A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE És MÓDSZERTANA
FISHER, F. M.:
A pmom lNFORMÁClÓ És IDÖSORELEMZÉS:
ÉRTEKEZÉSEK A KÖZGAZDASÁGI ELMÉLET És MÉRÉSÉKÖRÉBÓL
(A priori information and time series ana- lysis: essays in economic theory and meas-
urement. ) Amsterdam, 1962, North—Holland
Publishing Co., xn —i— 168 p.
A szerző szerint a gazdasági idősorok elemzésére a legalkalmasabb eljárás egy megfelelő ökonomiai vagy sztochasztikus modell szerkesztése. Ilyenkor azonban mindig gondosan figyelembe kell Venni; * hogy a modell egyenletei a gazdasági és társadalmi magatartások összességét meg- határozó relációlmak csak egy igen kis töredékét képviselik közelítőleg. Ezért a modell együtthatói:
méterek ismételten bekövetkező exogén eredetű változások, törések hatását is tartalmazzák Ha ezek befolyása bizonyos * megfigyelési adatokban túlnyomó, akkor az ilyen adatokat legcélszerűbb figyel—
men kívül hagyni. Ez, a szerző által sze— '_
lektív becslésnek nevezett eljárás külön-'A böző a priori, a megfigyelési adatok kö- rén kívül eső forrásokból származó inf fomációln'a támaszkodik és az adatok kiválasztását megfelelő objektiv elvek, rendszere alapján végzi a szubjektív tor—
zítások elkerülése céljából.
Az idősorok elemzésének alapproblé—
mája a rövid és hosszú lejáratú változá—_
sok szétválasztása Szerző szerint a rövid időközt jellemző változás paramétereit az egymásután következő értékekből ké—
pezett első differenciák regressziója alap- ján lehet legcélszerűbben meghatározni.
A trend meghatározására a legelterjedtebb eljárás a mérlegeletlen vagy mérlegelt mozgó átlagok módszere. Ehelyett azon—
ban sokszor a valóság jobb megközelíté—
sét érjük el a szerző szerint, ha hullám—
komponenseket magában foglaló
toknál az egymás után következő jor- dulópontokhoz tartozó értékek különbsé geinek regresszióiát határozzuk meg az alábbiak szerint.
a strukturális pam— , teljesül,
időm-'
Ha az i-ik fordulóponthoz tartozó gaz—
dasági mozzanat értékét Yi, az ezt dön-—
tően befolyásoló térnie—ző értékét X, jelzi,
akkor a trendszerű változás a következő
regresszió-egyenletből határozható meg:Yi _ Yi_1 BÖ(XI-Xí—1)*K* 8,
ahol 0 és K meghatározandó paraméte- rek, e a véletlen befolyásol—tat képviselő sztochasztikus változó A regresszió-egyen- letcsakakkoradmáuseredméwghaa két fordulópont közötti intervallum elég nagy ahhoz, hogy annak folyamán a vál—
tozás stabil jellegű. Az időköz azonban
nem annyira hosszú, hegy közben valam lényeges lökésszerű változás következne be. Amennyiben az utóbbi feltétel nem
úgy a a) nem tekinthető állan—
dónak, és további vizsgálatra van szük—
ség. A rövidleiáratú változás jellemzé—
sére szolgáló első differenciák kép—méne!
a fordulópontok—hoz tartozó ilyen diffe—
renciák ezen eljárás alkalmazása esetén elhagyandők Szerző az eljárást az 1867——
1914. időszakra vonatkozó nagybütanniai búza-keresletnek, továbbá az Egyesült Államokban az 1925—1940. években meg—
figyelt aluminiumingot—keresletnek a reg—
ressziós elemzésére használja fel __ió
eredménnyel. '
Az-' a priori információk felhasználásá—
ra harmadik példa gyanánt szerző a New York, és'Boston: közötti vasúti személy—
szállítás keresletének elemzését végzi el az 1929—1956 időszakra vonatkozóan. A rövid időközben érvényesülő keresletet a- vasút, autóbusz és repülőgép személyi-—
szállítási díjszabása, valamint a fejen- . kénti reáljövedelem adatai alapján itt is az első differenciák módszehével hatá—
rozza meg. Az így kapott regréssZió—rezi—
duumokat a priori információk gyanánt kezeli a trend meghatározása során. E rreziduumok regressziója a magán igép—
kocsi—állomány és a népességváltozáj"
függvényében lehetővé teszi a tre megállapítását. A számításokat szerző az
1929—1940 és 1946—1956. időszakok—ragi
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
95
külön-külön végzi el, amikor az íg! ka- pott eredmények összehasonlítása össz—- hangban áll a keresleti tényezők körében végbement igen jelentős strukturális át—
alakulással, amiről különböző a priori infonnációk tájékoztatnak.
(Ism.: Theiss Ede)
*
BALL, R. J.:
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS CAMBRIDGE-l MODELLJE
(The Cambridge model of economic growth)
———' Economtca, 1963. május. 180—190. p.
anglia közgazdaságtani irodalma az el—
mult negyed évszázadban a statisztikai modellek kidolgozása területén viszony—
lag kevés jelentősebb eredményt mutat.
Paradox módon éppen Keynes, — akinek gondolatmenetei világszerte megterméke- nyítették az ökonometriát — foglalt ál—
lást Tinbergennel folytatott vitájában a hagyományos, elvont közgazdasági kuta—
tások mellett és az ökomometriával szem—
ben. Éppen ezért nagy a jelentősége a Richard Stone vezetésével a Cambridge-i közgazdászok által kidolgozott nagymé—
retű kvantitatív modellről szóló első
munkai megjelenésének. A cikk szerzője e modell célkitűzéseit, szerkezetét és problémáit ismerteti.
'A modell elkészítésének célja —- alko- toi szerint —- első lépésben a tényleges gazdasági élet működésébe való bepillan- tás, második lépésben annak kvantitatív leírása volt Jelenleg itt tartanak. A tá- volabbi jövőben azonban a cambridge—i modell felhasználható a gazdaságpolitikai célok kitűzésére és végrehajtására is, mivel megmutatja a lehetőségeket, vala- mint a különböző javaslatok előfeltéte- leit és következményeit.
a modell alapja a társadalmi elszámo—
lás matrix (Social Accounting Matrix), melyet az alábbi ábra szemlélteti
0 E
, Y O
Termelés ,
Jövedelem
ylio
(a) (b)
Az (a) ábrá—ban az első sor a népgazda- ság termelési elszámolásra befolyó be—
vételeit ábrázolja. Maga a termelés nem járul hozzá ezekhez a bevételekhez, mivel a nemzeti jövedelem elszámolásá-
i Stone, R. —— Brown, A.: A computable model of economic growth. London 1962.
Chapman and Hell.
nál minden közbenső ügyletet elha—
gyunk és csak a végső felhasználásra kerülő termékkel foglalkozunk. Ezért a termelési elszámolásra befolyó bevételek vagy állami kiadásokból vagy a végső keresletből származnak (E). Ugyanakkor a termelési kibocsátások jövedelmek (Y) alakjában jelentkeznek. A bevételek és a kiadások értéke természetesen egyenlő.
A (b) ábránál a termelési elszámolásba belevesszük a T ágazati kapcsolatok mérlegét is. Minden ágazatnak van egy jövedelem és egy ldadás elszámolása.
Az E helyett az e oszlop-vektort írják fel, amely megadja a végső keresletet a kérdéses ágazatok termékei iránt. Az Y helyére egy sorvektor kerül, amelynek minden eleme a kérdéses ágazatból szár-—
mazó jövedelem nagyságát fejezi ki.
A társadalmi elszámolási matrix bo—
nyolultabb változata a végső keresletet alkotórészeire bontja. Bevezeti a külke—
reskedelmet és az államkincstárt (közü—
leteket) és nemzetközi gazdasági kapcso—
latokat. 15 osztályra tagozódik Ezek közül hat a folyó elszámolásokra, nyolc a tőke—elszámolásokra és egy a világ többi részeire vonatkozik. A modell meghatá—
rozta keretben 257 elszámolás van, így a matrix összesen 66 049 négyzetből — áll.
Ezek a lehetőségekhez képest egybevág-—
nak a hivatalos angol statisztikával.
A társadalmi elszámolási matrixban sze——
replő [ágazati kapcsolatok mérlege 31 ágazatot tartalmaz. Az input-output elemzés eddigi gyakorlatával! szemben érdekes újítás, hogy a szerzők különbsé—
get tesznek ágazatok és termékek (áruk) között. Figyelembe veszik, hogy ugyan- azt a terméket több ágazat is gyárthatja és egy ágazat több terméket is gyárthat.
Ezért , a társadalmi elszámolási matrix- ban vannak ágazati és termékelszámolá—
sok is. Ennek a megkülönböztetésnek oka, hogy a műszaki együtthatókat he—
lyesebb termékekben, mint ágazatok sze—
rint rögzíteni. Az ágazatok termékössze—
tétele ,tugyanis idővel megváltozhat, A termékcsoportokat azonban úgy 4 állapí—
tották meg, hogy ugyanannyi termék van,_ mint ágazat. A társadalmi elszá—
molási matrix egységes keretben foglalja össze a fogyasztást és a termelést.
A következő lépés az elszámolás egyes elemeit összekötő gazdasági magatartást és technológiát tükröző összefüggések kidolgozása volt. A Cambridge—i modell
elsősorban a fogyasztás alakulását érintő
gazdasági magatartásra és a termeléssel kapcsolatos technológiára vonatkozóan tartalmaz összefüggéseket. A modell alkotói elsősorban arra a kérdésre ki'-—