Az Edmodo által támogatott oktatás tapasztalatai

Az Edmodo által támogatott oktatás tapasztalatai V

Veronika, P

Henriette

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

A XXI. század innovatív oktatási módszereit meghatározzák a digitális pedagógia lehetőségei, melyek fő célja, hogy a tanítási-tanulási folyamatokat támogassák a tanár, diák és a műveltségi anyag között. Az Edmodo felületet kifejezetten oktatási célra fejlesztették ki még 2008-ban.

Tartalmazza a webalapú tanulás teljes eszközrendszerét. Ingyenes, biztonságos szoftver, amely az oktatást számos aspektusból támogatja.

Ösztönzi a kollaborációt és aktív részvételét a diákoknak, illetve előmozdítja az innovációt és a kreativitást a tanulási folyamat során. Az elérhető szakirodalmi adatokból tájékozódva, jelen tanulmány az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának néhány lehetőségét kívánja meg bemutatni az oktatásban, illetve egy aktuális képet nyújt különféle tantárgyak esetén történt, Edmodo-val támogatott oktatás során kialakult tapasztalatokról. Jelen tanulmány megcélozza továbbá, az esetleges tanulságok, jövőbeli irányvonalak megfogalmazását.

A serdülőkor idején a legintenzívebb a számítógép és internethasználat, így előszeretettel folytatnak kutatást ebben a korosztályban (Prievara &

Pikó, 2015). Tudásalapú társadalmunkban elengedhetetlen a hálózati technológia ismerete és a nyelvtudás (Balázs & Bódi, 2005). A mai generáció napi rendszerességgel használja az IKT adta lehetőségeket, melyet az oktatásban is egyre gyakrabban alkalmaznak a gyakorló pedagógusok, a tanulási és tanítási folyamatok hatékonyabbá tételéhez.

Az IKT pontos definiálása nem egyszerű feladat. Olyan technológiákat nevezhetünk IKT-nek, melyek információ hozzáférést biztosítnak telekommunikáción keresztül a felhasználó számára. Hasonló az információs technológiához (IT), de elsődlegesen a kommunikációs technológiákra fókuszál. Magába foglalja az internetet, a vezeték nélküli hálózatokat, a mobiltelefonokat és más kommunikációs médiumokat. Ezen definíciók továbbgondolása révén érdemes kitekinteni az egyéb kategóriákra is. Az oktatásban más fogalmak is nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt években, megemlíthető például az e-tanulás (e-learning), az m-tanulás (m-learning), a web-2.0 eszközök, a számítógép-alapú tanulás (computer-based learning), a web-alapú tanulás (web-based learning), a távoktatás (distance learning) vagy a kombinált tanulás (blended learning). Az e-tanulás, igen tág fogalom, mely számos tanítási módszert magába foglal, olyan oktatási forma, mely a számítógép adta lehetőségeket, és az IKT eszközöket felhasználva támogatja a tanulási folyamatot. Az mindegy, hogy az IKT-vel támogatott e-tanulás tanteremben vagy távoktatásként jön létre, közoktatási intézmény vagy felsőoktatási képzés alkalmazza, nyitott képzésnél vagy

továbbképzéseknél alkalmazzák. Ezzel összehasonlítva, az m-tanulás (mobile learning) fogalmat elmondható, hogy az e-tanulás beágyazott módszere, azonban igen új keletű kifejezésnek számít (Berge &

Muilenburg, 2013). O’Malley és munkatársai definíciója alapján m- tanulásról akkor beszélhetünk, „ha a tanuló nem egy fix, meghatározott helyen végzi a tanulási tevékenységet” (O’Malley et al., 2003). Crompton, Muilenburg és Berge definíciója alapján az m-tanulás, többszörös kontextusokon keresztül, szociális és tartalmi interakciókon át, személyes elektronikus eszköz használatával valósul meg (Berge & Muilenburg, 2013). Ahogy az egyetemi oktatók részére készített szakmódszertani könyvben is olvasható, a kombinált oktatás egy gondos egyesülése a személyes és az online oktatásnak, tehát a személyes, szóbeli kommunikációt egészíti ki az online felületen zajló írásos kommunikációval (Garrison & Vaughan, 2008).

Ezen jelentések összegzéseként elmondható, hogy az oktatás során megjelenő IKT használat célja a tanulás támogatása, kompetenciák fejlesztése. Lehetővé teszi a személyre szabott oktatást is. Mindezen pozitív hatások mellet a pedagógusnak észben kell tartani a veszélyeket is, hiszen irodalmi adatok által alátámasztott tény, hogy az internet és a számítógép is hasonló függőségek kialakítói lehetnek, mint a szerencsejátékok vagy a pszichoaktív drogok (Zboralski et al., 2009).

IKT alkalmazásának lehetőségei az oktatási gyakorlatban

Annak érdekében, hogy értelemgazdag tanulás valósuljon meg és, hogy a tanulási folyamat sikerrel záruljon, a pedagógus által megtervezett tanítási feladatnak aktívnak, konstruktívnak, szándékosnak, autentikusnak és kooperatívnak kell lennie. A technológiák segítenek a diáknak egy jobban érthető és magyarázható személyes világ kialakításában, a különféle tanítási technikák alkalmazásában. Megkönnyítik a differenciálást is, mely pedagógiai módszer alapja a hatásos tanulásnak és a közös oktatási célok elérésének (Ivanovic & Törteli-Telek, 2014). A kevert oktatás sikerességét is több irodalmi adat alátámasztotta, melyek szerint sikerrel alkalmazható természettudomány tanítása esetén (Gleadow et al., 2015) a kis és nagy létszámú csoportok tanításakor, vagy a kémia, projekt-alapú kurzusok és a tudományos íráskészség tanításánál is (Garrison & Vaughan, 2008). Ismert, hogy a biológia tantárgy oktatása is sikerrel valósult meg kevert oktatás révén (Aladejana, 2008; Yapici &

Akrayin, 2012; Yapici, 2016). Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy főleg pozitív vagy semleges hatása van az órákon az IKT eszközök használatának, 4461 iskola, 10691 tanár és 102231 tanuló bevonásával végzett beválás vizsgálat eredményei alapján (Schrack, 2014). Thompson azt találta, hogy kis vagy közepes mértékben hathat az IKT a tanulási folyamatokra (Thompson, 2013). A szóbeli kifejező készségre és az olvasásra hatott pozitívan az általános iskolákban szövegértelmezési feladatoknál használt IKT integrálás (Korat, 2010). Magyarországi

eredmények szerint is új pedagógiai lehetőségeket nyújt az IKT különféle tanórákon (Kárpáti et al., 2015), ahol a tanári interjúk elemzését követően egyöntetű vélemény szerint az oktatást színesebbé és érdekesebbé tette az IKT jelenléte (Kárpáti et al., 2015). Az információgyűjtés, mint az egyik nagyon fontos tanulói feladat is megkönnyíthető az IKT eszközök alkalmazásával, internetes keresőkkel, azonban nagyon fontos, hogy a tanulóban az a kritikus szemlélet is kialakuljon, mely segít számára különbséget tenni a megbízható és kevésbe megbízható források között. A természettudományos oktatás esetén az IKT eszközök a kísérletezési folyamatokban is. megjelennek, akár adatgyűjtésben, terepi munkában, szenzorok vagy GPS (global positioning system) alkalmazása révén.

Mivel az sikeres oktatás egyik legfontosabb alappillére a megfelelő, hatékony kommunikáció és együttműködés, fontos kiemelni azt is, hogy ezen kompetenciák is sikerrel támogathatók mobil eszközökkel (Berge &

Muilenburg, 2013).

Az Edmodo által támogatott oktatás

Az Edmodo felületet 2008-ra fejlesztették ki, oktatás támogatásra. Az szoftver ingyenes, és rendkívül biztonságos, ráadásul a felhasználóbarát.

Számos funkciója közül kiemelendő az, hogy online osztálytermek létrehozására van lehetősége a tanárnak, amelybe a diákok vagy tanári meghívással, vagy egy csoportkód beírásával tudnak csatlakozni. A pedagógusok kvízeket, dolgozatokat készíthetnek, melyek értékelését a rendszer automatikusan elvégzi, a tanulói kitöltés után a pedagógus egy e-mail üzenetben megkapja a tanuló eredményét. A program alap statisztikai számításokat is elvégez a kitöltött tanulói kvízekhez, így a pedagógus egy kattintással képes megnézni, hogy melyik kérdés volt a legnehezebb a tanulók számára, vagy, hogy hány percet töltöttek a válaszadással az egyes feladatoknál. A statisztikai adatokat kördiagram segítségével vizualizálja az alkalmazás. A felületen a kommunikáció is sikeresen megvalósul, hiszen csoportos vagy egyéni beszélgetések történhetnek a résztvevők között. Alapfunkcióin felül, különféle pedagógiai módszerek ötvözésével is sikeres eredményeket hozott a felület használata. Angol irodalom órákon az Edmodo használatot követően azt írták le tapasztalatként, hogy mivel hasonlít a a Facebook felülethez felhasználóbarát, így szeretik a diákok. Ezen felül megjelenő tudományos eredménye volt a kutatásnak az, hogy a diákok diskurzusát kevésbé kellett a tanárnak segítenie, ha jelen volt az Edmodo használat. Mindezen hatásai miatt tehát ajánlott angol és más tárgyak oktatásának támogatására is (Holland & Muilenburg, 2011).

Nemcsak angol irodalom, de angol, mint idegen nyelv tanításánál (Al- Kathiri, 2015) is tesztelték a felület alkalmazásának hatásait. Kísérleti kutatásban vizsgálták a kísérleti csoportban jelen lévő, 6 héten át tartó Edmodo napi használat hatását a tanulók idegennyelv tanuláshoz való

attitűdjére összevetve a kontroll csoportéval. Az eredmények szerint további erősödő attitűd mutatkozott azoknál a diákoknál akik a kísérlet kezdetekor is pozitív attitűddel rendelkeztek (Al-Kathiri, 2015). Angol, mint idegen nyelv esetén E-portfóliós felületként is használható (Pop, 2013), de akár történelem oktatásnál is jó kiegészításe a tanulási-tanítási folyamatnak (Shinners, 2013). A szakirodalomban fellelhető adatok szerint nemcsak középiskolai kereteken belül használják a felületet előszeretettel, hanem felsőoktatásban is. Egyetemista diákok szerint is a felület egyik legnagyobb előnye az, hogy felhasználóbarát, továbbá az, hogy hasonlít a Facebook felülethez (Thongmak, 2013). Nagyszerűsége még inkább kidomborodik akkor, ha figyelembe vesszük, hogy maga a Facebook is milliók által használatos tanulási folyamatokra (Bicen &

Cavus, 2011). Ezt a megállapítást továbbgondolva, egy olyan alkalmazás, mely kifejezetten oktatási célokra lett kifejlesztve, még hatásosabb eszközként funkcionálhat az oktatás során. Számos tanítási módszernél alkalmazható, például tükrözött osztálytermi oktatásnál is segíti a biológia tantárgy tanítását (Kouloumbaritsi et al., 2013). Szakirodalmi adatok szerint, az Edmodo jelenlétével a tanulói teljesítmény a pozitív tartomány felé tolódik el, lelkesíti a diákokat, lehetővé téve a tanulói csoportok sikeres munkáját is. Biológia tantárgy esetén különösen hasznos funkciója a felületnek az, hogy a feladatok megismételhetőek, ami miatt a biológiai fogalmak sikeresebb elsajátítása történhet meg (Nee, 2014).

Megemlítésre ad okot, mint az Edmodo felület pozitív alkalmazási lehetősége, a szemléltetés is, mely biológia oktatásnál sok tekintetben elősegíti a tanult anyag megértését. Kísérleti kutatás keretein belül kapott eredmények szerint, fél éves Edmodo használat a biológia tanítás részeként, a biológia tantárgyhoz való hozzáállás pozitív tartomány felé történő eltolódását okozta a kísérleti csoportnál a félév során.

Összegzés

A felsorolt irodalmi példákból is látszik, hogy számos tanulói kompetencia hatékonyan fejleszthető az Edmodo segítségével. Tanulók és pedagógusok szaktudományos, szaktárgyi tudásának elmélyítésére van lehetőség a felületen, hiszen a különféle csoportokhoz való csatlakozás révén szakmai diskurzusokra van lehetőség.

A pedagógiai folyamatok és tevékenységek sikeres tervezése is megvalósul az Edmodo segítségével, hiszen a felületen elkészíthetőek kvízek, dolgozatok, házi feladatok. Ezen szellemi termékek közzététele az adott osztály csoportjába, időzíthető későbbi időpontra is, tehát annak is megvan a lehetősége, hogy a pedagógus előre dolgozzon.

A diákok tanulásának támogatása megtörténik azáltal, hogy kitöltik az online kvízeket melyek automatikusan értékelésre is kerülnek a rendszer által, így rögtön kapnak visszajelzést a tudásukról. A kommunikáció eszközeként is hasznos a felület, hiszen tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár

és akár a szülők is kommunikálhatnak egymással, ezáltal folyamatos kapcsolat lehetőségét biztosítja a résztvevők közt.

Kiemelendő fejlesztett kompetenciák még a digitális, a hatékony-önálló tanulás és a szociális kulcskompetenciák. Mindezek fejlesztése hozzájárul a diákok egészséges énképének kialakulásához, illetve támogatja a Z generáció sajátos tanulási folyamatait. Az IKT eszközök használata az önszabályozó tanulásra tereli a diákokat, motiválja őket és elősegíti az interdiszciplináris gondolkodást. Elmondható, hogy ajánlott a pedagógusoknak integrálniuk az IKT adta lehetőségeket és az Edmodo online alkalmazást az óráikon, hiszen a fentebb említett irodalmi adatok is azt bizonyítják, hogy általános, közép és felsőoktatás szintjén is sikerrel használhatóak a hatékony tanulás támogatása céljából.

Irodalomjegyzék

Aladejana, F. (2008). Blended Learning and Improved Biology Teaching in the Nigerian Secondary Schools. In Proceedings of the World Congress on

Engineering and Computer Science 2008, WCECS 2008, October 22-24. San Francisco, USA.

Al-Kathiri, F. (2015). Beyond the Classroom Walls: Edmodo in Saudi Secondary School EFL Instruction, Attitudes and Challenges. English Language Teaching, 8 (1). 189. doi:10.5539/elt.v8n1p189.

Balázs G., & Bódi Z. (szerk.) (2005). Az internetkorszak kommunikációja.

Budapest: Gondolat-INFONIA.

Berge, Zane L., & Muilenburg, Lin Y. (2013). Handbook of mobile learning. New York: Routledge.

Bicen, H., & Cavus, N. (2011). Social network sites usage habits of

undergraduate students: case study of Facebook. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 28, 943-947.

Garrison, R. D., & Vaughan, N. D. (2008). Blended Learning in Higher Education Framework: Principles, and Guidelines. Jossey Bass.

Gleadow, R., Macfarlan, B., & Honeydew, M. (2015). Design for learning- a case study of blended learning in a science unit. F1000Research, 4:898.

Holland, C., & Muilenburg, L. (2011). Supporting Student Collaboration: Edmodo in the Classroom. In Society for Information Technology and Teacher

Education International Conference. Nashville, Tennessee, USA. Letöltés https://www.learntechlib.org/p/3681 [2016.12.31].

Ivanovic, J., & Törteli-Telek M. (2014). Basics of Differentiated Instruction and its Organization Forms. Život i škola, 60 (1), 91-108.

Kárpáti A., Kis-Tóth L., Racskó R., & Antal P. (2015). Mobil infokommunikációs eszközök a közoktatásban: iskolai beválás-vizsgálatok. Információs

Társadalom, 15 (1), 7-25.

Korat, O. (2010). Reading electronic books as a support for vocabulary, story comprehension and word reading in kindergarten and first grade. Computers &

Education, 55, 24-31.

Kouloumbaritsi, A., Dimitroglou, E., Mavrikaki, E., & Galanopoulou, D. (2013).

Action Research on Using Flipped Classroom Principles to Teach Upper High School Biology. In 7th International Conference in Open and Distance Learning. Athens, Greece.

Nee, C. K. (2014). The effect of educational networking on students'

performance in Biology. International Journal on Integrating Technology in Education, 3 (1). DOI: 10.5121/ijite.2014.3102

O'Malley, C., Vavoula, G., Glew, J. P., Taylor, J., Sharples, M., & Lefrere, P.

(2003). Guidelines for Learning/Teaching/Tutoring in a Mobile Environment.

MOBIlearn project report, D4.1. Letöltés

http://www.mobilearn.org/download/results/guidelines.pdf [2016.12.31].

Pop, A. (2013) Edmodo e-portfolios in EFL: A case study. In 8th International Conference on Virtual Learning, 25-26.

Prievara D. K., & Pikó B. (2015). Az interneten eltöltött idő és a problémás használat háttértényezőinek vizsgálata fiatalok körében. Iskolakultúra, 25 (11), 90-102. DOI:10.17543/ISKKULT.201511.90

Schrack, C. (2014). The Austrian Network of Schools in mobile (e)Learning. In UNESCO High-Level Policy Workshop on ICT in Education for Eastern and Central European Countries, 15-16 April. Paris. Letöltés

http://www.unesco.org/education/ICT-Workshop2014-day1/AustrianNetwork- ofSchoolsinmobileLearning.pdf [2016.07.17].

Shinners, E. (2013). The Impact of a Social Learning Network on Teaching and Learning of History at Junior Certificate in a Rural Secondary School: A Case Study. [Master of Arts Thesis]. Limerick: University of Limerick.

Thompson, P. (2013). The Digital Natives as Learners: Technology Use Patterns and Approaches to Learning. Computers & Education, 65, 12-33.

Thongmak, M. (2013). Social Network System in Classroom: Antecedents of Edmodo © Adaptation. Journal of e-learning and Higher Education. DOI:

10.5171/2013.657749. Letöltés:

https://ibimapublishing.com/articles/JELHE/2013/657749/ [2016.12.28].

Yapici, Ü. (2016). Effectiveness of Blended Cooperative Learning Environment in Biology Teaching: Classroom Community Sense, Academic Achievement and Satisfaction. Journal of Education and Training Studies, 4 (4), 269-280. DOI:

DOI: 10.11114/jets.v4i4.1372

Yapici, Ü., & Akbayin, H. (2012). The effect of blended learning model on high school students’ biology achievement and on their attitudes towards the internet. The Turkish Online Journal of Educational Technology,

11 (2), 228-237.

Zboralski, K., Orzechowska, A., Talarowska M., Darmosz A., Janiak A, Janiak, M., Florkowski A., & Gałecki, P. (2009). The prevalence of computer and Internet addiction among pupils. Postepy Higieny i Medycyny Doswiadczalnej, 63, 8-12.