kérdése s mindössze kétévnyi időszakban vizsgálva — m a g á b a n h o r d j a a n n a k • a veszélyét, hogy némely, a nagy egészben elhanyagolható, többé-kevésbé j e l e n t é k - telen részletkérdés itt a terjedelemnél fogva túlontúl erős hangsúlyt kap. A s z e r - ző e veszélyt általában, s a munka egészét tekintve következetesen kerüli el, k ü - lönösképp azokban a részletekben, melyek a szegedi p r o b l é m á k a t a magyarországi munkásmozgalom teljességébe ágyazva vizsgálják, s az országos szinten f e l v e t e t t kérdést mintegy helyi példán illusztrálva az arról kialakított, fogalmakat mélyítik, és árnyalják. Néhol azonban a nagy munkával felszínre hozott a p r ó adalékok, sod- r a magával r a g a d j a az írót, s oly kérdések bővebb fejtegetésére ösztönzi, melyek- egy nagyobb körben m á r nem lesznek hasznosíthatók.
A szerző által bemutatott jelenségek legfőbb tanulsága a látszólag pusztán g a z - dasági jellegű küzdelmek lassú á t h a j l á s a a politikai harcba, a szakmai szervezete- ken bélül és között erősödő munkásegység érlelődése .a forradalom i r á n y á b a - A tanulmányból kitűnőleg e folyamatban kiemelkedő szerepet játszanak a század- első évtizedének szóban forgó évei, s ez indokolja a r á j u k vonatkozó a n y a g ' ' k ü - lön közzétételét. Szeged ez időben sem tartozik az ország ipari jellegű v á r o s a i • kö- zé, s ezért a proletármozgalmak tipikus menetének iskolapéldájául aligha f o g h a - tók fel az itt tapasztalt jelenségek. Fontos szerepet játszik azonban a b u d a p e s t i - től meglehetősen eltérő s azzal kissé szemben is álló,, vidéki munkásmozgalom- történetében. A szegedi ipari munkásság forradalomhoz vezető ú t j á n a k alapos- vizsgálata tehát rendkívül jó szolgálatot tehet a n n a k érdekében, hogy egészséges- összhang alakuljon ki a magyar proletariátus történetének kutatásában. Az e r e d - mények csak e kétoldalú vizsgálódások nyomán tükrözhetik a tényleges . m a g y a r - országi helyzetet. (Acta Vniversitatis Szegediensis. Acta Historica. Szeged 1966.fr
KULCSÁR P É T E R
A SZEGEDI EGYETEMI KÖNYVTÁR ÚJ K I A D V Á N Y A I
A pedagógia forradalmi változásai (elméleti z gyakorlati útkeresései), az o k - tatási reformok tézisei szükségszerűen felvetik nülönösen a felsőoktatás (legkivált- képp a pedagógusképzés) szintjén. a könyvtrvak (elsősorban az egyetemi k ö n y v t á - rak) megnövekedett szerepét, eddig soha nem látott jelentőségét szocialista m ű v e - lődésügyünk rendszerében. Ezért örül b i t ü n k a k á r a legszerényebb vállalkozásnak, is, amely megerősít bennünket abban, hogy az ú j a t keresés izgalma, a k ö n y v t á r i hivatás biztonságosabb tudata, a mérlegkészítés igénye pedagógiai g o n d j a i n k s z e r - ves részeként jelenik meg, egyelőre kezdeményező' módon igényelve az e g y e t e m i oktatás, a pedagógia művelőinek figyelmét. Ezért is f o r g a t h a t j u k különös é r d e k - lődéssé1. a József Attila Tudományegyetem Központi K ö n y v t á r á n a k legfrissebb- kiauványait (szerkeszti: Havasi Zoltán). -
Az Acta Bibliothecaria sorrendben első f ü z e t e Német Zsófia t a n u l m á n y á t k ö z - li A szakirodalmi ismeretek oktatásának módszerei a felsőoktatási intézményekben címmel. A szerző nem először nyúl ehhez a témához. Néhány évvel k o r á b b a n (1963) á pécsi egyetemi könyvtár munkatársaként hosszan tartó vitát indított el hasonló tárgyú írásával a Felsőoktatási Szemlében. Akkori, t a n u l m á n y á t még azok:
is hálásan nyugtázták, akik azt hitték, hogy hazai vonatkozásban nyitott k a p u k a t dönget, miközben külföldi példákra hivatkozva a bibliográfiai ismeretek, a; s z a k i r o - dalom-kutatás alapvető ismereteinek az egyetemi képzésben biztosított. e l i s m e r - tetését szorgalmazza. A kapu sajnos még m a is nehezen nyílik! Nagyon időszerű tehát a téma újrafogalmazása. Egyetemi könyvtárosaink és persze közművelődési könyvtárosaink a megmondhatói, mennyire szükség volna arra, amit N é m e t h Z s ó - fia ajánl, aminek hasznosságáról nemcsak elméletben, gyakorlatban is m e g g y ő - ződött. Javaslataival nem áll egyedül, csak éppen az általános megvalósítás f e l - tételei késnek, fittyet hányva a felsőoktatási r e f o r m téziseire. Egyetlen k i e g é - szítő-módosító észrevételünket tennénk csak szóvá. A könyvészeti ismeretek o k t a - tását (amint ezt már Barcza József is megfogalmazta a Felsőoktatási Szemlében éppen Németh Zsófia korábban említett t a n u l m á n y á h o z kapcsolódva) talán n e m is az egyetemen; hanem a középiskolában kellene kezdeni: Nem külön t a n t á r g y - ként, csak a legszükségesebb praktikus ismeretek elsajátítására törekedve. ..Ami pedig a felsőoktatási-intézményeket illeti? . J ó lenne, ha a diplomakiosztás u t á n egyre kevesebb hallgató büszkélkedhetne azzal, hogy éppen csak beiratkozott az egyetemi könyvtárba.
316.
A második tanulmányt Szentirmai László írta Olvasáselemzés és néhány kö-
•vetkeztetés egyetemi hallgatóknál két felmérés alapján. Az olvasásszociológia, m i n t a művelődésszociológia egyik területe nem nagy múltra tekinthet vissza ha- zánkban. Szerzőnk éppen ezért nem csupán a hazai művelődésszociológia anyagára,
•épít, hanem fölényes biztonsággal kalauzolja az érdeklődő olvasót a rendkívül gaz- d a g külföldi szakirodalomban is. A körültekintő módszerrel végzett felmérés célja a n n a k vizsgálata, hogyan segítheti' az egyetemi könyvtár a hallgatók tanulmányi m u n k á j á t , hogyan elégíti ki önszorgalmú érdeklődésüket. A beérkezett válaszok cso- portosítása u t á n kissé lesújtó a következmény: a megkérdezett hallgatók jelentős ré- szének olvasási szokása alig fejlődött (vagy „egyáltalán nem fejlődött"?) az. egye- temi, főiskolai évek alatt. Nem t u d j u k megítélni e megállapítás teljes igazságát,
•ehhez talán a hallgatók középiskolai olvasási szokásaira is figyelnünk kellett volná;
de ha csak részigazságot fogalmaz meg, akkor sem szabad hallgatni róla.
'Nóvák Ákos á Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának alapítása és működé- sének első évei c. tanulmánya érdekes könyvtártörténeti munka. A felszabadulás óta Nóvák Ákos kísérli meg először a szegedi egyetemi könyvtár működése kez- deti korszakának értékelését. Bibó István 1933-ban írt dolgozatán kívül könyvtári
iratanyagokat, egyetemi évkönyvek adatait hasznosítja, miközben b e m u t a t j a az alapítás körülményeit, a Kolozsvárról áttelepített egyetem és a könyvtár kapcsola- tát, elemzi a könyvtárvezetés helyzetét, az állománygyarapítás, a feldolgozás és az
•olvasószolgálat rendjét, a könyvtárközi kapcsolatokat. Csak sajnálhatjuk, hogy a beiratkozott olvasók számáról, a helybenolvasásról, a kölcsönzési forgalomról úgy- szólván semmi adat nem állt a szerző rendelkezésére. (A kimutatások feltehetően el- kallódtak.) Mégis érdemes talán megemlíteni — egyetlen hozzáférhető adatként —, hogy 1922-ben mindössze 356 kötetet adtak kölcsön. A tanulmánynak kétségkívül
•egyik legfontosabb, továbbépíthető tanulsága az lehet, hogy a Somogyi Könyvtár
••és az Egyetemi Könyvtár kapcsolatai ekkor különösképpen az egységes városi könyvtárszervezet kiépítését sürgethették volna. Hogy ez az egységes szervezet miért n e m születhetett meg, arra csak az akkori kultuszminiszter elvi állásfogla- lásai a d h a t n á n a k választ. (Acta Bibliothecaria. I—Ill. Szeged 1966.)
FAZEKAS ISTVÁN
ÖTÖDÉVES A SZEGEDI EGYETEM
Ötödik évfolyamát kezdte meg idén j a n u á r b a n három szegedi felsőoktatási in- tézmény oktatóinak és hallgatóinak lapja, a haladó szellemiségű dél-magyarországi
•egyetemi sajtó mai, modern örököse, a Szegedi Egyetem. Kéthetenként jelenik meg, példányszáma kétezer-nyolcszáz, s hat oldal áll a belső és külső m u n k a t á r - sak, valamint az alkalmi cikkírók rendelkezésére. S egyik fontos és izgalmas fel- adata az irodalmi nevelés.
Szinte missziószerűen kutatott és kutat, fel, irányított és irányít fiatal tehet- ségeket, s vált már kezdettől fogva műhelyévé-fórümává azoknak a hallgatóknak, .akik tanulmányaik mellett írással foglalkoznak, s talán épp az egyénivé növés
bonyolult, érzékeny folyamatait élik át.
Kezdetben egész oldal, az Egyetemi Szép Szó biztosított nyilvánosságot ígére- tes és kísérletező kedvű, érett és eszmélkedő, de mindenképp figyelemre érde- mes művek szerzőinek: Rigó Bélának. Kassai Kelemen Jánosnak, Veress Miklós- nak, Szepesi Attilának és másoknak. Egymás mellett közölte — a partnerkeresést és az irodalmi társa találást demonstrálón — az „Égess !"-kör tagjainak írásait, sikeres szerzői estjeikről pedig elemzéseknek, kritikáknak adott helyet — további vitákat provokálva, szempontokat felvetve.
Majd, az Egyetemi Szép Szó szerepét különböző rovatok vették át. Ihletett műveket publikált tavaly a karácsonyi Csillagszóró. Még korábban, az Egyete- mista költők-rovatban mutatkozhattak be — két-három vers, foto és néhány soros
•önéletrajzi vallomástól kísérve — fiatal pályakezdők.
Hosszabb ideje egy inspiráló, a leírt szóért közösségi felelősséget ébresztő és a tehetséges embereket összefogó alkotókör m u n k á j á t is pótolva foglalkozik a lap gondolataikat, érzéseiket felmutatni akaró egyetemi és főiskolás diákokkal. Per- sze, . a fejlődés örök szokása szerint az igazán tehetségesek — többen már újság- írókként dolgozva, vagy kötetet előkészítve — túllépnek keretein. Ugyanakkor
•egy kissé mindig, meg kell hogy m a r a d j a n a k — tömörségben, őszinteségben és a korszerűség igényében — a Szegedi Egyetem szerzőinek és neveltjeinek.
GÉZA FERENC 317.
