A lakosság különböző ismereteinek összehasonlíthatósága és az ismeretek struktúrája

A LAKOSSÁG KULONBÖZÓ lSMERETElNEK ÓSSZEHASONLlTHATÓSÁGA ÉS AZ lSMERETEK

STRUKTURÁJN

BÉKÉS FERENC

Az eddigi ismeretszint—kutatások alapján korábbi vázlatos előadásom kereté- ben már bemutattam a történelmi ismeretek és az életkor összefüggéseit,1 egy 1971.

évi reprezentatív felvétel adatait felhasználva. 1967-ben pedig a Statisztikai Szemlé-

ben megjelent tanulmányunkban a politikai ismeretszint-kutatás módszertani ered-

ményeit is közreadtuk.2 A gazdasági ismeretszint vizsgálatára3 1968-ban került sor, A politikai és gazdasági ismeretszint—vizsgólatokban zárt kérdéseket tettünk fel, a történelmi ismeretek felmérésénél pedig nyitott formában kérdeztünk. Nem volt

azonos az információk hozzáférhetősége, a kérdések szóma, nehézségi foka. az érté- kelhető kérdőívek szóma és természetesen a felvételek időpontja sem. Ebből is nyil—

vánvaló — különösen statisztikusok körében, akik közül már mindenki ,.szenvedett" az adatok összehasonlithatóságának számtalan nehézségétől —, hogy a három korábbi kutatás adatai sem az egész lakosság. sem az egyes társadalmi—demográfiai rétegek vonatkozásában nem voltak összehasonlíthatók. Részben ennek a problémának a megoldására tettünk kisérletet 1972 novemberében. amikor is a felnőtt lakosság körében öt témakör (politikai, gazdasági, történelmi, továbbá földrajzi és természet—

tudományos ismeretek) elterjedtségét mértük.4 Minden témakörben 15—15, nagyjá—

ból azonos nehézségű nyitott kérdésből szerkesztettünk skálát. Amennyiben az in- formációk hozzáférhetőségének nehezen tisztázható problémakörét zárójelbe tesszük;

a többi összehasonlítást gátló tényezőt sikerült kiküszöbölnünk, azaz az öt ismeret- kör azonos mintán, azonos időpontban és azonos kérdezési móddal történő vizs—

gálata lehetővé tette — közel azonos nehézségű ismeretskálák alkalmazásával — az ismeretszintek összehasonlitósát.

A korábbi ismeretszint-vizsgálatok azt bizonyították, hogy az ismeretszint ma- gasságát a vizsgálat tárgyától függetlenül. tehát az ismeretek minden szférájában döntően az iskolai végzettség határozza meg. Ezúttal azt is behatóbb vizsgálat tór—

gyává tettük, hogy azonos iskolai végzettség mellett milyen változók differenciáljók

' A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjónak 1977.

május 31. és június 2. között Salgótarjánban tartott XV. Vándorülésén elhangzott előadás lényegesen kibő- vített változata.

* Békés Ferenc: Életkor és történelmi ismeretek. Statisztikai Szemle. 1976. évi 3. sz. 310—316. aid.

? Békés Ferenc —- Surányi Bálint: A politikai ismeretszint mérése. Statisztikai Szemle. 1967. évi 10. sz.

1007—1015. old.

3 Békés Ferenc -- Jakab Zoltán: Helyzetkép a társadalom gazdasági tájékozottságáról. Gazdaság. 1969.

évi 4. sz. 100—112. old.

* A mindennapok világában funkcionáló tényismeretek néhány csoportjának és típusának mérése a felnőtt lakosság körében c. kutatást az MRT Tömegkomm...likációs Kutatóközpont végezte 1000 fős reprezen- tatív mintán.

BÉKÉS: AZ lSMERETEK USSZEHASONLITHATÓSÁGA 163

leginkább az ismeretek szintjét a különböző témakörökben. Sőt közbülső változók alkalmazásával és többváltozós elemzés (lépésenkénti regresszióanalizis) segítségé—

vel sikerült az iskolai végzettség közvetlen és közvetett hatását szétválasztani és a változók erősségének sorrendjét meghatározni.

1. tábla

A négy országos reprezentatív felvétel mintáinak összetételű

(százalék)

Politikai Gazdasági Történelmi Sli'ggtéireua

Megnevezés (1966) (1968) (1971) (1972)

ismeret

Megkérdezettek száma . . . 840 943 886 942 Nem:

Férfi . . . . . . . . . . . 46 51 49 51

Nő . . . 54 49 51 49

Életkor: %

18—25 éves. . . 11 12 11 9,

26—39 éves . . . 30 28 32 26"

40—60 éves . . . 37 41 36 41

60 év felett . . . 22 19 21 2-3

Iskolai végzettség: . . . .

8 általánosnál kevesebb . . . . 54 48 46 46

8 általános . . . 28 28 33 34

Középiskola . . . 13 18 14 13

Főiskola, egyetem . . . 4 5' 6 6

Foglalkozás:

Mezőgazdasági fizikai . . . 11 10 12 10

ipari, építőipari szok— és betaní-

tott munkás . . . 13 21 13 12

Egyéb szok— és betanított munkás 10 11 14 14

Egyéb fizikai . . . 10 11 10 10

Értelmiségi, vezető állású . . . . 4 5 7 7

Egyéb szellemi . . . 13 15 11 11

Nyugdíjas . . . 14 11 17 21

Háztartásbeli . . . 24 17 14 16

Lakóhely:

Főváros . . . 21 19 21 19

Vidéki város . . . . . . . . 28 25 27 29

Község . . . 51

55 52 51

' A kerekítések és o válaszhiány miatt i1 százalékos eltérés lehetséges a 100 százalékhoz képest.

" A 40 évesek is ebben a csoportban szerepelnek.

AZ ÓTFÉLE lSMERETSZlNT ORSZÁGOSAN 1972-BEN

A témakörönként 15 nyitott kérdésből álló skála alapján5 kiszámítottuk az is- meretszintet mind az 5 témakörben. a korábbi felvételeknek megfelelően. A kiszá-

mítás egyszerű átlagolással történt. azaz a válaszadók összpontszámát elosztottuk

a válaszadók számával. Eszerint a politikai és a természettudományos ismeretszint

38—38 százalék. a történelmi és a földrajzi ismeretszint 39—39 százalék. a gazdasági

ismeretszint 40 százalék volt.

Az összehasonlitható nagyon azonos eredmények — amennyiben a részletes elemzés nem tudja az ellenkezőjét bizonyítani — igazolhatják azt a feltételezést, hogy a korábbi hasonló típusú ismeretszint-felvételek csak az eltérő időpont, minta

5 Az 5 skálában szereplő kérdéseket lásd :: Függelékben.

_4.

164 ' BÉKÉS FERENC és skála következtében hoztak nagyobb különbségeket az egyes témakörökben. (Pél-

dául a politikai ismeretszint 34. a gazdasági 54 százalékos volt.) Ha pedig ez így van.

akkor nyilvánvaló, hogy azonos nehézség/üt, de különböző tematikájú kérdése-k. kö-

zött — a kérdezettek szempontjából — nincs—"lényeges különbség. és ez a tény értel- metlenné teszi a tematikák elkülönítését az ismeretszint—vizsgálatokban,

Alapkérdésünkre tehát akkor kapunk megnyugtató választ, ha megvizsgáljuk az öt ismeretszintet az egyes társadalmi—demográfiai változók szerint. majd három di- menzióban megkíséreljük kiszűrni az iskolai végzettség hatását. és végül a változók

rendszerében megállapítjuk a változók erősségét és sorrendjét.

Természetesen. az egyes ismeretszinteket külön-külön is elemezhettük volna.

ami kétségtelen sok hasznos részinformáciőt adhatna. de akkor — úgy érezzük -— le- mondanánk arról az előnyről, arról az újszerűségről, amit éppen az biztosít, hogy ebben a kutatásban egyszerre szerepelt öt különböző ismeretszint.

AZ EGYES TÁRSADALMI—DEMOGRÁFlAl VÁLTOZÓK HATÁSA AZ 'O'TFÉLE lSMERETSZlNTRE

_ O'

Vizsgálatunk során a társadalmi—demográfiai tényezők közül az iskolai vég- zettség, a társadalmi rétegződés (munkajelleg), az életkor. a nem, a lakóhely és a

státusréteg alkalmazására került sor.

Az iskolai! végzettség hatása

Az iskolai végzettség minden korábbi ismeretszint-vizsgálatban a legerősebb változónak bizonyult. és most bemutatott vizsgálatunk szerint is mind az öt téma- körnél szinte azonos mértékben emelkednek az ismeretek az iskolai végzettség nö- vekedésével párhuzamosan.

Win "" .L, 2. tábla

Az egyes ismeretszintek iskolai végzettség szerint

(százalék)

l ,

3 'It —l - —- , _

lsmeret ncősgácl 8 általános §;f33 Egyetem Átlagosan

kevesebb

Megkérdezettek száma . . . 4313 313 l 126 l SÉ 930

Történelmi . . . 26 401 67 73 39

Politikai . . . 25 41 62 70 38

Gazdasági . . . 27 41 61 73 40

Földrajzi 25 42 66 73 39

Természettádőmánylosl '. '. '. '. '. '. ! 23 1 m 64 73 ( 38

Alapvető kérdésünk szempontjából azonban most a hangsúly a ,.szinte azonos mértékben"—re tevődik. Ha a legerősebb változó szerint ennyire azonosak a kü—

lönbse'gek az egyes témakörökben, akkor tovább erősödhet az a meggyőződésünk.

hogy az ismeretek e típusánál a nehézségi fok a döntő, nem pedig a témakör el—

térése. Egyébként abból. hogy az egyetemet végzettek ismeretszintje is mind az öt

témakörben alacsonyabb. mint a korábbi ismeretszint-vizsgálatokban. arra következ- tethetünk. hogy kutatásunk skálái általában nehezebbek, mint az előző felvételeké.

Ugyanakkor a legnagyobb eltérés (range) a 8 általános iskolánál kevesebbet és az egyetemet végzettek között van. lgy például (: természettudományos ismeretszint—

nél az eltérés 50 százalékpontos. Ez kisebb a korábbi felvételnél tapasztaltnál. és áb-

AZ tSMERETEK USSZEHASONLITHATÓSÁGA 165

ból adódik, hogy a skálák valamivel szűkebb intervallumban mozogtak, kisebb el- térések voltak a legkönnyebb és a legnehezebb kérdésekre adott jó válaszok, azaz

a kérdések nehézségi foka között. ' '

A társadalom rétegződésének hatása

Igen erős "átfedés" van az iskolai végzettség és a társadalmi rétegződés között.

A 3. táblában bemutatjuk, hogyan hat a társadalmi rétegződés a különböző isme—

retszintekre.

3.tc'1bla

Az egyes ismeretsziníek társadalmi rétegződés szerint

(százalék)

. .. .' . .. . .. .. .. T ' _

Társadalmi réteg kérsz/éígttek Tortenelmr Politikai Gazdasagl Foldraju tugbnrheásőíős

'SZClmG

(fő) ismeretszint

Értelmiségi. vezetőállású . . 62 73 71 74 72 71

Egyéb szellemi . . . 1010 58 55 j 55 57 57

lpari, építőipari szak- és be- ;

tanított munkás . . . . 112 46 47 47 47 44

Egyéb szak- és betanított '

munkás . . . . . . . 128 42 43 43 445 43

Nyugdíjas . . . ._ . . . 191 35 33 33 35 30

Segédmunkás. . . . . . 95 l 30 ] 32 34 2.9 29

Mezőgazdasági fizikai. . . ' 91 29 ( 27 31 27 28

Háztartásbeli . . . 151 21 ; 19 23 21 22

Az adatok szerint a társadalmi rétegződés, a munkajellegcsoportok szerinti sor- rendben lényegében nincs különbség az ötféle ismeretszint között. Egyetlen sor- rendcsere van a nyugdíjas és a segédmunkás rétegeknél a gazdasági ismeretek terén. E sorrendcsere is felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az iskolai végzettség és a társadalmi rétegződés közötti erős átfedés ellenére is vannak különbségek az egyes munkajellegcso'portok iskolai végzettségében. Az iskolai végzettség hatá—

sának kiszűrésére megnéztük, hogy azonos iskolázottsági szinten milyen különb—

ségek vannak az egyes munkajellegcsoportok között. gLásd a 4. táblát.)

A bemutatott adatok közül itt csak a két szakmunkáscsoport (az ipari. építő- ipari szak- és betanítottgmunkások, valamint az egyéb szak— és betanított munkások) adatait elemezzük részletesebben.

A két csoport 8 általánost végzett tagjai között számottevő különbséget nem találunk egyik ismeretszint esetében sem, pedig az elemek elég nagy száma itt tenné lehetővé leginkább az esetleges különbségek elemzését. A 8 általánosnál kevesebbet. valamint a középiskolát végzettek csoportjánál a kis elemszámok óva- tosságra köteleznek a következtetések levonásában. Ezeknél csak az ipari szak- és betanított munkásoknál találunk két nagyobb különbséget. mégpedig a 8 általá- nosnál kevesebbet végzetteknél a gazdasági és a földrajzi ismeretek között (90/0),

a középiskolát végzetteknél a történelmi és a másik négy ismeret között (8—140/9).

Figyelemre méltó az is, hogy az ipari szak— és betanított munkások esetében az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan legnagyobb mértékben a történel-

mi ísmeretek (420/0), legkisebb mértékben pedig a gazdasági és a politikai ismere-

tek (23. illetve 24%) növekednek. Az egyéb szak— és betanított munkásoknál a két

pólust a természettudományos (380/0) és a gazdasági ismeretek ,(230/0) jelentik._

166

BÉKÉS FERENC

Adataink nem alkalmasak átfogó következtetések levonására. Az adatok alap-

ján nem tudjuk megállapítani, hogy a szakmunkások rétegének ismeretszintje az öt vizsgált témakörben magas vagy alacsony, de azt mindenesetre megállapíthatjuk.

hogy az iskolai végzettség hatásának kiszűrése után valamivel differenciáltabb ké—

pet kaptunk.6

4. tábla

Az egyes ismeretszíntek iskolai végzettség és foglalkozás szerinf'

(százalék)

M ké- .. . . . .. . T é (.

Foglalkozás deezgtterk Torténelmi Pol utikai Gazdasági Foldraizi tuggrnnásríyeos száma

(fő) ismeretszint

8 általánosnál kevesebb

Mezőgazdasági fizikai . 66 27 22 27 24 25

lpari. építőipari szak- és be-

tanított munkás . . . 213 33 37 40) 34 34

Egyéb szak— és betanított

munkás . . . 317 36 35 39 36 35

Egyéb fizikai 69 326 29 30 25 25

Nyugdíjas . 132 29 27 27 28 23

Háztartásbeli . 110 17 15 18 17 17

összesen . 433 26 25 l 27 25 23

8 általános

Mezőgazdasági fizikai . 22 29 32 33 31 32

lpari, építőipari szak— és be-

tanított munkás . . . . 76 45 47 47 47 48

Egyéb szak— és betanított

munkás . . . 81 42 46 43 46 43

Egyéb fizikai 26 30 31 37 31 33

Egyéb szellemi 33 47 45 44 47 47

Nyugdíjas . . 33 39 41 41 42 41 *

Háztartósbeli . 38 31 29 31 31 35

Összesen 313 40 l 41 l 41 42 41

Középiskola lpari, építőipari szak- és be-

tanított munkás . . . 13 75 61 63 67 67

Egyéb szak- és betanított

munkás . . . 9 66 69 62 72 78

Értelmiségi, vezetőállású . 18 76 63 74 69 69

Egyéb szellemi 59 65 60 61 67 64

Nyugdíjas 16 54 57 47 63 55

Összesen 126 67 I 62 l 61 66 64

Egyetem

Értelmiségi. vezetőállású . 40 73 76 76 7—5 74

Nyugdíjas 10 71 55 , 58 60 61

Összesen 58 75 l 70 l 73 73 73

Mindösszesen 930

39 38 39 39 38

' Az egyes iskolaivégzettség-csopartoknál az alacsony elemszámú foglalkozási rétegeket a táblában nem szerepeltetjük.

3 A munkások politikai ismereteivel kapcsolatban végzett korábbi kutatásokról lásd: Kovács Ferenc: A munkásosztály politikai—ideológiai műveltségéről és aktivitásáról (Budapest. 1976. Kossuth Könyvkiadó) c.

kötetnek ..Az ismeretek és tapasztalatok" :. fejezetét (216—235. old.)

AZ ISMERETEK ÓSSZEHASONLITHATÓSÁGA 167

Az életkor hatása

A korábbi vizsgálatok eredményeit alátámasztja, hogy az életkor mint demog-

ráfiai változó nem nagy mértékben ugyan. de elég ellentmondásosan hatarozza

meg az ismeretszintet.

5. tábla

Az egyes ismeretszintek korcsoportok szerint*

(százalék)

lsmeret ' 18-40 év 40 év felett Átlagosan

Megkérdezettek szóma (fő) . l 3340 598 I 928

Történelmi . . . 40 39 39

Politikai . . . 40 37 38

Gazdasági . . . 43 38 40

Földrajzi . . . 41 39 39

Természettudomónyos- 42 l 35 38

' A vizsgálat során a megkérdezetteket :: 40 év alattiak (330 fő) és a 40 év felettiek (598 fő) cso- portjára bantottuk. E nagy korcsoportok alkalmazását az indokolta, hogy a 40 év alattiak. illetve a 40 év felettiek ismeretszintiében találtunk szignifikáns különbségeket. A részletesebb —- 5 évenkénti — megoszlósok egyrészt nem mutattak szignifikáns különbségeket. másrészt ilyen csoportosítás esetén egy-egy korcsoportba olyan kevés megkérdezett került. hogy a részletesebb, többdimenziós elemzés nem volt lehetséges.

Lényegében minden témakörben a fiatalabbak rendelkeznek magasabb isme- retekkel. a történelmi ismereteknél azonban a különbség szinte minimális (in/o), és a maximális különbség is csak 7 százalékpontos.

'a. tábla Az egyes ismeretszintek iskolai végzettség és életkor szerint

(százalék)

Életkor Maggi??? Történelmi Politikai Gazdasági Földrajzi tzzbzégnibns

(éves) szóma

(fő) ismeretszint

8 általánosnál kevesebb

18—40 . . . . . . . . . 71 21 20 25 17 23

40 . . . . . . . . . . 363 27 25 28 27 23

Átlagosan . . . . . . 434 l 26 l 25 l 27 l 25 23

8 általános

18-40 . . . . . . . . . 168 34 35 37 36 36

40 . . . . . . . . . . 143 47 47 46 49 47

Átlagosan . . . . . . 311 l 40 l 41 l 41 l 42 41

Középiskola

18—40 . . . . . . . . . 69 68 62 62 67 67

40 . . . . . . . . . . 57 66 62 61 65 60

Átlagosan . . . . . . 126 l 67 l 62 l 61 I 66 l 64

Egyetem

18—40. . . . . . . . . 22 75 l 71 76 l 73 74

40 . . . . . . . . . . 35 75 l 69 72 l 73 72

Átlagosan . . . . . . 57 ' 75 I 70 , 73 ! 73 ! 73

168 BÉKÉS FERENC

Míg tehát az előbb azt láttuk. hogy mindenütt a fiatalabbak rendelkeztek ma-

gasabb ismeretekkel, azonos iskoiai végzettség esetén két nagy csoportot különböz- tethetünk meg. A két alacsonyabb iskolai végzettségű csoportnál, különösen a_8 általánost végzetteknéi az idősebbek rendelkeznek valamennyi témakörben nagyobb ismeretekkel. (Az egyetlen kivétel a 8 általánosnál kevesebbet végzettek csoport——

jában a természettudományos ismereteknéi van: itt ugyanis mindkét korcsoportnak 23 százalékos az ismeretszintje.) A másik nagy csoportban, a középiskolát és az egyetemet végzetteknél (mintabelivsúlyuk jóval kisebb az előző csoporténái) vagy azonos szintű ismeretekkel rendelkezik a két korcsoport vagy valamivel magasabb a fiatalabbak ismeretszintje de a legnagyobb különbség (7 százalékpont) a közép-

iskolát végzettek természettudományos ismereteinél mutatkozik.

Mindezek arra utalnak, hogy az életkornak önmagában csak az alacsonyabb

iskolai végzettségűek csoportjában van meghatározó szerepe magasabb iskolai végzettség esetén az életkornak nincs hatása az ismeretszintre, Az egyes témakörök

között lényeges különbségek nem figyelhetők meg. Talán csak azt kell megemii-

tenünk. hogy a földrajzi ismeretek a 8 általánosnál kevesebbet végzetteknél dif—

ferenciálódnak a legjobban, és a középiskolát végzettek körében az iskolában ta—

nitott három ismeret szintje valamivel magasabb mint a politikai és a gazdasági ismereteké.

A nem hatása

A lakosság átlagos ismeretszintjét a férfiak ismeretszintje mind az öt témakör- ben meghaladja. a nőké viszont alatta marad annak.

7. tábla

Az egyes ismeretszintek nemek szerint

(százalék)

Nem Wügzíegtfeékr— Történelmi Politikai "Gazdasági; Földrajzi tzgglrlfésáígg szama

l (fő) ismeretszint

Férfi . . . . . . . . .r 476 , 47 47 l 48 i 48 44

Nő . . . . . . . . 452 31 28 31 31 31

Átlagosan 1 928 l 39 38 l 40 [ 39 38

i

A két nem közötti legnagyobb szintkülönbséget a politikai ismereteknél (190/0), a legkisebbet (: természettudományos ismereteknél (130/0) találjuk. E két témakör- belí különbség a többi témakörhöz viszonyítva azért is figyelemre méltó. mert a nők másik négy ismertszintjükhöz képest rendelkeznek kevesebb politikai ismerettel.

míg a természettudományos ismereteknél nem ez a helyzet. a férfiak és a nők is- meretei közötti különbség csökkenése nem a nők ismeretszintjének emelkedéséből.

hanem a férfiak ismereteinek csökkenéséből adódik.

Az azonos iskolai végzettségű férfiak és nők ismeretszintjét vizsgálva ugyan-' ezeket a tendenciákat figyelhetjük meg, tehát nyilvánvaló. hogy önmagában a nem- nek is van ismeretszint—meghatározó szerepe. Az egyes témakörök között az egyes iskolai végzettségek szintjén sem találunk különösebb eltérést. A maximális, illetve minimális különbség itt is a korábban már említett két témakörnél mutatkozik. (igaz.

hogy a 8 általánost végzetteknél a két nem politikai ismeretszintjének különbsége

már 20 százalékpontos, és a természettudományos ismereteknél a különbség -— ér—

AZ I'SMERETEK USSZEHASONLlTHATÓSÁGA 169

dekes módon — a legalacsonyabb; a legmagasabb iskolai végzettségűek körében tapasztalható viszont a legkisebb (9, illetve 8 százalékpontos) két nem közötti kü—

lönbség.

8. tábla

Az egyes ismeretszíntek iskolai végzettség és nem szerint

(százalék)

Megkérde- Történelmi Politikai Gazdasági Földrajzi Természet—.

Nem lettek tudomanyos

szama

(fő) ismeretszint

!

' 8 általánosnál kevesebb

Férfi . . . . . . . . . 212 32 31 33 31 28

Nő.. . . . . . . . 222 21 18 22 19 19_

Átlagosan . . . 434 26 25 27 * 25 23

8 általános

Férfi . . . . . . . . . 149 47 51 50 51 47

Nő . . . . . . . . 162 33 31 33 33 35 ( ,!

Átlagosan . . . 311 40 41 41 42 41

Középiskola

Férfi . . . . . . . . . 76 73' 69 67 71 68

Nő. . . . . . . . ;. 50 59 53 54 59 58

Átlagosan . . . " 126 67 62 61 66 , 64

V ( Egyetem '

Férfi . . . . . . . . . 39 80 [ 74 77 79 '75

Nő. . . . . . . . . 18 65 61 66 63 67

Átlagosan . . . 57 73 70

73 73 73

A lakóhely hatása

Lakóhelyi—aszerint vizsgálva az ötféle ismeretkört. a lakóhely három tipusa között csak a hagyományos különbségeket találjuk.,A fővárosban a legmagasabb és a községekben awlegalacsonyabb az ismeretek szintje. a vidéki városok lakóinak is- meretei a) kettő között helyezkednek el. szinte az átlagos szintet jelentve, alig 1—2 százalékponttal haladva meg azt.

9. tábla

Az egyes ismeretszintek lakóhely szerint

(százalék)

'A' lslheretv Főváros _Vldékl ] Község ! Átlagosan

, 'VGFOS

Megkérdezettek száma (fő). . . 181 l 267 481 929

Történelmi . . . . . . . . . 53 41 33 39

Politikai . . . . . . . . . . . 51 42 31 38

Gazdasági . . . . . . . . . . x __ 51 43 33 40

Földrajzi . . . . . . . . 53 40 33 39

Természettudomáhyos. . . 1 51 40 31 ; 38

Elemzésünk logikáját követve itt is kiszűrjük a legerősebb változó. az iskolai

végzettség hatását, és azonos végzettség mellett vizsgáljuk a lakóhely hatását.

170 - BÉKÉS FERENC

10. tégla

Az egyes ismeretszintek az iskolai végzettség és lakóhely szerint

(százalék)

Lakóhely zzzgtkeék" Történelmi Politikai Gazdasági Földrajzi 132353;

száma

(fő) ismeretszint

8 általánosnál kevesebb '

Főváros . . . . . . . . 42 37 36 36 40 33

Vidéki város . . . 110 25 29 31 25 25

Község . . . 282 25 21 25 23 21

Együtt . . . 434 26 25 27 25 23

8 általános

Főváros . . . 73 46 45 45 46 46

Vidéki Város . . . . . . 92 4.1 43 42 442 40

Község . . . 147 36 38 38 39 38

Együtt . . . . . . . . 312 40 41 41 42 41

Középiskola

Főváros . . . . . . . . 41 65 63 61 69 65

Vidéki város . . . 44 70 68 61 62 63

Község . . . . . . . . 40 67 61 63 67 64

Együtt . . . . . . . . 125 67 62 61 66 64

Egyetem ,

Főváros . . . . . . . . 25 75 71 75 75 68

Vidéki város . . . 21 73 68 73 , 71 75

Község . . . 12 68 67 69 70 72

Együtt . . . ._ . 58 73

70 73 73 73

Mindenekelőtt azt figyelhetjük meg, hogy a lakóhely szerinti különbség leg- inkább a 8 általánosnál kevesebb végzettségűek körében mutatkozik meg. bár a tőr-

ténelmi ismereteknél itt is elmosódik a vidéki városiak és a községiek közötti kü—

lönbség. A maximális különbség (150/0) ugyanezen a szinten a földrajzi ismeretek- nél a fővárosiak és a vidéki városiak között figyelhető meg.

A 8 általánost végzettek körében erős nivellálódást tapasztalunk: a vidéki vá-

rosokban élők ismeretei erősen megközelítik a fővárosban élőkét. és a községin

is felzárkóznak a vidéki városokban élők mögé.

A legérdekesebb a helyzet a két magasabb iskolai végzettség szintjén: a vi- déki városok és a községek ezen lakói nemcsak megközelítik. hanem több esetben túl is szárnyalják a fővárosiakat ismereteik tekintetében. Ez a tendencia legerőtel—

jesebb a középiskolát végzettek történelmi ismereteinél és az egyetemet végzettek

természettudömányos ismereteinél. A kivételektől eltekintve is azt az általános meg- állapítást tehetjük hogy a lakóhely nem differenciáló tényező az ötféle témakör

tekintetében.

A státusre'tegindex hatása

A státusrétegindex alapvetően a férj foglalkozását. járulékos kritériumként pe- dig a feleség foglalkozását és az egy főre jutó jövedelmet veszi figyelembe.7 E hó-

rom tényező alapján őt csoportot alakítottunk ki, és az így képzett összetett mutató

szerint is megvizsgáltuk az ismeretszintek alakulását.

7 Részletesebben lásd :: Függelékben.

AZ ISMERETEK OSSZEHASONLITHATÓSÁGA 171

A státusrétegindex szerint az országos átlagot az alsó középréteg jelenti. amely rétegbe azokat a betanított munkásokat és a szakképzett mezőgazdasági fizikai dolgozókat soroltuk. akiknek a felesége is vagy azonos foglalkozású, vagy háztartás—

beli, és egy főre jutó jövedelmük eléri az ezer forintot.

11. tábla

Az egyes ísmeretszíntek státusrétegindex szerint

(százalék)

ismeret Felső réteg közzglrsáteg Középréteg közgjlssrgteg Alsó réteg Átlagosan

l

Megkérdezettek szóma (fő) 49 6?! 235 l 258 334 ! 937

Történelmi . . . 70 63 48 37 25 39

Politikai . . . 65 59 48 37 23 38

Gazdasági . . . 69 62 47 38 26 40

Földrajzi . . . . . 67 61 491 37 25 39

Természettudomárlyos . . . 69 63 ! 47 37 4 23 38

A státusrétegíndex az öt ismeretkör között lényegében nem differenciál, azonos különbségek vannak az egyes rétegek között valamennyi témakör esetében.

lSMERETSZlNT ÉS KORRELÁCIÓ

Mielőtt rátérnénk a "többváltozós" elemzés eredményeire. bemutatunk néhány jellemző korrelációs együtthatót. A korreláció erőssége

a politikai és a gazdasági ismeretszint között . . . 0.82.

a történelmi és a földrajzi ismeretszint között . . . . . . . . . . . . . 0.81, a politikai és a földrajzi ismeretszint között . . . 0.81, a földrajzi és (: természettudomc'myos ismeretszint között . . . 0.80.

a történelmi és a gazdasági ismeretszint között. . . 0.79.

a történelmi és (] természettudományos ísmeretszint között. . . 0.79, a gazdasági és a földrajzi ismeretszint között . . . O,79, a gazdasági és a természettudomónyos ismeretszint között. . . 0.79, a történelmi és a politikai ismeretszint között . . . 0.78, a politikai és a természettudományos ismeretszint között . . . 0.76.

Megállapíthatjuk, hogy a különböző témakörű ismeretszintek között nagyjából

egyformán erős korreláció van, de tartalmilag igen jellemző a maximális és a mi-

nimális erősségű kapcsolat, azaz a politikai ismereteknek a gazdasági ismeretekkel összefüggő szoros és a természettudományos ismeretekkel összefüggő gyengébb korrelációja. Talán a történelmi és a politikai ismeretek korrelációjának utolsó előtti helye a legmeglepőbb.

Valamivel nagyobb eltérés mutatkozik az egyes ismeretszintek és az iskolai végzettség közötti korreláció erősségében. Az együttható értéke

a természettudományos ismeretekkel . . . 01.65.

a gazdasági ismeretekkel. . . 0',óO.

a történelmi ismeretekkel . . . 0.59.

a földrajzi ismeretekkel . . . 0.58.

a politikai ismertekkel . . . 0.57.

A sorrend önmagáért beszél. Talán csak a gazdasági ismeretek második helye

váratlan, logikusabb lenne. ha a történelmi és a földrajzi ismeretek megelőznék. és

a politikai ismeretek előtti helyen állna.

172 BÉKÉS FERENC

AZ lSMERETSZlNTET MEGHATÁROZÓ VÁLTOZÓK RENDSZERE

A két és három dimenziós elemzések segítségével nem sikerült olyan eredmé- nyeket kapnunk. amelyek bizonyítékul szolgálhatnának arra, hogy a megkérdezet—

tek egyes témakörök szerinti ismeretszintjében lényeges eltérések vannak, illetve nem találtunk clyan változókat, amelyek különböző erősséggel hatottak volna az egyes ismeretszintekre. Ezért megkíséreltük, hogy többváltozós elemzés segitségével vólaszoljuk meg a nyitva maradt kérdéseket. A többváltozós elemzések közül varián—

ciaanalízist és lépésenkénti regresszióanalizist8 alkalmaztunk. Itt csak az utóbbi

eredményeit mutatjuk be. mivel a lépésenkénti regressziós elemzésben szereplő változók magyarázó ereje összeadható, és ez szemléletesebb interpretálást tesz le-

hetővé.

Első lépésben azt vizsgáltuk. hogy a korábbi elemzésekben is szereplő hagyo—

mónyos társadalmi—demográfiai változók mennyit magyaráznak az egyes ismeret- szinteknél. (Ekkor még a teljes mintát —— 942 fő — szerepeltettük, a későbbiekben a nyugdijasokat —— 195 fő - már nem vontuk be az elemzésbe. 9) *

Az egyes ismeretszínleket meghatározó változók sorrendje és erőssége

Történelmi ismeretszint: Gazdasági ismeretszint: '

1. iskola . . . . . . . . . 35 1. iskola . . . . . . . . . 36

? nem . . . . . . . . . . 5 2. nem . . . . . . . . . . 7

3 lakóhely . . . , 1 3. lakóhely . . . 2

4. életkor . . . 1 4. foglalkozás . . . 0

5. foglalkozás . . . . . . 0,1 5. életkor . . . . . . 0

Összes magyarázó erő . . . 420/0 Osszes magyarázóerő . . . 459/0 Politikai lsmeretszint: Földrajzi ismeretszint: 1. iskola . . . . . . . . . 33 1. iskola . . . . . . . . . 33

2. nem . . . . . . . . . . 7 2. nem . . . . . . . . . . 5

3. lakóhely . . . . . . . . . 2 3. lakóhely . . . . . . . . . 2

4. foglalkozás . . . 0.5 4. foglalkozás . . . 0.2 5. életkor , . . . O' 5életkor . . . 0.1 Összes magyarázóerő . . . 420/0 Összes magyarázó erő . . . 400/0 Természettudomónyos ismeretszint: 1. iskola . . . . . . . . . 42

2. nem . . . . '. . . . . . 3

3. lakóhely . . . . . . . . . 1

4. életkor . . . . . . . . . D 5. foglalkozás . . . . , 0

1 Összes magyarázóerő . . . 460/0

', Gyakorlatilag csak az első három változónak és ezen belül is számottevő mér- tékben csak az iskolai végzettségnek van magyarázó ereje. Meglepő talán. hogy a nem a második legerősebb változó mind az öt ismeret szintjénél, a politikai és a gazdasági ismerteknél a legnagyobb mértékben. A korrelációs együtthatókkal kap- csolatban már utaltunk arra. amit most a regresszióanalizis is alátámasztott: az iskolai végzettség magyarázó ereje a természettudományos ismereteknél a legna—

gyobb (420/0). A negyedik és ötödik helyenrvc'rltakozva szereplő foglalkozás és élet-

kor magyarázó ereje a történelmi ismeretek kivételével nem éri el az 1 százalékot

sem. A hagyományos ismérvek összes magyarázó ereje a legkedvezőbb esetben

(természettudomónyos ismeretek) sem haladta meg a 46 százalékot.

5 A módszer alkalmazását Füstös László értékes közreműködése segítette elő.

9 Ez azért látszott célszerűnek, mert a nyugdijasok csoportja meglehetősen heterogén kategória, amely pusztán a magas életkor alapján jön létre. Utólag már nem volt mód az előző foglalkozás szerinti beso- rolásra. és az sem lett volna tökéletes megoldás.

AZ lSMERETEK CSSZEHASONLITHATÓSAGA 173

A továbbiakban a regresszióanalízist a nyugdijasok számával csökkentett min—

tanagyságra (747 fő) alkalmaztuk. Megvizsgáltuk. hogy az egyes közbülső változók,

indexek10 mennyiben magyarázzák az ismeretszinteket, majd azt tettük vizsgálat

tárgyává, hogy az összes változó mennyit magyaráz meg az ismeretszintekből, illetve

meghatároztuk a magyarázó tényezők erősségi sorrendjét.

Az egyes ismeretszinteket meghatározó közbülső változók sorrendje és erőssége

Történelmi ismeretszint: Gazdasági ismeretszint:

1.kulturális háttérindex . . . . 38 1.kulturális háttérindex . . . . 38 1 2. külföldi ismeretek bázisindexe . 5 2. külföldi ismeretek bázisindexe 7 3. közéleti aktivitás indexe . . . 1 3. közéleti aktivitás indexe . . . 2

**4. hírfogyasztási index . . . . 0.6 4. státusrétegíndex . . . 0.9 5. státusrétegindex . , . . . 05 5. hírfogyasztási index . . . . 0.8

Összes magyarázó erő . . . 450/0 Osszes magyarázó erő . . . 49%

Politikai ismeretszint: Földrajzi ismeretszint:

1. kulturális háttérindex . . . . 35 1. külföldi ismeretek bázisindexe . 36 2. külföldi ismeretek bázisindexe . 7 2. kulturális háttérindex . . . . 8 3_.hirfogyasztási index . . . . 1 3. hírfogyasztási index . . . . 1 4. státusrétegindex . . . 0.7 4. közéleti aktivitás indexe . . . 0.5 5. közéleti aktivitás indexe . . Ol.5 Osszes magyarázó erő . . . %%

Osszes magyarázó erő . . . 440/0

Természettudományos ismeretszint:

1.kulturális háttérindex . . . . 46 2. külföldi ismeretek bázisindexe . 6 3. közéleti aktivitás indexe . . . 0.9 4. státusrétegindex . . . O,5 Osszes magyarázó erő . . . 53%

A továbbiakban szükségesnek látszik röviden szólni arról is, hogy a közbülső változók, indexek, amelyek összetett mutatók, milyen változóktól függnek, igaz-e, hogy minden közbülső változót azok az egyszerű változók határoznak meg, ome- lyekből képeztük őket. A kérdés megválaszolásához kiterjesztettük a regresszió- analizist a közbülső változókro is. (Csak az első három helyen szereplő ismérvet

közöljük, mivel gyakorlatilag ezek jelentik az összes magyarázó erőt.) A közbülső változókat meghatározó ismérvek sorrendje és erőssége

Hírfogyasztási index: Külföldi ismeretek bázisindexe:

, 1.újsógolvosás . . . 49 1.könyvállomány . . . 33 2. tv híradó nézése. . . 19 2. iskolai végzettség . . . 7 3. rádióhír- hallgatás . . . 12 3. Delta c. tv-műsor nézése . . . 5

Osszes magyarázó erő . . . 810/0 Összes magyarázó erő . . . 520/0

Kultúrcikk-ellátottsági index: Státusrétegindex:

1. könyvállomány . . . 67 1.foglalkozás . . . 36

2. tv- készülék- tulcjdon . . . . 8 2. könyvállomány . . . 8 3. rádióhír- hallgatás . . . 0,7 3. iskolai végzettség . . . 4

Összes magyarázó erő . . . 760/0 Összes magyarázó erő . . . 510/0

Közéleti aktivitás indexe: Kulturális háttéríndex:

1. párttagság. . . . . . . . 40! 1.könyvállomány . . . . . . 70

2. foglalkozás . . . 9 2. iskolai végzettség . . . 12

3. Rádiólexikon hallgatása . . . 1 3 tv- készülék- tulajdon . . . . 2 Osszes magyarázó erő . . . 530/0 Osszes magyarázó erő . . . 85910

") A közbülső változók, indexek részletes leírását lásd a Függelékben. Azokat az indexeket, amelyeknek magyarázó ereje nem érte el a 0.5 százalékot, kihagytuk :: felsorolásból.

174 sexes FERENC

Fenti összefüggések alapján a közbülső változókat két nagy csoportra oszthatjuk.

Az elsőbe az a három tartozik, amelyeknél az összes magyarázó erő meghaladja a 75 százalékot, és amelyeknél az indexképző változók adják gyakorlatilag az összes magyarázatot. A másodikba az a három változó sorolható, amelyeknél az összes magyarázó erő valamivel 50 százalék felett van, és nem az indexképző változók

jelentik az összes magyarázó erőt. §

A következő lépésben a regresszióanalízist úgy alkalmaztuk. hogy az egyes társadalmi—demográfiai változók mellett a közbülső változókat, az indexek részeit

képző ismérveket is szerepeltettük.11

A politikai ismeretek kivételével valamennyi ismeretkörnél az iskolai végzettség, a könyvállomány és a nem volt a három legerősebb változó, az ismeretszint fő meghatározója. A politikai ismeretszintnél az újságolvasás szerepelt a második he-

lyen. Az öt legerősebb változó majdnem az összes magyarázó erőt képviselte vola-

menny'l ismeretszintnél.

Az egyes ismeretszínteket meghatározó összes elemi változó sorrendje és erőssége

Történelmi ismeretszint: Gazdasági ismeretszint:

1. iskolai végzettség . . . 38 1. iskolai végzettség . . . 39

2. könyvállomány . . . 7 2—3. könyvállomány . . . ' . . 7

3.nem . . . 6 2—3. nem . . . 7

4. újságolvasás . . . 2 4. újságolvasós . . . 2

5. életkor . . . 2 5. foglalkozás . . . 1

Összes magyarázó erő . . . %% Összes magyarázó erő . . . 59%

Politikai ismeretszint'. Földrajzi ismeretszint: 1. iskolai végzettség . . . 35 1. iskolai végzettség . . . 36

2. újságolvasás . . . 8 2. könyvállomány . . . 7

3.nem . . . . . . . . .. 6 3.nem . . . . . . . . . . 6

4. könyvállomány . . . 3 4.az Élet és Tudomány olvasása 2

5- életkor - - - - - - . . - 1 5. újságolvasás . . . . . . . 1

Összes magyarázó erő . . . 570/0 Összes magyarázó erő . . . %% Természettudományos ismeretszint: 1.iskolai végzettség . . . 45

2. könyvállomány . . . 7

3. nem . . . . . . . . . . 3

4. tv-híradó nézése. . . 1

5. foglalkozás . . . 1 Összes magyarázó erő . . . 600/0

A legerősebb változó. az iskolai végzettség itt is a természetutdományos isme-

reteknél éri el a maximális értékét (450/0). a második legerősebb változónak az új- ságolvasás bizonyult (So/o) a politikai ismereteknél, a gazdasági ismereteknél (:

könyvállomány és a nem 7—7 százalékos értékkel szerepel a második és harmadik

helyen. Az iskolai végzettség minimális értékkel (359/0) a politikai ismereteknél sze—

repel. és ugyanitt legalacsonyabb (SD/o) a könyvállományhatása, míg a nem a

természettudományos ismereteknél mutat legkisebb erősséget. Az újságolvasás (!

természettudományos ismereteknél nem került az első öt helyre, a földrajzi isme—

reteknél pedig az ötödik helyen áll 1 százalékkal.

" Megemlítjük, hogy olyan elemi változók (például az apa foglalkozása, ingázás, párttagság, a Ter—

mészet Világa olvasása stb.) is részét képezték az elemzésnek. amelyekkel kapcsolatban az a látszat kelet- kezhet — mivel egyetlen helyen sem szerepeltek az első öt legerősebb elemi változó között -—. hogy figyelembe se vettük őket.

A regressziőanalízisben szereplő változók teljes listája a következő: 1. nem, 2. életkor. 3. foglalkozás.

4. iskolai végzettség, 5. lakóhely. 6. ingázás (állandó lakóhelyén dolgozik vagy nem). 7. az apa foglalko- zása. 8. párttagság. 9. könyvállomány. 10. tv—tulajdon. 11. rádlóhíir—hoillgatás. 12. tv-híradó nézése. 13. újság- olvasás, 14. a Delta c. tv-műsor nézése. 16. az Elet— és Tudomány olvasása. 17. a Természet Világa olvasása.

18. az Ezermester olvasása. 19. a Rádiólexikon c. műsor hallgatása. 20. a hirfogyasztási index, 21. a kultúr- cikk-ellátottsági index. 22. a közéleti aktivitás indexe, 23. a külföldi ismeretek bázisindexe, 24. státusréteg-

index. 25. kulturális háttérindex.

AZ ISMERETEK ÖSSZEHASONLITHATÓSÁGA 175

Végezetül a regresszióanalízist kiterjesztettük az összes változóra, tehát együt- tesen vizsgáltuk a közbülső és az elemi változók hatását az öt ismeretszintre.

Az egyes ismeretszinteket meghatározó összes változó erőssége és sorrendje

Történelmi ísmeretszint: Gazdasági ismeretszint:

1. kulturális háttéríndex . . . . 38 1. iskolai végzettség . . . 39

2. nem . . . 8 2. külföldi ismeretek bázisindexe . 9

3 iskolai végzettség . . 4 3. nem . . . 5

4. külföldi ismeretek bázisindexe. 3 4. kultúrcikk- ellátottság indexe . 3

5. életkor . . . 1 5. újságolvasás . . . 1

Összes magyarázóerő . . . %% Összes magyarázó erő . . . 61%

Politikai ismeretszint: Földrajzi ismeretszint:

1. iskolai végzettség . . . 35 1. külföldi ismeretek bázisindexe 36 2. külföldi ismeretek bázisindexe . 9 2. iskolai végzettség . . . 11

3. nem . . . 6 3. nem . . - 4

4. újságolvasás . . . . . . 3 4. kultúrcikk- ellátottsági index. . 3 5. kulturalis háttérindex . . . . 1 5. az Élet és Tudomány olvasása 1

Összes magyarázó erő . . . 590/0 Összes magyarázó erő . . . 590/0 Természettudományos ismeretszint:

1. kulturális háttérindex . . . . 46 2. iskolai végzettség . . 7 3. külföldi ismeretek bázisindexe. 5

4 nem . . . . . . . . . 3'

5. foglalkozás . . . 1

Összes magyarázó erő . . . 620/0

Végeredményben azt tapasztaltuk tehát, hogy az összes változó együtt egyik

ismeretkörnél sem teszi ki a lehetséges magyarázó erő kétharmadát. A változók

legnagyobb mértékben (620/0) a természettudományos ismeretek szintjét magyaráz- zák, de mind az öt ismeretkörnél közel azonos értéket ér el a regresszióanalízisbe

bevont elemi és közbülső változók együttes magyarázó ereje.

A jobb áttekintés kedvéért a 12. táblában összefoglaljuk a változók ismeret—

körönkénti összes magyarázó erejét.

12. tábla

Az egyes ismeretek szintjét meghatározó változók összes magyarázó ereje különböző csoportosításuk esetén

(százalék)

Elemi Összes

ismeret Elemi Közbülső változók és elemi és

változók változók közbülső közbülső változók változó

Megkérdezettek száma (fő) . . . 9421 747 l 747 747

Történelmi . . . 42 45 56 58

Politikai . 42 44 57 59

Gazdasági . 45 49 59 61

Földrajzi . 40 46 56 59

Természettudományos . 46 , 53 60 ( 62

Az egyes ismeretek szintjét meghatározó változók erősségi sorrendjét vizsgálva azt láttuk. hogy a politikai és a gazdasági ismereteknél az iskolai végzettség a leg- erősebb változó. míg a történelmi és a természettudományos ismereteknél a kultu—

rális hóttérindex. a földrajzi ismereteknél pedig a külföldi ismeretek bázisíndexe

tölti be ezt a szerepet.

176 ' f _. BÉKÉS FERENC

A változók erőssége és sorrend/eaz egyes ismereteknél Drféna/m/ llsmene/ssz A A ( ; A Pv/x'fűa/ /$mgn€/s.zín/

055255 magyarázó apó? íő%) , (ásza; magya/váza. em: %%)

3.5

⁵⁸

%

§N%_§

Gazdaság/' ismer!/saw ! , űYd/vajz/ Asm/E/iefszy/n/

(ősszes magya/vázáa/vo'íó'ifá) — Misszes magyarázz; efa-59 %)

35

39

Nan

Enmésze/fao'pmányw /'smene/ssz

" ' ' v *

Ússzes magyarazo eng, 52 %) Ki,/MMG báf/e'f'á 1

mia/ex

V

46

?

.. nyammm/pr [/

Mmm/me

§

, A'u/fa'nr/de-a/f— É/e/is ű/a'amány * fayla/kazás

5 ral/say indexe a/yafa'sa *

'

ffi/á fényerő!

(Masa/;

Az ábrán jól látható egyébként az is, hogy a történelmi és a természettudomá—

nyos, valamint (: politikaiés (: gazdasági ismeretek szintjének struktúráját megh-o—

tározó változók meglehetősen átfedik egymást. Nem mondható el ez a földrajzi is.!

meretszint változóira. Ha egymáshoz, de küiönösen ha az előző elemzési rezinthez—x viszonyítunk, amikor is az összes eiemi változót és az indexek részeiemeit von—tuk;-