A társadalmi mobilitás változásainak log-lineáris elemzése, 1962–1983

STATISZTIKAI ELEMZESEK

A TÁRSADALMI MOBILITÁS VÁLTOZÁSAINAK LOG-LINEÁRIS ELEMZÉSE, 1962-1983

DR. ANDORKA RUDOLF

Magyarországon a társadalmi mobilitás elemzésére kivételesen kedvező lehe-

tőséget nyújt az a tény. hogy a második világháború utáni évtizedekben már hó- rom nagy és reprezentatív mintavételi adatfelvételre került sor. éspedig a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének 1962—1964. évi, valamint a Hivatal 1973. és 1983. évi adatfelvételére.1 Az 1962—1964. évi felvétel-

nek és a korábbi (az 1930. és az 1949. évi népszámlálásból, valamint az 1930 kö—

rüli budapesti) rétegfelvételekből származó adatoknak összehasonlítása alapján azt a kérdést lehetett vizsgálni, hogy az elmaradott kapitalista viszonyokról a szo—

cialista viszonyokra való áttérés milyen változásokat okozott a társadalmi mobilitás—

ban. Az 1973. és 1983. évi adatok összehasonlítása az 1962—1964. éviekkel pedig annak vizsgálatát teszi lehetővé. hogy a gazdasági növekedés extenzív szakaszáról az intenzív növekedés feltételeire való áttérés. a gazdasági reformok megkezdése

és a konszolidáltabb társadalmi fejlődés, végül az 1978 óta jelentkező gazdasági

nehézségek és azok társadalmi hatásai okoztak—e változásokat a magyar társa- dalom mobilitásában. és ha igen, milyenek voltak ezek a változások. Az utóbbi kérdést különösen aktuálissá teszi. hogy a közvéleményben és a sajtóban gyakran találkozunk olyan nézettel, mely szerint a mobilitás csökkent.

Ezek a kérdések több szinten is rendkívül érdekesek, éspedig nemcsak a ma-

gyar szociológusok és a magyar társadalom tagjai számára, hanem a társadalmi mobilitás elméleti kérdéseivel foglalkozó világirodalom számára is. Több évtizedes vitakérdés. hogy a társadalmi rendszer jellege (feudális. kapitalista vagy szoci-

alista volta) és ennek megváltozása, befolyásolja—e a társadalmi mobilitási

viszonyokat. G. E. Lenskí (1) a társadalmi rétegződés egész történeti fej—

lődését átfogó munkájában felvázolta a mobilitás változásait a különböző típusú társadalmakban: mig a vadászó és gyűjtögető társadalmakban igen nagy volt a mobilitás (a viszonylag kevéssé különböző társadalmi pozíciók között), az egyszerű kertész társadalmakban csökkennek a mobilitás lehetőségei. a bonyolult kertész társadalmakban (ahol a rabszolgaság elterjed) minimálisra csökken a mo—

bilitás, az agrártársadalmakban (amelyeket valamilyen feudális társadalmi beren- dezkedés jellemez) ismét valamivel nagyobb a mobilitás lehetősége, bár ez a több—

ség számára társadalmi lesüllyedést jelent. az ipari társadalmakban lényegesen

1 A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatása. !. köt. Budapesten és a városokban. (Dr. Klinger András — Dr. Szabady Egon): valamint ll. köt. Magyarországon. (DI. Andorka Rudolf). KSH Népesség- tudományi Kutató Csoport Közleményei. 7. sz. Budapest. 1965. 325 old.. valamint 30. sz. Budapest. 1970.

394 old.: Társadalmi mobilitás. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 307 old.; Társadalmi mobi—

litás és presztízs. Központi Statisztikai Hivatal. (Harcsa István —- Kulcsár Rózsa) Budapest. 1986. 375 old.

152 DR. ANDORKA RUDOLF

megnő a mobilitás. és uralkodóvá válik a fölfelé irányuló mobilitás. végül a szo-

cialista társadalmakban a kapitalista ipari társadalmakhoz képest is nagyobb a mobilitás, mivel kiesik a termelőtőke átörökítésének mobilitáscsökkentő szerepe.

Ezzel szemben 5. M. Lipset és R. Bendix (2) a második világháború után a fejlett tőkés országokban végzett mobilitási adatfelvételek összehasonlitása alapján azt a következtetést fogalmazták meg. hogy ..A tömeges mobilitás (fizikaiból szellemi- be) hasonlóságai az ennyire különböző társadalmi struktúrájú országokban arra

engednek következtetni, hogy a mobilitásra való készség nem függhet össze a nem—

zeti kulturális mintákkal, mert egyes kultúrák'ösztönzik a mobilitást, mások vissza—

tartanak tőle" és ,,Ahelyett, hogy az értékek különbségei okoznék a mobilitási

arányszámok különbségeit, az adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy (: mobi-

litási mintákat a nyugati iparosodott társadalmakban a foglalkozási struktúra ha-

tározza meg". ((2) 73. old.) 5. M. Lipset és R. B. Dobson (3) később 5. Ossowski (4) híres tanulmányára hivatkozva, feltételezték, hogy ezt a tételt ki lehet terjesz—

teni a szocialista országokra is. tehát a mobilitás különbségei -— ha vannak - a

foglalkozási struktúra különbségeiből és nem a rendszer jellegének különbségei—

ből származnak.

Ezek az elemzések a társadalmi mobilitás vizsgálatában az 1950-es és 1960-es években elterjedt módszerre támaszkodtak, amelyet a Nemzetközi Szociológiai Tár—

saság (ISA) 1951-ben megalapított Társadalmi Rétegződés Kutatási Bizottságá-

ban dolgoztak ki, és arról ,,lSA—paradigmá"-nak neveztek. Ennek lényege. hogy a mobilitást sakktáblaszerű táblák alapján elemzik. amelyekben az oldalravatban az

apa társadalmi helyzete, a fejrovatban a gyermeke (fia vagy leánya) társadalmi

helyzete szerepel. igy a tábla főátlójában helyezkednek el az immobilok, azon kivül a mobilok. A táblákat vízszintesen (kilépési mobilitási arányszámok) és függő—

legesen (belépési mobilitási arányszámok) kiszázalékolták. Az így kapott arány—

számokon kivül felhasználták még az összes mobilok (illetve immobi—lok) arányát, valamint az úgynevezett strukturális és cirkuláris mobilitás arányszámát. Az össze-

hasonlitások ezekre hivatkoztak. (Bővebben lásd (8) 888—889. old.)

A mobilitás összehasonlitása körüli vita újra fellángolt, amikor az 1970—es évek elején elkezdték a log—lineáris elemzést felhasználni a mobilitási adatok vizsgá- latára. D. H. Featherman, F. L. Jones és R. M. Hauser (5) ugyanis azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy az ISA-paradigma szerinti. ténylegesen megfigyelhető tár-

sadalmi mobilitási arányszámok valóban különböznek országonként. mert eltérő a

népesség foglalkozási összetétele. és az eltérő ütemben változik (a foglalkozási szerkezet gyorsabb változása nagyobb mobilitást okoz). de ha a mobilitásvizsgá—

latnak erről a ,,fenotipikus" szintjéről a log-lineáris elemzés segítségével leszál- lunk egy mélyebb, ..genotipikus" szintre, és a különböző társadalmi kategóriákból származó személyek mobilitási esélyeinek különbségeit vizsgáljuk, akkor ezek ar-

szágonként és korszakonként nagy hasonlóságot mutatnak. R. Erikson (6) és !. H.

Goldthorpe (7) viszont éppen ennek a tételnek cáfolatára vagy legalább helyes- bítésére kezdtek nagy nemzetközi összehasonlító vizsgálatba (amelyben az 1973.

évi magyar adatokat is felhasználják), mivel azt feltételezik, hogy a társadalmi rend- szer jellege és a társadalompolitika egyáltalán nem közömbös a társadalmi mo- bilitási esélyek egyenlőbb vagy egyenlőtlenebb volta szempontjából.

Több korábbi nemzetközi összehasonlítás kimutatta, hogy a kelet-európai szo-

cialista országok mobilitási viszonyai az eddigiekben lényeges vonatkozásokban különböztek a nyugat-európai és az amerikai fejlett tőkés országoke'tól (8). Azon- nal felmerül azonban a kérdés, hogy a kelet-európai szocialista társadalmakban megfigyelt nagyobb mobilitás nem egyszerűen a társadalom forradalmi átalaku-

A TÁRSADALMI MOBlLlTAS VÁLTOZÁSA! 153

lásának következménye-e, és nem fog-e a mobilitás a következő konszolidáltabb

időszakban visszaesni. A. Giddens (9) ennek lehetőségét legalábbis nem zárja

ki. mondván ... meg kell várni, hogy ez mennyiben fog bekövetkezni". W. D.

Connor (10) ezt kifejezetten jósolta, és messzemenő társadalmi és politikai követ- kezményeket fűzött hozzá.

Hasonló előrejelzések és következtetések a magyar szakirodalomban is elő- fordultak. Mód Aladárné az 1960—as évek eleji vizsgálatok mobilitási eredményeit értékelve azt mondta ,,Az ezután következő időszakban — több oknál fogva —- a mozgás lényeges csökkenésével kell számolnunk". (11) Az 1973. évi adatfelvétel eredményeinek hagyományos — az lSA-paradigma szerinti —- elemzése alapján ugyan arra a következtetésre jutottunk, hogy 1973—ig nem következett be a las- sulás, de ez nem zárja ki azt. hogy azóta ilyenre sor került, különös tekintettel ar—

ra. hogy 1978 óta a gazdasági növekedés lényegesen lelassult (12).

Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete munkatársainak az 1981—1982.

évi adatfelvétel alapján végzett többdimenziós mobilitásvizsgálatai árnyalt képet adnak a mobilitási folyamatok változásáról. Abból indulnak ki, hogy mind a szár- mazás, mind az elért társadalmi pozíció többdimenziós fogalom, és ennek meg- felelően több dimenzióban mérhető és mérendő. (Hangsúlyozni kell. hogy ez a világirodalomban szinte teljesen új mobilitási ,,paradigmának" tekintendő.) Az en- nek alapján szerkesztett modellek segítségével arra a következtetésre jutnak. hogy a családi kulturális háttérnek döntő szerepe van a mobilitás sikeres vagy siker- telen voltában.

Róbert Péter korábbi tanulmányában (13) közölt regressziós béta értékek arra engednek következtetni. hogy a családi háttér hatása az elért társadalmi státusra az 1922 és 1941 között született nemzedékekben a leggyengébb. a fiatalabbak körében újra némileg erősödik. Kolosi Tamás ugyanezen adatfelvétel alapján arra a következtetésre jutott, hogy az 51 évesek és idősebbek, a 36—50 évesek és a 18—35 évesek körében némileg változott a mobilitás mechanizmusa (14). Az elsőd- leges mechanizmus mindhórom nemzedékben az, hogy a kedvezőbb származási pozició kedvezőbb státus elérését valószínűsíti. Emellett működik azonban egy má- sodlagos mechanizmus is, amely nemzedékenként különbözik, éspedig a középső nemzedékben a kedvezőbb társadalmi származás bizonyos hátrányt jelentett a fog- lalkozási és a hatalmi dimenzióban elért pozició számára, mig a legfiatalabb nem-

zedékben ez a negativ hatás már nem mutatkozik és a kulturális és fogyasztási (élet-

színvonalbeli) előnyök pozitív hatása vált uralkodóvá a másodlagos mechanizmus- ban is.

Végül annak érzékeltetésére, hogy a mobilitási viszonyok változása nem csu—

pán ,,akadémikus" kérdés, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődést erősen be—

folyásolhatja. az 1980-as évek lengyelországi válsághelyzetének két szociológiai elemzéséből szeretnék idézni. Mindkettő arra hívja fel a figyelmet, hogy a mobi- litási viszonyok változása a válságos helyzet kialakulásának egyik lényeges oka lehetett. W. W. Adamski azt emeli ki, hogy a fiatal nagyipari munkások (a háború után született nagylétszámú nemzedékek tagjai) ... . . el voltak zárva az olyan tár—

sadalmi—foglalkozási és politikai szerepektől, amelyek iskolai végzettségüknek és

aspirációiknak megfeleltek volna". ((15) 56. old.) Ugyanis .,Mig a gyors iparosítás

és városiasodás kezdő időszakában a tömeges belső vándorlás és fölfelé irányuló társadalmi mobilitás egész osztályokat és rétegeket érintett, és ezt az időszakot a

nyitottság és a társadalmi előrelépés nagy lehetőségei jellemezték, az új fejlő-

dési periódusban a nagy létszámú nemzedék tagjainak a társadalmi-foglalkozási és politikai élet magasabb pozícióihoz és szerepeihez való hozzájutása erősen sta-

154 DR. ANDORKA ARUDOLF

bilizál—ódott . .. így a középiskolai és felsőfokú végzettségű fiatalok előtt egyre in—

kább lezárultak annak a lehetőségei. hogy a hierarchikus társadalmi szerkezet magasabb pozícióiba és foglalkozásaiba bejussanak". ((15) 55. old.) W. Weso—

Iowskí és B. W. Mach (16) pedig a társadalmi mobilitásnak a rendszert stabili-

záló két funkciójával foglalkoznak általánosabb elméleti szinten és, nagyobb tör- téneti időszak vizsgálata alapján. Ezek a funkciók: 1. a társadalmi és politikai

rendszer stabilizálása. 2. a gazdasági fejlődés és hatékonyság ösztönzése. Meg——

állapítják. hogy Lengyelországban a társadalmi mobilitás az utóbbi időszakban olyanmódon változott, hogy egyre kevésbé töltötte be ezt a két funkcióját.

Ebben a tanulmányban nem vállalkozom hasonlóan átfogó kérdésvizsgála—

tára. Az 1983. évi magyar társadalmi mobilitási adatoknak a hagyományos ISA—

paradigma szerinti elemzései megjelentek. (Lásd: (17). (18). valamint a ..Társa-

dalmi mobilitás és presztizs" c.. az 1—es jegyzetben i. m.) Hangsúlyozni szeretném.

hogy az e módszerekkel végzett elemzést tekintem a mobilitási adatok alapvető, a

legtöbb információt nyújtó vizsgálatának. Harcsa István (17) szavaival ezeknek az

elemzéseknek összefoglaló következtetése az, hogy ,.A felszabadulás után. első- sorban az ötvenes években igen nagy mértékben megnőtt" a nemzedékek közötti

társadalmi mobilitás volumene. Azóta ... .. a társadalmi mobilitás összességében

alig változott, nem nőtt tovább lényeges mértékben, de nem is csökkent", de ... ..

a látszólagos változatlanság mögött nagyon lényeges — de egymást többé-kevésbé

ellensúlyozó _ változási tendenciák húzódnak meg" (41. old.). Ebben a tanul- mányban ezeket a változásokat vizsgálom a log—lineáris elemzés módszeréveLA változások szemléltetése és jobb megértése érdekében hivatkozom az ISA-para- digma arányszámaira is.

A LOGiLlNEÁRlS ELEMZÉS MÓDSZERÉNEK FELHASZNÁLÁSA A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS VlZSGÁLATÁRA

Két korábbi tanulmányunkban ((19), (20)) alkalmaztuk már a log-lineáris elemzést társadalmi mobilitási táblák vizsgálatára. Ezért itt nem ismertetem a mód-

szerthcsupán összefoglalom alapelveit, és kiegészítem az említett két tanulmány-

ban leírtakat a módszernek néhány olyan elemével. amelyről ott nem volt szó, és

amelyeket ebben a tanulmányban felhasználok. '

A log-lineáris módszer olyan többváltozós elemzési módszer, amely akkor hasz- nálható különösen előnyösen. ha az eredményváltazók vagy a magyarázó változók is nominális jellegűek, tehát csak a kategóriákat tudjuk megkülönböztetni, de sem azoknak rangsorát, még kevésbé azoknak valamilyen kvantitatív mérőszámát nem tudjuk-megadni. Jellegzetesen ilyen probléma a társadalmi mobilitás. ahol a tár—

sadalmi kategóriák mellé nem tudunk számszerű intervallum— vagy aránymérő ská—

la értékeket rendelni, sőt azok egyértelmű ordinális skálába sem rendezhetők.

(Vagyis nem tudjuk megmondani. hogy például a szakmunkás pozició hányszor vagy mennyivel jobb a segédmunkás pozíciónál. de még az sem világos -- pél—

dául az egyszerű irodai kategória és a szakmunkásság esetében —, hogy melyik

a jobb.)

A log-lineáris módszert továbbá többdimenziós táblák elemzésére lehet fel- használni. Ebben a tanulmányban háromdimenziós táblákat vizsgálunk. A három dimenzió:

1. a származási társadalmi kategória (az apa társadalmi helyzete).

2. az elért társadalmi kategória (a megfigyelt férfi vagy nő társadalmi helyzete az adatfelvétel idején),

3, az adatfelvétel ideje (1962—1964, 1973, 1983).

A TÁRSADALMI MOBiLITAS VÁLTOZÁSA! 155

A log-lineáris módszer a többdimenziós tábla minden cellájában szereplő tény- leges értékeket a fő átlag és a tábla dimenzióinak megfelelő tényezők függvényé- ben írja le. Az összefüggést természetes logaritmikus formában írjuk fel:

p

Inn—,k : [li—lla tűt ittas—munkáit

ahol:

—a tényleges esetszám (: cellában,

——a ,.fő átlaghoz" hasonló tag, vagyis az az esetszám, amely akkor fordulna elő, ha a tábla minden dimenzióban teljesen egyenletes eloszlású lenne,

—- a társadalmi származás, esetünkben az apa társadalmi helyzete,

— az elért társadalmi helyzet, esetünkben a férfi vagy nő adatfelvételkori társadalmi helyzete,

— az időszak, esetünkben az adatfelvétel éve,

— paraméterek, amelyek kifejezik, hogy a kérdéses oszlopba vagy sorba vagy idő—

szakba tartozás ténye mennyire téríti el a tényleges értéket a ,u, értéktől.

N—lura§? ??

, M A Á paraméterek között esetünkben 3 fajtát különböztethetünk meg (a táblák

három dimenziójának megfelelően). Az egyindexű Z paraméterek a peremelosz—

lások hatását fejezik ki. vagyis:

;"? —annak hatása, hogy a kérdéses cellában levők valamelyik i származási kate- góriába tartoznak.

15; —-annak hatása, hogy a kérdéses cellában levők valamelyik [ összeíráskori kategó—

riába tartoznak,

A; —annak hatása, hogy a kérdéses cellában levők valamelyik adatfelvételi évhez tartoznak.

. A kétindexű il paraméterek annak hatását fejezik ki, hogy a változók vagy di-

menziók egymástól nem függetlenek. éspedig:

ill! —annak hatását fejezi ki, hogy a származási kategóriák szerinti eloszlás a három ' adatfelvétel idején eltérő volt.

Él ——annak hatását fejezi ki, hogy az elért társadalmi kategóriák szerinti eloszlás a három adatfelvétel idején eltérő volt,

155 —-annak hatását fejezi ki, hogy a származási kategória és az elért társadalmi kate- gória nem függetlenek egymástól (ezt szokták interakciónak nevezni), más szó- val, hogy az apa társadalmi helyzete befolyásolja a fia vagy leánya elért hely- zetét.

A mobilitás elemzésekor az utóbbi 155 paraméterek az érdekesek. Ezek feje-

zik ki ugyanis. hogy — elvonatkoztatva a széleloszlósoktól — valamely társadalom- ban vagy korszakban a mobilitás ,,milyen", a mobilitási esélyek mennyire külön- böznek, másszóval. hogy a társadalom a mobilitás szempontjából mennyire nyi—

tott vagy zárt. A nyitottság és a zártság fogalmát a társadalmi mobilitás szocioló—

giájában régóta alkalmazzák, de nem mindig pontosan azonos értelemben. ,,Nyi—

t—ottnak" szokták azt a társadalmat nevezni, ahol .,nagy" vagy ,,könnyű" a mobi- litás. zártnak pedig azt, ahol ..kicsi" a mobilitás. vagy nagyfokú a társadalmi po- zició átörökítése.

Úgy gondolom — sok újabb szerzővel egyetértésben —, hogy a nyitottság vagy zártság definíciójának megfogalmazásakor abból kell kiindulni, hogy mekkorák a különböző osztályokból és rétegekből származók esélyeinek különbségei különféle

társadalmi pozíciók elérésére. Nyitottabb az a társadalom, ahol az esélykülönbsé-

gek kisebbek, zártabb az, ahol az esélykülönbségek nagyobbak. Például zár- tabb az a társadalom, ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 53.7 százaléka, a

156 DR. ANDORKA RUDOLF

szakmunkások fiainak 1,4 százaléka, a parasztok fiainak 0.5 százaléka vezető és

értelmiségi. mint az a társadalom. ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 545

százaléka, a szakmunkások fiainak 9.6 százaléka. a parasztok fiainak 2.8 száza—

léka vezető és értelmiségi. (Ezek az adatok az 1973. évi magyar mobilitási vizsgálat

alapján számított ,.visszatekintő" adatokon, illetve az 1973. évi tényleges adato-

kon alapulnak (12).) A 155 paraméterek ezeket az esélykülönbségeket vagy -egyen-

lőtlenségeket mérik. Ha a harmadik dimenzióban, esetünkben a három vizsgált évben a mobilitási esélyegyenlőtlenségek azonosak, akkor nincs szükség a 1.5? pa- raméterekre, ha viszont az esélykülönbségek jellege változott. vagyis a mobilitás—

nak mintegy a .,genotipusa" változott, akkor csak ezeknek a háromindexű para- métereknek a modellbe való felvételével tudjuk a ténylegesen megfigyelt f),-k eset- számokat jól megközelíteni (pontosabban: pontosan kifejezni, mert telített mo—

dellről2 van szó). Tehát a 15? paraméterek a származás és az elért társadalmi helyzet közötti interakció vagy kapcsolat eltérését fejezik ki (ha van ilyen eltérés) az átlagos 255 interakciós paramétertől.

A log—lineáris elemzésnél általában az a cél, hogy minél kevesebb paramé- ter segitségével lehessen a ténylegesen megfigyelt értékeket leírni. jól megköze—

líteni. Ezért a kutatók legtöbbször igyekszenek a ÁFI—ÉT paramétereket teljesen el—

hagyni, sőt lehetőleg a Pig-S paraméterek egy részét is azonos értékűnek venni.

Ezzel feltételezik, hogy a társadalmi mobilitásnak van valamilyen ..látens struktú—

rája" (21).

Esetünkben az a kérdés: változtak-e a 255 paraméterek 1962—1964 és 1983

között, vagyis változott—e a magyar társadalom nyitottsága, és ha igen, milyen irányban.

A log—lineáris módszer ezt a kérdést úgy dönti el, hogy meghatározza a több- dimenziós tábla minden egyes cellájának feltételezett esetszámót a A együtha- tókra vonatkozó különféle feltevések mellett. és kiszámítja, hogy az így kapott hi- potetikus esetszámok és ténylegesen megfigyelt esetszámok között mekkora a kü—

lönbség, majd megállapítja, hogy ez a különbség szignifikánsnak tekinthető—e. A hipotetikus és a tényleges esetszám közötti különbséget, vagyis az illeszkedést a

hagyományos Pearson—féle 752 és a likelihood arány 152 segítségével számítják ki; az utóbbit részesítik előnyben. Megfelelő táblák állnak rendelkezésre, amelyekből

megállapítható a hagyományos és a likelihood arányon alapuló xz-értékek szigni—

fikanciája az adott szabadságfok mellett.

A log-lineáris elemzés eredményeinek közlésekor a tényleges és a hipotetikus esetszámok közötti különbségekből számított likelihood ratio (arány) 752 (jelölése:

62) értékének és a hozzátartozó szabadságfoknak hányadosát, illetve ennek a há'-

nyadosnak százalékos csökkenését (valamely .,alapvonal" (baseline) modellhez vi- szonyítva) szokták megadni.

Mobilitási problémánk esetében nem kétséges, hogy az összes egy- és két—

indexű 2 paraméter értéke eltér zérustól. Ha a háromindexű 15? paraméterek ér- téke is eltér zérustól, akkor természetesen tökéletesen illeszkedik minden hipote- tikus esetszám a ténylegeshez. Tehát arra összpontosítjuk figyelmünket, hogy ).ng

: O feltételezés estén még jó illeszkedést kapunk—e, tehát az e feltevéssel szá—

mított cellaértékek szignifikánsan különböznek-e a tényleges esetszámoktól.

Az általunk használt log-lineáris program ezenkivül kiszámítja minden egyes cellára vonatkozóan a standardizált reziduális értékét.

! Teiítettnek (saturated) nevezik azt a log-lineáris modellt, amely minden szabodsó fokot felhasznált a táblában. ezért pontosan kifejezi a megfigyelt adatokat a tábla minden egyes celláj ban. (Lásd (21) 41. old.)

A TÁRSADALMI MOBIUTÁS VÁLTOZÁSA! 157

A számítás képlete:

MEGFIGYELT ESETSZÁM -- FELTÉTELEZETT ESETSZÁM STANDARDIZÁLT REZIDUALIS a

Ha a standardizált reziduális értéke 1.96-nál nagyobb, vagy —1,96-nál kisebb.

akkor valószínűnek mondhatjuk, hogy a kérdéses 155 paraméter korszakonként lé-

nyegesen különbözik. Az elemzésre az SPSS Advanced Statistics programcsomag- bon levő ,,hierarchical log-linear model" és GLlM-programot használtuk. (A prog—

ramozást Vidor Péter végezte, Kolosi Tamás adott szakmai segítséget.)

AZ ELEMZÉSHEZ FELHASZNÁLT MOBlLlTÁSI ADATOK

Mivel a vizsgálat célja az 1962—1964, 1973 és 1983 között végbement válto-

zások vizsgálata volt, ennek a három adatfelvételnek az összes kereső férfiakra és nőkre vonatkozó három—három tábláját használtuk fel. A táblák egységessé tétele

érdekében elhagytuk az 1962—1964. és az 1973. évi táblákból az egyéb, ismeret-

len és eltartott sorokban és oszlopokban szereplő személyeket, továbbá az 1962—

1964. évi táblákban a ..hivatalsegéd", ,,segédmunkás" és .,napszámos" sorokban és oszlopokban szereplőket egy-egy segédmunkás csoportba vontuk össze.

Meg kell jegyezni, hogy két társadalmi kategória esetében kisebb eltéréseket nem sikerült kiküszöbölni:

1. a mezőgazdasági fizikai kategória 1973-ban tartalmazza a mezőgazdasági nagyüze- mekben dolgozó nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakat (például gépkocsivezetőket).

1983-ban viszont csak a mezőgazdasági foglalkozásúakat; 1962—1964—ben az utóbbi kódo—

lási elvet alkalmaztuk. akkor azonban még igen kevés volt a nem mezőgazdasági foglal—

kozású a mezőgazdasági ágban;

2. a vezető és értelmiségi réteg definiciója 1973-ban valamivel szűkebb volt, mint 1962—

1964—ben és 1983-ban. 1973-ban ugyanis a felsőfokú diplomával nem rendelkező vezetők közül csak a felső- és középszintű vezetőket, az utóbbi két odatfelvételnél viszont az alsó- szintűeket is ebbe (: rétegbe kődolta'k.

Ezek a kis eltérések azonban nem kérdőjelezik meg a log-lineáris elemzés el- végezhetőségét, mindössze a következtetések levonásakor kell e két kategória ese- tében bizonyos óvatossággal eljárni.

A nemzedékek közötti mobilitási táblák első elemzései meglepően nagyfokú állandóságot mutattak. Ez látszólag ellentmondásban van azzal az elterjedt véle-

ménnyel, hogy hazánkban a társadalmi mobilitás lehetőségei csökkentek. Gon—

dolhatjuk azonban azt, hogy az állandóságnak az az oka. hogy a három mobili—

tásfelvétel során elég nagy részben ugyanazt a népességet (ugyanannak a né-

pességnek mintáit) vizsgáltuk tiz—tiz év eltolódással, tehát, hogy csupán az utolsó tíz év pályakezdői voltak ,.újak" a mintában. (Miközben természetesen a minta

legidősebb része kihalt.) Elképzelhető ezért. hogy a legfiatalabb nemzedék mobi-

litása lényegesebben különbözött egymástól a három vizsgált időszakban, mint az összes keresőké. Ezért az összes kereső férfiak és nők mellett a 25—29 éves kereső férfiak és nők mobilitási tábláinál is elvégeztem a log—lineáris elemzést. A 25—29 éves korcsoport kiválasztását az indokolta, hogy a 25. életévtől kezdve már csak igen kevesen vesznek részt a nappali oktatásban. tehát már majdnem minden fia—

tal megkezdte foglalkozási életpályáját. (Ha a 25 évnél fiatalabb keresőket is be—

vontam volna az elemzésbe, akkor az a tény, hogy a jövendő értelmiségiek még jórészben egyetemi és főiskolai hallgatók. félrevezető képet sugallhatott volna a

fiatal nemzedék mobilitási viszonyairól.)

158

^{DR. ANDORKA RUDDLF}

11. fóbia

A 25—29 éves kereső férfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása,

1962—1964— ben

A megfigyelt 25—29 éves kereső férfiak társadalmi helyzete

1962—1964- ben

Az a a társadalmi hel zet . kis— -

p 1938-ban y e vagta egyéb iparos. szak- beta- segéd, maz'ő— 55-51;

értel- szelle- kis- munkás nított munkás gazda- a",

miségi mi keres— munkás sági * _

kedő ' ,

Vezető és értelmiségi 62.6 28,6 0,0 49 O,!) 3.9 0,0 100.0

Egyéb szellemi . . . . 26,1 292 0.0 34,4 0.0 4.0 6.3 1003

Kisiparos, kiskereskedő . 7,6 25.4 4,0 28,3 4.7 14, 3 15.7 1003

Szakmunkás . 11,3 15.4 5.1 52,5 5, 8 6.3 3.7 100,0

Betanitott munkás. 1.6 7.2 0.0 54,8 16..4 14, 8 5.1 '—100,0

Segédmunkás 5 5,1 5.1 2.2 41, 8 12, 2 24.5 9.2 1003

Mezőgazdasági fizikai 3.0 5.2 1.2 31 ,2 10,4 16.0 329 100, ()

O'sszesen . . . 6,5 9,5 2.0 35, 4 9,3 14,7 , 22,7 100.0_

Vezető és értelmiségi 19,7 6,1 0,0 0.3 0.0 0.5 0.0 ' 2.0

Egyéb szellemi . . . 102 7.8 0.0 2.5 0.0 0.7 0.7 2,5

Kisiparos, kiskereskedő . 102 232 17,8 6.9 4.4 _ 8,4 6.0 8.7

Szakmunkás . 23. 6 21,7 34.5 19, 9 8,4 5,7 2,2 13. 4

Betanitott munkás. 1.2 3.7 0.0 7.5 8.6 4.9 1.1 4.9

Segédmunkás 7.0 4.7 102 10, 5 11, 8 ' 14, 8 3.6 8.9

Mezőgazdasági fizikai 28.1 32,8 37,6 52. 4 66, 7 64, 9 %A 59 6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 _190,0

:. tábla A 25—29 éves kereső nők nemzedékek közötti társadalmi mobilitása, '

1962—1964-ben

A megfigyelt 25—29 éves kereső nők társadalmi helyzete 1962—1964-ben

'r a almi hel zete ' kis- .

Az apa "zásában y vezeto egyéb iparos. szak- beta— * segéd- mező— i öm?

érteh szelle- kis- munka; nitott munkás gazdd- G',"

miségi mi keres- munkás , sági _

kedo *

Vezető és értelmiségi . 26,1 56,4 17,5 0.0 0.0 0.0 0,0 — 100,,D

Egyéb szellemi . . 10.9 76.4 0.0 0.0 8,,7 4.1 (M) 1003

Kisiparos. kiskereskedő . 5,6 46,1 ,1,.D 13,7 20,0 7,6 6,0__ 100,D

Szakmunkás . 1.6 52,5 2.0 8.5 23.,1 10. 5 1,7 100.,O

Betanitott munkós 0.0 45, 8 1,6 10, 2 23,6 11, 2 7.6 100..0

Segédmunkás 8.9 35. 6 6.2 14, 3 5.3 21 ,9 ' 7.8 *100,.D

Mezőgazdasági fizikai 1.1 16, 7 3.1 7.3 20.3 15. 3 362 1100,0

Összesen . 3.2 34,5 2.8 8,6 18,9 12.9 19.1: 100,0

Vezető és értelmiségi . 13, 3 2, 7 10,3 0.0 0.0 0.0 0,0 _ 1.7

Egyéb szellemi . . . 17,3 11, 4 0,0 0.0 2.4 1.6 0.0 452

Kisiparos, kiskereskedő . 21.7 16,6 43 19, 8 13,? 7,4 3.9; 12,4

Szakmunkás . 9,3 27, 8 12,8 18,1 22.4 14.49 . 1.7 1843

Betam'tott munkás 0.0 10,7 4.6 9.5 10,0 7.0 , 3.2 _ 8.1,

segédmunkás . 22,3 8.3 17,7 13, 4 2.3 13.8' 3. 3 8.1

Mezőgazdasági fizikai 16,1 22,4 50,4 39, 2 49, 8; 55,3 87, 9 46 3

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1LOO,0 100,0 1001)

A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS VÁLTOZÁSAl 159

3. tábla

A 25—29 éves kereső férfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1973-ban

A megfigyelt 25—29 éves kereső férfiak társadalmi helyzete l973-ban

A , t' d ! " h l t ., k' .

z apa $$$-gaz" e yze e velik, egyéb ipa.:os. szak- beta- segéd- mező- össze—

értel- szelle- kis- munkás nikot'i munkás 9031?" sen

miségi mi keres- munkas sagi

kedo

Vezető és értelmiségi . . . 51.5 30.13 09 7.3 1.8 , 1.8 6.4 100,0 Egyéb szellemi . . . 13,5 40,9 0.6 30, 4 2.9 ,2, 3 9.4 100,0 Kisiparos, kiskereskedő . . . ; 8.6 172 5.2 39, 7 12,1 10, 3 6.9 100,0

Szakmunkás . . . 89 16.0 0.4 51,0 9.8 5.0 8.9 100.0

Betanított munkás. . . . . . 3,8 12,6 13 47.7 19.11 6, 3 8, 9 1000 Segédmunkás . . . . . . 3,3 5.7 0,8 43,1 13,0 18, 7 15, 4 100,0

Mezőgazdasági fizikai 3.9 8.4 0.8 30,_4 11,7 8,4 36, 4 100,0

Összesen 9,5 15, 9 O,? 36,6 11,0 * 7,2 18,9 100,0

?

Vezető és értelmiségi. . . 39,1 13,8 7.1 1,4 1.2 ' 1.8 2,4' 7.2

Egyéb szellemi . . . 16,1 292 7,1 9.4 3.0 3.7 5,6 11.3

Kisiparos, kiskereskedő . . 3.5 4.2 21,5 4.2 4.2 5.5 1.4 3,8

Szakmunkás . . . . . . . . 17,5 18,7 7.1 25,8 16,9 12.53 8,8 18, 6 Betanitott munkás. . . 6.3 12, 5 21.5 20,4 27,7 13,8 7.3 15, 7

Segédmunkás . . . 2.8 2, 9 7.1 9,6 9.6 21,1 6.6 8,1

Mezőgazdasági fizikai . . . . 14,7 18, 7 28,6 29,2 37.4 41,3 67,9 35. 3 Összesen . . . 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

4. tábla

A 25—29 éves kereső nők nemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1973—ban

A megfigyelt 25—29 éves kereső nők társadalmi helyzete 1973—ban

Az a tár mi t .. ki -

pa ág:-Talan helyzee vagina egyéb iparsos. szak- beta- segéd- mező- össze—

értel- iszelle- "* munkás ""Ott munkás gazda— isen

mihségi mi keres- munkás sagi

kedő

Vezető és értelmiségi 31,0 58,6 1.1 3.5 3,5 0.0 2.3 100,D

Egyéb szellemi . . 21,0 54,1 0.0 8.3 11,5 3.2 1.9 100,0

Kisiparos. kiskereskedő . 5,0 40,0 3.5 133 21,7 15,0 1.7 100,.O

Szakmunkás . 11,3 54,0 0.3 10.3 13,5 5.3 5,3 100,0,

Betanított munkás. 4,6 36,—() 1.8 12.0 22,6 12, 4 10,6 100. 0

Segédmunkás 1,6 28.8 0.0 9,4 29,7 18, 0 125 100,0

Mezőgazdasági fizikai 3.6 24.4 0.5 5.7 21.7 131 31.11 100,0

Összesen 9,1 39,4 O,7 8.5 18,5 9.9 13,9 100, 0

Vezető és értelmiségi . . 21,8 9.4 10,0 2 6 ! 12 O,!) 1.0 6;'4 Egyéb szellemi . . . . 26,6 15.7 0.0 11.1 ; 7.1 3.7 1,6 : 11.5' Kisiparos, kiskereskedő . 2.4 4.4 20,0 , 6.8 , 5,1 6,7 0.5 4.4

Szakmunkás . 27.11 30, 3 10 0 ; 265 16,2 119 8.4 22, 0

Betdnított munkás 8,1 14. 4 40,0 222 19,4 20 ,0 12,0 15. 8

Segédmunkás 1,6 6, 9 0.0 10.3 15.0 17, 0 8,4 9, 3

Mezőgazdasági fizikai i 12,.1 i 18,9 20.0 20,5 36.99 40,7 68,1 30,6

Összesen * 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100.0 100,0 "100,0

160 DR. ANDORKA RUDOLF

5. tábla

A 25—29 éves kereső lérfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1983-ban

A megfigyelt 25-29 éves kereső férfiak társadalmi helyzete 1963-ban

Az apa társadalmi helyzete vezető kis—

1938-ban és egyéb iparos. szak- betaní- mőd- mezö- őssze-

értel- "dl? ku' munkás tott munkás guzda- sen

m;,ég; mi keves- munkás sági

kedő

%

Vezető és értelmiségi . . . 44,5 11.8 3.1 29 2 7.8 2.3 1.5 1003 Egyéb szellemi . . . 15,6 183: 2.7 49,4 8.0 4.7 1,2 1003 Kisiparos. kiskereskedő . . . . 3.0 0.0 16.72 54, 6 "3.5 5.0 2.7 1003) Szakmunkás . . . 9,4 13. 5 2.5 56, 8 11,_9 3.9 1.9 100D Betanitott munkás. . . 4.0 5 0 2.1 55.9 21.8 5.8 5.3 100,0 Segédmunkás . . . 4.6 13.1 4.1 40.4 22,8 125 2.4 1003 Mezőgazdasági fizikai . . . . 22 3.8 2.3 53,4 13,6 6.3 18,4 100.0 Összesen . . . 9.7 9.7 2.8 51,6 14,7 5,5 6,0 100, 0 Vezető és értelmiségi . . . 36.4 9, 7 8.6 4, 5 4.2 3.0 1,9 — 7,9 Egyéb szellemi . . . 17. 9 21 .0 10,7 10. 6 6.1 9.6 2.3 11. 1 Kisiparos. kiskereskedő . . . . 0.6 0.0 10.9 l 2.0 2.4 1.7 0.9 1 ,9 Szakmunkás . . . 27, 4 39,1 24,3 30, 8 22 9 20.,1 8 8 28,0 Betanított munkás. . . . . . 9.2 11 5 16,4 240 33, 0 23, 5 195 22,2

Segédmunkás . . . 3.7 10,6 112 6.1 12.1 17.13 3.1 7.8

Mezőgazdasági fizikai . . . . 4.8 8.2 17,9 22,0 19.3 24. 2 635 21,1 Összesen . . . 100,0 100,0

100,0 100.0 100,0

100,0 100.0 100,0

6. tábla

A 25—29 éves kereső nők nemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1983—ban

A megfigyelt 25—29 éves kereső nők társadalmi helyzete 1983-ban

I ' lz '— kis—

Az apa taggggamnl ha Y ete veáglo egyéb iparos, szak- betani- segőd- mező- össze-

értel- szelle- ki? munkás ",", munkás gazda— sen

miségi mi keres- munkas sági

kedo

Vezető és értelmiségi . . . . 48,0 31 1 3.9 10. 8 3.7 2,5 (m 100.0 Egyéb szellemi . . . 19,1 52,3 0.9 12..1 13,ó 0.9 1.1 100.0 Kisiparos. kiskereskedő . . . . 11.3 30,,0 11.0 15,7 14,6 13,8 3,6 100,0

Szakmunkás . . . 92 43, 0 0.8 19, 9 21 ,9 3.7 1.5 100,0

Betam'tott munkás. . . 11.5 29.45 0.9 21.7 27.0 4.3 5.0 100,0

Segédmunkás . . . 3.,1 28.3 1.9 17,4 34.3 10.0 5.0 1000

Mezőgazdasági fizikai . . . . 6.1 25,2 0.4 11.0 42.23 7.7 7.3 100,0 Összes—en . . . 13,2 34,9 1.3 16,6 254 5,0 3.6 100.0

Vezető és értelmiségi 31.6 7.7 25,6 5.6 1.3 4,3 0,0 8.7

Egyéb szellemi . . . 17,2 17,7 7.8 8.6 6.3 2,0 3.8 11,B

Kisiparos, kiskereskedő . 1.8 1.8 17.6 2.0 1.2 5.9 2.1 2,1

Szakmunkás . 18.1 31. 9 15.6 31, D 22,1 192 10,7 25,8

Betanitott munkás. 20,2 19.6 15.4 30.3 24.6 20,0 32,1 23 1

Segédmunkós . 2,1 7.1 125 9.1 11.7 17,5 12, 2, 8,7

Mezőgazdasági fizikai . . . . 9.0 142 5.5 13. 4 32.B 31,1 39, l 19,8

Összesen . . . § 100.0 100,0100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0

i

A TÁRSADALMI MOBlLiTAS VÁLTOZÁSA! 161

' lgy négyfajta táblát állítottam össze (1. összes kereső férfi, 2. összes kereső rnő, 3. 25—29 éves kereső férfi. 4. 25—29 éves kereső nő). Mindegyik táblafajtából

három (1962—1964, 1973, 1983) áll rendelkezésre. A log-lineáris elemzést külön—

külön végeztem el a négyfajta táblasorozaton. elemzésüket az alábbiakban azon-

ban együtt adom elő. Az eltérő nagyságú mintákból adódó súlyozási kérdések el—

kerülése végett mind a 12 mobilitási táblát úgy számítottuk át. hogy azok mintegy

10000 megfigyelt személyre vonatkoznak. Nem szabad azonban arról megfeled—

keznünk. hogy ténylegesen 1962—1964—ben a kereső férfiak. 1973-ban és 1983—ban

a kereső férfiak és nők száma ennél nagyobb volt, 1962—1964-ben a kereSő nők száma ennél kevesebb. A 25—29 éves kereső férfiak és nők száma viszont mind-

egyik táblában lényegesen kisebb volt. A nagyobb számú személy megkérdezésé—

nek eredményeit tükröző táblákból levonható következtetések szükségképpen meg-

bízhatóbbak.3 '

A MOBlLlTÁS GLOBÁLIS VÁLTOZÁSA!

Annak érdekében. hogy az időben változatlan nyitottság. vagyis változatlan

apa—fia és apa—leánya interakció hipotézisének elfogad—hatóságát megvizsgáljuk.

három modellt számítottunk ki. vagy három modell esetében számítottuk ki a tény-

leges (megfigyelt) esetszámok és a hipotetikus esetszámok közötti különbségeket.

Ezek:

1. a mobilitási táblák szélmegoszlásai — tehát az apák és fiaik vagy ieányaik szél- megoszlása — mind a három vizsgált időpontban azonos, vagyis nincs strukturális változás, és az apa és fia vagy leánya társadalmi pozíciója között nincs kapcsolat, vagyis tökélete- sen mobii a társadalom (ezt szokták viszonyítási alapként, ,,alapvonal modellként" (baseline model) használni, amelyhez a többi modellt viszonyítják);

2. a táblák szélmegoszlásai minden időpontban eltérők, de az apa és fia vagy leánya társadalmi helyzete között nincs kapcsolat. vagyis ,,tökéletesen mobil" a társadalom (ezt a modellt is viszonyítási alapként szokták használni):

3. nemcsak a szélmegoszlások változnak az időben, hanem az apa és fia vagy leánya társadalmi poziciója között is van kapcsolat (interakció), de ez a kapcsolat a különböző

időpontokban azonos. tehát 25.57: 0.

A negyedik modell, amelyben ez az interakció időpontonként eltérő. termé-

szetesen tökéletes illeszkedést biztosit a tényleges és a (modell szerint kiszámított hipotetikus eSetszámok között, vagyis ..telített modell", ezért nem kell külön ki-

számítani és táblázatban megadni, hogy mekkora a tényleges és a hipotetikus esetszámok közötti különbség.

"A számítások eredményei — a likelihood arány 952 értékek (lásd a 7. táblát)

—- szerint el kellett vetni azt a hipotézist, hogy Ág? :: 0. vagyis azt a hipotézist.

hogy az apa és fia vagy leánya társadalmi poziciója közötti kapcsolat az 1960- as évek eleje óta nem változott. A tényleges és a hipotetikus esetszámok közötti

különbség ugyan sokkal kisebb a 3. modell esetében, mint akár az 1., akár a 2.

modell esetében, de még mindig szignifikáns a szabadságfokok figyelembevéte- lével. (Különben teljesen érthető,—hogy a 2. modellről a 3. modellre való áttérés.

3 A tanulmányban a hellyel való takafékősság érdekében nem közlöm újra *az összes kereső férfiakra (Ég gőkre vonatkozó táblákat, mert könnyen hozzáférhetők a megfeieiő kiadványokban és tanulmányokban.

s

1962-1964: A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatása c. i. m. ll. köt. 28. aid. és (23) 98. alá;;

1973: (12) 942—943. old-:, * 1 * , ' ' *

1983: Társadalmi mobilitás és presztizs :. i. m. 19. oki. _ _ __ !

— A táblákon az egységesítés végett elvégeztem az emlitett összevonásokat. iiietve kihagytam az eltar- tott és egyéb és ismeretlen kategóriákat, Mivel a 25—29 éves kereső,]érfiakra és nőkre vonatkozó táblák

nehezebben hozzáférhetők, ezeket közlöm. ' ' i

4 Statisztikai Szemle

162 DR. ANDORKA RUDOLF

tehát a ..tökéletes mobilitás" helyett a "fennálló. de időben konstans interakció"

feltevése nagyobb mértékben csökkenti a likelihood ratio);2 értékét, mint a 3.

modellről a ..telített modellre" való áttérés. ugyanis a ,.tökéletes mobilitás" felte- vése nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, (: .,konstans interakció" viszont nagyon is elképzelhető, sőt sok országban megfelelni látszik a valóságnak.) Sokat mond az az eredmény is. hogy o likelihood rotio 12 értéke a 25—29 éves keresők

között (különösen a fiatal nők között) sokkal nagyobb. mint az összes keresőkükö- zött. Tehát a fiatalok mobilitási viszonyai erősebben változtak, mint az összes ke-

resőké együttvéve.

7. tábla

A likelihood arány 12 (62). o szabodságfokok száma és ezek hányadosának (Gz/df) csökkenése

az 1. modellhez viszonyítva a három kiszámított modell esetében

1. 2. 3.

Megnevezés

modell

df. . . . . . . . 132 108 72

Összes férfi

G2 . . . . . . . 12827 8645 297

Gz/df csökkenés . . -- 180/0 %%

Összes nő

62 . . . . . . . 15527 10 657 247

Gzldf csökkenés . . - 16% 97%

25—29 éves férfi

62 . . . . . . . 16 328 8431 886

Gz/dl csökkenés . . — 370/0 900/0

25—29 éves nő

62. . . . . . . 13390 8717 1144

Gz/dí csökkenés — 31% 83%

Ez az elemzési eredmény ,,nem elegáns". Nem sikerült ez egyes cellákban szereplő esetszámokot ..takorékoson". viszonylag kevés paraméterrel leírni. nem sikerült volomilyen tartós látens struktúrát kimutatni. A tanulmány bevezetésében feltett érdemi kérdést illetően azonban nagyon lényeges az eredmény: a társa—

dolmi mobilitási viszonyok 1962—1964 és 1983 között változtak. éspedig nemcsak

a szülők és a megkérdezettek társadalmi összetételének változása következtében (a mobilitásnok ebből fakadó változása teljesen természetes). hanem a társadal- mi szármozás és az elért társadalmi helyzet közötti kapcsolat valamilyen változása

következtében is. Másszóval — o Feathermon—Jones—Houser hipotézis szóhaszná- loto szerint — nemcsak a mobilitás fenotípusa, hanem genotípusa is változott. Mi- lyen iránybon? A nagyobb nyitottság vagy a nagyobb zártság irányábanzlEzekre

a kérdésekre keresünk választ a továbbiakban. _

A log-lineáris elemzés módszere kiszámítja többek között azt. hogy/'l Sir ;: 0.

vagyis időben változatlan interakció esetében, tehát ha a származási kategória és

az elért társadalmi kategória közötti kapcsolat nem változott 1962-1964, 1973 és

1983 között. akkor mobilitási tábláink egyes celláibon hány megfigyelt személy sze—

repelne. Ezt a hipotetikus esetszámot összehasonlíthotjuk a tényleges esetszám-

mal.

Nézzük meg először a mobilitási táblák főátlőjábon szereplő esetszámokot. Ho o'négyfojto mobilitási táblában szereplő tényleges esetszámokot összesitjük, akkor megkapjuk az immobil megfigyelt személyek számát. Ezeknek arányát 1004ból ki-

A TARSADALMl MOBlLITAS VÁLTOZÁSA! 163

vonva megkapjuk a ténylegesen megfigyelt összes mobilitás százalékos arányát.4 Ezeket hasonlithatjuk össze a Ág? : 0 feltevés alapján számított hipotetikus mo—

bilitási arányszámokkal.

8. tábla

A tényleges és a hipotetikus mobilitási arányszámok

Az összes mobilok aránya (százalék)

Az elemzés tárgya, év váltogatla—n

tényle- interakciók gesen esetén

hipoteti- kusan

Összes férfi

1962—1964 . . . 58 59

1973 . . . . . . . . 64 64

1983 . . . . . . . . 72 71

Összes nő

1962—1964 . . . . . . 58 59

1973 . . . 63 62

1 983 . . . 74 7 3

25—29 éves férfi

1 962—1 964 . . . . . . 68 69

1973 . . . . . . . . 65 66

1983 . . . . . . . . 69 67

25—29 éves nő

1962—1964 . . . . . . 74 76

1973 . . . . . . . . 75 73

1983 . . . . . . . . 76 76

Azok számára, akik a mobilitási adatok korábbi hasonló összehasonlító elem-

zéseit (19) nem tanulmányozták. meglepetést okozhat, hogy az összes megkérde-

zett kereső férfiok és nők között a nemzedékek között mobil személyek aránya az 1960-as évek első fele óta egyáltalán nem csökkent, hanem lényegesen nőtt. Más

szóval a globális mobilitás tényleges alakulása cáfolta a csökkenésre vonatkozó

jóslatokat. és ellentmond annak a közvéleményben elterjedt nézetnek is, hogy, a

mobilitás csökkent.

Továbbá a ténylegesen megfigyelt összes mobilitás mindegyik táblasorozat esetében kisebb volt 1962—1964—ben. és (a 25—29 éves nők kivételével) nagyobb

volt 1983-ban, mint amekkora összes mobilitás akkor jött volna létre, ha az apa és fia. illetve leánya között a társadalmi pozició átörökítése teljesen azonos lett

volna mindhárom időszakban. Bár a tényleges és a hipotetikus mobilitási arány

közötti különbségek csekélyek, mégis levonhatjuk a következtetést, hogy a válto- zások összességükben inkább a nagyobb nyitottság. mint a zártság növekedése irá-

nyába haladtak.

A tanulmány további részeiben igyekszem többször visszatérni ennek az el- lentmondásnak magyarázatára: miért gondolják sokan a mai magyar társadalom—

ban. hogy a mobilitás csökkent, a magyar társadalom zártabbá vált, noha éppen

* A 2. táblában megadott tényleges ősszes mobilitási arányszámok. valamint a későbbiekben közölt strukturális és cirkuláris mobilitási arányszámok kismértékben eltérnek a mobilitással foglalkozó korábbi munkákban közölt hasonló arányszámoktói. mert 1. kihagytam az .,egyéb" és ,.ismeretlen" sorokban és asglziokban szereplőket, 2. 1962—1964—ben összevontam o segédmunkás, hivatalsegéd és napszámos kate- g ri at.

4.

164 DR. ANDORKA RUDOLF

ellenkező változások történtek. Az első részleges magyarázatot a fent idézett ada-

tok adják meg: míg az összes keresők között nőtt a mobil személyek aránya, a 25—29 éves keresők között nincs ilyen növekedés. Ennek következtében míg 1962—

1964—ben még lényegesen nagyobb volt a mobilitás a fiatal keresők, mint az ősz-

szes keresők között, 1983—ban már a fiatal férfi keresők között kisebb. a fiatal nők

között pedig ugyanakkora volt a mobilak aránya, mint az összes keresők között.

Ezt könnyen megmagyarázhatjuk: az i960—as évek elején a szocialista iparo—

sítással összefüggő nagy mobilitási folyamatok első szakaszában voltunk. és ek—

kor elsősorban a fiatal felnőttek váltak mobilakká. az idősebbek nagyobb részben maradtak meg származási rétegükben. Ezzel szemben 1983-ban már az idősebb

nemzedékek nagy része is részt vett a korábbi nagy mobilitási hullámban és a fia-

talok körében már nem nőtt tovább a mobilitás. Hozzá kell tenni, hogy az 1983-

ban még 30 éven aluli keresők későbbi életpályájuk folyamán részben mobilok lesznek. tehát globális mobilitási arányszámuk nőni fog. A közvéleményt azonban valószínűleg elsősorban a huszas éveikben levők mobilitása befolyásolja: náluk és szüleiknél merülnek fel a legélesebben a közép- és felsőfokú továbbtanulás és a pályaválasztás kérdései. A fiatal felnőttek körében pedig nem nőtt a mobilitás.

A globális mobilitás, illetve immobilitás alakulásánál is érdekesebb kérdés azonban. hogy az egyes társadalmi rétegek tagjainak mobilitása hogyan változott.

A log-lineáris elemzés programja alapján kiszámított standardizált reziduálisok se-

gítségével vizsgálhatjuk meg ezeket a változásokat. A reziduálisok értékelése so- rán az 1.96—nál nagyobb eltérést már lényegesnek tekinthetjük.

Az egyszerűség kedvéért nem a reziduálisok számszerű értékét közlöm, hanem olyan ábrákat szerkesztettem, ahol a nemzedékek közötti mobilitási táblák szo kásos

celláiba attól függően írtam —l— vagy — jeleket, hogy a kérdéses cellában a tény—

legesen megfigyelt esetszám és a 25? : O modellel. vagyis a változatlan inter—

akció feltételezésével számított esetszám közötti különbség milyen irányban válto- zott. Vagyis a -i— jel a főátlóban azt fejezi ki. hogy a kérdéses fajta immobilitás (a társadalmi helyzet átörökítése) tekintetében a magyar társadalom nyitottsága csökkent, a főátlón kívül viszont azt jelenti. hogy ebben a vonatkozásban amo- bilitási esélyek egyenlőbbekké váltak. tehát a magyar társadalom nyitottsága nőtt.

Pontosabban: üres maradt a cella. ha az 1962—1964. és az 1983. évi standar-

dizált reziduális közötti különbség 2.00-nál kisebb volt. Bekarikázott -i— vagy -— ke—

rült a cellába, ha ez a különbség 2.00—3.99 között volt, sima -i— vagy —. ha a stan- dardizált reziduálisok közötti különbség 4.00 vagy annál nagyobb volt, tehát igen

jelentősnek tekinthető. Például az összes kereső férfiakra vonatkozó azon cellá-

ban. ahol a segédmunkás apától származó segédmunkás fiúk száma szerepel (a 10 000 megfigyelt személyre átszámított táblákban).

9.táblu

A segédmunkás apától származó segédmunkás férfiak száma 1962—1964. ' 1973. l 1983.

hdegnevezés ——-—————————————————————M—————-————

evben

Tényleges esetszám . . . 156 113 l 87

A változatlan interakció esetében

hipotetikus esetszám . 176.57 113,51 65.92 A tényleges és a hipotetikus eset-'

szám különbsége . . . —20,57 —O,51 —l—2'l,08 Standardizált reziduális . . . . —1.55 ! -—0,05 —l—2.60

A TÁRSADALMI MOBiLiTÁS VÁLTOZÁSA! 155

Az 1983. és 1962—1964. évi standardizált reziduális különbsége —l—4.15. ezért

az ábrán az 5—5 cellába —l— jel került. Vagyis ebben a vonatkozásban a nyitott-

ság lényegesen csökkent. a társadalom zártabbá vált.

A tényleges és a hipotetikus esetszám különbsége

;) Iz áll-sm kama" férfi [??/HIEJJ'Á'EÁ' á) Iz álsszes kenesó'nó'nemzedéX/ek káld/fi mph/Más kizá/fi müx/más.?

fiz/' leány

7 E K Sz 0 8 M V 5 K őz B 5

r—— 34- 1/ 'l-

5—8 4- 4—69 E

K e-l— lf—"' "$

Apa Sz -- -i- -i- Ip; s; (43 —i— e

5 —— —- § ; —— —

.: G) ;—

M—j—C-B—4- —— M .,. "$ _

$ G e e s

L') ! 25— 29 has kenem" fér/7 07 ! 25—29 :"st kereső 170"

wmzedé/zek MMM mali/Más nemzedékek rám?/f mMM/ás

f/zí leány

V KS:

$

SM VíKSzBSM

, ——ete f— ee —

e e

y _.

E _

$

* e")

* Ég

$$$

Apa 51 'l' '— "l'

86

lpa S:

8

4- - GB :

§ G G I G M

——e

^*CD

eee

Öl-l

G * 8 0 9 9 $ $ $ $ t $

" 388 "

Jelölések:

V —vezető és értelmiségi B — betanított munkás

'E — egyéb szellemi S — segédmunkás

K — kisiparos. kiskereskedő M -— mezőgazdasági fizikai.

Sz -— szakmunkás

Az ábrák fő a'tlóiban levő jelek azt mutatják. hogy a társadalmi helyzetnek az

apáról a gyermekeire való átörökítése (az immobilitás) majdnem minden réteg- ben csökkent, vagy változatlan maradt. Az összes kereső férfiak tábláján a segéd- munkás réteg kivételével a főátló minden cellájában csökkent az immobilitás. Az

összes kereső nőknél a mezőgazdasági fizikai réteg cellájában csökkent, a töb-

biben nem változott lényegesen. A 25—29 éves keresők férfiak és nők táblájának főátlójábcm szintén többségben vannak az immobilitás csökkenését jelző — jelek.

(A kisiparos réteg megfelelő mutatóit nem elemzem, mert az esetszámok igen ala- csonyak.) Levonhatjuk tehát a következtetést. hogy egyedül a férfi segédmunkás rétegben lehet a zártság növekedésének jelét felfedezni. az összes többi rétegben a nyitottság változatlan maradt vagy nőtt.

Ahhoz. hogy megértsük az ellentmondást a nyitottság tényleges növekedése (a 25—29 évesek között majdnem változatlan szinten maradása) és a közvélemény- ben kialakult felfogás között (amely szerint a mobilitás csökkent), térjünk vissza az ISA-paradigma hagyományos elemzési eszközeihez. a strukturális és a cirkulá-