2
Tartalom
1. Bevezetés ... 5
Miskolc 2030 ... 6
2. Helyzetfeltárás ... 9
2.1 Népesség, demográfia ... 9
Miskolc lakónépessége ... 9
Népesség összetétele ... 11
Korfa ... 14
2.2 Foglalkoztatás, Munkaerőpiac ... 16
2.3 Egészségügyi ellátás ... 20
2.4 Térszerkezet, Települési struktúra ... 24
Településhálózati összefüggések, Miskolc helye, térségi kapcsolatai ... 29
2.5 Gazdaság ... 32
Miskolc gazdasági súlya, szerepköre ... 32
Miskolc ágazati szerepköre ... 32
Gazdasági szervezetek jellemzői ... 44
Kereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás ... 47
Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ... 54
Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ... 54
Önkormányzati tulajdonú lakások száma és komfortfokozata ... 56
Jövedelmi helyzet ... 57
Ipari parkok ... 60
K+F potenciál ... 64
Beruházások ... 70
2.6 Közlekedés ... 72
2.7 Környezet állapota, természeti értékek ... 76
Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ... 83
Tárgyi, szellemi és közösségi értékek ... 84
2.8 Gyermekek napközbeni ellátását biztosító gyermekjóléti alapellátás ... 85
2.9 Oktatás ... 86
Köznevelés ... 86
Felsőoktatás ... 97
2020 - modellváltás ... 104
2.10 Kultúra, Turizmus, Sport ... 105
Kultúra ... 105
Turizmus ... 108
Főbb turisztikai attrakciók látogatottsága ... 111
Sport ... 114
3. Helyzetértékelés ... 117
Településhálózat, térszerkezet értékelése ... 117
Társadalmi, demográfiai helyzet értékelése ... 119
Táji és természeti adottságok értékelése ... 120
Épített környezet értékelése ... 121
Közművesítés értékelése ... 122
3
Környezetvédelem értékelése ... 124
Humán erőforrás potenciál értékelése ... 126
Gazdasági erőforrás potenciál értékelése ... 128
Turizmus értékelése ... 130
Közlekedés értékelése ... 137
Problématérképek ... 141
A folyamatok összefoglaló értékelése ... 142
Miskolc Megyei Jogú Város kitörési pontjai ... 143
A „Creative Régió” egészének prioritásai ... 148
4. Miskolc Megyei Jogú Város Célrendszere ... 150
MISKOLC AZ ÚJ GAZDASÁG REGIONÁLIS KÖZPONTJA - A. Stratégiai cél: Gazdaság- és iparfejlesztés, befektetés-ösztönzés ... 152
A1. Miskolc Ipari Parkjainak fejlesztése ... 152
A2. Miskolc és várostérsége gazdasági potenciáljának és versenyképességének növelése... 153
A3. Miskolc befektetési potenciál fejlesztése, tőkevonzó képesség növelése ... 154
A4. Miskolc körforgásos gazdaság alapú gazdaságfejlesztése ... 154
A5. Klímavédelem mintaváros fejlesztések megvalósítása ... 156
A6. Miskolc infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése ... 157
MISKOLC TUDÁSKÖZPONT, KREATÍV VÁROS - B. Stratégiai cél: Humánfejlesztés, K+F+I potenciál növelése 158 B1. Miskolc képzésfejlesztési programjának megvalósítása ... 158
B2. A Miskolci Egyetem tudásközpont szerepének és KFI potenciáljának erősítése ... 160
B3. Miskolc kulturális intézményrendszerének komplex fejlesztése ... 163
B4. Miskolc kreatív ipari potenciáljának erősítése ... 166
B5. Miskolc oktatásközpontú innovációs ökoszisztéma fejlesztése ... 167
MISKOLC INSPIRÁLÓ, VONZÓ VÁROS - C. Stratégiai cél: Turizmusfejlesztés ... 169
Herman Ottó Turisztikai Fejlesztési Program ... 169
C1. Desztináció alapú, új szemléletű attrakciófejlesztés és alapinfrastruktúra fejlesztés ... 169
C2. Attrakciós területek összekapcsolása, elérhetőségük javítása, a Térbeli és időbeli koncentráció oldása ... 169
C3. Minőségi, új célcsoportokat megszólítani képes élménykínálat megteremtése ... 171
C4. Innovatív turisztikai megoldások elterjesztése ... 172
MISKOLC ÉLHETŐ, EGÉSZÉGES, EMBERKÖZPONTÚ VÁROS - D. Stratégiai cél: Életminőséget javító város- és várostérség fejlesztés ... 173
D1. Miskolc városrészi központjainak fejlesztése ... 173
D2. Miskolc közlekedési kapcsolatainak, településhálózatának fejlesztése ... 173
D3. Miskolc Közösségi Infrastruktúrájának Fejlesztése ... 176
D4. Miskolc egészségfejlesztése ... 177
D5. Miskolc sportinfrastruktúrájának fejlesztése ... 178
MISKOLC INTEGRÁLÓ VÁROS - E. Stratégiai cél: Szemléletformálást, együttműködést és integrációt támogató fejlesztés ... 181
E1. Miskolc humán infrastruktúrájának integrált hálózatos fejlesztése ... 181
E2. Miskolc közösségfejlesztési célú, a civil társadalmat dinamizáló fejlesztése ... 181
E3. Miskolc agglomerációs és kistérségi településekkel való együttműködésének javítása ... 183
E4. Miskolc regionális kapcsolatainak erősítése, partnervárosokkal közös hálózatos fejlesztéseinek dinamizálása ... 183
E5. Miskolc határon átnyúló kapcsolatainak fejlesztése, az interregionális együttműködések intenzitásának növelése ... 184
E6. Miskolc megtartó erejének növelése... 184
Horizontális célok ... 185
4
H1. „Creative Region – Határtalan fejlődés” hálózat alapú fejlesztések ... 185
H2. Okos város ... 186
H3. Zöld város ... 186
5. A stratégia eszközrendszere – Beavatkozások, Intézkedések ... 193
Gazdaság-, iparfejlesztési és befektetésösztönzési eszköztár ... 194
Humánfejlesztéshez és K+F+I tevékenységhez kapcsolódó eszköztár ... 220
Turisztikai fejlesztési (ezen belül marketingkommunikációs és értékesítési) eszköztár ... 244
Város- és várostérség fejlesztését szolgáló eszköztár ... 266
Szemléletformálásra, együttműködésre, integrációra és hálózatokra alapuló eszköztár ... 285
6. A stratégia megvalósításának nyomon követése ... 305
MISKOLC AZ ÚJ GAZDASÁG REGIONÁLIS KÖZPONTJA - Indikátorok ... 305
MISKOLC TUDÁSKÖZPONT, KREATÍV VÁROS - Indikátorok ... 306
MISKOLC INSPIRÁLÓ, VONZÓ VÁROS - Indikátorok ... 307
MISKOLC ÉLHETŐ, EGÉSZÉGES, EMBERKÖZPONTÚ VÁROS - Indikátorok ... 308
MISKOLC INTEGRÁLÓ VÁROS - Indikátorok ... 309
7. A stratégia megvalósításának pénzügyi feltételei ... 310
M2030 fejlesztések és a 2021-2027 közötti Operatív programok összefüggései ... 322
M2030 fejlesztések a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) összefüggésében 362 M2030 fejlesztések a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) összefüggésében 364 M2030 fejlesztések a Mobilitás Operatív Program (MIOP) összefüggésében ... 366
M2030 fejlesztések a Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) összefüggésében ... 367
M2030 fejlesztések a Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) összefüggésében ... 371
M2030 fejlesztések a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) összefüggésében ... 372
8. Kockázatelemzés ... 373
Táblázatok jegyzéke ... 375
1.számú melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Rendelői, Osztályai ... 376
2.számú melléklet Miskolci Települési Értéktár Gyűjtemény ... 378
3. számú melléklet Gyermekek napközbeni ellátását biztosító gyermekjóléti alapellátás ... 388
4. számú melléklet Köznevelési intézmények Miskolcon ... 388
5. számú melléklet Miskolc Zajtérképei 2018 ... 392
6.számú melléklet Miskolc Baleseti gócpontjai 2020 és a közlekedési balesetek alakulása ... 394
7.számú melléklet Felhasznált dokumentumok és egyéb forrásmunkák ... 396
5
Bevezetés
Móricz Zsigmond 1930-ban azt írta: Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város. Móricznak a saját korában igaza volt. Miskolc kikerülése a fejlődés fősodrából, páratlan adottságai ellenére rányomta a lemaradás bélyegét a városra.
Móricznak a saját korában igaza volt és akkori szavai ma is az igazságot mondják. Ahogyan a kiegyezést követő évtizedek útkeresése és a békediktátum után 10 esztendővel, úgy ma, a rendszerváltást követő kísérleteket követő évtizedek múltán is kezünkben a lehetőség és a feladat: Miskolcot méltó rangjára és helyére emelni.
Miskolcnak olyan közép és hosszútávú jövőképre, vízióra és stratégiára van szüksége, amely kiemeli a várost másodvonalból, amely kijelöli a fejlődés útját, amely visszaadja a hitet abban, hogy az egykori kereskedőváros, a későbbi iparváros újra Észak-Kelet Magyarország húzóereje lehet.
Terveink ambíciózusak. Nem vállalkoztunk kevesebbre, mint meghatározni azokat a területeket, amelyek rendbetételével, korszerűsítésével, fejlesztésével Miskolc új erőre kaphat, új sebességre kapcsolhat, ezért is nevezzük így: Miskolc 2030 – A növekedés programja.
A recept adott: jelentős átalakításokkal, reformokkal, már az évtized elején megnyerni az évtized egészét, amihez fel kell tudnunk vázolni a város jövőjét 2030-ig. Az évtizedünk megnyeréséhez jól kell kiaknáznunk geopolitikai helyzetünket, időbeli környezetünket, az emberi-intézményi erőforrásokat és a pénzügyi, technológiai, természeti erőforrásainkat.
A mögöttünk álló pandémiás időszak leállította a világot, hogy néhány hónap elteltével egy új irányba indítsa újra. A leállás hónapjaiban olyan stratégiai tervezésbe fogtunk Miskolcon, amely a legfontosabb területeken jelöli ki a fejlesztések irányát. A gazdaság, a kultúra, a turizmus, a sport, az egészségügyi és a szociális szektor fejlesztési igényei és tervei igazi erőként hatnak egy irányba: Miskolc újraindul.
Az elmúlt évtized és a mögöttünk álló időszakban történt, életünket alapjaiban átalakító gyors változás csillapítására erős átalakításokra van Miskolcnak szüksége, mert ha nem mi változunk, a világ változik meg és nem a mi érdekünkben.
Miskolcnak teljes fordulatra van szüksége a demográfiai területén, mert meg kell állítanunk a város fogyását. Olyan életmódfordulatra van szükségünk, amelynek alapját az egészséges és aktív életmód jelenti, és követendő példává teszi. Olyan kulturális és turisztikai szemléletváltásra van szükség, amely a jövő számára őrzi és mutatja meg évszázados örökségünket.
Miskolcnak versenyképes oktatásra van szüksége, hogy általános és középiskolái, új erőre kapó egyeteme a régió és az ország számára termelje az emberfőket. Új, korszerű, környezetközpontú közlekedési infrastruktúrára, tőke- és tudásintenzív iparra, innovációra építő kreatív iparra van szüksége Miskolcnak és olyan fejlett és széles spektrumú szolgáltató szektorra, amely méltóvá teszi az évszázadok által kijelölt szerepére.
Erről szól Miskolc2030 – A növekedés programja.
6
Miskolc 2030
Magyarország Kormánya 1072/2020. (III. 5.) Korm. határozatában döntött „Az Északkelet- Magyarország Nemzeti, Gazdasági, Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumáról”, valamint 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozatában döntött a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről. A Kormány fél évvel később, 1570/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról döntése kapcsán egyetértett a számára bemutatott, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területét magában foglaló „Creative Region – Határtalan fejlődés”
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának (a továbbiakban együtt:
Gazdaságfejlesztési Zóna) – a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével.
Miskolc célja, hogy Európa fejlett, tudásalapú, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező kreatív régiójának vezető városa, húzóereje legyen. A város eltökélt abban, hogy a gazdasági zóna versenyképességének erősítéséhez kapcsolódó feladatokból, a régióban élők életminőségének javításához kapcsolódó munkából kivegye a részét.
Miskolc jelentős térségi integráló erővel rendelkező város Észak-Magyarországon. A város - történetének elmúlt száz éve során - most másodszor kerül sorsfordító, a fejlődés irányát több évtizedre előre kijelölő döntési helyzetbe.
A második világháború időszakában a város lakónépességének növekedése megtorpant, majd visszaesett. Magyarország Kormánya és Miskolc vezetése akkor jól döntött; létrehozták Nagy- Miskolcot, egy korábban több eltérő adottságú településekből álló modern, fejlődő város alapjait fektették le a döntéssel.
A rendszerváltásig - közel 50 évre - megalapozták a növekedést, ezt követően azonban a fejlődés üteme ismét trendfordulóhoz érkezett. Miskolc elmúlt több, mint két évtizedét folyamatos lakosságszám csökkenés jellemezte, a város pedig felismerte – növekedés csökkenő lakosságszám mellett nem lehetséges.
Okulva a múltból, újabb bátor döntésre van szükség: Miskolc célja, hogy Európa fejlett, tudásalapú, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező kreatív régiójának húzóereje legyen. A város eltökélt abban, hogy a gazdasági zóna versenyképességének erősítéséhez kapcsolódó feladatokból, a régióban élők életminőségének javításához szükséges munkából kivegye a részét.
A Modern Városok Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaira támaszkodó gazdaság- és városfejlesztés elindult, Miskolc ma képes arra, hogy új, fenntartható növekedési pályára álljon.
A fejlődés irányát, a növekedés ütemét a város komplex fejlesztési programja – a Miskolc 2030 – A növekedés programja – határozza meg.
A Miskolc 2030 program öt pillérre épül:
Miskolc az új gazdaság regionális központja – gazdaság- és iparfejlesztés
7
Miskolc tudásközpont, kreatív város – oktatás- és kultúrafejlesztés
Miskolc inspiráló, vonzó város – turisztikai fejlesztés
Miskolc élhető, egészéges, emberközpontú város – város- és közlekedésfejlesztés
Miskolc integráló város – térségi központ fejlesztés
A Miskolc 2030 program célja, hogy infrastrukturális fejlesztésekkel, humán befektetésekkel dinamizálja a várost, elhozza a fokozatváltást és a fenntartható növekedést a város működésébe.
A Miskolc 2030 program fejlesztései felzárkóztatják Miskolcot nemcsak hazai versenytársaihoz, hanem a közeli határon túli nagyvárosokhoz is, és lehetővé teszik a város számára, hogy a Creative Régió meghatározó városa legyen. A fejlesztési igények reális elvárásokon, valós célkitűzéseken alapulnak, a legtöbb fejlesztési program gazdasági hatások által megalapozott, már megindult fejlesztés természetes folytatásaként került megfogalmazásra.
A program mögött egy olyan stratégia áll, melynek megvalósításával Miskolc tartós, kiszámítható növekedési pályára áll. Miskolc stabil pontja lesz a Creative Régiónak, a V4 partnerországok felé a régió kapuvárosa.
A célok eléréséhez kiemelten fontos, hogy a gazdaság és ipar, az oktatás és kultúra, város és közlekedés, megtartó erő növekedés és a turizmus kiemelt területei alapos felkészültséggel, szakértelemmel, és egymásra épülve kerüljenek fejlesztésre szem előtt tartva, hogy ne csak Miskolc, hanem a várossal együtt az agglomeráció és a térség is fejlődjön, növekedjen.
A Miskolc 2030 program összeállításakor a város mindvégig törekedett arra, hogy a célok és a beavatkozások teljes mértékben illeszkedjenek a Kormány gazdaságfejlesztési törekvéseihez.
A város határozott szándéka, hogy Miskolc legyen a következő megyei jogú város, amelynek tíz évre szóló fejlesztési programját Magyarország Kormánya elfogadja és támogatja.
A Miskolc 2030 program az Észak-kelet Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával (a továbbiakban Gazdaságstratégiai Fejlesztési Terv) logikájának és struktúrájának mentén készült el.
A stratégiakészítés során a Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójában megfogalmazottakat figyelembe vettük, a stratégia egyik fő célja a 6 éve készült koncepció kijelölt céljainak pontosabb megvalósítási útjának kijelölése.
A Miskolc 2030 program három lépésben készült.
1. Megalapozó vizsgálat, melynek része a helyzetfeltárás és a helyzetelemzés 2. M2030 célrendszer összeállítása
3. A stratégiai célrendszer kibontása, és a megvalósításhoz szükséges eszközök számbavétele, valamint a nyomonkövetés módjainak összeállítása és a kockázatok elemzése.
A stratégiakészítés folyamata:
8
A Helyzetfeltáró munkarész a Gazdaságstratégiai Fejlesztési Terv B-A-Z megyére és Miskolcra elkészült helyzetfeltáró fejezetek kibontását tartalmazza, építkezve Miskolc MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiájára, mely 2020-ig van érvényben, áttekintve és frissítve az elmúlt 5-10 év változásait, a folyamatok és alakulását.
A Helyzetelemzés a Helyzetfeltáró szakaszra épül, a SWOT analízis módszerével az egyes fontosabb fejezetek feltárt adatainak, folyamatainak elemzését, értékelését tartalmazza.
A Vízió és Célrendszer pontosan követi a Településfejlesztési koncepció vízióelemeit, stratégiai pillérként tekintve azokat a későbbi célok meghatározásához és kibontásához.
A célrendszer alapján két időtávban 2025 és 2030 tervezett zárással a stratégia konkrét fejlesztési projekteket is megfogalmaz a következő időszak ma ismerhető forrástérképének megfelelően.
Miskolc - összhangban Magyarország Kormányának 2030-ra elérendő 6 fontos gazdasági célkitűzésével – Debrecennel, Nyíregyházával és Szolnokkal együtt szándéknyilakozatban erősítette meg a városok közös küldetését:
„A nemzeti, gazdasági és kulturális övezet kiemelt, szinergiában és hálózatban – centrum, övezeti centrumok – történő fejlesztése melletti elköteleződés;
Egy Debrecen pólusú gazdasági övezet kialakítása „Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc- Szolnok tengely” és a kapcsolódó határon túli területek 100 éves hátrányos történelmi örökségének orvoslása;
a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás megállítása komplex, szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomaggal, megyei programokkal és fejlesztésekkel;
a megyék újrapozícionálása, valamint Északkelet-Magyarország nemzeti gazdasági és kulturális övezet humánerőforrás tartalékainak aktivizálása fejlődési léptékváltással és a megyeközi és határon túli területek együttműködésének megerősítésével csökkentve területi és társadalmi különbségeket a hosszú távú fenntartható fejlődési pálya és a társadalmi felzárkózás érdekében.”
Helyzetfeltárás Helyzetelemzés Vízió, célrendszer Intézkedések
Május 20. Június 30.
9
Helyzetfeltárás
2.1 Népesség, demográfia Miskolc lakónépessége
Miskolc állandó népessége az elmúlt száz év során három trendváltozáson ment keresztül. A húszas évektől a háborúig monoton növekedett, majd a háború időszakában csökkenésen ment keresztül. 1945 január 1-én jött létre Nagy-Miskolc, amikor Diósgyőr és Hejőcsaba területét a városhoz csatolták, ekkor lett mai léptékű város. Ezt követően egészen a rendszerváltásig monoton növekedő volt a város lakossága, majd 1990 környékén ismét trendforduló következett be, ismét csökkenni kezdett a lakónépesség.
1. ábra: Miskolc lakónépességének alakulása (1920-2019)
Forrás: KSH, saját szerkesztés
2010-2019 között az állandó népesség további 14.395 fővel, 7,85%-kal csökkent, mely jelentősen meghaladja az országos csökkenés mértékét, de magasabb a megyei értéknél is.
év Miskolc B-A-Z megye Magyarország
2001 182 307 775 349 10 200 298
2002 180 461 749 104 10 174 853
2003 177 819 744 484 10 142 362
2004 176 074 738 143 10 116 742
2005 175 575 731 854 10 097 549
2006 173 979 725 779 10 076 581
2007 172 855 718 951 10 066 158
2008 171 548 709 634 10 045 401
2009 170 316 701 160 10 030 975
2010 168 916 692 771 10 014 324
0 50000 100000 150000 200000 250000
1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020
10
2011 167 680 684 793 9 985 722
2012 164 973 688 922 9 931 925
2013 162 905 682 350 9 908 798
2014 161 265 674 999 9 877 365
2015 159 554 667 594 9 855 571
2016 158 101 660 549 9 803 837
2017 157 177 654 402 9 797 561
2018 155 650 648 216 9 778 371
2019 154 521 642 447 9 772 756
Változás 2019/2010 -8,52% -7,26% -2,41%
1. táblázat: Állandó népesség száma (2001-2019)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A csökkenés üteme valamivel nagyobb az országos átlagnál minden évben magasabb volt mind a megyei, mind az országos értéknél.
2. táblázat: Állandó népesség számának változása 2010-hez viszonyítva (2010=100%) (%)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
Miskolcon az országos átlag alattiak a születési, termékenységi mutatók értékei. 2018-ban ezer lakosra 8,7 élveszületés jutott, mely a megyei átlag alatt van. Ennek magyarázata, hogy társadalmi csoportonként lényegesen eltérő a gyermekvállalási kedv: a magasabb iskolai végzettségűek, illetve városiak körében kisebb és a megye más településeihez képest ezen csoportokhoz tartozók aránya magasabb Miskolcon.
Miskolcon egy 2018-ban született fiúgyermek átlagosan 70,1 év egy leánygyermek 77,6 év várható élettartamra számíthat. Ez a nyolc 100 000 főnél nagyobb lélekszámú hazai település közül mindkét nem esetében a legkedvezőtlenebb.
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Miskolc -0,73% -2,33% -3,56% -4,53% -5,54% -6,40% -6,95% -7,85% -8,52%
B-A-Z megye -1,15% -0,56% -1,50% -2,57% -3,63% -4,65% -5,54% -6,43% -7,26%
Magyarország -0,29% -0,82% -1,05% -1,37% -1,59% -2,10% -2,16% -2,36% -2,41%
-9,00%
-8,00%
-7,00%
-6,00%
-5,00%
-4,00%
-3,00%
-2,00%
-1,00%
0,00%
11
Népesség összetétele
Miskolc állandó lakosságának száma 2019. decemberében 153.975 fő, amelyből a férfiak száma: 71.743 fő, a nők száma: 82.232 fő volt.
Nem/év 0-14 15-24 25-39 40-54 55-64 65-74 75-84 85-
Férfi 10.676 7.523 15.081 17.775 8.893 7.312 3.630 853
Nő 10.145 7.039 14.548 18.344 11.324 11.383 7.292 2.247
Összesen 20.821 14.562 29.629 36.119 20.127 18.695 10.922 3.100 3. táblázat A népesség összevont nem és korcsoport szerinti megoszlása Miskolcon 2019. decemberi
állapot szerint főben meghatározva (fő)
Forrás: Népesség nyilvántartási rendszer
A 2018. évi állapothoz képest a 0-24, a 25-39 és 55-64 éves korcsoportok létszáma csökkent, míg a 40-54 év és a 65 év feletti korosztályokat képviselők száma növekedést mutat.
Nem/év 0-3 4-6 7-14 15-18
2016 5502 4020 11678 5805
2017 5539 3974 11516 5864
2018 5550 4008 11393 5831
2019 5441 4069 11311 5709
4. táblázat A gyermekek számának megoszlása évekre vetítve korcsoportok szerint 2019 december 31-i állapotoknak megfelelően
Forrás: Népesség nyilvántartási rendszer
2018. évhez képest csökkent a 0-3 éves korosztály képviselőinek száma, a 4-6 éves óvodás korosztály képviselőinek száma viszont emelkedést mutat.
Gyermekkorúak (0-14 évesek) száma 2010 óta az állandó népesség 13,4-13,5%-a, mely alacsonyabb az országos átlagnál.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Miskolc 13,5 13,4 13,4 13,4 13,4 13,4 13,4 13,4 13,5 Magyarország 14,4 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,4 14,4
5. táblázat: Állandó népességből a 0–14 évesek aránya (%)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
Az állandó népességből a 14-59 évesek aránya monoton csökkenő volt 2010 óta, mely minden évben alacsonyabb volt, mint az országos átlag.
12
2. ábra: Állandó népességből a 14–59 évesek aránya (%)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A városban élő időskorúak aránya a fiatalabb korcsoportokkal épp ellentétesen, folyamatosan növekedett, súlyuk 4%-kal emelkedett 2010 óta.
3. ábra: Állandó népességből a 60 évfelettiek aránya (%)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A fiatalok, a munkaképes korúak és az idősek arányának változási a város öregedési mutatójára is kedvezőtlen hatással voltak, az öregségi mutató 16,7%-kal emelkedett 2010-2018 között.
13
4. ábra: Öregségi mutató alakulása (száz 0-14 éves korúra jutó 60 év feletti lakos) (fő)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A város vándorlási egyenlege is kedvezőtlenül alakult, 2016 év kivételével 2010 óta az egyenleg minden évben negatív volt.
A bevándorlások elsősorban a közeli településekről és a közeli városokról történtek.
Az elvándorlások iránya is jól beazonosítható; az elvándorlók jelentős része a közeli településekre és közeli városokba költözött, az agglomerációba költözöttek többsége továbbra is Miskolcon dolgozik.
Ideiglenes jelleggel legtöbben a 15-24 éves korosztályból vándorolnak el. Ennek legvalószínűbb okai egyrészt a továbbtanulás (az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be), másrészt a munkahely-keresés.
5. ábra: Vándorlási egyenleg alakulása (állandó, ideiglenes együtt)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés 176,1
180,2
183,5
187,6
193,4
198,3
202,2
205 205,6
160 165 170 175 180 185 190 195 200 205 210
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
-1,8
-3,1
-7,1
-2,8 -2
-1,3
1,3
-4
-2,5
-8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
14
Korfa
A 40 évesnél idősebb népesség körében többségben vannak a nők; arányuk az idősebb korcsoportokban egyre nagyobb. A korfa" hagyma" formája a népesség öregedésére utal.
6. ábra: Miskolc korfa változása 2011.01-2018.12
Forrás: KSH, Népességnyilvántartó adatai alapján saját szerkesztés
A 2010-es és a 2019-es korfa egymásra helyezésével látható, hogy melyik korosztály „tűnt el”
az elmúlt 10 évben. A legjelentősebb veszteségeket a város épp a derékhad, a 20-40-es korosztály, és a még munkaképes 50-60-as korosztály körében szenvedte el, az időskorú lakosok korfa része szinte fedi egymást.
7. ábra: Természetes fogyás Miskolcon (2010-2018)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés -5,7 -5,3 -5,4
-5,7
-6,5 -6
-5
-6,7
-6,3
-8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
15
A népességszám csökkenésének egyik alapvető oka a természetes fogyás, illetve az, hogy – bár a népességen belül a Miskolcon születettek aránya a domináns - az agglomerációba költöző családok gyermekei a környékbeli települések fogyási adatait „javítják”. Az ábrán látható, hogy több közeli kistelepülés természetes szaporodása más trendet mutat, mint Miskolc.
8. ábra: Természetes szaporodás / fogyás Miskolcon és környékén (2018)
Forrás: KSH- TEIR
16
2.2 Foglalkoztatás, Munkaerőpiac
A regisztrált munkanélküliek száma 2019 augusztusában Miskolcon az alábbiak szerint alakult:
Nyilvántartott összesen (fő)
Folyamatosan nyilvántartott több, mint 365 nap
Járadék típusú ellátás (fő)
Segély típusú ellátás (fő)
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás / Rendszeres szoc.
segély
4905 1550 673 444 1432
6. táblázat. Munkanélküliek száma és juttatási formák szerinti megoszlása 2019.08.20.-án Forrás: NFSZ
Miskolcon ugyanekkor a Munkaképes korú népesség 107370 fő volt, a nyilvántartott munkanélküliek aránya: 4,75%, mely magasabb, mint az országos 3,66%.
9. ábra Regisztrált munkanélküliek száma Miskolcon 2009-2018 (fő)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
Az elmúlt tíz évben Miskolcon a regisztrált munkanélküliek száma monoton csökkenést mutatott, hasonlóan a megyeszékhelyekhez.
Hasonlóan ehhez, a nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú népesség százalékában szintén meredeken csökkenő képet mutat, 10 év alatt közel a harmadára esett vissza.
12842 12363
11309 10357
8744 8091 6805
5650
4819 4643
0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
17
10. ábra. Nyilvántartott álláskeresők száma száz 15-64 éves állandó lakosra (fő).
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A város 4,4% relatív mutatója magasabb, mint az országos átlag (3,6%), de alacsonyabb mint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye értéke ( 5,9%). Miskolc Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktum Programja hozzájárult a mutatók javulásához, mert 2019. november 30-ig 1 255 fő került bevonásra. (A munkáltatók a programba bevont személyek 45%-a után vették igénybe a 8+4 havi 100% bérköltség támogatást.)
A program célcsoportjába tartozó álláskeresők 61%-át azok teszik ki, akik tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (legalább 3 hónapja folyamatosan álláskeresők), de a résztvevők között magas az 50 év feletti álláskeresők és az alacsony iskolai végzettségűek aránya is.
11. ábra. 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes
munkanélküli %-ában)
12. ábra. Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az
összes munkanélküli %-ában)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
Miskolcon 2018-ban a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya, kicsit magasabb, mint az országos (48,1%) és a megyei adat (50,2%). A legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya jóval alacsonyabb, mint az országos átlag 43,5.
12
10,6 9,8
9,1
7,8 7,3 6,2
5,2 4,5 4,4
0 2 4 6 8 10 12 14
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
65,5 67,7
55,6 56,6 56,1 53,1 55,5 53,6 55,3 51,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80
32,4 33,834,1
30,7 29,6
32,3 33 32,3
34,1 31,9
27 28 29 30 31 32 33 34 35
18
Szintén jó ütemű csökkenése tapasztalható a fiatal munkanélküliek arányában, viszont jóval meredekebben emelkedik a 45 év felett regisztrált munkanélküliek aránya.
13. ábra. 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (az összes
munkanélküli %-ában)
14. ábra. 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya (az összes
munkanélküli %-ában)
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (15,1%), vagy a megyei járásközpontok (14,9%).
A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya viszont több, mint 10%-kal magasabb arány, mint, mint az országos (45,2%) és a megyei járásközpontok értéke (44,6%)
45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya több mint fele volt az összes regisztrált
munkanélkülinek, ez a korosztály nehezebben talál munkát Miskolcon, mint más területeken.
15. ábra. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában
Forrás: KSH- TEIR adatai alapján saját szerkesztés
Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában emelkedő értéket mutatott az évtized elején, majd 5 éve stagnál.
13,112,3 12,1 11,9 12,512,9
11,1 11,4 10,2 9,9
0 2 4 6 8 10 12 14
31,8 33,934,538,4 40,441,946,3 46,748,9 50,2
0 10 20 30 40 50 60
17,1
19,6
21,9 20,7 22
23,7 23,1 23,6 23,6
0 5 10 15 20 25
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
19
A miskolci arány alacsonyabb, mint az országos (29,7%) és a megyei járásközpontok adata (29,2%). A közfoglalkoztatottak száma 2018-ról 2019 re visszaesett, 1923 főről 750-re.
16. ábra. A regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatottak száma Miskolcon (fő)
Forrás: Miskolc MJV
A Pénzügyminisztérium 2020. márciusi nyilvántartása szerint Miskolc Megyei Jogú Városban a nyilvántartott álláskeresők száma az alábbiak szerint alakult:
Álláskeresési segélyben részesülők (03. hó), 2020 (fő) 487
Járadékra jogosult nyilvántartott álláskereső (03. hó), 2020 (fő) 768
Nyilvántartott álláskereső (03. hó), 2020 (fő) 5245
180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskereső (03. hó), 2020 (fő) 1596 Rendszeres szociális segélyben részesülő nyilvántartott álláskereső (03. hó), 2020 (fő) 1496
Összesen (fő) 9592
7. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők Miskolcon (2020.03)
Forrás: Pénzügyminisztérium
A regisztrált munkanélküliek körében az iskolai végzettség alapján végzett felmérés eredményeit tükrözik az alábbi ábrák. Ezekből megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek legnagyobb számban az általános iskola 8 osztálynál kevesebb végzettséggel rendelkezők körébe tartoznak, és Miskolc országos szinten a második helyen áll az adott statisztikával. Míg a főiskolai- és egyetemi végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma igen alacsony.
20
8 általánosnál alacsonyabb végzettségű Általános iskolai végzettségű
Szakiskolai, vagy szakmunkásképző Főiskolai, egyetemi végzettség
17. ábra: Regisztrált munkanélküliek számának alakulása az iskolai végzettség függvényében Magyarország nagyvárosaiban 2018 (fő)
Forrás: KSH- TEIR
2.3 Egészségügyi ellátás
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenntartásában lévő Miskolci
Egészségfejlesztési Intézeten (MEFI) keresztül gondoskodik az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról.
A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetekben feladatellátási-szerződések keretében a háziorvosok, házi gyermekorvosok, illetve fogorvosok látják el a miskolci lakosok kezelését, gondozását. A területi védőnők, iskolavédőnők, iskolaorvosok is a MEFI alkalmazásába kerültek.
Jelenleg Miskolcon:
89 felnőtt háziorvosi körzet,
32 házi gyermekorvosi körzet,
72 fogorvosi körzet
54 területi védőnői körzet
22 iskolavédőnői körzet található.
21
Az egészségügyi szolgálatok és a személyi állomány számának alakulását az alábbi táblázatban rögzítettük:
Mutatók 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A házi gyerekorvosok által ellátott
szolgálatok száma (szolgálat) 36 35 35 34 34 33 33 33 32 A háziorvosok által ellátott
szolgálatok száma (szolgálat) 92 92 93 93 94 94 94 93 93 Házi gyermekorvosok száma (fő) 36 35 34 34 34 33 33 32 31 Betöltött védőnői álláshelyek
száma (db) 102 105 103 104 104 97 99 99 97
Háziorvosok száma (fő) 91 92 92 92 91 90 91 91 91
Háziorvosi szolgálathoz tartozó
szakápolók/ápolók száma (fő) 100 97 101 100 103 104 101 99 101 8. táblázat. Egészségügyi szolgálatok és a személyi állomány számának alakulása Miskolcon 2010 - 2018
Forrás: KSH Statinfo
Miskolcon az egy háziorvosra eső lakosságszám visszaesett az elmúlt 10 évben azonban a folyamatot az okozta, hogy a város lakónépessége is hasonló ütemben csökkent.
18. ábra. Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő)
Forrás: KSH- TEIR
A városban 5 kórházi egységben folyik járó- és fekvőbeteg ellátás.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, a progresszív ellátást is figyelembe véve, nagyon sokrétű gyógyító munka folyik, 62 osztályon, részlegen, rendelőben folyik gyógyító munka. (1. számú melléklet). A megfigyelések mellett, a gyógyító munka során alkalmazott kutatásokat is végeznek a dolgozók, Borsod és Heves megyében az összes gyógyszervizsgálatok felét a Borsod Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban végzik. 2017. április 1.-én kormányzati döntés alapján a városi és a megyei kórház összevonásra került. Az összevonás minden minden miskolci kórházat egy rendszerbe integrált, mert a korábbi időszakban a Szent Ferenc és a vasgyári kórházak már kapcsolódtak.
A Semmelweis Tagkórház - a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum oktató kórháza – a betegellátást 646 aktív és 332 krónikus ágyon, 16 osztályon, 48 ápolási egységben végzi. 2008-ban az Erzsébet Kórház és a Vasgyári Kórház
1291,8 1323,4
1299
1292,9 1279,9
1276,4 1285,4
1267,6 1265,4 1266,6
1230 1240 1250 1260 1270 1280 1290 1300 1310 1320 1330
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
22
összevonásából jött létre a MISEK (Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház). Az összevonással gazdaságosság növelés, és a párhuzamosságok felszámolása indult meg (a Vasgyárban megszüntetésre került a koronária őrző és a szülészet-nőgyógyászat és átszerveztek több kiegészítő területet (laboratórium, patológia, diétás szolgálat). A kórház megyei szintű ellátást nyújt a mellkas sebészet, a bőrgyógyászat és a fertőző betegségek területén, de regionális feladatot lát el a vérképzőszervi és hematológiai betegségek, valamint az oszteoporózis terén.
A Szent Ferenc Tagkórház 1994-ben került felújításra. A kórház az egész megyére kiterjedő működést folytat, szakterülete a hagyományos tüdőgyógyászat, ezen kívül kardiológiai rehabilitáció, reumatológia és pszichoterápia kezelése történik az intézményben.
A Diósgyőri Tagkórház a 2010-es évek második felében történt átszervezések után szinte kiürült ( a fekvőbeteg-ellátás megszűnt, csak a stroke- és az ápolási osztály, valamint a patológia maradt), a funkciók a két másik kórház összevonásával létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórházba kerültek át. 2018-ban a megszűnt neurológiai épületben létrehozzák az új, hetvenöt személyes Szent Hedvig Otthont, ezen kívül három háziorvosi rendelő és kilenc fogorvosi alapellátási körzet is a kórház területére költözött.
A MÁV Rendelőintézet a Vasútegészségügy Miskolci Egészségügyi Központja járóbeteg-ellátó intézmény, amelyhez a megye legnagyobb foglalkozás-egészségügyi ellátórendszere tartozik, közel 30 területen biztosít színvonalas ellátást betegei részére.
Miskolcon az ezer lakosra jutó ágyak száma növekedést mutat, azonban ennek is a lakosságszám csökkenés a közvetlen oka.
19. ábra. Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db)
Forrás: KSH Statinfo
A városban az időseket ellátó nappali és bentlakásos intézmények önkormányzati
fenntartásban, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (MESZEGYI) üzemeltetésében 5 telephelyen működnek. Ebből 3 bentlakásos intézmény:
Aranykor Idősek Otthona
Őszi Napsugár Otthon
Szent Hedvig Otthon
19,2 19,3 23,5
22,1 22,4 22,5 22,3 21,9 22 22,2
0 5 10 15 20 25
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
23
, melyek kapacitása összesen 637 fő. Átmeneti gondozást az Arany Alkony Szolgáltatási Központ, a Bulgárföldi Szolgáltatási Központ és az Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ nyújt, kapacitásuk összesen 44 fő.
A MESZEGYI négy szakmai igazgatóság keretében a következő szolgáltatásokat nyújtja:
idősek otthona, házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja, időskorúak gondozóháza, támogató szolgálat, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi és nappali ellátás, bölcsődei ellátás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, család- és gyermekjóléti központ, gyermekek és családok átmeneti otthona. Az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága jelentősen nőtt 2012-13 között, majd a 100 % feletti érték stabilizálódott.
20. ábra. Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék)
21. ábra. Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ezrelék)
Forrás: KSH Statinfo
Az önkormányzati kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága a 2015-ös 100% feletti szintről szignifikánsan visszaesett.
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
910 920 930 940 950 960 970 980 990 1000 1010
24
2.4 Térszerkezet, Települési struktúra
Miskolc az elmúlt évszázadok során több szakaszban alakította ki jelenlegi városszerkezetét. A XX. század legjelentősebb kormányzati döntéseinek (Nagy-Miskolc közigazgatási egyesítése, Miskolc iparának erőltetett felfuttatása, a Miskolci Egyetem jogelődjének Miskolcra telepítése, stb.) hatásai, következményei mai napig érezhetőek.
A KSH felosztásában Miskolc 32 városrészre tagolódott, a beépítési mód és a lakás- körülmények függvényében az alábbi különböző funkciójú településrészek alkotják Miskolcot:
hagyományos beépítésű lakóterület,
lakótelep,
villanegyed,
kertvárosias lakóövezet,
szociális szempontból nem megfelelő övezet,
üdülőterület,
ipari üzemi terület,
egyéb terület.
A funkciók szerint a KSH az alábbi városrész bontást alkalmazza:
1.Zsarnai telep - Repülőtér 12. Tetemvár 23. Győri kapu 2. Szondi telep -
Csorbatelep
13. Bábonyibérc 24. Új Diósgyőr 3. Martin kertváros 14. Vologda- Jókai lakótelep 25. Kilián
4. Szirma 15. Belváros 26. Bedegvölgy-Bodótető
5. Görömböly 16. Avasalja 27. Lyukóvölgy
6. Hejőcsaba 17. Avas Dél városrész 28. Pereces
7. Avas kelet - Népkert 18. Egyetemváros - Ruzsin 29. Diósgyőr - Berekalja - Majláth
8. Martintelepi felüljáró 19. Miskolctapolca 30. Bükkszentlászló
9. Selyemrét 20. Komlóstető 31. Lillafüred
10. Szentpéteri kapu Kelet 21. Vargahegy 32. Ómassa - Jávorkút 11. Szentpéteri kapu
Nyugat
22. Békeszálló telep - Muszkás telep
9. táblázat. Miskolc KSH szerinti városrészi lehatárolása
Forrás: Miskolc MJV ITS 2014
25
22. ábra. Miskolc KSH szerinti városrészi lehatárolása
Forrás: Miskolc MJV ITS 2014
A 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia és 2014-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégia a KSH lehatárolását összevonásokkal egyszerűsítette,
történelmi-, építészeti-, társadalmi-, demográfiai-, funkcionális megfontolások alapján 17, jól elkülöníthető, karakteres városrészt határolt le.
26
23. ábra. Miskolc ITS szerinti városrészi lehatárolása és a városrészek területe
Forrás: Miskolc MJV ITS 2014
A városrészek és a definiált körzettípusuk az alábbi táblázatban kerültek rögzítésre.
Városrész Körzettípus és leírás
Szentpéteri kapu, Észak-keleti
városrész A Megyei Kórház intézményi, munkahelyi
beépítettségű, a Katowice lakótelep a hatvanas évek lakótelepeire jellemző beépítésű. A Bosch környéke munkahelyi zóna.
A Szentpéteri kapu hagyományos, kertvárosias, családi házas beépítésű, valamint új beépítésű lakóterületi. A Szentpéteri kapu keleti része iparterület, munkahelyi terület.
A Zsarnai telepipari része iparterület, munkahelyi terület jellegű rész.
A Zsarnai telep lakóterületi része falusias beépítésű zárvány lakóterület.
Az Arany téri lakótelep lakótelepi beépítésű.
A Szentpéteri kapui lakótelep hagyományos, családi házas beépítésű, illetve alacsony intenzitású lakótelepi beépítettségű.
27
Selyemrét, Keleti-városrész A Csorba telep kereskedelmi zóna jellegű beépítésű.
A volt Húskombinát térsége iparterület, ipari funkciójú körzet.
A Tiszai Pályaudvar környéke vegyes funkciójú, leromlott lakó- és közlekedési terület.
A Szondi telep környékén egyes funkciójú, döntően vállalati telephelyek találhatóak.
A Selyemrét déli részén zömmel téglából épült lakótelepi épületek találhatóak.
A Zsigmondy u. vegyes beépítésű, barnamezős ipari és családi házas zóna.
Martin kertváros – Szirma Hagyományos, kertvárosias, családi házas beépítésű
Hejőcsaba – Görömböly Hejőcsaba déli M3 felé eső területe nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények zónája, a cementgyár környéke iparterület.
Hejőcsaba keleti része hagyományos,
kertvárosias, családi házas, valamint alacsony intenzitású lakótelepi beépítésű.
Hejőcsaba nyugati része hagyományos, kertvárosias lakóterületi beépítésű, részben barnamezős funkciókkal.
Görömböly hagyományos, kertvárosias, családi házas beépítésű.
Avas Kelet – Népkert Az Avas- Kelet lakótelepi beépítésű.
A Népkert keleti része hagyományos, kertvárosias, illetve kisvárosias beépítés, valamint alacsony intenzitású lakótelep a Népkert nyugati részén.
Tetemvár - Északi domboldal A Bedegvölgy és a Bábonyibérc
hagyományos, kertvárosias, családi házas beépítésű, valamint új beépítésű lakóterületi beépítésű.
A Tetemvár hagyományos beépítésű kisvárosias, illetve sűrű beépítésű, falusias.
A Petőfi tér környéke lakótelepi, illetve belvárosias.
Belváros - Avasalja A Belváros avasaljai része hagyományos beépítésű, lakóterületi övezet.
28
Az avasalja keleti része vegyes funkciójú lakó- és vendéglátó, domborzathoz illeszkedő telekkialakítással.
A Vörösmarty úti lakótelep döntően lakótelepi (belváros közeli).
A belváros északi része városias, közlekedési csomópont jellegű, a déli rész belvárosi jellegű.
A Deák Ferenc tér környéke városias, belvárosi lakó- és kiskereskedelmi zóna, hivatali városnegyed.
A Vologda városrész lakótelepi beépítésű, a Tizeshonvéd u.-i lakótelep lakótelepi, illetve hagyományos kisvárosias beépítésű.
A Meggyesalja u. környéke hagyományos, falusias beépítésű.
A Kálvin János u. környéke belvárosi, vegyes lakótelepi, intézményi beépítettségű.
Avas Dél Lakótelepi beépítésű.
A Tesco Avas és a városközpont területén kereskedelmi zóna alakult ki.
Egyetemváros - Ruzsin Az Egyetemváros intézményi, valamint zártkertes beépítésű.
A Ruzsin zártkertes , családi házas beépítésű.
Miskolctapolca Vegyes intenzitású, családi házas beépítésű Komlóstető - Vargahegy Komlóstető hagyományos, kertvárosias,
családi házas beépítésű.
A Komlóstetői lakótelep lakótelepi beépítésű.
A Vargahegy hagyományos, kertvárosias, családi házas beépítésű, de zárvány.
Miskolc Közép városrész A DAM területe iparterület.
A vasmű lakótelep hagyományos beépítésű munkáslakótelep.
Az Előhelyi – és a Bulgárföldi lakótelepek lakótelepi, illetve hagyományos beépítésű családi házas területek.
A Bulgárföld kisvárosias, családi házas, illetve munkáslakótelep beépítésű.
Újgyőr és a Szent Imre tér környéke lakótelepi, illetve hagyományos beépítésű családi házas beépítésű terület.
A Tönkölyös területe hagyományos, családi házas beépítésű, iparterületi beépítésű.
A Győri kapu körzete lakótelepi, illetve hagyományos beépítésű családi házas beépítésű.
A Szent Anna tér környéke lakótelepi beépítettségű.
29
Lyukó-völgy Alacsony státuszú, zártkertes, lakóterületi beépítésű.
Pereces Hagyományos falusias, valamint ipari
kolóniás beépítésű szuburbán kiegészítéssel Diósgyőr- Nyugati városrész A Berekalja és a Szilvás hagyományos,
családi házas, sorházas, illetve a Szilvás kisebb mértékben ipari terület.
Diósgyőr történelmi településmagja
kisvárosias, falusias, hagyományos beépítésű, turisztikailag jelentős terület.
A Tatárdomb vegyes beépítésű, részben ipari, szolgáltatási, részben hagyományos, családi házas terület.
A Kondor Béla u. környékén hagyományos, családi házas, kisebb részben lakótelepi beépítés a jellemző.
A Diósgyőri lakótelep lakótelepi, kisebb részben hagyományos, családi házas terület.
A Kenderföldi- és a Kilián lakótelepi területre lakótelepi beépítés a jellemző.
Az Kilián-Észak lakótelep lakótelepi, valamint új beépítésű családi házas terület.
A Majláthon lakótelepi, illetve hagyományos, kertvárosias beépítés jellemző.
Bükkszentlászló Hagyományos beépítésű, falusias.
Lillafüred-Ómassa. Lillafüred hagyományos, falusias beépítésű, turisztikai célú beépítésekkel.
Ómassa falusias beépítésű.
10. táblázat. Miskolc városrészei és körzettípusuk
Forrás: Miskolc MJV ITS 2014
Településhálózati összefüggések, Miskolc helye, térségi kapcsolatai
Miskolc a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva,- a Hejő- és a Sajó folyó völgyében, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, az észak-déli, valamint a kelet–nyugati irányban húzódó kereskedelmi tengely metszéspontjában kialakult város. Miskolc területe 236,68 km2, ebből 58,02 km2 a belterület és 178,66 km2 a külterület. A belterületi rész szélessége kelet- nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km.
A település az Észak-magyarországi régió legnépesebb városa, a térség gazdasági, közigazgatási, kulturális, oktatási és egészségügyi központja.
Miskolc központi szerepe 1918 után megnőtt; a korábbi kereskedelmi jellegű mezőváros átalakult, térségi kapcsolatai megváltoztak. A második világháború után a város lakónépessége, Nagy –Miskolc létrejöttével, majd a nehézipar erőltetett fejlesztésének hatására ugrásszerűen megnőtt, a városkép és városszerkezet (a korábbi 12 önálló település egyesülésével) megváltozott.
Miskolc méretéből és földrajzi helyzetéből adódóan meghatározó szerepet tölt be a régió gazdaságában; számos megyei közigazgatási-, ill. regionális intézmény és hivatal székhelye (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Törvényszék, a Borsod-Abaúj-Zemplén
30
Megyei Főügyészség, ill. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság); regionális jelentőségű kulturális központ (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Kulturális Központ).
Miskolc térségi kapcsolatai
Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezetében Miskolc és agglomerációja domináns szerepet tölt be; a miskolci agglomerációt az OTrT „együtt tervezhető térségek övezeteként”
definiálja.
Miskolcnak a kistérség településeivel jók a kapcsolatai. Az agglomerációhoz tartozó településeken élők jelentős része Miskolcon tanul, részesül egészségügyi ellátásban, vesz számos közszolgáltatást igénybe.
Miskolc funkcionális várostérsége
Miskolc funkcionális várostérsége a Miskolci Járás településeiből áll. A Miskolci járás teljes területe hozzávetőleg 97284 hektár, 2019 január 1-én 233281 fő lakónépességgel. A járás székhelye Miskolc és összesen 39 településből és 168 hozzájuk kapcsolódó településrészből áll:
1. Alsózsolca város 2. Arnót község 3. Berzék község 4. Bőcs község 5. Bükkaranyos
község
6. Bükkszentkereszt község
7. Emőd város 8. Felsőzsolca város 9. Gesztely község 10. Harsány község 11. Hernádkak község 12. Hernádnémeti
nagyközség 13. Kisgyőr község 14. Kistokaj község 15. Kondó község 16. Köröm község 17. Mályi község 18. Miskolc Megyei
Jogú Város
19. Nyékládháza város 20. Onga város
21. Ónod község 22. Parasznya község 23. Radostyán község 24. Répáshuta község 25. Sajóbábony város 26. Sajóecseg község
27. Sajóhídvég község 28. Sajókápolna
község 29. Sajókeresztúr
község
30. Sajólád község 31. Sajólászlófalva
község
32. Sajópálfala község 33. Sajópetri község 34. Sajósenye község 35. Sajóvámos község 36. Sóstófalva község 37. Szirmabesenyő
nagyközség 38. Újcsanálos község 39. Varbó község
„Creative Region” – Határtalan fejlődés
Magyarország Kormánya 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozatában döntött a „Creative Region”
– Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről. Ebben a programban Miskolc, mint B-A-Z Megye megyeszékhelye kiemelt szerepet kapott, a 4 megyéből álló régió meghatározó fejlesztési központja lesz a következő években.
A Kormány fél évvel később, 1570/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról döntése kapcsán egyetértett a számára bemutatott, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területét magában foglaló „Creative Region – Határtalan fejlődés”
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának (a továbbiakban együtt:
Gazdaságfejlesztési Zóna) – a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével.