Youngm M. – Willmott, P.: A szimmetrikus család

(1)

776 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

nak megfelelően veszi figyelembe a termelés anyag-, munka— és alapigényességét.

Számítások szerint a jelenleg érvényben levő nagykereskedelmi árak nem esnek egy—

be egyik ismert ártipussal sem, bár az eltérés változó nagyságrendű. Legközelebb állnak a jelenlegi árak azokhoz a hipotetikus árakhoz.

amelyek alapját az újratermelés költségei al—

kotnák. Legnagyobb a távolság az ,.érték-

arányos" és az ,,átlagérték-arányos" áraknál.

Az a tény, hogy az érvényben levő árak mind közelebb esnek az újratermelés társa—

dalmi költségeihez, még inkább szükségessé teszi ezen költségek figyelembevételét a terv—

szerű árképzés. a nagykereskedelmi árak ki- alakítása során.

(lsm.: Nagy Sándor)

TÁRSADALOMSTATlSZTlKA

YOUNG, M. -— WILLMOTT P.:

A SZlMMETRlKUS CSALÁD

(The symmetrical family. A study of work and leisure in the London region.) London. 1973. Rout- iedge and Kegan Paui. 398 p.

Az 1950-es évek óta Michel Young és Peter Willmott neve jól ismert a családszociológu—

sok körében. London egyik munkáskerületé—

ben végzett vizsgálatuk eredményeiről beszá- moló könyveik — ,.Family ancl Kinship in East London" (1957) és ,.Family and Class in a London Suburb" (1960) — bebizonyították, hogy mennyire szükségesek a mikroméretű és nagyintenzitású vizsgálatok a családi élet egészének, bonyolult összefüggéseinek meg—

értéséhez. Bár a néhány száz családnál ta- pasztaltak nem tették lehetővé az eredmé- nyek kivetítését nagyobb sokaságra. akár csak az összes londoni családra nézve sem, mégis a többszörös interjúk, a családok ma- gatartásának ismételt megfigyelései olyan összefüggéseket tártak fel. amelyeket a köny—

vek publikálása óta a makroméretű vizsgála—

tokat végző családszociológusok is rendszere—

sen felhasználnak változóik között kimutat—

ható statisztikai kapcsolatok értelmezéséhez.

A szerzők új könyvükben most egy makro—

méretű felvételükről és annak eredményeiről számolnak be, melyet 1970-ben bonyolítottak le Londonban és környékén. Ez alkalommal közel 2000 személyt felölelő reprezentativ min- tát vizsgáltak standardizált, strukturált adat—

felvételi technikákkal, és ezt az adatfelvételt összekapcsolták a rendelkezésükre álló pub—

likált anyagok, elsősorban statisztikai kiadvá- nyok másodlagos elemzésével. A szerzők könyvük közel százoldalas függelékében is- mertetik vizsgálatuk módszereit, technikáit és bebizonyítják, hogy a makrovizsgálatoknak éppen olyan kiváló mesterei, mint a mikro—

vizsgálatoknak.

A függelékben ismertetett technikák között szerepel az időmérleg-technika is, amelyet a szerzők a nagyminta egyötödéne'l alkal—

maztak, a 30—49 éves házas férfiaknál és nőknél. A szerzők a Sza/ai Sándor akadé- mikus által vezetett nemzetközi összehason- lító időmérleg-vizsgálot technikáját vették át és fejlesztették tovább. (Megkérdezték ugyan-

is minden egyes tevékenységgel kapcsolatban azt is, hogy a tevékenységet a megfigyelt na- pon az illető személy ugyanakkor végezte-e, mint ahogy máskor szokta, valamint minden egyes tevékenységet minősittettek a megkér—

dezettel, hogy azt munkának, szórakozásnak (leisure), vegyes jellegűnek vagy pedig a ket—

tő közül egyiknek se minősíti.) Példamutató, hogy a szerzők a vizsgálat során alkalmazott valamennyi adatfelvételi eszközt és az ezek—

hez készített kérdezőbiztosi vagy kitöltési uta—

sítást teljes terjedelemben közlik, amivel módot adnak arra, hogy vizsgálatukat más környezetben megismételjék, és így megálla- pításaik érvényessége új feltételek között is igazolódjon.

A szerzők központi tétele az, hogy a tár—

sadalmi—gazdasági fejlődés új típusú csalá- dot hoz létre ahhoz képest, amely az ipari társadalom kialakulásával a XlX. században keletkezett. Az új család erősebben otthon—

centrikus, mint elődje volt, tagjai több időt töltenek együtt. különösen akkor, amikor a gyermekek még fiatalok. Növekszik a házas—

párból és gyermekeikből álló családmag el—

szakadása. izolálódása a rokonságtól. ami lényeges változás az ötvenes években tapasz- talt helyzethez képest. A legjellegzetesebb változás a házastársi viszonyokra vonatkozik:

a házastársak családi szerepei sokkal kevés- bé szegregáltak. a család életéhez szükséges feladatok nagyobb részét a férj és a feleség egyaránt ellátja, Az ilyen deszegregált csa- ládot nevezik a szerzők —— G. Goret elnevezé- sét átvéve — szimmetrikus családnak.

A mai családszociológiai elméleti irányza- tok közül az egyik legtöbbet ígérő a rend—

szerelméleti, amely a család alakulását mint egy alrendszer alakulását vizsgálja a teljes rendszerrel, az egész társadalommal való összefüggés, kapcsolódás közepette. Bór Young és Willmott sehol sem hivatkoznak rendszerelméleti megfontolásokra. vizsgálatuk megfelel a családszociológiai megközelítés elképzeléseinek. Részletes és plasztikus képet adnak London fejlődéséről. a környező tele—

pülések csatlakozásáról és bekapcsolódásá- ról a nagyváros életébe, a lakosság migrá- ciójáról, térbeli rétegződéséről és vlakáskörül-

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 777

ményeiről. Mindezen változásoknak hatása volt a családi élet formáira. A szerzők a jo- vuló lakáskörülmények fontosságát hangsú- lyozták abban. hogy az otthoncentrikusság kialakult a családokban. A változási tenden- ciák kiemelése mellett azonban nem feled—

keznek meg a szerzők arról sem, hogy az általuk vizsgált régióban felhívják a figyel- met az olyan nyomorúságos lakásokra is, amelyek még a XIX. századot idézik, és ame- lyekben a legtöbb aszimmetrikus család lel—

hető fel.

A XIX. század közepétől fogva domináns aszimmetrikus család legfőbb jellegzetessége az volt, hogy csak a férj keresett, és a fele- ség eltartotta vált a jövedelem előteremtése szempontjából. Korábban, amikor a család még termelési egység volt. a feleség közre- működött a jövedelem megteremtésében.

gazdasági értéke nagy volt a családban, és ez kifejeződött a család hatalmi viszonyában is. A XIX. század közepétől a gazdasági sze- rep elvesztésével a feleség kiszolgáltatottá vált, ami legfőképpen anyagi téren mutatko- zott. A férj keresetéből annyit adott feleségé- nek. amennyit akart. A feleség többnyire nem is ismerte férje keresetének nagyságát.

A szerzők érdekes megállapítása, hogy az aszimmetrikus városi családok kiszolgáltatott helyzetben levő asszonyai között kialakult egy bizonyos fajta védelmi szövetség, egy szerve- zetlen női ,,szakszervezet" a rokonsági háló- zatba tartozás alapján. Megkönnyítette ezt' hogy a rokonok földrajzilag közel voltak egy- máshoz. Young és Willmott az ötvenes évek- ben végrehajtott vizsgálatai még igen erős női kölcsönös segélyhálózatokat tártak fel;

most az új vizsgálat ezek visszaszorulását ál- lapította meg, ami a nagyobb földrajzi mo- bilitásra vezethető vissza, legfőképpen pedig az asszonyok megváltozott helyzetére.

A helyzet változását elsősorban az asszo—

nyok kereső tevékenységének növekedése okozza. 1951-ben a házas nők 26 százaléka folytatott kereső munkát. 1971-ben 41 száza- lékra emelkedett ez az arány. A szerzők na—

gyon alaposan elemzik a változás demográ—

fiai, gazdasági, társadalmi okait. Vizsgálják (! női munkaidő alakulását, és pozitívan ér- tékelik a részmunkaidő terjedését, amely sok nő számára megkönnyítette a munkavállalást.

Hiányolnunk kell viszont, hogy nincs szó a gyermekgondozó. —nevelő intézményekről vagy legalábbis az ezek iránti igényről. amelyek nélkül valóban csak kivételesen oldható meg az asszonyok munkavállalása a szülést kö—

vető két-három év alatt.

Az asszonyok otthoni. házi munkájának vizsgálatához használták fel az időmérlegek anyagát; a férfiak esetében ezt elsősorban a munkaidő elemzéséhez vették igénybe.

Nagyra kell értékelnünk azt, hogy a szer- zők továbbfejlesztették azt a szokásos vizs-

7 Statisztikai Szemle

gálati módot, amelyacsaládi élet formáinak kutatásakor csak az asszonyok tevékenységé—

re kíváncsi, és a férjeket legfeljebb csak annyiban veszi figyelembe,amennyiben segi- tenek a házi munkában. Young és Willmott számára a férj éppen olyan fontos a szim- metrikUs család életében, mint a feleség, és ezért fordítanak nagy gondot annak vizsgá- latára, hogy a férjek kereső tevékenysége hogyan változott az utóbbi időben, és meny- nyiben teszi lehetővé az intenzív családi

életet. ,

Tartalmas a könyvnek a szabadidő felhasz- nálásával foglalkozó része is. E kérdés tár- gyalását a szerzők azzal kezdik, hogy meg—

állapítják, az interjúk során kiderült. hogy a megkérdezettek jelentős része nem tekinti a szórakozást, a ,,leisure"-t a munka ellentét- jének. E rész több lényeges megállapítása közül itt csak még egyet kívánunk megemlí- teni: a baráti érintkezéseknél a nemek szerinti erős szegregáltság ma is megvan. To- vábbra is különválik a társas érintkezések szempontjából a férfiak és a nők világa, mégpedig társadalmi osztályra való tekintet nélkül: a férfiak férfiakkal, a nők nőkkel ba—

rátkoznak.

Young és Wíllmott új könyve szép stílussal, érdeklődést lekötő módon számol be a helyes

szempontok szerint megszervezett, gondosan

lebonyolított vizsgálatról és annak eredmé- nyeiről. Mégsem elégít ki bennünket e könyv teljesen: hiányzik a mai londoni családok életének az a plasztikus leirása, amelyhez a szerzők korábbi könyveikben hozzászoktattak bennünket. Bár a szerzők makrovizsgálatuk eredményeinek statisztikai elemzését az inter- júk során elhangzott válaszok szó szerinti köz—

Iésével teszik színessé. ez nem pótolja annak bemutatását. hogy többé-kevésbé azonos de—

mográfiai—gazdasági—társada'lmi feltételek mellett is milyen széles skálája lehet a csa—

ládi magatartási formáknak. Az angol csa—

ládszociológusok munkássága éppen azért volt olyan jelentős az elmúlt évtizedekben.

mert a leegyszerűsített. sematikus ábrázolás- sal szemben a valóságnak teljes bonyolultsá—

gát adták vissza; kívánatos lenne, ha a mak—

rovizsgálatok során sem veszne el az angol kutatásoknak ez a jellegzetessége.

(Ism.: Cseh-Szombathy László)

ROESKE—SLOMKA, I.:

OSSZEFUGGÉS A CSALADOK JUVEDELME ES GYERMEKSZÁMA KÖZÖTT

(Wspólzaleznosc dochodów i dzientnosci rodzi.)

— Studia Demograficzne. 1974. 37. sz. 45-61. p.

A tanulmány adatokkal kívánja alátámasz—

tani Zbigniew Smolinskinek azt a hipotézisét, hogy egy bizonyos minimális jövedelemszint