Köznevelési statisztikai adatgyűjtés

(1)

Köznevelési statisztikai adatgyűjtés

és a nemzetközi UOE adatszolgáltatás

Hagymásy Tünde Erzsébet Emberi Erőforrások

Minisztériuma

Köznevelés-irányítási

Főosztály

(2)

A köznevelés-statisztikai adatgyűjtés története

 Rendszeres szervezett tevékenységként közel 150 éves múltra visszatekintő adatgyűjtés, adatgazdái voltak a KSH, illetve napjainkban az oktatásért felelős minisztérium, működtetője az OH.

 1867 évtől egészen 2000-ig az adatgyűjtés iskolatípusonként történt, papír alapon, a legfontosabb adatokat gyűjtve (tanulók, osztályok, pedagógusok), az adatok rendszeres publikálása mellett.

 a 1993. évi közoktatási törvénynek köszönhető

változásokat követte 2000-évtől az adatgyűjtés

átalakítása, amely tartalmában, módszerében,

eszközében is megváltozott

(3)

Az elektronikus kérdőív története

 Első év: 2000/2001. nevelési év, tanév



Kb. 3 év előkészítő munka előzte meg, az intézmények folyamatos bevonásával, tájékoztatásával



Az adatgyűjtés lezajlott, adatbázis létrejött, az adatbázis

kielemzésre került, a felmérés értékelése a várt adatoknak a 98 %-os eredményét hozta.



2001/2002. évtől az előző év tapasztalatainak figyelembe vételével a rendszer újrafogalmazásra került (technikailag, tartalmilag).

 2001/2002 – 2008/2009. évek között



Kliens alapú, telepítést igénylő elektronikus kérdőív



Egyes intézmény típusok számára megengedve a papír

alapú kitöltést, külön részükre készített adatlap-csomaggal (csak egy típusú feladatot ellátó óvodák, általános iskolák)

 2009/2010-



Webes alapú elektronikus kérdőív, mesterjelszó és digitális

aláírást lehetővé tevő adatlap, csak egy kérdőív-csomag

(4)

A köznevelési statisztikai adatgyűjtés (KIRSTAT, OSAP statisztika) jogi alapja

 452/2008/EK Rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács 452/2008/EK rendelete (2008. április 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról)

 912/2013/EU Rendelet ( A Bizottság 912/2013/EU rendelete (2013.

szeptember 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról)

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 288/2009 (XII.15 .) Korm. Rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

1410 Adatszolgáltatás a köznevelési intézmények tevékenységéről

2220 Adatszolgáltatás a nem állami oktatási intézmények oktatási kiadásairól

 Egyéb háttértörvények (pl. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról)

 Egyéb jogszabályok

(kormányrendeletek, EMMI és egyéb rendeletek)(229/2012. Korm.

rend., 326/2013. Korm. rend, 20/2012 EMMI rendelet stb.)

(5)

Az OSAP-KIRSTAT KIR rendszerbeli helye

 229/2012 (VIII.28.) Korm.rendelet 1 § 10. pontja OSAP jelentés során a következőképpen rendelkezik:

11. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje:

25 §

 (3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény

október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15- ig - a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában - statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.

 (4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít.

 A köznevelési intézmény képviselője - fenntartójának egyidejű értesítése mellett - október 15-31. között egy alkalommal kérheti a minisztertől a lezárt statisztikájának módosítását.

 (5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének

teljesítését.

(6)

A segítség: (5) KIR-ben tárolt adatok

Intézménytörzs a Korm. Rend. 4 § 1-3 pontja szerint

Intézmény név, tagintézmény név,

Intézményvezető, tagintézmény-vezető neve,

elérhetőségek („Intézménytörzs”) (KIRINT)

Székhely, telephely („Telephelytörzs”) ^(KIRINT

TELEPHELY)

Fenntartó adatok („Fenntartó törzs”) (KIRINT FENNTARTOK)

„Működtető törzs”

KÜLÖN A KIRSTAT-ban a fentiek nem jelennek

meg, így nem lehet két rendszer!!

(7)

De mégis miért van két rendszer?

A statisztikát a KIR-ben regisztrált, OM azonosítóval rendelkező valamennyi köznevelési intézmény kitölti

De mégsem tölti minden intézmény. Miért?

Fő ok: a közhiteles nyilvántartás (Nkt. 21 § szerinti közhiteles) október 1-jére véglegesítődik

A közhiteles nyilvántartásnak 3 szerv tevékenysége szerint kell előállnia:



a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv (MÁK) (önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok)



az Oktatási Hivatal (KLIK, Állami felsőoktatási intézmény) és



a kormányhivatal (egyházi, magán fenntartók)

Október 1-15 között a statisztika kitöltésekor rendezetlen jogi státuszú intézmények lehetésesek (elsőssorban magán fenntartókat érinti)

További ok: Jogutód nélkül megszűnt intézmény esetén a fenntartó elérhetetlen (KIR-ből nem törölhető, KIRSTAT-ban valahogy rendezni kell) (zöme)

További ok: Nemzetközi, külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a

miniszter egyedi engedélyével működő intézmény nem teljesíti, nem

tudja teljesíteni adatszolgáltatási kötelezettségét (pl.OM 200858 Orosz

Föderáció Nagykövetségi iskola, OM 20154 Al Wahda Arab Iskola)

(8)

De mégis miért érezünk két rendszert?

A KIRSTAT a KIR összes székhelyével,

telephelyével össze van kapcsolva, arról ad adatot Kivéve: nem statisztika köteles telephelyek, ahová a tanulók csak kijárnak, nem idejük nagyobb részét töltik ott pl. raktár, iroda, konyha (kb. 700 telephely) A telephelyeknek csak intézményen belüli sorszámuk van, követhető azonosítójuk nincs, (rendeletek nem szabályozzák), ezért követésük nehezen biztosítható jelenleg (statisztikailag) ez elsősorban az

átszervezések miatt problematikus)

(9)

2015/2016. évi intézmények számának statisztikája

Működő köznevelési intézmények száma, 2015/2016. október 1-jei állapot

Fenntartó, fenntartó típus Intézmények

száma %-os megoszlás

KLIK 2 203 37,5%

NGM 44 0,7%

FM 49 0,8%

HM 2 0,0%

BM 4 0,1%

MTA 1 0,0%

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 11 0,2%

Állami felsőoktatási intézmény 34 0,6%

Önkormányzati és társulásai 2 188 37,2%

Nemzetiségi önkormányzat 62 1,1%

Egyházi jogi személy 573 9,7%

Egyházi felsőoktatási Intézmény 4 0,1%

Vallási tevékenységet végző szervezet 7 0,1%

Magán fenntartók 695 11,8%

Összesen 5 877 100,0%

KIR intézménytörzs, 2016. 02.25-i állapot 5 894

KIR-STAT-ból hiány 16

- ebből nemzetközi 4

- magán fenntartó 12

(10)

2015/2016. évi statisztika – feladatellátási helyek száma

Fenntartó, fenntartó típus Óvoda Általános

iskola Szakiskola Speciális szakiskol

a Gimnázium Szakközépiskola

Alapfokú művészeto

ktatás Kollégium Pedagógiai szakszolgála

t

Fejleszt ő nevelés-

oktatás

Összes en

%-os megoszl

ás

KLIK 79 2 893 19 100 275 77 1 316 214 343 865 402 37,1

%

NGM 0 6 280 21 54 379 0 107 0 0 847 5,8%

FM 0 0 61 1 3 62 0 41 0 0 168 1,2%

HM 0 0 2 0 1 1 0 1 0 0 5 0,0%

BM 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 4 0,0%

MTA 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0,0%

Szociális és Gyermekvédelmi

Főigazgatóság 2 11 1 2 0 0 0 3 0 0 19 0,1%

Állami felsőoktatási

intézmény 14 19 0 0 13 9 4 6 7 0 72 0,5%

Önkormányzati és

társulásai 3 796 0 0 0 13 797 26,1

%

Nemzetiségi önkormányzat 40 72 6 0 31 1 13 13 2 0 178 1,2%

Egyházi jogi személy 311 461 73 4 187 119 162 99 15 51 436 9,9%

Egyházi felsőoktatási

Intézmény 1 3 2 0 0 1 1 1 0 0 9 0,1%

Vallási tevékenységet

végző szervezet 9 12 3 1 3 3 9 1 0 1 42 0,3%

Magán fenntartók 311 140 151 5 314 237 1 351 33 26 162 584 17,7

% Összesen 4 564 3 617 598 134 881 893 2 856 519 393 109 14

564 100,0

%

Egyéb feladatok 723

(sportcsarnok, tornaterem, bölcsőde, zöldségeskert, tankonyha, tanműhely, könyvtár, étkező, jelmezraktár srb)

Eltérés 63

(11)

” A KIRSTAT „hatása”

 229/2012 Korm. Rend. 10 § (2)

 (2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján hivatalból határoz a köznevelési intézmény szüneteléséről.

 229/2012 Korm. Rend. 24. § (1)

 (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti

adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

 (2)Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más rendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-

jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi

közzé.

(12)

Működő köznevelési intézmények – fenntartók, illetve gyermekek, tanulók száma, 2015/2016. október 1-jei állapot

Fenntartó, fenntartó típus Fenntartók száma Gyermekek, tanulók

száma

Gyermekek, tanulók %-os

megoszlása

KLIK 1 747 478 46,9

NGM 1 200 803 12,6

FM 1 23 855 1,5

HM 1 316 0,0

BM 1 1 807 0,1

MTA 1 74 0,0

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1 656 0,0

Állami felsőoktatási intézmény 15 19 148 1,2

Önkormányzati és társulásai 1 766 282 923 17,8

Nemzetiségi önkormányzat 38 12 592 0,8

Egyházi jogi személy 198 200 960 12,6

Egyházi felsőoktatási Intézmény 3 1 210 0,1

Vallási tevékenységet végző szervezet 1 2 132 0,1

Magán fenntartók 637 98 841 6,2

Összesen 2 665 1 592 795 100,0

(13)

Mit tartalmaz a KIRSTAT?

 Intézményi, feladatellátási helyi, ellátott feladati szám adatokat aggregáltan

 Tanulók (beiratkozottak, végzettek, magántanulók, külföldi tanulók) adatai

 Pedagógusok, egyéb alkalmazottak adatai

 Osztályok, csoportok adatai

 Technikai ellátottság (infrastruktúra, informatika, iskolai könyvtár)

 Megfigyelési egysége a köznevelési intézmény, azon belül a feladatellátási hely, illetve ellátott feladat, kiemelt

tantervenként

 Korszerű, internetalapú elektronikus adatlap-család

 Fő létszámokat kér, nincs átszámított létszám

(14)

Az adatszolgáltatás köre

 Minden köznevelési intézmény (állami, egyházi, magán)

 Minden köznevelési feladat (valamilyen adata)

 Összes ellátási formában részesülő, összes alkalmazotti jogviszony

 Piramis rendszerű, szintekre tagozódó

adatlap-család

(15)

Az adatlap-család struktúrája

OSA 4 ^TAN

U OSA 2 ^FEL

H OSA 1 ^INT

OSA 5 ^SZA

K

OSA

11

^M

UV

OSA

10

^S

ZB

OSA

8

^NEVE

OSA

9

^LOG

(16)

Az ^adatlapok

Azonosító Cím Jellemzők

OSA1INT Adatszolgáltatás a köznevelési intézmény tevékenységéről

Intézményenként egy (az intézmény alapadatai, számítógépek, helyiségek adatai, összesítő táblák – pedagógusok, egyéb foglalkoztatottak)

OSA2FELH Adatszolgáltatás a

feladatellátásról Feladat-ellátásonként, telephelyenként, intézményenként legalább egy (feladatellátás típusa, telephely adatok, osztálytermek, tornatermek, osztályok száma, pedagógus adatok, szakkör, egyéb foglakozások adatai, pedagógiai szakszolgálati feladatok, kollégiumi adatok, külföldi tanulók, könyvtár adatok, diákjóléti adatok)

OSA4TANU Adatszolgáltatás az egy tanterv szerint tanulók létszámáról

Óvoda, általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola feladatellátás tölti, a lap elején megadott jellemzők szerint egyet-egyet. (beiratkozottak évfolyamonként, korévenként, végzettek, mulasztási adatok, idegen nyelvoktatás, nemzetiségi oktatás, sajátos nevelési igényűek, magántanulók, kiegészítő óvodai adatok) OSA5SZAK Adatszolgáltatás a szakmai

oktatás részvételi és vizsga adatairól

Oktatott szakmánként egy. Az OSA4TANU adatlaphoz kapcsolódóan a szakképzés kiegészítő adatait tartalmazza.

OSA8BESZ Adatszolgáltatás a logopédiai

ellátásról Feladatellátás laphoz kapcsolódó adatlap, székhelyenként, illetve telephelyenként egy.

OSA9NEVE Adatszolgáltatás a nevelési

tanácsadás tevékenységről Feladatellátás laphoz kapcsolódó adatlap, székhelyenként, illetve telephelyenként egy.

OSA10SZB Adatszolgáltatás a szakértői

bizottság tevékenységéről Feladatellátás laphoz kapcsolódó adatlap, székhelyenként, illetve telephelyenként egy.

OSA11MUV Adatszolgáltatás az alapfokú

művészetoktatásról Feladatellátás laphoz kapcsolódó adatlap, székhelyenként, illetve telephelyenként egy.

(17)

Az adatszolgáltatás – technikai adatok

Megnevezés Táblák száma

OSA1INT 15 (11 ö)

OSA2FELH 32 (3 ö)

OSA4TANU 23

OSA5SZAK 2

OSA8BESZ 2

OSA9NEVE 4

OSA10SZB 7

OSA11MUV 4

Összesen 89

- ebből összesítő tábla 14

Sorok száma 1 336

Oszlopok száma 702

Tölthető adathelyek száma 9 479

Az adatszolgáltatás része a megjegyzés tétele. 2015/2016. évben

összesen 265 intézménytől 842 db megjegyzés érkezett, részben a

hibavizsgálatok értelmezéséhez. A cella, illetve táblák vizsgálatán kívül

413 globális vizsgálat található a rendszerben, 223 db lapok közötti,

190 db átfogó vizsgálat.

(18)

A lajstrom - kitöltés

KIRSTAT KIR Intézménytörzs

soszám Laptípus Feladatellátás név Feladatellátás KIR felhely

sorszám KIR felhely neve KIR felhely címe Ellátott köznevelési feladat

1 OSA1INT Minta Általános Iskola és Óvoda

2OSA2FEL H

Minta Általános Iskola és Óvoda

óvoda 001

Minta Általános Iskola

és Óvoda Budapest, Váci út

1. óvodai nevelés

3OSA2FEL H

Minta Általános Iskola és Óvoda Győri Tagintézménye

óvoda 002

Minta Általános Iskola és Óvoda Győri

Tagintézménye Győr, Kossuth

utca 25. óvodai nevelés

4OSA2FEL H

Minta Általános Iskola és Óvoda Győri Tagintézménye

általános iskola 002

Minta Általános Iskola és Óvoda Győri

Tagintézménye Győr, Kossuth

utca 25. általános iskolai nevelés- oktatás

5OSA2FEL H

Minta Általános Iskola és Óvoda Telephelye

óvoda 003

és Óvoda Telephelye Győr, Petőfi út 4-

6. óvodai nevelés

6OSA2FEL H

és Óvoda Telephelye Győr, Petőfi út 4-

6. általános iskolai nevelés- oktatás

7OSA2FEL H

és Óvoda Telephelye Győr, Rákóczi tér

6. általános iskolai nevelés- oktatás

(19)

Nemzetközi kapcsolatok

 Tanulók, pedagógusok, osztályszámok

Tantervi jellemzők – ISCED szint szerinti gyűjtése

 Tanulók, pedagógusok Szakképzés ISCED field szakmacsoport szerinti gyűjtése

 UOE adatgyűjtés létszámadatai a KIRSTAT adatai alapján kerül kitöltésre

 Az UOE a 3 nemzetközi szerv egységesített

kérdőíve

(20)

Az UOE táblái

 Az UOE-2015 adatszolgáltatási táblái témák szerint lett kialakítva. A táblák a következők:

 Enrolment: A beiratkozott (tanév eleji) gyermek-, tanuló- illetve hallgatólétszámra vonatkozó táblák.

 Entrance: Az új belépőkre vonatkozó táblák

 Personnel: A tanárokra, oktatókra iskolai szintű

vezetőkre és az egyéb személyzetre vonatkozó táblák.

 Class: Átlagos osztályméret oktatási szintenként és intézménytípusonként

 Graduates: Az oktatásban végzettek létszámára vonatkozó táblák

 Finance: Oktatási kiadások forrás, illetve

költségnemek szerin

(21)

 Az UOE-2015 adatszolgáltatás további táblái, amelyeket az EU oktatási-statisztikai

adatszolgáltatásra vonatkozó rendelete kötelezően kér:

 ISCMAP: a hazai oktatási programok nemzetközi szint-, illetve képzési típus szerinti besorolása

 Quality Report: az adatszolgáltatás kiegészítő dokumentációja (a hazai adatok minőségének

értékelése, a nemzetközi definícióktól, fogalmaktól való eltérések részletezése)

 Lang:az idegen nyelvet tanulók létszáma

 Regio: beiratkozott gyermekek, tanulók, hallgatók

létszáma régiónként

(22)

Adat típusa

Vonatkozási időpont vagy időszak

Milyen adatgyűjtésből származik?

Pénzügyi adatok 2013. év

MÁK költségvetési beszámolói

EMMI OSAP 2220 felmérése

KSH HKÉF felmérése NAV fogyasztói

árkiegészítés, illetve tandíjkedvezmény adatai KSH K+F adatfelmérései Diákhitel Központ Zrt.

diákhitelezési adatai

Beiratkozottak, (új) belépők, alkalmazottak, osztályok

száma

köznevelésben 2013/2014. tanév október 1.

EMMI Köznevelési statisztikai adatgyűjtés, 2013/2014. tanév eleje

felsőoktatásban 2013/2014. tanév október 15.

EMMI FIR -

Felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés, 2013/2014.

tanév eleje

Végzettek

köznevelésben 2014. év folyamán EMMI Köznevelési-

statisztikai adatgyűjtés, 2014/2015. tanév eleje

felsőoktatásban 2014. év folyamán

EMMI FIR -

Felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés, 2015.

január

Népesség (életkor *) 2014. január 1. KSH Továbbvezetett

népesség adati

(23)

A teljes idős és részidős kategóriákba sorolás

 a tanulóknál, hallgatóknál a nappali rendszerű, nappali munkarendű iskolai, felsőoktatási intézményi elfoglaltságoz viszonyítva,

 az alkalmazottaknál a teljes munkaidőhöz viszonyított munkaidejük alapján

 történik.



 Gyermek, tanuló- illetve hallgatólétszám besorolása teljes idős, illetve részidős kategóriákba:

 Teljes idős (full-time) kategóriába kerül:

 köznevelés esetén: a gyermekek száma az óvodában, az általános iskolában illetve középfokú iskolában a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók,

 felsőoktatás esetén: nappali munkarend szerint tanulmányokat folytató hallgatók.

 Részidős (part-time) kategóriába kerül:

 köznevelés esetén: az általános iskolában illetve középfokú iskolában felnőttoktatásban részt vevő tanulók (nappali, esti, levelező, más sajátos munkarend szerint tanulók),

 felsőoktatás esetén: esti, levelező, távoktatás munkarend szerint

tanulmányokat folytató hallgatók

(24)



Pedagógus illetve oktatói létszám besorolása teljes idős, illetve részidős kategóriákba:

Teljes idős (full-time) kategóriába kerül:



köznevelésben: a fő munkaviszonyú teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok felsőoktatásban: teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók Részidős (part-time) kategóriába kerül:



köznevelésben: fő munkaviszonyú részmunkaidőben foglalkoztatott, illetve az óraadó pedagógusok,



felsőoktatásban: részmunkaidőben foglalkoztatott illetve megbízással foglalkoztatott oktatók

Az OECD – a pontosabb összehasonlíthatóság érdekében – kiadványaiban, bizonyos mutatók számításakor (pl. tanári terhelés kapcsán számított 1 pedagógusra jutó tanulók, hallgatók, finanszírozás kapcsán az 1 tanulóra jutó költségvetési kiadások stb. mutatója esetén)



a tanulóknál nappalival egyenértékű illetve



az alkalmazottaknál teljes munkaidős létszámra átszámított létszámot használ.

Ehhez a tanulói és az alkalmazotti a létszámokat át kell számítani a teljes idejű egyenértékesre (FTEq – full-time equivalent). Az átszámított létszámot az

adatszolgáltatás során külön kell megadnunk.



Az átszámítás a létszámoknak kategóriánként (nappali rendszerű, nappali

munkarendű, esti, levelező, más, sajátos, távoktatás) meghatározott szorzókkal való

szorzásával és a szorzatok összegzésével történik.

(25)

A tanuló, illetve hallgatólétszám esetén a szorzószámok teljes időre történő átszámítása

Köznevelés (ISCED 0, 1, 2, 3, 4 és

részben 5) Felsőoktatás (6, 7, 8 és részben 5)

Nappal i rend- szerű oktatá

s

Felnőttoktatás

Nappal i munka

-rend

Esti munka

-rend

Levelez ő munka

-rend

oktatá Táv- munka s

-rend nappal

i munka

-rend

esti munka -rend

Levelez ő munka

-rend

sajátos Más munka

-rend

1 1 0,5 0,2 0,2 1 0,5 0,5 0,5

:

(26)

A pedagógus, illetve oktatói létszám esetén a szorzószámok a teljes időre történő átszámításhoz a következők

Köznevelés (ISCED 0, 1, 2, 3, 4

és részben 5) Felsőoktatás (ISCED 6,7, 8 és részben 5)

teljes munkaidő

s

részmunka

idős óraadó teljes

munkaidős részmunka

idős megbízá sos

1 0,5 0,4 1 0,5 0,5

:

(27)

Az állami, / nem állami kategóriákba történő besorolás az intézmény nyilvántartott fenntartója szerint történik.

Állami (public) intézmények közé a következő intézménycsoportokat soroljuk:



A köznevelésben állami intézményeknek tekintjük: a települési önkormányzat, a központi költségvetés, az állami felsőoktatási intézmények, az állami szervek, illetve a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeket.



A felsőoktatásban állami intézményeknek tekintjük az állami egyetemeket, főiskolákat.

Magán (private) intézmények közé a következő intézménycsoportokat soroljuk:



A köznevelésben nem állami intézményeknek tekintjük: az egyházi, illetve magán fenntartású intézményeket.



A felsőoktatásban nem állami intézményeknek tekintjük: az egyházi és magán felsőoktatási intézményeket.

A magán (private) intézményeket az adatgyűjtés két kategóriára bontja:



„államtól függő” (government dependent private)



„államtól nem függő” (independent private)

Az OECD kategória szerint államtól nem függő magánintézmény az a magánintézmény, amelynek alapvető kiadásait kevesebb, mint 50 %-ban finanszírozza az állam és az oktató személyzetet nem az állam fizeti.



A jelenlegi adatszolgáltatásban az egyházi fenntartású köznevelési és felsőoktatási intézményeket államtól függő” (government dependent) kategóriába soroljuk. A magán (alapítványi, egyéb) fenntartású köznevelési és felsőoktatási intézményeket

Köznevelési statisztikai adatgyűjtés