utakra, melyek az érthetőt és könnyen megtapasztalhatót kereső és szerető, játékosan ösztönszerű erejének és törekvéseinek inkább megfelelnek', mint a mély elvontsággal dolgozó tudományos utak.
Sokan vannak az új fiafalság köréb'en, akik) a mai életnek enne valóságformái felé fordultak, azonban közelről sem az egész fiatal- ság. Ma is akadnak, akik a legteljiesebb szellemi életre határoz- zák el magukat 'és ezt semmivel sem kisebb impulzussal teszik, mint az előző nemzedék tette. Csupán a mai fiatalok elfogulat- lanabb, lélekkel lépnek a tudás, a szellemi élet talajára, s nem engedik magukat átszármaztatott, megmerevedett törvényekitől, módszerektől vezettetni, hanem elsősorban saját spontaneitásuktól.
Kemény kritikusok, kíméletlenül ítélnek néha a kétségbevon- hatatlan értékek közé való kellő betekintés nélkül, egészben véve azonban általában egészséges érzéküek a valóságot illetőleg. Bi- zalmatlanok a merev tanokkal, szabályokkal szemben, nem foglal- nak előre állást az eléjük táruló szellemi kérdésekkel szemben. Ilyen tanítványok voltak az eszményei, ilyenek kellettek volna a pedagó- gia atyjának, Sokratesnek!
Tudja azt ma már mindenki^ az oktatás válsága nem jelenti egyúttal a szelleminek a váls'ágiát is. A mai, az új nemzedék is — legalább is az a nagyobb réteg, amelyre a jövő felépítésében (szá- mítani lehet.— töre'tle'n kapcsolatot érez a szellemiek iránt, jól- lehet ez a kapcsolat külsőleg nem jelentkezik feltűnően, szémbé- ötlő módon. Az igaz, hogy niem ismeri a . tudásnak azt a bús- ikomorságát, amely alatt Nietzsche és sok más összetört, de igenis
sejti azt az örömöt és teljességet, amely a szellemiekhez való odafordulásból eredhet; tudja, hogy páratlan értékűek a szellemi kincsek, melyek mindenkor gyümölcsözőbbé válhatnak számára.
A szellemieket, a tudást, a Szel lemi valóságokat illetőleg nincs oka senkinek kétségbeesésre: megszakíthatatlan élő forrás az, me-
lyet talán ideig-óráig el is lehet dugaszolni, de véglegesen elfojtani nem lehet, mert újra, mieg újra előtör. Terestyéni Ferenc.
S Z E M L E .
Tervek, javaslatok, gondolatok.
Gondolatok és gondok a Kitűnőek Iskolája körül:
I.
Zilahy Lajos magasan /szárnyaló tervével e helyen már első {megjelenésekor foglalkoztunk (lásd M. P. 1941, 57—62 1.). Ám mióta az eredeti alapítólevél a Híd 1942 szept. 15. szóban meg-
jelent, a tervvel kapcsolatban — mfellette vagy ellene — valóságos cikk-özön támadt, amely azonban csaknem kivétel nélkül inkább
SZEMLE- 233 az ügynek érzelmi, erkölcs-etikai és személyi oldalára szorítkozott, a pedagógiai vonatkozásokat (ellenben alig érintette. Benyomásunk ugyanis, hogy mindeddig vajmi kevesen gondolták végig a prob-
lémát: végiggondoláson értve valamely eszme, terv magvalósításának a végcélhoz vezető útját állandóan, figyeleminél kísérni, majd visszapillantva számot vetni az útközben felmerült -nehézségekkel és lehetséges elhárításukkal. Mert ma már nieimt a ra'-ről van szó,
hanem a hogyan-ról.
Minthogy folyóiratunk jellegénél fogva a pedagógiai vonat- kozásokat illeti az lelsőség — a tervező érdieméinek és eszményi el- gondolásának teljes leiismerése mellett — rövid pontokba fog- laljuk össze azokat a szempontokat, tényeket és körülményeket, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a terv megvalósításával.
Tanulók és sorolásuk. Mindenekélőtt a »kitűnő tanuló« fogalr
mát kellene egységesen megállapítani, ami nem könnyű. Nyelvileg kitűnő, aki valamiben kitűnik, kiválik. Ez lehet egy vagy több tan- tárgyban, vagy a tárgyak csoportjában (nyelv-történelmi, matem.- fizikai). Vájjon ezek közül melyik kitűnő: mindegyik vagy egyik sem? Egymagában még a szín jeles bizonyítvány sem egyértelmű a kitűnő jelleggel, mert nem ritkán merőben szorgalom eredménye.
Egymagában a tehetség sem lehet kritériuma a Kitűnőek Isko- lájába való beutalásnak, (ha nem párosul a rátermettséggel, amely- nek próbaköve azonban inkább az élet, semmint az iskola.1 Egyéb- ként a tehetségek' megállapítása is egyike a legnehezebb fela-
datoknak: bár kibontakozásuk általában a 14. életév körül már meg- indul és felismerhető, esetenként hol előbb', hol utóbb jelentkezik, néha fokozatosan visszafejlődik, sőt hirtelen törést is mutathat (az illető idő előtt »letörik«). Van továbbá a jelenhez kapcsol/t statikai és a jövőben érvényesülő dinamikai kitűnőség (tehetség):
igéret és kiteljesülés. A kitűnő tanuló mindezek alapján összesített eszmény marad, fogalmát megközelítőleg így fejezhetnek ki: kiváló értelmességének tanújelét adja, iskolai tanulmányaiban a szorga- lommal párosult tehetségével helytáll, minden viszonylatban rá- termettségre vall, erkölcsi, társadalmi és hazafias magatartásában kifogástalan.
Az említett 14. életévre célozva, a Kitűnőek' Iskoláját egy, a gimnáziumnak bentlakással kapcsolatos felső tagozatában gon- doljuk megvlalósítandónak, ami az építkezés és fenntartás költségeit is lényegesen csökkentené. Egy osztály létszámát pedagógiai okok- ból 20-ban állapítanók meg, de tekintettel az idők folyamán bekö- vetkezhető kiesésiekre, az első (V.) osztály létszámát 30-ra bőví- tenők. A szegényebb földműves családok gyermekeinek' ingyenes, a tehetősebb kisgazdák gyermekeinek egész vagy félfizetéses he- lyek állnának rendelkezésre. Ma már megvan a lehetősége annak,
1 Iskolai siker és életsiker nem mindig jár együtt, sőt olykor meghazud- tolja egymást.
hogy a szegény nép tehetséges gyermekei is bejuthassanak a gimnáziumba. Tehát már az. 1. osztálytól kezdve a tanulókra vo- natkozó szakavatott megfigyeléseket személylapokba kellene be- vezetni és ezeket a 4—8. oszt.-ban folytatni, hogy a kiválasztás alkalmával értékesíthetők legyenek. Az iskolaorvos különös figye- lemmel kísérje a pubertás korát, amikor a (komplexumok zavaró ha- tása gátlólag nyilatkozik. Az internátus belső szolgálatainak el- végzése a nevelés érdekében valamennyi tanulóra egyenlő mérték- ben legyen kötelező. Az 'említett sorsdöntő kiszemelés az ember háromrétű alkatának megfelelően felölelje a testi, a szellemi (értel-
mességi) és a lelki tényezőket, illetőleg viszonylatokat. Legköny- nyebb és legbiztosabb testi sorozás (érzékszervek, szív, tüdő, elődök, á öröklés stb.). Az értetmességi vizsgálatokra az ú. n. tesztek (pró- bák) eléggé megbízható eredményt szolgáltatnak. Viszont nehéz- ségek vannak a leki kiválogatás körül (jellembeli tulajdonságok:
igazságszeretet, elvhűség, határozottság, kitartás, értelmi-érzelmi felfogás = Gesinnung, stb.). Hogyan fogják végrehajtani az egész ország gimnáziumaiból kikerülő kitűnő-jelöltek kiyálasztását?
A tanárok is legyenek kitűnőek: kiváló tudományos készültség- Igei egyesítsék a tanítói és nevelői rátermettséget. Kik végezzék ki- válogatásukat? (súlyos és kényes kérdés) és honnan kerüljenek ki?
Részben az Eötvös-kollégiumból, részben, az ország gimnáziuma- iból (amit ezek természetesen megsinylenének). Internátusról és katonai fegyelemről lévén, szó, (bizonyos »civil Ludovika«), java- korabeli katonaviselt, bentlakó tanárokra gondolunk, akiknek alkal- maztatása mindkét félre való tekintettel csak próbaidőre szólna.
Tanítás, nevelés (szabályzatok). A tanítás az országos gimná- ziumi tantervet kövesse, ami biztosítaná a folytonosságot a 4 alsó osztállyal és lehetővé tenné az időközben kilépőknek tanulmányaik zavartalan folytatását. Fizikai és vegytani gyakorlatok, sportok, élő nyelvek, de a szellemi túlterhelés elhárítása érdekében kéllő változatosság a munkában és a pihenésben (pontos napi foglal- koztatási terv). Nagy súlyt vetni a szalbad előadás készségére, a ma- gyaros beszédre és a hibátlan hangsúlyra. Tanulmányi kirándulá- sok a hazai közintézmények, gazdasági, ipari, kereskedelmi üze- meknek a helyszínen való megismerésére. Az egész iskolázás folyamán állandóan megfigyelni, hogy a tehetség és rátermettség milyen irányban, területen bontakozik ki, — ami szintén nehézségekkel jár.
Méltán kérdezhetnék: mi, milyen tantárgyra való tehetség predesz- tinál a közgazdasági és közigazgatási pályára?- A műszakira legalább a mechanikai és rajzbeli készség ad némi útbaigazítást, a diplo- Imáciai pályára a nyeivtehe'tség (élő nyelvek teljes ismerete) és a szónoki készség. Öntevékenységre, önismeretre, önuralomra való nevelés. Az önképzőkör elsősorban a közművelődés mélyítését iés tágítását szolgálja, csak azután a szépirodalmat. Szirtté felesleges az intézetnek vallás-erkölcsi szellemét hangsúlyozni.
SZEMLE- 237 Épület. Bel- és külföldi mint'a-internátusok tervei tanulmá- nyozandók. Ne legyen rideg kaszárnya, sem fényűző palota, hanem egy nagy családnak meleg, barátságos, kényelmes otthona, amely- ben megvalósulnak a mai pedagógia, egészségügyi és technikai követelmények, vívmányok. Már ellene a mai szükségletnél nagyobb- ra kejlene tervezni, néhogy — amint rendesen bekövetkezik — hamarosan térhiány jelentkezhessék. — A költségeket illetőleg némi irányelvül szolgálhat Zilahynak ama kijelentése, »hogy három szíakértő véleménye szerint legalább 560.000 P-be kerülne, ha villáját most kellene felépíteni és ugyanúgy berendezni/: Ha így van, akkor a Kitűnőek Iskolája számára iegy a mai kornak és köve- telményeknek megfelelő épület (alagsorral és 2—3 emelettél) ke- rek egy millióba kerülne. Ennek fedezésére két forrás áll rendelke- zésre: Zilahy eddigi munkáinak jövedelme, amelyét ő »tálán egy millió P.-ért sem ;ad|na,« továbbá a legfelsőbb helyről e célra ren- delkezésre bocsátott egy millió P.
Fenntartás. Itt természetesen csak hozzávetőleges számításokról,, számokról lehet szó, nagyjában- való tájékoztatásról. Számítsunk 8 rendes tanárt a VI., egy igazgatót az V. és 4 felügyelettel meg- bízott nevelőt a IX. fiz. osztályban. Ez a segédszemélyzet nélkül évi. kerek 72.000 P-re rúg. E személyi kiadásokhaz járulnak az . élelmezés költségei, amelyeket személyenként. szerényen havi 100 P-ben állapítunk meg. Ez 13 tanár után évi 15.600, amihez csato- landó a 80 tanuló élelmezése 96.000 P, összesen 111.600, Ebből két részlet vonandó le: egyik a kéthavi vakációra eső élelmezés, a másik a 13 tagból álló tanszemélyzet élelmezése, amelyet fize- tésükből kötelesek megtéríteni. Eszerint a fenti 72.000 pengőből levonandó 15.600 pengő, marad 56.400. Ehhez járul 80 tanuló élelmezése 96.000, az évi fenntartási költségek tehát 152.400 P, inem számítva a fűtés, világítás és az épület karbantartási költsé- geit. Ebből kiderül, hogy bármilyen kedvezően alakuljanak is az alapító jövedelmei és a társadalom támogatása, a fenntartás na- gyobb része az államot terhelné.
A jövő. Eddigelé vajmi keveset hallottunk arról, hogy mi tör- ténjek a kitünőekkel az érettségi .uftán, jóllehet a problémának1, súlypontja voltaképen, itt fekszik. Ugyanezt a szempontot kellene az évenként ismétlődő tanulmányi versenyek győzteseire vonat- zólag is érvényesíteni. Hisz ez a pompás magyar intézmény évről- évre szépszámú kitűnő ifjat emel ki az ismeretlenségből, olyano- kat, akik egy-egy tantárgyban országos viszonylatban is kitűnnek.
Itt időrendben két állomást különböztethetünk meg: 1. Melyik főiskolát látogassák (csak a műegyetemet?), figyelemmel a ta- nulók saját hajlandóságára is; ki állapjtja meg, irányítja, ellen- őrzi ebbeli és a főiskolákkal párhuzamosan folytatandó tanulmá- nyaikat? Ki viseli ennek költségeit és általában a főiskola folyamán az életfenntartást? 2. A főiskolai tanulmányok befejeztével, -okie-
véllel zsebükben ki gondoskodik célirányos elhelyezésükről ? Eb- ben döntő fontosságú, hogy a tehetségüknek és rátermettségüknek megfelelő helyen ol,yan. közvetlen felettes alá kerüljenek, aki önzét-
lenül, hiúság és féltékenység nélkül felelős mentorként őrködjék a reá bizott fiatal ember előrehaladásán, jövőjén. Előbb-utóbb, sajnos, akadnak majd olyan fiatalemberek is, akik becsvágyuk- iban (tehetségükben?) csalódva, a meghasonlás súlyos terhét fogják
mindvégig magukkal cipelni.
A Kitűnőek Iskolájának egy másik sebezhető oldalát maga Zilahy idézi fel következő önvallomásával (1. Híd szept. 15:):
»Egyetemi hallgató koromban voltam ágyrajáró és megismertem
;azt az érzést, amikor az ember nem eszik, mert nincs mit|...
Ezek az idők egész életemre rengeteg tapasztalattal és erővel töltöttek meg. Valami titkos rugó dolgozott bennem: soha nem (adtam meg magam a nyomornak... Mindig úgy éreztem: ha sikerült valamit elérnem az életben, ezt csak annak köszönhetem, jhogy szegény voltam és keményen meg fellett küzdenem önmaga- mért és másokért®. Ez az egyik üt, a göröngyös, míg a másik, >a sima a Kitűnőek Iskolája növendékeinek jut osztályrészül, akiknek odabent semmire sem lesz gondjuk, de az iskolából, majd főiskolából .kilépve, az élet viharába jutnak. Nincs itt valami belső ellenmondás
(antinómia, antitézis?) a tervező tapasztalafai és tervének elgon- dolása között? Az ellen.tél(e;t legjobb esetben azzal taz okfejtélssíel
lehetne megszüntetni, hogy a természet rendje szerint is a fiatalab- baknak istápolásra, védelemre van szükségük, hogy majdan mint felnőttek annál jobban helytállbassanak a megpróbáltatások kö- zepette.
Befejezésül legyen szabad az illetékeseket és hivatottakat iaz ügy érdekében arra kérni: ne hamarkodják el a dolgot: Chi va piano, va satio. Mind a szellemi, mind az anyagi építményhez csak akkor lássanak hozzá, amikor a tervek végrehajtása már .a legapróbb részletekig ki van dolgozva. Talán nem ártana egy pedagógust és egy nempedagógust egy-egy alapos elaborátum szer- jkesztésére felkérni, amelyeket azután egy valamennyi viszony- latot, vonatkozást képviselő, gondos kiszemeléssel összeállított bi- zottság tárgyalna. i
Addig is Zilahy Lajos érje be Pnopertius szavaival: In rnagnis ,et voluisse sat est. Majd elérkezik annak ideje is, amikor — süt
a nap az ő iskolájára.
ii.
A fenti sorok már pápiroson voltak', amikor Zilahy Lajosnak
^Beszámolód címmel a rádióban elhangzott előadása a Híd dec.
1. számában megjelent. Felette érdekes, sőt mleglepő tájékoztató tartalmából eredeti szövegben közöljük a következő fontos rész- leteket: A hadsereg vezérkarának mintájára a civil életnek is fel kell állítani a maga vezérkari iskoláját... 1940 tavaszán a
S Z E M L E - 239
Kormányzó Úr őfőméltósága egymillió pengőt adományoz az elitnevelés céljaira: ez a Horthy Miklós jubileumi alapítvány Teleki Pál szándéka szerint közigazgatási és közgazidasági tehlett- ségek magasabb nevelését tűzi ki feladatául1.... Szeptemberbea a miniszterelnök indítványozza, hogy a főváros által már régebben felajánlott telek helyett a főváros ugyanabban az értékben pénzt adjon az építkezésre, mert a telek már megvan... További be- ható tárgyalások folyamán az a meggyőződés alakult ki, hogy a jogi formák legegyszerűbben úgy oldhatók meg, ha _á feladatokat (megosztjuk, mert a tervbe vett nagy kollégium számára a telek
•mégsem elegendő. Alakuljunk át tehát önálló alapítvánnyá, amely az előttünk ,álló nagy feladatokra való tekintettel a mérnöki te- hetségek nevelését is felkarolná... A z , alapítványi jog további
vizsgálatánál azonban kiderült, hogy egy alapítvány csak akkor állhat meg önállóan, ha vagyontárgyai állandóan jövedelmet haj- tanak. El kellett volna adni a tjelket és egyéb vagyontárgyakat s. a tőke kamataiból ösztöndíjakat létesíteni. Ez a megoldás azonban eltért volna az eredeti elgondolástól és végső fokon felmerült egy olyan belügyminiszterileg jóváhagyott társaság alakítása, mely ak- kor is fennállhat és működhet, ha nincs is a szükséges vagyontár- gyak birtokában. Ennek a y>Magyar Nevelő Társasági-n&k1 vezetői:
Bárdossy László ny. miniszterelnök mint elnök, tagjai Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Ravasz László ref. püspök, vitéz Szombathelyi Ferenc, a Honvédvezérkar főnöke, Juhász István, a Gamma-gyár vezérigazgatója és Mihailich Győző Rector Magni- ficus. Ennek a kuratóriumnak hetedik tagja Zilahy Fajos. (Kar- nis Gyula beválasztása nagy nyereséget jelentett volna: ezt tudta nélkül, egészen függetlenül és felelősségem tudatában pendítettem meg). A Társaság mellett állandóan ifjúsági tanács fog működni.
A protekció kiküszöbölésére a növendékek tehetségvizsgálásának és felvételének munkáját külön titkos tanács fogja végezni... A
Társaság elsősorban a [magyar nép honfoglaló és legősibb rétegén fogja tartani tekintetét, de a tehetségek kikutatásánál nem fog iga- zodni faji, vagy osztálybeli szempontok szerint... Nem fogtunk várni addig, amíg a Társaságnak olyan anyagi ereje lesz, hogy az iskola teljes felépítését, berendezését és fenntartását biztosítva lá|tja. A Magyar Nevelő Társaság sejtszerűen fog építkezni. Olyan tmlértékben, amennyire adott anyagi helyzete engedi: először a
laboratóriumokat, azutájn a középiskolai és végül az egyetemi inter- {nátust, mert ezek a sejtek önmagukban és azonnal is működhet- nek. Meg fogjuk kezdeni az építkezést, valószínűleg már a tavaszi 'hónapokban... A Magyar Nevelő Társaság minden tekintetben
a mai kultűrkormányzattal egyetértően fog működni, hiszen vég- ieredményben állami feladatot valósít meg.
1 Tavasi Lajos »Nevelési emléklapok:: V. füzetének 191. lapján olvashatók egy Magyar Nevelési Társaság alapvonalai 1848-ból.
Előre látható, hogy a Beszámoló nyomán' a méltató és bíráló hozzászólások ismét m;eg fognak indulni. Mi ezúttal főleg az építkezés sorrendjére kockáztatnánk néhány megjegyzést, mert nem tudunk megbarátkozni a »sejtszerű építkezéssek. Ki kezeskedik róla, hogy ez a »sejt« majdan teljesen beilleszthető lesz az esetleg egy-két év múlva emelendő Iskola épületébe? Ha a rózsadombi telek az Iskola számára is alig elegendő, a laboratóriumok hozzáadáséi- val még kevésbbé fog megfelelni. A véráztatta helyen árván emel- kedő laboratóriumok sem lesznek valami feliemelő látványok. Azután:
kiknek van ezekre sürgősen szükség? A főiskolai ifjúságnak; de hiszen mindkét egyetemünk máris rendelkezik laboratóriumokkal. —
Különben is úgy látszik, hogy az eredeti elgondolás, amely egy biztató fővágányon indfult útjára, immár két mellékvágánnyal bő- vült: eszerint .az Iskolát megelőznék a laboratóriumok,-majd egy- szer követné iaz internátus. Ezekben sincs sürgős hiány: egyes ta- nító- és tanáregyesületek máris gondoskodtak internáfusokról, leg-
újabb ilyen intézmény a ,gr. Teleki Pál diák-otthon. Vájjon nem fett volna-e előnyösebb: megmaradni az eredeti elgondolásnál és minden, rendelkezésre álló erkölcsi, szellemi és anyagi erő össz- pontosításával az Iskolát megteremteni? A társadalom segítségébe vetett bizalom és remény sem egészen helytálló: ezt á társadalmat ma minden oldalról megkörnyékezik és szemében a »pedagógia«
'amúgy sem valami népszerű. Ha Klebelsberg Kunó, akinek vcr- sejtjei telítve voltak ilyen nagyszabású, tervekkel, élne, ő egy csa- pással megteremtette volna az Iskolát és az internátust. — Olvassuk tovább: »a Társaság mellett állandóan ifjúsági tanács fog mű*
'ködniv ezzel kapcsolatban is egész sereg kérdés merül fel: mi lesz működési tere (szabályzat), illetőleg milyen az együtműködése, . kik lesznek tagjai és ki fogja őket kiszemelni? — »A protekció
kiküszöbölésére a növendékek tehetségVizsgálásának és felvételé- nek munkáját külön titkos "tanács fogja végezni«: vájjon nem épen a nyilvánosság éber szemének kizárásával tevékenykedő titkos ta- nácskozások teszik-e lehetővé a protekciót? — Fájlalnám, ha e jóhiszemű gondolatok és gondok miatt az ünneprontás vádjával illetnének. Mi sem ,áll távolabb tőlem, de az ügy, amelyhez szívem és értelmem szerint szegődtem, itjt is a végiggondolást tette köte- lességemmé.
A Magyar Paédagogiai Társaság, mint a hazai tanítóság és tanárság letéteményese és munkaközössége, örömmel üdvözli a Magyar Nevelő Társaság megalakulását és Isten áldását kéri minél sikeresebb tevékenységére.*
Kemény Ferenc.
* Ezzel 1942. dec. 1. lezárjuk ismertetésünket. A továbbiakat illetőleg utalnunk kell a Kitűnőek Iskolájának mintegy hivatalos szócsöveként szereplő Híd c. folyóiratra, amelynek hetenként megjelenő füzetei, folytatólagosan be- számolnak az ügynek fejlődéséről és mindenkori állásáról.
