A nehéripari munkanélküliség adatainak összehasonlíthatósága

(1)

5. szám. —409—- 1930

A nehézipari munkanélküliség adatainak összehasonlíthatósága.

La eompambilité des données du ehómage dans llindustrie lourde.

Résumé. En fixant ses six types de cas dyincomparabilité de données statistigues, M F. Zizelc ne considérait pas du tout épuise' le nombre des cas possibles: íl ne regardait son oeuvre gue comme une initia- tive pour un traité ínductif de cette matiere.

Un exemple, un type parfaitement nouveau.

s'offre dans ljillustration numérigue du chó—

mage dans Pindustrie Iourde, en prenant celle—ci pour objet représentatif au point de vue de la régularite' et de la periection des livraisons des données gui y sont a notre

disposition.

Comme il y a, en cas de chömage, une ('ertaine selection parmi les ouvriers, Punite' du contingent sans travail ne vaut pas tant ove celle du contingent oceupe'; par con—

séguent, le probleme statistigue du chő- mage devient assez eompligué. ll faut ;;

trouver non seulement les combinaisons des types de Zizek ('di/férent nombre des lieures de travail suivant les années etc.), mais aussi un phe'nomene dlíncomparabilité continuellement changeante, cause' par des facteurs personnels. Si Pindustrie lourde n*occupe pas 10.000 hommes dans une année et gulelle nien occupe pas 20.000 dans une autrerle clzómage de cette derniére année nlest pas le double du premier: il est plus grand, puisgue en sont frappés des groupes dont la capacité de travail est beau—

coup plus considérable gue celle des groupes du contingent plus restreint. A cet égard, on peut constater rlue le probleme du chómage offre un type dlineommensura- bilite' de données statistigues gue nla pas mentionne' M. Zizek. Nous en avons un exemple de caractere dynamigue. Les don—

nées propres a prouver ce gue nous avons dit plus haut se perfectionneront de plus en plus, surtout par les états de service (listes de conduite dtouvriers) a établir par les Unions (llusines.

*

Zizek Ferenc dr. egyik néhány év előtt megjelent tanulmányábanl) hat esetét kii- lönbözteti meg a statisztikai inkommen- zurabilitásnak, tehát hatféle körülményben látja akadályát annak, hogy bizonyos je-

1) Dr. Franz Zizek:

slische Zahlen.

Nicht vergleichbare stati- Schmollers Jahrb,

lenségeket statisztikai úton tisztán a ren—- delkezésünkre álló számadatok alapján ér—

zékeltessünk meg. A Zizek—t'éle felosztás- ban — mint hatodik eset -— szerepel a G.

V. Mayr által már korábban részletesen tár-

gyalta) nemzetközi inkommenzurabilitás.

A Zizek-féle rendszer következő eset—

típusokat tartalmaz:

1. Az összehasonlíthatatlanság oka a felvételek különböző hibakoefficiense. Pél- dául összemérhetetlenek a különböző évek rákhalálozási adatai, amennyiben a felvéte—

lek pontossága állandóan nőtt.

2. Az összehasonlíthatatlanság oka az összehasonlítandó számok fogalmi (metho—

dikai) különbözősége. Például lehetséges, hogy ugyanazon iparág köriilhatároltsága különböző időpontokban más és más volt.

3. Összehasonlíthatatlanság egy bizo-

nyos komparációs mérték tekintetében.

Például nem hasonlíthatjuk össze a város és Vidék házassági nyers arányszámait, mert a város és vidék lakosságának összetétele kor tekintetében különböző?)

4. Összehasonlíthatatlanság egy bizonyos kauzális tényező tekintetében. Például ösz- szehasonlíthatatlanok a férfiak és a nök bérviszonyai, hacsak nem vesszük tekin—

tethe a foglalkoztatott férfiak és nők átla- gos korát, professzionális összetételét, stb 5. Összehasonlíthatatlanság egyetlen ál—

talános jellegű körülmény folytán. Például összehasonlíthatatlan általában a férfiak és nők kriminalitása, hiszen a nők egyes bűntettek elkövetésére teljesen alkalmatla- nok, amellett figyelemreméltó körülmény, hogy a családról gondoskodás feladata rendszerint a férfi vállaira nehezedik, ami erős impulzus a bűnözésre.

6. Az inkommenzurabilitás oka egy a Statisztikán kívüleső momentum. Példánla különböző nemzetek vagyonának összeha- sonlításánál tekintetbe kell venni azt, hogy egyes országok lakosai jelentős összegeket fordítanak oly természeti erők (hő fény, stb.) pótlására, melyek más népek számára természeti ajándékok. 3)

) G. 1). Mayr: Uber die Grenzen der Vergleich- barkeit statistischer Erhehungen,1866.

?) Az 1—3 eseteket Z ismertette már ,,Grund- iiss der Statistilf és ,,Fiinf Hauptprobleme fler statistischen Methodenlehre" című tanulmányaiban.

2) Weyermann példája

(2)

5. szám.

Az idézett hat esettel maga Zizek sem tekinti lezártnak a közös nevezőre nem -———

vagy csak korrekciókkal —— hozható sta—

tisztikai számok birodalmát, hanem a to—

vábbi rendszerezés és tudományos feldolgo—

zás céljából az ilyen természetű empirikus anyag pontos összegyűjtését és induktív feldolgozását ajánlja.

A nehézipari munkanélküliség statisz- tikájának vizsgálata szerintünk a Zizek-féle típusoknak egy új típussal, esetleg egy új típuscsoporttal való szaporítását eredmé- nyezi. Az eddig tárgyalt esetek ugyanis megegyeznek abban, hogy az összehasonlít- hatatlanság általában statikai jellegű. Sta—

tikai jellegű legalább annyiban, hogy az egységeknek egymáshoz viszonyított értéke a felvétel folyamán nem változik. Az ismer- tetendő példánkban azonban az egységek viszonylagos értékét éppen az jellemzi, hogy állandóan változik a felvétel folya- mán, tehát valójában —— a később részlete—

zendő értelemben vett -—— dinamikai jellegű különbözőségről van szó.

A vas. és gépipari munkanélküliség adatai különösen azért alkalmasak mélyre—

hatóbb vizsgálatra, mivel egyrészt érzéke- nyen reagálnak úgy a konjunkturális, mint a szezonális változásokra, másrészt pedig, mivel a munkanélküliségi statisztikának ez a legfejlettebb ágazata. A nehézipari mun—

kanélküliségről elsősorban két érdekkép—

viseleti adatszolgáltatás ad képet: a szak—

szervezeti adatok és a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete adatai Mivel előbbieket a munkások, utóbbiakat a munkaadók szervezete szolgáltatja, ter—

mészetes, hogy első esetben inkább maxi—

mális, utóbbi esetben pedig minimális ada—

tokról lehet szó. Tehát már ebből is látjuk, hogy a nehézipari munkanélküliség statisztikai vizsgálatánál szembeötlenek a Zizek—

féle inkommenzurabilitási esetek is, illetve azok kombinációi. Megtalálhatjuk vizsgá- latunk területén a Zizek-féle harmadik ese—

tet is, hiszen az egyes évek munkáslétszá—

mait már csak azért sem hasonlíthatjuk össze a nyers számadatok alapján, mert te- kintettel kell lennünk az átlagos munka—

időkre is. Hiszen az ipari vállalatok első—

sorban a munkaidő redukciójával, vagy nö—

velésével reagálnak a változó foglalkozta- tottságra és csak végső esetben munkásel- boesátással, vagy erőltetett fölvétellel. Ilyen erőltetett fölvételek voltak a nehéziparban az 1923—24-i úgynevezett ,,inflációs" kon-

——410— 1080

m

junktúra idején, mikor az akkori olcsó mun-—

kabérek folytán olcsón termelt minden in—

flációs ország ipara és cikkei számára kül—f földi és belföldi piacot egyformán talált.

Előbbit sikerrel foglalta el olcsó munka—

költségei miatt, utóbbi megszerzése könnyű volt oly időben, midőn kevésbbé volt érez—

hető a külföld versenye és amidőn széles néprétegek igyekeztek szabadulni az érté- kében és vásárlóerejében egyre csökkenő pénztől. Ebben az időben 53.000 embernél többet foglalkoztattak a Vasművek Egyesü- letében nyilvántartott gyárak, azonban a 47.000—en felüli kontingens akkor is eről—

tetett volt?) Az inflációs konjunktúra végé—

vel ez a hatezer ember, amely annakelőtte

sem dolgozott a nehéziparban és csak az abnormis termelési viszonyok folytán ka—

pott munkát, mindörökre —— vagy legalább is jóidőre _ eltűnt a nehéziparból. A kö—

vetkező években átmenetileg jelentősen csökkent a nehéziparban, illetve a nehézipar—

nak a MVGOE által nyilvántartott részében foglalkoztatottak száma egészen 33.000—ig, ami — tekintetbe véve az ugyanakkor csökkentett munkaidőt —— körülbelül 30.000 teljesen foglalkoztatott munkásnak felelt meg. Az elmult esztendőben körülbelül 43.000—re rúgott a nehézipari munkáslét- szám. Ugyanekkor tehát kb. 10.000-re volt tehető a nehézipari munkanélküliek száma.

Ezek közül azonban az érdekképviseleti becslés szerint csak 3-4.000--re tehető a tényleges _ szorosan nehézipari —— mun—

kások száma. Evvel pedig elérkeztünk vizsgálódásaink voltaké'peni céljához.

Abból a körülményből, miszerint a ne- hézipari munkanélküliek kontingensének csak 30—40%-a volt elsőrendű munkás, ' következtethetünk a munkásságnak munka- alkalom szerinti bizonyos rébegződésére, ami tehát már eleve kizárja azt, hogy a munkanélküliség kérdését tisztán számsze—

rűen döntsük el. A munkanélküliség elbí—

rálásánál ki kell térnünk azokra a karak—

terisztikumokra, melyek a munkásságot több szempont szerint is kategorizálják.

A nehézipari munkásság tagozódására természetesen elsősorban jellemző a mun—

kás speciális képzettsége. Áll ez a szakmára (mezőgazdasági gépgyártás, vagy elektro—

mos gépgyártás stb.), áll azonban a fino-

1) A Vasművek által kimutatott létszámhoz to—

vábbi 75—100%—ot kellene adni, hogy megkapjuk a teljes nehézipari létszámot. (Allami vasmüvek, Rimamurányi, stb.)

(3)

5. szám. ——411-—— 1930 mabb különbségekre is (pl. csztergályosok

között precíziós munkát ellátó esztergá- lyos, tengelyesztergályos, stb.). A gyártási határok tehát azok, melyek elsősorban vonnak válaszfalat nehézipari munkás és nehézipari munkás közé. Bár ez a differen- ciáltság hazai sokfélét gyártó telepeinknél nem oly szembeszökő, mint például Német- országban, ahol a mérnökség is hasonlóké- pen specializálódott, ahol ennek az általáno- sabb és sokfélébb képzettségnek nivelláló hatása is sokkal kevésbbé érvényesül a munkanélküliség alakulásában, mégis szá- molni kell vele. Ugyanazon gyártási kate- góriákon belül azután további fontos diffe- renciálódást idéz elő az a meyítélés, mely—

ben az illető egyén munkaképessége része—

sül. Ez a legsúlyosabban latba eső momen—

tum és _ mint a későbbiekben látni fogjuk

—— jelentősége a jövőben csak nőni fog.

A további momentumok, melyek az egyéni munkalehetőség szempontjából te—

kintetbe jöhetnek: a munkás lakása (,,ka- putól** való felvétel esetén), személyes nexusok (művezetők), stb.

Hogyha a munkanélküliség alakulásá—

nál közrejátszó mindeme körülmények jövő fejlődését vizsgáljuk, kétségtelen, hogy a személyi nexusok és egyéb mellékes momentumok annál is inkább kikapcsolódnak a jövőben, mert a Vasművek Egyesületének programmján szerepel egy olyan egységes ,,conduiterista felállítása, mely mintegy százezer embert sorolna képzettség, meg—

bízhatóság, stb. szempontjából pontos ka—

taszterbe. Bár e kataszteren belül is érvé- nyesülnek majd oly szempontok, mint jel—

lembeli tulajdonságok, munkanélküliség ideje, stb., mégis kétségtelen, hogy általa úgyszólván teljesen az egyéni kiválóság

fogja eldönteni azt, hogy ki részesül majd elsősorban munkában. Ha például hat ka—

tegóriába fogják sorolni a nehézipari muné kásságót annak teljesítőképessége szem—

pontjából, természetes, hogy elsősorban a legjobb kategóriák fognak a nehéziparban munkát találni. Ily körülmények között azonban —— ipari szempontból _.,.. csak tört- részét fogja tenni a munkanélküliség a számszerűen kimutatottnak, amennyiben például csupa hatodrangú munkás lesz, munka nélkül.

Mint említettük, ma még erősen érvé- nyesülnek a munkásszelekciónál oly sze—m- pontok is, melyek az ilyen kvalitatív meg-—

különböztetést zavarják. Azonban kétségte—

len, hogy már ma sem tekinthetjük szám-—

szerűen adottnak a munkanélküliséget, hi—

szen a kvalitatív szelekció nagyrészben ér—

vényesül. Tehát valójában az inkommenzu- rabilis statisztikai egyedek új csoportjaival állunk szemben. Dinamikai jellegű inkom—

menzurabilitásnak nevezhetjük ez eseteket, azért, mert —— előbbi példánk szerint a, szükséges korrekció mértéke a munkanél- küliség különböző stádiumaiban állandóan változik. Tehát immár nemcsak arról van szó, hogy összehasonlíthatatlan két év munkanélkülisége, mert az egyik évben más alapon vettük a nehéziparba tartozó——

nak a munkást, vagy mert az egyik évbenu más volt az átlagos üzemi idő, mint a má- sikban, hanem azért is, mert az egyik év—

ben a munkanélküliség oly értékkategóriá-—

kat is ért, melyeket a másik esztendő munka—

nélkülisége megkímélt.

Végeredményben tehát az inkommen- zurabilitásnak egy Zizek által nem említett..

típusával állunk szemben.

Viener Andor.