• Nem Talált Eredményt

A TMT és a csehszlovákiai informatikai referálólap, az Index megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A TMT és a csehszlovákiai informatikai referálólap, az Index megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Futala Tibor

A TMT és a csehszlovákiai informatikai referálólap, az Index

E rövid elemzés lényege: tükröm, tükröm, mondd meg nékem... Másként szólva: a TMT belenéz egy informatikai referálólap "tükrébe", hogy (korántsem nárcisztikus célból) megállapítsa

"tetszésének" mértékét.

A TMT első borítójának verzóján hal olyan könyvtártudományi-informatikai referálólap címéi o l ­ vashatjuk számról számra, amely folyóiratunk cikkeit­

tanulmányait regisztrálásra és feldolgozásra méltatja.

Közötlük szerepel a csehszlovákiai Index. A n o t o - vané pfehledy s v e t o v é literatury z oboru informatiky is (1. ábra). Noha ez korántsem világnyelven "szóló"

szekunder orgánum, a szláv világ irányában mégis hidat verhet a még elszigeteltebb nyelven, azaz magyarul "szóló" TMT termésének szakmai érvénye­

sülése előtt.

Így hát érdekünk az Index ebbéli szolgálatának a megbecsülése. A kérdés az, hogy mekkora a mértéke ennek a szolgálatnak. Esetenkénti-e vagy bizonyos rendszeresség jellemző-e rá. Másként fogalmazva: a TMT joggal szerepelteti-e ezt a kiadványt azok sorában, amelyek publikációit rendszeresen referál­

ják.

Nos, ennek a mórtéknek kiderílésére felettébb jó alkalom, hogy az Index 1986 és 1988 között közzétett referátumairól a közelmúltban muíafó/iöíefef jelente­

lett meg. E mutatókötet és a TMT éves tartalom­

jegyzékeinek egyszerű összevetése révén k ö n n y ű ­ szerrel kiderül, hogy milyen is a TMT-ben publikált cikkek-tanulmányok csehszlovákiai referáltságának az intenzitása.

De még mielőtt e demonstrációra rátérnénk, hadd jegyezzük meg, hogy az Index a magyar könyvtári- informatikai folyóiralok közül egyedül a TMT-t referálja.

A feldolgozási időeltolódás miatt az Index szóban forgó mutatókötetében a TMT 1985. évi 4. számától kezdve egészen az 1988. évi 5. számáig szerepel.

Az erre vonatkozó összefoglaló adatok az 1. táblá­

zatban láthatók.

A TMT önálló cikkeit az alábbi szabályok elfo­

gadásával számoltuk:

cikkeket-lanulmányokat egynek közleményeit önálló cikként

• a többrészes vettük.

• az "Altéra pars"

kezeltük,

• némely előszó jellegű és "kóvediális" publikáció számbavételétől eltekintettünk.

Az összefoglaló táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a vonatkozó T M T - é v f o l y a m o k érdemi termésé­

nek éppen kétharmadát reíerálták az Indexben. Az

US /^r^^- A N O T O V A N E P F E H L E D Y

" I S V É T O V É LITERATURY ,969

V r i > Z O B O R U INFORMATIKY

L á b r a

1988. évi alacsonyabb arányú szereplés valószínűleg a késve beérkezett referátumokból adódik, ami a tárgyidőszak lezáródása miatt nem tudott kiegyenlí­

tődni.

A "kétharmados szereplés" mindenképpen figye­

lemre és tiszteletre méltó: a TMT termésének megbíz­

ható szakmai színvonaláról tanúskodik. Az általános referáltsági arányon beiül - természetesen - vannak jobban (esetenként 100%-osan) és kevésbé (esetenként egyáltalán nem) referált számok.

A 100%-osan referált számok a következők: 1985.

8 - 9 . , 10., 1 2 . ; 1986. 2., 3., 10.. 1 1 . . 1 2 . ; 1 9 8 7 . 1 . , 2., 9., 10. szám. Köztük több tematikus szám van (nem-

290

(2)

TMT 37. évf. 1990.7. sz.

1. táblázat

TMT évfolyam/szám A TMT önálló cikkeinek Ebből az Index által %-arány a TMT cikkeinek száma a tárgyidőszakban referált cikkek száma számához képest

1 9 6 5 . 4 - 12. 26 19 73 1986. 1 - 12. 46 34 74 1 9 8 7 . 1 - 12. 28 19 68 1 9 8 8 . 1 - 5. 21 8 38 1 9 8 5 . 4 - 1 2 . - 1988. 1 - 5 121 80 66

zetközi szerzőgárdával). Ilyen a könyvtárépitési (1985. 10.), a FID-emlékülés anyagát közlő (1985.

12.), illetve - lényegében - a fentiekben fel nem sorolt mikroszámítógépes (1986. 5 - 6 - 7.) szám.

Az egyáltalán nem referált számok: 1985. 6.;

1987. 3., 1 1 . szám. Ezekre részint a kevés önálló cikk-tanulmány a jellemző, részint a bennük található közlemények "szakmaontológiai" emelkedettsége (pl.

Száva-Kováts Endre egyik dolgozatát sem referálták a tárgyidőszakból).

Az Index által referált cikkeket 92 szerző írta.

Közülük 15 volt a külföldi. A legtöbbször referált szerzők: Rózsa György (6-szor); Futala Tibor és floboz Péter (4-szer); Hegedűs Péter, Jacsó Péter, Kincses István, Nóvák Teréz és Válás György (3-szor). Megjegyzendő, hogy több magyar szerző In­

dexben való referáltságát, illetve referáltságának egy részét nem a TMT-ben megjelent publikációinak köszönheti.

Ha már az Index TMT-nek tett szolgáltatása ilyen fajsúlyosnak bizonyult, tisztesség dolga, hogy az a l ­ kalmat megragadva magát a referálólapot is bemutas­

suk.

Az Index - A/5-ös formátumban - évente hatszor jelenik meg (ez idő szerint), 470 példányban. É v e s és két-három éves mutatókat ad ki. Eddig 1976 - meg­

jelenése - óta ö s s z e s e n tizenegy mutatókötete jelent meg (az egyik mikrofilmlapon). Az itt hivatkozott és elemzett (kétrészes) mutatókötetében név-, tárgy-, földrajzi, információs rendszereket feltáró és forrásmutató található. Kiadója a T u d o m á n y o s , Műszaki és Gazdasági Információs Központ (Ústfedí vedeckych, technickych a e k o n o m i c k í c h informaci - Ú V T E I ) . Felelős szerkesztője: M. Matou&ková.

Az egyes számok szerkezete a következő:

• Eredeti nyelvű (és még nyelvünk vonatkozásában is majdnem hibátlan) tartalomjegyzék-közlés a tárgyidőszakban beérkezett és egyébként is figyelt informatikai folyóiratok egyes számairól (kb. 30 folyóiratról van szó). . "

• Tájékoztatás a dokumentációs részben elhelyezett tételek szerkezetéről (ETO-jeízet, tárgyszó, bibli­

ográfiai leírás, referátum, a referált cikkről készí­

tett mikrofilmlap jelzete, amelyre hivatkozva lehet a másolatot megrendelni róla, a referáló monog­

ramja, a referátum tételszáma).

• Tájékoztatás a referált tételek szakrendjéről, ami a következő: Á L T A L Á N O S É S T Á R S A D A L M I K É R ­ D É S E K - általában a tájékoztató tevékenységről, az információtudomány rendszere, s z a b v á ­ nyosítás; SZERVEZET - szervezet és irányítás, az információs tevékenység gazdaságtana és irányítása, a tájékoztatási tevékenység szervezete Csehszlovákiában [Itt derül ki, hogy az Index hazai lapokat is referál), a tájékoztatási tevékenység szervezete a szocialista o r s z á g o k b a n , a tájékoz­

tatási tevékenység szervezete a többi országban, nemzetközi együttműködés, a tájékoztatási tevé­

kenység architektúrája és felszerelése, informá­

ciós és kommunikációs technika; AZ I N F O R M Á C I ­ Ó S T E V É K E N Y S É G T E C H N O L Ó G I Á J A - informá­

ciós technológia, információs rendszerek és háló­

zatok, információkezelés; I N F O R M Á C I Ó F O R R Á ­ SOK É S L E L Ő H E L Y E I K - az Információforrá­

sokról általában é s könyvtudomány, az információ­

források kiadása és terjesztése, scientometria, i n - formetria, kommunikáció, bibliográfiai és referensz információtárak, a forrás- é s faktografikus i n ­ formáció tárai, könyvtári állományok és hozzáfér­

hetőségük; I N F O R M Á C I Ó S D O L G O Z Ó K É S IN¬

F O R M Á C I Ó F E L H A S Z N Á L Ó K - információs dol­

gozók, információfelhasználók.

• Öt-tíz referátum kiemelése, mondhatni a szerkesz­

tőség ajánlataként.

• A referátumok közlése az imént közölt szakrend­

ben. A referátumok 6 - 8 sorosak, nyomásuk egyoldalas, úgyhogy személyi (intézményi) d o k u ­ mentáció készíthető belőlük.

• Minden számhoz megrendelőlap a kínált másolat­

szolgáltatás Igénybevételére.

A kiadvány jó példa a mintaszerű módszertani megoldásra. Feltehetőleg xerox-rota technikával állítják elő, de azon belül magas színvonalon, nagyon jól olvashatóan.

Beérkezett: 1990. III. 7-én.

291

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban