Édes anyanyelvünk

'SZEH'LE

843

nek javítását magyarázó következő és ha—

sonló mondatok: ,,nagymértékben javítja a szénfogyasztást a lángbolt, a kazán—

szigetelés és a fáradt—gőz lövettyű". Vagy:

,,a mozdony hatásfoka is kedvezőtlenebb, ha a kis terhelés miatt kis töltéssel és

nem kellően igénybevett rostélyterhelés—

sel dolgozunk."

Általában az elmélet és gyakorlat kap—

csolata a könyvben lazának mondható.

Feltétlenül szükséges lett volna a statisz—

tikai munka alapját képező 1952. évi VI.

törvény ismertetése. Ennek elhagyásából ered részben az a hiányosság is, hogy nem neveli az olvasót kellően az engedélynél—

küli, ú. n. kontárstatisztikák elleni harcra.

A vasúti statisztikai részben az 1953. évi tényleges statisztikai rendszert hűen is-

merteti s így kénytelen bemutatni azt a bürokráciát is, amely vasúti statisztikán-

kat, az időközben végrehajtott racionali—

zálásig jellemezte. Egyes jelentések bü—

rokratikusságára a szerzők helyesen rá is mutatnak, de más, időközben megszűnt,

hösonló statisztikákat minden magyará—

zat nélkül közöltek.

A 123. oldalon a 11. sz. táblázatban fel—

sorolt anyagszerkezelési adatszolgáltatá- sok, valamint a 93. oldalon a késések sta—

tisztikájához szolgáló okozati nomenkla-

túra iskolapéldái a statisztikai bürokrá—

ciának. Ez utóbbi nem annyira a késések okainak megvilágítására, intézkedések megtételére, hanem inkább a felelősség áthárítására, elkenésére alkalmas. Másik jellegzetes példa a bürokratikus statiszti—

kára a 203. és 204. oldalon található állo—

mási kereskedelmi szolgálat teljesítmé—

nyeinek mérésére bemutatott ú. n. ,,ki—

szolgálási egységidő" és ,,egységidőele- mek" felsorolása.

Az a véleményünk, hogy helyesebb lett volna a könyvet néhány hónappal később

megjelentetni, egyrészt azért, hogy aszer-

kesztői munkára több idő maradjon, más—

részt pedig azért, mert a könyv megjele- nése idején már előrelátható és azóta le—

zajlott racionalizálások eredményeinek ismeretében az új, lényegesen egyszerűsí—

tett statisztikai rendszert lehetett volna bemutatni.

Reméljük, hogy az egyébként egészsé—

ges kezdeményezés alapján és gyakorla—

tias szellemben összeállított hasznos könyvnek rövidesen újabb kiadása jele—

nik meg, mely az említett hibáktól men—

tes lesz és eredményesebben szolgálhat a

vasúti statisztikai szakismeretek elsajátí—

tására.

Endrédt Gusztáv

Kubinyi László

Édes anyanyelvünk . . .

A hivatalos szövegekben, jelentések—

ben, 5 ezek között gyakran a Statisztikai

Hivatal egyes szervei által készített tájé—

koztatókban gyakran lehet találkozni a

,,felé", a ,,vonalán",,a ,,komoly" stb. hely—

telen használatával.

A Központi Statisztikai Hivatal Zala

megyei igazgatósága nemrégiben ezt je- lentette: a tanácsok engedélynélküliadat—

szolgáltatást ,,az utóbbi időben az alsóbb szervek felé nem rendeltek el".

A Hivatal Heves megyei igazgatóságá—

nak egyik jelentése a ,,tanácsi vonalon

futó" engedélynélküli adatgyüjtésekről szól. —— Meg kell jegyezni, hogy sem vala—

milyen különleges ,,tanácsi vonal", sem ,,futó adatgyüjtés" nincs.

A Bács-Kiskun megyei igazgatóság egy másfélsoros levelét így fogalmazta meg:

,,Mellékelten megküldöm az 1954. első fél—

évi beszámoló jelentést a gazdasági vo—

nallal kapcsolatban". Helyesebb lett volna

így fogalmazni: ,,Mellékelten megküldöm

az 1954. év első felének gazdasági mun—

kájáról készült beszámolót".

A Szolnok megyei igazgatóság egyik

újabb kiadványa több nehézkes, sőt ér—

telmetlen mondatot közöl. Például: ,,A

megye 1954. I. féléves állatbegyüjtési ter—

vét hízottsertésből nem, vágómarhából 6,4%—-kal túlteljesítette".

Vajjon azt akarja—e mondani az igaz,—

gatóság, hogy a megye az első féléves

állatbegyüjtési tervét nem teljesítette

túl, vagy azt, hogy tervét nem teljesítette?

Feltételezzük, hogy az utóbbiról van szó;

az értelmetlenségig sűrített fogalmazás- sal azonban ennek ellenkezőjét állítják.

A Budapesti városi igazgatóság írta a népmozgalmi eredményeket ismertető

844

kiadványában: ,,Az utolsó 4 évben elhalt házas nők, illetve férfiak száma nem lé—

nyegesen változott". -— Két megjegyzé—

sünk van ehhez a mondathoz:

1. Egészen természetesnek tartjuk,

hogy például az 1950—ben meghaltak szá—

ma 1951—ben, vagy 1953—ban már nem változott.

2. Furcsa és önkényes a szórend is:

,,nem lényegesen változott;" —— sokkal jobban hangoznék így: ,,a változás cse—

kély", ,,nem változott lényegesen".

,,A csecsemőhalottak közül legtöbben 1—6 napos korukban halnak megt—Ez így kissé hátborzongató: a csecsemőhalot-

tak mégegyszer meghalnak a Budapesti

városi igazgatóság szövegezésének pon-

gyolasága miatt. .. '

Több esetben kifogásolható a Hivatal

szakfőosztályai kiadványainak stílusa is:

Az Ipari főosztály jelentést állított ösz—

sze a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárának

selejtjéről. Ebben —— az összefoglalás egy

helyén — a következőket olvashatjuk:

,,...az öntöde a gyártási programm

90,3%-át öntötte le". — Az ember szinte maga előtt látja a gyártási programmot, amint egy —— 9,7%-nyi -— csücske még szárazon maradt, hiába igyekeztek egész

hónapban leönteni . . . '

A főosztály egy másik jelentésében is,

amelynek címe: A minőség alakulása a

könnyű- és élelmiszeripar területén, —-

akadnak stílushibák.

A jelentés ,,Összefoglalás"-—a ,,a kor-

mányprogrammban lefektetett feladatok"—

ról beszél, holott a feladatokat nem le—

fektetni, hanem adni, kitűzni, megszabni szokták.

Ugyanitt olvashatjuk ezt is:

,,A minőség romlása két vonalon mu—

tatkozik". —— Ez helytelen megállapítás,

hiszen a minőség romlása a termékek selejtes voltában, nem pedig valamilyen vonalakon mutatkozik.

Nehézkes stílust, helytelen mondat—

fűzést gyakran találunk a hivatali kör-

levelekben, utasításokban.

Székesfehérvár város tanácsa végre-

hajtóbizottságának ipari osztálya — pél-

dául — egyik körlevelében ,,a felsőbb

SZEMLE

szervek felé való jelentések realitása ér—

dekében" intézkedett.

A' hivatalos levelek, rendeletek egyre

újabb és újabb fogalmakat teremtenek.

Ezek közül sok a jó, helyes, szükséges,

néhány azonban inkább a különleges—

sége, furcsasága miatt szembeötlő. Ezek közül való — az, amelyet a Népművelési

Közlöny július 30-i száma teremtett: a

,,házasságkötés miatt különélő dolgozó"

fogalmát. Régebben úgy tudtuk, hogy a véglegesen összeférhetetlen, szétköltözött házastársak élnek külön. Később meg—

ismerkedtünk azzal, hogy megértő há- zastársak is élhetnek külön, ha egyikü—

ket más városban lévő munkahelyre he-

lyezik át, s a házastárs őt nem követheti.

Most itt van a fogalomkör újabb bővü—

lése: házasságkötés miatt is lehet külön—

élni...

A különböző íráshibák, helyesírási hiu

bák, helytelen rövidítések is nagyon ront—

ják a levelek, jelentések és egyéb íráSa művek értékét.

Nem válnak például az írásmű javára

az ilyen rövidítések: Nagyk. saj. kies.

(nagykereskedelem kicsinyben történt sa—

ját eladása), —— Mg—i. term. sz. (mező—

gazdasági termelőszövetkezet), -—— Közéot.

Önt. V. (Középtiszai Öntöző V.), —— Min.

ip. ép. ip tev. dolgozó (a minisztériumi

iparban építőipari tevékenységben dol—

gozó), — tak. (takarmány), —— szek. (szek—

tor) (a Szolnok megyei igazgatóság kiad—

Ványából). *

Nem helyeselhető ez sem: zlg. (zálogo-

lás), a III. n. évben megtart. p. ü. áll. biz.

ülések. sz. göngyölit. : (a III. negyed—

évben megtartott pénzügyi állandó bizott—

sági ülések száma a negyedév kezdetétől).

Ezek a példák egyik békésmegyei járási

tanács adatgyűjtő leveléből, illetve kérdő- ívéből valók. Különösen figyelemreméltó,

hogy a rendelkezés a bizottsági ülések

számának göngyölitésére akarja rábírni a

címzetteket. Össze lehet göngyölíteni egy

pokrócot, fel lehet göngyölíteni egy ősz—

szeesküvés szálait, de teljesen lehetetlen

az ülések számát göngyölíteni. Helyesebb

lett volna egyszerűen csak a ill. negyed—

évben tartott bizottsági ülések összes szá—

mát kérni.

Horváth Tibor