zoltán Mihailich Győző Prinz Gyula Verebély László Schréter Zoltán Tokody László Romwalter Alfréd J á k y József Maucha Iíezső

P a t t a n t y ú s Ábrahám Géza P l a n k Jenő

Cotel Ernő

Szentpétery Zsigmond E g e r v á r y Jenő Gombás Pál P a p p Simon

Szőkefalvi N a g y Gyula Tárczy-Hornoch A n t a l V a r g a József

Csűrös Zoltán

19. Erdey-Grúz Tibor oszt. titk.

tagok:

K o t s i s Iván

Szőkefalvi N a g y B é l a Müller Sándor Borbély Samu i f j . Bruckner Győző B u l l a Béla

Detre László S c h a y Géza Jordán Károly Novobátzky Károly H a j ó s György Verő József Bognár Rezső Túrán Pál Freund Mihály A l e x i t s György Selényi Pál 36. Vadász Elemér

IV. osztály.

Biológiai és oryosi t u d o m á n y o k osztálya.

Zimmermann Á g o s t o n Marek József

3. Szent-Györgyi Albert

(7)

G elei József Manninger Rezső

Herczog Ferenc Dudich Endre Illyés Géza Jávorka Sándor Soós Lajos l'ssekutz Béla Miskolczy Dezső Beznák Aladár

Levelező Csíki Ernő

Bodnár J á n o s Győrffy I s t v á n Varga Lajos Fekete Zoltán Johan Béla Balogh Ernő

Andreánszky Gábor o. titkár Entz Béla

Surányi János

Ábrahám Ambrus Andor Kotlán Sándor

K u t h y Sándor Laki Kálmán Mendöl Tibor Frigyesi József

Haynal Imre Jancsó Miklós

Mansfeld Géza oszt. elnök Rusznyák I s t v á n

Sántha Kálmán Wolsky Sándor Mócsy J á n o s Törő Imre Ernst Jenő 20. Baló József

tagok:

Ivanovics György Tóth László Straub Brúnó Csik Lajos Környey I s t v á n Lengyel Géza Soó Rezső Haranghy László Krompecher István Szentágothai János Kerpel-Fronius ödön Went I s t v á n

Gimesi Nándor Lissák Kálmán 31. Rapaics Raymund

(8)

1948. j ú n i u s 30—július 4.

gyűlésének j ú l i u s 2-án t a r t o t t összes üléséről.

a) A bizottságok javaslatai a j u t a i m i érmek dolgában.

b) Az I . osztály javaslatot tesz a N a g y j u t a l o m és Marczi- bányi-jutalom odaítélése t á r g y á b a n .

c) E g y e t e m i hallgatók k ö n y v j u t a l m a .

d) Szavazás az osztályokba a j á n l o t t tiszteleti, rendes és levelező t a g o k r a .

П . nap (1948. július 2.) Összes ülés.

J e g y z ő k ö n y v

a M a g y a r Tudományos Akadémia 1948. évi С У Ш . nagy- gyűlésének j ú l i u s 2-án t a r t o t t összes üléséről.

E l n ö k : Kodály Zoltán t. tag. Jelen v a n n a k : Ravasz László, L á n g Nándor, Polner Ödön, F e j é r Lipót, Z i m m e r m a n n

Ágoston, M a r e k József t., Melich J á n o s , H o r v á t h János, Németh Gyula, H u s z t i József, P a i s Deziső, Moravcsik Gyula, Zsirai Mik- lós, Gulyás Pál, E c k h a r d t Sándor, Kniezisa István, Túróczi-Trost- ler József, Ligeti Lajos, Szentpétery I m r e , Lukinich I m r e , Heller F a r k a s , Gerevich Tibor, E c k h a r t Ferenc, H a j n a l István, Tomcsá- n y i Móric, Riesz F r i g y e s , Vendel Miklós, Buzágh Aladár, Szient- pétery Zsigmond, Tárczy-Hornoch Antal, Csűrös Zoltán, Dudich Endre, Illyés Géza, J á v o r k a Sándor, Mansfeld Géza, Mócsy J á n o s széket foglalt r. tagok, M á r a i Sándor, E é d e y Tivadar, E g e r v á r y Jenő, P a p p Simon r. és E m b e r Győző, Kumorovitz Bernát, Erdey-Grúz Tibor és M a u c h a Rezső 1. tagok.

A jegyzőkönyvet a főtitkár vezeti.

I . Az elnök az ülést m e g n y i t j a és felszólítja a főtitkárt jelentéseinek megtételére.

I I . A f ő t i t k á r jelenti, hogy a jelen ülés f e l a d a t a a másod- elnöki tisztség betöltése. Az osztályok az alapszabályok értel- mében megtették a j á n l á s a i k a t . Az I . osztály Gombás P á l és

(9)

7 Schulek Elemér r. t a g o k a t jelöli, a I I . osztály Gombás P á l és

J á v o r k a Sándor r. tagokat, a I I I . osztály Gombás P á l r. és Marek József t. tagot, a IV. osztály Gombás P á l és M a n n i n g e r Rezső r. t a g o k a t .

Az ' alapszabályok 40. §-a a l a p j á n a választás titkos sza- vazással, kétharmad többséggel történik a soron levő osztályok rendes t a g j a i közül. A szavazólapok kiosztatván, a szavazás megtörténik. E r e d m é n y e : 4 szavazat érvénytelen, 4 esett Man- ninger Rezsőre és 4 Schulek Elemérre, 9 Marek Józsefre, 18 Gombás P á l r a . A k é t h a r m a d többséget egyik jelölt sem nyer- vén el, ú j r a szavaznak. A szavazatok ismét megoszlanak.

Az elnök fölteszi a kérdést: kívánnak-e a t a g o k még egy szavazást, mire a jelenlevő 29 szavazati joggal b í r ó tagból 19 még egy szavazást k í v á n . Az is ered ménytelen lévén, a 4. sza- vazáson a szavazatok következőképpen oszlottak m e g : a beadott 26 szavazat közül Gombás P á l r a 18, Manninger Rezsőre 3, Schu- lek E l e m é r r e 4 szavazat esett, 1 lap ü r e s volt. í g y Gombás P á l a k é t h a r m a d többséget elnyerte.

Az elnök Gombás P á l r. tagot megválasztott másodelnök- nek jelenti ki.

I I I . A főtitkár előterjeszti a z előző nap d é l u t á n az osz- tályüléseknek a j u t a l m a k r ó l hozott határozatát. E szerint a N a g y j u t a l m a t Moravcsik Gyula „Byzantino-turcica" című két- kötetes m u n k á j á n a k , a Marczibányi-jutalmat Ligeti L a j o s „Le K a n j u r mongol i m p r i m é " с. m u n k á j á n a k j a v a s o l j a kiadni. A Révai Miklós-jutalmat Веке Ödön gazdag m u n k á s s á g á n a k , a S á m u e l - j u t a l m a t H o r v á t h K á r o l y n a k , az A r a n y J á n o s - é r m e t Szerb A n t a l „Gondolatok a k ö n y v t á r b a n " c. művének és „A világ- irodalom története" második kiadásának, a Gyulai P á l érmet Ko- zocsa S á n d o r „Az orosz irodalom m a g y a r b i b l i o g r á f i á j a " c.

m u n k á j á n a k . — А I I . osztály a S z a l a y László-éremre Szladits K á r o l y t találta méltónak, a H o r v á t h Mihály-éremre K o s á r y Domokos „Kossuth L a j o s a r e f o r m k o r b a n " c. m u n k á j á t . — A I I I . osztály az Eötvös-éremre dr. B a r n ó t h y J e n ő t és dr. B a r - nóthy J e n ő n é dr. F o r r ó Magdolnát a j á n l j a , a Bolyai-éremre dr. H a j ó s Györgyöt. — А IV. osztály a Semmelweis-éremmel dr. Gerendás Mihályt k í v á n t a k i t ü n t e t n i , a Kitaibel-éremmel Csiki E r n ő bogártani n a g y m u n k á j á t .

Az összes ülés az osztályok j a v a s l a t a i t elfogadja.

Az Akadémia r é g i hagyományaihoz képest a nevelés- ü g y n e k ezúttal 16 m u n k á s a részesült a vallás- és közoktatás- ü g y i miniszter ú r által felajánlott jutalomban; ezek a június 25-i összes ülésben á t a d a t t a k .

Neveik: tanítók: S u g á r Béla (Bpest), Briesztyenszky J ó -

(10)

zsef (Gönyü), Süle Sándor (Kerta), Vihar Béla (Bpest), Deli L a j o s (Vásárhelykutas), Péterhidi József (Bpest), Kvassay Sán- dor (Martonvásár), F ö l d v á r y Rudolf (Vác). P o l g á r i iskolai ta- n á r o k : Csorna Gyula (Szeged), B o r P á l n é Gerő Józsa (Bpest), Fazekas I s t v á n (Jászladány), M o r v a y Gyula (Nagykanizsa), Kiss Gergely (Hódmezővásárhely). Gimn. t a n á r o k : Závodszky Ferenc (Bpest), K a s s a i E r n ő (Debrecen), Gábor K a t a l i n (Gyön- gyös).*

K ö n y v j u t a l o m b a n részesültek a következő egyetemi hall- g a t ó k : a P á z m á n y Péter-Tudományegyetem a j á n l o t t a Erdélyi I s t v á n t és Orosz Lászlót, a Műegyetem M a j o r T a m á s t és Fekete Józsefet, a szegedi tudományegyetem Orosz S á n d o r t és Pásztor Emilt, a debreceni tudományegyetem Lőrinczy É v á t és Hídvégi Andreát, a pécsi tudományegyetem Temesi I m r é t és Gödöny Jó- zsefet. — T u d o m á s u l szolgál.

IV. A f ő t i t k á r jelenti, hogy a szabadságévek emlékére hirdetett pályázatokból a „Társadalom és iskola a X I X . század első felében" c. pályatételre n é g y p á l y a m ű érkezett (Dolgos műveltség, Népet kell teremteni l é l e k b e n . . . , Lecsendesítő isten- küldötte a m a g y a r háborgó tenger s a j k á j á b a n jeligékkel, a negyedik Osapodi Csabától) ; „ T á r s a d a l m i osztályok részvé- tele a m a g y a r szellemi élet fejlődésében" c. pályatételre 3 m u n k a érkezett (Nyelvében él a nemzet, Mikor a valóság ó r á j a ü t jeligékkel és Szomorú Lászlótól Diósgyőrből). A tehetség- k u t a t á s i pályatételre M a g y a r Á r p á d küldött dolgozatot. Mind- ezek b í r á l a t r a k i a d a t t a k .

Nem érkezett p á l y a m ű az alábbi pályatételekre: „A ma- g y a r társadalom története a X I X . század derekán" és „Az egyetemi i f j ú s á g szerepe a X I X . század m a g y a r politikai, társa- d a l m i és szellemi mozgalmaiban".

V. A f ő t i t k á r előterjeszti az ünnepélyes közülés tárgysorát:

1. Elnöki megnyitó. — T a r t j a K o d á l y Zoltán t. tag, elnök. 2. Fő- t i t k á r i jelentés. Előterjeszti Voinovich Géza t. tag, főtitkár.

3. Eötvös Loránd egyénisége és m u n k á s s á g a . í r t a és felolvassa R y b á r I s t v á n r. tag. 4. Elnöki zárszó.

Tudomásul szolgál.

VI. Az összes ülés áttér a tagválasztásra.

A I I I . osztályba levelező t a g u l ajánlott dr. V a r g a László a j á n l á s á t ajánlói visszavonták. A szavazás kiosztott szavazó- lapokkal történik, melyeken v a l a m e n n y i a j á n l o t t neve fel v a n sorolva. H a egy tag valakire nem k í v á n szavazni, kitörli a beadott névsorból. A szavazólapok beadatván, a z elnök megbízza a négy osztálytitkárt a szavazatok összeszámlálásával. A bi- zottság átvonul az elnöki szobába s megszámolják a szavazato- kat. E n n e k eredménye a következő:

(11)

Megválasztattak

Schöpfün Aladár

Gyóni Mátyás Hadrovics László Lakó György Rubinyi Mózes

Zolnai Béla

Borbiró Virgil Keresztury Dezső Szabolcsi Bence Tolnai Gábor Wáldapfel József

Fogarasi Béla Lukács György Molnár Erik S'zladits Károly

Erdei Ferenc Mátrai László Szalai Sándor

Fülep Lajos

az 1. osztályban tiszteleti taggá:

az osztályülésen:

24 szóval 3 ellen

levelező taggá:

az A) alosztályba:

az osztály ülésen:

26 szóval 1 ellen 25 szóval 2 ellen 26 szóval 1 ellen 21 szóval 6 ellen

a B) alosztályba rendes taggá:

levelező taggá:

19 szóval 8 ellen 25 szóval 2 ellen 23 szóval 4 ellen 23 szóval 4 ellen 23 szóval 4 ellen

A II. osztályban tiszteleti taggá:

16 szóval 1 ellen 17 szóval egyhang.

17 szóval e g y h a n g . 17 szóval e g y h a n g .

az A) alosztályba levelező taggá:

15 szóvál 2 ellen

a B) alosztályba levelező taggá:

17 szóval egyhang.

az összes ülésben:

34 szóvál 1 ellen

35 szóval egyhang.

34 szóval 1 ellen 30 szóval 5 ellen

32 szóval 3 ellen 32 szóval 3 ellen 27 szóval 8 ellen

26 szóval 9 ellen 28 szóval 7 ellen 28 szóval 7 ellen 33 szóval 2 ellen

32 szóval 3 ellen 34 szóvál 1 ellen 24 szóval 11 ellen

(12)

л ill. osziaiyoan tiszteleti taggá:

az osztály ülésen: az összes ülésben:

Zechmeister László 17 szóval egyhang. 35 szóval e g y h a n g .

rendes taggá:

az osztályülésen: az összes ülésben:

Erdey-Grúz Tibor 13 szóval 4 ellen 31 szóval 4 ellen

levelező taggá:

Alexits György 16 szóval 1 ellen 29 szóval 6 ellen Bognár Rezső 14 szóval 3 ellen 31 szóval 4 ellen Freund Mihály 13 szóval 4 ellen 30 szóval 5 ellen Hajós György 14 szóval 3 ellen 33 szóval 2 ellen Selényi Pál 12 szóval 5 ellen 29 szóval 6 ellen Száva-Kováts József 11 igen 6 ellen

Túrán Pál 16 szóval 1 ellen 31 szóval 4 ellen Vadász Elemér 14 szóval 3 ellen 29 szóval 6 ellen Verő József 14 szóval 3 ellen 33 szóval 2 ellen

A IV. osztályban rendes taggá:

az osztályüléson: ' az összes ülésben:

Baló József 14 szóval egyhang. 34 szóval 1 ellen

levelező taggá:

Gimesi Nándor 14 szóval egyhang. 32 szóval 3 ellen H a r a n g h y László 13 szóval 1 ellen 85 szóval e g y h a n g .

Kellner Béla 8 igen 5 ellen

Kerpel-Fronius Ödön 14 szóval egyhang. 33 szóval 2 ellen Krompecher István 13 szóval 1 ellen 34 szóval 1 ellen Lissák Kálmán 12 szóval 2 ellen 32 szóval 3 ellen Rapaics Raymund 10 szóval 4 ellen 28 szóval 7 ellen Szentágothai János 14 szóval egyhang. 34 szóval 1 ellen Went I s t v á n 13 szóval 1 ellen 33 szóval 2 ellen

külső taggá:

az osztály ülésen: az összes ülésben:

Julian H u x l e y 14 szóval egyhang. 34 szóval 1 ellen

Az elnök azokat, akik a szavazásnál a k í v á n t számú sza- vazatot elérték, a z Akadémia megválasztott t a g j a i n a k j e l e n t i ki. (Ezúttal v a l a m e n n y i a j á n l o t t megválasztatott.)

V I I I . A f ő t i t k á r jelenti, h o g y Melich János főkönyvtárnok beadta lemondását. Az Igazgató-tanács megállapította a főkönyv- t á r n o k ú r távozásának körülményeit, a K ö n y v t á r i Bizottság

(13)

11 j ú n i u s 25-én ülést tartott, amelyen s a j n á l a t t a l vette tudomásul a n a g y é r d e m ű főkönyvtárnok távozását s m i n t h o g y az Ü g y r e n d értelmében a főkönyvtárnoki tisztségre a K ö n y v t á r i Bizottság- nak kell utódot javasolnia, a m a g a részéről Keresztury Dezsőt hozta javaslatba,

Az összes ülés s a j n á l a t t a l f o g a d j a a főkönyvtárnok ú r távozását, megemlékezik érdemeiről az ostrom a l a t t a k ö n y v t á r értékeinek mentése tekintetében, valamint a k ö n y v t á r rende- zésének megindítása körül k i f e j t e t t buzgóságáról; a K ö n y v t á r i Bizottság a j á n l á s á t készséggel f o g a d j a . A megejtett szavazáson 1 szavazólap üres volt, kettőn Melich János r. t a g neve állott, 30 szavazat Keresztury Dezsőre esett.

Í g y az elnök Keresztury Dezső 1. tagot az Akadémia meg- választott főkönyvtárnokának jelenti ki.

Több tárgy n e m lévén, elnök az ülést bezárja, a jegyző- könyv hitelesítésére felkérve J á v o r k a Sándor és Moravcsik Gyula r. tagokat.

1946-ban az itt felsorolt tanítók nyertek hasonló kitünte- tést: R a d ó Ernő, F o d o r Jenő, B a k ó József, Kerék Péter, H a - vassy János, Kovács Pál, Jéki Antal, Érsek I m r e , Wéber József, Köteles Ernő.

Jegyezte : Voinovich Géza s. k.

főtitkár.

Hitelesítésül : Kodály Zoltán s. k.

elnök.

Hitelesítők:

Jávorka Sándor s. k.

Moravcsik Gyula s. k.

(14)

1948. j ú l i u s 4-én, v a s á r n a p d. е., az Akadémia heti üléstermében.

Tárgysora:

1. Elnöki megnyitó. — T a r t j a Kodály Zoltán t. tag, elnök.

2. F ő t i t k á r i jelentés. — Előterjeszti Voinovich Géza t. tag, f ő t i t k á r .

3. Eötvös L o r á n d egyénisége és m u n k á s s á g a . — í r t a és felolvassa R y b á r I s t v á n r. tag.

4. Elnöki zárszó.

Kodály Zoltán elnök megnyitó beszéde.

Mai összejövetelünk 108. közülése az Akadémiának. 1830.

óta a 118. lehetne, h a nem szünetelt volna működése egy évtize- den át, az abszolutizmus korában.

A k a d é m i á n k azon kevés intézmények közé tartozik, ame- lyeknek nem kellett nevöket megváltoztatni, mert sohasem viselte a k i r á l y i címet. Nem fejedelmi kegy hozta létre, mint E u r ó p a legtöbb a k a d é m i á j á t , sőt József császár elutasította Bessenyei tervezetét. A M. Tud. A k a d é m i a tisztán a nemzet a k a r a t á b ó l jött létre, azért legigazibb jelképe m a i n a p i g a nemzet m a g a s a b b k u l t ú r á r a való törekvésének.

H a 120 éves történetén végigtekintünk, szembetűnik al- kalmazkodó képessége. A kor változó kívánalmaihoz képest vál- tozik, igyekszik az élettel kapcsolatot t a r t a n i . Míg pl. a 40 tagú f r a n c i a akadémia alapszabályai 300 év óta alig változtak, a M.

Tud. A k a d é m i a több ízben változtatott szerkezetén, mindany- nyiszor, hogy a t u d o m á n y fejlődésével lépést tartson, ú j a b b t u d o m á n y á g a k n a k helyet adjon.

Ezt tette m á r 1846-ban, mikor különválasztotta az osztá- lyokat, s az eredetileg pusztán a „nyelv kifejtésére" alakult in- tézmény lassanként á t t é r t a t u d o m á n y minden á g á n a k önálló művelésére. A m u l t század második felében a történelmi tudo- m á n y o k kerültek előtérbe. Ez részben a z önkényuralom vissza- h a t á s a volt, a m i n t hogy az abszolutizmus éveiben az Akadémia

(15)

lett a szellemi ellenállás központja. A századforduló felé a természettudomány n a g y fellendülése tükröződik az Akadémián is. E k k o r viseli Eötvös Lóránd 16 évig az elnökséget. A termér szettudomány további fejlődése t e t t e szükségessé, most két éve, egy I V . osztály létesítését, hogy helyet t a l á l j a n a k a nagy jelen- tőségre jutott biológia jeles m a g y a r munkásai.

Végül szükségesnek mutatkozott a II. osztály kibővítése, hogy a társadalom- és közgazdaságtudomány ú j a b b i r á n y a i előtt is m e g n y í l j a n a k az A k a d é m i a kapui. Ezzel odajutottunk, hogy n y u g o d t a n e l m o n d h a t j u k : a l i g van a t u d o m á n y n a k érde- mes m a g y a r művelője, aki nem t a g j a az Akadémiának, éppen csak a legifjabb, de jogosult várományosokat n e m tekintve, a k i k azonban rövidesen szintén b e j u t n a k , mihelyt a z újonnan meg- állapított taglétszám megengedi.

B á r külön művészeti osztálya nincs, I. osztályában művé- szeknek is helyet ad, ezzel is a k u l t ú r a egységét hirdeti. M e r t nemcsak a t u d o m á n y különféle á g a i tartoznak össze és mind- egyik megsínyli, h a túlságosan bezárkózik s z a k m á j a szűk kö- rébe, h a n e m a t u d o m á n y és művészet sem lehet el egymás nél- kül. A tudós annál különb, minél több van b e n n e a művészből és viszont. Intuició, fantázia n é l k ü l a tudós legfeljebb tégla- hordója lehet tudományának. Művész pedig, szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül, megreked a művészet peremén. B a c h Sebestyén p a r t i t ú r á i éppúgy r e m e k e i a szinte matematikai tiszta koncepciónak, mint az érzéskifejezésnek. Eötvös Loránd szavai szerint: „A t u d o m á n y emberének érzelmi világa a költőé- től alig különbözik egyébben, m i n t abban, hogy eszményeit ver- sekben kifejezésre j u t t a t n i nem képes."

E g y nemzet k u l t ú r á j á t elsősorban t u d o m á n y a és művé- szete állapotáról ítélik meg. N e m akarom ezzel a közoktatás és köznevelés jelentőségét kisebbíteni. Hisz j ó m a g a m is időm és érőm tekintélyes részét fordítottam rá, éppen mert meglát- tam, m e n n y i még e téren is a pótolni valónk.

De mindent el kell követnünk, hogy tudományos és m ű - vészeti k u l t ú r á n k színvonala ne süllyedjen. M á r pedig ennek a veszedelme fennforog.

A tudományos és művészeti m u n k á n a k a n y a g i és szellemi feltételei vannak. Tudósaink és művészeink közül egyesek ú g y érzik, hogy m u n k á j u k feltételeit e hazában n e m talaxjak m e g s kénytelenek azokat m á s u t t keresni. Hasonló jelenséget tapasz- t a l h a t t u n k az első világháború u t á n .

A tudományos élet fellendítésére elsősorban az Akadémia hivatott. Azt kell t e h á t olyan k a r b a hozni, h o g y hivatásának megfelelhessen. Az első világháború után Kosztolányi Dezső

(16)

egy a k a d é m i a i jutalom összegén alig t u d o t t egy villamosjegyet venni. Ma m á r v a g y u n k a n n y i r a , hogy egy érem jelképezi az Akadémia elismerését és m e g v a n a reményünk, h o g y a közeli jövőben a tudomány létének a n y a g i feltételeiről is gondosko- dik a k o r m á n y z a t .

Hogy a tudományos m u n k a mégsem akadt m e g teljesen, arról a j u t a l m a k j a v a s l a t a i b a n olvasható áttekintés tanúskodik.

Ékesen bizonyítja, hogy a z igazi tudós, akár a művész, nem h a g y j a , n e m t u d j a a b b a h a g y n i a m u n k á t , a legrosszabb körül- mények közt sem.

És itt eshetik szó а щ и п к а lelki feltételeiről. Azok közt leglényegesebb az alkotók teljes szexiemi Szabadsága s a befo- gadó közösség érdeklődése és"éÜoguIatlánsága.

A m a g y a r köztudat a művészetben még mindig a r o m a n t i k a elmúlt kliséjét keresi, az önmagával és a világgal meghasonlott, terhelt és kótyagos, beteg v a g y iszákos furcsa b o g a r a t . A tu- dós típusát a bogaras m a g á n t u d ó s b a n l á t j a , kiről egyszer Babits adott kitűnő jellemzést. E z t kiegészíti a német élclapok eser- nyős, szórakozott tudós k a r i k a t ú r á j á v a l .

Meg kell adni, v a n ebben a l á t á s b a n egy a d a g valóság- megfigyelés. Bővölködünk hóbortos félművészekben és bogaras magántudósokban. De sokan talán a z é r t lettek olyanokká, mert nem t a l á l t a k megértő környezetre. Közönségnevelésben még sok a tennivalónk. E részben csak s a j n á l h a t j u k , h o g y a nálunk sokat olvasott Mann l e g ú j a b b regényében, a Doktor F a u s t u s b a n olyan művésztípust ábrázol, amely a m a g y a r közönség művész- képét i n k á b b megerősíti, m i n t helyesbíti.

A letűnt korszakban tudomány és művészet n e m része- sült a jelentőségéhez m é r t megbecsülésben. Nem is csoda: kul- t ú r á n k gondozói sebtiben igyekeztek megalkotni a k u l t ú r a ke- reteit. H o g y azok lassú, szerves fejlődés ú t j á n t a r t a l o m m a l is megteljenek, a r r a nem volt elég idő. A legjobb intézmények h a t á s nélkül m a r a d t a k , n e m volt k i r e hassanak, a t a l a j nem volt előkészítve.

K u l t u r á l i s légkör megteremtése elsőrendű f e l a d a t a ma minden köznevelési tényezőnek s ebből az A k a d é m i á n a k is ki kell vennie részét.

A népi demokrácia A k a d é m i á j a nem szorítkozhatik a tiszta tudomány, a specializált s z a k k u t a t á s művelésére. Foglal- koznia kell a tudományos eredmények népszerűsítésével is. Ezt nem lehet kontárokra és féltudósokra bízni. A l e g j o b b a k éppen elég jók rá.

Régebben, ismert p i r o s és zöld vászonkötésű sorozataival derekas m u n k á t végzett az Akadémia e téren is. H o g y ez abba-

(17)

m a r a d t , nagyrészben oka izoláltságának az utóbbi évtizedekben, s ennek folytán v á l t m i n d i n k á b b jogos és jogtalan, sokszor mél- t a t l a n támadások célpontjává. De csak eszükvesztett képrom- bolók hirdethették, hogy az Akadémia felrobbantása h a l a d á s volna. Hisszük, m a m á r felülkerekedett az a nézet, hogy ezzel pótolhatatlan erkölcsi tőke m e n n e veszendőbe.

A nemzet csak önmagát becsüli meg, h a nem enged elsor- v a d n i egy olyan intézményt, amelyet l e g j o b b j a i hoztak létre, hogy általa kifejezzék m a g a s a b b kultúra felé törekvésüket és a m e l y egy századon át híven teljesítette kötelességét.

Lehettek, voltak időnként méltatlan tagjai,' akik gátolhat- t á k ideig-óráig a fejlődést. De mindig volt elég tagja, m e r e m m o n d a n i : m a is ez a többség, a k i k előtt a z Akadémia legna-

gyobb korszakainak p é l d á j a lebeg, s akikben m e g is van a ké- pesség és a k a r a t , hogy ú j r a r é g i m a g a s s á g á r a emeljék.

Minthogy a kormányzat ismételten kifejezett j ó a k a r a t t a l az a n y a g i feltételek megadását kilátásba helyezte, az A k a d é m i a m ú l t j á h o z méltó jövője reményében nyitom meg 108. ü n n e p i közülését.

Főtitkári jelentés.

Ezévi nagygyűlését A k a d é m i á n k Eötvös Loránd emléké- nek szenteli, születésének százéves fordulóján. Azon ritka n a g y - s á g a i n k közé tartozik, kiknek tudományos érdemeit az egész közvélemény ismeri és elismeri. 1889-től 1905-ig, tizenhat éven á t elnöke volt az Akadémiának. Elnökeink soraÏÏân az első, a k i t közéleti h á t t é r nélkül, tisztán tudományos érdemei emeltek e r r e a polcra. F é n y k o r á t élte a k k o r a z Akadémia; t a g j a i n a k név- sora szinte csupa m a r a d a n d ó neveket mutat fel. Eötvös tudóshoz méltón jelölte meg az Akadémia céljait és feladatait. Széchenyi a l a p í t ó levelére hivatkozott, m e l y azt írta elő, hogy ezen m a g á - ban álló, csupán tudományos intézet „ á r t a t l a n tudományos fog- lalatosságait . . . m a g á b a n , csendben folytassa"; később hozzá- tette: „mákszemet mákszemhez hordva". I d ő n k é n t a körülmé- nyek szerint mégis más és m á s feladat lépett előtérbe. Az ala- pítás idején a nyelv kiművelése, az ötvenes években a t ö r t é n e t és irodalom m ú l t j á n a k felmutatása, erőforrásul. A nyolcvanas évek békés levegőjében Eötvös L o r á n d ismételten h a n g o z t a t t a :

„Akadémiánk fölvirágzása m a m á r különösen a szakszerű m u n - kásság fejlődésétől függ". M a g a j á r t elől példájával, mikor egész életét csendben k u t a t á s a i és n a g y felfedezései között töltötte.

A tudományos m u n k á t világ-közösségbe kapcsolódva t e k i n t i :

„Nem különböző tudományokon dolgoznak a nemzetek; egy a z

(18)

épület, melynek építésén m i n d a n n y i a n közreműködnek". „Csak a z az igazi tudomány, amely világra szól." K í v á n a t o s n a k tar- totta, hogy a t u d o m á n y m i n d e n ága lépést tartson a fejlődésben:

„ A t u d o m á n y nemtője c s a k ú g y nem h a g y j a magát i g á b a fogni, m i n t a költő Pegasusa. Azok, akik ezt tenni mégis szeretnék e a t u d o m á n y o k a t az a n y a g i hasznosság mértékével mérik, a h u m a n i s t i k u s t u d o m á n y o k rovására rendesen a természet- t u d o m á n y o k a t magasztalják. Észre sem veszik, hogy ilyenkor nem is ezekre, csak alkalmazásaikra gondolnak, a tiszta tudo- m á n y t pedig . . . haszontalannak mondják. Pedig t u d o m á n y nél- kül nincs gyakorlat". R á m u t a t o t t , hogy a z emberiség n e m azok- n a k köszön sokat, akik a bölcsek kövét meg a perpetuum mobi- lét keresték. „A tudományos törekvések meg nem becsülése — m o n d j a máskor — nemcsak az emberiség legmagasabb eszmé- nyét r o n t a n á le, hanem meddővé tenné m a g á t a gyakorlatot is."

„Munkásságát, mint mindenki, aki dolgozik, az Akadémia is bizonyos elzárkózottságban végzi." Tisztában van vele, hogy a csendes m u n k á t nálunk n e m sokra becsülik. „Nem v a g y u n k népszerűek —* mondotta — l á t j u k ezt egyrészt a közönyösségből, mellyel a nagyközönség és a s a j t ó t u d o m á s t vesz, h a vesz, a mi munkásságunkról, másrészt a majdnem gyermekesnek mondható örömből, . . . m i k o r a p r ó b a j o k érnek bennünket." Hozzáteszi:

„Más művelt nemzetek s o r á b a n is alig találunk egyet-kettőt, . . . mely ne neheztelne bizonyos mértékben tudós testületeire, ilyetén elzárkózottságuk m i a t t . Sajnos, h o g y így van, m á r azért is, mert a t u d o m á n y embere csak embertársainak elismerésében t a l á l h a t j a j u t a l m á t " . „Pedig ezek a csendes munkások azok, kiknek f é r f i a s a n k i t a r t ó szorgalmától egy nemzetnek műveltsége, gazdagsága s ezek által nagyrészben h a t a l m a függ." A tudo- m á n y művelése önfeláldozással jár. Elismerésre r i t k á n számít- hat, a hangos siker elkerüli. „Pedig kit n e kecsegtetne a siker v a g y az örökzöld babér." Csakhogy „a népszerűség oly kincs, melyet ép a z nem szokott megtalálni, a k i legtürelmetlenebbiil keresi". „A népszerűség t ü n d é r e még senkivel sem kötött élet- fogytáig t a r t ó hitvesi f r i g y e t . " Annál gyakrabban l á t o g a t j á k kétségek és csalódások. N a g y tudósa a m a g a szakjának, azt val- lotta: „ B á r m e n n y i r e fejlődnek is f i z i k a i ismereteink, mégis mindig oly feltevésekre f o g n a k támaszkodni, melyek tovább n e m bizonyíthatók". De mondotta azt is: „Nemes érzés és esz- ményi felfogás nélkül n e m létesült még semmi a földön". Ez a felfogás Eötvös József f i á r a vall, é p ú g y , mint ez a m á s i k gondolat: „A bizalom, a h i t n e m állnak erősen, h a csak a z okosko- d á s r a épülnek". F i a t a l k o r á b a n verseket í r t s a költői szemlélet később sem p á r t o l t el tőle, n e m egyszer ihlette elgondolásaiban.

„A titkok h o n á b a n többre m e g y a költő, m i n t a természettudós"

(19)

— mondotta. Megjelölte a különbséget: „A tudós is a fellegek- ben j á r néha, m i n t a költő, de meg t u d j a mondani mindig, mily m a g a s r a emelkedett".

A természet titkai előtt az a meghatottság f o g t a el, m i n t a költőt az elébe lépő gondolat előtt. Midőn i n g á j á v a l a Balaton jegén végzett kísérleteket, egy villanásra feltűnt előtte a jég és víz alatt a szem-nem-látta meder, mint Jóltainak a k o m á r o m i

földrengés leírásánál a D u n a fölemelkedett teknője.

Eötvös mondatainak e törmeléke is sok arany-szemcsével gazdag. E gondolatok sok tekintetben u t a t jelölnek A k a d é m i á n k elé ma is, sőt különösen ma, mikor a természettudomány tere a n n y i r a kibővült Akadémiánkban. Ép ily szükséges kiszélesíteni a szellemi tudományok körét. A tudományok ú g y egybe tartoznak, mint a kézen az u j j a k , egynek h í j a az egész kezet erőtle- nebbé teszi, e g y ü t t eszközei a munkának. A természettudomány közelebb hozza egymáshoz és ösztönzi a szellemtudományokat is, a társadalom-tudomány és közgazdaság egyenest a r r a v a n h i v a t v a , hogy a természettudomány gyakorlati eredményeit széjjelossza.

Az idei n a g y g y ű l é s épen ezt t a r t o t t a szem előtt. A nevek, melyekkel az Akadémia évkönyve most bővült, nagyrészt köz- ismertek, nem szorultak futólagos jellemzésre, az idő nem is engedné meg. A n y e l v t u d o m á n y i osztály tiszteleti t a g g á vá- lasztotta Schöpflin Aladárt, egy egész nemzedék méltányló kri- t i k u s á t ; levelező tagokká Gyóni Mátyást, a bizánci krónikák m a g y a r vonatkozásainak k u t a t ó j á t , Rubinyi Mózest, a nyelv- esztetika kezdeményezőjét nálunk, Hadrovits Lászlót, a szerb- horvát, Lakó Györgyöt, a finn-ugor nyelvek tudósát; a szép- t u d o m á n y i osztály rendes t a g g á Zolnai Béla 1. tagot, a korok lelkiségének feltáróját, levelező tagokká Keresztúry Dezsőt, át- fogó irodalmi kérdések vizsgálóját, Tolnai Gábort, irodalmi korszakok finom elemzéséért, Szabolcsi Bencét, a zenetörténet k i t ű n ő k u t a t ó j á t és íróját, W a l d a p f e l Józsefet, az irodalom- történet élesszemű búvárát, B o r b i r ó Virgilt, az építéstörténet kiváló szakértőjét. A bölcseleti és történeti osztály t. tagokká választotta Szladits Károlyt, r é g i kitűnő rendes t a g j á t , a jog- t u d o m á n y n a g y n e v ű m u n k á s á t , Lukács Györgyöt, az európai h í r ű bölcselőt és esztetikust, Molnár Eriket, a m a g y a r t á r s a - dalomtörténet mélyreható vizsgálóját, F o g a r a s i Bélát, az érték- elmélet s a módszertani problémák tüzetes elemzőjét. Levelező t a g o k k á M á t r a i Lászlót, filozófiai és kultúr-kérdések boncoló- j á t , Fiilep .Lajost, az olasz művészet és irodalom m a g y a r á z ó j á t , Szalai Sándort, a filozófia és a tudományos szociológia mun- k á s á t .

(20)

A természettudományi osztályokban ú j t a g o k : tiszteleti t a g Zechmeister László eddigi r. t a g ; rendes t a g Erdey- Grúz Tibor eddigi 1. tag, a I I I . osztály t i t k á r a , Baló József, a központi idegrendszer k ó r t a n á n a k k u t a t ó j a , Verő József, a mérnöki tudományok t a n á r a a Műegyetemen, Vadász Ele- mér, a föld- és őslénytan k u t a t ó j a , Alexits György, kiváló vizsgálatok f o l y t a t ó j a a halmaz-elmélet terén, H a j ó s György matematikus, Selényi P á l , sokoldalú fizikus, T ú r á n Pál, a tiszta m a t e m a t i k a művelője, B o g n á r Rezső, a szerves kémia munkása, R a p a i c s R a y m u n d , a m a g y a r f l ó r a tudósa, Ha- r a n g h y László, a kórbonctan művelője, Kerpel-Fróniusz Ödön gyermekgyógyász, Szentágothai J á n o s és Krompecher I s t v á n anatómusok, Gimesi Sándor, a növényélet k u t a t ó j a , W e n t I s t v á n és Lissák K á l m á n biológusok. — Az A k a d é m i a azzal a biztos reménnyel köszönti kebelében ú j t a g j a i t , hogy m u n k á s s á g u k a t ez A k a d é m i a körében f o g j á k folytatni, egész tudományos éle- t ü n k g a z d a g í t á s á r a .

Az utóbbi években szűkös a n y a g i viszonyai folytán az A k a d é m i a kevés jelét a d h a t t a m u n k á s s á g á n a k . Ülései komoly munkáról tettek bizonyságot, —• de n y i l v á n o s s á g r a ez n e m j u t o t t , k ö n y v k i a d á s a és folyóiratai szüneteltek, a n y a g i eszközök h í j á n . F e l a d a t á n a k tekintette mindig jeles m ű v e k jutalmazását, h a egyes t u d o m á n y á g a k művelésében hézagokat észlelt, pályázatok kiírásával igyekezett pótlásukról gondoskodni. Ma ez sincs mód- jában, mégis legalább elismerését k í v á n j a kifejezni egyes je- lentős m u n k á k i r á n t ; éripeket alapított, melyeket az idén ad ki először. A Nagy jutalom aranyérmével Moravcsik Gyulát k í v á n t a k i t ü n t e t n i , a bizantinológia m a g y a r vonatkozásainak eredmé- nyekben gazdag k u t a t ó j á t , az ezüst Marczibányi-éremmel pedig Ligeti Lajost, kiváló mongol és a f g a n i s z t á n i kutatásaiért. Az Arany János-ér met a korán elhunyt, kiváló Szerb A n t a l n a k n y ú j t j a , a Gyulai Pál-érmet Kozocsa Sándornak, „Az orosz iro- dalom m a g y a r b i b l i o g r á f i á j a " c. kötetéért. A n a g y nyelvtudós, Révai Miklós nevét viselő érmet В е к е ö d ö n nyelvtudományi m u n k á s s á g á n a k , a szintén nyelvészeti Sámuel-érmet H o r v á t h K á r o l y középiskolai t a n á r n a k . A jog- és történeti tudományok osztálya Szalay László-érmével Szladits K á r o l y t tiszteli meg, a Horváth Mihály-éremmel K o s á r y Domokos történettudós Kossuth-életrajzát t ü n t e t t e ki. A m a t e m a t i k a i és fizikai osztály a z Eötvös Lorándról nevezett é r m e t B a r n ó t h y Jenő- nek és nejének, F o r r ó Magdának, a kozmikus sugárzás je- les k u t a t ó i n a k , a Bolyai-érmet pedig H a j ó s György matema- t i k u s n a k a j á n l o t t a . A biológiai és orvosi osztály a Kitaibel- érmet Csiki Ernőnek, a m a g y a r o r s z á g i bogárvilág f á r a d h a t a t -

(21)

lan k u t a t ó j á n a k ítélte, a Semmelweis-érmet Gerendás Mihály- nak, a n a g y s i k e r ű kutatónak.

J u t a l o m b a n szokta részesíteni a z Akadémia évenként a nevelésügy n é h á n y érdemes m u n k á s á t ; e j u t a l m á t az a l a p í t v á n y elvesztésével s a j á t erejéből is f e n n t a r t o t t a , ameddig lehetett;

n é h á n y éven á t ezt is szüneteltetni volt kénytelen. Ezidén a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jóvoltából 16 érdemes t a n e r ő részesült ilyen erkölcsi és a n y a g i jutalomban, a júniusi összes-ülésen. Szintén régi szokás szerint k ö n y v j u t a l m a t j u t t a t az Akadémia kiváló egyetemi hallgatóknak.

A szabadságévek emlékére kitűzött két pályatételre jú- lius l - i g 7 p á l y a m ű érkezett; két pályázat meddő m a r a d t .

K á r , h o g y a jutalmazott érdemes munkák az Akadémia körén kívül jelentek meg, e g y részök egyenest külföldön; ilye-

nekből ered a z a félreértés, hogy egyesek szemében az Akadé- m i a működése meddőnek látszik s ezért, m i n t Eötvös mondotta, közönnyel v a g y rosszakarattal néznek reá. A rábízott j a v a k k a l az Akadémia a háborús években sem s á f á r k o d o t t rosszul, azokat a lehetőségig megőrizte. A háború k á r a i t ó l nem m a r a d h a t o t t ment, főkép a n y a g i a k b a n ; szellemi értékekben igyekezett meg- menteni, a m i t lehetett. A veszteségekről s azok lehető elhárítár s á r a irányuló intézkedésekről az A k a d é m i a folyvást tájékozva volt, közölte k á r á t a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal is. Legutóbbi üléséből az Igazgató-tanács bizottságot k ü l d ö t t ki, mely a most m á r végleg számbavehető k á r o k a t az Akadémia és a közvélemény m e g n y u g t a t á s á r a felülvizsgálja, a mentő in- tézkedésekkel együtt. A jelentést az Akadémiai Értesítő leg- közelebbi füzete közölni f o g j a .

Idei nagygyűlésünkön változás t ö r t é n t az Akadémia egyik fontos tisztségében. E l h a g y j a helyét Melich János f ő k ö n y v t á r - nok. Az ostrom idején a k ö n y v t á r értékeinek mentésében, azóta a k ö n y v t á r helyreállításának elindítása k ö r ü l sok érdemet szerzett. Az Igazgató-tanács, az egész A k a d é m i a s a j n á l a t t a l és ma- r a d ó tisztelettel kíséri távozását s azzal a reménnyel, h o g y a hi- v a t a l t ó l való megpihenés fokozni fogja nagyrabecsült tudomá- nyos m u n k á s s á g á t .

Helyére Keresztúry Dezsőt választottuk meg, aki m u n k á s és eredményes írói, t a n á r i és közéleti p á l y a tapasztalatait s a

f i a t a l s á g erélyét hozza m a g á v a l .

Midőn az esztendő eseményein végig gondolunk, feltűnnek előttünk kidőlt társaink a l a k j a i , kiknek m u n k á j a folytatóra v á r . Neveik, melyek nem m ú l t a k el velők, a következők: Szinnyei Ferenc, az irodalomtörténetnek, kivált a szabadságharcot kö- vető korszaknak jeles b ú v á r a ; Szidarovszky János, a z össze- hasonlító indogermán nyelvészet müvelője; Erdélyi László, régi

(22)

oklevelek hitelességének élesszemű vizsgálója, művelődéstörté- netünk adatainak lelkes g y ű j t ő j e ; Bálás P . Elemér, a m a g á n - jognak nemzetközileg elismert művelője, a kiskorúak védelme- zője; Vitális István, a földtan tudományának gyakorlati műve- lője, az ország szénkészletének felkutatása és megállapítása ál- tal. E g y cipruságat teszünk s í r j u k r a . Folyvást cseng fölöttünk a lélekharang: Successere novi, veteres m i g r a t e coloni. Előn v a g y holtan sorban elhagyjuk Helyünket, megértve a természet példáját, ahol ú j lomb h a j t a hervadó helyében.

Akinek ma emlékét ünnepeljük, Eötvös Loránd példája is bizonyság, hogy ami az egyén életében, m u n k á j á b a n érték volt, jnegmarad. Ebben áll az Akadémiának, ebben minden intéz- ménynek élete: egyesek halála — s örök v i r u l a t a a közösségnek.

Eötvös Loránd egyénisége és munkássága.

R y b á r I s t v á n r. tagtól.

Eötvös Lóránd a m a g y a r természettudománynak, köze- lebbről a m a g y a r fizikai tudománynak legnagyobb mestere.

Születésének századik évfordulója ünnepe a Magyar Tudomá- nyos Akadémiának, de ünnepe az egész m a g y a r nemzetnek is.

Eötvös nagyértékű alkotásaival hírt és dicsőséget szerzett a m a g y a r tudománynak, s ezzel n a g y szolgálatot tett az egész m a g y a r s á g n a k is. Még többen vannak az idősebb korosztály t a g j a i között, akik emlékeznek az ő személyére, de kevesen, m á r csak ketten élünk azok közül, akiket az a szerencse ért, hogy mellette évek hosszú során át dolgozva, tanúi voltunk tu- dományos munkásságának, láttuk, miként keletkeztek tudo- mányos problémái, hogyan oldotta meg azokat és ezek mellett az ő, m u n k a t á r s a i v a l szemben tanúsított közlékenysége foly- tán megismerhettük fennkölt egyéniségét, őt, az igazi n a g y embert. Megemlékezésemben szeretnék r á m u t a t n i arra, hogy mily harmonikus volt élete. Megmutatni azt, hogy minden cse- lekedetében, tudományos célkitűzésében, problémáinak meg- oldási módjában, előadásaiban, közérdekű beszédeiben épúgy, mint magánéletében, megnyilvánulnak azok az erős lelki t u l a j - donságok, amelyek egyéniségét alkották.

Eötvös ízig-vérig tudós volt. A, tudományos pálya n á l a nem eszköz, hanem cél, hogy valami hatalmasat alkosson, amely- lyel dicsőséget szerezhet és hasznára lehet hazájának. B á r kétségtelen, hogy családi otthonának magas tudományos lég- köre tudományos egyéniségének kialakulására nagy kihatással volt, de a tudós h a j l a m mégis veleszületett lelki tulajdonság,

(23)

n á l a egyike azoknak a titokzatos erőknek, amelyek az e m b e r t gondolataiban és cselekedeteiben egész életén át i r á n y í t j á k . Mint n a g y köztiszteletben álló család tagja, k u l t u s z - miniszternek, az egész o r s z á g b a n nagy megbecsülésben álló író, költő, politikusnak fia, a b b a n az időben könnyen érvényesül- h e t e t t volna, de ő nem a k ö n n y ű sikerekre törekedett, h a n e m o l y a n babérokra, amelyeket kizárólag s a j á t m u n k á j á v a l és ere- jével érdemelhet ki. B á m u l a t tölt el mindenkit, aki o l v a s h a t t a édesapjához írott leveleit, h o g y a pályaválasztás előtt álló a l i g 17 éves i f j ú , mily éleslátással és szilárd elhatározással t ű z t e ki életcélját. „Az ambíció és kötelességérzet" — í r j a — „ a m e l y nemcsak egy privilegizált nemzet, hanem a z egész emberiség i r á n y á b a n köt le, velem született; e két i n d u l a t o t kielégíteni és pedig kielégíteni úgy, hogy a mellett egyéni függetlenségemet is m e g t a r t s a m : életcélom, és eddig úgy t a l á l t a m , hogy annak leg- i n k á b b akkor felelhetek meg, h a tudományos pályára lépek".

A n a g y hazaszeretet, a kiolthatatlan tudományszomj, az akadályokat nem ismerő h a t a l m a s akaraterő voltak azok a vele- született misztikus erők, amelyek g y e r m e k - i f j ú korában t a l á n még csak ébredezve, tétován, de később a n n á l hatalmasabban, f a n a t i k u s erővel h a j t o t t á k őt a tudomány ismeretlen területeire az örök természeti törvények kiderítése és megismerése felé.

A t u d o m á n y iránti v á g y ó d á s a vitte őt Heidelbergbe, m a j d Königsbergbe, Helmholtz, K i r c h h o f f , F r a n z Neumann és B u n - sen, a fizika, illetve a kémia világhírű n a g y j a i mellé és „bol- dognak" érezte m a g á t „már a z é r t is, mert u g y a n a z t a levegőt szívhatta, mint azok a tudós férfiak, a k i k n e k híre oda vezé- relte". I t t m e g t a l á l t a mindazt, a m i t tudományszomjas lelke ke- resett. Különösen a szemináriumi gyakorlatok voltak áldáso- sak tudományos kiképzésében. Ismereteinek gyarapodása ön- bizalmát növelte és tudásának, a k a r a t e r e j é n e k gyönyörűséges érzése töltötte el lelkét, amikor első tudományos m u n k á j a elké- szült, s azt t a n á r a , Kirchhoff, külön dicséretben részesítette, m a j d mikor t a n á r a i elengedték kezét és a m a g a erejéből elindul- h a t o t t a tudomány ismeretlen t á j a i felé.

Gazdag ismereteivel hazatérve, rövidesen a budapesti egyetemen az elméleti, kevéssel később a kísérleti fizika t a n á r a lett, m a j d a M a g y a r Tudományos Akadémia is beválasztotta t a g j a i közé. Sikerei nem k a p a t t á k el. Mindezeket nem a m a g a érdemeinek tekintette. Akadémiai székfoglalójában í r j a : „ I f j a n , komoly a k a r a t t a l , de személyes érdem nélkül törekedtem h a - zánk tudományos m u n k á s s á g á n a k terére lépni, s előttem m i n - den a j t ó mintegy varázsszóra megnyílt, m i n d e n ü t t baráti k a - r o k r a találtam, melyek első lépéseim t á m o g a t á s á r a ajánlkoztak.

(24)

A szó, melynek ezt köszönhettem, boldogult atyám neve, e név, mely legnagyobb öröklött kincsem, s mely folyton a r r a int, hogy erre m u n k a által érdemessé v á l j a k " .

E fogadalom nála n e m könnyelműen kimondott puszta ígéret, h a n e m szilárd elhatározás, melyet ő a legnagyobb mér- tékben beváltott: örökéletű alkotásaival h í r t és dicsőséget szerzett az Eötvös névnek.

Eötvös igazi o t t h o n a a l a b o r a t ó r i u m volt. H a bezárult mögötte a laboratórium a j t a j a , megszűnt előtte a külső világ.

Nem törődve a külső élet z a j á v a l és eseményeivel, m i n d e n gon- dolatát csakis a megoldandó probléma kötötte le. S m i k o r ke- resve-kutatva a probléma megoldásának lehetőségeit, felvillant előtte a célhoz vezető gondolatnak m é g csak h a l v á n y fény- sugara, megindult a lázas munka, é j j e l e i t is nappalokká téve, heteken, sőt hónapokon á t szakadatlanul dolgozott, a m í g elju- tott a teljes megoldáshoz. Ilyenkor h a t á r t a l a n gyönyör és bol- dogság s u g á r z o t t arcáról, a földi boldogság legnagyobbika, mely csakis azoknak az igazi n a g y alkotóknak j u t osztályrészül, akik n a g y eredményeikhez m a g u k által kijelölt célkitűzéssel, s a j á t gondolatukkal, m u n k á j u k k a l és erejükkel minden mellékérdek nélkül, csakis az alkotás v á g y á t ó l h a j t v a jutottak el.

Eötvös csak r i t k á n lépett a nyilvánosság elé. Dolgozatai tömörek. Az olvasó sokszor nem is sejti, hogy egy-egy monda- t á b a n hosszú hetek, hónapok m u n k á j a rejtőzik.

Ez ü n n e p i ülésen n e m lehet célom, hogy Eötvös tudomá- nyos m u n k á s s á g á t értékének megfelelő részletezésben ismer- tessem, meg kell elégednem azzal, h o g y megállapítsam tudo- mányos k u t a t á s a i n a k i r á n y á t és v á z o l j a m vizsgálatainak leg- főbb eredményeit.

Eötvös idejében a f i z i k a i k u t a t á s i r á n y a mélyreható vál- tozásokon m e n t át. Tanuló korában és t a n á r i működésének elején hatalmas á t f o g ó elméletek alakultak ki, amelyek az e d d i g egy- mástól függetleneknek látszó jelenségeket s a szerteágazó fizikai t u d o m á n y t n a g y egységekbe foglalták. Ez elméletek kiépí- téséhez n e m állítottak fel hipotéziseket, hanem csak a r r a tö- rekedtek, h o g y a jelenségek törvényszerűségét m a t e m a t i k a i for- m á k b a öntsék. Ügy látszott, hogy a f i z i k a i jelenségek n a g y j á - ban m á r m i n d ismeretesek, s hogy a f i z i k a i tudományt m á r csak az elmélet v i h e t i előre. E z é r t a kísérleti kutatások c s a k a fizi- k a i állandók pontosabb m e g h a t á r o z á s á r a és főleg a r r a irányul- tak, hogy az elméletek érvényességét igazolják és h o g y az el- méletekből esetleg még kihozható eredményeket kibogozzák.

E k u t a t á s o k a t a z analizáló szellem jellemezte.

De a m u l t század k é t utolsó évtizedében és a jelen század elején a f i z i k a i k u t a t á s b a n mélyreható változás m e n t végbe.

(25)

Az addigi analizáló i r á n y t szintetikus v á l t o t t a fel, amely- ben az intuiciónak döntő szerep jutott. E k u t a t á s i módszer in- tuícióval megalkotott mechanikai elképzeléssel és értelmezéssel, mechanikai modellek mechanizmusával iparkodott a természet titkaihoz hozzáférni. Ez ú j i r á n y rendkívül termékenynek bi- zonyult. E g y m á s u t á n következtek a nagyszerűbbnél nagysze- r ű b b felfedezések és a fizikai t u d o m á n y p á r a t l a n u l álló szédüle- tes fejlődésében óriási jelentőségű és soha n e m remélt eredmé- nyekkel gazdagította a t u d o m á n y t .

Eötvös élénk figyelemmel és érdeklődéssel kísérte a f i - zika e fejlődését, de bármily csábítónak és sikeresnek ígérke- zett is, Eötvös n e m kapcsolódott be e kutatásokba. Pedig, h a megtette volna, bizonyosan itt is n a g y sikereket ért volna el. D e ő élete végéig h ű m a r a d t azokhoz a tudományos törekvésekhez, amelyeket tanárainál, az analizáló szellem legkiválóbb képvise- lőinél, K i r c h h o f f n á l , Helmholtznál és F r a n z N e u m a n n á l meg- ismert, Ez az analizáló szellem felelt meg legjobban az ő egyé- niségének is, amely mindenkor az örök igazság megismerésére törekedett, nem pedig olyanokra, amelyek feltevéseken a l a p u l - n a k , tehát változók. De szerény véleményem szerint lehetett ennek még más oka is. Eötvös, aki mások dolgaiba soha bele n e m avatkozott, aki mindenkor és mindenben csakis a m a g a gondo- l a t a i r a és erejére támaszkodott, az ő rendkívül finom gondol- kozásával képtelen lett volna bekapcsolódni mások által kezde- ményezett kutatásokba még a k k o r is, ha' ezek t a n u l m á n y o z á s a közben eredeti gondolatai származtak volna, m e r t úgy gondol- kozott, hogy az illetők a feladatokat m a g u k n a k tűzték ki és azokkal maguk a k a r n a k foglalkozni.

Eötvös m a g a kereste és tűzte ki problémáit, amelyeket előtte senki sem l á t o t t meg, amelyekre előtte senki sem gondolt.

Az a n y a g i részecskék között működő h á r o m erő: a kapilláris, a nehézségi és a földmágneses erő képezte k u t a t á s á n a k t á r g y á t . E három erő a n n y i r a természetes, megnyilvánulásaik a n y - n y i r a közismertek, hogy még a legnagyobb tudósok is elmen- tek mellettük a nélkül, hogy valami új, megoldandó kérdést ismerhettek volna fel bennük. Eötvös éles analizáló szellemének kellett jönnie, h o g y ott, ahol s e n k i semmi ú j a t m á r nem remélt, a t u d o m á n y n a k gazdag f o r r á s a fakadjon.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a p o h á r b a öntött víz fel- színe a pohár f a l a közelében felfelé görbül; h o g y vékony, ú. n.

hajszálcsövekben a víz nem áll egyenlő magasságban, h a n e m a n n á l magasabban, minél v é k o n y a b b a cső; hogy a közvetlenül a földre épített h á z a k falai nedvesek, mert a f a l a k hajszálrepe dései felszívják a t a l a j vizét; h o g y a szappanbuborék, a csepp a l a k j a gömbölyű s í. t.

(26)

Mindezek a jelenségek ú. n. kapilláris jelenségek. E je- lenségeket a folyadék részecskéi között működő vonzóerő, az ú. n. kohézió erő okozza. Ennek következménye, hogy a folya- dék felszíne olyan, m i n t egy kifeszített r u g a l m a s h á r t y a , amely össze a k a r húzódni. E z összehúzó erőnek mértéke a felszíni fe- szültség, a m i alatt é r t j ü k azt az erőt, amely a folyadékfelszín h a t á r v o n a l á n a k 1 cm hosszú d a r a b j á t hozza befelé.

Eötvös analógián alapuló okoskodással fontos összefüggést állapított meg a folyadék felszíni feszültsége, a folyadék mo- lekuláris viszonyai és hőmérséklete között.

A folyadékfelszínnek, e kifeszített h á r t y á n a k e n e r g i á j a van, a m i a b b a n n y i l v á n u l meg, hogy h a a folyadékfelszín ösz- szehúzódik, munka végzésére alkalmas. Nevezzük azt a z energia- mennyiséget, amely a k k o r a f e l ü l e t d a r a b r a esik, amely átlagban egyetlen egy molekulát borít, molekuláris felületi energiának.

Eötvös k i m u t a t t a , hogy a molekuláris felületi energia a hő- mérséklettel változik, de úgy, hogy e változásnak 1 C° hő- mérséklet emelkedésre eső értéke a folyadék a n y a g i minőségé- től független. Ez az ú. n. Eötvös-féle kapilláris törvény.

Az Eötvös-féle törvény n a g y analógiában van az általá- nos gáztörvénnyel, amely kimondja, hogy a gázok molekuláris t é r f o g a t i e n e r g i á j á n a k 1 C° hőmérsékletemelkedésre eső válto- zása m i n d e n gázra nézve ugyanaz. S í g y az Eötvös-féle törvény jelentősége a folyadékok esetében u g y a n a z , mint a m i az általá- nos gáztörvényé a gázokra nézve.

Eötvös e törvényének megállapításával kapilláris vizsgá- latait befejezte s azóta élete végéig kizárólag a nehézségi és a földmágneses erővel foglalkozott.

Nehézségi erő, v a g y egyszerűen nehézség a l a t t é r t j ü k azt az erőt, amelyet egy g r a m m tömegű test a vízszintes lapra

gyakorol. Ez az erő oka annak, h o g y a testeknek s ú l y u k van s hogy h a a testet eleresztjük, az a föld felé esik. E z az erő a földön minden testnek megszabja a helyét. A nehézségi erő a föld különböző helyein más és más. E változás azonban rend- kívül csekély: a vízszintes síkban cm-ként az egész nehézségi erő egy billiomoda. Tíz-százezerszer kisebb a legkisebb porszem sú- lyánál. E z az erőváltozás oly kicsiny, hogy senki sem gondolt ennek létezésére és a nehézségi erőt kisebb térben, például egy szoba terében, m i n d e n ü t t u g y a n a k k o r á n a k , 9/ZcLZ Я teret homo- génnek tekintették. Eötvös h a l h a t a t l a n érdeme, hogy észrevette e p a r á n y i kis erő jelenlétét és meg is tudott szerkeszteni egy olyan bámulatosan érzékeny készüléket, amellyel a nehézségi erő ezen változását nemcsak kimutatni, h a n e m pontosan meghatá- rozni is t u d t a . Ez a készülék a v i l á g h í r ű Eötvös-féle torziós inga.

E torziós inga szerkezete rendkívül egyszerű. M a g a Eötvös