1160 srA'rrsz'rmm IRODALMI FIGYELG
szerinti értékkel veszik figyelembe. 1967 de- cemberéig a beérkezett rendelések adata -- az értékesítéshez hasonlóan —— a forgalmi adót is
tartalmazta, 1968. január óta viszont már csak
nettó értékkel szerepel.
A Német Szövetségi Köztársaság Statiszti- kai Hivatala a rendelések és az értékesítések adatai alapján iparági, iparcsoportos és orszá- gos összesítéseket készít. A beérkezett belföldi rendelések adatát —— iparágra és iparcsoportra
—— az összes rendelések és a külföldi rendelések különbözeteként állapítják meg.
A cikkben ismertetett átszámítás előtt az indexeket 1954. évi bázison számították. Ek-
kor mind a beérkezett rendelések, mind az ér-
tékesítések indexének súlyozásához az 1954.
évi bázisév értékesítési adatait használták.
Az 1962. évi bázisra való áttérésnél viszont már önálló mérlegelési sémát dolgoztak ki a
belföldi, illetve külföldi rendelések, valamint az összes rendelés indexeinek számításához, az
1962. évi rendelések megoszlása alapján. (A hasonló tagolású értékesítési indexek súly- rendszere az 1962. évi értékesítési arányoknak felel meg.)
Az 1962. évi bázisra átszámított index súlyo- zásánál egységesen az ún. ,,reprezentatív sú- lyozás" elvét érvényesítik, vagyis az iparági indexek magasabb szintű összevonásakor a mérlegelési súlyokban a külön meg nem figyelt iparágak súlyát is figyelembe veszik. Ez az el- járás azon a meggondoláson alapul, hogy a rendeléseket megfigyelő iparágak adatainak alakulása jellemzőnek tekinthető a többi ipar—
ágra is. Ennek a feltételezésnek akkor van lét—
jogosultsága, ha a megfigyelést nem folytató iparágak részesedése az egyes főcsoportokon belül viszonylag kicsi, s egyiküknél sem téte- lezhető fel a rendelések extrém, az iparcsoporti átlagtól eltérő mozgása. (Az érintett iparágak
súlya -- az 1962. évi értékesítési arányok alap- ján —- az alapanyag- és termelési eszköz gyár- tásban 20, a beruházási javak gyártásában DA, a fogyasztási javak gyártásában 18 százalék.) A bányászat, valamint az élelmiszeripar ren- deléseit és értékesítését továbbra sem veszik számításba sem az új indexben, sem a súlyo—
zásnál.
A beérkezett rendelések és az értékesítés alakulásáról —— a bázisév óta bekövetkezett árváltozások hatását kiküszöbölve — volumen—
indexet is számítanak. Az 1954. évi bázisú indexeknél a defláláshoz — a belföldi, a kül- földi és az összes rendelés, illetve értékesítés
esetében egyaránt —— a belföldi forgalomba kerülő ipari termékek termelői árindexét hasz- nálták. Az új számításoknál már az időközben 1962. évi bázison kidolgozott, relációk sze- rinti árindexeket alkalmazzák, ami lényegesen javítja a volumenindexek használhatóságát.
A deflálás alapján lehetőség nyílik arra, hogy a rendelések és az értékesítés alakulását össze- hasonlitsák az adott iparág vagy iparcsoport ipari nettó termelésének alakulásával.
A konjunkturális helyzet elemzését és befo- lyásolását elősegítő speciális mérőszámként rendszeresen kiszámítják a beérkezett rende—
lések arányát az értékesítéshez képest, a bel—
földi, a külföldi, illetve az összes rendelés és
értékesítés alapján. A mutatószám a kereslet—
intenzitásról tájékoztat és segítségével a ren- delésállomány-változására, illetve az ipari kapacitások igénybevételére is következtetni lehet.
A cikk a továbbiakban részletesen ismerteti az új, 1962. évi bázison számított indexeket.
Az új bázisra való áttérés az ipari főcsoportok- ra, illetve az egész iparra vonatkozó indexsorok alakulását csak kismértékben befolyásolta.
(Ism.: Tüű Lászlóné)
H ÁZTARTÁSSTATISZTI KA
LIAUTARD, Y. -—THI NGUYEN HUU:
A FRANCIA HÁZTARTÁSOK v'ÉLETSZlNVONALA FOLYAMATOS STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSÉ-
NEK 1966. éw LEGFÓBB EREDMÉNYEI
(Principaux résultats d'une enauéte permanente sur les conditions de vie des ménages. (Données recueillies au cours de l'année 1966.) — Émdes et Oonjoncmre. 1969.
3. sz. 3—59. p.
A francia Országos Statisztikai és Gazdaság—
kutató Intézet (INSEE) l965-ben indította el a háztartások fogyasztásának és életszinvona- lának folyamatos megfigyelését. Az 1966—ra vonatkozó legfőbb eredményeket ugyanolyan részletezésben és rendszerben közli a tanul- mány, mint az 1965. évieket. Tekintettel arra, hogy az 1965. évi eredmények közlésekor (a folyóirat 1967. novemberi számában) részletes
módszertani ismertetést is adtak, ezúttal a szerzők csak röviden érintik a módszertani kérdéseket. Mindenesetre megjegyzik azonban, hogy munkájuk elsődleges célja ezúttal nem a két egymást követő év összehasonlítása volt, hanem főként a legfrissebb eredmények nyil- vánosságra hozatala az ezekre igényt tartó érdekeltek számára; ugyanis a mintavétel nagyságából és az alkalmazott módszer ter- mészetéből kifolyólag közvetlen összehasonlí- tásra a két év adatanyaga csak messzemenő fenntartással alkalmas. Valójában pedig — a szerzők véleménye szerint —— az alkalmazott módszerrel csak hosszabb, több éves időszak megfigyelése alapján lehet a fejlődés irányza- tára megbízhatóan következtetni.
Mégis úgy tűnik a két év adatanyagának
összevetéséből, mintha a háztartások költség-
STATISZTIKAI mossuk; nem
1161
vetésének szerkezete feltűnően stabil volna.
Végleges következtetések levonására azonban csak az Intézet és a Fogyasztási Kutató-Doku- mentációs központ (CREDOC) által közösen végzett 1956. évi háztartásstatisztikai meg—
figyelés közeljövőben megjelenő végleges ered- ményeivel való egybevetés alapján kerülhet sor; az Intézet által kezdeményezett folyama- tos megfigyelés viszont lehetővé teszi majd a vonatkozó vizsgálatok továbbvezetését és tö- kéletesítését. így különösen arra kíván töre- kedni az Intézet, hogy az alábbi különféle csoportokba tartozó háztartásoknak egyrész—
ről fogyasztása, másrészről tagjainak száma,
továbbá a családfő életkora közötti összefüg- gést vizsgálja. ,
' Az 1966. évről közölt adatanyag ismerteti a megfigyelt családok körét, létszámát és utób- binak százalékos megoszlását az ország nagy fejlesztési övezetei, a lakóhely jellege (falusi, illetve különböző nagyságú városi), a családfő társadalmi-foglalkozási csoporthoz tartozása (önálló gazdálkodók, mezőgazdasági bérmun- kások, ipari és kereskedelmi vállalkozók, sza—
badfoglalkozásúak és vezető beosztású káde- rek, középkáderek, alkalmazottak, munkások, szolgáltatási dolgozók, egyéb keresők, nem keresők), a háztartáshoz tartozó személyek száma szerint részletezve, valamint hasonló részletezésben a főbb kiadási csoportok (élel- mezés, vendéglátóipari étkezés, ruházkodás.
egészségügy, mű velődés-szórakozás, lakás, tartós háztartási eszközök és gépek stb.) egy háztartásra jutó évi összegét.
A függelék a bő számszerű adatanyagot cikkcsoportok szerint messzemenően részlete—
zett táblákba foglalja és a fogyasztási cikkh's- tába felvett javak és szolgáltatások egyes cso- portjainak tartalmát is közli.
(Ism.: Juhász László)
VASILESCU,M
IDÓMÉRLEG, ÉLETSZfNVONAL És TARSAD'ALMI HALADÁS
(Bugetul de timp, nivelul de tra! si progresul social. )—
Revista de Stalistica.1969.1.sz.3—11.p.
A szerző a szabadidő problémáit kutatja.
tanulmányában, az időmérleg, az életszínvonal
és a társadalmi haladás látószögéből és mindig az ember és az idő relációjában.
' A szerző szerint a Román Népköztársaság- ban a munkára fordított idő —- a népgazdaság széles körű beruházásai következtében — je- lentősen megnövekedett. Ezzel együttjárt az ország termelési kapacitásának jelentős növe—
kedése is, amit a munka termelékenységének fejlődése támogatott. (Ez a fejlődés az 1950——
1968. éves periódusban például az iparban
4,4-szeres', az építőiparban 3—szoros, a közle- kedésben pedig 2,6—szoros volt.)
7 Statisztikai Szemle
A szerző hangsúlyozza, hogy a munka ter- melékenységének és szinvonalának növekedése nemcsak a magasszinvonalú szervezés követ- kezménye, hanem a szakképzettség fokának javulása és a szocialista öntudat mellett a sza- badidő helyes kihasználásának is köszönhető.
Ezért részletesen foglalkozik az időmérleg gaz- dasági jelentőségével, módszertani problémái—
val és azokkal az anyagi-technikai nehézségek—
kel, amelyekkel ennek a fontos információnak az előállítása jár.
A szabadidőben megvalósítható fizikai és szellemi erőnlét növelése, illetve helyreállítása dönti el a munkaerő minőségi és mennyiségi további munkateljesítményót.
A gazdasági élet vezetőinek figyelme egyre érdeklődőbben fordul a szabadidő felhasználása felé s különböző matematikai modellek segit- ségével igyekszik annak jelentőségét kielemezi ni. Például követhető bizonyos változó té- nyezők csoportjának hatása a szabadidőre és annak különböző effektusai.
Ime a szabadidőmérleg egy modellje:
I : kl'tl—l—kz'lZ—i—k3-t3—F...$kn'tn ebből:
101, k,, k3, . . ., kn —- a matematikai modell
paraméterei,
— a változók, amelyek a szabadidőt (I) befolyá- solják.
tl, t,, ts, . . ., t,,
A statisztikai korrelációs elmélet segítségé—
vel meghatározhatók a bemutatott paramé- terek. A változó tényezők csoportja, amely ha—
tást gyakorol a szabadidőre a következő muta- tókból tevődhet össze: a munkahelyen ledolf
gozott munkaidő, a munkahelyen előforduló helyváltoztatás időtartama, a gazdasági-ad—
minisztrativ-magánügyekre fordított idő, a gyermek nevelése, olvasással, tanulással töl- tött idő, honpolgári kötelezettségek, közélet időigénye, kor, nem, családi állapot, kulturális
színvonal, a család valamely tagjának átlag- keresete stb. Mód van a matematika segítsé- gével az okozati tényezők következtetésére'18.
Érdekes információs anyag a szabadidő elem- zésénél az időmérleg korrelációs és kauzális analízise is.
A keresők szabadidejének elemzésében so- katigérő segitséget adhat a lineáris és dina- mikus programozás. Például bizonyos tevé- kenység feltételeinek ismerete mellett megálla- pítható a szabadidő maximális határa. A szerző szerint az időmérleg tematikája területén folyó kutatások hatékonysága függ az eredmények megbízhatóságától, az információk pontossá- gától és azok felelősségétől, akik ezt felhasz- nálják.
(Ism.: Cseres Tiborné)
