436 STATISZTIKAI IRODALMI Fl-GYÉLÓ
HANISMIEYER. K. H.:
A KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA IGÉNYEI A HIVATALOS STATISZTIKÁVAL SZEMBEN (Anforderuingen der Umweltpoliftik an die alm't- liche Statistílk.) - Allgemeines Statistisches Archív.
1975. 1. sz. 1—10. p.
A környezetvédelem problémái azóta van- nak napirenden, amióta széles körben fuel- ismerték azokat a veszélyeket. amelyeklkel a különféle emberi tevékenységek (: termé-
szetes környezetet károsítják.
A környezet károsítása egyrészt a termé—
szeti jav-alk mint nyersanyagforrások terén folytatott rablógazdálkodáxsban. másrészt a különféle emberi tevékenységek hulladékai- nark és melléktermékeinek (: természetes kör- nyezetet károsító hatásában mutatkozik.
A könnyezetvéd—elem probl'émalköréhez tar- tozik — tágabb értelemben —- a település- könnyeze'ti ártalmak elleni védekezés. amely elsősorban az urbanizációval összefüggő feladat, és ide sorolhatók a társadalmi kör- nyezetxproblémái (szociális helyzet, családi problémák, munkahelyi stressz stb.) is. Ez utóbbiakat azonban a környezetvédelmi szark- értők — bonyolult összefüggéseifk miatt — általában kirekesztik vizsgárládá'saxikból. '
Az említett könnyezetvédelmzi szférák to- vábbi osztályozására többféle lehetőség kí- nálkozik. Szerző kutatásai során mintegy tízféle osztályozási változattal találkozott.
például funkciók. civilizációs tevékenység- fajtáfk. tudományágak, a környezeti ártalmak megjelenési formái. a környezetvédelmi cé—
lok fokozatai szerinti és más rendezési szem- pontoknak megfelelő osztályozásokkal.
A környezetvédelem iinformációigényét a tanulmány a következő pontokba foglalja:
—aikörnyezetí ártalmak nagyságára, illetve az ilyen ártalmaknak a gazdasági tevékenységekkel való összefüggésére utaló adatok:
— a környezeti ártalmak megelőzésére. illetve a károk elhárítására vonatkozó adatok;
_az előző pont szerint foganatosított intézkedé- sek eredményeinek ellenőrzését szolgáló információk;
-— a környezetvédelmi intézkedések és egyéb ér—
dekek összeütközésére vonatkozó értesülések.
Ezt az elméleti felsorolást szerző a víz- védelem és a szennyvízkárak elhárítása te—
rületéről vett gyakorlati példákkal szemlél- teti. A legneh'éz'kesebbnek látja a környe-
zetvédelmi intézkedések és egyéb érdekek ellentéte—nek szám—szerű jellemzését :: téma sokrétűsége és összefüggéseinek bonyolultt- sága mia'tt. Emellett problémákat lát a kör- nyezetvédelmi célú beruházások elhatárolá—
sa tekirntetében, részint azért, mert nem egy—
értelmű, hogy a már régen meglevő effajta berendezések az utóbbi időben elrendelt környezetvédelmi statisztikai adatszolgáltatá-i soknál figyelembe veendők—e, részint pedig azért, mert a környezet védelmét szolgáló be—
rendezések elválasztása a szoros értelem- ben vett termelőberendezésektől sok eset—
ben nehezen valósítható meg.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy eredetileg más rendeltetésű statisztikai adatgyűjtések milyen sok közvetett informáaiót adhatnak a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó kutatók számára. A meglevő statisztikák adatainak intenzívebb elemzése azért is fon- tos. mert az új adatgyűjtések bevezetését az ezzel járó költségtöbblet korlátozza.
A környezetvédelemmel kapcsolatos továb- bi statisztikai feladatok súlypontjait elemez- ve, szerző fontosnak tartja az országos szin- ten végzett vizsgálatok kiegészítését regio- nális szintű kutatásokkal. A környezeti ár—
talmak részletesebb területi adatait párhu- zamba kell állítani azonos területi egység—
re vonatkozó környezetvédelmi ráfordítások—
kal. Szerző szerint az lenne ideális. ha a társadalmi termékre. a népesség alakulá—
sára stb. vonatkozó adatok regionális szi—n- ten is rendelkezésre állnának.
Súlyponti feladat az ágazati kapcsolati mérlegek rendszerében végzett elemzés to—
vábbfejlesztése is. Leontief és Ford 1972.
évi munkája nyomán 1973—ban a Német Szövetségi Köztársaságban is megkezdték annak a módszernek a kidolgozását, amely- nek célja a környezeti ártalmak nyomon követése az ágazati kapcsolatok rendszeré- ben. Ettől a munkától azt várják, hogy si—
kerül leleplezni azokat a termelő és fo—
gyasztó szektorokat. amelyeknek tevékeny- sége a környezetre — látszólag —— ártalmat- lan, áttételesen azonban a környezetszeny—
nyezőrk közé számítanak.
(Ism.: Arányi Emil)
GAZ DASÁG STATISZTIKA
CHRIST, C. F.:
AZ EGYESULT ÁLLAMOK UKOINOMETRIM MODELLJEI TELJESITMÉNYGNEK ERTEKELESE (Judging the performance of econometric models of the U. S. economy.) — International Economic Review. 1975. 1. sz. 54—74. p.
A szerző tanulmányát arra (: szimpózium- ra nyújtotta be, amely az Egyesült Államok-
ban az ökonometriai modellek teljesítmé—
nyének értékelésével kapcsolatban 1974 jú—
niusában zajlott le (Symposium on Econo- metric Moldel Performance: aomup—arative si—
mulation studies of models of the U. S.
economy).
Véleménye szerint az Egyesült Államok ökonometriai modelljei általában alkalma—
