Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet

Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet

Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

2021/22 2. félév 3. hétvége

Dr. Kulcsárné Dr. Forrai Mónika egyetemi docens

Ismétlés - előző alkalom



Bevezetés



Termelési paradigma fogalma



Paradigma váltások



A CIM fogalmának kialakulása



A CIM klasszikus értelmezése



A CIM fejlődése, tartalmi bővülése



CIM tevékenységmodellek

Ismétlés - előző alkalom



CAPP



CAPP helye és szerepe a CIM-ben



Technológiai tervezés módszerei:

I. Típus- és csoporttechnológiai tervekre alapozott módszer (Szokolovszkij,

Mitrofanov)

II. Többfázisú, iteratív módszer (Cvetkov)



A folyamattervezési tevékenység



CAPP/PPS/CAPC integráció

Ismétlés - előző alkalom



CAPP és PPC viszonya



Integrált folyamattervezés és –irányítás



A tervezés és a tudásreprezentáció módszerei



A technológiai intenzitás (Q) szerepe a CAPP/PPS/CAPC integrációban



A robusztus technológiai folyamattervek

szerepe a CAPP/PPS/CAPC integrációban

Többcélú optimalizálási

feladatok megoldása

Tartalom

•

Többcélú optimalizálás

•

Megoldási módszerek

•

Relatív változásra alapozott módszer

•

Alkalmazási példák

Többcélú optimalizálás



Döntési változók



Korlátozások, feltételek



Célfüggvények

egy megengedett megoldás

a megengedett megoldások halmaza egy célfüggvény

a célfüggvények száma

k k

f : S { 0 }

f ( s ) min

s S , k { 1,2,...,K }

→  

→

  

s S f

K

Megoldási módszerek



Súlyozott célfüggvények alkalmazása



Hierarchikus optimalizálás



Célprogramozás



Párhuzamos (Pareto) megközelítés



…



Új megközelítés: relatív minősítés

Súlyozott célfüggvények alkalmazása

A többcélú optimalizálási feladatok egyik gyakran

alkalmazott megoldási módszere az, hogy visszavezetik azokat valamilyen technika alkalmazásával egycélú

optimalizálási feladatra. Legtöbbször erre a célra valamilyen összetett függvényt használnak – amely gyakran a

célfüggvények súlyozott lineáris kombinációja –, és annak az optimumát próbálják meghatározni. Ennek a

módszernek a nehézségét a súlyozótényezők értékének megadása jelenti, mivel ennek megválasztásától

nagymértékben függ az optimális megoldás. Alkalmazását tovább nehezíti az, hogy nem különíthető el élesen a

különböző célfüggvények összeadásához szükséges

normalizálás és a fontosságbeli különbségek kifejezésére irányuló prioritások kiosztásának művelete.

𝑍: 𝑆 → ℜ, 𝑍(𝑠) = σ_𝑘=1^𝐾 (𝑎_𝑘 ⋅ 𝑓_𝑘(𝑠))

Hierarchikus optimalizálás

Az egycélú optimalizálásra visszavezető módszerektől jelentős mértékben

eltérő megközelítést valósít meg a hierarchikus optimalizálás. Ennek során a különböző

célfüggvények között valamilyen rangsort felállítva, az adott sorrendnek megfelelően egyenként kerül sor a célfüggvények optimumpontjának

meghatározására, figyelembe véve a korábban elért eredmények köré felállított tartományokban engedélyezett mozgásokat. Legnagyobb hátránya ennek a módszernek az, hogy a célfüggvények

fontosságának időbeli változását nagyon nehezen tudja követni.

Célprogramozás

A hierarchikus optimalizálási megközelítéshez hasonló a célprogramozás módszerének

alapgondolata is. Ebben a megközelítésben a különböző célfüggvényeket a lehetőségekhez mérten át kell transzformálni speciális

korlátozásokká. Ezt követően olyan megoldás megtalálására kell koncentrálni, amely az ilyen módon kibővített korlátozásokat maradéktalanul kielégíti és a megmaradt egyetlen célfüggvény

szempontjából a legjobb megoldásnak tekinthető.

Dinamikus rendszerben, amikor az aktuális

célfüggvénykészlet összetétele és az összetevők fontossága időről időre változik, az algoritmikus

megoldás dominanciája miatt nehezen adaptálható a módszer.

Párhuzamos (Pareto) megközelítés

Két megoldás minőségének összehasonlítása során a célfüggvények értékein túlmenően logikai kifejezések is szerepet játszanak. Nincs szükség a célfüggvények

értékkészletének egységesítésére, mert a különböző megoldások esetében is rendre csak ugyanolyan típusú

célfüggvények kerülnek összehasonlításra. A cél egy olyan s_p megoldás megtalálása, melyről bármely irányba

elmozdulva, a környezetében nincs olyan s’ megoldás, amelyik legalább egy célfüggvény értékében jobb s_p

megoldásnál úgy, hogy az összes többi célfüggvény értéke legalább ugyanolyan jó mint az s_p megoldás értékei. A

módszer alkalmazhatóságát részben korlátozza az, hogy a célfüggvények eltérő fontossága a felhasználó által ilyenkor közvetlenül nem befolyásolható. Másrészt az

összehasonlításra alkalmas megoldások generálása

meglehetősen nehézkessé válhat nagyméretű, tagolt, nem homogén megoldástérben.

Relatív minősítés

Megoldás változatok

értékelésének matematikai modellje

k k

w  w  0   k { 1,2,...,K }

x y

s ,s  S a,b 

2

0, ha max( a,b ) 0

D : D( a,b ) b a

, egyébként max( a,b )

 =

 →  =   −



K 2

x y k k x k y

k 1

F : S F( s ,s ) ( w D( f ( s ), f ( s )))

=

→  =  

Új megközelítés: relatív minősítés

Az előjeles függvényérték kifejezi az megoldás

megoldáshoz viszonyított relatív minőségét.

jobb megoldás mint ha

és azonosan jó megoldások ha rosszabb megoldás mint ha

Egycélú keresés Többcélú keresés

⚫ Tabu keresés (TS), Szimulált hűtés (SA),

⚫ Genetikus algoritmus (GA) …

s

s

s

s

s

s

) ,

( s

s

F

0 )

,

( s

s

 F

0 )

,

( s

s

= F

0 )

,

( s

s



y

F s

s

Megoldások minősítése

többcélú kereső eljárásokban

(

) (

)

Relatív minősítés

Az új módszer alkalmazásának lényege az, hogy két megoldás jóságának az

összehasonlítása nem a megoldások külön- külön vett abszolút jóságának valamilyen módszerrel végrehajtott számszerűsítésén, majd ezek összehasonlításának eredményén alapul, hanem az egyik megoldásnak a

másikhoz viszonyított (relatív) jósága kerül számszerűsítésre, és ennek alapján dönthető el az, hogy melyik tekinthető jobb

megoldásnak.

A prioritások szerepe

A célfüggvényekhez rendelt w_k prioritások (változók) növelik a módszer rugalmasságát azáltal, hogy

interaktív bemenő paraméterekként funkcionálnak. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználó az egymástól

független aktuális w_k értékek megadásával egyszerűen definiálhassa az egyes célfüggvények

figyelembevételének kívánatos mértékét a döntési

szituációban. Ezeknek a prioritásoknak nincs függvény- normálási szerepe, kizárólag a célfüggvényben

kifejezett döntéshozási szempont aktuális fontosságát fejezik ki. Gyakorlati szempontból a prioritásértékek nulla és egy célszerűen választott pozitív felső korlát közötti intervallumból kaphatnak értéket.

Illusztratív példa 1

Feladat:

Melyik tekinthető jobb megoldásnak?

Illusztratív példa 1

Megoldás:

Illusztratív példa 2

Prioritások

w₁ w₂ w₃ w₄ w₅ w₆ w₇ w₈

1 1 1 1 1 1 1 1

Célfüggvénye

k f₁ f₂ f₃ f₄ f₅ f₆ f₇ f₈

f_k(s_x) 0 0 0 17 680 9,45 1353,9

7 26,15

f_k(s_y) 0 0 0 17 635 9,53 1525,6

3 26,30

D(f_k(s_x),f_k(s_y)

) 0 0 0 0 -

0,0662

0,008

4 0,1125 0,005 7

w_k*D(f_k(s_x),f_k

(s_y)) 0 0 0 0 -

0,0662

0,008

4 0,1125 0,005 7

F(s_x,s_y) 0,0604

Illusztratív példa 3

Prioritások

w₁ w₂ w₃ w₄ w₅ w₆ w₇ w₈

5 5 10 5 5 5 1 10

Célfüggvénye

k f₁ f₂ f₃ f₄ f₅ f₆ f₇ f₈

f_k(s_x) 0 0 0 17 680 9,45 1353,97 26,15

f_k(s_y) 0 0 0 17 635 9,53 1525,63 26,30

D(f_k(s_x),f_k(s_y)

) 0 0 0 0 -0,0662 0,0084 0,1125 0,005 7

w_k*D(f_k(s_x),f_k

(s_y)) 0 0 0 0 -0,3309 0,0420 0,1125 0,057 0

F(s_x,s_y) -0,1194

Illusztratív példa 4

Prioritások w₁ w₂ w₃ w₄ w₅ w₆ w₇ w₈

5 5 10 5 5 5 3 10

Célfüggvénye

k f₁ f₂ f₃ f₄ f₅ f₆ f₇ f₈

f_k(s_x) 0 0 0 17 680 9,45 1353,9

7 26,15

f_k(s_y) 0 0 0 17 635 9,53 1525,6

3 26,30

D(f_k(s_x),f_k(s_y)

) 0 0 0 0 -

0,0662 0,0084 0,1125 0,005 7

w_k*D(f_k(s_x),f_k

(s_y)) 0 0 0 0 -

0,3309 0,0420 0,3376 0,057 0

F(s_x,s_y) 0,1057

Összefoglalás



Többcélú optimalizálás



Megoldási módszerek



Relatív változásra alapozott módszer



Alkalmazási példák

Ismétlés, összefoglalás (SZGTIR)

Termeléstervezés és –irányítás

Production Planning and Control (PPC)

Production Planning and Scheduling (PPS) Computer Aided Production Control (CAPC)

A vállalat rendszerelméleti modellje

Iparvállalatok belső szervezeteinek kölcsönkapcsolatai

Dinamikus egyensúly!

Célok és stratégia.

A termelés egyszerűsített elvi modellje

Előrejelzés elemzés

Bruttó szükségletek

számítása

Nettó szükségletek

számítása

Rendelési mennyiségek

elemzése

Beszerzési folyamatok

irányítása

Gyártási folyamatok

irányítása Értékesítési

statisztikák Vevői

rendelések Termék- szerkezetek

Tétel- készletek

Kapacitás adatok

Technológiai tervek

A vállalat működésének egyszerűsített

szabályozáselméleti modellje

Szűkebb értelmezés szerinti feladatok

 felméri és kijelzi a hiányzó gyártmányszerkezeti, konstrukciós és technológiai alapadatokat;

 kiszámítja és határidőzi az erőforrás-szükségleteket a termelési feladatok jellegének megfelelő

időperiódusok szerint (anyag, gyártóberendezés);

 termelési ütemtervet (programot) készít „helyben gyártandó” és „beszerzendő” komponensek szerinti bontásban;

 kooperációs előrejelzést ad a túlterhelés elkerülésére és jelzi a nem megfelelően terhelt munkahelyeket;

 a várható felhasználás időpontjára anyag- és előre számfejtett munkautalványt állít ki;

 ellenőrzi a végrehajtás tervszerűségét, készültségi fokát.

A termelésirányítás egyszerűsített

szabályozáselméleti modellje

A termelési háromszög modell

A termelésirányítás alapfeladata

Olymódon határozza meg a gyártási és beszerzési rendeléseket az aktuális

termelési környezet figyelembevételével, hogy az adott - alkatrészgyártó és szerelő típusú - iparvállalat a szállítókészség, a

készletszint és a kapacitások kihasználása szemszögéből az "optimális

munkapont" környezetében működjön.

Kapacitáskihasználás

 A gyártóhelyek, vagyis azon összes üzemek, csoportok, munkahelyek és mozgóegységek időkapacitásának

százalékos lekötöttségét jelenti egy adott időszakban, amelyek a munkaadagolás szempontjából önálló egységet képeznek.

Szállítókészség

 Annak az időtartamnak a reciprok értéke (ol.: 1/nap), amely egy adott rendelés elfogadásának visszaigazolásától a

kiszállítás szerződésben rögzített időpontjáig eltelik.

Készletszint

 A gyártási tételek, vagyis a raktárakban, valamint a gyártó és szerelő

munkahelyeken lévő összes termék, részegység, alkatrész, nyersdarab és egyéb szükséges anyag mennyiségét jelenti egy adott időpontban.

⚫ Készletnorma

⚫ Készlet-időnorma

⚫ Törzskészlet

⚫ Folyókészlet

A gyártási helyek általános leírása

Raktárakkal kapcsolatos fogalmak

Termeléstervezés és -irányítás

A termelési háromszög modell

részletei, termelési egyenletek.

Termelési háromszög modell



Belső rendelések halmaza:

⚫ beszerzési rendelések halmaza,

⚫ gyártási rendelések halmaza.



Szállítókészség-halmaz.



Készletszint-halmaz.



Kapacitáskihasználás-halmaz.

Bármelyik szintű gyártási tételre és bármely szintű gyártóhelyre

összegezve is létező realitások!

Optimalizálási modell

A PPC általános feladata a termelési folyamat optimalizálása, amelyben az



optimálás változója a kibocsátott belső rendelések időben is változó halmaza,



optimálás célfüggvénye a

termelési tényezők halmazainak

összefüggő együttese.

Termelési politika



Az optimalizálási célfüggvényben szereplő tényezők kapcsolataiból adódik, hogy azok egyszerre nem javíthatók!



Szükség van egy termelési

politikára, amely meghatározza a

termelési tényezők fontosságát az

együttes termelési célban.

A szimbolikus modell elemei



R(t) – belső rendelések halmaza a t időpontban.



K(R(t)) – készletszint-halmaz.



C(R(t)) - kapacitáskihasználás- halmaz.



S(R(t)) - szállítókészség-halmaz.



 (K,C,S) – célfüggvény:

mérték-független számérték, amely

az R(t) és a t közvetett függvénye.

A probléma szimbolikus modellje

A t=0 időpontban előre meghatározandó az a t ≤ T időpontra vonatkoztatott R

(T) élő rendelésállomány, amelyre nézve

 (R

(T))→opt., és

együttes az előírt korlátok között marad.

0 0 0

K( R ( T )) C( R ( T ))

S( R ( T ))

 

 

 

 

 

Termelési egyenletek



A termelési háromszög modell R(t) független változója, valamint a

háromszög három csúcsának

K(R(t)), C(R(t)) és S(R(t)) változói között fennálló összefüggéseket a KYBERNOS fejlesztői a

termelési egyenletek gyűjtőnév alatt matematikai formában is

megfogalmazták.

1. Készlet-egyenlet

n – cikkszám (komponens-azonosító).

j – rendelés index (gyártmány azonosítóra is utal).

𝜏 – futó időváltozó.

t – időpont.

k_n0 – a mindenkori nyitókészlet.

𝑟_𝑛(𝜏) - pillanatnyi készlet.

൯

𝑠_𝑗𝑛(𝜏 - az 𝑟_𝑗 gyártási rendeléshez tartozó pillanatnyi szükséglet.

k_n(t) - az n cikkszámú komponensből felhalmozott készlet a t időpontban.

t t

n n0 n jn

0 0

k ( t ) k r ( ) s ( )

 

 

= =

= +  − 

A készlet-egyenlet értelmezése

 A képlet azt fejezi ki, hogy a mindenkori nyitó készlethez hozzáadjuk a várható beérkezéseket (gyártási és beszerzési rendeléseket) és levonjuk a várható felhasználásokat (szükségleteket).

2. Komponens-szükséglet egyenlet

𝑟_𝑗 - a j cikkszámú gyártási rendelés mennyisége.

𝑠_𝑗𝑛 - az 𝑟_𝑗 gyártási rendeléshez tartozó szükséglet mennyisége az n cikkszámú komponensből.

DAR - darabjegyzék-lebontó operátor.

𝛿 – átfutási idő.

jn j

s ( t ) = DAR( r ( t +  ))

A komponens-szükséglet egyenlet értelmezése

 Az egyenletből egyrészt az olvasható ki, hogy az 𝑟_𝑗 gyártási rendelés teljesítéséhez 𝑠_𝑗𝑛 kompones-szükséglet tartozik, másrészt a rendelés 𝛿 idővel később fog elkészülni, mint ahogyan a szükségleteket

felhasználják, vagyis a szükségletnek 𝛿

idővel hamarabb rendelkezésre kell állnia, mint t + 𝛿 elkészülési időpont.

 Egy rendeléshez (j) több szükségleti tétel is tartozhat (n) → szükséglet mátrix.

3. Kapacitás-szükséglet egyenlet

𝑔_𝑗𝑚 - az 𝑟_𝑗 gyártási rendeléshez az m gyártási

kapacitásból szükséges mennyiséget jelenti.

MUV - műveletterv-lebontó operátor.

jm j

g ( t ) = MUV ( r ( t ))

A kapacitás-szükséglet egyenlet értelmezése

 A kapacitások kapacitások felhasználása a gyártással egyidejű, szinkronizált.

 Az egyenlet eredménye egy kapacitás szükséglet mártix, amely megmutatja, hogy mely kapacitásból mennyire van szükség a gyártás elvégzéséhez.

 Egy adott rendeléshez több művelet is tartozhat. Ezek végrehajtási sorrendje általában kötött (precedencia), de

előfordulhat sorrendi közömbösség is

(invariancia) vagy alternatív sorrendiség is (preferencia).

4. Gyártás-átfutási idő egyenlet

𝑐_𝑚 az m kapacitásból rendelkezésre álló összes mennyiség (kapacitáskorlát).

෌𝑖 𝑔_𝑚𝑖(𝜏) az m gyártási kapacitás futó terheléseinek összessége az ugyanezen időintervallumban a kapacitást terhelő egyéb rendelésekre (i ≠ j).

𝛿_𝑗𝑚 a j cikkszámú gyártási rendeléshez tartozó m gyártási kapacitás igénybevételének befejezési időpontja.

jm

m mi jm

m 0 i

: c g ( ) d g





  

=

 

 −  =

 

 

 

  

A gyártás-átfutási idő egyenlet értelmezése

 A 𝛿 gyártási átfutási idő meghatározásához először az eddigi terhelések összegzésével meg kell határoznunk a szabad kapacitást.

Ezt fejezi ki a szögletes zárójelben lévő integrandus.

 A szabad kapacitás ismeretében

műveletenként meghatározzuk az átfutási időt, végül ezeket összeadva kapjuk a

teljes gyártási sorozat átfutási idejét.

 A keresett változó minden műveletnél az integrál felső határát kijelölő 𝛿_𝑗𝑚.

A gyártás-átfutási idő egyenlet értelmezése

 A gyártási rendelés átfutási idejét a szabad kapacitások határozott integráljával lehet meghatározni. Vesszük az első művelet kapacitásigényét és a műveletet végző munkahely (gyártóberendezés, ember) szabad kapacitását. Addig haladunk előre az időtengelyen, amíg az igénybe vett

szabad kapacitás egyenlő nem lesz a

szükségessel. Innen indulhat a második művelet, és így tovább.

 Az eljárás alapja a vázolt integrálegyenlet.

5. Szállítási határidő egyenlet

𝑡_𝑛 - az n cikkszámra vonatkozó 𝑠_𝑛 független szükséglet (vevőigény) kielégítésének ideje.

𝑟_𝑛 az n cikkszámú gyártási rendelés,

𝑟_𝑖 az n cikkszámú tétel hierarchikusan alárendelt komponens-rendelései.

HAT – határidőt számító operátor.

n n i

t = HAT ( r ( r ))

A szállítási határidő egyenlet értelmezése

A szállítási határidők meghatározása az előző egyenletek megoldásaira építhető.

A HAT operátor a következő algoritmust szimbolizálja:

 Meg kell határozni a hiányzó komponens-szükségleteket.

 Ennek kielégítésére megfelelő rendeléseket kell feladni.

 Az anyagrendeklések beérkezési ideje fogja meghatározni a hiányzó alkatrészek gyártásának indítását.

 Az alkatrészek gyártásának befejezése határozza meg a nagyobb egységek, majd szerelvények esetében a

gyártás, illetve szerelés indításának idejét.

 A készgyártmány (végtermék) gyártási sorozatának

befejezési ideje fogja kielégíteni azt a készlet-egyenletet, amely a termék szállítási határidejét adja.

A PPC komplex problémakör

három jellegzetes megközelítése



Adatmodell-alapú:

⚫ Adategységek (entitások) készletének feltérképezése és adatmodell

kialakítása.



Algoritmikus:

⚫ Matematikai (számítási) modellek és megoldási módszerek kidolgozása.



Funkcionális:

⚫ A vállalati „szakterületek” funkcióinak együttese (úniója) adja meg a PPC

funkcióját (pl. PICS 8 szakterület).

A feladat nehézsége



A PPC alapproblémáját a termelési háromszög modellben az R(t)

meghatározása jelenti, ehhez viszont az egyenletrendszer invertálására lenne szükség.



A probléma analitikusan megoldhatatlan.



Heurisztikus módszerek, szimuláció

és anticipatív (javító) szabályozókör

alkalmazása szükséges.

Megoldásjavító szabályzókör

CIM környezetben

Amennyiben a PPC komplex feladat- körét egy adott vállalaton belül

működő, csak bizonyos termékek csoportját érintő CIM rendszerre lokalizáljuk, olyan PPS rendszert

kapunk, amely a CIM rendszer egyik

ún. elsőszintű alrendszere.

Termeléstervezés (PPS) helye és szerepe CIM rendszerben

PPS

A Kybernos egyszerűsített modellje

Rugalmas gyártórendszerek

termelésprogramozása

Tartalom

➢

Rugalmas gyártórendszer (FMS) jellemzői

➢

A termelésprogramozási rendszerrel szemben támasztott követelmények

➢

Off-line és on-line irányítási környezetű FMS-ek

termelésprogramozása

Rugalmas gyártórendszerek

Flexible Manufacturing Systems FMS

Milyen gyártóberendezés-csoport tekinthető rugalmas gyártórendszernek?

Szempontok:

 a flexibilitás típusok közül legalább egynek feleljen meg,

 az automatizálás mértéke,

kiterjedtsége érjen el egy minimális szintet,

 a gyártandó alkatrészféleségek elég széles skálájával rendelkezzen

(kis- és középsorozat).

Flexibilitás típusok

Gép

Termék Gyártási folyamat Működési

Termelési Technológiai

útvonal

Volumen Kiterjeszt-

hetőség

 Szerszámgépek

⚫ általános vagy speciális célú gépek

⚫ automatizáltság (pl:szerszámcsere stb.)

 Anyagmozgató és szállító rendszerek

⚫ felépítés, típus

⚫ funkció, működési mód

 Műveletközi tárolók

⚫ elhelyezés (központi, lokális, decentralizált)

⚫ tárolókapacitás

 Számítógépes irányítás

⚫ kommunikáció (hálózat) típusa

⚫ döntési rendszer (centralizált, elosztott)

Rugalmas gyártórendszerek

komponensei

FMS kategóriák (Kusiak)

 Hagyományos gyártási környezetbe telepített FMS

⚫ egységesen off-line irányítás valósul meg

⚫ az FMS a befogadó műhely szerves részeként működik

⚫ osztoznak a gyártási feladatokon

⚫ off-line termelésprogramozás valósul meg

 Önmagában funkcionáló FMS

⚫ önálló műhelyhez hasonlóan készre gyárt munkadarab-sorozatokat

⚫ on-line, real-time irányítással rendelkezik

⚫ a felsőbb szintről kapott feladatokat önállóan valósítja meg

⚫ magas automatizáltsági szint jellemzi

Rugalmas gyártórendszerek termelés-

programozásának alapesetei (Somló J.)

A magasabb időhorizontú termelés- irányítási szinttől egy rövidebb

tervidőszakra kapott termelési feladat gyártási műveleteit időben és térben konkrét gépekre (munkahelyekre)

ütemezi és ezzel előállítja az operatív műhelyszintű irányítás alapját képező finomprogramokat.

Mindezt adott gazdasági célok és korlátozó feltételek, valamint

a termelés aktuális állapotának figyelembevételével kell ellátnia.

Termelésprogramozási rendszer

feladata

1. Figyelembe kell vennie az adott szintre aktualizált gazdasági célokat.

2. Az aktuálisan adott kapacitás- és gyártóeszköz korlátok között kell működnie.

3. Összhangot kell teremtenie a befogadó gyártási környezet termelésprogramozási döntéseivel.

4. A finomprogram-készítést ajánlati jelleggel ki kell terjeszteni a gyártási segédfolyamatokra is.

5. Az FMS flexibilitás-típusainak megvalósítását szoftver-oldalról támogatnia kell.

Termelésprogramozási rendszerrel

szemben támasztott követelmények

6. Real-time, on-line irányítású rendszereknél lehetővé kell tennie az elosztott döntést a finomprogramozás során

(dinamikus ütemezés).

7. Figyelembe kell vennie a döntések

előkészítésekor a termelés mindenkori aktuális állapotát.

8. Tovább kell adnia a termelésből visszacsatolt információt (pl. job-ok készültségi foka) a

termelésirányítás felettes szintjének.

9. Zavarok, váratlan események

áthidalásában támogatnia kell a gyártási folyamatirányítást.

10. Könnyen adaptálható legyen.

Termelésprogramozási rendszerrel

szemben támasztott követelmények

 Az FMS-nek a befogadó műhely szerves részeként kell működnie.

 Időhorizont: 8-24 óra (1-3 műszak).

 Felettes szint: termelésütemezés (10 nap).

 Az FMS az egész műhely szempontjából

• egy nagy termelékenységű gépcsoport;

• nem szabad, hogy szűk keresztmetszet legyen.

 Az FMS-t a feladatok szétosztása szempontjából homogén módon kezeli a termelésütemező a

műhely többi gépével (feladatokon osztoznak).

 Az FMS termelésprogramozó rendszere

kooperatív de autonóm kapcsolatban van a műhely termelésprogramozó rendszerével.

FMS termelésprogramozása

off-line irányítási környezetben

 Az FMS szempontjából az egész műhely munkadarab-sorozatainak

technológiai útvonala többféle lehet:

(1) "BENT-KINT" sorozattípus;

(2) "KINT-BENT" sorozattípus;

(3) "BENT-KINT-BENT" sorozattípus;

(4) "KINT-BENT-KINT" sorozattípus.

FMS termelésprogramozása

off-line irányítási környezetben

FMS termelésprogramozása

off-line irányítási környezetben

 On-line, real time folyamatirányítású FMS esetén a rendszer

• magas automatizáltsági fokú,

• önálló műhelyként működik,

• a diszpécser szerepét real-time

termeléskövető program-modul veszi át,

• a rendszer része egy dinamikus ütemező, amely real-time döntésekre alkalmas.

FMS termelésprogramozása

on-line irányítási környezetben

FMS termelésprogramozása

on-line irányítási környezetben

Rugalmas gyártórendszerek termelésprogramozására

használható ütemezési modellek

➢

Prediktív ütemezés

➢

Reaktív ütemezés

Köszönöm a figyelmet!

Az előadásvázlat elérhető az alábbi webcímen:

http://uni-miskolc.hu/~aitkfm