DR. VERESKŐI JÁNOS 1920—1979
Vereskői János kohómérnök, egyetemi tanár
(Diósgyőr, 1920. augusztus 27 – Miskolc, 1979. december 8.)
Korunk alig gyógyítható betegsége ragadta el közülünk, alkotó, munkás életének tetőpontján.
Fájdalommal vettük tudomásul, hogy 1979. december 8-án türelemmel viselt szenvedés után elhunyt.
Diósgyőr-Vasgyáron született 1920-ban. Itt végezte elemi iskolai tanulmányait, majd két évi fizikai munka után kovács szakmunkás képesítést szerzett. A Szegedi Allami Felsőipari Iskolában 1941-ben érettségizett, s utána üzemtechnikusként helyezkedett el az LKM jogelődjénél, a MÁVAG Kohászati Üzemek acélöntödéjében. A háborús éveket átszenvedte, a hadifogságból való hazatérése (1948) után régi munkahelyén dolgozott előző munkakörében. A hadifogság alatt több nagyvállalatnál dolgozott a Szovjetunióban szakmunkási, szerződéses technikusi állásban. Napi tevékenysége mellett jó eredménnyel fejezte be az esti tagozaton a Kohászati Műszaki Főiskolát (1952) majd megszerezte az NME kohómérnöki oklevelét (1956).
Az újonnan alapított Nehézipari Műszaki Egyetemen 1952-ben - áthelyezése után - kezdte meg tanársegédként oktatói tevékenységét a mai Szervetlen és Elemző Kémiai Tanszék elődjénél. 1953-ban adjunktussá nevezték ki. 1956-ban áthelyezték az időközben átszervezett Vaskohászati Tanszékre, ahol a Vas-, acél- és fémöntés c. tárgyak oktatási feltételeinek javításával bízták meg. Közvetlen munkatársa lett az öntészet oktatásában átmeneti segítséget nyújtó Budinszky Tibornak, majd dr. Varga Ferencnek. Szorgalmas munkával megszervezte az öntészeti gyakorlatok oktatását a levelező és a nappali tagozaton. 1961-ben sikeres egyetemi doktori szigorlatot tett, disszertációjának témája az „Öntöttvasak kéntartalmának hatása a szövetszerkezeti és szilárdsági tulajdonságokra” volt. Ebből a témakörből írt dolgozata elnyerte az Öntödei Szakosztály jeligés pályázatának jutalmát is (1961).
Az 1965-ben alakult Öntészeti Tanszék egyik alapító tagja, és a további években is itt végezte egyetemi oktató-nevelő munkáját a nappali és a levelező tagozaton 1966-tól mint egyetemi docens, 1977-től mint egyetemi tanár. Az Öntészeti Tanszéken kedvezően fejlődtek a tudományos kutatás feltételei. Elkészítette ,,Acélnyersvasakkal olvasztott öntöttvasak felhasználhatóságának vizsgálata” c. kandidátusi disszertációját, és 1967-ben elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot.
Az acélnyersvasak öntödei felhasználása volt egyik fontosabb kutatási területe, amely napjainkban is számíthat az öntőipar érdeklődésére. Ezeken kívül sok tanulmány és közlemény szerzője, társszerzője volt, ezek túlnyomó része az Öntödében került közlésre.
Oktató-nevelő munkája mellett tevékeny szereplője volt a helyi közéletnek is. Az OMBKE 1955-ben alakult egyetemi csoportjának első titkára volt. Éveken át mint népi ülnök tevékenykedett a megyei bíróságon. Az OMBKE helyi rendezvényeinek, a TDK- konferenciáknak fáradhatatlan szervezője volt, hálás tanítványai tiszteletbeli évfolyamtársukká választották, és kohász emlékgyűrűvel ajándékozták meg.
A nappali és a levelező hallgatókat szakmaszeretetre, hivatástudatra, az öntőipar műszaki feladatainak ellátására nevelte több mint két évtizeden át. A környező országok felsőoktatási intézményeiben dolgozó kollégák is jó1 ismerték és becsülték. Munkásságát a Kohó és Gépipar, valamint a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el.
Szomorú szívvel búcsúzunk jó kollégánktól és munkatársunktól, emlékét őrzik volt tanítványai és pályatársai. Dr. Nándori Gyula
https://mandadb.hu/common/file-
servlet/document/459988/default/doc_url/bklkohaszat_1980_03_04compressed.pdf
Dr. Vereskői János
https://matarka.hu/koz/ISSN_0540-3413/14k_1967/ISSN_0540-3413_14k_1967_161-177.pdf
https://opac.rfmlib.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=showbasket&basketplus=450864&basket clear=true
http://www.picaso.hu/Letoltesek/Huzotuske_1974_Nagy-Gyorgy%20Daniel- Varga%20Ja'nos%20ekkor%20ve'gzett.pdf
http://borsodhonismeret.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1194895
