Társadalomrajzi feladatok az Alföldön

(1)

X

EGYETEMI

B E T H L E N G Á B O R K Ö R ( K O L O Z S V Á R - S Z E G E D ) K I A D V Á N Y A I .

Szerkeszti: B U D A Y G Y Ö R G Y .

7.

Dr. SZOMBATFALVY GYÖRGY

Társadalomrajzí feladatok az Alföldön.

I V wíkSYAR ^ H H t P ^ H g

•1VTARA

SZEGED, 1929.

A „STUDIUM" könyvesbolt lőbizománya. (Budapest, IV., Muzeum-körut 21.)

(2)

- . - . . .

. . .

SZTE Egyetemi Könyvtár

J000942715

Dr. SZOMBATFALVY GYÖRGYNEK, a Magyar Társadalomtudományi Tár- sulat főtitkárának, a »Társadalomtu- d o m á n y « szerkesztőjének a szegedi Bethlen Gábor Kör vílaestélyén tartott

bevezető előadása.

X 23 971 6

(3)

Mikor azt a megtisztelő felszólitást kaptam, hogy programmját adjam annak a szép munká- nak, amely az Alföld népe társadalmi állapotának - tanulmányozását tűzte célul, tisztában voltam az- zal, hogy egy órai előadás keretében nem me- ríthetem ki a feladatkomplexum minden rész-

letét.-^:Ha teljességre törekszem, szükségképen csak vázlatot adhatok, száraz, semmitmon- dó tárgyfelsorolást, ami aligha szolgálná előadá- som célját. Inkább válogatok tehát, a legfontosabb társadalmi tényekre szorítkozom s azokra a szem- pontokra igyekszem rámutatni, amelyeket a szoci- ográfus munkájában eredményesen alkalmazhat.

A szociográfus társadalomrajzot ad, vagyis a társas emberi szervezetekről (család, nép, nemzet,»

község, egyház) és szervezkedésről (munkaközös- ség, párt, üzem) konstruál jellegzetes képet, az em- bernek folyton változó kapcsolatairól, a szerveze- tekben és szervezkedésekben működő erőkről. Ez bizony nehezebb feladat, mint kézzelfogható, alig vagy csak lassan változó tárgyról adni hü ábrázo- lást.

A társadalmi jelenségek vizsgálata két egymást kiegészitő szempontból történhetik: 1. A társadal- mi szervezet vagy szervezkedés alkatának, a tár- sas összefüggések szövődményének, egyensúlyi helyzetének vizsgálata, az, amit statikai vizs^

gálatnak nevezhetünk. 2. A társadalmi szervezet vagy szervezkedés működésének a társadalmi funkcióknak vizsgálata, vagyis a dinamikai vizs- gálat A szociografusnak mind a kettőnél szem

(4)

előtt kell tartania a társadalmi organizmusok és organizációknak azt az alapvető tényét, hogy minden szervezet és szervezkedés az életérdekek bi- zonyos csoportjának szolgálatában álló ikülönös cél vagy egész célkomplexum megvalósítására hi- vatott, valamint azt, hogy ezek működése egymás- ra kölcsönösen hat. Tehát nem csupán a társas alakulatok alkatát és működését, hanem ezek köl- csönhatását is ismernie kell.

Amit eddig mondottam, valamennyi társada- lomrajzra vonatkozik. Az alföldi szociográfiának azonban különös feladatai vannak, amelyek a Szegedi Alföldkutató Bizottság társadalomrajzi szakosztályának feladatát jelentőségében fokoz- zák. A nagy magyar Alföld kezünkben maradt ré- sze (Budapest nélkül) a csonka hazának kö'zel fe- lét teszi, ahol az egész magyarságnak egy harmad része, közel 3 és félmillió ember él. Ez a terület nem csak természeti adottságai, hanem a társa- dalmi fejlődés tekintetében is különbözik az or- szág más vidékeitől, aminek jórészben a török hó- doltság az oka. Itt 3.500.000 ember 800 község- ben éi. mig az ország többi részén ugyanennyi ember 2600 községi szervezetet tart fenn. Az Alföl- dön a lakosság többsége 3—6000 lelkes, vagy még nagyobb községekben lakik, másutt az 1—>2000 lélekszámú község az uralkodó tipus, ami már magában is egészen más társadalmi életviszonyok- ra utal. Ehhez járul az Alföld különleges telepü- lése, a mult század közepe óta rohamosan terjedő tanyarendszer, amely az alföldi népesség egyhar- mad részét, több mint egymillió magyart társadal- mi izoláltságra kárhoztat. Más földrajzi helyzet, más etnikai összetétel, eltérő történelmi fejlődés magyarázza az alföldi magyarság különleges tár-

(5)

sadalmi viszonyait s gazdasági és müvelődésbeli elmaradottságát. Ennek a nagyjában ismeretes ténynek alapos -feltárása az alföldi szociográfia egyik legfontosabb feladata.

Tévedés volna azt gondolni, hogy ez egy-egy szűkebb alföldi vidék feldolgozásával megoldható volna. Az Alföld maga sem homogén társadalmi terület. Hogy csak a legélesebb különbségre utal- jak, a tiszaháti magyarság egészen más. mint a hajdúsági, vagy a nagykun, vagy a jász. Más a dunamenti magyar, más a csanádi és más, mond- juk a hevesi vagy a bodrogközi. A faji összetétel- ben rejlő külömbségek a fejlődés külömböző ut- vonalával együtt adják a kulcsát az Alföld szociá- lis tarkaságának nyelvi, vallási, települési, gazda- sági különbözőségének. Tüzetes részletkutatások nélkül nem lehet tudni, hogy az egyes vidékek más és más műveltségi foka milyen mértékben ve- zethető vissza a talajviszonyokra és más termé- _ szeti adottságokra, mennyiben az ethnikai ténye- zőkre a birtokviszonyok aránytalanságaira s a tár- sadalmi fejlődés szempontjából fontos egyéb kö- rülményekre. Pedig e vizsgálódások nem csak mint a tudományos megállapítások anyagi bázisa fon- tosak, hanem a magyarság egészséges fejlődése, tehát gyakorlati érdek szempontjából is, mert elő- mozdítja az Alföld fejlődésbeli elmaradottságá- nak eltüntetésére a magyar társadalom nivellálá- sára irányuló törekvéseket. A helyi vezetés, igaz- gatás ép ugy hasznát veheti majd az Alföld tár- sadalomrajzi kutatásának, mint a messzebbmenő célkitűzéssel dolgozó és az állami pénzek felhasz- nálását megállapító kormányzat és törvényhozás.

A komoly számbavételt igénylő szociográfiá- nak azonban alapos és tárgyilagos munkát keli vé-

(6)

geznie. Tervszerű és módszerében is kifogástalan, hosszú munkálat nélkül érett megállapításokra nem lehet számítani. Az Alföld egészere vonatko- zó eredmények feltétele a községekben végzett részletmunka és ezzel párhuzamosan az egyes kü- lönleges kérdések vizsgálata. Nem szükséges minden falut feldolgozni, mert az Alföld szociográ- fiája nem összege az Alföld 800 községe tár- sadalomrajzának, hanem csak a jellegzetes köz- ségek szociográfiái főeredményeinek egységbe foglalása. Szükséges tehát, hogy a vizsgálatok tí- pusok szerint történjenek, még pedig minden szempont és mozzanat megkapja a maga képviselteté- sét. Hogy példákat soroljunk fel, a kishatáru, né- pes község, a nagyhatáru latifundiumos község, a nagyhatáru parasztbirtokos község, a telepes köz- ség, a városhoz csatlakozó község, különböző val- lású, anyanyelvű község, a tanyaközség stb. vizs- gálata más-más tanulságot fog nyújtani. Néhány község egyező eredménye módot fog nyújtani az okozati összefüggések biztos megállapítására. De szükség van a speciális kérdéseknek pl. a települési viszonyok hatásának, egyes gazdasági kategóriák szociográfiájának, életszinvonalvizsgálatok ered- ményeinek ismeretére is, amelyekhez szükség ese- tén a községek egész sorában kell a kutatónak adatokat gyűjtenie. A helyi szociográfiák és a probléma-vizsgálatok egymást kiegészítve fogják az összefoglaló szociológus számára az általános érvényű megállapítások megtételét lehetővé tenni.

Van-e biztos, bevált módszere a szociográfiái vizsgálatnak ? Erre határozott igen-nel ez idő szerint még nem válaszolhatunk. A száz éves szocio- lógia csak az utóbbi években kezdi igazán felis- merni a szociográfia jelentőségét. Sokáig néprajzi

kuriózumokra támaszkodtak és a törtenelemre, a mely maga is keresi igazi tárgyát és ehhez igazodó

(7)

módszerét, vagy a statisztikára, amely magában csontvázszerű és társadalmi szempontok nélkül' élettelen lévén, a szociológia fantáziát nyert, mi- közben a számadatok ösztövér váza köre felrajzol- gatta a husréteget. Ez azután a célzatosságnak tág kaput nyitott s a tárgyi megismerést nagyon ke- véssé szolgálta. Sok kudarc után jutott a szocio- lógia a szociográfia megbecsüléséhez, sok tapasz- talat árán vált óvatossá a módszerek alkalmazá- sában.

A társadalomvizsgálat a társadalom termé- szetének megfelelően részint statikai, részint pedig dinamikai jelenségekre irányul, azaz a társada- lom alkatának és a társas működésnek vizsgála- tára. A kettőnek legszorosabb harmóniában kell lennie, hiszen a társadalom alkata és funkciója is állandó kölcsönhatás eredménye. A falukutatónak tehát mindenekelőtt ismernie keli a falu társadal- mának összetételét. A népesség száma, a nemek, a kor, nyelv, vallás, foglalkozás, családi állapot, , iskolázottság szerinti megoszlás, egészségügyi, gazdasági, települési viszonyok, lakásviszonyok adják a fő adatait a falu szociális állapotának.

Ezek jórészben demográfiái adatok, amelyeket a tiz évenkint tartott népszámlálások pontosan meg- állapítanak. Ezek községenkint közzé is tétetnek.

Az emiitett adatok alapján azonban még nem lehet megszerkeszteni a falu szociális helyzetképét, mert erre csak a dinamikai tényezők ismerete ké- pesít. Ezek már nehezebben hozzáférhetők, mert nem pillanatnyi állapotra, hanem az időben végbe- menő változásokra vonatkoznak. A statisztikai adatok időbeli eltérései, tehát a népszámlálási ered- mények több évtizedre visszamenő sorának egy- másmellé állítása, a demográfiái grafikon megszer- kesztése már mutatja a dinamikai tényezők, a tár- sadalmi erők hatását. De vannak ezenkívül is sta-

(8)

tisztikai adatok a falu társadalmi diamikájának ismeretéhez: a népmozgalmi, vagyis a születések, házasságkötések, halálozások adatai, az egészség- ügyi, községháztartási , tanügyi, gazdasági stb.

adatok, amelyek évről-évre figyelemmel kísér- hetők.

A statisztikai adatok ismerete mellőzhetetlen, azonban használatuk sok tájékozottságot és körül- tekintést követel. Az adatok értékeléséhez, a statisztikai adatok gyűjtésének, a statisztikai felvé- telnek ismerete is szükséges. Az a körülmény pl., hogy a népszámlálás december 31-i állapotot tün- tet fel, számbaveendő a bel- és külterületi népes- ség megállapításánál, mert sok helyütt a tanyák csak tavasztól őszig népesek, télen csak egy-egy tanyás ta,rtózkodik kint. Úgyszólván minden adat- nál szükség van annak gondos mérlegelésére, mert csak igy válik a helyes ismeretszerzés eszkö- zévé. A statisztika csak a mennyiség tekintetében lehet pontos, a minőséget nagyon szük határok között tudja rö'gziteni. Ezt a szociográfus vizs- gálódásainak kell pótolnia. Az átlagszámok inkább elmossák, mint megvilágítják a jelenségek jelle- gét, ezért a szociografusnak a lehetőségig vissza

kell mennie az ősanyaghoz, a részletadatokhoz, sőt, hogy a jelenségek okait megismerje, ennél is tovább kell mennie, az esetek vizsgálatáig. A kez- dődő egykét például a statisztika nem tudja meg- állapítani, mig a nép között élő élesszemü meg- figyelő igen. Az egyéni adatgyűjtésnél azonban teljes tárgyismeretre, hosszas megfigyelésre és sok adatra van szükség.

A strukturális — statikai — társadalomvizs- gálatnak és funkcionális — dinamikai — vizsgá- latnak külön-külön, de az állandó kölcsönhatásra folytonos tekintettel kell történnie. így nyer a .statisztikai kép szürke számadata jelentőséget, mond-

(9)

hatni helyi értéket s igy lesznek a társadalom élet- folyamataira tett megállapítások Reális számok- kal ellenőrizhetők. Egy család struktúrájáról csu- pán a családtagok száma alapján keveset tudha- tok. A 8—10 tagu család erős és egészséges, ha szelleme jó, tagjai egészségesek, kitartó munká- sok. Viszont 4—5 tagu család lehet széteső, gyen- ge, ha az apa vagy anya nem tudja feladatát megoldani. Egy agrárközség kis határral, mint pl.

Magyardombegyházán 191 kat. hold területen 680 lélekkel beteg strukturáju, mig pl. Albertfalva kisebb területe és lakossága dacára egész-

séges, mert Budapesttel való szoros kapcsolata biztosítja megélhetését. Alkati betegségről beszél- hetünk azoknál a városoknál is, amelyek roppant határuk népét nem tudják egészségesen, igényei- ket kielégítő módon igazgatni, vagy azoknál a fal- vaknál, amelyekben a sokszor többségben levő külterületi lakosságnak a képviselőtestületben nincs megfelelő képviselete.

A funkcionális vizsgálat lényegében életfo- lyamatokra vonatkozik, ezért figyelmét a fejlődés- re kell irányítania. Család, község, osztály, nemzet mind lehet fejlődő, stagnáló és hanyatló. Min- den ¡társadalmi szervezetnek vagy társas alakulat- nak megvan a maga célja, hivatása, amelynek be- töltése társadalmi működés. Mennél teljesebben, eredményesebben tölti be hivatását, annál egész- ségesebb és fejlődőbb a szervezet, mennél kiha- gyóbban, a célnak mennél gyakoribb szem elől té- vesztésével, annál betegebb, hanyatlóbb. A cél- gondolat ereje, hatékonysága a fejlődés, a belső életerő igazi fokmérője, ezt kell a társadalomvizs- gálónak megfigyelnie. Ha összefüggéseiben látja a társas jelenségeket, akkor nemcsak a fejlődés irá- nyát és mértékét fogja látni, hanem az azt előidéző

vagy gátló tényezőket is. Látni fogja, hogy egy-

(10)

oldalú, hirtelen támadt fejlődésről van-e szó, vagy szerves, mindenirányu fejlődésről.

Az alföldi falukutatás épen ezen a ponton vá- lik gyakorlati jelentőségűvé, hiszen az Alföld fej- lődésbeli elmaradásának kiküszöbölése az alföldi problémák azonos célja. A török világ hatása, uj települési formák, az Alföld geográfiái és etnikai képének alakulása mind a fejlődés szempont- jából vizsgálandók. Ezek a szociális alakulatoknak

js alapvető adottságai, de maguk a társas jelen- ségek pl. a községi élet, egyes vidékek gazdasági élete stb. szintén mind a fejlődés szempontjából eiemezendok ki és f'oglaiandók szociográfiái egy- ségbe.

A legsajátosabb alföldi probléma, a sokat vi- tatott tanyakérdés is az Alföld fejlődése szem- pontjából vizsgálandó. Sikerül-e az Alföldnek be- hoznia fejlődésbeli késedelmét, igen nagy részben azon fog megfordulni, hogy az egyes városok és községek vezetői idejében jutnak-e annak belátá- sára, hogy a külterületeken élő egymilliónál több

magyart nem szabad a belterületi, lakossággal szemben másodrangú polgárnak tekinteni, hanem hozzá kell juttatni minden gazdasági, müvelődés- beli, egészségügyi és közigazgatási szükségletének kielégithetéséhez. A szociografusnak tehát ha a fejlődés szempontjából figyeli a társadalmi szervezetek működését, meg kell vizsgálnia, hogy a közadók és közjövedelmek felhasználásával a ta- nyai lakosság szükségleteit olyan mértékben igye- keznek-e kielégiteni, mint a többi lakosokét? Ahol pedig ez a nagy távolságok miatt alig lehetséges, vagy ahol a város, község vezetősége nem tud az igazság és méltányosság, e magaslatára emelkedni, ott vizsgálni kell, hogy az Önálló községgé alaku- lásnak megvannak-e a feltételei? Az ilyen vizs- gálódások nagyban előmozdíthatják annak a be-

10

(11)

látóbb közfelfogásnak kialakítását, hogy az egész, séges fejlődés a mai monstrumvárosok és községek határából önálló falvak kihasitását kívánja. Ilyen közszellem nélkül a városvezetők nem cseleked- hetnek lelkiismeretük sugallta szellemben, sem abban, hogy közszolgáltatásokban hiven vissza- szolgáltassák a nagy messzeségben sínylődő lako-<

sok keserves adófilléreit, sem abban, hogy az ön- állósulási törekvések gátjainak elhárításával te- gyék lehetővé a pusztai lakosok boldogulását. E belátás előkészítése az alföldi szociográfia tárgyi- lagos munkájának egyik legszebb gyümölcse lesz.

A tanyakérdés egyébként is nagy figyelmet érdemel és tömérdek részletvizsgálatot igényéi.

Csak a vizsgálatok után lehet megalapozottsággal válaszolni arra az alapvető kérdésre, hogy a ta- nyás település gazdasági előnyei megérik-e azt az áldozatot, amelyet e település kulturális, egész- ségügyi, igazgatási hátrányainak leküzdésének költségtöbblete jelent?

A falu társadalmának kutatója nem hagy- hatja figyelmen kívül a legkisebb társadalmi egy- ségnek : a családnak vizsgálatát. Egészséges tár- sadalom csak egészséges családon épülhet. Milyen

a család állapota, milyenek életfunkciói erkölcsi és milyenek gazdasági tekintetben; ezt kell a falu- kutató szociografusnak vizsgálnia. Az erkölcsi mozzanatoknál a párválasztás, a házastársak kö- zötti viszony, a gyermekről való felfogás és gon- doskodás, az anyai és férji hivatás felfogása, az öregek befolyása, családi helyzete, az anyagi moz- zanatok jelentősége lesznek elsősorban a megfi- gyelés tárgyai.

A falusi kisiparosok és a nagy agrártömegek különböző rétegeinek életszivonal-vizsgálata a íalu-szociografia olyan feladata, amelynek fontos-

U

(12)

Bága túlnő a társadalomtudomány érdekkörén.

Háztartási statisztikai felvételekre van szükség a nép minden rétegéből. E felvételeket úgyszólván csak maga a családfő végezheti. Megbízható, teljes, egész évre szóló háztartási naplókra van szükség. A falukutató maga csak nagy körvona- lakban rekonstruálhatja egy-egy családnak évi költségvetését, a termelés és fogyasztás hű és rész- letes képét csak a gazda szorgalmas feljegyzései nyújthatják. Az alkalmas személyek felkutatása és az ösztönzés a falukutató feladata, amelynek eredménye őt is jutalmazza. Minél több egyidejű és lehetőleg egy társadalmi erejű egyén háztartási naplója készül, annál biztosabb eredményt nyújt a feldolgozó szocicgrafusnak. Külföldön ezerszám«

ra készülnek a gazdasági statisztika céljait szol- gáló családi háztartás felvételei, bizonyára a magyar nép értelmi ereje sem fog ilyen kísérletek- nél csődöt mondani.

Az óletszinvonal-ívizsgálat a társadalompo- litika igen fontos részének, az agrárpolitikai célki- tűzéseknek lesz becses alapja. Különösen, ha a szocicgrafusok itt is megtalálják a kapcsolatot a strukturális és funkcionális jelenségek között vagyis le tudják mérni egy-egy gazdasági kategó- ria életerejét abból a nézőpontból, hogy a fejlődés milyen lehetőségeit rejtik magukban arra az eset- re, ha gazdasági terjeszkedésük mesterséges gátjai eltávolíttatnának. Ez tagadhatatlanul a legnehe- zebb, a legkényesebb feladat, erre csak a nép igen alapos, nagy életismerettel biró megfigyelője vál- lalkozható. A szociográfia itt rálép arra a terü- letre, amelyet egyébként minden vonatkozásában állandóan súrol; a szociálpolitika területére. Itt már a célgcndolat fénye világol, amelynek suga- rait a szociográfia egyébként sem nélkülözheti.

Egyéb vizsgálatainál is állandóan ott az a gon-

12

(13)

ciolat: vájjon az egyes társadalmi szervek, alakulatok alkata és működése mennyiben szolgálják s miképpen valósítják meg feladatukat? A szocio- gráfiái vizsgálatnak iránytűje ez a célszerűségi, tehát gyakorlati, mondhatnók politikai (család- politikai, községpclitikai, gazdaságpolitikai, nem- zetpolitikai) szempont: miképpen viszonylik a tár- sadalmi jelenség a társadalmi fejlődés érdeké- ben? így kerülnek a szociográfiába olyan tények, amelyek már nem társadalmi jellegűek, a föld, a terület, a talajminőség, a közlekedési utak, stb., mint a társadalmi fejlődés alakulásának külső, de sokszor irányító befolyást gyakorló tényezői. Már a társas alakulások közelebbi tényezői a népsűrű- ség, a települési forma és helyzet, faji összetétel, nyelvi, vallási homogenitás, vagy kevertség, a földbirtokviszonyok, mint a társadalom termelő munkájának lehetőségeit megszabó helyzet. Telje- sen a szociális megismerés tárgyai a nép lelkülete (alaptermészete), erkölcsisége (családi,- közéleti, gazdasági), szorgalma, vallásos élete, szociális ér- zéke (szervezőképesség, szervezhetöség, közérdek, hazaszeretet, politikai érzék), érteimi és kedély- éjete, kulturája A községek csak látszólag egyfor- mák. A különböző mult. más-más adottságok és lehetőségek úgyszólván minden községet önálló egyéniséggé formáltak. Az egyezések, a közös vo- nások megállapítása éppen olyan fontos, mint az eltérések, a falu individualitásának ismerete. Az állandóbb jelenségek épp ugy, mint az egymást Lövető változások rendje és oka, tanulságot rejte- nek számukra.

A községek szociográfiai képe mellett igen be- csesek lesznek az egyes részletkérdésekre vonatkozó kutatások eredményei. Igen fontos volna végre ala- posan ismerni az egyke fellépésének és terjedésének feltételeit és folyamatát annak gazdasági, vallási,

13

(14)

társadalmi vonatkozásait, pszichológiai fázisait. A felekezeti, faji ellentétek, az osztályszellem kiélező- dése, egyéb meghasonlottság, mint elég sürün észlel- hető kóros jelenségek szintén tanulságot igérő tár- gyai lehetnek a vizsgálódásnak. Érdekes volna a vi- déki pauperizmus okainak elemzése, gondos lemérése, mennyi része van ebben az egyéni kórtüneteknek

(antiszociális érzület, családi züllés, alkohol, erkölcsi defektusok), mennyi az aránytalan birtokmegosz- lásnak, a települési nehézségeknek, a gazdasági szer- vezetlenségnek, az élősdieknek, az elemi csapásoknak s a közterheknek. Fontos vizsgálat tárgya lehet a földbirtokreform hatása, a latifundiumokon s a kör- nyező falvakban észlelhető szociális jelenségek mind gazdasági, mind pedig társadalomlélektani vonat- kozásaikban. Az agrárszociálizmus fellépése és ter- jedése rendkívül fontos kutatási feladat, ugyancsak a szociálpolitikai intézkedések eredménye s társada- lomlélektani hatása. A közterhek súlyának a szociális rétegek közötti megoszlása, az adópolitika szociális hatása, az áthárítások mértékének megállapítása -szintén hálás feladat a gyakorlati érdekek, a magyar nép fejlődése érdekében dolgozó szociográfus számá- ra. A nevelés, az oktatás, a népmüvelés értelmi, er- kölcsi, gazdasági szempontból ismét a legfontosabb szociográfiái kérdések közé tartozik. Különösen legyen szabad felhívni a figyelmet a családi nevelés ál- lapotának, a -sajtó hatásának és a rádió szociális je- lentőségének vizsgálatára.

Minden társadalomrajz eredménye attól függ, mekkora tárgyi 1 agossággal, leleménnyel, az össze- függésnek minő ismeretével dolgozott a szociográ- fus. A helyes feldolgozás ellenőrizhetése s más szempontú vizsgálódások megkönnyítése céljából kívánatos, hogy ne szorítkozzék az eredmények is-

14

(15)

mertetésére, hanem mindenütt közölje a legfontosabb számadaJtokat is. Ez a szociográfia hitelé- hez feltétlenül szükséges.

Befejezésül legyen szabad még egy jelenségre felhívnom becses figyelmüket, amely a legfontosabb is, mert a társas élet motorjához, a szervezet akarati központjához vezeti el a kutatót: a tár- sas szervezetek vezetőinek és vezetésének kér- désére. Mind a családban, mind a községek, osz- tályok, pártok s nagy ^közigazgatási egységek éle- tében döntő szerepe van a jó vezetésnek. Aki egy falu életét, annak üdvös, vagy helytelen irányát, egészséges fejlődését, vagy pusztulását állapítja meg, vizsgálódása során nem térhet ki a vezetők szerepének merlegelése elől. Hogy a jó vezetők szerepe milyen fontos, arra nézve legyen szabad

— előadásom befejezéseként — két magyar köz- ség kiáltó ellentétére utalnom. Nem régen jártam mind a kettőben. Az egyik nyugati határszéli köz- ség Sopron alatt: Nagycenk, a másikat nem sze- retném megnevezni: a keleti határon van. A nyugati községben: Nagycenken a nép jómódú, mü- veit, már sokkal műveltebb, mint akár a sopron- megyei többi községek lakossága; egészen olyan benyomást nyújt ez a község, mintha Hollandiá- ban járna az ember, ahol a város és falu között inkább dimenzionális különbségek vannak. Itt a falu '.határa 3300 hold, a lakosok száma 2200, tehát az egy lélekre eső föld jóval alul marad az országos átlagon. A jómódnak és a nagy kul- turális haladásnak oka világosan kimutathatóan az, hogy Széchenyi István és a Széchenyiek nagyon szerették ezt a falut és állandóan erősítet- ték, nevelték. A nép szorgalmas gazda, selyem- 'tenyésztéssel is foglalkozik, gyárban is kereső,

jóímjódu, müvfelt, fejlődő nép. Ezzel szemben a kelleti határnál mindennek az ellenkezőjét lát-

15

(16)

X

f \ 3 C a |

CD

CF>

tam. Ott van 8000 hold £ A és 3000 lélekszám.

A népnek azonban nincsenek i'ó vezetői. A falu jegyzője évtizedek óta egyiketagyelmiből a má- sikba esik, de mindez nem vezetett oda, hogy a

község érdekeit képviselje, fejlődésével törődjék.

Lelkésze erélytelen, öreg ember, aki soha sem fog- lalkozott igazán a néppel, mert zárkózott termé- szetű, aki minden küzdelem elől kitér.

Ez a falun meg is látszik: elhanyagolt, sze- gényes, temploma, iskolája rossz, a határ keveset jövedelmez, egyszóval min(ten a züllés képét mutatja. Azt mondhatná valaki: könnyű Széchenyi falujának, Széchenyi azonban csak egy volt az országban. Ez igaz. De Széchenyinek a szelleme továbbra is él és pedig ma inkább a névtelen falusi tisztviselők, a jegyzők, a papok és a tanitók között, akik Széchenyi szelleme örököseinek érzik magukat, mikor hivatásukat teljesitik. Ezért él bennünk a reménység, hogy a falvak és az Alföld fejlődése meg fog indulni. Ez a társaság, amely

az Alföld kutatására alakult, éppen ennek a Szé- chenyi szellemében való továbbépítésnek és a ma- gyarság fejlesztésének munkáját tűzte feladatául.

A szociográfiái vizsgálatok, tehát az alföldi tár- sadalomkutatás a legértékesebb anyagot fogja e tekintetben szodgáltatni és én nagyon köszönöm a ,,Bethlen Gábor Körnek", hogy alkalmat adott

nekem arra, hogy ebben a munkában szerény ma- gam is résztvehessek, örömömre fog szolgálni, ha

•az itt meginduló munkában tehetségemhez ké- pest továbbra is részt vehetek.

S=ÖEs3BS=3

H Í R L A P K I A D Ó - É S M p A V Á L L A L A T R T . S Z E G E D . 247*.

f/* V I C5

\ ?

« a g y a r

*ÉP*JUZI3M HYVTÁHA 47

\

SfflB OED

(17)

SZEGEDI EGYETEMI u w JL x x j L . i a ő i i G Á B O R K Ö R

(SZEGED, CALVIN-TÉH 2.)

K I A D V Á N Y A I . 1. Dr. VARGA SÁNDOR:

A NÉMET DIÁKSÁG M U N K Á J A . Ára 1 pengő.

2. JOÓ TIBOR:

A D Y A R C A A TöRTÉNETPHILOSOPHlA MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.

Ára 1 pengő.

3. Dr. GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ:

A J Ö V E N D Ő M A G Y A R INTELLIGENCIA ÉS A TANYAKÉRDÉS.

Ára 1.50 pengő.

4. BUDAY GYÖRGY:

IFJUSÁGUNK NÉPNEVELÉSI FELADATAI ÉS A Z ALFÖLDI RÁDIÓLEADÓ.

Ára —.80 pengő.

5. Dr. HILSCHER REZSŐ:

A FŐISKOLAI SZOCIÁLIS TELEP TEVÉKENY- SÉGE ÉS A SETTLEMENT-MUNKA MÓDSZERE.

Ára 1.50 pengő.

6. BUDAY GYÖRGY:

A T A N Y A I AGRÁRSETTLEMENT.

7. Dr. SZOMBATFALVY GYÖRGY:

T Á R S A D A L O M R A J Z I F E L A D A T O K A Z ALFÖLDÖN.

A kiadványok kaphatók:

Budapesten a főbizományosnál, a STUDIUM könyvkereskedésében (IV., Muzeum-körut 21.), Szegeden, a BETHLEN GÁBOR KÖRBEN, ország-

" '¿zerte minden jobb könyvesboltban.

(18)