2003. augusztus 63
L ENNERT T ÍMEA
Hasonlat
A messzeség: itt maradok, itt halok meg,
vagy ha nem, még rosszabb, mindig van még rosszabb,
sohasem voltam szép, okos vagy vidám, ismeretlen vagyok,
vannak álmaim, önös, tiszta álmaim, ha valaki felém fordulna,
azt mondhatná, tettetem a szavakat, s igaza volna,
ha őszinte akarnék lenni, sohasem szólalnék meg, minden hasonlatomnak vége volna:
a fázós lepke költő, a fázós lepke megfagy.
Szürkület
A házaló hajnal vigasztal:
így lesz, úgy lesz, két hajóm lesz, hétkor vacsorázunk, holnap is hétköznap lesz.
64 tiszatáj
Együtt
fűszeres tavasz, pikáns nyár, veréb ősz, sirály tél
a legszükségesebb repülés:
a legtöbb idő, amit együtt tölteni lehet…
szárnyaid alól odahagysz a szabadságnak, ami nem vezet senkihez:
átéli a hegyet, elveszti a hegyet…
kiette szemedet a messzeség, de az elköltöző sirályokat túléltük.
Mást látni
Érzem, nincsenek indák, csak szétkapcsolódó fák, mindegyik maga felé, mindegy, mit mondanak, lepereg rólam a nap, mert van valamim, adott nekem az Isten, belém fülel az Isten, más nem érdekel,
nem is fontos, hogyan lélegzik a bika, csak hogy nekimegy a falnak,
minden nap.
2003. augusztus 65
Ihlet
Nem versből a kenyér, a kenyérből a vers, eladnám, ha nem volna kenyerem:
Isten simogatása a perceken:
nem menekülök, siklik a csend:
szabadság a falak között.
PLUGOR SÁNDOR
