Honismeret könyve

10. szám.

tábláin-ak adatait. A nagy gonddal és szeretettel megírt munka a magyar kultúrhistóriának, egy- ben pedig az elmult 60 esztendő történetének is igen becses adaléka.

Miskolczy Ágost dr.: A kerületi elöljárósá- gok kihágási bíráskodásának központosítása és

Dr Auguste Miskolczy : La centralisotiuu de la re'pressiou des voutraventious á juger par les mairies de la capitale et la ratioualz'satiou de lyAdmim'stration.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illycfalvi I. Lajos dr.) 77. kötet 4. szám. Kiadja Budapest székesfő—

város Statisztikai Hivatala,

Publications Statístigues (rédigées par le Dr Louis [.

Illyefalm'). 77e volume, Nu 4. Publiées parle Bureau de Staiistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1935. 80 l. — p.

A tanulmány szerzője a büntetőjog és eljárás elriiélet-e'beii és gyakorlatában egyaránt otthonos szakember jártasságávall ismerteti a kerületi elől- ,járóságok hatáskörét a rendőri íbüntetőbíráskod'ás—

han. Szükségesnek tartja, hogy e bíráskodó hatás—

kör gyakorlása egységesen, együttesen és egyetlen szerv felállításával történjék. A tág horizontú szerző az előljáróságok bíráskodó hatáskörének általános elvi értékelését adva, a kihágási bírás—

kodás nagy társadalmi) jogi és politikai jelen—tősé- gével indokolja a központosítás szükségességét.

Meggyőző logikájú érvelése a központosítási a ma—

gyar közigazgatás racionalizálásanak egyik fontos láncszemek—ént állítja oda. A könyvnek, eltekintve attól, hogy az összes kihágásokat rendszerbetfoglaló teljes ranytaiggyiijtemaény is, speciálisan statisztikai vonatkozásai is vannak annak'folytán, hogy függe- lléküil a kerületi előljáróságok xkihágávsi bíráskodá—

sán'axk s a járáshíróságo-k hüntetőbíráskodásának statisztikai adatait (köz-li.

Flaxmayer József dr. és Medríczky Andor dr.:

A kerületi előljáróságok szerepe Budapest szé- kesfőváros közigazgatásában.

D7 Joseph Flammayer et Df' André Medriczky: Le rőle des mairz'es dans .l'admiuistraliou de la villa de Buda—.

pest

Budapest, 1934. 246 l. —— p.

Kuncz Ödön dr., Magyary Zoltán dr. és Hoór-

Templs Móric dr.: Közüzemi problémák.

Docteurs Edmond Kuncz, Zoltan

Magyary et Maurice Hoór-Tempís:

,Problémes d'emploi'tations publiígyues.

Budapest, 1933. 51 1, —— p.

—926—

a m

Ereky István dr.: Önkormányzat az Észak- amertkai Egyesült Államokban.

Dr Etienne Ereky: L'autouomt'e locale aux Etats—Unis d'Amérigue.

Budapest, 1934. 881. —— p.

Statisztikai Közlemények.'(Szerkeszti Illyejhlvi !. Lajos dr.) 64. kötet. 3. szám, 71. kötet. 2. szám. 73. kötet. 2. szám.

Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicatíous Siaíisíígues (rédígées par le [Vr Louis [_

Illyefalvi). 649 volume, No 3, ?levolume, No ?;

73e volume, No 2. Publiées par le Bureau de Statis—

tígug de la Ville de Budapest.

A közigazgatás korszerű reformja nemzeti életünk egyik centrális problémája. A Statisztikai Közlemények sorában megjelent, közigazgatási problémákkal foglalkozó e 'munkák tehát szé- leskörű érdeklődésre tarthatnak számot. Flow- mayer és Medríczlcy tanulmánya a budapesti köz—

igazgatás decentralizálását szolgáló kerületi elől—

járóságok működését és jelentőségét taglalja. A kitűnő mű egyik főerőssége, hogy nem csupán az idevágó jogszabályokkal foglalkozik, hanem széles statisztikai megalapozottsággal elsősorban gyakorlati ismereteket nyújt és ilymódon rendkí—

vül hasznos forrása úgy az elméleti, mint a gya- korlati közigazgatástudománynak.

Hasonlóan súlyos problémája közéletünknek a közüzemek kérdése is. Megoldását Kuncz a ma- gánvállalatoknál bevált üzemgazdasági elvekre épült, de ideális köztisztviselői szellemtől áthatott

közüzemben látja, éspedig a korlátolt felelősségű és közüzemi részvénytársaság formájában, Magyary közüzemi törvényt, országos katasztert, közüzemi statisztikát és a közüzemek ellenőrzésére és kor—

mányzati irányítására külön szerv létesítését sür- geti. Hoór-Tompis egy létesítendő "Országos Köz—

üzemi Bizottságnak" ezzel kapcsolatban az üze—

mek telekkönyvezésének és kötvénykibocsátásai—

nak kérdését tárgyalja.

Ereky tanulmánya érdekes bepillantást nyújt az Egyesült Államoknak, a kontinentális Európáé—

tól teljesen elütő önkormányzati berendezkedé- sébe. A munka irodalmunknak értékes nyereséget

B. Gy.

Honismeret könyve. — Pour counaltre la palrz'e.

Többek közreműködésével szerkesztette Bodor Antal dr.

Rédigé par le Dr Antoine Bodor :: plusieurs autres auteurs.

Budapest, 1935. 1601. —— p.

A Magyar Társaság falukutató intézetének eb- ben az újabb kiadványában Bodor Antal a hon—

ismeret és a falukutartás körébe tartozó cikkeket és útmutató tanulmányokat gyűjtötte össze, hogy mind a nemzetnevelő hatású szülőföldlismeret, mind pedig a gyakorlati célokat is szolgáló falukutatás külön-

10. szám

böző ágai iránt minél szélesebb körben érdeklődést keltsen.

.A tanulmányok egyrésze a falukutatás régebbi mozgalmait ismertet—i s ezzel kapcsolatban külön

kiemeli a statisztikai tudomány első művelőinek,

mint Bél Mátyásnak, Fényes Eleknek, Hunfalvy Jánosnak és; Keleti Károlynak úttörő munkásságát.

A tanulmányok más része a megfigyelések és adat—

gyűjtések módszertanával foglalkozik, amelyek kö- zött ott találjuk Buday Lászlónak az adatszolgál—

tatók lelki dtiszpoziucióiról írt értekezését is.

Részletes tájékoztatást ad továbbá a kiadvány az egyes intézmények, valamint a főiskolai diák—

szövetségek és a taníttóság falukutató tevékenys—égé—

ről és ismert—etéseket találunk más államok hasonló törekvéseinek eredményeiről is.

Igen értékes munkát végzett Bodor Antal ezek—

nek a tanulmány—oknak (összegyűjtésével, mert azok a falukutatás jelentőségét igen sokféle oldalról vilá—

gítják meg s hisszük, hogy a Magyar Társaság cél—

kitűzéseit ez a kiadvány lényegesen elő fogja se—

J. Gy. dr.

gif-eni.

Ungarisches Wirtschatts-Jahrbuch. Xl. Jahr- gang: 1935.

Kiadja Gratz Gusztáv dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr. Budapest, l935. 483 l.

Editem': Dr Gustave Gratz; rédactem' eu chef: Dr Gustave Bokor. Budapest, 1935. 483 p.

A szokott nívós tartalom átfogja az egész ma- gyar gazdasági életet, melynek egyes

kitűnő szakemberek kalauzolnak végig. Cikkei: a különböző társadalomtgazdlasági problémáknak nemcsak utolsó évi alakulását vizsgálják, de tágabb perspektívákat is festenek A terjedelmes ideit fo- lyam új aktuális témákkal is bővült, így a birtok- politikát, a gyáripar konjunkturális helyzetét és a kézműipar állapotát ismertető cikkekkel. Az eddi- ginél részletesebbek azonban az államháztartás, a pénzintézetek, a közmunkák, a l-akóházépitkezések s az ipari szociálpolitika fejezetei is. Az anyag össze—

hordása és egésszéformálása ezúttal is Grotz Gusz- táv kiadónak és Bokor Gusztáv felelős szerkesztő—

nek a lényegeset és értékeset ügyesen megválogató munkáját dicséri.

Kádár Gusztáv a válság leküzdését célzó euró- szakaszain

pai és amerikai kísérletekkel foglalkozva a további részletrajzokhoz .ad nemzetközi hátteret.

(A mező. és erdőgazdasági tőfejezetben Utassy Béla a mezőgazdasági termelés legújabb alakulásá- val foglalkozik Pra'ck László a mezőgazdaság ren- tabilitásáról az llZOInSta'ilSZ'itltka legfrissebb mieg- figyel-éseit hozza. Gruzl Ferenc vázolja, hogy a búza minőségi termelését a tudományos, hivatalos és ér- dekeltségi munka mennyire mozdította elő. Mes—

tetovits Iván a t-ejgazdálkodás legújabb szabz'ilyozá- sáról számol be. Nőtel Vilmosnak a birtvokszetrkezvet és telepítés háború utáni problémáiról irt összefogó

———927 — 1935

tanulmánya módszerességével és alapos forrásbúvár—

latával tűnik ki. Lesenyi Ferencnek az erdőgazda- ságról szóló tanulmánya az új erdőtörvény mélta- tására is kitér.

Az ipari részben Farkasmlví Sándor a gyáripari termelés legfőbb statisztikai adataiból nyujt rend- szeres áttekintést; egy másik cikk Farkastfalvi egyik előadása nyomán a kisipatr gazdasági helyzetéről ad képet. Müller Gyula a széngaz—daság helyzetét, Dob—

rovics Károly a kartelltörvény gyakorlatú alkalma- zását ismerteti.

Avatott tollú munkatársak írtak a kereskedelmi részbe is: Ferenczi Izsó a kereskedelmi politikáról, Meszluényi Emil a külkereskedelem

Serbán litván a Külkereskedelmi Hivatal tevékeny—

ségéről, Kemény DeZSÖ a kereskedelem helyzetéről tájékoztat, Szeben Dezső a gabonakampányt keres- kedelmi szempontból méltatja.

A közlekedésügy tárgykörében a vasútról és gépjárműről Déry Hugó részletesebb cikkét talál- juk, míg Nik! Béla a folyami hajózásról, Szent—

iványi Ervin a postáról, ttávíróról, távbeszélőről és rádióról nyujt az új fejlemények szempontjából tá- jékoztatást. A pénzügyi kérdések körében az állam—

háztartás thelyzet—éről Kállay Tibor elmélyüvlő tanul- mánya számolt be. Szigeti Gyulának Popovics Sán—

dorról írt nekrológ'ja után Róz Jenő a devizagazrdál- kodási—ól, Domárty Gyula a nemzetközi pénzhelyzet- ről, Katona Lajos bő statisztika kapcsán a magyar pénzintézetekről, Tommy Béla a postatakar—ékpénz- tárról ad szakszerű helyzetrajzot.

A közmunka—részben Hantos Aladár a munka- szerzés és a közmunkák, Farkas Elek a lakóház—

építtkezések, Dálnoki-Kováts Jenő a munkabérek, a drágaság és a létfenntartás témaköréből

tanulmányt.

A zárófejezetekben Kutasi Elemér a biztosítás- ügyet ismerteti, Pap Géza pedig az ipari szociál- politika alapos áttekintését nyujftja, Bogsch Aladár az idegenforgalom legfontosabb feladatait taglalja.

A könyv értékét részletes szakirodalmi szemle emeli s a legújabb adatoknak függelékül történt közlése növeli aktualitását. E. D. dr.

alakulásáról,

közöl

Friedrich Burgdörfer: Bevölkemngsentwíck- lung im Dritten Reich. Tatsachen und Kritik.

Heidelberg-Berlin. l935 (Kurt Vowinckel Verlag).

VIII-j—84 l. — p.

A német népességstatisztikai irodalom ma legtöbbet olvasott, legtermékenyebb írójának, Burgdörfernek ez a kisebb könyve ,,Vo—lk ohne Jugend" c. átfogó kézikönyvétij a német nép- mozgalom újabb fejleményeinek méltatásával egé- szíti ki.

Ismeretes, hogy a világgazdasági krízis és a

1) lsmertetését ]. M. Stat. Szemle 1933. évf.

209. és köv. ].