STATISZTIKAI HIRADÓ
SZEMÉLYI HIREK
Kitüntetés. A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnok előterjesztésére — dr. Vukovich György kandidátusnak a Központi Statisztikai Hi- vatal ny. elnökének négy évtizedes munkássága el—
ismeréseként a
MAGYAR
KOZTARSASAGI ERDEMREND KÖZIEPKERIZSZ'I'JE
kitüntetést adományozta
Elnöki dicséretek. A Kozponti Statisztikai Hi- vatal elnöke Zsilinszki Mihálynél, a KSH Békés me—
gyei Igazgatóság igazgatóhelyettesét több mint ha- rom évtized alatt végzett kimagasló munkája elisme—
réseként; Szanyi Jánosnét, a KSII Budapesti és Pest megyei Igazgatósága tóclöadóját a területi szervek—
nél közel négy évtizeden át kifejtett eredményes munkájáért; Szeredás Juditot. a KSH Budapesti és Pest megyei Igazgatósága töosztályvezetőjét a teru—
leti statisztikai tájékoztatási munkában közel négy évtizeden át kifejtett kimagaslóan eredményes muri—
kájáért; Ungvári Béláné! és Varga Józsefnét. a KSH Budapesti és Pest megyei Igazgatósága osztályveze—
tőit a területi szerveknél kifejtett több mint három évtizedes eredményes munkájukért; Vass Istvánnét.
a KSH Budapesti és Pest megyei Igazgatósága főe- lőadóját a területi szerveknél kifejtett több mint két évtizedes eredményes munkájáért elnöki dicséretben részesítette,
SZERVEZETI HIREK —— KÖZLEMÉNYEK
Népszámlálási munkacsoportülés Genfben.
l995. május 15. és IO. kozott Gentben tartotta soron következő ülését az ENSZ EGB Népszámlálási munkacsoport Az ülés célja olyan munkaterv kia- lakítása volt, amelynek alapján I997vre kialakitják a 2000 körüli népszámlálások elfogadható európai ajánlásait a személyek és a család—háztartás kér- déskörében. A résztvevők ezenkívül áttekintették az l990 koruli népszámlálások tapasztalatait, és javas—
latok hangzottak el a következö népszámlálásokban szereplő új témakörökre.
Az ülésen magyar részről dr. Klmger András, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Me'- száros Árpád, a Központi Statisztikai Hivatal főosz—
tályvezetóje vett részt.
A Magyar Tudományos Akadémia I995. évi májusi rendes közgyűlése tiszteletbeli tagjává vá- lasztotta — tobbek között " John (7. Harsány/f és Leslie Kis/11, az Egyesült Államokban élő magyar származású professzorokat.
John C Harsányi professzor a játékelméletben kifejtett kimagasló eredményeiért, illetve azok közgazdasági alkalmazásaieit 1994-ben Nobel—díjat kapott. (Tudományos életrajzát, életművét a Nobel—
dij átvétele alkalmából a hazai folyóiratok, ujságok részletesen ismertették.)
Leslie Kis/1 a Michigani Egyetem nyugalmazott tanára (professzor Emeritus) kiemelkedő szerepet játszott a statisztikai megfigyelési módszerek (Survey-k) és becslések módszertanának fejlesztésé—
ben és gyakorlati alkalmazásában, Tobb nagy nem—
zetkózi statisztikai felvétel megvalósításában vett részt. Számos publikációja. könyve, tanulmánya nélkülözhetetlen a statisztika gyakorlati alkalmazá- sában.
Koordinációs ülés a PHARE—program kere—
tében. Vilniusban l995. május l8—án rendezték meg az ún_ Multi-Country PHARE Programme for Statistical Cooperation (Tobb ország PI-IARE-prog—
ramja a statisztikai együttműködésért) keretében az
STA'flSZ'l'lKAl l'llRADÓ
61!
első koordinációs ülést. Az értekezlet célja az 1995 és l997 között rendelkezésre álló PHARE-keret ész- szerű felhasználásával és az érintett országok együttműködésével kapcsolatos kérdések megvita—
tása volt. A tárgyalások során döntés született az ún.
Programme Coordination Unit (PCU) felállításáról, melynek székhelye a tervek szerint Vilnius lesz.
Az ülésen magyar részről dr. Lendvai János, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Pál Sándorné. a Központi Statisztikai Hivatal osztályve—
zetője vett részt
OECD—EGB együttes ülés. 1995 május 9. és
12. között Párizsban együttes ülést tartott a Gazda- sági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (Organization of Economic Co—operation and Development — OECD) és az Egyesült Nemzetek Szervezete [Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations Economic Commission for Europe — ECE).
Az ülésen az 1993. évi Nemzeti Számlák Rendsze- rének megvalósításával kapcsolatos kérdéseket vitat- ták meg. így többek között a szervezeti alapú szek—
torszámlák, a pénzintézeti szektor kibocsátásának elosztása, a természeti kincsek értékelése, a költ-
ségvetési támogatások kezelése szerepelt a napircn' den.
Az ülésen a magyar Központi Statisztikai Hiva- tal részéről dr. llüttl Antónia főosztályvezető, dr, Pozsonyi Pál főosztályvezető—helyettes és liedekovics István osztályvezető vett részt.
Konferencia az időmerleg—kutatás módszertanáról. Az EUROSTAT, a Nemzetközi ldőmérleg-kutató Társaság és a Lengyel Statisztikai Főhivatal 1995. május 31. és június 2. között nem- zetkozi konferenciát rendezett Varsóban. A résztve—
vők részben módszertani kérdéseket vitattak még, részben áttekintették az egyes országok vizsgálatai alapján elért eredményeket. Tájékoztatás hangzott el az 1096 és l998 között tervezett közös európai időmérleg—vizsgálat eddig végzett, illetve ajővőben esedékes munkálatairól, melyben a magyar Köz—
ponti Statisztikai Hivatal is részt vesz.
A konferencián a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Harcsa István fÖOSllályVCZClÖ vett részt, aki előadást tartott az l993t evi hazai időmérleg—
vizsgálat főbb eredményeiről és az időfelhasználás-
ban hosszabb és rövid távon kimutatható tendenci—
ákról.
A jogi informatikai oktatás hazai helyzetéről rendezett konferenciát Budapesten 1095. május 1 1-
én a Jogi Informatikai Társaság (.llT) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszéke.
Az ülésszak elnöki tisztét dr. Ficzere [,a/os. az egye- tem dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár látta el.
Az ülést dr. Kovacsics József ny. egyetemi tanár. a HT elnöke nyitotta meg. Ezt követően több mint tíz előadás hangzott el, majd dr. Kovacsics Józsa/né tanszékvezető egyetemi tanár zárszavával ért véget a konferencia.
A szegénység társadalomtörte'nete Közép—
Európában címmel a Max Weber Szociálpolitikai Kutatásokat Támogató Alapítvány — több hazai és külföldi intézménnyel együttműködve _ 1995. má—
jus 22 és 27, kozott szemináriumot rendezett. A rendezvényen előadások hangzottak el a különböző társadalmi—gazdasági formációk történeti kutatásai- nak fogalmi és elméleti kérdéseirőL valamint a tar—
tós szegénység és a marginalizácio országok, illetve régiók közötti összehasonlításáról
Mekkora a budapesti agglomeráció? címmel kiadványjelent meg a budapesti agglomerációról.
A főváros agglomerációs övezetének területi ki- terjedése a KSH Budapesti és Pest megyei Igazgató- ságát újabb vizsgálatok és elemzések elkészítésére ösztönözte, 1983vl984—bcn az lgazgatóság részletes vizsgálata során meghatározta a jogilag rögzitett ,,budapesti agglomeráeiőn" kívüli, a ,,budapesti agg- lomerációt kivülről övező gyűrűt". Az újabb felul—
vizsgálat szándéka kormányzati—őnkormányzati ol—
dalról is felerősödött annak érdekében, hogy az agg—
lomerációval kapcsolatos területteilesztési és —ren—
dezési tervezés számára olyan szakmai konszenzu—
son alapuló új területi lehatárolást dolgozzon ki, amely igazodik a jelenlegi helyzethez, és hosszabb távon is jól szolgálhatja a térség komplex fejleszté—
sét.
A kiadvány a következő témakörök feldolgozá- sát tartalmazza: Budapest helye, szerepe a térszer- kezetben és a településrendszerben; a budapesti agg- lomeráció lehatárolásának lehetőségei, feltételei; az agglomerációs települések fejlődésének és helyze- tének áttekintése. Mindez gazdag táblaanyaggal egészül ki,
A kiadványban közölt adatok részben a népszámlálási eredményekből, részbeli pedig a KSH rendszeres beszámolójelente'seiből származnak.
(Közlemények a budapesti agglonicráeit'iról. 7. sz Koz—
ponti Statisztikai Hivatal Fővárosi és Pest megyei Igazgató—
sága. Budapest. l995 92 old )
