végország külön-külön alkotmányos királyságokat képeznek, melyek csak personalunio által függnek össze egymással.
Svédország városai.
(4.450,000 1.)
S t o c k h o l m , a Maelarentó kifolyásánál több szigeten terül el. A város nemcsak politikai, de kereskedelmi, ipar és tudományosság tekinteté- ben is főhelye a királyságnak, azonkívül nagy erősség, 160,000 1. U p s a 1 a, előbbitől éjszakra, egyeteméről (Linné) nevezetes város. D a n n e m o r a , vasbányairól, F a l u n rézbányászatról nevezetes. G e f 1 e kikötőhely, S z a 1 a ezüstbányászattal. G ö t e b o r g fontos kikötőhely, 70,0001. K a l m á r , Y s t a d , M a l m ö é s K a l s k r o n a , fontos városok délen. H a p a r a n d a , fontos meteorologiai észlelőhely éjszakon. G e l l i v a r a , hatalmas érchegy, melynek ásványkincseit vasúton szállítják újabb időben a Lulea elfhez.
Jéorvéghon városai.
(1.800,0001.)
C b r i s t i a n i a , a hasonnevű fjord mellett, kies vidéken terül el.
Van egyeteme és élénk kereskedése, 100,000 I. D r a m e n , hajózás tekinte- tében még e fővárost is felülmúlja. K o n s b e r g , az előbbitől nyugatra, ezüstbányával. C b r i s t i a n s a d , kikötőhely. B e r g e n , Európa legna- gyobb balkereskedő városa. D r o n t b e i m , a hasonnevű fjord végén, egy- koron főváros, most élénk iparos hely és B ö r a s ásványkincseinek kiviteli helye. T r o m s ö a Lofoti szigetek egyikén még élénk iparos városka. H a m- m e r s f e s t , kereskedő hely, éjszakon van.
Oroszország.
• (5.353,000 • kim. 73.000,000 1.)
' F e k v é s e , v í z s z i n t e s és f ü g g ő l e g e s t a g o l t s á g a , v i z e i . .Az európai orosz birodalom a Kárpátok szélső lejtőitől és a Balti tengertől egész az Ural hegységig és a Kaspi tengerig, a Fehér tengertől a Fekete ten- gerig és a Kaukázusig terül el. Négy tenger határolja, csakhogy ezek közül
•három beltenger, a negyedik pedig hosszan tartó hideg miatt alig különbö- zik közlekedés tekintetében az előbbeniektől. A tengereket elválasztó száraz- . földi négy híd közül csak a nyugati hozza e nagy birodalmat közelebbi érint-
kezésbe az európai műveltséggel; a keleti és déli Ázsiára utalja: az éjszaki pedig annyira éjszakra esik, hogy a dermesztő hideg miatt elveszti fontos-
6·
eágát. Ezekből láthatni, mily mostoha viszonyban van Oroszország érintke- zése a külfölddel: a Jeges tenger távol esik, kikötőit csak néhány hónapon át lehet látogatni; a Balti tenger kikötői szintén félévig be vannak fagyva;
a Fekete tenger téli zivatarai akadályozzák a kereskedést, Kaspi tengerből pedig még kijárat sincsen. S mégis e tengerpartok birtoka a birodalomra nézve életkérdést képez.
F ö l d j e . Európa keleti részén a S z a r m á t síkság terül, melyet ke- leten az U r a l hegység határol; ez a délkörök irányában vonuló hosszú (2100 kim. h.), keskeny hegylánc mintegy 1000 méter gerincmagassággal, délen több ágra szakad, melyek széles feltérség alakú lépcsőzetekben a pusz- tában végződnek. É j s z a k o n a kopár sziklákat mocsárok és posványok
kisérik. A K ö z é p s ő U r a l könnyen megközelíthető és kifogyhatatlan a nemes érctelepekben,' melyeknek kiaknázása a történet előtti korszakba esik.
A D é l i U r a l sűrű erdőkkel van borítva, délnyugati kiágazásai a Szarmát síkság középső termékeny vidékét a Kaspi tengertől éjszakra elterülő sós pusztától elkülönítik. A K a u k á z u s délen magas falként választja el Európát Ázsiától. E hegylánc éjszakra előhegyekkel végződik, délre mere- dekül esik, jéggel borított csúcsai közül az E l b r u s z 5600 méternyire emelkedik. A jéggel borított gerinc átjáróihoz meredek és szűk völgyhasa- dékok vezetnek (a Grusini út, mely Kazbek jeges mellett vezet, a legélén- kebb). A Kaukázus mindkét lejtőin gazdag kőolaj források vannak (Apseron félsziget örök tüze régen ismeretes).
A S z a r m á t s í k s á g a Fekete tengertől a Jeges tengerig, és a Balti tengertől a Kaspi tóig terül el. E síkság jellege eléggé változatos. Éjszakon a puszta, posványos T u n d r á k csak télen közelíthetők meg, de sűrű feny- vesekkel vannak borítva. Ettől délre az U r a i - B a l t i földhát szelíden emelkedik az Ural hegylánc és a Balti tenger közt, e megszakadozott, erdők- kel borított földuzzadás legnagyobb emelkedést a V a l d a i fensíkon (leg- nagyobb emelkedése a Papova-Gora 351 m.) találjuk. Nyugaton a Finn és a Bottni öböl közt a vízzel telt mélyedések által megszakított alacsony, gránitból álló sziklahát terűi el; e finnországi sziklahát erdőkkel van bo- rítva, zord égalja miatt csak a völgyelésekben mívelhető. — A Szarmát síkság k ö z e p é b ő l az egykori lombos erdők eltűntek, de helyüket búja búza-mezők foglalák el. E termékeny övet a keletről nyugatra elterülő, lom- bos erdőkkel borított U r a i - K á r p á t i f ö l d h á t zárja el, ez az Uraitól a Kárpátok éjszaki előhegységeig húzódik. Tőle délre terül az O r o s z P u s z t a , mely keleten sós homoktérség, nyugat felé pedig számos barom- csorda által fölelevenített gyeptérség jellegét veszi fel.
F o l y ó k . Oroszország folyórendszere szerencsésnek mondható. Fo- lyóinak nagyobb része csekély esésű s így hajózható; ehhez járul a víz- választók csekély emelkedése, miért is a csatornaépítés könnyen legyőzhette, és végre a folyók minden irányban való kisugárzása. E tekintetben Orosz- ország kiváltságosnak látszik, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy e
folyók nagyobb része félévig be van fagyva. — Az Urai-Balti földbát Oroszt ország folyórendszerét két osztályra osztja, ezek egyike a Jeges-tenger és a Balti-tenger vízkörnyékéhez, a másik pedig a Kaspi- és a Fekete-tenger kör- nyékéhez tartozik. .
; Az éjszaki Jeges-tenger felé tartanak:
a P e c s o r a , mely az Urai-hegyláncban ered és csak a nyári hóna- pokban ment a jégtől;
a D v i n a , a V i i c s e g d a é s a S z u c h o v a egyesüléséből támad, öt hónapig van befagyva.
A Balti-tengerbe ömlenek:
a N é v a , a Ladoga-tó lefolyása, öt hónapig van befagyva;
a D ü n a , a Yaldai magaslaton ered és a Bigai öbölbe szakad ; . a N j e m e n , erdőkkel borított posványos vidéken ered, középső folyásában áttöri az Urai-Balti földhátat és a Kurihaffba szakad.
A Fekete-tenger folyói: : - ' a D n j e s z t e r , mely a Kárpátokban ered; .
• a D n j e p e r , az erdős és posványos Urai-Balti földbát déli lejtőin ered, áttöri folyamrohanatokban az Urai-Kárpáti földbátat, ezután nádas posványok között tart délre és széles liman alakjában (öböl) torkolik a Fekete-tengerbe, hova a B u g is szakad. Mellékfolyói közt említendő a B e - - r e z i n a é s a B o k i t n o i mocsárokban eredő P r i p e t ; .
a D o n , a Tulai kerületben ered és az Azovi-tengerbe szakad. . A Kaspi-tengerbe szakad: .
• a V o 1 g a , mely a Valdai magaslat posványaiban ered, több kis tavon keresztül folyván, keletre fordul. Folyásában felveszi az 0 k á t', továbbá a baldús K a m a t , melynek irányát követve délre fordul. Áttöri az Urai-Kár- páti földbátat és az egykori tenger sós pusztáira ér s nagy Deltát képezve a Kaspi-tengerbe szakad. A Volga Európa legnagyobb és legbaldúsabb folyója. A Volga alsó folyásától 280 kilométernyi távolságban délre, a folyó alsó szakaszával majdnem párhuzamosan van a M a n i t s bolt medre, mely jelen időben nagyobbrészt víznélküli, de egykoron a Kaspi-tengert a Fekete- -tengerrel összeköté, mely közlekedés könnyen helyreállítható volna.
• Az U r a 1 folyó mint határfolyó nevezetes. - Legnevezetesebb tavak: a L a d o g a - , a z O n e g a - , az I l m e n - és a -P e i p u s z-t ó. • .
É g a l j , t e r m é n y e k , i p a r és k e r e s k e d é s ^ Oroszország kiter- jedésénél fogva különböző területeken különböző égaljjal bír. Déli részein, különösen a Krimi félszigeten és a Fekete-tenger partján szelíd, meleg klima uralkodik ; itt a telek rövidek, a nyarak hosszúak és melegek, még a déli gyümölcs is megérik és a teve teherhordásra alkalmaztatik. Középső Orosz- országban már a szárazföldi égalj uralkodik igen kemény telekkel és forró nyarakkal. Éjszakon már nagyon hideg van.
. Oroszország középső része a birodalom éléstárának nevezhető, mert
a fekete talaj trágyázás nélkül is gazdag aratást biztosít, s roppant sok gabona jut kivitelre is. Éjszakon óriási erdők terülnek el, melyekben szám- talan prémes állat tartózkodik ; délen pedig a megmérhetetlen legelők elő- mozdítják a marhatenyésztést (ló, szarvasmarha és juh) ; folyóiban, tavai- ban és tengereiben jelentékeny a halászat. Ásványbányászat tekintetében Oroszország Európa első állama. Gazdag vas, réz és ólombányászata nagy jelentőségre vergődött, mióta a birodalom különböző helyein nagy kőszén- telepeket sikerült fölfedezni. Az Ural hegységben sok aranyat és platinát bányásznak. Az Ural folyó környéki pusztákon és a Kaspitó mélyedésében pedig nagy mennyiségű só gyűjtetik.
Oroszország iparát, különösen a birodalom középső részeiben, jelen- tékenynek mondhatjuk ; iparcikkei fedezik a belszükségletet, de a nyugat európai államokéival nem mérkőzhetnek. Legfontosabb a gyapot-szövés, és a len- és gyapjuáruk készítése ; világhírű a bőrgyártás (orosz bagaria).
Ujabb időben jelentékenyen emelkedett a vas és a répacukorgyártás.
Kereskedése, különösen belkereskedése igen élénk, mert a nyerster- mények bősége a kiterjedt vízi- (34,000 kim.), közönséges és vasutakon minden irányban szállítható, azonkívül az orosz népben nagy hajlam mu- tatkozik a kereskedéshez. Nagyban mozdítják elő az árúk kicserélését a vásárok, melyek közt a Nizsni-Novgorodiak világhírre tettek szert. De a külkereskedés is, különösen középső Ázsia felé mindig nagyobb mér-
veket ölt. . L a k o s o k , s z e l l e m i m ű v e l t s é g . A lakosság nagyobbrészt
(58 millió) szláv eredetű, ezek oroszok (537* m.) és lengyelek (43A m.) Ezeken kívül számos más törzsekkel találkozunk, ilyenek pl.: a litvánok és lettek, németek, finnek, zsidók (különösen Lengyelországban); tatárok, kirgizek, kalmükök, örmények stb. Valamint nyelvi, ugy vallási tekintet- ben is a lakosság túlnyomó többsége Dagy egységet tüntet fel; az állam- vallás a görög-keleti, melynek feje a cár ; a katholikusok száma mintegy 7, a protestánsoké 4, a mohamedánoké 5, a zsidóké 272 millió. A népne- velés alacsony fokon áll; a nagy tömeg majdnem minden iskoláztatást nélkülöz és babonás. Az orosz jószívű, barátságos, előzékeny és engedé- keny ; de a ravaszság bizonyos neme is megvan benne, mely, ha előnye megkívánja, hideg vérrel a legnagyobb kegyetlenségre is képes. A nép val- lásossága csekély befolyással van a nép erkölcsi, de annál nagyobb poli- tikai életére (háborúit a vallás ürügye alatt intézi).
A l k o t m á n y , k o r m á n y . Oroszország korlátlan egyeduralom, minden politikai és egyházi ügyekben a cár akarata mérvadó. Állami ügyekben legfőbb hivatal az á l l a m t a n á c s , egyházi ügyekben a s z e n t z s i n a t , a birói ügyekben az i g a z g a t ó t a n á c s és végre mint vég- rehajtó hatalom az á l l a m m i n i s z t e r i u m szerepel.
Európai Oroszország kormánykerületekre oszlik, melyek rendesen fővárosaik szerint neveztetnek el. A Kaukázi tartományok helytartóságot
képeznek, de már az ázsiai Oroszországhoz számítják. Finnhón per- sonál únió által függ össze a birodalommal s külön tartomány-gyű- lése van.
Városok.
A B a l t i t a r t o m á n y o k b a n (Ingermanland, Liefland és Kur- land). S z.*P é t e r v á r, a Néva mellett, már 1703-ban alapítása alkalmá- val nagyszabású városnak volt kitűzve s a szerint épült is. A többi európai fővárosok mellett épületeinek és palotáinak nagyszerű kiterjedése által imponál. A város fénypontját képezik a Néva balpartján húzódó quaik, ezeken vannak a nagyhercegek palotái, a Téli palota stb. A Téli palotától a főutcák egyenesen a városba vezetnek, ezek közt legélénkebb az «Alexán - der-Nevszki prospekt. Számos tudományos és művészi intézete és gyűjte- ménye, akadémiája, egyeteme, technikai intézetei, gymnáziumai, reális - kolái stb. Szt.-Pétervárt méltó társává teszik az európai fővárosoknak.
A város ipara és kereskedése igen nagy, de a kemény tél akadályozza a hajózást, 690,0001. K r o n s t a d t erősség és főhadikikötő védi a fővárost a tenger felől. A főváros közelében van C a r s z k o j e-S z el o, az ural- kodó család nyári tartózkodásai közül a legjelentékenyebb. N a r v a , most jelentéktelen. B e v a l , kereskedőhely. B i g a , a birodalom második ke- reskedő városa, a bn. öböl mellett, 100,0001. D o r p a t , a Peipusz tó közelében egyetemmel.
F i n n b o n n a g y h e r c e g s é g b e n . A b o , H e l z i n g f o r s z és T o r n e a említendők.
• N a g y-0 r o s z o r s z á g b a n . M o s z k v a , az oroszok szent városa és a nagy birodalom bölcsője és valódi középpontja. A város a bn. folyó mindkét partján terül el, közepén hosszúkás dombhát emelkedik, melyen a K r e m l épült, ez rovátkos kőfallal és különböző alakú tornyokkal van körülvéve, benne a cári palotán kívül több templom és középület van elhelyezve. Moszkva az oroszok Bómája, a gazdagság városa, a nemesség, a kereskedők székhelye, 600,000 1. N o v g o r o d (nagy), az Ilmentó mel- lett , egykori nagyságának csak árnyéka. N i z s n i - N o v g o r o d , az Okának a Volgába szakadásánál, nagv"vásárairól (julius és augusztusban) nevezetes, melyek Európa és Ázsia közti kereskedést a szárazon közvetí- tik, árúforgalma 200 millió forint, 440,000 1. K a l u g a , T u l a nagy fegyvergyárakkal. S z m o l e n s z k , B o r o d i n o , V o r o n e s é s O r e l népes városok. A r c b a n g e l , a Dvina torkolatánál, mint kiviteli hely fontos. Kola félszigetét és Novaja-Zemlja szigetét csak a vadászok láto- gatják. Spitzbergák is ide tartoznak.
. K i s-0 r o s z o r s z á g . K i j e v , a «szent város» egyetemmel, Orosz- ország legrégibb városa és a kereszténység kiindulási helye, barlang kolos- tora híres búcsújáróhely. P u 11 a v a, tört. fontos hely 127,000 1. C b a r- k o v , az u. n. Ukrainaban.
N y u g a t i O r o s z o r s z á g (Podolia, Volhynia, Litvánia). l a - m e n e c , a Dnjeper mellett. S z h i t o m i r , M o h i l e v , V i l n a , M i n s z k és B o r i s z o v , nevezetes ipar- és kereskedelmi városok.
D é l i - O r o s z o r s z á g . T a g o n r o g , az Azovi tenger mellett hadi kikötő. S z i m f e r o p o l és S z e b a s z t o p o l , történeti fontosságú he-
lyek a Krimi félszigeten. I t t van L i v á d i a i s , a cárok nyári tartózkodó helye. K e r t s J e n i k a i e, szintén ott. K i s e n e v Beszarabia főhelye
102,000 1. A k k e r m a n n kikötőjét túlszárnyalta a gyorsan emelkedő O d e s s z a , a Fekete tenger főkikötője és Európa első gabonakereskedő helye, egyetemmel 190,0001. N i k o l a j e v a Bug mellett hadi kikötő és C h e r z o n a Dnjeper mellett kereskedő hely. N o v o - T s e r k a s z k a doni kozákok főhelye, a Don mellett.
A s z t r a c h á n c á r s á g . A s z t r a e h á n , a Yolga torkolatánál, Perzsia és Oroszország közti kereskedésnek főhelye, azonkívül a Volga és a Kaspi tenger nagy halászatának középpontja. 50,000 1. S z a r a t o v , S z a r e p t a, kereskedő helyek. O r e n b u r g erőd az Ural folyó mellett, a karavánkereskedés középpontja. 36,000 1.
K a z a n c á r s á g . K a z a n , a Volga közelében, egyetemmel, egészen keleties város 90,000 1. J e k a t e r i n b u r g, az Ural keleti lejtőin, a bányá- szat középpontja. P e r m ' , közelében nagy vas- és réz bányák vannak.
L e n g y e l k i r á l y s á g . V a r s ó , a Visztula mellett, nagy iparral és kereskedéssel, van egyeteme is 297,000 1. ; átellenében a megerősített P r á g a , elővárosa a Visztulán való főátjárat kulcsa. K a l i s , L u b l i n élénk kereskedő helyek. O s z t r o l e n k a , csatahely C z e n s z t o h o v , a Varte mellett búcsújáróhely. ·
Európa általános viszonyai.
F e k v é s e , h a t á r a i k i t e r j e d é s e és v í z s z i n t e s t a g o l t - s á g a . Európa Ázsia nyugati félszigetének tekinthető, nyugaton a R o c a , délen a T a r i f a és éjszakon az É j s z a k i fokkal végződik. Van az éjszaki és keleti félgömbön majdnem egészen a mérsékelt égöv alatt, az éjszk. szél. 36—70° és a keleti hosszúság 8—80° közt. Három oldalon tenger veszi körűi; Ázsia felől az Ural hegylánc, az Ural folyó, a Kaspi tenger és a Kaukázus hegység határolják. Kiterjedése 9.841,346 • kim.
Törzsének alakját háromszögbe lehet szorítani, melynek átlója a Biskájai öböltől a Kari tengerig, á kőt befogó a Kari tengertől a Kaspi tengerig és innét a Biskájai öbölig tart. E háromszög éjsza- kon, nyugaton és délen félszigetek és mély öblök által szaki ttatik meg s ennélfogva ez oldalokról könnyen megközelíthető. Félszigetei: B r e t a g n e , N o r m a n d i a , É j s z a ki-H o 11 a n d i a, J ü t l a n d , S k a n d i n á v i a (Kola, Kánin); a P i r e n e i , a z A p e n n i n i , a B a l k á n , az I s z -
