SZEMLE
911
zött céljának, ugyanis demográfiai forrás- munkának számít, amit nemcsak az e téma—
körrel foglalkozó kutatók, hanem más tudo- mányágak képviselői is rendszeresen hasz- nálnak.
Munkássága során következetesen foglal- kozott a módszertani kérdésekkel, melyeket rendszeresen értékelt és publikált. Legszá—
mot'tevőbb munkája ezek közül a kilenc ma- gyar népszámlálás módszertani ismertetése.
A népszámlálások részletes módszertani le- írásai nélkül a történeti statisztika művelése Magyarországon nehézkes és hiányos volna.
Műve alapvető részei lehetővé teszik az egyes korok statisztikai fogalmainak megértését, je- len időben való hasznosítását.
Kritikai szemlélettel foglalta össze az egyes anyagok felhasználhatóságát. a korszerűsíté- si munka eredményeit és hátrányait, bátor őszinteséggel tárta fel a tárgyi tévedéseket.
hiányokat. Mérlegelést ad az egyes népszám- lálások hasznosságáról, illeszkedéséről a kor- ban, az eredmények felhasználhatóságának
lehetőségéről és korlátairól."
Ezután dr. Kovacsics József tanszékvezető egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudomány—
egyetem Statisztikai Tanszéke nevében vett búcsút az egyetem címzetes professzorától.
Thirring Lajos életművének, pályájának mél-
tatása során rámutatott arra: ,,Szakmai tekin-
télye, ismertsége és elismertsége összefügg azokkal a tanulmányaival, amelyekkel jó ér—
zékkel ragadta meg az aktuális társadalmi problémákat (Nagy-Budapest népessége, a külterületi és a tanyai népesség problémái, a fővárosi lakáshelyzet, a mezőgazdasági biz- tosításhoz szükséges népszámlálási adatok feldolgozásának a megszervezése stb.). Szak—
mai tekintélye csak növekedett a második vi- lágháború után, amikor a Hivatal a békeelő- készítő csoport vezetésével bízta meg. Amikor pedig dr. Zentay Dezső, a Tanácsköztár'sa- ság idején nagy érdemeket szerzett kommu- nista statisztikus lett a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Thirring Lajost a társada- lomstatisztikai ügykör vezetőjévé nevezte ki.
Ehhez az ügykörhöz tartozott a népszámlálás,
a népmozgalom, a szociális statisztika, az
igazságügyi statisztika, a kulturális statiszti- ka, a Községi Törzskönyvbizottság a helység- névtár szerkesztéssel és még néhány más szer- kesztési tevékenység. Már a szervezeti egysé-
gek puszta felsorolása is mutatja. hogy Thir—
ring Lajos milyen sokrétű munkát végzett.
Hozzá kell tennünk, nagy tárgyi tudással, hozzáértéssel, precizitással. Generációkat ne- velt fel. tanított, vezetett be a legnagyobb és legbonyolultabb felvétel, a népszámlálás, va- lamint az ügykörhöz kapcsolódó egyéb mun- katerületek ismeretanyagába. Tanítványai.
volt munkatársai itthon és külföldön egyaránt megbecsülést szereztek mesterüknek.
1960 és 1970 között ismét bekapcsolódott az egyetemi oktatómunkába. Az Eötvös La—
ránd Tudományegyetemen demográfiát adott elő, a Budapesti Műszaki Egyetem Közleke- désmérnöki Karán településdemográfiát.
Szolgálati évei alatt a kortárs politikusok és tudósok sok haladó törekvését szolgálta.
Teleki Pál, Erdei Ferenc, éppúgy kérte segít- ségét, mint a világ magyarságát kutató Ré- vay István és mások.
A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő képviselői is megkülönböztetett tisztelettel és nagyrabecsüléssel fogadták kezdeményezé- seit, javaslatait.
Thirring Lajossal a magyar demográfia vi—
lágszerte ismert képviselője távozott az élők sorából. Jól hasznosított életútja a magyar demográfia és a magyarság történetének hosszú és eseményteljes korszakát fogja át.
Demográfiai munkái szigorú ellenőrzéssel,
elemzései gondos mérlegeléssel készültek."
Kovacsics professzor méltatta azt a gazdag szellemi örökséget, amelyet Thirring Lajos több száz tanulmányában utódaira hagyott.
Majd így folytatta: ,,Munkabirásoddal, kor- rektségeddel, kötelességteljesítéseddel pél- daképünk maradsz. Szerény, mosolygós e—
gyéniségedre, utolérhetetlen udvariasságod- ra, kiváló szakértelmedre, precíz munkádra, lexikális tudásodra amig élünk, emlékezni fogunk.
Mától fogva a magyar statisztika történe—
tét kutató szakemberek feladata lesz feldol- gozni és elemezni hat évtizedes munkásságod gazdag szellemi hagyatékát. Tanulmányaidat lapozva sokszor és kegyelettel fogunk adóz- ni emlékednek. igy maradsz velünk és ne- künk."
A magyar statisztikusok, demográfusok dr.
Thirring Lajos emlékét megőrzik életműve eredményeinek tudományos és gyakorlati munkájukban való állandó hasznosításával.
A FINN KÖZPONTI STATISZTIKAl HlVATAL KIADVÁNYSOROZATA
DR. DÓRNYEI JÓZSEF
A magyar és a finn nép között hosszabb idő óta kölcsönös vonzalom alakult ki, 5 en- nek oka valószínűleg nemcsak a nyelvrokon-
ságban, hanem a hasonló történelmi tapasz—
talatokban és társadalmi magatartásformák- ban is kereshető. A finn és a magyar köz-
912
SZEMLE
ponti statisztikai hivatal között is élénk szak—
mai kapcsolatok fejlődtek ki, melyeket köl- csönös látogatások, tapasztalatcserék. ösz- töndíjas tanulmányutak jellemeznek. Kevéssé ismert azonban az, hogy a finn Központi Statisztikai Hivatalnak egy több évtizede in- dult kiadványsorozata van, amelyben számos, érdeklődést kiváltó tanulmány található,
A Tutkimuksia (Tanulmányok, angol nevén Studies) c. sorozatban 1983 májusáig 92 pub- likáció jelent meg. Mivel a finn Központi Sta- tisztikai Hivatalnak nincs a magyar Statisz- tikai Szemléhez hasonló folyóirata, ezért a statisztikai vonatkozású elvi cikkek, módszer- tani tanulmányok vagy rövidebb elemzések főként ebben a sorozatban, kisebb részben a Liiketalondellinen Aikakauskírja (Finn üzemgazdasági Folyóirat, angol nevén The Finnish Journal of Business Economics) c.
periodikában látnak napvilágot.
A ,,Tanulmányok" általános megjelenési nyelve természetesen finn, de körülbelül (:
publikációk azon egyötöd része, amely tár- gyánál fogva nemzetközi érdeklődésre is szó- mot tarthat, párhuzamosan, azonos számo- zással angol változatban is megjelenik, vagy a kiadvány közli egyidejűleg a tanulmány angol fordítását is.
Ugy tűnik, hogy a .,Tanulmányok" megje- lenési gyakorisága egyre nő. Míg 1966 és 1979 között 54 kiadványt publikáltak. 1980- tól már eddig 38 újabb jelent meg. A kiad—
ványok témája rendkívül változatos, a terme—
lői árindex számítási módszereinek és szám- sorainak közzétételétől (56. sz.) az 1979. évi időmérleg-felvételek eredményein (65. sz.) és módszertanán (91'. sz.) át egészen a finn sta- tisztikai szolgálat távlati fejlesztésének kon—
cepciójáig (68, és 71. sz.)1 terjed.
Az 1983. évi, legfrissebb kiadványok közül különösen két. egymás után következő (89. és 90.) érdemel különösebb figyelmet. A koráb—
binak egyedüli szerzője Olavi E. Niitamo, a finn Központi Statisztikai Hivatal főigazgató—
ja. és sokat ígérő cime: ,,Magatartásválto- zás és agymosás" (Johdonmukaisuus ja risti—
riita. — Attitude Change and Brainwashing.
Helsinki. 1983. 52 old.). A szerző, aki egyben a helsinki egyetem professzora és a rend—
szerelmélet, valamint az azzal rokon interdisz- ciplináris tudományok kutatója, ebben a to- nulmányában az úgynevezett .,Mitíkus lnfor- máció Rendszerek" (MylS) problémakörébe ágyazva foglalkozik a statisztika szerepével és felelősségével.
A szerző szerint a tömegtájékoztatás jelen—
leg kialakult rendszere alkotja a Mítikus ln- tormáció Rendszert, melynek lényeges része a
3 Az utóbbi két kiadvány magyar fordítását :: ,.Svta- tisztikai hivatalok és nemzetközi szen/eletek statisz—
tikai tevékenységéből" (Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest.) cl kiadványsorozat 54. sz, kötete tartal- mazza,
statisztikai szolgálat is. A tömegtájékoztatás a társadalom véleményének és magatartásá—
nak befolyásolására mitoszokat használ fel, ' és időnként mítoszokat teremt.
A befolyásolás általában arra irányul.
hogy a társadalom tagjai, az egyének válasz- tási alternatíva elé kerülve. meghatározott
értékeknek adjanak prioritást.
A befolyásolás lehetséges eszközeit a szer- ző két csoportra osztja:
1. a tényekre vonatkozó adatokra,
2. az érzelmi befolyásolósra. ahol az előtérbe he—
lyezett értékeknek érzelmi töltése van.
A tényekre vonatkozó adatok közlése a sta—
tisztikai szolgálatok elsőrendű feladata, s igy ezeknek a szolgálatoknak át kell érezniük a társadalom befolyásolósáért — akaratlanul —
rájuk háruló felelősséget.
Ez a társadalmi felelősségtudat hozta lét—
re a Future trends of data management (Az adatkezelés jövendő irányai) :. angol nyel- vű 90. kötetet (Helsinki. 1983), amelyben az ..adatkezelés" fogalma az emlitett ,.tényekre vonatkozó adatokkal" végzett mindennemű
műveletet jelenti.
A kötet két tanulmányt tartalmaz. Az első (,1—16. old.) szintén Olavi E. Niitamo irta ,.Data Management in the 19805" (Adatkeze- lés az 1980-es években) cimmel, mig a má—
sodikat Olli lanhunen, a finn Központi Sta- tisztikai Hivatal tervezési vezetője ,,lntegra- tion of Data. Applications and the Mass Me- dia" (Az adatok, alkalmazások és tömegtá- jékoztatási eszközök integrációja) címmel.
Az első tanulmány bevezetője az 1970-es évekre kibontakozott "információs társada- lom" főbb ismérveit vázolja fel. A társadal- mi kommunikáció formái és eszközei egyre gyorsulóan bővülnek. Jelenleg a televízióadá- sok világméretű műholdas továbbítása az időszerű, de a közeljövő a műholdas távin- formatika megvalósulását igéri. Ez bárki szá- mára a lakásából a személyi számítógépe segítségével a világ bármely pontján levő könyvtárral, dokumentációs tárral vagy adat- bázissal azonnali kapcsolatfelvételt tesz majd
lehetővé.
A posztindusztriális társadalmakban az in- formációval, ismeretátadással és oktatással foglalkozók aránya az 1970-es évek végére elérte az 540 százalékot. (Ezt a meglepő tényt egy másik tanulmány is. mely az egyik ka—
liforniai egyetemen készült, megerősíti.?) Ez az arány 1980-ban Finnországban ugyan csak 29 százalék. de a növekedési ütemre jellem-
ző, hogy 1960-ban 16 százalék volt.
llyen környezetben az ,.információellátás"
hatása aránytalanul megnő, bárki létrehoz- hat egyéni adatállományokat, amelyeknek
? Hayes, R. M. — Erickson, T.: Added value as a function of purchases ot information services. UCLA.
Los Angeles. 1982.
SZEMLE
913
szakszerű, egyértelmű és összehasonlítható tartalmával szemben komoly kétségek tá- madhatnak.
Az információellátás társadalmi méretű in- tegrációjának kialakitása, úgy tűnik, nem tűr halasztást. Finnországban egy speciális or- szágos bizottság tanulmányozza ezt a kér- déskört. Az integráció kialakítását az alábbi négy aspektusból látják időszerűnek:
-—— technikai.
— gazdasági,
— törvényhozási.
— pszichológiai
aspektusból. Az integráció a meglevő vagy jövőben kialakítandó adatbázisok összekap- csolhatóságót eredményezné. Ez először a külkereskedelemmel kapcsolatos információ—
ellótásnál látszik megvalósithatónak, majd a bankoknál.
A vállalati információk integrálásának elő- feltételét képezi a közös és országos érvé- nyű kódrendszerek létezése. Ezzel kapcsolat- ban a viták az 1960—as években kezdődtek, és a közös anyagszámrendszer még akkor be- vezetésre is került. Az eltelt idő elegendő ta- pasztalatot szolgáltatott már ahhoz, hogy le- vonhassák a tanulságot:
— bármely tömegű információt is gyűjtenek, kon- zísztens fogalmak és osztályozások, valamint közös területi és más számjelek nélkül azok ágazatközi mó- don — tehát integráltan — nem használhatók;
—- bár a követelmény az adatok védelmével szem—
ben nő, mégis meg kell találni az ésszerű arányt, mert különben az adatok rugalmas áramlása korlá- tolódik;
-— végül a társadalmi méretű adatáramlásokat irá- nyítani és felügyelni kell a visszaélések lehetőségé- nek kiküszöbölése végett.
A finn integrált társadalmi információel- látó rendszer működésének teljes beindítása után a következő alrendszerekből állna:
—specíális terminál hálózatból, amely a televí- ziós készülékeken keresztül elérhető (TELSET),
——területi adatbázis-rendszerből (ALTlKA). amely még a népszámlálási adatokhoz is kapcsolódna,
-— idősorokat tartalmazó adatbázisból (ASTIKA), amely nemzetközi adatokat is tartalmazna,
—- egy olyan adatbázisból, amely a háztartások jö—
vedelmi és fogyasztási adataiból állna.
— egy munkaügyi adatbázisból,
— környezetvédelmi adatbázisból.
— oktatásstatisztikai adatbázisból,
— a közintézményeket és közszolgáltatásokat átfogó adatbázisból.
Ezeknek az adatbázisoknak a tetszőleges kombinációja lehetővé tenné a legkülönbö- zőbb modellek felállítását, feltételezve még, hogy erre a célra megfelelő programkönyv- tárak is elérhetők lennének a hálózaton ke—
resztül.
Mint az adatbázisok felsorolásából is lát- ható, a statisztikai információ—rendszer és a társadalmi információellátó rendszer határai erősen összemosódnak; a statisztika és a tömegtájékoztatás egyre szorosabb kölcsön—
hatásba kerül.
9 Statisztikai Szemle
Mindezek a tények és fejlődési kilátások sugallták a szerző számára azt a javaslatot.
hogy Finnországban a ,,tervezési minisztériu- mot" .,információs minisztériummá" kellene kiszélesíteni, mivel szerinte, a tervinformóci- ók csak egy részét jelentenék egy országos
információs szolgálatnak.
Ebben a jövendő környezetben a finn Köz- ponti Statisztikai Hivatal tevékenységét foko—
zottan ráállítja a vállalatok információellátá- sára. Statisztikai adatok már ma is széles körben terjednek a TELSET, az ASTIKA és az ALTlKA segítségével. A TELSET például mint—
egy 14000 idősor 10000 adatát tartalmazza.
Az adatbázisok használatáért fizetni kell.
s a díj nemcsak a közvetlen hálózat- és szó—
mítógép-használat költségét foglalja magá- ban, hanem a fejlesztés és karbantartás költ- ségét is.
A további fejlesztések — várhatóan — át- fogják majd az egész finn statisztikai feldol- gozást, de lehetővé teszik nemzetközi adat- bázisok elérését is. A használathoz természe- tesen megfelelő katalógusok szükségesek.
Egy nemzetközi adatkatalógus kifejlesztésé—
hez a skandináv országok közös projektet is létrehoztak már.
A szerző szerint, a finn társadalmi infor- máció-rendszer integrációja megvalósulhat:
— vagy egy ortodox bürokrácia útján, amely min- dent lefedni és szabályozni kiván,
—- vagy rugalmasan és olyan optimális nyitottság- gal, amely így csökkentené a párhuzamos adatgyűj- téseket és adattárolásakat.
A törvényhozásnak biztosítania kellene a közületi és a magánadatok .,harmonizálását", ugyanakkor korlátoznia is kellene a személyi információk szükségtelen nyilvántartását. Egy társadalmi méretű, átfogó ,,információs tör- vény" létrehozása azonban nem látszik egy- szerűnek, sőt valószínűleg egyetlen lépésben
nem is oldható meg.
A kötetnek Olli Janhunen által írt máso- dik tanulmánya az integráció módszereit te- kinti át. Szerinte az integrációnak három szintje van:
—- adat—' és információ integráció,
—- az adatfeldolgozó eszközök és alkalmazásaik in- tegrációja,
— a táv-adatfeldolgozó hálózatok és tömegtájékoz- tatási eszközök integrációja.
Az adatintegráció az első tanulmányban már hivatkozott adatbázisok összekapcsolá- sával valósulhatnak meg. Az így létrejövő rendszer azonban az adatállományoknak 2 eltérő csoportját tartalmazná:
— a korlátozott felhaszn'álhatóságú (védett) adato- kat.
—- a nyilvános, ,,kereskedelmi forgalmú" adatokat.
Fontos feladat az első csoportba tartozó adatok automatikus kezelésének a megoldá- sa. Ez a követelmény is egy országos adatin-
914
SZEMLEtegrátori és koordinátori funkció kialakítása felé mutat.
A különböző adatfeldolgozó eszközök ma autonóm módon működnek, mindegyik körül egy önálló részrendszer alakult ki. Ezek a részrendszerek egymással —- jelenleg — csak .,kézi kapcsolással" képesek összeköttetésbe lépni. Meg kell oldani, hogy az adatbázisok és a videotex-rendszer (TELSET) automatiku—
san kommunikáljon egymással.
A hálózatok összekötésére Finnországban kedvező feltételek vannak, mivel a finn Köz- ponti Statisztikai Hivatal nyilvános területi adatbázisa (ALTlKA) és a közegészségügyi adatbázis például azonos számítógéptipussal és azonos alkalmazási programcsomagokkal dolgozik. Ezt a feltételt még tovább bővíti a tervezett országos ,,csomagkapcsolt" hálózat beindulása. Ehhez azonban számos eljárást szabványosítani kell.
A két tanulmány végén a szerzők összefog- lalják az adatkezeléssel szemben támasztott követelményeket:
-—az információkhoz való közvetlen hozzáférés,
—— személyi számítógép-használat — személyi adat—
állományok,
— integrált adatfeldolgozási támogatás.
-— a korszerű technológiák kihasználása,
— az információk elérhetővé tétele, bárhol is tá- roljanak.
—- a rendelkezésre álló adatok elemzésének, mo- dellezésének és összegezésének, valamint a doku- mentumok formázásának, megőrzésének, visszakeresé- sének és terjesztésének széles körű lehetősége.
,.kézközeli"
.
Talán e rövid ismertetésből is kitűnik. hogy a finn Központi Statisztikai Hivatal ..Tanul- mányai" fokozott figyelmet érdemelnek. mert nemcsak nyelvünk, hanem aktuális informá- ciókezelési problémáink is rokonok.
MAGYAR SZAKIRODALOM
FALUVEGl LAJOS:
A TERVEZÉS MAI ÉRTÉKE
Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1983. 468 old.
Faluvégi Laios könyvének témája a gaz—
daságpolitika és a társadalmi tervezés kap- csolata a hatodik ötéves terv időszakában.
A könyv akkor jelent meg, amikor az MSZMP Központi Bizottsága, valamint az Országgyű—
lés a hatodik ötéves terv félidejében érté- kelte eddig elért eredményeinket és az előt- tünk álló feladatokat. Aktualitása tehát két- ségtelen. Még inkább aktuálissá teszi a könyv mondanivalóját az, hogy gazdaságunk az intenzív fejlődés szakaszába való átmenet időszakát éli, és ez az átmenet a gyakorlat- ban hosszabbnak bizonyult, mint ahogy azt terveztük, elképzeltük. Érdemes és szükséges is tehát felmérni azt, hogy ebben a szakasz- ban mi a tervezés feladata, és ez mennyiben különbözik a korábbi időszakétól. s mi a kop- csolatrendszer a gazdaságpolitika, (: gazda- ságirányítás és a népgazdasági tervezés kö—
zött.
Előszavában a szerző körvonalazza a szám—
vetés feladatait és mércéjét. Ez utóbbival kapcsolatosan megállapítja: a tervezés érté- kének meghatározója az, hogy ... .. tud-e a népgazdasági tervezés építő, előrevivő és a nemzeti jövőbe kisugárzó megoldást javasol- ni a szocialista magyar társadalom és gaz- daság előtt álló feladatokra" (6. old.). A ta- nulmányok végigolvasása után azzal tesszük le a könyvet, hogy meggyőződtünk arról: a népgazdasági tervezés jelenlegi fejlettségé- ben alkalmas e feladatok ellátására, sőt al- kalmas arra is, hogy a világgazdaság mai, bonyolult feltételei mellett megjelölje az
utat. a módszereket és eszközöket az inten- zív fejlődés által megkövetelt magasabb cé—
lok irányába.
A könyvben foglalt tanulmányok válogatá—
sok a szerző 1980 decembere és 1983 márciu- sa között megjelent cikkeiből. az időszak so- rán adott interjúiból. beszélgetéseiből, A vá- logatás tematikusan logikus egymásraépített- séget, világosan felépített szerkezetet és nem időrendi sorrendet követ. Megjelöli a priori—
tásokat, a tervezés és az irányítás kulcsfela—
datait. A tanulmányokban hangsúlyos elem a növekedés és az egyensúly kapcsolatának Éilemmája a hatodik ötéves terv időszaká-
on.
A szerző nemcsak a tervezőmunka fejlődé- sét és kapcsolatrendszerét vázolja fel, hanem körvonalazza azokat a vitákat is. amelyek a hatodik ötéves terv készítését megelőzték. a—
melyek a tervkonzultáciő során hangot kap—
tak, és amelyek egyúttal a jövőre nézve is adnak előremutató információt. A vitatott kér- dések ugyanis a hetedik ötéves tervmunka során újra előkerülhetnek, a viták nem végle- gesen zárultak le. A konzultációk során szer- zett tapasztalatok pedig muníciót adnak a következő középtávú terv elkészítéséhez is.
Az olvasó előtt — a szerző gondolatmenetét követve — tudatosodnak a népgazdasági terv- ért felelős intézmény vezetőjének gondjai, problémái, ugyanakkor tanulmányozhatja az olvasó a terv nyitottságának növekedését. a társadalmi viták iránti igényt és a társadalmi viták tapasztalatainak hasznosítását is. A ta—
nulmányok többször visszatérnek az intenzív feilődési szakasz fő jellemzőire, feladatrend—
szerére és a hozzá vezető út gondjaira, Az intenzív fejlődés igénye és a világgazdasági
