1. melléklet a 2020. évi CV. törvényhez
EURO-MEDITERRÁN MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, és
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,
AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről,
A MAROKKÓI KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Marokkó, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a történelmi kapcsolatok és a közös értékek által létrehozott kölcsönös függőséget és közelséget a Közösség, annak tagállamai és Marokkó között;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség, annak tagállamai és Marokkó erősíteni kívánja e kapcsolatokat, és a viszonosság, partnerség és együttes fejlődés alapján tartós kapcsolatokat kíván létrehozni;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek milyen fontosságot tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek, különösen az emberi jogok és a politikai és gazdasági szabadság betartásának, amely a társulás valódi alapját képezi;
FIGYELEMBE VÉVE az utóbbi években a politikai és gazdasági fejlődését mind az európai kontinensen, mind Marokkóban, valamint az azokból eredő közös felelősséget az euro- mediterrán térség stabilitása, biztonsága és jóléte tekintetében;
FIGYELEMBE VÉVE azt a jelentős haladást, amelyet Marokkó és állampolgárai tettek annak érdekében, hogy Marokkó gazdasága teljes mértékben integrálódjon a világgazdaságba, és hogy Marokkó részt vegyen a demokratikus nemzetek közösségében;
TUDATÁBAN egyrészről a teljes euro-mediterrán összefüggésben a kapcsolatok fontosságának, és másrészről a Maghreb-országok közötti integráció fontosságának;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a közöttük lévő társulás céljait e megállapodás vonatkozó előírásainak végrehajtása révén teljes egészében elérjék, és ezzel a Közösség és Marokkó gazdasági és társadalmi fejlettségének szintjét közelítsék egymáshoz;
TUDATÁBAN e megállapodás, amely az érdekek kölcsönösségén, a kölcsönös engedményeken, az együttműködésen és a párbeszéden alapul, fontosságának;
Azzal az óhajjal, hogy rendszeres politikai párbeszéd jöjjön létre és fejlődjön a közös érdekű, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről;
SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség hajlandóságát arra, hogy jelentős támogatást nyújtson Marokkónak a gazdasági reform, alkalmazkodás és társadalmi fejlődés megvalósítására irányuló törekvéseiben;
FIGYELEMBE VÉVE mind a Közösség, mind Marokkó szabadkereskedelemi kötelezettségvállalását, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguayi Forduló szerinti változatából származó jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres párbeszéd révén tartós együttműködés jöjjön létre a gazdasági, társadalmi és kulturális kérdésekről a jobb kölcsönös egyetértés elérésére;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás megfelelő keretet teremt a magánkezdeményezésen alapuló partneri kapcsolatok fejlesztéséhez, amelyet mind a Közösség, mind pedig Marokkó alapvető jelentőségűnek tart, valamint hogy olyan légkört teremt, amely előmozdítja közöttük a gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, és ezzel létfontosságú támogatást nyújt a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a technológiai modernizáláshoz,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
(1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Marokkó között.
(2) E megállapodás céljai:
— megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely szoros kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé minden olyan területen, amelyet az ilyen párbeszédhez megfelelőnek tekintenek,
— a feltételek megteremtése az áruk, szolgáltatások és tőke kereskedelmének fokozatos liberalizálásához,
— a Felek között a kereskedelem és a harmonikus gazdasági és társadalmi kapcsolatok bővítésének elősegítése, nevezetesen párbeszéden és együttműködésen keresztül, hogy elősegítse Marokkó és a marokkói nép fejlődését és prosperitását,
— a Maghreb-országok integrációjának előmozdítása Marokkó és a régió más országai közötti kereskedelem és együttműködés elősegítése révén,
— a gazdasági, társadalmi, kulturális és pénzügyi együttműködés elősegítése.
2. cikk
A Közösség és Marokkó bel- és külpolitikáját az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása vezérli, és e megállapodás alapvető elemét képezi.
I. CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD 3. cikk
(1) Rendszeres politikai párbeszéd jön létre a Felek között. E párbeszéd segítséget nyújt a partnerek közötti olyan tartós szolidaritási kapcsolatok kiépítésében, amelyek hozzájárulnak a mediterrán térség prosperitásához, stabilitásához és biztonságához, és a megértés és tolerancia légkörét hozza létre a kultúrák között.
(2) A politikai párbeszéd és együttműködés célja különösen az, hogy:
a) megkönnyítse a Felek közötti közeledést a jobb kölcsönös megértés fejlődésén és a közös érdekű nemzetközi kérdések tekintetében a rendszeres koordináláson keresztül;
b) lehetővé tegye, hogy mindkét Fél figyelembe vegye a másik Fél álláspontját és érdekeit;
c) hozzájáruljon a biztonság és stabilitás megszilárdításához a mediterrán térségben és különösen a Maghreb-országokban;
d) segítse a közös kezdeményezések kifejlesztését.
4. cikk
A politikai párbeszéd valamennyi, a Felek közös érdekével bíró kérdést felöleli, különösen a béke, biztonság és regionális fejlődés biztosításához szükséges feltételeket az együttműködés – nevezetesen a Maghreb országcsoporton belül – támogatásán keresztül.
5. cikk
Politikai párbeszédet folytatnak rendszeres időközönként és minden alkalommal, amikor erre szükség van, nevezetesen:
a) miniszteri szinten, elsősorban a Társulási Tanácson belül;
b) egyrészről Marokkót és másrészről a Tanács elnökségét és a Bizottságot képviselő magas beosztású tisztviselők szintjén;
c) teljes mértékben kihasználnak minden diplomáciai csatornát, beleértve a rendszeres tájékoztatásokat, a konzultációkat nemzetközi találkozók alkalmával és a harmadik országokban lévő diplomáciai képviselők közötti érintkezéseket,
d) szükség szerint minden más olyan eszközzel, amely hasznosan hozzájárulhat a párbeszéd megszilárdításához és a hatékonyságának növeléséhez.
II. CÍM
AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 6. cikk
A Közösség és Marokkó az e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 12 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) és egyéb, a WTO-t létrehozó egyezményhez csatolt többoldalú árukereskedelmi megállapodások rendelkezéseivel összhangban.
I. FEJEZET IPARI TERMÉKEK
7. cikk
E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Marokkóból származó termékekre kell alkalmazni, az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében említett termékek kivételével.
8. cikk
Semmilyen új behozatali vám vagy ezzel azonos hatású díj nem kerül bevezetésre a Közösség és Marokkó közötti kereskedelemben.
9. cikk
A Marokkóból származó termékeket vám- és vámmal azonos hatású díjaktól mentesen hozzák be a Közösségbe.
10. cikk
(1) E fejezet rendelkezései nem zárják ki a Közösség részéről egy mezőgazdasági alkotóelem fenntartását a Marokkóból származó, az 1. mellékletben felsorolt termékek behozatala vonatkozásában.
A mezőgazdasági alkotóelem az áru előállításában felhasználásra kerültnek tekintett mezőgazdasági termékeknek a közösségi piacon alkalmazott ára és a harmadik országokból származó behozatal ára közötti különbségeket tükrözi, ahol az említett alaptermékek összköltsége magasabb a Közösségben. A mezőgazdasági alkotóelem meghatározott összeg vagy értékvám alakjában fordulhat elő. Az ilyen különbségeket, adott esetben, a mezőgazdasági alkotóelem tarifálásán alapuló specifikus vámok vagy értékvámok helyettesítik.
A II. fejezet mezőgazdasági termékekre alkalmazandó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági alkotóelemre is.
(2) E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy Marokkó külön előírjon egy mezőgazdasági alkotóelemet a Közösségből származó, a 2. mellékletben felsorolt termékekre alkalmazandó behozatali vámra. A mezőgazdasági alkotóelem meghatározott összeg vagy értékvám formájában fordulhat elő.
A II. fejezet mezőgazdasági termékekre alkalmazandó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági alkotóelemre is.
(3) A 2. melléklet 1. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Marokkó, e megállapodás hatálybalépésekor az 1995. január 1-jén hatályban lévőnél nem nagyobb behozatali vámokat és azokkal azonos hatású díjakat alkalmaz az e jegyzékben említett vámkontingensek keretén belül.
A vámok ipari alkotóelemének a (4) bekezdés alapján történő megszüntetése során az olyan termékek tekintetében alkalmazandó vámok szintje, amelyekre vonatkozóan a vámkontingenseket el kell törölni, nem lehet magasabb, mint az 1995. január 1-jén hatályban lévő vámok szintje.
(4) A 2. melléklet 2. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Marokkó e megállapodás 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően szünteti meg a vámok ipari alkotóelemét a 3. mellékletben megadott termékek tekintetében.
A 2. melléklet 1. és 3. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek esetében Marokkó a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően szünteti meg a vámok ipari alkotóelemét a 4. mellékletben megadott termékek tekintetében.
(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott mezőgazdasági alkotóelem csökkenthető, amennyiben a Közösség és Marokkó közötti kereskedelemben csökken valamely alapvető mezőgazdasági termékre alkalmazandó díj, vagy amennyiben az ilyen csökkenések a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kölcsönös engedmények eredményei.
(6) Az (5) bekezdésben említett csökkentést, az érintett termékek jegyzékét, és adott esetben azokat a vámkontingenseket, amelyek keretén belül a csökkentések alkalmazásra kerülnek, a Társulási Tanács állapítja meg.
11. cikk
(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában el kell törölni a Marokkóban a Közösségből származó, a 3., 4., 5.és 6. mellékletben nem szereplő termékekre alkalmazott behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat.
(2) Azokat a behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat, amelyeket Marokkóban a Közösségből származó, a 3. mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan el kell törölni a következő menetrendnek megfelelően:
e megállapodás hatálybalépésekor valamennyi vám és díj az alapvám 75 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő egy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 50 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő két év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 25 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével eltörlésre kerülnek a fennmaradó vámok.
(3) A 4. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó termékekre Marokkóban alkalmazott behozatali vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat fokozatosan el kell törölni a következő menetrendnek megfelelően:
e megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 90 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 80 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 70 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő hat év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 60 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő hét év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 50 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő nyolc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 40 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő kilenc év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 30 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő tíz év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 20 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő tizenegy év elteltével valamennyi vám és díj az alapvám 10 %-ára csökken;
e megállapodás hatálybalépését követő tizenkét év elteltével eltörlésre kerülnek a fennmaradó vámok.
(4) Abban az esetben, ha súlyos nehézségek merülnek fel egy adott termék vonatkozásában, a Társulási Bizottság közös megegyezéssel felülvizsgálhatja a 4. mellékletre érvényes menetrendet azzal a feltétellel, hogy az a menetrend, amelynek a felülvizsgálatát kérték, nem hosszabbítható meg az érintett termék tekintetében a legfeljebb 12 éves átmeneti időn túlra.
Ha a Társulási Bizottság nem hozott határozatot harminc napon belül attól a naptól számítva, hogy Marokkó benyújtotta a kérelmét a menetrend felülvizsgálatára, Marokkó átmenetileg, egy évet meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti a menetrend végrehajtását.
(5) Valamennyi termék vonatkozásában az alapvám, amelyre a (2) és (3) bekezdésben megállapított egymást követő csökkentések alkalmazandók, a Közösséggel szemben 1995.
január 1-jén ténylegesen alkalmazott vám.
(6) Ha 1995. január 1-je után valamilyen vámcsökkentést erga omnes alkalmaznak, a csökkentett vámok az (5) bekezdésben hivatkozott alapvámok helyébe lépnek attól a naptól kezdve, amikor az ilyen csökkentések alkalmazásra kerülnek.
(7) Marokkó közli a Közösséggel alapvámjait.
12. cikk
(1) Marokkó vállalja, hogy az 5. mellékletben felsorolt áruk vonatkozásában az 1995. július 1-jén alkalmazott referenciaárakat legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő három évvel eltörli.
Amennyiben e referenciaárakat a textil- és ruházati termékek vonatkozásában alkalmazzák, ezen árakat e megállapodás hatálybalépésétől számított hároméves időszakon belül fokozatosan el kell törölni. A referenciaárak felszámolási ütemének biztosítania kell, hogy a Közösségből származó termékek továbbra is legalább 25 %-os kedvezményes árréssel rendelkezzenek azokkal a referenciaárakkal szemben, amelyeket Marokkó erga omnes alkalmaz. Amennyiben e kedvezményes árrést nem lehet fenntartani, Marokkó vámcsökkentést alkalmaz a Közösség területéről származó termékekre. A vámtarifa csökkentése nem lehet a csökkentés tervezett végrehajtásának napján érvényes vámok és a vámmal azonos hatású díjak 5 %-ánál alacsonyabb.
Amennyiben Marokkónak a GATT keretében vállalt kötelezettségei rövidebb időszakot jelölnek meg az import-referenciaárak felszámolására, ezt a rövidebb időszakot kell alkalmazni.
(2) A 11. cikk előírásai a 6. melléklet 1.és 2. jegyzékében szereplő termékekre az alábbi rendelkezések sérelme nélkül nem vonatkoznak:
a) az 1. jegyzékben szereplő termékek esetében a 19. cikk (2) bekezdésének rendelkezései csupán az átmeneti időszak eltelte után alkalmazandók. A Társulási Tanács határozata azonban korábbi alkalmazást is előírhat;
b) az 1. és a 2. jegyzékben szereplő termékekre vonatkozó megállapodást a Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépésétől számított 2 év elteltével felülvizsgálja.
Az említett felülvizsgálat alkalmával a Társulási Tanács a 6. mellékletben szereplő termékekre a 6309 00 vámtarifa alszám alatt szereplő termékek kivételével vámlebontási menetrendet állapít meg.
13. cikk
A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális vámokra is alkalmazni kell.
14. cikk
(1) Marokkó vámemelések vagy vámok újbóli bevezetése formájában a 11. cikk rendelkezéseitől eltérő korlátozott időtartamú kivételes intézkedéseket hozhat.
Ezen intézkedések születő iparágakra vagy szerkezeti átalakítás alatt álló ágazatokra vagy olyan ágazatokra vonatkozhatnak, amelyek komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen, ha e nehézségek nagyarányú társadalmi problémákat idéznek elő.
Azok a Marokkóban a Közösségből származó termékekre alkalmazandó behozatali vámok, amelyeket ezen intézkedésekkel vezetnek be, nem haladhatják meg az ad valorem 25 %-ot, és a Közösségből származó termékekre nézve preferenciális elemet tartalmaznak. Az ezen intézkedésekkel érintett termékek behozatalának teljes értéke nem haladhatja meg a Közösségből származó ipari termékek teljes behozatalának 15 %-át azon utolsó év során, amelyre nézve statisztikai adatok rendelkezésre állnak.
Ezen intézkedéseket legfeljebb öt évig lehet alkalmazni, kivéve, ha a Társulási Bizottság hosszabb időszakot engedélyez. Alkalmazásukat legkésőbb a legfeljebb tizenkét éves átmeneti időszak lejártával meg kell szüntetni.
Nem lehet ilyen intézkedést bevezetni valamely termék tekintetében, ha több mint három év eltelt azóta, hogy az adott termékre nézve valamennyi vámot és mennyiségi korlátozást, valamint azokkal azonos hatású díjat és intézkedést eltörölték.
Marokkó tájékoztatja a Társulási Bizottságot az elfogadni kívánt kivételes intézkedésekről, és – a Közösség kérelmére – azok bevezetése előtt konzultációkat kell folytatni az érintett intézkedésekről és ágazatokról. Ilyen intézkedések elfogadásakor Marokkó a Bizottság rendelkezésére bocsátja az e cikk alapján bevezetett vámok eltörlésének menetrendjét. E menetrend előírja a vámok egyenlő éves részletekben történő megszüntetését, amely legkésőbb a bevezetésüket követő két év múlva kezdődik meg. A Társulási Bizottság ettől eltérő menetrendről is határozhat.
(2) Az (1) bekezdés negyedik albekezdésétől eltérve a Társulási Bizottság kivételesen, valamilyen új iparág megteremtésével kapcsolatos nehézségek figyelembevétele érdekében felhatalmazhatja Marokkót az (1) bekezdés alapján már meghozott intézkedések fenntartására a tizenkét éves átmeneti időszak után legfeljebb hároméves időtartamra.
II. FEJEZET
MEZŐGAZDASÁGI ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK 15. cikk
E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Marokkóból származó, az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében felsorolt termékekre kell alkalmazni.
16. cikk
A Közösség és Marokkó fokozatosan, egyre nagyobb mértékben liberalizálja az egymással folytatott mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmét.
17. cikk
(1) A Marokkóból származó mezőgazdasági és halászati termékekre a Közösségbe történő behozatalkor az 1. és 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések vonatkoznak.
(2) A Közösségből származó mezőgazdasági termékekre Marokkóba történő behozatalkor a 3. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések vonatkoznak.
18. cikk
(1) 2000. január 1-jétől a Közösség és Marokkó értékeli a helyzetet a 2001. január 1-jei hatállyal, a 16. cikkben foglalt céllal összhangban a Közösség és Marokkó által alkalmazandó liberalizációs intézkedések meghatározása érdekében.
(2) Az előző bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Felek között a mezőgazdasági termékek rendszerének és az ilyen termékek különleges érzékenységének figyelembevételével a Közösség és Marokkó a Társulási Tanácsban rendszeresen megvizsgálja termékenként és kölcsönösségi alapon az egymásnak nyújtandó további engedmények lehetőségeit.
III. FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 19. cikk
(1) Semmilyen új, behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés nem kerül bevezetésre a Közösség és Marokkó közötti kereskedelemben.
(2) E megállapodás hatálybalépésekor eltörlésre kerülnek a Marokkó és a Közösség közötti kereskedelemben a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések.
(3) A Közösség és Marokkó sem vámot vagy vámmal azonos hatású díjat, sem mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést nem alkalmaz a másik Fél kivitelére vonatkozóan.
20. cikk
(1) Amennyiben különleges szabályok bevezetésére kerülne sor a mezőgazdasági politikájuk megvalósítása vagy a meglévő szabályozásuk módosítása eredményeként, vagy ha módosításra vagy továbbfejlesztésre kerülnének a mezőgazdasági politikájuk megvalósítására hozott rendelkezések, a Közösség és Marokkó módosíthatja a megállapodásban meghatározott szabályokat az érintett termékek tekintetében.
Az ilyen módosítást végrehajtó Fél tájékoztatja erről a Társulási Bizottságot. A másik Fél kérésére összeül a Társulási Bizottság, hogy megfelelően figyelembe vegye e Fél érdekeit.
(2) Ha a Közösség vagy Marokkó, az (1) bekezdést alkalmazva, módosítja az e megállapodásban a mezőgazdasági termékekre megállapított szabályokat, a másik Fél területéről származó behozatalhoz a megállapodásban meghatározott előnyhöz hasonló előnyt nyújtanak.
(3) Az e megállapodásban meghatározott szabályok bármilyen módosítása, a másik Szerződő Fél kérésére, a Társulási Tanácson belüli konzultációk tárgyát képezi.
21. cikk
A Marokkóból származó termékek a Közösségbe történő behozatalkor nem élveznek kedvezőbb elbánást, mint amelyet a tagállamok egymás között alkalmaznak.
E megállapodás rendelkezéseit a közösségi jogi rendelkezések Kanári-szigetekre történő alkalmazásáról szóló, 1991. június 26-i 1911/91/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.
22. cikk
(1) Mindkét Fél tartózkodik minden olyan belső fiskális intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely közvetlenül vagy közvetve megkülönböztetést jelent az egyik Fél termékei és a másik Fél területéről származó hasonló termékek között.
(2) A két Fél egyikének területére kivitt termékek után a belső közvetett adókat nem lehet nagyobb mértékben visszatéríteni, mint az azokra közvetlenül vagy közvetve kivetett közvetett adók összege.
23. cikk
(1) A megállapodás nem zárja ki, hogy a Felek vámuniót, szabadkereskedelmi területet vagy határ menti kereskedelmi rendszert hozzanak létre vagy tartsanak fenn, kivéve ha azok megváltoztatják a megállapodásban előírt kereskedelmi rendszert.
(2) Az ilyen vámuniókat vagy szabadkereskedelmi területeket létrehozó megállapodásokról, valamint, adott esetben, harmadik országok irányában alkalmazott saját kereskedelempolitikájukkal összefüggő más főbb kérdésekről a Felek a Társulási Bizottságban konzultációkat fognak tartani. Konzultációkra kerül sor különösen abban az esetben, ha harmadik ország csatlakozik a Közösséghez, hogy Marokkó és a Közösségnek a megállapodásban kifejezett kölcsönös érdekeit a Felek figyelembe vehessék.
24. cikk
Ha valamelyik Fél úgy találja, hogy a másik Féllel folytatott kereskedelemben az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikke értelmében dömpingre kerül sor, e gyakorlat ellen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal, valamint a 27. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
25. cikk
Ha valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben vagy olyan feltételek mellett hoznak be, hogy az:
— komoly kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek termelőinek a Szerződő Felek egyikének területén vagy ilyen károkozással fenyeget,
vagy
— a gazdaság bármely szektorában komoly zavarokat vagy olyan nehézségeket okoz, amelyek valamely régió gazdasági helyzetének komoly romlását idézhetik elő vagy ilyen zavarok vagy nehézségek okozásával fenyegetnek,
a Közösség vagy Marokkó a 27. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
26. cikk
Ha a 19. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek betartása:
i. valamely terméknek olyan harmadik országba történő újrakiviteléhez vezet, amellyel szemben az exportáló Fél mennyiségi korlátozást, kiviteli vámot vagy azzal azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn;
vagy
ii. az exportáló Fél számára alapvetően szükséges termék komoly hiányát eredményezi vagy ezzel fenyeget,
és ha a fenti helyzetek az exportáló Fél számára jelentős nehézségeket idéznek elő, vagy ilyen nehézségek előidézését valószínűsíteni lehet, ez a Fél a 27. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezen intézkedéseknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat meg kell szüntetni, ha a körülmények már nem indokolják a fenntartásukat.
27. cikk
(1) Abban az esetben, ha Marokkó vagy a Közösség azon termékek behozatalát, amely alkalmas a 25. cikkben említett nehézségek előidézésére, olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom alakulásáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik Felet.
(2) A 24., 25. és 26. cikkben szabályozott esetekben az ott meghatározott intézkedések meghozatala előtt, a (3) bekezdés d) pontja esetében pedig, amint lehetséges, a Közösség vagy Marokkó, az adott esettől függően, a két Fél számára elfogadható megoldás keresése érdekében minden megfelelő információt megad a Társulási Bizottság számára.
Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését.
Az érintett Fél azonnal tájékoztatja a Társulási Bizottságot a védintézkedésekről, és azokról rendszeres konzultációkat tartanak, különösen abból a célból, hogy eltöröljék azokat, amint a körülmények ezt lehetővé teszik.
(3) A (2) bekezdés végrehajtására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) A 24. cikk tekintetében, amint az importáló Fél hatóságai a vizsgálatot megkezdték, tájékoztatni kell az exportáló Felet a dömpingügyről. Ha nem vetettek véget a dömpingnek a GATT VI. cikke értelmében, vagy nem született más kielégítő megoldás az ügy előterjesztéséről számított 30 napon belül, az importáló Fél megfelelő intézkedéseket
hozhat.
b) A 25. cikk tekintetében, az azon cikkben említett helyzetből származó nehézségeket megvizsgálás céljából a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni, amely az ilyen nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármilyen határozatot hozhat.
Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül a Társulási Bizottság vagy az exportáló Fél nem hozott határozatot a nehézségek megszüntetésére, vagy nem született más kielégítő megoldás, az importáló Fél a probléma orvoslására megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezen intézkedések nem terjedhetnek túl azon, ami a keletkezett nehézségek orvoslásához szükséges.
c) A 26. cikk tekintetében, az e cikkben említett helyzetekből származó nehézségeket megvizsgálás céljából a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni.
A Társulási Bizottság a nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármilyen határozatot hozhat. Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül nem hozott határozatot, az exportáló Fél az érintett termék exportjára vonatkozóan megfelelő intézkedéseket hozhat.
d) Ha azonnali cselekvést igénylő rendkívüli körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, Marokkó vagy a Közösség, amelyik érintett, a 24., 25. és 26. cikkben leírt helyzetekben azonnal olyan óvintézkedéseket hozhat, amelyek feltétlenül szükségesek a helyzet kezeléséhez és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.
28. cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre és a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi és régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme vagy az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. E tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
29. cikk
A „származó termék” fogalmát e cím végrehajtása alkalmazásában és e területen a közigazgatási együttműködés módszerei vonatkozásában a 4. jegyzőkönyv határozza meg.
30. cikk
Az áruk Kombinált Nómenklatúráját kell alkalmazni az áruk besorolására a két Fél közötti kereskedelemben.
III. CÍM
A LETELEPEDÉSI JOG ÉS SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA 31. cikk
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás hatályát kiterjesztik az egyik Fél vállalkozásainak a másik Fél területén való letelepedés szabadságára és az egyik Fél vállalkozásai részéről a másik Fél területén a szolgáltatások fogyasztói számára a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések liberalizálására.
(2) A Társulási Tanács ajánlásokat tesz az (1) bekezdésben leírt célok elérésére.
Az ilyen ajánlások megtételekor a Társulási Tanács figyelembe veszi a kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánás megvalósításával és a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez mellékelt Szolgáltatások Kereskedelmének Általános Egyezményében, a továbbiakban: GATS, különösen annak V. cikkében a Szerződő Felek vonatkozásában előírt megfelelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szerzett múltbeli tapasztalatokat.
(3) A Társulási Tanács végzi el a cél elérésének első kiértékelését legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépését követően megvizsgálja a nemzetközi tengeri szállítási ágazatot, hogy megfelelő ajánlásokat tegyen a liberalizációs intézkedésekre. A Társulási Tanács figyelembe veszi az Uruguayi Fordulót követő és a témát érintő GATS-tárgyalások eredményeit.
32. cikk
(1) Kezdetben minden egyes Fél újra megerősíti a GATS szerinti kötelezettségeit, különösen azon kötelezettségét, hogy kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánást nyújtson azokban a szolgáltatási ágazatokban, amelyekre e kötelezettség kiterjed.
(2) A GATS-nak megfelelően, az ilyen elbánás nem vonatkozik:
a) a GATS V. cikkében meghatározott típusú megállapodás feltételei mellett valamelyik Fél által nyújtott előnyökre vagy egy ilyen megállapodás alapján hozott intézkedésekre;
b) a GATS-hoz valamelyik Fél által csatolt, a legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivételek jegyzékével összhangban nyújtott más előnyökre.
IV. CÍM
FIZETÉSEK, TŐKE, VERSENY ÉS MÁS GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁS 33. cikk
A 35. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a folyó ügyletekhez tartozó minden folyó fizetés teljesítését.
34. cikk
(1) A tőkemozgások mérlegében szereplő ügyletek tekintetében a Közösség és Marokkó e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítja a Marokkóban a hatályos jogszabályokkal összhangban létrehozott vállalatokban történt közvetlen beruházásokkal kapcsolatos szabad tőkemozgást, és azt, hogy az ilyen beruházások, valamint az azokból származó minden nyereség felszámolható és hazatelepíthető legyen.
(2) A Felek konzultálnak egymással azzal a céllal, hogy megkönnyítsék, és amikor eljön az ideje, teljes mértékben liberalizálják a tőkemozgást a Közösség és Marokkó között.
35. cikk
Amennyiben a Közösség egy vagy több tagállama vagy Marokkó a fizetési mérlege tekintetében súlyos nehézségekkel néz szembe vagy ennek veszélye fenyeget, a Közösség vagy Marokkó, amelyik érintett, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben és a Nemzetközi Valutaalap létrehozásáról szóló egyezmény VIII. és XIV. cikkében meghatározott feltételek szerint elfogadhat olyan korlátozásokat a folyó ügyletekre, amelyek korlátozott időtartamúak és nem terjedhetnek túl azon, ami a fizetési mérleg helyzetének orvoslásához feltétlenül szükséges. A Közösség vagy Marokkó, amelyik érintett, haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet, és amint lehetséges, a másik Félnek átadja az érintett intézkedések megszüntetésére vonatkozó menetrendet.
II. FEJEZET
VERSENY ÉS MÁS GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK 36. cikk
(1) E megállapodás megfelelő működésével összeegyeztethetetlenek a következők, amennyiben érinthetik a Közösség és Marokkó közötti kereskedelmet:
a) minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek a célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;
b) egy vagy több vállalkozás erőfölénnyel való visszaélése Marokkó vagy a Közösség területének egészén vagy jelentős részén;
c) minden olyan állami támogatás, amely torzítja a versenyt vagy ennek torzításával fenyeget azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes áruk termelését, azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben megengedett az eltérés az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés értelmében.
(2) Az e cikkel ellentétes magatartást az Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92. cikkében (1) foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumok, és az Európai Szén- és Acélközösség hatálya alá tartozó termékek esetében az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 65. és 66. cikkének szabályai, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok alapján, beleértve a másodlagos jogalkotást is, kell elbírálni.
(3) A Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül elfogadja az (1) és (2) bekezdés végrehajtásához szükséges szabályokat.
E szabályok elfogadásáig az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI., XVI. és XXIII. cikke értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás rendelkezései alkalmazandók az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés megfelelő részeinek végrehajtási szabályaként.
(4) a) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében a Felek elismerik, hogy e megállapodás hatálybalépésétől számított első öt év alatt a Marokkó által nyújtott bármely állami támogatást annak a ténynek a figyelembevételével kell
elbírálni, hogy Marokkót az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott közösségi térségekkel azonos térségnek kell tekinteni.
Ugyanezen időtartam alatt Marokkó kivételesen, az ESZAK-acéltermékek tekintetében adhat állami támogatást szerkezetátalakítási célokra, feltéve hogy:
— ez az átalakítási időszak végén, rendes piaci körülmények között a támogatásban részesülő vállalkozások életképességéhez vezet,
— az ilyen támogatás mértéke és intenzitása szigorúan arra korlátozódik, ami okvetlenül szükséges az ilyen életképesség visszaállításához és fokozatosan csökken,
— az átalakítási program kapcsolódik Marokkóban egy kapacitás-racionalizálási tervhez.
A Társulási Tanács Marokkó gazdasági helyzetének figyelembevételével minden ötödik évben meghatározza, hogy meg kell-e hosszabbítani az időtartamot.
b) Mindkét Szerződő Fél biztosítja az átláthatóságot az állami támogatások politikája terén, többek között oly módon, hogy évente tájékoztatja a másik Felet a nyújtott támogatás teljes összegéről és megoszlásáról, valamint – a másik Fél kérésére – a támogatási rendszerekről. Az egyik Fél kérésére a másik Fél tájékoztatást ad az egyedi állami támogatásokról is.
(5) A II. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:
— az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
— az (1) bekezdés a) pontjával ellentétes bármely magatartást a Közösség által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 42. és 43. cikke alapján megállapított kritériumok, és különösen a 26/62/EGK tanácsi rendeletben foglalt kritériumok szerint kell elbírálni.
(6) Ha Marokkó vagy a Közösség úgy véli, hogy valamely magatartás ellentétes az (1) bekezdés rendelkezéseivel, és:
— az esettel a (3) bekezdésben említett végrehajtási szabályok alapján nem foglalkoznak megfelelően,
vagy
— nincsenek ilyen szabályok, és az ilyen magatartás a másik Fél érdekeit komolyan sérti vagy ezzel fenyeget, vagy a másik Fél hazai iparának, ideértve annak szolgáltatóiparát is, anyagi kárt okoz vagy ilyen kár okozásával fenyeget,
a Társulási Bizottságban történt konzultáció után vagy az ügynek konzultáció céljából a Társulási Bizottság elé történt beterjesztését követő 30 munkanap elteltével megfelelő intézkedéseket hozhat.
Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetetlen magatartás esetén, ha arra az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény alkalmazandó, ezen intézkedéseket csak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben, illetve más – a Felek között alkalmazandó és a GATT keretében tárgyalt – vonatkozó szerződésben meghatározott eljárásokkal és feltételekkel összhangban lehet meghozni.
(7) A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott eltérő rendelkezések sérelme nélkül, a Felek a szakmai és üzleti titok védelme által megkívánt korlátozások figyelembevételével folytatják az információcserét.
37. cikk
A tagállamok és Marokkó fokozatosan kiigazít – a GATT keretében vállalt kötelezettségeik sérelme nélkül – minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítására, hogy e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére ne létezzen semmilyen megkülönböztetés a tagállamok és Marokkó állampolgárai között azon feltételek tekintetében, amelyek mellett az árukat beszerzik és forgalomba hozzák. A Társulási Bizottságot tájékoztatni kell az e cél megvalósítása érdekében elfogadott intézkedésekről.
38. cikk
A közvállalkozások és a különleges vagy kizárólagos jogokkal bíró vállalkozások tekintetében a Társulási Tanács e megállapodás hatálybalépését követő negyedik évtől kezdve biztosítja, hogy nem kerülnek elfogadásra vagy fenntartásra olyan intézkedések, amelyek a Felek érdekeivel ellentétes irányban ható módon zavarják a Közösség és Marokkó közötti kereskedelmet. E rendelkezés nem gátolja, sem ténylegesen, sem jogi eszközökkel azon különleges feladatok végrehajtását, amelyekkel e vállalatokat megbízták.
39. cikk
(1) A Felek biztosítják a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony oltalmát, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban. Ez magában foglalja az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközét is.
(2) A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és a 7. melléklet végrehajtását. Ha a kereskedelemre hatással lévő nehézségek merülnek fel a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokkal kapcsolatban, bármelyik Fél sürgős konzultációkat kérhet, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak.
40. cikk
(1) A Felek megteszik a megfelelő lépéseket, hogy elősegítsék Marokkó részéről az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékekre és tanúsítási eljárásokra vonatkozó európai szabványok és közösségi műszaki szabványok használatát.
(2) Az (1) bekezdésben kiindulási alapként megállapított elveket használva a Felek, amikor a körülmények ehhez megfelelőek, megállapodásokat kötnek a tanúsítványok kölcsönös elismeréséről.
41. cikk
(1) A Felek célul tűzik ki a közbeszerzési szerződések kölcsönös és fokozatos liberalizálását.
(2) A Társulási Tanács megteszi az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
V. CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 42. cikk
Célok
(1) A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy fokozzák a gazdasági együttműködésüket kölcsönös érdekeiknek megfelelően és a partnerség szellemében, amely e megállapodás alapját képezi.
(2) A gazdasági együttműködés célja, hogy támogassa Marokkó saját, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elérésére irányuló erőfeszítéseit.
43. cikk
Hatály
(1) Az együttműködés első és legfőbb célterületei azon tevékenységi területek, amelyek a belső korlátok és nehézségek hatásától szenvednek, vagy amelyekre hatással van Marokkó gazdaságának, mint egésznek a liberalizálási folyamata, és közelebbről meghatározva, Marokkó és a Közösség közötti kereskedelem liberalizálása.
(2) Ehhez hasonlóan az együttműködés olyan területekre irányul, amelyek valószínűleg egymáshoz közelebb hozzák a Közösség és Marokkó gazdasági ágazatait, különösen azokat, amelyek növekedést és foglalkoztatási lehetőséget hoznak létre.
(3) Az együttműködés erősíti a gazdasági integrációt a Maghreb-országok között minden olyan intézkedés igénybevételével, amelyek valószínűleg elősegítik az ilyen kapcsolatokat a régión belül.
(4) A környezet és ökológiai egyensúly megóvása a gazdasági együttműködés különböző területeinek központi alkotóelemét képezi.
(5) Ahol szükséges, a Felek megállapodással meghatározzák a gazdasági együttműködés más területeit.
44. cikk
Módszerek
A gazdasági együttműködés magában foglalja az alábbi módszereket:
a) rendszeres gazdasági párbeszéd a két Fél között, amely kiterjed a makro-gazdaságpolitika minden szempontjára;
b) kommunikáció és információcsere;
c) tanácsadás, szakértők szolgáltatásainak igénybevétele és gyakorlati képzés;
d) közös vállalatok;
e) segítségnyújtás technikai, igazgatási és szabályozási ügyekben.
45. cikk
Regionális együttműködés
E megállapodás kibontakoztatása érdekében a Felek elősegítenek minden olyan tevékenységet, amelynek regionális hatása van vagy harmadik országok bevonásával jár, nevezetesen:
a) régión belüli kereskedelem a Maghreb-országokon belül;
b) környezetvédelmi ügyek;
c) gazdasági infrastruktúra fejlesztése;
d) tudományos és technológiai kutatás;
e) kulturális ügyek;
f) vámügyek;
g) regionális intézmények és közös vagy harmonizált programok és politikák létrehozása.
46. cikk
Oktatás és képzés Az együttműködés célja:
a) az oktatás és képzés területén, ideértve a szakképzést is, jelentős fejlődést biztosító módok keresése;
b) különleges hangsúly helyezése arra, hogy a nők hozzáférhessenek az oktatáshoz, ideértve a műszaki képzést, felsőoktatást és szakképzést is;
c) a Felek területein működő szaktestületek között tartós kapcsolatok létesítésének előmozdítása a tapasztalatok és módszerek összegyűjtése és cseréje érdekében.
47. cikk
Tudományos, műszakiés technológiai együttműködés Az együttműködés célja:
a) a Felek tudományos közösségei közötti állandó kapcsolatok létesítésének előmozdítása, nevezetesen a következők segítségével:
— Marokkó számára a Közösség kutatási és technológiai fejlesztési programjaihoz való hozzáférés biztosítása az ilyen programokba a nem közösségi országok bevonását szabályozó közösségi szabályoknak megfelelően,
— Marokkó részvétele decentralizált együttműködési hálózatokban,
— a képzés és kutatás területén együttműködés elősegítése;
b) Marokkó kutatási képességeinek javítása;
c) technológiai innovációra való ösztönzés, valamint új technológia és know-how átadása;
d) minden olyan tevékenység elősegítése, amelynek célja együttműködés létrehozása regionális szinten.
48. cikk Környezet
Az együttműködés célja a környezet állapotromlásának megakadályozása, a környezet minőségének javítása, az emberi egészség védelme és a természeti erőforrások ésszerű használatának elérése a fenntartható fejlődés biztosítására.
A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy együttműködnek, többek között, a következő területeken:
a) talaj- és vízminőség;
b) a fejlődés, különösen az ipari fejlődés következményei (főleg létesítmények és hulladék biztonsága);
c) a tenger szennyeződésének ellenőrzése és megakadályozása.
49. cikk
Ipari együttműködés Az együttműködés célja:
a) a Felek gazdasági szereplői közötti gazdasági együttműködés elősegítése, beleértve Marokkó részéről a Közösség üzleti hálózataihoz és decentralizált együttműködési hálózataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos együttműködést is;
b) Marokkó állami és magánszektor iparának (a mezőgazdasági-élelmiszeripart is ideértve) korszerűsítésére és szerkezetátalakítására irányuló erőfeszítés támogatása;
c) olyan környezet elősegítése, amely támogatja a magánkezdeményezést a hazai és exportpiacokra történő kibocsátás ösztönzése és az áruválaszték bővítése céljából;
d) Marokkó emberi erőforrásainak és ipari potenciáljának a legnagyobb mértékű felhasználása az innováció és a kutatás, illetve a technológiai fejlesztés területein egy hatékonyabb politika révén;
e) a hitelhez való hozzáférés megkönnyítése beruházás finanszírozásához.
50. cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
Az együttműködés célja kedvező környezet megteremtése a beruházások számára, és különösen a következők használata:
a) harmonizált és egyszerűsített eljárások, társberuházási mechanizmus (különösen kis- és középvállalkozások összekapcsolására), beruházási lehetőségek azonosítása és ezekről információ biztosítása;
b) adott esetben jogi keret létrehozása beruházás elősegítésére, főleg Marokkó és a tagállamok részéről beruházásvédelmi megállapodások és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások megkötésén keresztül.
51. cikk
Együttműködés a szabványosításban és megfelelőségtanúsításban A Felek együttműködnek az alábbiak fejlesztésében:
a) a közösségi szabályok használata a szabványosításban, méréstanban, minőség-
ellenőrzésben ésmegfelelőségtanúsításban;
b) a marokkói laboratóriumok korszerűsítése, amely végső fokon amegfelelőségtanúsítás kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások megkötéséhez vezet;
c) Marokkóban a szabványosításért és minőségért, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonért felelős testületek.
52. cikk
Jogszabályok közelítése
Az együttműködés célja Marokkó segítése, hogy a jogalkotását közelebb vigye a Közösség jogalkotásához az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken.
53. cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés célja egymáshoz közelebb álló közös szabályok és szabványok elérése az alábbiakat is magában foglaló területeken:
a) Marokkó pénzügyi ágazatainak támogatása és szerkezeti átalakítása;
b) Marokkóban a pénzügyi szolgáltatások számvitelének, auditálásának, felügyeletének és szabályozásának, valamint a pénzügyi felügyeleti ellenőrzésnek a javítása.
54. cikk
Mezőgazdaság és halászat Az együttműködés célja:
a) a mezőgazdaság és halászat korszerűsítése és szerkezeti átalakítása olyan módszereken keresztül, mint például az infrastruktúra és berendezések korszerűsítése, a csomagolási és tárolási módszerek fejlesztése, illetve a magánforgalmazási, valamint forgalmazási láncok fejlesztése;
b) kibocsátás és külső piacok bővítése;
c) együttműködés elérése egészségügyi, növény-egészségügyi és termesztési módszerek területén.
55. cikk
Közlekedés Az együttműködés célja:
a) a transzeurópai főbb közlekedési útvonalakkal összefüggésben a közös érdekeltségű közúti, vasúti, kikötőiés repülőtéri infrastruktúra szerkezeti átalakításának és korszerűsítésének elérése;
b) a Közösségben alkalmazott üzemeltetési szabványokhoz hasonló szabványok meghatározása és alkalmazása;
c) a felszerelés felfejlesztése a közösségi színvonalra, különösen ott, ahol ez kombinált szállítással, konténerizációval és átrakással kapcsolatos;
d) a közúti közlekedés és a repülőterek, a légi forgalom és a vasutak irányításának fokozatos javítása.
56. cikk
Távközlés és információtechnológia Az együttműködés a következőkre irányul:
a) a távközlés általános keretei;
b) információtechnológia és távközlések szabványosítása, megfelelőségvizsgálata és tanúsítása;
c) új információtechnológiák elterjesztése, különösen hálózatokkal és hálózatok összekapcsolásával kapcsolatban (ISDN – integrált szolgáltatások digitális hálózata – és EDI – elektronikus adatcsere);
d) új kommunikációs és információtechnológiai lehetőségek kutatásának és fejlesztésének ösztönzése az információtechnológiával, kommunikációs eszközökkel, szolgáltatásokkal és létesítményekkel kapcsolatos javak, szolgáltatások és alkalmazások piacának fejlesztése céljából.
57. cikk
Energia Az együttműködés a következőkre irányul:
a) megújítható energia;
b) energiamegtakarítás elősegítése;
c) adatbázisok olyan hálózataival kapcsolatos alkalmazott kutatás, amely összekapcsolja a két Fél gazdasági és szociális területen tevékenykedő szereplőit;
d) az energiahálózatok korszerűsítésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítések és az ilyen hálózatoknak a Közösség hálózataival való összekapcsolásának támogatása.
58. cikk
Idegenforgalom
Az együttműködés célja az idegenforgalom fejlesztése, különösen a következők tekintetében:
a) a vendéglátás irányítása és a vendéglátással kapcsolatos különböző területeken a szolgáltatás minőségéről való gondoskodás;
b) piaci értékesítés fejlesztése;
c) az ifjúsági idegenforgalom felélénkítése.
59. cikk
Vámügyi együttműködés
(1) Az együttműködés célja a tisztességes kereskedelem biztosítása és a kereskedelmi szabályok betartása. Az együttműködés a következőkre irányul:
a) a vámellenőrzések és -eljárások egyszerűsítése;
b) az egységes vámokmány (EV) használatának meghonosítása, és a közösségi és a marokkói árutovábbítás között kapcsolat létesítése.
(2) Az e megállapodásban meghatározott más együttműködési formák, különösen a 61. és 62. cikkben előírtak sérelme nélkül a Szerződő Felek közigazgatási hatóságai kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak az 5. jegyzőkönyv feltételeinek megfelelően.
60. cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja a Felek által használt módszerek egymáshoz való közelítése és az adatok használata az e megállapodás hatálya alá tartozó minden olyan területen, amelyhez statisztikák gyűjthetők össze.
61. cikk
Pénzmosás
(1) A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszerüknek pénzmosásra történő felhasználását általában bűnözésből, különösen a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek terén.
(2) Az együttműködés e téren kiterjed a közigazgatási és technikai segítségnyújtásra a pénzmosás elleni olyan megfelelő szabályok bevezetése érdekében, amelyek egyenértékűek azon szabályokkal, amelyeket a Közösség és az e téren működő más nemzetközi fórumok, ideértve a Financial Action Task Force-t (FATF), elfogadtak.
62. cikk
Kábítószer-használat és -kereskedelem elleni harc (1) Az együttműködés célja:
a) a kábítószerek és pszichotróp anyagok előállításának (termelésének) és szállításának, valamint kereskedelmének megakadályozására és mindezek elleni harcra irányuló politika és intézkedések hatékonyságának javítása;
b) az ilyen termékek tiltott fogyasztásának megszüntetése.
(2) A Felek együttesen megfelelő együttműködési stratégiákat és módszereket határoznak meg a saját jogalkotásuknak megfelelően e célok eléréséhez. A nem közösen végrehajtott intézkedések tekintetében konzultációkat tartanak és szorosan koordinálják azokat.
Az ilyen intézkedésbe bevonhatók a megfelelő állami és magánszektorbeli intézmények és nemzetközi szervezetek, a Marokkói Királyság kormányával és a Közösség, valamint a tagállamok megfelelő hatóságaival együttműködve.
(3) Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:
a) kábítószerfüggők kezeléséhez és rehabilitációjához klinikák/kezelőotthonok és tájékoztató központok létrehozása vagy bővítése;
b) megelőző, tájékoztató, oktató és epidemiológiai kutatási projektek végrehajtása;
c) kábítószer-alapanyagok, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához felhasznált egyéb lényeges alkotórészek diverziójának megakadályozásához olyan szabványok létrehozása, amelyek egyenértékűek a Közösség és a megfelelő nemzetközi hatóságok, különösen a Chemicals Action Task Force (CATF) által elfogadott szabványokkal.
d) olyan programok kialakítása és végrehajtása, amelyek alternatívákat nyújtanak a kábító hatású növények tiltott termesztésével szemben az ilyen növények termesztésével foglalkozó területeken.
63. cikk
A két fél együttesen létrehozza azokat az eljárásokat, amelyek az e cím hatálya alá tartozó területeken az együttműködés eléréséhez szükségesek.
VI. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ÜGYEKBEN
I. FEJEZET MUNKAVÁLLALÓK
64. cikk
(1) Minden egyes tagállam területén a törvényesen alkalmazott marokkói állampolgárságú munkavállalók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket, a javadalmazást és az elbocsátást illetően – az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva – mentes az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés alól.
(2) Minden marokkói munkavállalóra, aki jogosult valamely tagállam területén határozott idejű munkavállalói jogviszonyba lépni, az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak a munkakörülményeket és javadalmazást tekintve.
(3) Marokkó ugyanilyen elbánást biztosít a területén foglalkoztatott munkavállalóknak, akik valamely tagállam állampolgárai és a területén léptek munkaviszonyba.
65. cikk
(1) A következő bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel, a marokkói állampolgárságú munkavállalók és velük együtt élő családtagjaik a szociális biztonság területén olyan elbánásban részesülnek, amely mentes minden, állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől azon tagállamok állampolgáraihoz viszonyítva, ahol foglalkoztatják őket.
A szociális biztonság fogalma a betegségi és anyasági ellátásokkal, rokkantsági, öregségi ellátásokkal és túlélő hozzátartozói nyugdíjjal, munkahelyi baleseti és foglalkozási megbetegedéshez kapcsolódó ellátásokkal, haláleseti juttatásokkal, munkanélküli segélyekkel és családi támogatásokkal foglalkozó társadalombiztosítási ágazatokat öleli fel.
E rendelkezések azonban nem eredményezik az EK-Szerződés 51. cikke alapján a közösségi jogalkotásban előírt más összehangolási szabályok alkalmazását, az e megállapodás 67. cikkében megállapított feltételek kivételével.
(2) A különböző tagállamokban az ilyen munkavállalók által eltöltött valamennyi biztosítási, foglalkoztatási és tartózkodási időt össze kell adni a Közösségben letelepedett munkavállalókat és családtagjaikat megillető öregségi, rokkantsági és a túlélő hozzátartozói ellátások, a családi támogatások, a betegségi és anyasági ellátások meghatározására, valamint orvosi ellátás nyújtása céljából.
(3) Az érintett munkavállalók a Közösségben letelepedett családtagjaik után családi támogatásokat kapnak.
(4) Az érintett munkavállaló az adós tagállam vagy tagállamok törvényi szabályozása alapján az alkalmazott átváltási árfolyamok mellett szabadon át tudja utalni Marokkóba az öregségi és túlélő hozzátartozói, munkahelyi baleseti vagy foglalkozási megbetegedéshez kapcsolódó, illetve a munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből származó rokkantsági nyugdíjakat vagy járadékokat, a nem járulékalapú ellátások kivételével.
(5) Marokkó az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározotthoz hasonló elbánást biztosít a területén foglalkoztatott olyan munkavállalóknak, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint azok családtagjainak.
66. cikk
E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Feleknek azokra az állampolgáraira, akik törvénytelenül tartózkodnak vagy dolgoznak a befogadó országuk területén.
67. cikk
(1) E megállapodás hatálybalépését követő első év elteltét megelőzően a Társulási Tanács rendelkezéseket fogad el a 65. cikkben előírt elvek megvalósításához.
(2) A Társulási Tanács részletes szabályokat állapít meg olyan közigazgatási együttműködés céljából, amely az (1) bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásához megadja a szükséges igazgatási és ellenőrzési garanciákat.
68. cikk
A Társulási Tanács által a 67. cikkel összhangban megállapított rendelkezések nem érintik a Marokkó és a tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, ha azok a megállapodások kedvezőbb elbánást biztosítanak Marokkó vagy a tagállamok állampolgárai részére.
II. FEJEZET
PÁRBESZÉD SZOCIÁLIS ÜGYEKBEN 69. cikk
(1) A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak minden, számukra fontos szociális ügyben.
(2) Ilyen párbeszédet használnak a haladás elérésére szolgáló módok keresésére a munkavállalók mozgásának és egyenlő elbánásának, valamint szociális integrációjának terén azon marokkói és közösségi állampolgárok vonatkozásában, akik törvényesen tartózkodnak befogó országuk területén.
(3) A párbeszéd különösen a következőkkel kapcsolatos valamennyi kérdésre terjed ki:
a) a migráns közösségek élet- és munkakörülményei;
b) migráció;
c) illegális migráció és azoknak a személyeknek a visszatérését szabályozó feltételek, akik megszegték a befogadó országaikban a tartózkodási jogra és a letelepedési jogra vonatkozó jogszabályokat;
d) a marokkói és közösségi állampolgárok közötti egyenlő bánásmód ösztönzésére, kultúrák és civilizációk kölcsönös megismerésére, a tolerancia elősegítésére és a megkülönböztetés megszüntetésére szolgáló tervek és programok.
70. cikk
Szociális ügyekben a párbeszédet ugyanolyan szinteken és ugyanazon eljárásokkal összhangban kell folytatni, mint amelyet e megállapodás I. címe előír, amely önmagában is keretet biztosíthat ehhez a párbeszédhez.
III. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOCIÁLIS TERÜLETEN 71. cikk
(1) A Felek között szociális területen az együttműködés megerősítése céljából projekteket és programokat hajtanak végre a Felek érdeklődésére számot tartó valamennyi területen.
Elsőbbséget biztosítanak a következő projekteknek:
a) a migrációs nyomás csökkentése, különösen az életkörülmények javításával, munkahelyek létrehozásával és az oktatás fejlesztésével azon területeken, ahonnan a migránsok érkeznek;
b) az érintett állam jogszabályai értelmében a törvénytelen állapotuk miatt hazatelepített személyek újbóli letelepítése;
c) a nők szerepének növelése a gazdaságiés szociális fejlődési folyamatban az oktatáson és a médián keresztül a vonatkozó marokkói politikával összhangban;
d) Marokkó családtervezési, valamint anya- és gyermekvédelmi programjainak a támogatása és fejlesztése;
e) a szociális védelmi rendszer javítása;
f) az egészségügyi ellátási rendszer javítása;
g) a tagállamokban tartózkodó marokkói és európai fiatalok vegyes csoportjai számára csere- és szabadidős programok megvalósítása és finanszírozása a kultúráik kölcsönös megismerése és a tolerancia elősegítése céljából.
72. cikk
A tagállamokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel együttműködési programok hajthatók végre.
73. cikk
E megállapodás hatálybalépését követő első év végéig a Társulási Tanács egy munkacsoportot hoz létre. E munkacsoport lesz felelős az I–III. fejezet rendelkezései végrehajtásának folyamatos és rendszeres kiértékeléséért.
IV. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS KULTURÁLIS ÜGYEKBEN 74. cikk
(1) A kölcsönös megismerés és megértés növelésére, figyelemmel a már végrehajtott tevékenységekre, a Felek kötelezettséget vállalnak, hogy – miközben tiszteletben tartják egymás kultúráját – erősebb alapot biztosítanak a tartós kulturális párbeszédhez, és elősegítik a közöttük megvalósuló folyamatos kulturális együttműködést, anélkül hogy eleve kizárnának bármilyen tevékenységi területet.
(2) Az együttműködési projektek és programok összeállításában és a közös tevékenységek végrehajtásában a Felek külön hangsúlyt helyeznek a fiatalokra, az írott és audiovizuális kifejezési és kommunikációs eszközökre, örökségük védelmére, valamint a kultúra terjesztésére.
(3) A Felek egyetértenek abban, hogy a Közösségben vagy annak egy vagy több tagállamában már folyamatban lévő kulturális együttműködési programok kiterjeszthetők Marokkóra.
VII. CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS 75. cikk
A megállapodás céljainak teljes mértékű elérése érdekében pénzügyi együttműködést valósítanak meg Marokkó javára a megfelelő pénzügyi eljárásokkal és erőforrásokkal összhangban.
Ezen eljárásokat a Felek közötti kölcsönös megállapodással fogadják el a legalkalmasabb eszközök segítségével e megállapodás hatálybalépésekor.
Az e megállapodás V. és VI. címének hatálya alá tartozó területeken kívül az együttműködés kiterjed az alábbiakra:
— a gazdaság korszerűsítését célzó reformok megkönnyítése,
— a gazdasági infrastruktúra korszerűsítése,
— magánberuházás és munkahelyteremtési tevékenységek elősegítése,
— egy szabadkereskedelmi terület fokozatos bevezetésének a marokkói gazdaságra gyakorolt hatásainak figyelembevétele, különösen ott, ahol ez érinti az ipar korszerűsítését és szerkezeti átalakítását,
— kísérő szociálpolitikai intézkedések.
76. cikk
A földközi-tengeri országokban a strukturális alkalmazkodási programok támogatására szánt közösségi eszközök keretén belül – és a marokkói hatóságokkal és más hozzájárulókkal, különösen a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben – a Közösség megvizsgálja a Marokkó által végrehajtott strukturális politika támogatásának alkalmas módjait a pénzügyi egyensúly helyreállítására minden kulcsfontosságú szempontból és a növekedés fellendítésére vezető gazdasági környezet létrehozására, ezzel egyidejűleg növelve a társadalmi jólétet.
77. cikk
Az olyan kivételes makroökonómiai és pénzügyi problémák – amelyek a megállapodás fokozatos megvalósításából származhatnak – kezelésére irányuló koordinált fellépés biztosítására a Felek gondosan figyelik a Közösség és Marokkó között a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fejlődését az V. címben meghatározott rendszeres gazdasági párbeszéd részeként.
VIII. CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 78. cikk
A megállapodással Társulási Tanács jön létre, amely miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal, illetve amikor azt a körülmények igénylik, annak elnöke kezdeményezésére és a saját eljárási szabályaiban megállapított feltételeknek megfelelően.
A Társulási Tanács megvizsgál minden, a megállapodás keretei között felmerülő nagyobb jelentőségű ügyet, valamint más, közös érdekű kétoldalú és nemzetközi kérdést.
79. cikk
(1) A Társulási Tanács egyrészt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészt a Marokkói Királyság kormányának tagjaiból áll.
(2) A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanács eljárási szabályaival összhangban képviseltethetik magukat.
(3) A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.
(4) A Társulási Tanács elnöke felváltva az Európai Unió Tanácsának egy tagja, illetőleg a Marokkói Királyság kormányának egy tagja, összhangban a Társulási Tanács eljárási szabályaiban megállapított rendelkezésekkel.
80. cikk
A Társulási Tanácsnak a megállapodás céljainak elérése érdekében, az ott előirányzott esetekben joga van határozatokat hozni.
