94— 1923
A világ tengeri- és rizstermése 1922-ben."
Production mondiale de ma'is et de m'z ezt 1922.
A legfontosabb tengeritermelő allamok- ból rendelkezésre álló adataink, melyek a világ- termelésnek körülbelül 900/0—át ölelik fel, a következők:
Tengeritermés millió métermázsákban.
átlagos termésnek, sőt az 1921. évi gyenge terméshez képestIS kedvezőtlen. Az Egyesült—
Államokban, melyek csaknem 750/0-át kép- viselik a világ tengeritermelésének, az 1922.
évi termés szintén alatta maradt (körülbelül 6"/.,-kal) az 1921. évinek és 70/0—kal meg-
, , , , g ; haladta a háború előtti átlagot.
Az orszag ;l'ü?gresz) 1999231913- 1921 ; 1922 A tengerivel bevetett területek és a hek-
megneyezese e" ag ; , , . , . , , ..
* § , taronkenti termesatlagok alakulasat a kovet-
" k ző táblázat fo lal'a mavában.
Európa . 1420 1009 882 e g " **
EgyesültÁllamok és _ __
Kanada _ 6923 7832 ,7878 Tengenvel bevetett terulet és a termésátlagok.
Összesen : 834'3 884'1 826'0 ; Hektáronkinti
Bevetett terület ezer termésatlag
, , _ _ , , hektárokban méter-
Europaban —— a Jelenlegi Oroszorszag Az orszag ; nlázsákban
területét leszámítva. ahol egyébként a tengeri- (Világrész *a; m ; ; ;; m
, . - ; '" __ ( 92 ; - megnevezése SS ; SE
termeles kisebb ielentősegu az LL . ev1 __; , ,,w
, , Oo _ , . ; .a — 1921 1922 5 .a 19211922 termes csupan 6.4 /o—a az 1909 1913. evx ;; §; ; ; ;8';
2—0.) ; a.,,
;
- i s
900 TENGERlTERmÉS (m'-HÓ? BEN-son Európa t' ;98137 ;.93840;9.2976;;14o 108 9-5
Egyes.-% ll
— — ésKanada ;42305'5421026;41580'4;;16"4;186 177
aan ? son .. _ _
? Osszesen: j52119—2;51486-6 508.8—o;;16-0;17-2 ;16-2
0 9 , , , .
70 00 Europara nezve tehát 1922-ben a tengeri—
— — területek csökkenése jegyezhető fel, ezzel
son 800 egyidejűleg a hektáronkintí termésátlag erős
— ; __ hanyatlása is mutatkozik, míg Amerikában a
tengerivetések területe csaknem az 1909—1913.
500 500 , , . , , . .
evek szmvonalan maradt es a hektaronkinti
— — termésátlag az 1909—1913. évek átlagához
408 400 képest jelentékenyen javult.
_ _ A Vilag rizs-termelésének (Kína kivételé-
vel) több mint 950/0—at képviselő országok
3011 100 . ., . , , ,
adatai alapjan a Vilagtermeles a szobanlevő
— * terményből a következőképen alakult az el-
200 / 200 mult évben.
100 Ha Rizstermés mlllló metermázsakban.
'" / " Az ország megnevezése ; lé??? ágál;; 1921 1922
0 / , f ; / 0 i ;
i I I * ;
EU mgannga 1921 1922 EU Brit-India _ _ _ ; 4853 ;520.() 5185
, Japán Korea és Formosa ; 117'4 ;134'5 147'6
JELmRGYan-IIRT. A többi ázsiai allamok.113'6 119'6 124'4
. Az európai államok és
" EgyesültÁllamok 11—6 150 161)
05233?" ami"? ""e"/"' Összesen: ; 727-9 ;789—1 sos—5
1) L. római nemzetközi mezőgazdasági intézet:
Bulletin de Statístigue Agrícole et Commercial, 1923.
évfolyam, 3. szám.
Fenti adatok szerint az összes azsiai ter- melés 1922-ben 20/0—kal haladja meg az 1921.
évi rizstermést és IOO/O-kal az 1909—1913.
évek atlagos termelését. Csaknem hasonló arányokban növekedett a vilagtermelés is, melyben Ázsia termelése kimagasló helyet
foglal el.
A rizzsel bevetett területekre és a hek- táronkénti termésátlagokra vonatkozó adatokat a következő táblázat tünteti fel.
Rizsterületek és a hektáronkinti termésátlag.
; Termésatlag
;; Bevetett terület ezer hektáronkint
y hektárokban méter—
A világrész mazsákban
, megnevezése l se' be a be
! mi 0.5
': T; 1921 1922 775 11921 1922
§E %% l
_ [ .. a
. * l **!
Ázs1a . . . 450697 478833 480986 15-9 [162 16'4 Európa . . 185—7 164-6 168'2 36'1 448 442 Egyes.-An, 289-7; 372-7 426-9 169 20-6 120-1
Összésátlag H45545-1148420—6l48693-7 16-0 '16'3 16-6
Ázsiában a rizsterületek állandó növeke- ést mutatnak s ugyancsak növekedő irany- atot mutatnak a hektáronkénti termésatla- ok is. Fokozvottabb növekedés konstatalható z Egyesült—Allamok megművelt területeinél s, ahol a rizs 1922-ben 470/O—kal magasabb
etésterülettel szerepel az 1909—1913. évi
tlaghoz viszonyítva, míg Európában az 1922.vi vetésterület körülbelül lOo/o—kal van alatta háború előtti atlagnak. Végeredményben a endelkezésre álló világtermelési adatok alap- án az 1922. évi rizstermelésnek szánt vetés-
A gazdaságstatisztika fontosabb ágai közül lan az iparstatisztika tudta eddig legke- sbbé elérni azokat a célokat, amelyeket aga elé tűzött7 az iparstatisztika mutatott gkísebb eredményt nemcsak hazankban, de külföldön is, bár alapjául sokszor a leg- agyobb gonddal előkészített tervek szerint intaszerűen végrehajtott adatfelvételek szol- áltak. Különösen az ipari termelési statisz- a az, amely annyi eredménytelen kísérletet mint meg, míg az üzemi és munkásstatisztikai lvételek aranylag sikeresebbeknek mond-
ók.
——95
IPAR
Az iparstatísztika reformja.
La, réforme de la statistigue d'industm'e.
-—— 3—4. szam.
son RIZSTERCDÉS (DILLI Ó 9-BHN. 900
_. L.
800 800
700— / , 900
601; 500
son— 500
ha; . 400
ann— 300
zon— zoo
ma— 100
o — t _ 0
Én mosasárme 1921 1922 Év
JELamsvn Rúznr.
W/l/l/lá _-_ ,
üsszesen Bf/f Ma'/a Japan
fává/'.v'zsiai állam fypapai-istgyasi/M'f/amak
terület a háború előtti évek átlagához viszo—
nyítva körülbelül "(%-kal, a hektáronkénti terméseredmény pedig körülbelül 4O/O—kal emelkedett.
Franciaorszagban 1860-ban, Belgiumban 1866-ban végrehajtott iparstatisztikai felvé—
telek termelési része teljesen eredménytelen maradt, az 1873-iki francia és az 1880. és
1896. évi belga iparstatisztikai adatgyűjtések
szintén nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásoknak. A Németbirodalomban 1895- ben lefolytatott iparstatisztikai felvétel a siker biztositásánl két részre osztva hajtatott végre:
1895-ben az ipari termelést teljesen mellőzve, 1898-ban csak a termelésre terjeszkedve ki.
Ausztriaban négy ízben, 1880-ban, 1885—ben, 1890-ben és 1897-ben végrehajtott iparsta—
