BETHLEN GERGELY .*UR Ö NAGYSÁGÁNAK rÉLETÉBEN FELSÉGES tJRUNK ÉS ÖRÖKÖS FEJEDELMÜNK’ EGYIK FÖ TISZTYÉNEK, VITZÉ- COLONELLUSSÁNAK , a’ Haza’és áz ISTEN'Háza’ egyik válafetott Ékességének

Teljes szövegt

(1)IST EN ÉN EK JO V O LT Á V A L , ÉLET É B EN , ÉS HALÁ L Á B A N ^ M E G T A R T A T O T T K ERESZT Y É N' V I T É Z. ÚRI. F É R J F I U N AK,. NÉHAI MÉLT. SZÜLETETT GRÓF BETHLENI. BETHLEN. G E R G E L Y .*. U R Ö N AGYSÁGÁNAK r ÉLETÉBEN FELSÉG ES tJR U N K ÉS ÖRÖKÖS F E JE DELM ÜNK’ E G Y IK FÖ T IS Z T Y É N E K , V ITZÉCOLONELLUSSÁNAK , a’ Haza’ és áz IS T E N ' Háza’ egyik válafetott Ékességének ’sa' t. 's a. ÖRÖK. EMLÉKEZETE.. Kinek-is , a’ mint e* Főldíöl lett el - költözését Szívesen kesergette , ügy azon indult keserüségét Néh. Mélt. Úri Férjének Halotti - T isztességtétekor el - mondott. HALOTTI. PRÉDIKÁTZIOKNAK. Világ’ eleiben lett ki-botsátratáfok által meg-bizte; nyirani kivánta MÉLT. GRÓF MALOMVIZI. KENDEs s I RÁKHEL UR-ASZSZONY ö NAGYSÁGA. Kolo’sv- Nyomt. a’ Reform. Kollégium Betűivel 178^.Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(2) iTim. I. 1 9 . Tartsd-meg a' Hitet, és a' Jó Lelki-Efméretet. Je l. XIV. 13 .. Boldogok, a' kik az URban halnak-meg-~-mert Wieg-nyugofi* nak az ö fáradságoktól.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely. i J.

(3) ISTEN BEN SRIZO , és ISTENNEL , M IN T MAGA IS TENE VEL D IT S E K E DÖ LÉLEKN EK. BOLDOGSÁGA. Mellyr'ól-is, midón NÉHAI MÉLTOSÁGOS S Z Ü L E T E T T GRÓF B E T H L E N I. BETHLEN UR Ö. GERGELY. n a g ysá g á n a k. ,. Életében a* Ditsöfségefen Uralkodó A PO STO LI, TSÁS Z Á R I , és KIRÁ LYI FELSÉG ’ Hadi F ö -T ifctje’ VITZÉ-GOLÓNELLUSSÁnak, Hazánk’ és az IST EN Háza’ egyik Ékefségének, utolsó Ti&tefsége meg-adattatnék : N. Szebenben, Hazánk* Mélt. To Rendéinek Gyiiléfek előtt, Halotti Tanitáíl tett; és mint Néh. el-felejthetetlen emlékezetű Nagy Patronufsának, e’ Földről lett el-költözésér, feívefen kefergette. V E R E S T O I. GYÖRGY,. A ’ Kolo’svári R ef. Ekkléíiának egyik Lelki Tanítója. 178 ydik Efct. Decembernek \%-dik Napján.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(4) *Sólt. CXIX. 94.. Tiéd vagyok én , tarts-meg engemet. Auguflin.. Ouid mihi prodtft DEUS , nifi MEUS? az az : Mit hafnál nékem at ISTEN , hanemha az ÉN ISTENEM léfen ?. Imprimatur, Die 10. Januarii 1786. C. Efterházi.. in.. />.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(5) M A G Y A R Á Z A T R A. SZENT. F E L - V E T T. LETZKE,. ’Sólt. XXXI. iy, 17.. Én pedig URam Te benned bíztam : el hittem, hogy IS TEN eni vagy Te. Világofitsad- meg a’ Te ortzádat a’ 7> jiolghdon , tarts - meg engemet a' 7> jóvá ltodból! *. *. *. *. *. *. *. Zok között a’ Taráts-adáfok között Szerel meiül)! a’ mellyeket Hethjabé Királyné adott vala a’ maga fiának, a’ Salamonnak, e’ va. la egyik nevezetes tanáts-adáfa a’ Véld. XXXI. rétben,. Adj réJZegitö italt az el-vefendönek, és kort d* keferedett A 3 fiívii Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(6) fe'tv'ú embereknek, ígyék hogy felejtkezzék-el az ö legénysé géről, és az ö uyaval/yájáról ne emlékézzék-meg többé. .A ’ inelly nevezetes befcédeket betű fierént való értelem ben vévén, szokták közönségefen a’ Sz. Iráít magyarázó Tudófuk itten , a’ bornak nevezetét arra a’ meg-egyelitett borra magyarázni, mellyet a’ régiek fioktanak vala a’ ha lálra fententziáztatott embereknek adni, hogy az által azoknak érzékenységeiket előre m integy meg-bolonditsák, és annyival inkább oiztán Őket a’ kínoknak el-benvedéfekre alkalmatofokká tegyék: De ha már ezeknek a’ befiédeknek valami kevés lelki értelmet lehet adni, minthogy nem újság az a’ Szent írásban, hogy a’ bornak nevezete, öröm nek és ’vigasságnak, vigafetaláfnak tekintetében vétettessék , mint erre való nézve mondja vala a’ ’Sóltárt iró Proféta-is a’ CIV. ’Sóltárban, hogy aé bor meg-vidámitja az embereknek felvehet: És a’ Mó’ses Törvényének Tzérémóniái között-is az ISTEN maga meg - parantsolta vala, hogy a’ hálá-adó-áldozatokat borral egyeliténék - meg, hogy kedves lenne az URnak előtte. így moft a’ Bethfabénak ezek a’ befiédi: Adj bort d* meg-keferedett fenni ember nek! azt télzik, azt jelentik: „Önts Mennyei ’s lelki „vigafctaláfokat a’ meg - feomorodott ’s meg-keferedett „fiivekben, a’ mellyel azoknak feomoraságaik e l- o szlat„taűanak , és keferüségeik meg-tsendefedjenek!,, Ollyan igen bölcs canitáfa lévén az a’ Böltsesség Könyv’ Irójának Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(7) jának a’ VII; Réfcben: Ne nevesd-meg, ugy-mond, a' niegkeferedett lelkű embert, mert vagyon a’ ki le - vét , és va gyon a' ki fel-emel-is, hanem inkább vigaftoljad a' firaT mafokat, és ftrj a' JiránkozókkaT. Mert foha nem-is le het ördögibb dolog ( holott az ördögnek tulajdonsága a z , hogy az embereknek nyomorúságaikon örvendezzen, - keferiiségekhez több-több keferüséget töltsön,) mint a* meg-keferedett felvet annál inkább keferiteni: De vak merőbb fintsen, mert az IS T E N , a’ ki azt meg-keferi. tette, ifmét fe l-v e h e ti, meg - dicsőítheti; a* tsufolókat pedig le-vetheti ’s meg-gyalázhatja: Ellenben nem le het ISTENefebb, mint a’ nyomorultat meg-feánni, a’ kefergökkel együtt keferegní, és a’ meg -feomorodtakat vigafetalni; mikor az IST E N maga - is ugyan azt feokta tselekedni, az honnan ugyan vigaftaláfohiak ISTENének-is neveztetik zKór. I. 3. vers. Már pedig» a’ mit Bethjabé, az ö Fiának Salamonnak tanátsolt vala, azt bizony a’ Salamon Királynak, ugyan Király Attya a’ Dávid maga fceméllyében bé-tellyefittetni éppen nem feemlélhette: Innen vagyon, hogy noha bánatos meg - keferedett feívii vala,még-is azt panafeollya magáról a’ XLIl. ’Sóltárban, hogy nem kiilömben volt éles fegyvernél az ö tsontatban , mikor még feomorú állapottyiban - is nem hogy feánakoztanak vólna rajta, hanem még inkább tsufolódva kérdezik v a la : Hói vagyon a? Te ISTENed? Azt. $ Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(8) a’ L X X I. 'Sóit. hogy ellenségei még inkább akkor mond ják vala nagy örömmel: Lám az ISTEN-is elhagyta Ötet, kergefiélek , fogjátok, mert H in tse n , a1 ki meg- fa hadita na ! Azt a’ kezünk alatt lévő ’Sóltárban, hogy a’ kik ollyan nyomorúságos áliapottyában ötét látták , még in kább el-futottak tölle, ollyanná lőtt előttük, mint az elrothadt edény , és fókáknak fidalmazá,foknak tárgyul tétettetett-ki Ú gy hogy a z , a* mi az ö el - keferedett fcivének fájdalmas febei közzé bort , vagy vigaftaláfl töltött, nem egyéb vala, hanem tsak az 0 Ifienében vetett bizodal ma'. Éti pedig , úgy-mond, URam, Te benned bíztam : el. hittem, hogy IS TE Nem vagy Te: V'tlágofisad - meg a' Te ortzádat a’ Te f olgádon, tarts-meg engemet a’ Te jóvol todból ! Mellyeket-is, midőn e’ réám-is nagyon ki - terjedett véletlen Uralomnak gyászos napján, feívefen kefergö, de az ISTEN’ belzédének rogyogó lámpássára izorossan figyelmezö elmélkedéfemnek tzéljává télzek; hogy amaz egész életében az ISTEN ’ Jovóltával különösön ditsekedett Úri Férjfiunak, Néhai Méltóságós Éiiletett Gróss Vice - Colonellus, Bethleni BETH LEN G E R G E L Y U r ö Nagyságának, nékem bizony el-felejthetetlen em lékezetű Patronus URamnak, sőt mit mondjak ? való ságos édes Atyám nak, utolsó tifetességéc avagy tsak v a lami réfeben meg-adhaíTaio. Oh vajha az Izraelnek ke gyelHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(9) gyelmes IST EN e, az én félelem és egy&er’smind kefe* rüség miatt bé-kotsoltatott tárnát úgy igazgatná, hogy tsepegne mint az eső az én tudományom, és folyna az én befédem mint a' harmat 5Más. XXXII ! Mellyért midőn t i-is velem együtt ízívbéli foháízkodáftokat a’ Kegyelem’ Széki eleiben fel - botsátanátok, erről való egét tanitá* fomat úgy folytatóm , hogy I -s'öben. Dávidnak kivált az ö ISTENében vetett bizodalmának fundamentomos rokát bővebben, annaku* tánna IIfór. Az ö ebből lármázott buzgó imádságát tsak rövideden magyarázom. Légyetek egy kevéssé nem tsak fcomorú, hanem egyszer’smind figyelmetes Halgatóim ! I. Nem egyéb Szerelmefim, a’ Dávidnak ez a’ ’Sóltára, hanem egy ollyan ISTEN ’ Szerelmével tellyes szívböl fcármazott hálá-adó éneke, a’ mellyben háJá-adó lélekkel magafetalja az ISTENnck azt a* vélle közlőtt különös Jóvóltát, m elly ízerint ötét, mint az ö éle tének vefeedelmére törekedő ellenségeitől mindenfelől környül vétettetett, el-nyomattatott, és igen kétséges feorongattatáfok közzé rekeütetett, de m ég-is az ö IS TENében vetett bizodalmáról le-nem mondott; sőt az IS TENnek Szabaditását buzgó köoyörgéfekkel óhajtó alázasos Izólgáját, kegyelmefen meg-halgatta, és mindenek nek reménységek felett nagy ditsösségnek és bóldog* B. Ságnak. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(10) Ságnak állapotában hellyheztette: Arra tzélozván ebben az egéfc ’ Sóltárban, hogy az ö példájával annyival in kább a’ Hívek az ISTENben való bizodalumra annál állhatatofabban fel-inditrattnának» és leg-terhefebb kisérteteik, nyomorúságaik között-is Hitekben,’s Reménységekben fo h a e l- n e fogyatkoznának: Az honnan minekutánna mindjárt ennek a’ ’ Sóltárnak kezdetében, a’ maga 1STENében vetett bizodalmának hathatófabb ki-fejezéfe’ végett, az ISTEN t házának, eröjségének, köfálának, és az ö Menedék-hellyé egyetlen-egy köfik Iájának nevezte vólna, a1 kinél leg-veszedelmefebb háborúságai között-is tsendességét ’s meg-maradását találhatná: A ' Letzkét mind járt meg-előzött ver/ekben pedig, kefervefen panafcolca vólna , miképpen az ö ellenségei ollyan nyomorúságos állapottyában-is, a* magok mérges lelket háborító tsu. fondáros befcédjeikkel minden uton-modon tsak arra igyekeztenek, hogy az ö Reménységét el-fogyafe: hatnák, és ötét az ISTENnek Szabaditáfa felöl egéfefcen kétségben ejthetnék. Mármoft a’ Letzkében arról télzen vala maga felöl egyefen valláft, hogy ö akkor-is ugyan tsak az ISTENben bízott vólna, avagy az eredeti Nyelvben lévő fcónak hathatófabb ereje ízerint, akkor-is mintegy az ISTEN ’ Gondvífeléiének ölében le-fekiivén egéfc bátorságos lélekkel lett vólna: Még pedig, hogy ennek az ö bizodalmas bátorságának fundamentumát-is világofon ki - fejezné, az ISTEN t különösön, ha az ere deti Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(11) deci Nyelvben bé-tekintünk , JEHOVÁnak nevezte; az az, oljyan iST EN nek, a’ ki valamint hogy ISTEN i Tér. méfcetében, úgy az övéihez egyÉer tett kegyelmes fgéreteiben-is változhacatlan Felség volna: T u dn i-illik a’ Hit Szerelmefim ! a’ Reménység , és a’ Bizodalom, fokszor ugyan a’ Szent írásban tsak egy ugyan azont jelen tő dol»géri: vétettetnek ; annyiban rnindazáítal ugyan csak kulömböznek egymáftól, a’ mennyiben a’ Hit nézi tulajdonképpen tolván tsak az ISTEN nek Ígéretek, ú g y , mint ígéreteket: A ’ Reménységnek tzélja tulajdon" k-éppen azok a* meg-igértetett dolgok, á* mellyeknek meg-adattatáfokat minden ízempiilantásban ízíve fcerént-is várja : De már a’ Bizodalom nézi tulajdonképpen azokat az ISTENi Erőket, azokat az IST EN i Tökélletességek e t, a’ mellyektöl függ egyenefen ezeknek a2 ígéretek nek véghen-vitelek és bé-tellyefittetéfek. A* mellyek no ha lehetnek ugyan, mind az ISTENnek Mindenható Halak ma, mert ha é’ Világnak roppant alkotvánnyát a’ fém mi ből elő-állíthatta, hogy ne vólna még m a-is Hatalma arra, hogy a* fetétségböl-is világossá g o t, a’ Gyalázatbólis Ditsösséget, és a’ Halálból - is életet hozna - ki a* mi Éámunkra ? mind az ISTENnek B'dltsessége , mert kitsoda hozhatná annak Böltsességét kétségben, a’ ki a’ térméternek minden munkáit tabados Bóltsességével igaz gatja, is mint a' vizeknek Jollyáfit oda hajtja , a' hová B 2. akar-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(12) akarja. Péld. X X IV ? mind az ISTENnek Mindentudóság a , a* mellyel még jó eleve el - is látja azokat , a’ mellyek minékünk vagy hafenofok ’s idvességefek, vagy pedig vefeedelmefek léfinek : mind az ISTENnek Ir galmassága , a’ mellyel mikor egyper a’ maga Fiát érettünk ingyen kegyelemből adta, mimódon nem adna oftán ugyan ö véle együtt mindeneket minékünk Rom. V ili.? De a’ melly ISTENben való Bizodalomnak már mórt: funda. mentomos okát Dávid , hogy az ö kezünk alá ki - szakafetott havainak tzéljábói ki ne lépjünk, az ISTENnek JÉH O VAl Nevében, az az, abban az Ö változhatatlan Hűségében hellyheztette, melly fcerint, hogy Idvezitönkel fcoljak , könnyebb af Menynek és jd Fj >Ekükkel- múlni% hogy Jem az ö befédében V Ígéretében egy pontyánakis hí jában efni. Luk: XVI. Már pedig avagy vágynak-é az IST EN c szeretö Lelkeknek ollyan kisérteteik , hogy azok iránt az ISTENnek ígéreteire ne találhatnának ? Ha betegségben fnl'ódnek ! Imhól az ISTENi kegyelmes ígé ret: Meg - gyógyítom minden te betegségeidet ’Sólr. Cili, Ha erötelenek! Imhól az Illeni kegyelmes Ígéret: Erőt ad az ISTEN az ö Népének ’Sólr. XXIX. Ha igye-fogyott legénységgel ktiszködnek 1 Imhól az ISTEN i kegyelmes ígéret: Nem engedem én , hogy az igaznak kenyér kereső magva el-ves s en ’Sólt. XXXVII. Ha méltatlanul hábor gattalak ’ í kesergettéinek! ImhoJ az IS T E N i kegyelmes. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(13) ígéret: néktek: jen Ján. hói az. Békességet adok néktek, az én békességemet adom Ne háborodjék-meg hát a' ti f ívetek, és ne fé l. XIV. Ha ügyek ártadanul el-nyomattatik ! lmIS T E N i kegyelmes ígéret: Hadjad az Urra d* Te utadat, és bízzál ö benne, mert ki - hozza még a' te igazságodat mint a? világo/ságot, és a’ te ítéletedet mikép. pen a’ délt 'Sóit. XXXVII. 5. és 6. Annyival inkábh bizakodik vala pedig már moft ez az IST EN ’ embere ebben az ö ígéreteiben változhatat» lan Mennyei Felségben, mivelhogy ez 0 néki különö sön IS TENe vólna: Én pedig, úgymond, TE HOVA Te. benned bíztam, mert el-hittem hogy ISTENem vagy T e! Bizony lelket élefctö drága beszédek Édes Szerelmefim! a’ melly lélek egyfcer bizváft azt mondhatja az ISTEN nek a* Dáviddal : EThittem URam, hogy JSTENem vagy Te. Mert ( 1 ) a’ kinek az ISTEN ISTENe > annak az iST E N n el egy minden értelmet felül múló, a’ mint Szent Pál nevezi vala Fii. IV. 1 7 , békességben, ’s következés képpen egy feoross el-válhatatlan barátságban vagyon fiünteleniil az ö lelke! Már pedig valamint egy ollyan S z ív , a’ mellyben az ISTEN nek Békessége nem uralkodik , mi egyéb? hanem egy külömbb-külömbféle nyughatatlanságoknak tsudálatos zűrzavarja; egy ollyan nyugha tatlan Tenger, a* mellynek alig vagyon egy kevés ide*». '. '. B 3. ig. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely. *.

(14) íg tartó tsendessége , és azonnal habjai ujjabb *s megujjabb nyughatatlanságokban léfenek: Vagy éppen ama* Poétáknál el-hirefedett Titzius Élvéhez hafonlónak gon dolhatván a z t , a’ mellyet a’ Lelki-Efméret, mint egy tel hetetlen Saskeselyii éjjel nappal feüntelen rág, és még-is foha meg-nem eméfethet: Úgy mi egyéb egy ollyan Szív, a* mellyben az ISTENnek Békessége lakozik?hanem a’ Prófétá tól vett hafonbtosság feerinr.egy ollyan meg-nedvefittetett kert, a*meíly már feüntelen az IST EN i Kegyelemnek hathatós esőjével öntöztetik: Egy ollyan drága Paraditsom, a' mellynek kjfrepette vagyon az az igaz kittnek Fája , a’ mellynek gyümóltse egésséges az ö l e l k é n e k É s ollyan , mint a* Békességnek győzedelmes Fejedelme, hafonlitja vala amaz ö Titkos Szerelmessének az Anya-feent E gy-H áz nak emlőit a' Tornyokhoz, (? meliyek alatt békesség mula tozik: Ollyan Békesség , a* melly nem függ femmibenis-az embereknek capriciáj októl, nem vettetett e’ világi eröfeakoskodáfoknak alájok.és femmi tsalfa praktikák ál tal meg-nem változtathatik , ’s meg-nem romolhat: Ol lyan Békesség , a’ m elly nem hogy meg-tsalhatuá a’ mi reménységünket, sőt ollyan drága jókat fcerez mi ben nünk , a* meliyek feljül-haladják mind a z t , valamit a’ mi feíveink kívánhatnának, és elméink meg-gondolhacnának: Ollyan Békesség , a’ melly valaminthogy egefc életünkHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(15) I. életünkben el-nem hagy minket, úgy halálunkban-is hívséges Úti Tárfunk léfeen , és az örök Ditsösségben bé-kisér bennünket: Ollyan Békesség » a’ m ellyel, ha az emberekkel femmi békességünk nem léfeen-is, ha a* Világon mindeneket el-vefetünk-is» ha mindenek meg esküdt Ellenségeink léfenek-is, még-is nem feüniink-meg boldogokká lenni, és abban a* drága örökségben réfeeltetni, a’ melly foha el-nem vétetik mi tőlünk. ( i Pét. 1. 4): Ez ama’ Békesség' Fejedelmének Lé anya, a' kinek fépek lábai a' Sarukban (Ének. V II, 1 ) : M elly édefek és hatható fok az ö feeretetének kötelei, a’ mellyekkel magához von minket! Melly minden fin -m ézn él édefebb és drágább nedvesség tsepeg-le az ö ajokairól! M elly tellyefek és bövségefek az ö emlői a’ vigafetaláfok' tejével! Ez a’ Békesség a z , a* melly ama’ Királlyok’ Királlyá* , Gyermekeinek forfal jutott örökségek, az ISTEN ’ Szeretete' belső titkos Agyas Házának Királyi ékessége {Ének. III. 9. io), amaz el-rejtetett manna, meg-betsülhetetlen árrúfejér követske, és azon irattaton új név, mellyet fenki nem tud, hanem tsak a' ki azt elvé f i {fel. III. 17): Ez a’ Békesség a z , a’ melly a’ Szenteknek gyönyörűségek, a’ léleknek Paraditsoma, ama» boldog aratáfnak első ’ sengéje, a'Bárány Menyegzőjének [fel. XIX. 7.) előre lett meg - izelitéfe, az ISTEN' és a’ Bá rány' féke alól ki-folyó örök élet’ vizének forráfa {fe l. X X I I .i.) Téjjel és Mézzel folyó Mennyei Kanaán , D*tsösség* koronájának virágja, és felvet gyógyító Gittád*. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(16) béli Balfámotiy. (Jé r . V III.22): Ez a’ Békesség a z , a’ mclly az Izraelnek örizöje, az Élő ISTENnek Fortalítiuma Erössége , Dávidnak Paifla,azURnakésGedéonnak fegyvere, {Bírák. VII. 2o),a’melly őriz boldog állapotunkban,hogy fel-ne fuvalkodjunk, oltalmaz háborúságunkban, hogy hitünkben el-n e fogyatkozzunk, édességet Éerez a’ kefcríiségben, erőt ád az erötelenségben, gyözedelmet az ütközetben, ditsösséget a’ gyalázatban, világosságot a’ fetétségben, re ménységet a’ kétségeskedésben, és életet az halálban. Innen ( 2 ) a' kinek az ISTEN ISTENe , nyomban követi mindjárt ennek a’ Léleknek az ö ISTENnel való Békes ségét » a* maga tulajdon Lelki-efmé rétével való Békessége : Sőt amaz, mint első rendbéli Békesség, ennek, mint másod rendbéli Békességnek eredet feerént való k ú t-fe je : Az Első fel-m égyen egyenefen az iSTENhez, hogy annak Haragját engeÉtelje ; de már a’ Máfodik le-száll a1 mi Élvünkben, hogy annak hánykodáfic tsendefitse: Az Első a’ K R IS T U S Vérével irattatott vala-meg a’ KereÉtfá n ; de már a’ Májodik a’ mi Szíveinknek tábláira mecfcettetett-fel az ISTENnek hatalmas Ujjai által: Az El ső a’ Világon mindenekre elégséges lett volna; de már a’ Máfodiknak hathatósságát érzik fegyedül tsak az IS TENnek VálaÉtotti: Az Első akkor adattatott minékünk, mikor még az ISTENnek ellenségei vóltunk; de már a’. MáHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(17) Máfodik azután közölcetett mi velünk, minekutánna az ISTEN nel meg-békellettünk: Az Első minket az ISTEN nek Fiaivá, Barátivá téfeen-, de már a’ Máfodik azt mu. ta tty a , minémü ditsösséges méltósága légyen ennek a’ mi Fiúvá való fogadtatáfunknak, mert azért vettük a’ Fiúságnak Lelkét, hogy már akármikor bátorsággal kiálthat' nők: Abba! az az Mennyei Szerelmes Atya! Róm. V III. Az Első Békesség aT földet mint e g y , az az a’ szegény bünöft, a’ ki nem egyéb magában gondoltatván, ha nem tsak por hamú és fé re g , fel-em eli a’ Mennyei Ditsösségben; de már a’ Májodik az Eget izállittya-le a’ földre, az az, az ISTENnek Szerelmét ónti-ki az ISTEN c szeretö Léleknek ízívében, hogy bírja azt mind addig, jmigosztán a’ maga tellyes tökélletességében - is bírni fogja! Ez az, a* mellynek gyönyörűséges le - rajzolását találjuk íMós. VIII. mert valaminthogy az ottan le - irattatott Öz'ón-viz jelenti vala világofon az ISTENnek ítéleteit és Bofcízú-álló Igazságát: a* Bárka példáját vifeli vala az IS T E N Anya - éent - egy Házának, a* mellyben az IST E N i Irgalmasság meg - tart minket: az Olaj-fa % a* mellyröl a* Galamb egy ágot le - feakafctott vala, példá ját amaz igaz O laj-fának, az U R JÉ ’SUS K R 1ST U Snak* a’ Kiben a* Sz. Pál fcavai szerént bérügyünk Hit ’ által ál tattatva : a* Galamb, példáját a’ Sz. Lélek IS T E N n ek , a* Ki vigaftal minket, és d* mi örökségünknek záloga ( Éfés.. C. 1. 14-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(18) »4): Ú gy már az a’ z'öldellü O laj-ág, a’ metlyét ez. a’ Galamb fiájában vifien vala, példáját vifelheci igen feépen annak a’ nagy .Lelki Örömnek és Lelki -Efm éret’ Béke]bégének , a’ mellyeket Sz. Pál Gál. V. a* Lélek'' gyiimöltsernek nevezett: Úgy hogy, ha Jákob az ötöllelát tatott Lajtorjának, vagy ha egy Ánglus Theplogussal akar juk inkább tartani,gráditsos Templom'formájú Palotának , ( a' mellyen az ISTENnek Angyali fel-s-alá járnak vala) Lábainál olly’félelmes állapotjábarv-is tsendefen alufiik vala: Bizony az ISTENnel békességben élő Lélek-i$, ennek az ISTEN i Ke gyelemnek Oltalma alatt mindenkor tsendes Lelki Efméret' tel nyugofiik: ís h a ollykor meg-háborittatik-is, fel-tekint mindjárt Hitének fiemeivel az ö IST EN ére, ’s magát azzal bátorittya a’ Dáviddal: Az UR az én világossá« gom és fabaditóm '$ kitől féljek ? Az UR az én életemvek erössége ’s kitől rettegjek} ’Solt. X X V II» i. A.z honnan > . ' . . ( 3 ) a’ kinek az ISTEN ISTENé , hogy lehetne hogy annak a* Léleknek mindenkor örömmel és vigassággal tellyes ne volna az ö fcíve .<? Úgy vagyon ugyan, hogy fokfior az ISTENnek Fiai és Leányi bánattal keferiiséggel töltik napjokat! De vallyon azt gondoljuké , hogy azok az ISTENnek hozzájok való Szeretetével ellenkeznének ? Azt tartyuk-é, hogy azzal valami ide gen dplog efnék ö rajtok ? Sőt azonkívül, hogy mivel.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(19) a* Sz. Pál tankáfa feerént 2. Levele Kór. V. Míg itt a* fejtben mulatozunk távol vagyunk az URtól, ’s következés képpen mefefce ekünk az Egektől, valóságos örökö9 Ha zánktól : Hát mitsoda rendkivül’való képtelenséget tar tunk abban, ha már illy* nagy, illy’ hofckas utazáfok* ban az ISTENnek Fiai és Leányi ottan-ottan nyughatatlanságokat ’s alkalmatlanságokat szenVednek?Hát ugyan kivánharjuk-é hogy a’ Méfek és a* Kédár Sátoraiban (’ Sólt. CXX. ) Jeruzsálem* békej'ségét fel-találjuk ? Hát igérhetjük-éazt magunknak, hogy még ezen a’ firalmas nyomorult pusztán,ama’ bóldog Kánaánnak cellyes és'ki-beftéHhetetlen gyönyörűségeivel éljünk? Ezenkívül, mondom, ha a’ feegény Izrael’ Fiai az Arábiát Pucában való nyomorúságos bújdosáfokat könnyen felejtették,tsak az ISTENnekOrtzájajárt lé gyen elüttök 2MÓS. X X X III. 15. Nékünk is e* Világi bújdosáfunknak keferüségét nem meg-enyhitheti-é , tsak az ISTEN nek Kegyelme járjon mindenkor előttünk,az azjtsak az ISTEN légyen a' mi ISTENiink ? Hifeem, a' kinek az IS TEN ISTENe♦ fiabad annak a* Léleknek ennek az ö Mennyei Attyának Királyi Udvarában, nem ú g y , mint a’ szegény Abjolonnak, Dávidnak az ö Attya' ortzájának femlélésére ( aSám. X IV .) éjjel és nappal fcabadofon bémenni: A ’ kinek az ISTEN ISTENe, kábád annak a* Léleknek minden keferves panakszait az ö Mennyei A t tyának kebelében ki-önteni: Már pedig, ha az ember. C 2. fokkor. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(20) TokSor tsak abban-is különös vigaStalását találja , ha bánátit az ö meg-hitt titkos baráttya előtt fel-fedezheti, noha az azonban femmi valóságos bánat ellen való orvósságot ne nyujthaífon-isö néki: Hát az IST E N t Seretö Lélek,hogy ne találhatná abban egéfc egyetlen-egy vigaStalását, ha panaSSait és keferves Siralmait az előtt az Ö Kegyel mes iSTENe előtt ki-Öntheti, a’ kinek keze között va gyon minden gonoSSainknak orvósláfok, a* ki megígér te hogy Joha ei-nem hagy minket Síd. X III. és azoknak» ö’ kik Ötét JZeretik, mindeneket javokra folgáltat Róm. V ili? mint példák ide az IST EN ’ Emberének fok ’Sóltá rai , a’ mellyek , látjuk, hogy keferves panaSolkodáfokon kezdődnek t de örömnek és bizodalomnak Savaival végezödnek: A ’ kinek az ISTEN ISTENe, Sábád annak a’ Léleknek ottan-ottan az ö Mennyei Attyának na. gyobb és bővebb Szeretetiért inílálni: A1 kinek az /S1TEN ISTENe , Sábád annak a’ Léleknek a* maga Inftántziáit ennél az ö Mennyei Attyánál ottan-ottan bizváft sürgetni ’s Sorgalmaztatni: Sőt a’ kinek az ISTEN ISTENe, Sábád annak a’ Léleknek fezzel az ö Mennyei Attyával, mihelyt valami veSedelemtöl fél* ugyan öl ben e fn i, és ö vélle mind addig tufakodni, mig az ö Sívé kívánta jókat ennek Atyai kezéből magának ki-nem nyerheti: A’ midőn maga-is oStán azonban le-Sáll ez a’ Mennyei Atya az ö Ditsösségének Királyi Palotájából ehez Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(21) ehez az ötét fieretö Lélekhez; vigafitalja ötét, mint kedves Fiát ’s Leányát: Fel-ékeftiőtet a'kamu heIlyében, örömnek kenetét ád ö néki a* bánat heIlyében» és ditsérét nek Paláflyát a' keferves Lélek bellyében É’sa. L X I. 3. De m it-is nem adna? mikor magát ígéri PaCsül, és felette igen bövséges jutalomul ö néki* mint hajdan Áb* rahámnak iMós. XV. 1. Ezért ( 4 ) A' kinek az ISTEN IS TEN e , nem fél az még a’ leg-terhefebb kisértetek között-is , mert a’ Dáviddal együtt tsak JSTENben bízik: Szüntelen az URra néz * mert tudja, hont jobb keze felöl vagyon, azért foba még ném mrzdittatik, mint ugyan Dávid mondja vala ma gáról a’ XVI. 'Sóltárban. Hafonlö hát azokhoz, a* kik valamelly ifeonyú nagy magas Havafoknak tetejükre fe t hágván, láttyák ugyan alattok öszve - gyűlni a* fellegegeket, haílyák lábaik alatt zúgni a’ mennydörgéfeket, és feemlélik alattok a’ fok villámáfokat és febes esözéfeket: De azonban még-is ott azon a* h ellyen , annak a’ nagy magas hegynek tetején, a’ hói ök vágynak, világosságés tsendesség vagyon: Bizony az a’ Lélek-is, a* ki vóltaképen fel-emeli hiténekfiemeite’ Világi életnek fetétes fellegei közzül a’ Mennyeiekre, Szívét mindenkor egéfc tsendességben és vigafctalásban találja: Vagy pedig tud juk azt, hogy vágynak a’ nagy Tengernek közepében ollyan bizonyos Szigetetskék, a* mellyek Éüntelen a* C 3. Ten-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(22) (. Tengernek ugyan habjaitól tsapdoftatnak, de azért még is azoknak Lakóssaik azomban még a* Tengernek hánykodó habjai között-is tsendességben nyugosznak : Illyen az igazán ISTENben bizakodó embernek állapottya > mert e* Világnak akármelly fcélvefees háborúi ’s nyughatatlanságai között-is tsak ISTENben bízik, és egéfc Lelke tsendességével-is nyugofeik az ISTEN Kegyelmes Gondvifelésének ölében: T u d ja, hogy az az IS T E N , a’ ki amaz ö rettenetes nagy teremtett Állattyának, a’ T en gernek határt vetett ’s azt mondotta; Tsak eddig jöjj-kit és tovább ne menj, mert itt, az. én hatalmasságomnak partya , ellent álla' tefelháborodott habjaidnak Jób XXXVIII. i í.U g y még m a - is e ’ Világi Népeknek akárníelly dühösködö nyughatatlanságokat-is le-tsend elit h eti, a’ mellyek külömben-is a’ fok vizeknek zúgásokhoz, hafonlittatnak a’ Titkos Könyvnek XVII: Réfcében, a’ feerént a’ mint Dávid mondja vala a’ LXV. ’ Sólr. hogy meg-enyhíti a' Tenge reknek zugáfokat és a* népeknek háborodáfokat. Oh Lélek nek foha még az Angyali ékefen szólló nyelvtől-is elég gé ki-nem befcéllhetö drága bóldogsága: A* kinek az. ISTEN IS TENe ! De bizony Édes Szerelmefim! akinek az. ISTEN ISTENé, fiükség hogy az is ofctán tsak az ISTENé légyen ! A ' ki pedig igazán az ISTENé , az. \fé r.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely. I.

(23) infiör. nem valami puízca és tsak a’ dolognak külső héjazattyán rágódó , han,em egéfcfeen a* fcívben bé - ható efmérettel efméri az lS T E N t : Úgy elm éri, mint a* ki az Ö Tsudálkozásának tzélja a’ maga Tökélletességei ál t a l, az ö Tifiteletének tzélja a’ maga Illeni Véghetetlen Méltósága á lta l» az ö Engedelmefaégének tzélja a* maga Törvényei által, az ö Háládatofaágának tzélja a’ maga Jótéteményei által, az ö Imádságának tzélja a’ maga Ha talma ssága által, az ö Reménységének tzélja a’ maga ígé retei által, az ö Hitének tzélja a’ maga Belzéde által, és az ö Szeretetének tzélja a' maga Jósága általi Ha úgy efméri az lS T E N t , mint véghetetlen Méltóságot, azért efméri, hogy magát telteitől léikéitől tsak-is ennek az ö ISTENének fiolgálattyára feentellye: Ha úgy efméri az lS T E N t, mint Teremtöjét , azért efm éri, hogy fügjöp hát mindenekben tsak-is egyedül Ö tölle: Ha úgy efmé ri az lS T E N t, mint Mindeneknek Fö Igazgatóját ■, azért efméri, hogy botsába hát magát mindenekben ennek Gondvifeléfe alá, és hordozza békességes tűrő Lélekkel mind a z t, valamit ebben az életben botsát ö reája: Ha úgy efméri az lS T E N t, mint Tökélletes Igazságot, azért efméri, hogy nyugodjék-meg hát tökélletes alázatossággal mind azokban, valamellyeket mond ’s tanit a’ maga Befeédében ö néki: Ha úgy efméri az lST E N t, mint Fö Törvény Adót, azért efm éri, hogy alázatos .engedelemmel hát s. botsás-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(24) botsaiTa magát mindenekben ennek Törvénye alá, a’ mellyel ofetán valóságos boldogságát fel'is találja: Ha úgy efméri az IST E N t, mint Lég -Főbb ítélő Bírót, azért esméri, hogy mentöl ártatlanabb Lelki-efméretcel igyekezzék hát annál inkább ennek az ISTENnek Ítélő Széke előtt an nak idejében meg-állani: Ha úgy efméri az ISTEN t, mint Lég-főbb J ó t , azért efméri, hogy hívja hát minden Jíiikségeiben Jegitségül tsak egyedül ötét, veífe Ö benne állhatatofon minden bizodalmát, fcerefle és kereire egéfe bűz* gósággal Ötét, és tellyes fcível ’s lélekkel óhajtsa ennek az Ö lSTENének Örökség fcerént való bírását: Ha úgy efméri az IS T E N t, mint Mindeneknek Fő Végét, azért efm éri, hogy minden dolgainak hát’s egéfc életének Fö vége és fö tzélja tsák-is ennek az ö lSTENének tiíztelete ’ s ditsössége légyen: Mert 2-fior,a' ki ugyan igazán azISTENéja. ugyanel-mulhatatlanúl feorgalmatos az ö lSTENének mindenkori ditsöitésében *s ti (keletében : Miért-is adott volna a’ Teremtőennek az ö Teremtésének két látó Szemeket, hanem hogy azokkal a z ö Tere intőjének e* Világnak alkotásából ki - tettzö Ha talmit-, Böltsességét, Igazságát, Jóságát, femlélheJJ'e Róm. 1? R é ík Miért ruházta vólna-fel Értelemmel, hanem hogy az által az ö ditsösséges munkáit meg - érthefle ’s megfoghafla? Miért adott volna Nyelvet ö n ék i, hanem hogy azzal az ö Teremtöjének Dicsösségét hirdelTe 's maHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(25) magasztalja? Ollyan lévén a’ Nyelv az Ember’ Tettének alkotványában, éppen mint valának a’ Salamon Tem plo mának épületében a’ fcent Tzitherák és hangitsáló mufikák az Izrael’ ISTENének Tifcteletének zengedezésére' rendeltettek. Az honnan 3 - fior. a’ ki ugyan igizán az ISTENe , az egészÉen más femekkel nézi e’ Világi teremtett dólgokat, mint e’ Világnak Em berei: Nem lát, nem hall femmic a’ Világon ollyat, a’ melly ötét az ISTEN nek Szeretetére, Tifcteletére, Hálá-adására ne indítaná: Ha az Eget n ézi, úgy gondolkodik magában : „A z az én Mennyei „Atyámnak Udvara, (? mellyben Jók hajlékok vágynak» „é s az hová az én Elöl.járóm - is már bé - ment, hogy „érméként bellyet kéfiitene fán . XIV. 2„ Ha nézi a* Földet, a* mellyen jár, úgy gondolkodik magában: „E zt „az ISTEN ideig adta énnékem , de azért hogy járjak tfiiintelen az ö femet előtt az élőknek földekben ’Sólt. „CX VI. 9,, Ha az Égnek ssatfogó Mennydörgéfeit halja, úgy gondolkodik magában; „V ajha az én ISTENem. „nek Béfcéde így menydörögne szüntelen az én Füleimben! „ í g y tudom, hogy ázó Szava nem lenne ollyan én hoz,»zám , mint a’ mellyel meg - refiket tett a' pufitákat, meg„borjúfitatya a'nyöfény Szarvafokát olt. X XIX . 8, 9.Hanem „ békességet fióllana énnékem, tzegény Szolgájának, Szolgá j á n a k ’Sólt LXXXV. 9,, Ha nézi az égen sátorozó fényes D. Isapót,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(26) Napot» ekében jut , az az Igasság' fényes Napja, a' ki nek fú r nyal alatt gyógyulás vagyon Maiak. IV . 2. Ha Jártában egy élö-viznek Forrására talál, ekében jut az, a* kinél vagyon Életnek Kút -feje , és a’ kinél örök Életnek tsergedezö vizei találtatnak 'Sóit. XXXVI. 10. Ha kém iái jártában egy Juhoknak Nyáját, ekében jut ama' Ju hoknak nagy Páftora ’Sid. XIII. .20. ’s azt mondja magá ban mind annyikor a’ Dáviddal: Az UR az én P á f to rom, azért femmihen meg-nem fogyatkozom. ’Sólt. XXIH. 1. Ha egy képen el-kékült Erdőn vagy Mezőn kerektülmégyen , úgy gondolkodik magában : „Oh melly gyö„nyörüségefek az ISTEN nek teremtéfei 1 Így mégyek „én még valaha erről az Élet’ mezejéről az én Mennyei „Atyámnak Paraditsomi Kertében, ahoz az Élet' Fájáuboz, ai* mellynek még a* levelei - is mind egésségefek Jel. „X X II. 2,, Ha fel-virrad a* napnak Reggeli idejére, úgy gondolkodik magában: „A z .éjtzaka látom el- múlt, d'. „nap el - közeIgetett, de azért, hogy vetkezzem-le hát a' fe rdétségnek tsekkedetét , és öltözzem-fel világosságboz illendő „öltözetben Rom. XIII. 12.,, Ha pedig Eftvére ju t , úgy gondolkodik magában: „A z éjtzaka ugyan látom feté„tséggel boritja-bé a’ földnek kín ét: De jól vagyon, „hogy az az én Napom , a’ kinél a* vdltozáfoknak még „ ssak árnyéka fintsen Jakab Apoílol I. 17. ugyan tsak „nem enyékik*el az én fejem felöl: És hálá legyen an yunak Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(27) ,,nak a* J É ’SU Snak, a’ ki a* Világnak VHágossága Ján. 1. „4 . hogy amaz örökké való fetétségtöl meg -ízabaditotc ,,engemet„ Hgy t ó v a l, 4 -JZer%a’ ki igazán az ISTÉNé, az egyedül tsak az ISTENnek Szeretetében és Titteletében találja a’ ma ga Lelki - Efmérecének békesség ét; és ehezképeft a z t, a’ miben e’ Világnak Emberei boldogságokat tartyák , akár az. Elmének, akár a’ Tettnek, akár a’ Szerentsének Javai légyenek, azokat tsak mint egy hitván pozdorját úgy gondolja: Mert m it-is hatnál valakinek böltsnek lenni e’ Világi dolgokban, a’ Mennyortágnak dolgaiban pedig tudatlanul maradni ? Vallyon az illyenek nem az éjjeli Bagjokhoz hafonlók-é, a’ kik éjtzakának idején tittá n , világofon látnak , a’ napnak világosságánál pedig vakoskodnak? Mit hatnál böltsen betélleni a’ Menyortágra vezető Útról , azonban pedig m ég-is a’ vetedelemre vezető utón járni? Mit hatnál Embernek, a’ maga Tettének nyavallyáját orvofolni, azonban pedig Lel kének nyavallyájáról femmit fém gondolni ? Mit hatnál kintsekkel, gazdagságokkal bövölködni, azonban pedig azt, a’ melly kívánatojabb a* tifita finum aranynál ’Sólt. XIX. el-veÉteni? Mit baknál erővel, Népséggel birni, azonban pedig a’ bűnöknek undok fékéijével tététől fogva talpig (É ’ sa. I .) meg-verettetve lenni? Mit hatnál Em bernek a’ maga külömbb-külömbb Törvényes procejjussait D 2 e* ViHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(28) e’ Világi Törvény-tévö Székeken fcerentséfen folytatni, azon ban pedig Hallhatatlan Lelkének caufaját az ISTEN ’ Itélö-Széke előtt el-veízteni? A* mellyben m int-hogy Dávid annyira bizakodik vala» azért tselekedte, hogy ártatlan életének cansáját Ellenségeinek Itélö-Székekröl egyenefen az ISTENnek Ítélő-Székire apellálta-, a’ meilyböl Éármazott ofctán az az ö lSTEN éhez tellyes hizodalommal nyújtott buzgó Imádsága, mellyet II. de fokkal rövidebben világofitsunk; Világofitsd-meg hát, igy kiált-fel ez az ISTEN’* Embere, a' Te fiOlgádon a’ Te Ortzádat! Tud juk pedig már itt azt, hogy az ISTENnek valamint egyéb Emberi réfcei,tagjai nintsenekjúgy tulajdon képpen az ISTENnek Ortzája, Ábrázatja-is éppen nintsen; ha. nemtsakhafonlatosságízerént valófeólláfnak formája e z , a? mellyel fok hellyeken ugyan a’ Sz. írásban, avagy-tsak bizo nyos tekintetre nézve, az ISTENnek Haragja,Búfuláfa, mint mikor É’sa. LIV. egy kis bhsuláúban mondatik, a' maga ortzL jó t elrejteni az évéitől; de nagyobbára az ISTENnek J é kedve és Kegyelmes Szabaditája értettetik, mint a’ kezünk alá kifeakafctatott Letzkében-is. Az Égen sátorozó fényes Napról vévén ebben a’ gyönyörűséges,és éppen a' velőknek ofiláfokig áltál-háté fcóllás formájában a’ Dávid hafonlatoíságot, a’ melly valamint-hogy mikor az éjtzakának fetétségei között el - rejti a.* maga Világosságát előttünk, akkor mint egy fekete gyáfefegl vonnya-bé a’ mi Földünket \ de már mihellyen a* regHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(29) •- f a’ reggeliek idején a’ maga kellemetes fúgárait ki-tűn*dökölfeti előttünk, azonnal mint egy különös örömmel tölti-bé a’ mi Ízívünket, és Földünket-is az által fitmláto. máft gyümöltsözövé , termékennyé-is tééi: Bizony a* fcegény bánatos Lélek-is, mikor a* kísérteteknek fetétes éitzakájától borittatik-el, akkor mint egy fekete gyáé. ruhában öltöztetik Ö néki az ö fcíve: De mihellyen a» kísértetek’ abbéli éjtzakájának sűrűségei közziil ki-kezdi az IST E N ö előtte a’ maga Ortzája’ Világosságának kí vánatos fúgárait tündököltetni: Oh ott lát 06 tán az a* lé le k , 0’ ki az előtt fetétségben já r vala , világosságot ; ét ott támad annak, a’ ki az előtt a’ haláV árnyékának tartományában ül vala , világosság. É’sa. IX. 2. Meg - vidámitja pedig m áraz ISTEN az övéit ( a ) is a’ ,'maga Élet-adó Befréde , és annak mindennapi olvasá fa által, a’ melly felöl.tudhattyátok, mit mond vala ugyan Dávid a’ CXIX. ’Sóltárában: Ha a’ Te Törvényed nem lett volna minden én gyönyörűségem , eddig régen el vertem vél na az én háborúságomban; de Tiéd vagyok én , tarti meg engemet %mert én a1* Te parantsolatidról tudakozódom. Ez az az Olaj Édes Szerelmefim, a’ melly a* T i Szívetek* fájdalmas febeit fcemlátomáft meg gyógyictya! Ez az a* Zápor-Esőt a* melly a* ti keferüség miatt el-fráradott Szí veiteket a’ Vigafraláfoknak termékeny’ f-ldévé télü l E z az az áldott Lelki - T éj, a’ melly a* ti kisértetek köD 3. zötc. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(30) zött el-lankadott Leikereket szemlátomáft neveli;!- E z , a* mellyet fokkal méltábban nevezhettek, mint a’ Régiek hajdan ama’ hires Alexandriai Bibliotkecát, Medicinám Animae, Lélek’ Patikájának, úgy-mint a’ mellybén min den Lelki és Szívbéli Nyavalyáitok ellen elegedendö Orvosságot találhattok ! Talám nyögtök kefervefen bűne iteknek eleven érzéfe a la tt, és magatok vádoljátok ma gatokat , hogy a’ Világnak Szerelme olly’ hamar mind gyárt a’ ti ISTENnek tett ígéreteteket, fogadáílokat el felejteti veletek ? Hifcem kezeitek között vagyon az ISTEN nek Békédé, a’ melly m eg-tanít titeket arra* mellyek légyenek azok az ISTENnek fegyverei, a* meL lyekben fel-öltőzvén, e’ Világnak , a’ Telinek, a’ Bűnök nek minden kisérteteik* álnokságai ellen meg-álhattok Éfés. V I ! Talám vagy a’ fok Betegségek, erötelenségek, vágy a’ fok méltatlanságok, vagy más egyéb keferüségek e’ Világot igen keferüvé télzik tinéktek ? Hikem kezeitek között vagyon az ISTENnek Békédé, a’ melly xneg-tanit titeket arra, miképpen kellessék egék alázatossággal el-fogadnatok, és békességes- tűrő lélekkel el vifel netek mind azt, valamit az ISTEN ebben a’ nyo morúságos Életben botsát ti reátok, azt mondván mind annyikor a’ Dáviddal: Azért immár mo(l mit várok ?. URam minden bizodalmom Te benned vagyon: Meg-néma. fok ’s nem nyitom-meg az én fám at , mert Te tselekedted ’Sólt. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(31) 'Sóit. XXXlX. Talám Világi Vagyonnyaitoknak el-vefcéfék miatt nyughatatlankodcok, a’ mellyek ezt az Életet kedvessé és gyönyörüségessé tehették volna tinéktek ? Hifcem kezeitek között vagyon az ISTENnek Befcéde, a’ melly meg-tanit titeket arra, mi légyen a* T i valósa, gos gazdagságtok, hogy gyűjtsetek kintset magatoknak Menyorfágban , a' mellyet a' rosda is a* móly meg-nem eméfit, és a’ hói a’ Tolvajok azt ki-nem ássák fém el - nem lopják Már. V I! Talám azokat a’ ti Szerelmesseiteket firattyáto k , kiket a’ T i Lelketek nagyon feeretett, de Szemei tek elöl el-ragadtattak már tinéktek? Hifcem kezeitek kö zött vagyon az ISTENnek Befcéde, a’ melly m eg-tanit titeket arra , hogy azok sőt inkább boldogok, mert megnyugatiak már minden fáradságoktól Jel. XIV! M eg-vidámittya még az ISTEN (b) az övéit fokfcor töllünk ki-nem gondolható utak és módok által: Avagy tsak per viam compenfationist a’ mint fcoktak fcóllani; Példának okáért» ha egy dologban bánattal illeti őket, más dologban fcemlátomáfl: vigafctaláft nyújt ö nékiek: Már bóldogtalannak tartsam-é én azt, a' ki nyomorult ugyan Tettében, de azon ban Lelkére nézve a’ Kegyelemnek ajándékival ékeskedik? Bóldogtalannak tartsam-é a z t » a’ ki fcegény ugyan; de azonban jó egésséggel b ir , a’ mellyet fokfcor a’ gazdag nagy fumma pénzel-is meg-vásárolna magának ? Boldog talanHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(32) lalannak tarcsam-é a z t, a’ ki többnyire ugyan Izüntelen betegeskedik, dfr azonban Lelkére nézve egésséges? Bol dogtalannak tartsam-é a z t, a’ ki erötelen u gyan , de a zonban Jóakarói ’sBárati által a’ vefcedelemben ólcalmaz' tátik? Boldogtalannak tartsam-é azt, a’ ki együgyű, tudatlan ugyan, de azonban máfoknak tanács - adáfok által dolgaiban kerentséfen igazgattatik ? Úgy hogy mind ezeknek meg-gondóláfokra bizony itt-is fel-kiálthatunk a’ Sz. Pállal: « |3a9os ! 0 profunditas, o altitudo!. Ob ISTEN* BSltse/ségének és Tudományának mélységes gaz.' dagsága, melly igen meg-tudhatatlanok és végére méhetetle" nek az. ö Utai Rom. I X ! De ( c ) Meg - vidámittya még az IST EN az övéit» avagytsak a’ maga Lelkének belső titkos munkálkodáfa által: Mert bizony alig botsátja a’ kísérteteknek ollyan fetét éjtfeakáját reájok, hogy abban a’ maga Kegyelmé nek ha tsak valami kevés fugárait - is ne világolcatná: Sőt mit ? Ha azért, hogy a’ Nap nem tetÉik-m eg Éj félkor, nem következik, hogy femmi Nap nintsen! Valíyon azért-is h át, hogy ollykor a’ bánatnak fetétségében nem látják ú gy, a* mint kellene, az ISTEN Ortzájának Világosságáty következik - é , hogy tehát az ö Viga&caláfoknak fényes Napja fejek felett már végképen el-enyéfcett volna ? Alig itattya őket ollyan keferü itallal, hogy, mint Élifeus hajdan a- férikó ’ halálos' vizeit az. abban. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(33) abban bé vettetett sóval ( /Ü7V. II ): ü is azt a* maga Ke gyelmével meg-ihatóvá ne tenné ö nékiek: Alig febeíiti úgy meg a’ maga látogatásának éles fegyverével az ö Szívek et, hogy azonban azoknak febeikben a’ maga Vigaktalásának hami kevés olajját-is ne töltené: Úgy hogy akármi érje őket e’ Világon, ha firnak azon, ha keferegnek •» de a’ mit Elkáua mondott vala a’ maga Fe leségének az Annának, midőn azért keferegne, hogy gyermeke nem volna : Avagy mm jobb vagyok-é én tené~ ked tiz fiaidnál-is ( i Sám. I.)? Ú gy tettzik c nékiek-is, mintha mind annyikor az ISTENnek Szavát hallanák az Rgekből, a’ melly ö nékiek azt kiáltaná: „Hát te »,édes Fiam ! szerelmes leányom ! az én Szeretetem„ben, az én Kegyelmemben, és az én Boldogságomnak ’s ,,Ditsösségemnek reménységében, a’ mellyet meg-ofctok ,,te veled, nem véghetetleniil nagyobb és állandóbb „meg-elégedéft találhatk-é, hogy fém mint a’ Világnak ,.minden boldogságában?,, Ez az IST E N Kegyelme’ titkos vigadtálhsának érzéfe indította hát Dávidot arra , hogy továbra-is a’ maga meg-tartattatását, az ö ISTENének Jóvóltitól olly’ egék bizodalommal kérné :. Tarts-mtg engemet, ú gy-m on d, a' Te J óvóltodból / Nem egyéb tudnillik Szerelmefím! az ISTENnek ez a’ Jóvólta, hanem az ISTENi Termékeinek az a’ Jótétel re hajlandó különös indulattya, melykerént, mind azoE. kát. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(34) kát az övéivel, valamellyek tsak azoknak javokra, ghasznokra, idvességekre Volgáinak, közleni ö véllek kegyelmefen el-nem m ulattya: De már ez az ISTENnek Jó sága , az ISTEN i Jótéteményeknek az a’ mélységes fe neketlen Tengere, a’ m elly, valamint tudjuk, hogy e’ Földnek kerekségét körül folyó Nagy Tenger, a’ maga Terméfeeti valóságában gondoltatván ugyan, tsak egy ; de azokra az Orízágokra, Tartományokra n ézve, a* mellyeknek partyait moífa, külötnbb| kiilombhféle nevezetek kel illettetik : Úgy ez-is azokra a’ fceméllyekre , és azoknak külömbözö ÁUapotyokra, a’ mellyekkel magát közleni fiokta, kiilómbb-kiilómbb nevezeteket vészen magára: Mert mikor ez az ISTENi Jóság a’ maga Teremtett ál latinak boldogságot i d , azoknak minden érdemeknélkiil , akkor Kegyelem \ mikor magát az ö méltatlan bű nös teremtett állatival k ö z li, akkor Irgalmasság ; mikor egyfeer tett ígéreteit valósággal-is b e -tö lti, akkor Jgazmondóság; mikor magát a’ nyomorultak körül gyakorol ja , akkor Könyörületejség; mikor a’ feegény fciikölködök kel jól téÉen, akkor tulajdon nevezet fcerént való Jóság\ mikor a* meg-térö bűnösöknek meg - kegyelm ez, akkor Szelídség; mikor a’ biinöft fok ideig el-szenvedi» akkor Béke/séges - Tűrés avagy Hos s as Várakozás; mikor pe dig (a’ hová Dávid -is közelebröl tzélozott vala) az ártatlanoknak, ’s méltatlanságokat fcenvedöknek fegitségül Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(35) gül lékeni akkor Igazig, a’ melly tekintetljeh mond ja vala ide fellyebb mídgyárt a’ máfodik versben: Tebenned biztam URam, azért fiba meg-ne fiégyenittejfem •, á’. Te Igazságodban fabadits-meg engemet! Tarts-meg engemet a’ 7> Jóvoltodból! Meg-tartya pedig az ISTEN ezt az ötét fceretö hívét, mind akkor,mikor a z ö v é lle bem ben kállott kísértetekkel, vekedelmekkel való ütköze tében el-tsiiggedni, annyival inkább kétségben efni nem engedi, hanem inkább eröfiti, hogy erős légyen e’ viadal ban ’Sid. XI. mind akkor, mikor fellyebb kísértetni nem en gedi , hogy fém a' mint e l-fenvedheti, hanem fokfor a?. kísértetekkel egyetemben utat nyit ö nékie a' ki fabaduláfra iKór. X. mind akkor, mikor a’ maga Kegyelme felöl mind annyikor bizonyossá téfei, hogy bizodalommal föllyamodjék az ö fárnyai alá, mig el-múlnának S [rólla a’ nyomorúságok ’Sólt. LV I1. mind pedig akkor, mikor vég re oda vifei, a' hói el-toröl minden Könyv - hullatáji az Ö féméiről Jel. VII. Tsak Hitetek légyen hát Szerelmefim! mint a’ Dá vidnak, mindenekben el-hídjáték , vigaktaláftokat találhattyátok, mert ez mindenkor ISTENben vetett remény séggel fegyverkeztet - fel titeket: Im é! ha a’ kegény Jákobnak egy Poklában egyedül tsak magára kell meg halni; a* Hit még az 6 feje alá tétetett követ-is tsendes párnává téki, hogy-azon tsendefen el-aludjék iMó’s« E 2. X X V 111!. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(36) XXVIII ! Ha Jénát bánnak az ellenségnek félelmes tábora* ra kelletik-is menni; a* Hit azt mondatja akkor-is vélle:. Jcre mennyünk az ellenség táborára, mert ott is velünk lé jén az UR iSám. XIV* Ha meg-félemlik-is egy első ben az Éli'séus Szolgája az ötét körül-vett Lovaktól és Szekerektől-, a’ Hit akkor-is meg-nyityja féméit , és tüzes Lovakat, Szekereket f emléket fegitségére m eg-jelenni zKir. V I! Ti-is mit féltek ha Hitetek vagyon? Mert valaminthogy a’ kemény Efaki-félt nemhogy Töveitől fel-forgatná a’ F á t , hanem még inkább fokszor gyökeretverté téizi: „Bizony a’ jó Hitü Keresztyén Em bert-is, a' Nyomorúságoknak *s Kísérteteknek É fa k ifele , még in, kább fokizor olly* tsudálatofon meg - gyökerezteti az ISTENnek Kegyelmében, hogy akkor ragafckodjék leg nagyobb, leg-szívefebb indulattal az ö ISTENéhez: Ha Szerelmes Házas-Tárfatoktól meg-fofetattok : A* Hit elötekben állittya mind annyi&or azt az IS T E N t, a’ ki Özvegyeknek ISTENe és Árváknak Attya ’Sólr. L X V 1I !, Ha Felséges Királyotokért, Hazátokért derekaitokra Fegyvert köttök, és ezért ottan-ottan az ellenségnek félelmes Táborával kelletik ízemben - Pállanotok : A* Hit élőtökben állittya mind annyipor azt a’ valóságos Commenderozó Fő Generálig, a’ JE H ü Va ' Seregének Fejeeleimét Jós. V. a’ ki tanittya tinéktek-is ujjaltokat, mint az ö Vitézének, a’ DavidwY, a’ viadalra, CXLIV. ’Sók.l. Ha Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

BETHLEN GERGELY .*UR Ö NAGYSÁGÁNAK rÉLETÉBEN FELSÉGES tJRUNK ÉS ÖRÖKÖS FEJE­DELMÜNK’ EGYIK FÖ TISZTYÉNEK, VITZÉ- COLONELLUSSÁNAK , a’ Haza’és áz ISTEN'Háza’ egyik válafetott Ékességének

BETHLEN GERGELY .*UR Ö NAGYSÁGÁNAK rÉLETÉBEN FELSÉGES tJRUNK ÉS ÖRÖKÖS FEJEDELMÜNK’ EGYIK FÖ TISZTYÉNEK, VITZÉ- COLONELLUSSÁNAK , a’ Haza’és áz ISTEN'Háza’ egyik válafetott Ékességének