A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás változásai (I.)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A NEMZEDÉKEK KÖZÖTTI TÁRSADALMI MOBILITÁS VÁLTOZÁSA!

ANDORIKA RUDODF — ILLÉS JÁNOS

Szocialista társadalmunk egyik fontos megkülönböztető vonásának tartjak a strukturális nyitottságot.1 A társadalmi folyam—atak tudatos vezetése. irányítása, a társadalmi—gazdasági tervezés célul tűzi ki, hogy erősítse a strukturális nyitottság realizálódását, elősegítse a társadalmunk előrehaladásáént nagy erőfeszítéseiket vállaló. rátermett emberek kiválasztását többek között azzal, hogy csökkenti

a társadalmi és családi környezet még jelentős külövnvbségelnek hatását a fiatal

nemzedékek iskolai pályafutására és pályaválasztásána, növeli a felnőtt nemze- dékek lehetőségeit képességeik továI:)brfejleszxtésére.2 Ebbe az imánwba mutatnak a nők és a férfiak egyenjogúságát elősegítő tudatos erőfeszítések is. E célok megvalósításának fontos eszköz- és intézményrendsz—ere az oktatási rendszer. amely mind a fiatalak, mind a felnőttek számára a szocialista társadalomban kívánatos mobilitás egyik alapvető csatornája.

A magyar társadalom anyirtottságwának tényleges alakulását Ikanzknét társadalom- statirszítiskai adatfelvételekkel és elemzésekkel ellenőrizhetjü'k. A magyar Központi Statisztikai Hivatal kivételes helyzetben van abból a szempontból. hogy több ako-

rábbi adatfelvétele kiterjedt a társadalmi mobilitás vizsgálatára. mint például

az 1930. és az 1949. évi nwéwpszámlá'l'áisnak az apa vagy az eltartó foglalkozására vonatkozó kérdései. az 1968. évi mikrocenzus és az 1970. évi népszámlálás kér- dései a megkérdezettek korábbi foglalkozásárál. és különösképpen a KSH Ne'—

pességtudomwányi Kutató Intézetnek 1962—től 1964—ig végrehajtott társadalmimo-

bilitás—vizsgálata, amely nagy súlyt helyezett a mobilitás demográfiai vonatkozá-

saina, elsősorban a gyenmekvszáimot csökkentő hatására.3 Ez utóbbi vizsgál—at ered—

ményeinek első elemzésében Klinger András és Szabady Egon, majd a későbbi

újnaelemzésnél Andorka Rudolf által tett fő megállapításokat a következőkben

foglalhatjuk össze.

1. A magyar társadalom mobilitása, nyitottsága lényegesen emelkedett (: felszabadu- Iáss előtti időszakhoz 'képxestf sokkal többen változtatták meg helyüket a tárnsadiaálamlbam, és lényegesen csökkentek (bár még jelentek—enyek maradtak) a különböző társadalmi szárma- zású férfiak és nők mobilitási esélyei közötti egyenlőtlenségek.

i A társadanm nyitottságának fontosságát hangsúlyozza Hetényi István (1), Bálint József (26).

"3 A társadalom nyitottságának célkitűzését így fogalmazták meg a Munkaerő és Életszínvonal Távlati Tervezési Bizottság munkájának eredményeit összefoglaló bamulmányuwk'ban Huszár István és Timár János (3).

3 A vizsgálat eredményei a KSH Népességrtuclományi Kutató lntézet kladvánvaiban (4). (5) jelentek meg.

4 Az 19624964. évi adatfelvétel eredményeinek az 1930. és az 1949. évi népszámlálás mobilitási ada—

taival valló összehasonlítása a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában (6). valamint Harcsa István tanulmányában (7) jelent meg.

934 ANDORKA R—U'DOLF — :lLLES mos

2. A mloibilimóis nagyrészt a go—vdlaisági és tánsoidiallnmi iejlődiéls által meghatározott fő—

irányollcbarn (o mezőgazdaságból az i-pambia és egyéb áglazowkfba, :: szolkldépmetixhséget nem igénylő iagiloilllaozósolldból a magasabb szakképzettséget igénylc'lklbe, a fizikai foglalkozó-sodr—

ból (: szelllemiielabe, az önálló foglalkozási viswnyú csoportokból! az alkalmazom és termelő- szövetkezeti tag csoportokba) haladt, az ezzel ellentétes irányú mobilitás — például a szellemi rétegből a manlkásságibla - viszonylag nitlkia volt.

3. A tánsadwlmi mobilitás fő mozgottáeneje, hényezője a felszabadulás után meggyor—

suíl-t gazdasági fejlődés valt, amelyet a felszabadulás után bekövedslaezelt gazdasági és tár- sadalmi változásaik iinndí'boltüolk el.

4. A lénli—alk társadalmi moibillimáisa a nőkéniéil nagyobb és egyben "kedvezőbb" volt, mert nagyobb mémékaben irányult a magasabb iskolai végzetbségű és szakképzettségű, ezzel összefüggésben inogyoblb kertes—etű rétegek és foglalkozási csoportok felé.5

Úgy láttuk, hogy a magyar adoillelvé'bel igazolta S. Ossowski lengyel szocio—

lógusnak évekkel korábban kiír-fejtett gondolatait a szoaia'listia társadalmakban a

felszobadulúsulk után végbement mabilitósről.6 A szocialieia országokban végbe—

ment társadalmi forradalomnak 'kséltfléle hatását különböztette meg a mobilitás

vonatkozásában: a) a nendtszenvóltozásból közvetlenül folyó változásoknak. a rendi jellegű maradványok lerombolásánalk. a bérezés változ—ásának, a fétrrliolk és a nők közötti jogi mieglküilölniböztetlések megszüntetésének stb. hatásait: b) a felgyorsult gazdasági növekedés holósa'irt. Az utóbbi tipusú közvetett hallást, amely az ipa—

rosítás-sal. a városiasodássol, az iskolai végzettség emelkedésével. a közlekedés fejlesztésével stb. függött össze, méreteit tek-infve inragyoblbinalk mondta, mint a

társadalmi rendszerváltozás közvetlen hatásait. bár ezek fontosságát is hangsú—

lyozito.

Hosonláain értelmezte a szocialista társadalmakban végbement megnövelné;

detri mobilitást Kulcsár Kálmán. Eblben szerepe": játszom egynészt az iparosodás.

másrészt a szocialista fonnadlalom. E forradalom sikere kövelkezlélben megszűntek a volt kizsákmányoló osztályok, a régi állami apparátus. mely utóbbinak és (:

tiszbikomak tagjai tömegesen kerültek át más mwnlkalk-öribe, míg sok munkás és paraszt vállt szellemi dolgozówá az ún kiemelések következtében. ,,A közvetlenül poliliiiloai jellegű változások hatásán túl azonban alapvetőbb jelentőségű a mo—

bilitás szempontjából a gazdaság sz—enlcezetlé'nelk átalakulása a szooioli's'ha társsa-

dolmalklban . . ."7, nevezetesen a tudatos gozd'aságszenvező tevékenység iköverilkez—

tében igen gyorsan végbement iparosodás ezekben a kevés *klvételiő—l ellekiintve

túlnyomóan mezőgazdasági jellegű országokban.

Az 1960—as évek első felében végzett vértegződfésl és mobilitási vizsgálatok

eredményeinek közlése után a magyar szakirodalomban és sajtóban széles körű

vita alakul": ki azok értelmezése körül, többek között a következő éveklbenüvánha—

tó tendenciákról. Mód Aladárné így foglalt állást a vitában: .,Az elmúlt Húsz év

alatt fonradolmli méretű változás, a rétegek közötti nagyarányú mozgás jellemezte

társadalmi strulktúráinik alakulását. A mozgás nem volt egyenletes: kez-delben lé—

nyegesen nagyobb volt, majd kiiselbb-anagyobb h—ullámzásokloal folkozoios csölk—

kent. Az ezután köveilkező időszakban — több oknál fogva — a mozgás további lényeges csökkenésével kell számolnunk."8 Ezek az okok: 1. a társadalmi rend—

szewáltozással együtt járó őírségválfcás korszaka végetért, 2. a szükségszerűen nagy társadalmi mobilitást előidéző extenzív gazdasági növekedés befejeződött. helyé—

5 A nők társadalmi mobilitását Kulcsár Rózsa elemezte (8).

8 Ossowskí tanulmányát (9) eredetileg az 4956. évi gives—ai Szociológiai Világkongresszusan (mutatta be.

" Kulcsár (43) mm. old.

8 Mód Aladárné ebben a tanulmányában ('10) azokkal a hozzászólásokkal kapcs—alomban foglalt ál- lást. amelyeket a Központi Smmisztilkai Hivatal 1063. évi társadollimiiréhegződés—vizsgwáimával! Cin) kapuso—

lazboin fednek. Ez az videofelvétel tartalmazva a nemzedékek közöm mobili'tásna vonatkozó kérdéseiket. : a kapott eredmények szíme pontosan megegyeztek a Nép—esséigmudomú'nyi Kutató lnmézeii maz—419641. évi fel- vételének eredmiényeivel. Az utóbbi felvétel lényegesen részletesebb mobilitási adatokon kérdezett.

A TÁRSADALMI MOlBiLIIAS 935

re mindinkább a termelékenység növekedése lép. A társadalmi felemelkedés fő útja ezért nem a rétegek közötti mobilitás. hanem a rétegek helyzetének javu- lása kell legyen.

Az utóbbi fajtájú folyamatot, a társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz viszonyított helyzetének közeledését Ferge Zsuzsa kollektív mobilitás-nak nevezte.g Ennek elősegítése társadalmunk alapvető célja. ,.Az egyéni mobilitás társadalmi szerepe. megitélése attól függ, hogy hogyan viszonyul a kollektív mobilitás- hoz, a struktúra egészének változásához". Ha az egyéni mobilitás olyan körül—

mények között megy végbe. amikor a csoportok közötti távolság nem csökken.

vagy éppen nő, akkor fennáll annak a veszélye. hogy az egyéni mobilitás elő- segíti a társadalom atomizálówdáxsát, gyengíti a szocialista közösségi tudatot.

Kulcsár Kálmán is említi, hogy a társadalmi mobi'litásnafk vannak bizonyos negatív hatásai (elsősorban társadalmi kapcsolatok meglapuló—sa és az új társa—

dalmi helyzettel járó követelményekhez alkalmazkodás nehézségei miatt). mégis alapvetően pozitívnak tekinti a társadalmi mobilitást. ment általa .,. .. a társada- lom nyitottá válik, nagyobb a lehetőség a tehetségek cirikuládiój'áno, kikerülhető a rétegek sokféle hátránnyal járó megmerevedése, fokozódik az egyén alkalmaz—

kodási képes—sége stb."10

A társadalmi mobilitás tendenoiiájárnaik és értékelésének kérdésével a többi szocialista ország szoc'iológ'usai is foglalkoztak. Filippov megállapította. hogy .,. ..

a társadalmi helyzetváltozáes. vagyis az egyéni és csoportos átlépés az egyik tájr- sadalmi osztályból és rétegből (: másikba. sajátos megjelenési formája mind a szovjet szocialista társadalom viszonylagos szilárdságának. mind társadalmi osz-

tálystnuiktúrája vávltozéikonyslágának és dinamiumusának."11 Ugyanakkor a társa—

dalmi homogenitáshoz való közeledés egyik mutatója lehet.

Wesolowski és Slomczynski szenint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenté—

sének egyik útja a státus inwkonzisz'tewnaia fenntartása. vagyis az, hogy a társadal—

mi helyzet különböző jellemzői és meghatározói (mint a jövedelem, az isikolai végzettség, a presztízs) nincsenek szaros korrelációban. ezt pedig elősegíti a tár-

sadalmi mobilitás.12

A szocialista országok társadalmi mobilitása erősen foglalkoztatja a tőkés or- szágok szociológusait is. Raymond Aron -— a szocialista és kapitalista társadalmak összeh-asonlitásánrál — a szabadság fogalmán—alk ötiéle értelmét különböztette meg, ezek: 1. törvényteilenvs'éggel szembeni biztonság. 2. a gondolat- és szólásszabad- ság. 3. a közügyekben való részvétel, 4. a társadalmi mobilitás, felemelkedés le—

hetőségre, 5. a jó munkaviszonyok és megfelelő részesedés a termelés ered-mé- nyeibő—l.13 Aron szerint a társadalmi mobilitás a szocialista országokban nagyobb, mint a kapitalistaországokban. és — mint modja — .,. .. el tudom képzelni, hogy egy szovjet polgár. aki középiskolai, majd felsőfokú iskolai ösztöndíjat kapott, tel- emelkedett a társadalmi hierarohiálban, és olya—nfoglal'kozást folytat, amely meg- elréged—etté teszi, szabadnak érzi magát. . ."

Gerhard Lenskí, aki a társadalmi szerkezet történetével foglalkozva tért rá a mobilitás alakulására, úgy látta, hogy ból!" a technológiai, gazdasági és de- mográliai tényezőlk elsődleges szerepet játszanak a mobilitás nagyságánalk és irányának meghatározásában (például abban, hogy az agrártársadalmalkban kis

9 Ferge (n?) 12. old.

"] Kulcsár (is) 1l14. old.

" Filippov (VM) 93—94. old.

13 Wesolowski és Slomczynski az WM. évi torontói Szociológiai Vil—ágrk'o—nguresszuson mutatták be to- nulmányukat (15).

13 ismer—teti Lakatos György (tó) Raymond Aron (W) műve alapján. Aron kifejtette gondolatát ko- rábbi művében is (018) 226—227. old.).

936 AlNlDORlKA moon: .- limes Minos"

volumenű és főképpen süllyedő irányú a mobilitás, viszont az iparosodó társa- dalmakban megnő a volumene. és túlnyomórészt fölfelé irányul) nem tagadta a társadalmi viszonyok szerepét, és ezént valószínűnek látta, hogy .,... :: magántu—

lajdon stabilizáló erő a társadalomban. mert abban az irányban hat. hogy csök—

kenti a társadalmi mobilitást. Ha ez így van, akkor arra lehet számítani, hogy a szocialista (Len'ski kifejezése szenint: kommunista) társadalmakban a mobilitás mértéke ceterris pamibuls nagyobb. mint a nem szocialista társadaillmokbainfuf

A. Giddens is azt emelte ki a szocialista és kapitalista társadalmak össze—

hosonlitásalkor. hogy az előbbiekben nagyobb a társadalmi mobilitás, különösen a hosszabb távú mobilitás (például az átlépés a munrkásosztálylbóll az értelmiség- be).15 Ennek nagy jelentőséget tulajdonít a társadalmak striulktúsrá'láclásában. mert szerinte minél nagyobb fokú a mobilitási esélyek lezárulása, annál inkább ala—

kul—nalk ki jól azonosírhhartó osztályok. Éppen ezért bírálja és tekinti ,,elltúlzotlnal "

(oversta-ted) Gyílasz ,.új osztály e'lméletéWÖ. ugyanis a szocialista társadalmakban

az ,,el—it mobilitása" (Griddens kifejezésével élve) olyan mértékű, hogy nem lehet osztályról beszélni. Ezért tulajdonit nagy jelentőséget a mobilitás alakulására—alk.

Giddens is felveti annak lehetőségét. hogy a szocialista társadalmakban a veze- tők és értelmiségiek ,,prolretariizálódáisvánalk" foka csökken, vagyis csökken :: mun- kásszálrmazásúatk aránya. Parkín is kételkedik a szocialista társadalmak nylirtoü—

ságáwnosk fennmaradásában. "'Most, hogy a felsőfokú tanintézetek nitkáin alkalmaz- nak hátrányos mieglkülvöinlböztetést a szellemi foglalkozású szülök gyermekeivel szem- ben, nagyobb valószínűség—e van annak, hogy a középuoszftá'lyli elitelk nagyobb mér—

tékben önmagukat uzt—á-nlpótlótkká válnak, mint a múltban."17 Lipset. ciki koráb—

ban Bendixszel irott munkájában azt a tételt fejtette ki, hogy a fejlett tőlkés orszá- gokban a társadalmi mobilitás szinte egyforma nagy. függetlenül azok politikai, társadalmi, oktatási rendszerének kü'löunlbségeitől. újabban a szocialista társadal—

makra is kiterjeszti ezt a gondolatot, mondván hogy a társadalmi mobilitás az

utóbbiakban is lecsökken a kapitalista országaikban megfigyelivre.18

Mindeddig nem álltak renellkezésre adatok a társadalmi mobilitás tenden- oiájá-nalk megítélésére a szocialista országokban. Számos szocialista országban végeztek már társadalmi—mobililás-vizsgálatot. a tendencia émékeléséhez azonban két azonos módszerrel végrehajtott, egymástól megfelelő időtávolságlbaln levő adat-

felvétel szükséges.

MEGllSM ÉTELT TARSADAL—MlM OBllUlTÁS—VIZSGALATOK

A szociológiai szakirodalomban, különösen a társadalmi jelzőszámolkka-l fog- lalkozó munkákban, az utóbbi években felmerült az a javaslat. hogy bizonyos alapvető jelentőségű társadalmi adatfelvételeket időnként (például tíz—húsz éven- ként) meg kellene ismételni, hogy a társadalmi változásokat megbízhatóan mérő társadalmi jelzőszámotkat lehessen kialakítani. A javasolt megismét'lendő adat- felvételek között szerepeltek —— a jövedelemeloszlás. az időmiénleg, a családok

gyermekszáma. a fiatalok intelligeno'iaszintje mellett — a motbilfirtásra vonatkozó

adatfelvételek. *

Egyes nyugat—európai országokban a második világháborút követően végez—

ték az első nagyobb méretű országos reprezentatív társadalmi mobilitási felvé—

1" Lenskl (19) 416. old.

15 Glddens (20) 107. old.

" Gyllasz elméletét részletesen ismerteti és bírálja Kiss Artur (21).

" Parkin (22) 367. old.

" Upset én Bondlx (23) fejtik ki az elméletet a kapitalista országokra vonatkozóan, a szocialista országok mobilitását vizsgálja Llpsat (24), valamint Lípset és Dobson (25).

A TÁRSADALMI MOlBl—LITAS 937

telekect, Kölüllülk az angol"). a nyugat-(n'érmetországi20 és a svéd vizsgálatot21 a közelmúltban megismételték. Ausztráliában l9654ben és 1973—ban? Franciaor-

szágban 1964-ben és 1970-ben23 végeztek össztevhasanlíltható vizsgálatokat. Az Egye-

sült Államokban hosszú múltra tekintenek vissza a társadalmi mobilitási felvé-

telek. közülülk azonban csak az 1962. évi. majd annak 1973. évi megismétlése24 alkalmazott olyan méretű reprezentatív mintát, hogy az eredményeket megbizha—

tóan örsszehawsonlítihatólknak lehet tekinteni. Az eredmények egy része még nem áll rendelkezésre. másik részüket még nem elemezték sokoldalúan és alaposan.

Ez'ér't ellentétes tendenciákat olvastak ki belőlülk: mig a vizsgálatokat végzők nagy része nem fedezett fel lényeges változásokat a korábbi vizsg—álat időszakához ksé—

pest, 5. M. Miller a kapitalista onszágokban végzett felvételek összesítő és össze- hasonllí—tó elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a mobilitási esé—

lyeik egyenlőtlensége (Svédország, Norvégia és a kanadai Ouebxec kivételével)

általában inkább nőtt, mint csökkent.25 Hasonló kiábrándultság jellemzi sok más

nyugati szociológus legújabb írását, akik a mobilitási esélyek egyenlőbblé válását remélték. Boudon például egész modellrendszenélt annak megmagyarázására dol- gozta ki, hogy az oktatás lényeges kiterjesztése -— az ő kifejezésével: demokrati- zálása — ellenére miért marad az esélyek egyenlőtlensége lényegében változatlan

a kapitalista társadallmak'ban.26

A tőlkés országok mobilitási tendenciáiról alkotott képünlk fényében még érr-

delkesebbé válik az a kérdés, hogy vajon a szocialista országaknak sak tekin- tetben erősen eltérő. sőt ellentétes társadalmi körülményei között hogyan válto—

zott a társadalmi mobilitás. Erre válaszolni csak Magyarországon van jelenleg lehetőség. hála az 1930. és 1949. évi népszáfmlaló—soknak, az 1968. évi mikro- cenzus feldolgozott mobilitási adatainak, és különösen a Népességtudományi Ku- tató intézet 1962—1964. évi adattelvételénelk. Az 1973. évi adatfelvételt, amely az

az évi mikrocenzushoz kapcsolódott? tudatosan úgy alakították ki és dolgoztak tel, hogy az 1962—1964. évi felvétellel összelhasonii'taható adatakat kapjunk. Ha- sonló a mintájuk, és — kis eltérésektő'l eltekintve — azonos társadalmi kategóriá-

kat alkalm a ztu nk.28

19 Az 1949. évi angol vizsgálatot sokoldalúan elemezte Glass (26). E régi felvétel eredményeit újra- elemezte Ridge (27). Az új. i1l972. évi felvételről az első elemzéseket Hope (28), valamint Goldthorpe és Bevan (29) közölték.

W Az 1955. évi vizsgálat eredményeit ]anowitz elemezte 6310), az Wim. évi mikrocenzushoz kapcso- lódó —- sokkal nagyobb mintájú -— adatielvétel első eredményeit pedig Müller és Mayer (BW), valamint Müller (32) mutatták be.

21 Az 1955. évi svéd mobilitás elemzéséhez Carlsson (33)*a népességnyilvántartós adatait használta fel. Az 1968. évi adatfelvétel a svéd szegwénységvizsgálat része valt. Eríkson közölte az eredmenyeket (34), amelyeket Svalastoga röviden ismertet (35).

23 Az ausztráliai felvételeket összehasonlítják Broom és szerzőtálrsai (36).

"Franciaországban több korábbi adatfelvétel is volt, lásd például Bresard munkáját (W). Az 1964.

és 1970. évi felvételeket (: inancia Statisztikai és Gazdaságkutató intézet végezte (38). Az elemzéshez hozzászőit több szociológus (39), (40).

34 Az 1962. évi felvételt Blau és Duncan elemezte (41), az 1973. évi felvételmek csak első elemzései jelentek meg eddig (42).

35 Miller (193).

" Boudon (M).

37 A mikrocenzus a népesség 2 százalékára terjedt ki. A mintát úgy választották ki. hogy a nép—

számlálási szám'lálókörzetek 10 százalékára kiterjedő általános célú minta egyötödét kérdezték meg, még- pedig mindegyik körzetben minden ötödik lakás lakóit. A tánsaldalmimabiliftás—felve'tel béwrdőiveit minden negyedik számllálőlkörzetbea töltötték ki azakwalk :: lakásoknak lakáinál. amelyek a mikrocenzus milnrbáiá- ba beleestek. A mikrocenzus alapkérdői'vén szereplő adatokat a feldolgozás során (: mobilitási kérdőív adataival kom-binrá'lmák.

% A két adatfelvétel mintája annviban tért el. hogy 1962—1964-ben a családfőknek és házastársaiknak adatait dolgoztuk fel (a kereső nem házas gyermekeket. akik szüleikkel éltek. nem tartalmazzák a táb—

lák), viszont 1073-ban minden 114 éves és idősebb szerepel az adatokban. "WW—ban a minta nagysága egységesen 5. míg 1'962—41964—ben Budapesten 2, a vidéki városokban 4, a községekben 5 ezrelék vollt.

A társadalmi kategóriák vonatkozásában a két vizsgálat között az a különbség, hogy 1. az 1962—

1064-ben külön csoportként kezelt hívatalsegédwek és nem mezőgazdasági n—aouszáwmosok l'll973—ban a se- gédmunkások közé kerültek, 2. a kisz-tagok, akiik 196241064-ben a kisiupamsakkal egy kategóriába kerültek.

1973—ban a szak-, betanított vagy segédmunkás csoportban szerepelnek, 3. 1596241964-ben (: vezető és ér—

telmiségi kategóriát valamivel tágabban definiáltuk. mint 1973-ban.

938 ANIDO'RIKA RUDOUF —- iiLLiÉS JÁNOS

A TÖRTÉrNiETi ÖSSZEHASONLITÓ ELEMZÉiS MÓDSZlE'RsTAlNl KÉRDÉS'EI

A társadalmi mobilitás elemzésének módszertanával igen széles körű szalk-

irodailom foglalkozik-m. különböző módszereket és mutatókat dolgoztak ki, mint

az asszociációs indexet, a Yasuda- és a Boudozn—léle indexet, az útelemzé'st. a Ma'nkov-lálncek modelljét, a kanonikus elemzést. Ezeknek célja éppen az volt. hogy

a különböző országokra vagy különböző történeti időszakokno vonatkozó mobi-

litási adatokat jobban összehosonliihotdkká tegyék. A különböző módszerekkel némileg eltérő eredményeket, tendenciákat lehet kimutatni, de még nem tisztá- zódott egyértelműen, hogy melyik módszert pontosan mire, a társadalmi mobilitás mely jellemzőjének elemzésére lehet felhasználni. Ezért ebben a tanulmányban néhány igen egyszerű, teljesen egyértelmű taintalmú mutatót használunk fel a tőr- téneti tendenciák kimutatására. Ezek a következők.

1. Az összes imemobilllaik és az összes mobilok and—nya, továbbá az ún. minimálisan szükséges strukturális mobilitás, amelyet úgy számítunk ki. hogy a molbilliitaáoi tábla leélt szélleloszláisát egymásból kivonjuk (és vagy a pozitív, vagy a negatív külömbségek ölsuiegéft nevezzük minimálisan szükséges struiketumáilis mobilitáisniak). Az utóbbi tehát azt fejezi ki.

hogy pusztán a tábla két széleluszláisáinak eltiénése következtében a táblában szereplők hány százaléka kellett mobil legyen. A széleloszlások különbsége számos tényező össze—

tevője. közöttük a leglényegesebb (: társadalmi és foglalkozási struktúra vállalása (oz apáik nemzedékétőil az összeírlaik niemzedle'lkléiig). továbbá a különböző társadalmi osztályok és rétegek eltérő termékenysége és halandósága. A strukturális tényezők által létrehozott mobilitás e minimális értéknél lényegesen nagyobb, mert a molblilliitiáisi fdiyomotok nem egyszerűen úgy mennek végbe, hogy a csökkenő bámsad—almi kategóriából lepnek át a nö- vekvőbe. hanem legtöbbször lépésről lépésre válltoziiotnaik helyet az egyéniek a tánsodollmzi klort'egiániálk között.

2. A belépési mobilitási arányszámok, amelyek kimutatják egy-egy lá'ns'odlalllmei osztály és réteg összetételét társadalmi származás szerint. Ezek fejezik ki, kikből tevődik össze egy-egy moll (illetve a wizsigtáílt időipon'tlbalnrí) osztály vagy réteg. ez a származás szerinti összetétel viszont meghatározza az osztályok és Félhege'k jellemző-it. *

3. A kilépési mobilitási a'náinysizá'mok, aim—elyek 'ktimu'tiamják. hogy az egy adott osztálly- bői, rétegből szénmezők hogya—n oszlanak meg a vizsgálat idején különböző osztályok és rétegek között. Ha a társadalmi származás egyáltalán nem befolyásolná az egyes em- benek elhelyezkedését a tá'nsadiallmi szerkezetben, akkor minden szárnmlorzási kategória kil—

lépési orányszámoi egyformák lennének. Éppen eléri ezen arányszámok származási kate- góriánkénti különbségei kifejezik a társadalmi mobilitási esélyek egyenlőtlenségét.

A társadalmi mobilitás történeti összehosonlításának két lehetséges módja áll rendelkezésünkre.

a) Összehasonlitlhiatjuk az 1973. évi vizsgálat eredményeit az 1962—1964. évi vizs—

gálat, továbbá az 1949. és 1930. évi népszámlálás eredményeivel. Ennek az eljánásnialk ellő- nye, hogy a kérdéses időponiolldbioin az onszágbiain élő. illetve kereső összes személy sze- nepel a táblába—n, illetve beleikerüfllhe'tveit (: mintába. Hátná—nya, hogy a különböző időben végzett felvételeket nem teljesen azonos kategóriák szerint dolgozták fel. es ez meg- zavarhatja az összeholsonllítást.30

b) Ennek elkerülése végett alkroilmazlholijuik azt az eljárást, hogy az 1973. évi adatfel- vétel során feljegyzett teljes iogllallkoizásli éllleibtörtéinietek alapján rekon'siinwáilunzk mobilitási táblákat korábbi émekme. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a táblák csak az 1973. évi népesség korábbi társadalmi csoportok szerinti megoszlását mutatják ki, nem a korábbi időponlbokbain éllt telles népességét. Mivel az utóbbiból legtöbbnyire az idősebbek (az azóta meghallok) Hiányoznak az 1973. évi adotilelwiémell adattal közüli, bizonyos torzítást

okozhat a különböző korcsoportok eltérő mobilitása. Felmerülhet a retrospektív adatoknál a tudatos tanitás vagy a hossz visszaemlékezés is mint hibollonrwáss.

39 Összehasonlító ámkimést aid erről a módszertanrói Bibby (416).

3')A történeti összehasorilí'tdismlk ezt a módszerét alkalmaztuk az 1976. évi felvétel első eredmé—

nyeit bemutató kötetben (45). amelyben az 1973. évi táblákat a meglelelő WEB—111964. évi táblákkal ha- sonlítottuk össze.

A TARSADALMI MoralurrAs 939

Legjobbnak látszott e két módszer összekapcsolása. Elsősorban az 1973. évi adaűelvételből nyert retrospektív adatokat használjuk az összehasonulíftásra, de azokat a lehetőségekhez képest összevetjük a korábbi hasonló adatfelvételek ered- ményeivel.

Történeti összehasonlító elemzésüniket a következő évekre összpontosítjuxk:

1939 — a másaclilk villáiglh-áfbouriú kliltnöréaslém—ek éve,

1947 - a felszabadulás utáni első nagy társadalmi változások utálni helyzet.

1957 — a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásával kezdődő új tönbéneli idő—

sza—k kezdete.

1965 —- az extenzív gazdasági növekedés korszakának vége (másképpen a gazdasági reformok bevezetése előtti helyzet).

1973 — a vizsgálat écve. egyben olyan év, amely a több éves intenzív gazdasági fej- lődésnek és a gazdasági reformok bevezetésén—elk eilső hiattzáisa—it 'cülkiriözriP1

Ebben a tanulmányban csak a nemzedékek közötti mobilitást vizsgáljuk. A társadalmi származást. az apa társadalmi helyzetét kétféleképpen határoztuk meg.

Egyes táblákban az apának a Felszabadulás előtti (pontosabban 1938. évi, illetve

— ha akkor már nem élt - utolsó) társadalmi helyzetét vettük figyelembe. E meg- közelítés előnye, hogy kimutatja: a tőkés társadalmi rendszer osztályainak. ré- tegeinek tagjai hova kerültek a társadalmi szerkezetben a szocializmus körül- ményei között. Más tóblóikiban wiszont az apának Gibb-an az időszakban elfoglalt társadalmi helyzetét vettük alapul. amikor az összeírt abban az életkorban (14-—

18 éves) volt, amikor egyrészt a közévplislkolai továbbtanulás, másrészt a felsőfokú intézeti továbbtanulás, illetve — tovább nem tanulás esetén -— a kezdő foglalko- zás megválasztása eldől. Az 1973—ban ösiszeirtalkn'ak elég jelentős része már a felszabadulás után volt 14—18 éves. tehát az apák ilyen megoszlása már rész—

ben a szocialista társadalomban elért helyzetet tülknözli. Ez az oka a társadalmi származás szerinti kétfajta megoszlás különbségének.

A TÁRSADALMI] MOBllLrlTÁS GlLOIBALrlS MUTvATÓlNAiK ALA—KULÁSA

A társadalmi mobilitás globális mutatói azt jelzik. hogy mind a férfiak, mind a nők között a mo'bilack aránya erő-sen növekedett, és hogy ebben a növekedés—

ben döntő szerepük volt a strulktumális változásoknak.

1. tábla

A nemzedékek közötti mobilitás globális mutatói'"

(Kereső férfi Kereső nő

Miilnuimá livsain Minimálisan

ÉV Osszes szükséges Összes szükséges

mobi ! ' stru khu'ráilivs mobi ! * strukturális mobilitás mobilliiltáis

!

l

1939 . . . . . . . l 48 l 18 40 15

1947 . . . . . . . 52 19 40 15

1957 . . . . . . . 61 33 5-1 23

1965 . . . . . . . 66 38 60 31

1973 . . . . . . . 66 1 39 66 37

* Mobilak az összeírtak százalékában.

31 A továbbiakban a táblákban mindig az "9173. évi felvételből nyert adatokat közöljük. a korábbi -— az 1962—1964., az 1949. és az 1930. évi — adatokat :: táblához tartozó jegyzetben adjuk meg.

Azösszeírtkeresőférfiaktársadalmicsoport/'a1973banésazapatársadalmicsoportja Azapatársadalmicsoportja 1938-ban

1938-ban Azösszeírttársadaimicsoportja1073-ban

2.tábla Osszesen

Vezető ésérte!— miségi Egyéb szellemi

§:§Mező§_gaz- ;Seged§dasági fizikai Szak- munkás

.,Betanítom: Kvxsnpawosmunkásmunkás

§ ) !

Egyéb Vezetőésértelmiségi... Egyébszeiiemi... Kisigpacro;... Szakmumloárs... Bis-tanitottmunkás... Segédimuwkós... Mezőgazdaságifizikai.... Összesen Vezetőésértelmiségi... Egyebszeliemsi... Kisipuros......... Szakmunkás... Bemmíhottmunkás... Segédzmunxkós.

100,0 100,0 1000 1003) 100,0 100.0 100.0 10050 1000

Mégosziósaz0prtársadalmicsoportjamerülni(számlák) 54.5*29,8 402 222: 22.7 18.6 132 7,8 13,9 14,1 Megoszlóxs'az

1 a 1 ! 3 9 M á § 1 2 1 n y § 1 4 4 1 1 4 § 1 a 3 1 2 § 1 1 , 5 1 3 § 4 . 7 m p w , 2 4 4 k 9 m a o § m a o

§

0.3'10,51.3§201.6 2.016,37.04.9'4,0 5.931,610.0 1.945.298,5 1.033,Ú 3.3342 1,422,5§

§

§as145 ,51aa ;ao132 §145121 §14sz; §1L0iaz

§

8,6§26,Ó

§ a z m p § a o § z z a

összeírttursadaaimvicsoportjaszerint(számlák) §a3%07§0.4§0.1

m s § z s § a z 3 4 § 0 . 6 § 2 7 , 6 ! 1 0 . 4 5 § 7 . 3 . 1 L 1 § 1 a 9 z o a s m a - 1 m 5 1 2 5 a 1 § § a 4 § a s a s ; ' . 4 5 1 5 3 7 a a z

§§5459§a3§

1 o a o § 1 o a o § i o a o §

§ í

O'ÉFÉ

'v—oe—e—e-"r-w'

0010 w

_ _

A'NDORtKA suo—our ;: .mws-Jmasg; ' ,"

Azapatársadalmicsoportja

Azösszeírtkeresőnőktársadalmicsoportja1973-banésazapatársadalmicsoportja 1938—ban Vezetőésérheimiségi.. Egyébszellemi Kisizparos Szamuaniicóís Benn-ítottmunká Segédtmuinikós. Mezőgazdaságiiizi Egye''b

5

ooa ..n ...

k é n . .

Vezetőésértelmiségi.. Egyébszellem—i Kisipa-ros Sza—kmunikóts Betaintimottmunikós... Segédimuinskós. Mezőgazdasági Egyéb

;.. ...

Összesen Összesen

1938—ban Azösszeírttársadalmicsoportja1073-ban

3.tábla Összesen 100.0 100.0 100,0 100.0 100,0 100,0 100.0 100.0 1000 22 5.0 10,0 1155 8.8 52.23 5.3 100.0

Vezető ésérte!— miségi 325 14,2 ó,3 5.3 3.1 2.3 1.3 3.3 3.9 Mxegeoszióesazösszeírtbó- 18.4 18,1 15,8 15,8 7.0 2.8 17,ó 4.5 1000

M

?

Egyéb szelDemi 55,5 55,9 3233 431.5 25,9 25,1 11,8 20,6

2 2 , 7

(514 12,3 13,9 21,0 10,1 5.4 27,1 418 100,0

Kisipamos

"ma.—mmam **

r-v—Nx—r-P—Or— !— 2.6 5.2 23.0 10.5 9.4 5,8 37,7 5.8 100.0

!

Szank- mumkás 4.1 5,6 11,2 14.1 9.3 9,2 8,4 7.8 1.2 3.6 14,0 20.8 10.5 5.8 38.4 557 1000

Betonított munkós

a z 1 0 , 4 1 9 . 2 1 9 , 6 2 4 2 2 6 2 1 7 , 4 2 2 . 5

18,5 FSGid'Gilmicsoportjas O,4 2.8 102 12,3 11,6 7.0 492 ó,5 100.0

egosziósazapatársadalmicsoportjaszerint(szózaiiék)

Mezögoz- dxcsógi fizikai

Segéd- munkás 2.00.3 7,34.1 13.912.9 11.05.5 16,118,5 18,615.5 127492 17,624,4

1 2 , 9 ! 3 1 , 6

zerint(százalék) 0.40.0 2.80.7 10,54,0 9.7ZO 11.0552 7.12,4 51,381,6 7.24.1 100,0100,0

Egyéb olcximoxgxooo m o

..

F.P.—F_P,— _ hó 9.9 17,3 11.5 6.3 40.8 100,0

A TÁRSADALMI MOiBlihivTAS

941

Azösszeírtkeresőférfiaktársadalmicsoportjaésazapatársadalmicsoportja* Azapatórsadarknicsoportja azösszeírt114418éveskmóban Vezetőésértelmiségi... Egyébszel—lemli... Ksisiapams... Szdkmumkvós... Bet—arnvítottmunk-ás.... Segédmunfkús... Mezőgumdno'só-gsif—izrikktoi.. Vezetőésértelmiségi... Egyébszeliltemi... Ksiisíparos... kaymuwníkós... Bettan—íwt'tmutrglkóus.... Segédrmuníkúws... Mezőgnmdasógxífiúka-i.. *Atáblanemtartalmazza tartanakszámát.

Összesen

1973-ban Azösszeírttársadalmicsoport—ja1973—ban

4.tábla Összesen 100,0 100,0 100.0 100.0 100.0 1004) 100.0 100.0

2 , 9 _ 6 . 8

7.5

u m 1 2 , o

6.8

4 9 9

100,0

Vezetőés értelmiségi )

4 5 , 4

131

7 9 7 . 4

3.3

2 , 3 3 . 1 ; 6 , 3

21,0 19,5 9,4 16,7 ów3 2.5 24,6 100.0

Megoszl

Egyéb sztem-emi 2657 %S 22.7 19,4 14.8 10.8 8.1 14,1 Megoszlósazösszeí 555 16.6 12!) 19.5 126 5.3 285 100.0

ésazapa

Kísípavros 1.2 1000

társadalm

Szakmunkás 14.4 28,7 31,3 48.34 38,9 362 202

2 8 , 7

micsoport 1.5 6.8 B,1 23.8 16.1 8.6 35.1 100,0

anikon mu"hús 3.5 6, 9,9 9.0 20.1 182 14,7 ;13.6 joszerint 0.8 3.3 5.4 9,4 17,7 9.2 542 1000

Segéd- munkás icsoportjaszerint(százalék) 19 42 7.5 6.3 9.3 16,5 9,6 ;8,8 (százalék) 0,6 3,3 6. "1.1 12.6 1258 542 100,0

!

Mezőgaz- dasági fizikai 6.9 6.6 12.63 7,7 12.7 14.1 4310 26,7 0.8 1,7 3,6 4,1 5.7 3,6 80,5 100,0 azokszámát.akiknekTársadalmiszármazása.valamintIma.évi!órsodulmihelyzeteegyébvagyismeretienvo—lvtuuwábbáaze'!-

NN.DOR!KA RUDOLF - !LL'ÉS JÁNOS

942

Azösszeírtkeresőnőktársadalmicsoportjaésazapatársadalmicsoportja* 1973-ban Azapatársadalmicsoportja azösszeírt14—48éveskorában Vezetőésérbehm'rségri... Egyébszel—Nemi... Ktixsixpor'os... Szakmunkás... Beton—ítottmunkás.... Segsédmvuntlaóts... Mezőgomdcosógiifiiukoi.. Vezetőésértelmiségi... Egyébszerre-mű... Knirsirparos... Sw'krmunxkós... Be—toonríx'oottmunlk'ós.... Segédrmruntkós... Mezőgazdaságif(iikai.. 'Atóbianemtartalmazza tartottakszámán.

Összesen Összesen

Azösszeírttársadalmicsoportja1973—ban

5.tóblfo Összesen 100.0 100.0 100,0 100,0 100.0 100,0 100,0 100.0 3.3 7.3 7.9 149 119 6,7 48.0 100.0

Vezetőés émalmi-ségi

! Egyéb szeMvemiKísíparosSzakmunkásBammított munkós

( ! !Segéd- munkás Megoszlósazapatársadalmicsoportjaszerint(százalék) 28,1 11.6 4.5 5,3 2.6 1,7 1.2 3,9 Megoszlósazösszeírttársadalmicsoportjaszerint(százalék) 23,5 21,8 9,1 20,1 8.0 30 14,5

§

56,9 58.5 32,4 42.1 27.5 23.13 10.3 24,8 7,5 17.3 10,3 25,3 13.3 6.2 20,1

0.9 1.1 2.8 1.0 1.2 1.1 0.9 1,1 2,5 7.1 20,0 12.9 12,3 6.5 38,7

4.7 9.4 112 15,4 9.6 10,5 5.3

! 8 , 4

1.8 8.2 10,5 27,2 13,6 8,3 30,4

6.3 10.5 19,4 20,7 26,9 30,9 16,7 18,9 1.1 4.1 8.1 16,3 17,0 10,9 42,5

1 o o , o § m a o * 1 0 0 , o ! 1 0 0 , o ' 1 o o , o

? l

2.2 5.5 15,6 9,7 15.4- 17,0 12.7 12,2 10.0 11,8 15,0 9,3 50,0 100,0

É J ! ?

Mezőgaz- dasági fizikai 0.9 3.4 14,1 5.8 16.8 15.8 52,9 30,7 0.1 0.8 3,6 2.8 6.5 35 100,0 azokszámát.akíknekTársadalmiszármazása,valamint91978.évikórsodolmihelyzedeegyébvagyismeretlenvolt,bo-vóbbóaze'!-

A TÁRSADALMI MOBMLMTAS 943

944 ANDORKA nuoour — iLlJÉS JAlNOS

A férfiak és a nők mutatói között jellemző különbségek vannak. (Lásd a 2.

és a 3. táblát.) Míg a férfiak között a mobil-alk aránya 1965 után már nem nőtt,

a nőknél a növekedés nem állt meg. Ennek következtében a nők mobilitásának

mérete, amely korábban (: fénfiatkénál lényegesen kisebb volt. 1973-ra utolérte a férfia-két. (Még lényegesebb lenne a nők mo—bilitásóban kimutatott változás. ha nemcsak a kereső nőket. hanem az összes felnőtt nőt figyelembe vennénk. hiszen időközben az utóbbiak között a keresők aránya lényegesen megnőtt.)

A minimálisan (szükséges strukturális mobilitás aránya az utolsó másfél év- tized mabilitás—ában igen nagy. és növekedő tendenciát mutat. Ez alátámasztani látszik Ossowski és Kulcsár Kálmán idézett megállapításait, amelyek szerint a

strukturális változásoknak. az iparosodásnalk, a város'iasodásnak, az islkolai vég—

zettség emelkedésének igen nagy szerepe volt a társadalmi mobilitás megnöve- kedévse'ben.

Ha az össz—eirtalk 1973. évi társadalmi helyzetét az apának nem a felszaba—

dulás előtti. hanem az összeírt fiatal korában betöltött helyzetével hasonlítjuk össze, akkor a társadalmi mabilirtásról alkatdtt képünk kissé módosul. (Lásd a 4.

és az 5. táblát.) Ennek oka elsősomban az, hogy ebben az esetben az apák egy részének a felszabadulás utá—ni helyzetét vettük iii—gyelembe. így az apák megosz—

lásában részben már tükröződnek a felszabadulás után bekövetkezett szenke—zeti változások. Ezert valamivel kisebb az összes mo—bilak aránya (férfiak—nál 63, nőlknel 60 százalék), és kisebb a minimálisan szükséges strukturális mobilitás aránya (fér- fiaknál 29. nőknél 31 százale'lk).

AZ EGYES TÖRTÉNET! lDÖSZAKOK TÁRSADALMI MOBlLlTÁSl ARÁNYSZÁMAI

A globális mobilitási arányszámok igen különböző típusú mobilitási arányok összegeződiéseként jönnek létre. ezért —- ha finomabban akarjuk elemezni a mo- bilitás a'lalkuiását - külön-külön kell elemeznünk az egyes osztályok és rétegek belépési és skilépési mobilitási arányszám—ait. Mivel egy tanulmány keretében nincs mód minden arányszám összehasonlító elemzésére, kiemeljük közülük azokat. aime- lyeket társadalmunk jellege és működése, valamint a mobilitás alakulása szem- pontjából -a leglényegesebbeknek bantu-nok.

llyen alapvető fontosságú és egyben nagyon jellemző arányszám a munkás- és parasztszár—mazásúalk aránya a vezetők és értelmiségiek között. E munékás- és panasztszá-rimazású vezetők és értelmiségiek ugyanis közvetítik és saját eliméinyeiik alapján kifejezik a munkásosztály és a parasztság tapasztalatait és állásfogla—

lásait.

A munkás- és parasztszármazásúak aránya. amely a felszabadulás előtt igen alacsony volt. és azt követően gyorsan emelkedett, ma a férfiaknál 51, (: nőiknévl 44 százalékot tesz ki. Míg azonban a vezető és értelmiségi férfiak között asrányulk az utolsó nyolc—tíz évben már nem emelkedett. a nők között — ahol anányulk kez—

detben kisebb volt — az emelkedés a mai napig tart, úgy hogy az értelmiségi nőlk mabili'tása már megközelíti a férfia—kért. Ezzel párhuzamosan fokozatosan nőtt a nők aránya a vezető és értelmiségi rétegen belül.

Az itt leírt és a 6. táblában részletes adatokkal is bemutatott társadalmi mo- bilitási folyamatot röviden úgy'foglalhatjuk össze. hogy a felszabadulás után az első időszakban főképpen a munkások és a parasztok fiai éltek a társadalmi rend- szer megváltozásából, a társadalom megnövekedett nyitottságából adódó lehető- ségekkel, a munkások és a parasztok leányainak beáramlása az értelmiségbe tár- sadalmi fejlődésünk újabb szakaszának jellemzője.