Konzervipari technológia II.
Konzervipari technológia II.
A feldolgozás során keletkező hulladék A feldolgozás során keletkező hulladék
hasznosíthatóság lehetőségei, a hasznosíthatóság lehetőségei, a
keletkező szennyvízkezelés lehetőségei keletkező szennyvízkezelés lehetőségei
Általános jövőkép
Általános jövőkép
Emlékeztetőül a múlt előadás technológiai gépei képekben.
Borsó konzerv gyártás műveleteinek gépei képekben
Borsó konzerv gyártás műveleteinek gépei képekben
Kukorica konzervgyártás műveleteinek gépei képei
Kukorica konzervgyártás műveleteinek gépei képei
Csomagolóvonal gépei képekben
Csomagolóvonal gépei képekben
A gyártás során keletkező hulladék mennyisége, értékesítése és A gyártás során keletkező hulladék mennyisége, értékesítése és
felhasználhatósága.
felhasználhatósága.
Borsó konzerv gyártás Borsó konzerv gyártás
Az elmúlt előadásban példaként a 2013-as év feldolgozási, gyártási adatait ismertettem. Ezek szerint az üzembe beérkező szemes borsó mennyisége:
6314 to.
Több év tapasztalata alapján ennek a mennyiségnek 10 %-a lesz hulladék, azaz 631,4 to.
Ezt az értékes – állati és hal takarmányozásra alkalmas – hulladékot a vonalon összegyűjtve, egy adagoló bunkerben fogjuk fel, mely alá tehergépkocsi állhat.
A borsó hulladék ez évi értékesítési ára 5,- Ft/kg+ÁFA. (Az ár gyárkapuban értendő)
A borsó hulladékot azok a tehergépkocsik szállítják el, melyek a friss borsót behozzák. Így a szállítóeszköz oda-vissza ki van használva.
A fenti egységáron számolva a keletkező hulladék mennyiségére vonatkoztatva, a szezon során a vállalat
3 157 000 Ft+ÁFA
bevételben részesül a hulladék értékesítésből. Ez más szóval azt jelenti, hogy a nyersanyagot 5 %-kal olcsóbban tudjuk beszerezni.Csemege kukorica konzervgyártás Csemege kukorica konzervgyártás
Szintén az ez évi számokkal fogom érzékeltetni a keletkező hulladék mennyiségét, és annak értékesítési lehetőségét.
2013-ban csemege kukoricából
53 975 to
nyersanyag érkezik be a céghez, zöld leveles csövek formájában.Szintén több év tapasztalata alapján a keletkező szemes hulladék 3,5 % a teljes beérkező mennyiségre vonatkoztatva:
1889 to.
Ennek egységára szintén 5,- Ft/kg+ÁFA.
2013-ban a keletkező szemes hulladék értéke a fenti egységárral számolva:
9 445 625 Ft+ÁFA.
Ezt a szemes hulladékot is részben halgazdaságok, részben pedig szarvasmarhával foglalkozó gazdaságok vásárolják tőlünk. A szállítási költség őket terheli, tekintettel arra, hogy az ár vállalatunk telephelyén értendő.
A csemege kukorica tekintetében azonban még egy másik nagy mennyiségű hulladék is keletkezik, mely részben a csuhé levelekből, részben a lemorzsolt csutkákból adódik.
Hosszú évek tapasztalatai alapján 100 kg zöld leveles csőből 40 kg szem keletkezik.
A gyárba beszállított nyersanyag 60 %-a tehát nem alkalmas konzervipari feldolgozásra, azaz hulladék.
A 2013 évi mennyiségre vonatkoztatva a keletkező csuhé levél és csutka hulladék mennyisége
32 385 to!
Ez persze kevésbé értékes tápanyag, így fajlagos értéke
1,6 Ft/kg
+ÁFA.A keletkező hulladék értéke, éves viszonylatban
51 816 000 Ft.
Ez igen komoly érték, melynek biztos értékesítése a folyamatos üzemvitel feltétele.
Vállalatunk esetében erre nagy gondot fordítunk, és rendszeresen éves szerződésben rögzítjük a mennyiséget, valamint annak fajlagos értékét.
A logisztikai problémát úgy oldjuk meg, hogy a teherautók a gyártól távozóban folyamatosan szállítják a keletkező hulladékot.
Megjegyzendő: a csuhé leveleket csigás présen préseljük, a felületen tapadó víz csökkentése miatt, illetve a lemorzsolt csutkákat úgynevezett kalapácsos darálón ledaráljuk annak érdekében, hogy a szarvasmarhák részére fogyasztható legyen.
A velünk kapcsolatban álló szakcég ezt a hulladékot szarvasmarha élelmezésre használja, silózás útján, esetenként egyéb adalékanyagokkal, például melasszal dúsítva.
A borsó feldolgozás során keletkező szennyvíz A borsó feldolgozás során keletkező szennyvíz
mennyisége mennyisége
A feldolgozott borsó mennyisége 2013-ban:
6314 to.
A keletkező szennyvíz mennyiség 8,5 m3/to fajlagos vízfelhasználás esetén:
53669 m3
A szezon napjainak száma: 30 nap
Keletkező szennyvíz naponta: 1789 m3/nap
A A csemege kukorica feldolgozás során keletkező csemege kukorica feldolgozás során keletkező szennyvíz mennyisége:
szennyvíz mennyisége:
A feldolgozott csemege kukorica mennyisége 2013-ban:
53975 to
Keletkező szennyvíz mennyisége 6 m3/to fajlagos vízfelhasználás mellett:
323850 m3.
Megjegyzés: az alacsonyabb fajlagos vízfelhasználás abból adódik, hogy a csemege kukoricát nem kell előfőzni, mely előfőzés jelentős többlet vízfelhasználással zajlik.
A szezon napjainak száma: 85 nap
Keletkező szennyvíz naponta: 3810 m3/nap
A borsó és a csemegekukorica feldolgozás során keletkező összes A borsó és a csemegekukorica feldolgozás során keletkező összes
szennyvíz mennyiség szennyvíz mennyiség
377519 m3.
A keletkező szennyvizet kiöntözzük.
Ennek oka:
a megoldás a vállalat számára a legolcsóbb lehetőség
a szennyvíztisztítás fizikai és bakteorológiai művelete elmarad
a talajból kivett víz visszakerül ugyanoda
az öntözött növényi kultúrák zöld trágyát kapnak.
Az öntözött terület összetétele:
2 ha zöldségfélék (paprika, paradicsom, répa, stb.) 8 ha búza, aratás után pedig tarló
29 ha napraforgó
120 ha takarmánykukorica
Összesen: 159 ha
A számítható vízterhelés: 377519 m3/159 ha = 2374,3 m3/ha
Ezen érték vízoszlopban kifejezve 237,4 mm.
Megjegyzés: a Duna–Tisza köze éves átlagos csapadék mennyisége 450-500 mm/év
A vízterhelés tehát nem túlságosan nagy: kereken + 50 % !
A kiöntözésre vonatkozó vízjogi engedélyben 395 000 m3/év áll.
A valójában kiöntözött vízmennyiség pld. 2013-ban 377 519 m3, mely a megengedett engedélyezett érték alatt van.
A kiöntözés költsége éves szinten 30 millió forint, melybe beleértendő az
Öntözőszövetkezeti gépek karbantartása, javítása, valamint a vízkinyomó- és öntöző rendszer működtetési költsége is.
A számítható fajlagos költség m3-enként 30 millió/377519 m3 = 79,5 Ft/m3!
Kecskeméten a BÁCSVÍZ által megállapított hatósági ár, normál vállalati
szennyvíz kezelésre 270,- Ft/m3. Látható, hogy ez több mint háromszoros érték!
Tekintettel arra viszont, hogy a csemegekukorica szennyvíz igen magas KOI értéket mutat: 6000 és 12000 KOI érték között, így a BÁCSVÍZ 620,- Ft/m3 árajánlatot tett számunkra a kezelésre, azaz a biológiai derítésre vonatkozóan.
Megjegyzendő, hogy erre csak egy beruházást követően tudnak felkészülni, jelenleg ugyanis a Kecskeméti Konzerv Kft. által kibocsájtott szennyvíz mennyiség felborítaná az ottani biológiai derítési egyensúlyt. Emiatt is magasabb fajlagos áron tettek ajánlatot.
A csemegekukorica szezonra vonatkozóan ezzel a fajlagos BÁCSVÍZ által megadott ajánlati értékkel a szennyvizünk teljes kezelési költsége éves viszonylatban:
323 850 m3 x 620 Ft/m3=201 millió Forint!
Hozzávéve ehhez a borsószezonban keletkező szennyvíz alacsonyabb fajlagos kezelési költségéből adódó összeget: 53 669 m3 x 270 Ft/m3 = 14,5 millió Forint!
A teljes szezon során keletkező szennyvíz kezelési költsége így, beleértve a borsó és a kukorica szezont is
215,5 millió Forintra adódik!
A jelenlegi 30 millió forint ennek csak 7,2 %-a!
Vállalatunk szempontjából tehát reálisan a kiöntözéses technológia vehető figyelembe, gazdaságossági okok miatt, a szennyvízkezelésünknél.
Ilyen mennyiségű szennyvíz kezelésére egyébként több mint 1 milliárd forintot kellene áldozni, ha azt a vállalat telephelyén kívánnánk megoldani. Ezt a költséget az amúgy is alacsony késztermék árak miatt nem tudnánk érvényesíteni.
Az is megfontolandó, hogy az így kezelt, már tisztított víz végül is a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik a Csukás-éren keresztül. Ez más szóval azt jelenti, hogy a tisztított víz kikerül az országból, és nem jut el a vízadó réteghez, amelyből a kutakkal kitermeltük.
A hulladék leválasztás és kezelésének gépei
A hulladék leválasztás és kezelésének gépei
Öntözés képekben
Öntözés képekben
Általános jövőkép Általános jövőkép
A jövőkép megfogalmazása több tényező együttes hatásának eredője.
Általános felmelegedés Általános felmelegedés
Már pár éve tapasztalható, hogy délről az általános felmelegedés következtében (klímaváltozás) eddig ismeretlen növényi kártevők jelennek meg. Ezek ellen való védekezés növeli a hektáronkénti költségeket.
Érzékelhető, hogy a borsónak, mint ipari növénynek az alsó, déli zónahatára észak felé húzódik. Magyarországon – ma már kimondható – alapvető szükséglet ennél a kultúránál az öntözés biztosítása.
A csemegekukorica a meleget értelemszerűen jobban viseli, de egyre nagyobb veszélyként jelentkezik az, hogy már szeptember végén fagyok jelentkeznek, melyek tönkre teszik a növényi kultúrát. Itt is arra kell törekedni, hogy egyrészt öntözhető legyen 100 %-ban a termőterület, másrészt elő kell segíteni a korai fajták térnyerését a feldolgozásban, másrészt pedig a fagyveszély miatt az október hónapra már nem lehet számítani. Más szóval a szezont alapvetően az augusztus-szeptemberi hónapokra kell koncentrálni, a termés biztonságos betakaríthatósága érdekében.
Kiöntözés Kiöntözés
A fentiekben kifejtésre került, hogy vállalatunk ezt a megoldást preferálja.
Azonban az öntözött területek a Mercedes gyár közelében vannak, és az úgynevezett tároló, vagy puffer medence szaghatása miatt ez a terület előbb-utóbb nem lesz öntözhető, környezetvédelmi, (légszennyezési) okok miatt.
Első lépcsőben a puffer, tároló medencét kell megszüntetni, javítva az üzembiztonságot, másrészt pedig új öntözhető területeket kell majd találni, lehetőleg minél közelebb a vállalathoz.
Biomassza feldolgozásra gyárunk esetében nem került sor, tekintettel arra, hogy a probléma az, hogy vállalatunknál csak a szezonban keletkezik ilyen hulladék.
Ahhoz, hogy ezt a biomassza gáztermelő üzemet folyamatosan lehessen működtetni az év további 8 hónapjában is szükség lenne ilyen jellegű nyersanyagra, ami Kecskemét környékén pillanatnyilag nem áll rendelkezésre.
Ezért marad az általunk kivitelezett megoldás: a keletkezett élelmiszeripari hulladékot differenciáltan értékesítjük.
Kecskemét város terjeszkedése Kecskemét város terjeszkedése
A Kecskeméti Konzerv Kft. iparterületnek minősített területen végzi tevékenységét, mintegy 6,5 ha területen. A város terjeszkedése miatt megfontolandó az is, hogy új telephelyet létesítsünk, mely egyrészt közel van a termelő területekhez, másrészt önálló energiabázison létezik, illetve az öntözhető terület közelében helyezkedik el.
A Kecskeméti Konzerv Kft. jelenleg úgy az ivóvizet, mint az ipari gőzt, de a villamos áramot is az Univer Product Zrt-től kapja – keretszerződés értelmében – így önálló energiabázisa nincs. Ez abból adódott, hogy az eredeti Kecskeméti
Konzervgyárat két részre osztottuk: az Univer Product Zrt. által üzemeltetett Konzervgyárat két részre osztottuk: az Univer Product Zrt. által üzemeltetett Paradicsomfeldolgozó és Bébiételgyártó üzemekre, illetve a Kecskeméti Konzerv Paradicsomfeldolgozó és Bébiételgyártó üzemekre, illetve a Kecskeméti Konzerv Kft. által működtetett konzervüzemre. Új telephely létesítésével ezek a Kft. által működtetett konzervüzemre. Új telephely létesítésével ezek a problémák és anomáliák megoldódnának.
problémák és anomáliák megoldódnának.
A konzerv dobozba töltött áru eltarthatósága 4 év, az üvegbe töltött áru esetében A konzerv dobozba töltött áru eltarthatósága 4 év, az üvegbe töltött áru esetében pedig ugyanez az idő 2 év.
pedig ugyanez az idő 2 év.
Csemegekukoricánál még ráadásul vákuum zárást kell végrehajtani.
Csemegekukoricánál még ráadásul vákuum zárást kell végrehajtani.
A vákuum zárás kivitelezése kétféleképpen történhet: légelszívással, illetve A vákuum zárás kivitelezése kétféleképpen történhet: légelszívással, illetve telített gőz térben történő zárással. Ez utóbbi esetben a gőz a zárás után telített gőz térben történő zárással. Ez utóbbi esetben a gőz a zárás után kondenzál, és vákuumot hoz létre.
kondenzál, és vákuumot hoz létre.
A konzervipari hőkezelés két fajtáját ismerjük:
pasztőrözés, 4,5 pH alatt (100 °C alatt) nyitott készülékek
sterilezés 4,5 pH fölött (100 °C fölött) nyomástartó zárt készülékek
Új csomagoló anyagok is megjelentek, a Tetra Pack és a SIG Combibloc technológiája alapján. Téglatest alakú csomagok: kasírozott papír, alufólia, és polipropilén fólia együttese.
Megjelent az aszeptikus töltés: steril körülmények között steril élelmiszert töltünk és zárunk, így a zárás után újabb hőkezelés már nem szükséges.
(Kíméletes technológia) Klasszikus esetben zárás után hőkezelés következik, úgy a konzervdobozok, mint az üvegek esetében.
Röviden ezek a jövő lehetőségei, illetve problémái.
