Egy színház és közönsége

EGY SZíNHÁZ ÉS KÖZÖNSÉGE*

BÉKÉS FERENC

A színház vezetése 1988 elején fogalmazta meg azt az igényét, hogy szeretné jobban meg—

ismerni a közönségét, szeretné megtudni, hogy eddigi műsorpolitikája, amely már több ízben hivatalos elismerésben részesült, milyen fogadtatásra talál nézői körében. Ugyanakkor a kö- zönség összetétele, szinházba járási és előzetes tájékozódási szokásai mellett fontosak a gaz—

dasági szempontok is, amelyek az utóbbi években a kulturális szférában egyre több fejtörést okoznak. Mire, mennyit érdemes, lehet költeni, ha nagyjából ugyanannyi pénzből akar a szín- ház igényes műsorpolitikát folytatni, meghatározott törzsközönséget kialakitani. Ez még ak—

kor is probléma lehet, ha egy olyan színház, mint például a Radnóti Miklós Színház, már régebben szervezi Baráti Körét, és a közönségszervezés is aránylag hatékony.

A KUTATÁS CÉLJA És MÓDSZERE

Arra egyetlen színház sem vállalkozhat, hogy olyan kutatást szervezzen, amely a fővárosi szinházi közönség egészét reprezentáló mintán vizsgálná valamennyi színház és színházláto- gató kapcsolatrendszerét, a szokásokat, ízlésvilágot, műsorpolitikát, gazdasági feltételeket.1 Ehhez vagy egy központilag finanszírozott, legalább 1000 fős adatfelvétel lenne szükséges,2 de elképzelhető lenne több fővárosi színház együttműködése és összevont anyagi ereje. En- nek hiányában a Radnóti Miklós Színház — az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szocioló- giai Intézete támogatásával — a legcélszerűbbnek azt a megoldást tartotta és választotta, hogy három mintával vizsgálja a közönséget.

Az egyik megoldás kézenfekvő volt: a Baráti Kör mintegy 900 tagjának kiküldtünk egy postai kérdőívet, amelyet kétszázan juttattak vissza. Ezt lehet pozitívan értékelni, ha a szin- házhoz legjobban kötődők számához viszonyítunk. Igaz, hogy általában 900 körül mozog a számítógépen nyilvántartott barátikörtagok száma, de akik több hónapig nem vásárolnak jegyet, azokat automatikusan törlik a listából. Körülbelül 600 főre tehető az egy évadban többször, legalább havonta, kéthavonta jegyet vásárlók száma. (így a 200 válasz 33 százalé- kos visszaküldési arányt jelent?)

A Baráti Körrel foglalkozó közönségszervező véleménye szerint a Radnóti Miklós Szin- házhoz leginkább kötődők döntő többsége ez a 200 fő. (Valójában 200—300 fő között lehet ez az igazi törzsgárda; ezt alátámasztja, hogy a ,,visszaküldők" szinte kivétel nélkül a jövőben is Vállalkoznának hasonló kérdőív kitöltésére.)

* A szerző tanulmányában a Radnóti Miklós Színház igazgatósága által megrendelt közvélemény-kutatáseredményei- nek összefoglalását adia közre kissé átdolgozott formában.

* A hazai kutatások összefoglalása megtalálható a Színház és közönség c. tanulmányban. Megjelent: Művészet—szocio—

lógia—közönség. Szerk. : H. Kovács Éva. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest. 1985. 99—126. old.

' Franciaországban 8000 fős mintán végeztek felmérést a színházba járástól. (Lásd: Les publics du theatre. La Docu- mentation Franeaise. Paris. 1988. 238 old.)

3 Ez a postai kérdőívek visszaküldésének szokásos, a szakirodalomból ismert arányát eléri.

BÉKÉS: EGY SZíNHÁZ És KÖZÖNSÉGE 995

A másik eljárás az egyes előadások közönségének megkérdezése volt! Eredetileg két, egymástól eltérő előadás (Úri divat; Szingapúr, végállomás) szerepelt a kutatási tervben, végül a próbafelméréssel együtt öt előadás közönségéről kaptunk adatokat. (Herczeg Ferenc:

Kék róka, Molnár Ferenc: Úri divat, Kárpáti Péter: Szingapúr, végállomás két előadása és végül Plautus: A hetvenkedő katona c. vígjátéka.)5

A harmadik megközelítés a közönségszervezőknél jegyet vásárlók ,,mintája" lett volna, ehhez készítettük el a kérdőívet a legnagyobb példányszámban (1500). Az évadzáró előtti utolsó hónapok nem hoztak számottevő eredményt, egész Budapestről mindössze 30 kérdőív került vissza. Ez nem értékelhető.

A POSTAI KÉRDÖíVEK ALAPJÁN NYERT TAPASZTALATOK

A Radnóti Miklós Színház Baráti Köre körülbelül 900 fő. Ennyien kapták meg az ápri—

lis havi programmal együtt azt az önkitöltéses kérdőívet, amellyel a Baráti Kör összetételét, színházba járási szokásait, ízlését, valamint az elmúlt évad műsorának megítélését próbáltuk meg feltérképezni. A 900 kérdőívből 203-at kaptunk vissza.

A válaszolók társadalmi—demográji'aí adatai

A válaszolók háromnegyede (74%) nő, egynegyede (26%) férfi. Életkorukat tekintve a 21—30 év közöttiek (23%), az 51-60 év közöttiek (20%) és a 60 éven felüliek (18%) képvi- seltetik magukat nagyobb arányban a válaszolók között. A legfiatalabb, a 20 év alatti kor- osztály (15%), illetve a ,,derékhad", a 31—40 év közöttiek (14%), valamint a 41—50 évesek (10%) demográfiai súlyuknál kisebb mértékben vannak jelen a kérdőívet visszaküldők között.

A válaszolók nagy része szellemi foglalkozású: több mint egyharmaduk (35%) értelmi—

ségi, egyötödük egyéb szellemi foglalkozású (20%), csaknem ugyanennyi az egyetemi, főis—

kolai hallgatók aránya (19%). A kérdőívet kitöltők 16 százaléka nyugdíjas. A fizikai munkát végzők aránya mindössze 7 százalék.

A válaszolók több mint fele (52%) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, középfokú végzettségű 40 százalék, s ahogy a foglalkozás szerinti összetételből is kitűnik, nem éri el a 10 százalékot a középiskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya (8%). Családi állapotuk szerint a válaszolók 43 százaléka házas, 40 százalékuk hajadon vagy nőtlen, 12 szá- zalékuk elvált és 5 százalékuk özvegy.

Színházlátogatási szokások

A kérdőívet kitöltő barátikörtagok zöme rendszeres színházlátogató: kétharmaduk ha- vonta többször (67%), valamivel több mint egynegyedük (27%) legalább havonta egyszer jár színházba. Különösen a nőkre jellemző a rendszeres színházba járás: míg a férfiak közül kö- rülbelül minden második (55%) jár havonta többször színházba, addig a nők között ez az arány 71 százalék.

A legtöbb rendszeres színházlátogató a 21—30 évesek között van (76%). Ez valószínűleg az a réteg, amelyik nagy aktivitásának köszönhetően sok helyre eljut, köztük a Radnóti Miklós Színházba is. A válaszolók között viszonylag magasan reprezentált másik két életkori csoport: az 51—60 évesek és a 60 éven felüliek között viszont más csoportoknál alacsonyabb a rendszeres színházlátogatók aránya (60%). Valószínűleg ők azok, akik a Radnóti Miklós

' A kérdőívből nyert adatokat lásd a 2. és 3. táblában.

5 Utólag mindenképpen tartalmi hibának tekintjük, hogy az értelmiséget (,,diplomásokat") vonzó két intellektuális rúgott -— Radnóti naplója, Amit szívedbe rejtesz (József Attila) — nem szerepeltettük az előadások közönségének vizsgá-

at nál.

Szinházat tudatosan választják. Az alulreprezentált csoportok, a 20 év alattiak, a 31—40 éve- sek és a 41—50 évesek között szintén igen magas a rendszeres színházlátogatók aránya. Való- színű, hogy ezek a rétegek más színházakat részesítenek előnyben.

A foglalkozás és az iskolai végzettség nem okoz ilyen különbségeket. A családi állapot is csupán azt mutatja, hogy a házasok között a legalacsonyabb (61%) a rendszeres színház- látogatók aránya.

A válaszolók színházba járási szokásait jellemzi, hogy csaknem minden harmadiknak (30%) van színházbérlete. Többségüknek egy bérlete van (72%), 28 százalékuknak viszont több színházba is. Szintén figyelemre méltó, hogy körülbelül minden negyedik válaszoló

(28%) pártoló tagja a Katona József Színháznak.

A bérlettel rendelkezők különösen két színházat részesítettek előnyben: az Operát (48 százalékuknak van operabérlete) és a Víg/Pesti Szinházat (47 százalékuknak van bérlete a Víg-, illetve Pesti Színházba). Más színház gyakorlatilag nem szerepelt a válaszokban.

A bérlettulajdonosok között csaknem azonos arányban találjuk a férfiakat (27%) és a nőket (30%).

A legtöbb rendszeres színházlátogatót magában foglaló 21-30 éves csoportban van a legkevesebb színházbérlettel rendelkező, körülbelül minden tizediknek van színházbérlete, s valamennyinek a Víg—, illetve Pesti Színházba. 15 százalékuk pártoló tagja a Katona József Színháznak. Még valószínűbb tehát az, amit korábban nagyobb aktivitásuk kapcsán megál- lapítottunk.

A válaszolók között magasan reprezentált 51—60 éves korcsoportban, ahol a rendszeres színházlátogatók száma alacsony, 37 százalék a szinházbérlettel rendelkezők aránya, lénye- gében egyformán megosztva az Opera (40%) és a Vig-, illetve Pesti Szinház (460/3) között.

Közülük minden negyedik pártoló tagja a Katona József Színháznak.

A 60 éven felüliek között -— akik szintén kevésbé rendszeres színházlátogatóknak vallot—

ták magukat — minden második válaszolónak van színházbérlete, döntően operabérlete, (70%). 28 százalékuk pártoló tagja a Katona József Színháznak. Ez is megerősíti azt a felte- vésünket, hogy az említett két korcsoport tudatosan kötődik a Radnóti Miklós Színházhoz, amennyiben tudatosan válogat a színházak között, s ezért van magasabban reprezentálva a válaszolók között is.

Az alulreprezentált életkori csoportok közül a 20 éven aluliak 23 százalékának van szín- házbérlete. felének az Operába, felének a Víg—, illetve Pesti Színházba. Minden tizedik pár—

toló tagja a Katona József Színháznak.

A 31—40 évesek között a bérletesek aránya csupán 10 százalék, viszont körülbelül min—

den második (55%) közülük pártoló tagja a Katona József Színháznak. Ez a csoport mutat a legnagyobb érdeklődést a Katona József Színház iránt. A harmadik alulreprezentált élet—

kori réteg a 41—50 évesek, ahol a bérletesek aránya 50 százalék. A bérletek fele az Operába, fele a Víg-, illetve Pesti Színházba szól. Közöttük minden harmadik pártoló tagja a Ka- tona József Színháznak.

A három alulreprezentált korcsoportra tehát nagy valószínűséggel igaz az a megállapí—

tás, hogy más színházakat részesítettek előnyben.

Milyen más színházakba járnak több—kevesebb rendszerességgel a Radnóti Miklós Szin—

ház Baráti Körének tagjai a bérleteket és barátiköri tagságot kivéve? A fővárosi színházak közül öt különíthető el markánsan, mint olyan, amely a Baráti Kör tagjai számára vonzó:

a Víg-, illetve Pesti Szinházat 57 százalékuk, a Katona József Szinházat 44 százalékuk, a Madách Színházat 36 százalékuk,

a Nemzeti, illetve Vár Színházat 33 százalékuk, az Operaházat, illetve Erkel Színházat 17 százalékuk látogatja.

EGY SZINHÁZ És KÖZÖNSÉGE 997

A többi színház 10 százalék alatti arányban szerepelt a válaszokban. Már az eddigiekből is kitűnik, hogy az Operaház, a Víg-, illetve Pesti Színház és a Katona József Színház vala- miért közelebb áll a Radnóti Miklós Színházat látogatók ízléséhez, mint más színházak.

Ennek többféle magyarázata lehet. A színház területi elhelyezkedését mindenesetre nagy biz- tonsággal kizárhattuk a magyarázatok közül. A szomszédos Thália Színházat a válaszolók 8, az Operett Színházat 3, a Mikroszkóp Színpadot 2, a Vidám Színpadot 2 százalékuk emlí- tette. Az utóbbiaknál a fővárosban viszonylag ritkán játszó kaposvári Csiky Gergely Színhá- zat is többen említették (6%).

A rendszeres színházlátogatók közül legtöbben a Víg-, illetve Pesti Színházat (63%), a Katona József Színházat (44%), a Nemzeti Színházat (38%) és a Madách Szinházat (35%) keresik fel. Akik csupán havonta egy alkalommal jutnak el színházba, első helyen szintén a Vig-, illetve Pesti Színházat (42%) említették, utána azonban a Madách Színház (%%) kö- vetkezik, csak ezt követi a Katona József Színház (28%) s végül a Nemzeti Szinház (21%).

ők a rendszeres színházba járóknál gyakrabban keresik fel az Operaházat és a József Attila Színházat.

Mennyiségi különbség van —— ami valószínűleg ízlésbeli különbséget is jelent —- a válasz- adók egyes iskolai végzettségi csoportjai között. A legnépszerűbb színházak közül az Opera—

házat elsősorban a felsőfokú végzettségűek látogatják. A Víg—, illetve Pesti Szinházat a kö—

zépfokú és annál alacsonyabb végzettségűek említik gyakrabban. A Madách Szinházat a felső—

fokú végzettségűek látogatják a válaszolók közül gyakrabban. A Thália Színházat csaknem kizárólag a középfokúnál alacsonyabb végzettségűek említik számottevő mértékben. A Ka—

tona József Színházat látogatók aránya az iskolai végzettség növekedésével csökken, ami abból adódik, hogy a Katona József Színház pártoló tagjai a felsőfokú végzettséggel rendel—

kező válaszolók között 36 százalék, a középfokú végzettségűek között 20 százalék, az annál alacsonyabb iskolai végzettségűek között pedig 7 százalék.

Az egyes életkori csoportoktól a színházba járási szokásoknal tett megállapításaink to- vábbi adalékokkal bővíthetők.

A legtöbb rendszeres színházba járót magában foglaló réteg a 21—30 évesek, akik között a legkevesebben rendelkeznek színházbérlettel, s viszonylag kevés a Katona József Színház pártoló tagjainak száma is, igen nagy arányban említette spontán jegyvásárlóként a Katona József Színházat (59%). Jóllehet, kevés közöttük a bérlettel rendelkező, s valamennyiüknek a Víg-, illetve Pesti Színházba szóló bérlete van, közülük látogatták legtöbben spontán jegy- vásárlóként a Víg-, illetve Pesti Színházat (64%). Közel 40 százalékuk jár a Nemzeti s csak- nem egyharmaduk (29%) a Madách Színházba. Más színházak iránt nem tapasztalható kö- rükben számottevő érdeklődés.

A válaszolók között viszonylag magasan reprezentált 51—60 éves korcsoportban már kevés a rendszeres színházlátogató, aránylag magas az Operaház és Víg—, illetve Pesti Szín- ház-bérlettel rendelkező és a Katona József Színház pártoló tagja. Spontán jegyvásárlóként minden második a Víg-, illetve Pesti Színházba jár, minden negyedik a Katona József Szín- házba is eljut, viszont kétharmaduk rendszeres nézője a Madách Színház produkcióinak is.

A 60 éven felüliek között van a legtöbb operaházi bérlettel rendelkező. Pártolótagként és spontán jegyvásárlóként is nagy érdeklődést tanúsítanak a Katona József Színház iránt.

Spontán jegyvásárlóként körülbelül minden második látogatja közülük a Vig—, illetve Pesti Színház és a Madách Színház előadásait.

A válaszolók között alulreprezentált 20 éven aluliak között kevés a bérletes és a Katona József Színház pártoló tagja is. Viszont spontán jegyvásárlóként is ők mutatnak legnagyobb érdeklődést a Katona József Színház iránt. A csoport csaknem 60 százaléka rendszeresen jár a Víg-, illetve Pesti Színházba spontán jegyvásárlóként. Közel 40 százalékuk a Nemzeti Szín—

házba is, s csaknem minden ötödik a Thália Színházba is jár. Nemigen kedvelik viszont a Madách Színházat: csupán 15 százalékuk látogatja többé-kevésbé rendszeresen. Ez az

998

egyik olyan életkori csoport, amelyikről azt feltételeztük, hogy érdeklődési körének más színházak inkább megfelelnek, mint a Radnóti Miklós Színház.

Lényegében hasonló dolgokat mondhatunk a másik két alulreprezentált életkori cso—

portról, a 31—40 évesekről és a 41—50 évesekről is, azzal a különbséggel, hogy ők nagyobb érdeklődést tanúsítanak a Madách Színház produkciói iránt, és kevésbé gyakori látogatói a Thália Színháznak.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a Radnóti Miklós Színház Baráti Köréhez tartozók ízlése, a színházak közötti válogatás nagyjából azonos képet mutat, akár a bérletek, barátiköri tagságok, akár a spontán jegyvásárlóke'nt történő színházlátogatás oldaláról kö- zelítjük meg a kérdést. A két megközelítési mód kiegészíti egymást. A barátikörtagok, füg—

getlenül attól, hogy bérletesek vagy spontán jegyvásárlók, elsősorban az Operaház, a Víg—, illetve Pesti Színház és a Katona József Színház iránt érdeklődnek. Ezen belül egyes rétegek, mint például a 21—30 évesek nagyobb aktivitást mutatnak általában a színház iránt, ezek a ,,színházi mindenevők", s mint ilyenek jutnak el a Radnóti Miklós Színházba is. Mások, főként az idősebbek, az 50 éven felüliek kevesebbet ,,fogyasztanak", tudatosabban válogat- nak, és válogatás eredményeképpen jutnak el a Radnóti Miklós Színházba. Talán ez a réteg kötődik leginkább a színházhoz.

A 20 év alattiak, valamint a 31—50 év közöttiek egymástól is, de a Radnóti Miklós Szín- ház kínálatától is eltérő ízléssel rendelkeznek, valószínűleg csak egy—egy produkcióra vevői a Radnóti Miklós Színháznak, és igényeiket más színházakban elégítik ki. Mivel a Baráti Kör összetétele más jellemzők (iskolai végzettség, nem, foglalkozás) szerint elég homogén, valószínű, hogy az életkor a Radnóti Miklós Színház közönségét leginkább szelektáló té- nyező.

Az eddigi megállapításokat az adott évadban játszott darabok közötti szelektálás és azok értékelése is alátámasztja.

A megkérdezettek közül körülbelül minden negyedik (23%) havonta többször, több mint 40 százalékuk legalább havonta egyszer jár a Radnóti Miklós Színházba. 29 százalék azok aránya, akik barátikörtagként csupán évi 3-4 alkalommal jutnak el a Radnóti Miklós Színház valamelyik produkciójára, s 6 százalék a színházat ennél ritkábban látogatók aranya.

A 20 év alattiak (13%), a 31—40 évesek (l7%) és az 51—60 évesek (18%) között van a leg- kevesebb olyan barátikörtag, aki havonta többször is eljut a Radnóti Miklós Színházba.

A 21—30 évesek is többségükben (43%) havi egy alkalommal nézői a színháznak, sőt 35 százalékuk csupán évente 3—4 alkalommal jut el a Radnóti Miklós Színházba, jóllehet a színház Baráti Körének tagja.

A 41—50 éves korcsoportban találtunk legnagyobb arányban rendszeresen, havonta több alkalommal a Radnóti Miklós Színházba eljutó barátikörtagokat (45%). Közülük csaknem minden harmadik (30%) legalább havonta egyszer felkeresi a színházat, s csupán 15 szá- zalék, aki évente 3-4 alkalommal megy el a Radnóti Miklós Színházba. A 60 éven felüliek között egyenletes eloszlásban találtunk rendszeres színházlátogatókat (31%), havonta egy—

szeri alkalommal betérőket (33%) és a színházba évente 3-4 alkalommal eljutókat (31%).

Az iskolai végzettség szerinti különbségek azt mutatják, hogy a középfokúnál alacso—

nyabb végzettségűek között igen ritka a Radnóti Miklós Színházat havonta többször is fel- kereső barátikörtag (7%). A legtöbben havi egy alkalommal (60%) jutnak el a színházba, s minden ötödik csupán évi 3-4 alkalommal.

A középfokú végzettségűek közül minden negyedik (24%) havonta többször is ellátogat a Radnóti Miklós Színházba, többségük (46%) havi egy alkalommal, és szintén egynegyedük csak évi 3-4 alkalommal megy el.

A felsőfokú végzettségűek között 23 százalék a Radnóti Miklós Színházba rendszeresen, tehát havonta többször eljutok aránya. Ez a középfokú végzettségüekkel azonos. Kisebb vi—

EGY SZíNHÁZ ÉS KÖZÖNSÉGE

999

szont a havi egy alkalommal (37%) és magasabb (34%) az ennél ritkábban, vagyis évi 3-4 alkalommal eljárók aránya.

Általában a színházba járás gyakoriságát és a Radnóti Miklós Színház látogatásának rendszerességét összevetve azt tapasztaljuk, hogy a válaszolók egyötödét alkotják azok, akik havonta többször járnak színházba, és ugyanilyen rendszerességgel keresik fel a Radnóti Miklós Színházat is. Egyharmad azok aránya, akik havonta többször eljutnak színházba 5 havi egy alkalommal a Radnóti Miklós Színházba is. 13 százalékuk bár havonta többször jár színházba, a Radnóti Miklós Színházat csak évi 3-4 alkalommal keresi fel.

A fentiekből kitűnik, hogy a válaszoló barátikörtagoknak nem egészen kétharmada ak- tív színházba járó, akik elsősorban más színházi élményekkel kombinálva, ritkábban kizáró- lagos színházlátogatókként kötődnek a Radnóti Miklós Színházhoz. A Baráti Kör tagjainak 10 százaléknál valamivel nagyobb hányada bár aktív színházlátogató, csak néha vetődik el ebbe a színházba, s egy körülbelül ugyanakkora csoport viszonylag ritkán jár színházba, s ritkán fordul elő a Radnóti Miklós Színházban is.

A színház Baráti Köre tagjainak ízléséről

Vizsgáljuk meg, milyen előadásokat láttak az elmúlt évad repertoárjából a Baráti Kör tagjai, és milyen fogadtatásban részesítették a látottakat.

A válaszolók 22 százaléka három darabot látott, 18 százaléka négyet, 14 százaléka ötöt, 12 százaléka kettőt, 8 százaléka hatot, 8 százaléka egyet, 11 százaléka hetet vagy többet, és 7 százaléka egyetlen darabot sem látott az elmúlt évadban.

A vizsgált évadban műsoron levő színdarabokat a válaszolók a következő arányban látták:

Színdarab Százalék Színdarab Százalék

I . Úri divat ... 53 9—10. Valódi Vadnyugat ... 10

2. Kék róka ... 38 Irodalmi szóváltások ... 10

3. Amit szívedbe rejtesz ... 34 1 I . Mesélő kert ... 7

4. Szingapúr, végállomás ... 32 12. Mint két tojás ... 3

5. A hetvenkedő katona ... 18 13—14. A zöld majom ... 1

6. Radnóti naplója ... 17 Ejszakai szóváltás ... 1

7. ljepkék a kalapon ... 15 Egyéb ... 4

8. Abrándok ... 11 Mindent látott ... 4

A továbbiakban a válaszokban leggyakrabban előforduló, az első hat helyen szereplő előadásokat vizsgáljuk.

A Radnóti Miklós Színházba havonta többször is ellátogatók az Úri divatot (52%), a Kék rókát (36%) és a Szingapúr, végállomás c. darabot (%%) látták legnagyobb arányban.

Viszonylag kevesen nézték meg közülük az Amit szívedbe rejtesz c. produkciót (l8%), s még kevesebben a Radnóti naplóját (9%), illetve A hetvenkedő katonát (9%).

Akik havonta egy alkalommal jutnak el a Radnóti Miklós Színházba, szintén az Úri divatot látták legtöbben (68%), méghozzá jóval nagyobb arányban, mint a színházba gyak—

rabban járók. Sokkal többen említették közülük a József Attila-műsort (40%), A hetvenkedő katonát (27%) és a Radnóti naplóját is (24%). A Szingapúr, végállomást (35%) és a Kék rókát (36%) a Radnóti Miklós Színházat havonta többször is felkeresőkkel azonos nagyság- rendben látták.

A Radnóti Miklós Színházba évente 3-4 alkalommal járó barátikörtagok közül látták legkevesebben azÚri divatot (48%) és a Szingapúr, végállomást (29%). Ök látták legna- gyobb arányban a Kék rókát (46%) és a József Attila—műsort (41%). A hetvenkedő katonát a rendszeresen járókkal közösen azonos hányaduk látta (ll%). A férfiak és a nők között vi- szonylag kevés különbséget találunk az évadban megnézett darabok összetételét tekintve.

1000

A nők közül többen látták a Szingapúr, végállomást (36, a férfiak 22%), a József Attila-mű-

sort (37, a férfiak 27%) és az Úri divatot (56, a férfiak 47%).

Az életkort tekintve azt tapasztaljuk, hogy a 20 év alattiak körében a legnagyobb érdek- lődést a Szingapúr, végállomás (47 százalékuk látta), a József Attila—műsor (43%) és az Úri divat (37%) váltotta ki. Viszonylag kevesen látták a Radnóti naplóját (23%), a Kék rókát (20%) és A hetvenkedő katonát (l 3%). A 21—30 év közöttiek közül is legtöbben a Szingapúr, végállomást (44%), valamint az Úri divatot (37%) nézték meg. Az előbbi korcsoporthoz vi- szonyítva kevesebben látták a József Attila—műsort. Ugyancsak nem mutattak nagy érdeklő—

dést a Radnóti naplója és a Kék róka iránt. Viszonylag sokan látták azonban A hetvenkedő katonát (28%).

A 31—40 évesek az Úri divat, a József Attila-műsor és a Kék róka iránt mutattak legna—

gyobb érdeklődést. A korábbi korcsoportokhoz képest közülük látták legtöbben A hetvenke- dő katonát (29%) és legkevesebben a Radnóti naplóját (1734).

A 41—50 évesek között kiugróan magas az Úri divatot megtekintők aránya (74%).

Ezután a Kék róka (42%) váltott még ki körükben nagyobb érdeklődést.

Nem meglepő, hogy a két idősebb korosztály, az 51—60 évesek és a 60 év felettiek köré—

ben egyértelműen az Úri divat (65%) és a Kék róka (57 és 58%) volt a leglátogatottabb darab az évadban. Az 51—60 éveseknek 35 százaléka látta a József Attila-műsort és 30 százalékuk a Szingapúr, végállomást. A 60 éven felüliek esetében még a József Attila-műsor iránt mutat—

kozott számottevő érdeklődés (28 százalékuk látta).

Általában megállapíthatjuk, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan növekszik az Úri divat és a Kék róka iránti érdeklődés,s és csökken a Szingapúr, végállomás, illetve A hetvenkedő katona látogatottsága. A két ,,költőműsor", a Radnóti naplója és az Amit szívedbe rejtesz iránti érdeklődés ,,hullámzó", nem mutat összefüggést az életkorral.

Megvizsgáltuk azt is, hogy az évadban látott előadások közül melyik tetszett és melyik nem a Baráti Kör tagjainak.

A válaszadók 11 százaléka állította, hogy egyetlen olyan előadást sem látott, ami külö- nösen tetszett volna, és 3 százalék volt azok aránya, akiknek minden előadás tetszett.

A többiek S olyan produkciót jelöltek meg, amelyik megnyerte a tetszésüket. A legtöb—

ben a József Attila—műsort említették (24%), második helyre az Úri divat került (14%), a harmadik A hetvenkedő katona (l l%), a negyedik a Radnóti naplója (8%) és az ötödik a Kék róka (7%).

A tetszésre vonatkozóan legtöbb indoklást a József Attila—műsorról kaptunk. A válaszo- lók 70 százaléka a darabot, a témát tartotta jónak, 68 százalékuk Jordán Tamás teljesítmé- nyét dicsérte, 34 százaléknak a rendezés miatt tetszett az előadás. (Egy válaszoló két választ is adhatott !)

Az Úri divat esetében a válaszolók 68 százalékának általában a színészek játéka nyerte meg a tetszését, 55 százalékuk a darabot dicsérte, 45 százalékuknak a rendezés miatt tetszett az előadás, és 7 százalék emelt ki név szerint egy-egy színészt.

A hetvenkedő katona esetében legtöbben (78%) a rendezést tartották különösen jónak, a válaszolók kétharmada általában a színészi játékot emelte ki, 30 százalék a darabot dicwr- te, 17 százalékuknak konkrétan valamelyik színész teljesítménye maradt emlékezetes.

A Kék rókát a darab, a téma, illetve általában a szinészek játéka miatt, a Radnóti nap- lóját a téma, a műfaj, illetve Bálint András játéka miatt dicsérték a válaszolók.

A legsikeresebbnek mondható darabok sorrendjének alakulásához még egy adalékkal szolgál a kérdőív. Arra a kérdésre, hogy ajánlotta-e a válaszoló barátikörtag valamelyik elő- adást megtekintésre barátainak, ismerőseinek, és ha igen, melyiket, a következő eredményt kaptuk.

' Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc régi ,,polgári" darabjait nyilván az idősebbek szeretik inkább, amit izlésük mellett a nosztalgia is motiválhat.

EGY szíNHÁz És Közönséon 1001

A válaszolóknak csupán 10 százaléka nem ajánlott egyetlen darabot sem ismerőseinek, barátainak a Radnóti Miklós Színház repertoárjából. Ez nagyjából megegyezik azzal az aránnyal, amit a tetszésre vonatkozó kérdésnél kaptunk. Ott is csaknem ennyien voltak azok, akiknek egyetlen produkció sem nyerte meg a tetszését.

Akik ajánlottak már valamit másoknak, azok közül a legtöbben a József Attila-műsorra hívták fel ismerőseik figyelmét (39%). Ezután jóval lemaradva következik az Úri divat, a Kék róka, és a Szingapúr, végállomás (TK,) zárja az ajánlott darabok sorát.

A tájékoztatás szerepe a színház látogatottságában

A vizsgálat utolsó részében arra kerestünk választ, hogyan és honnan tájékozódnak a Baráti Kör tagjai általában arról, mit érdemes megnézni, hová érdemes színházba menni.

Célunk elsődlegesen a különböző propagandaeszközök kihasználtságának felmérése volt.

Rangsorolásra kínáltuk fel a leggyakrabban alkalmazott tájékoztató eszközöket, a műsor- plakátot, a televíziót, a szórólapot, a Pesti Műsort, a rádiót, a napi— és hetilapokat, valamint az egyéb műsorfüzeteket. Megkérdeztük a válaszolókat, mennyire tartják ezeket hatékony színházi tájékoztatásnak. Majd azt néztük meg, hogy a kérdezettek minek alapján válogat- nak a különféle tájékoztató eszközök, a kritika, a televízió, a rádió előzetes ismertetései, az alkotók nyilatkozatai, a darab, a téma, a műfaj, a barátok, ismerősök véleménye, a színészek személye és a rendező között.

A válaszolók besorolása alapján a hét különböző tájékoztató eszköz figyelemfelkeltő szerepe, hatékonysága a következő sorrendbe állítható (minél közelebb van az 1—hez, annál pozitívabban értékelték):

Tömegtájékoztatás Hatékonyság

] . Televízió ... 2,49 2. Pesti Műsor ... 2,51 3. Rádió ... 2,92 4. ujságok, hetilapok ... 3.21 5. Plakát ... 327 6. Szórólap ... 335 7. Egyéb műsorfüzet ... 4,17

A sorrendből kitűnik, hogy a leghatásosabb tájékoztató eszköznek a Baráti Kör tagjai minimális különbséggel a televíziót és a Pesti Műsort tartják. Viszonylag csekély a plakát, a különböző szórólapok és az egyéb műsorfüzetek szerepe a különféle színházi programokkal kapcsolatos tájékoztatásban.

Megvizsgáltuk, hogy az egyes tájékoztató eszközök igénybevétele milyen összefüggésben van a színházba járási szokásokkal általában. A válaszok tanúsága szerint

a havonta többször is színházba járók először is a Pesti Műsort, másodszor a televíziót, har- madszor a rádiót tartják leghatásosabb információforrásnak, a napilapok a 4., a plakát az S., a szórólapok a ő., az egyéb műsorfüzetek a 7. helyen szerepelnek náluk;

a havonta egy alkalommal színházba járók a televíziót, a rádiót és a Pesti Műsort tették leg- gyakrabban az első három helyre; a plakát a 4., a szórólapok az S., a napilapok a 6. és az egyéb mű- sorfüzetek a 7. helyet foglalják el;

az évi 3-4 alkalommal szinházba járók válaszai alapján is a televízió áll az első helyen, máso- dik a rádió, harmadik viszont a plakát; a napilapok a 4., a Pesti Műsor az S., az egyéb műsorfüze- tek a 6. és a szórólapok a 7. helyen szerepelnek.

A Radnóti Miklós Színházba látogatók közül:

a színházba havonta többször is eljutó válaszadók a Pesti Műsort, a televíziót és a napilapo- kat emlitették az első három helyen; a szórólap a 4., a plakát az S., a rádió a 6. és az egyéb műsor- l'üzetek a 7, helyen szerepelnek náluk;

4

1002

a színházat havonta látogatók a televíziót, a Pesti Műsort és a rádiót tartják a három legha- tékonyabb tájékoztató eszköznek; a 4. a plakát, az 5. a napilapok, a 6. a szórólapok, és utolsó he—

lyen az egyéb műsorfüzeteket említik;

a Radnóti Miklós Színházba évi 2-3 alkalommal eljutók a Pesti Műsort, a televíziót és a rá- diót tartják a három legfontosabb tájékoztató orgánumnak; a szórólap a 4., a napilapok az S., a plakát a 6., és az egyéb műsorfüzetek a szokásos utolsó helyen szerepelnek.

Érdekes lehet ezek után megtudni, hogy milyen típusú információk befolyásolják a kór- dezetteket a színházlátogatásban.

Az összes válaszolót tekintve a felkínált lehetőségek között a következő rangsor alakult ki (minél közelebb van az l-hez, annál pozitívabb a megítélése):

Befolyásoló tényező Érték

A darab, a téma, a műfaj ... l,48 A színészek személye ... 2,68 A televízió, a rádió előzetesei ... 3,07 A rendező személye ... 3,16 Az alkotók nyilatkozata ... 3,33 Barátai, ismerősei véleménye ... 3,38 A kritika ... 3,65

A kérdést megvizsgáltuk az előzőhöz hasonlóan a színházba járási gyakorisággal és a Radnóti Miklós Színház látogatásának gyakoriságával összefüggésben is.

Azt tapasztaltuk, hogy az első két pozíción -— a darab, a téma, a műfaj, illetve a színészek személye —— nem változtat az, hogy valaki milyen gyakran jár általában színházba vagy konkré—

tan a Radnóti Miklós Színházba.

A harmadik helytől kezdve átalakulnak a ,,helyezések":

a havonta többször színházba járóknál a rendező személye a harmadik legfontosabb tényező' a 4. a televízió, rádió előzetes ismertetései, az 5. az alkotók nyilatkozata, a 6. a baráti vélemények, és az utolsó helyen szerepel a kritika mint befolyásoló tényező;

a havonta egy alkalommal színházba járókra a baráti vélemény van legnagyobb hatással a darab, a téma, illetve a szinészek személye után; a negyedik a televízió, a rádió, az 5. a kritika, a 6. az alkotók nyilatkozata, és legkevésbé a rendező személye befolyásolja őket;

az évi 3-4 alkalommal szinházba járók 3. helyen a kritikát említették, 4.—ként a rendezőt, 5.

helyen a barátokat, a 6. helyen a televíziót, rádiót, és legkevésbé az alkotók nyilatkozatai befolyá- so ták őket.

Mint az életkori megoszlásokból láttuk, a legtöbb rendszeres színházba járó a 21—30 évesek között van, akik fogyasztási szokásaikat tekintve a legkülönfélébb dolgokra vevők, s viszonylag kevés köztük a bérletes. Ök tehát a rendező személye, a televízió, rádió előzetesei alapján válogatnak, minthogy a darab, a műfaj, illetve a színészek személye egyaránt jellem—

ző, a gyakoriságtól függetlenül, valamennyi színházba járó csoportra.

A ,,legritkábban" az 51—60 évesek és a 60 éven felüliek járnak színházba, rájuk a darab és a színészek személye mellett a kritika és a rendező személye gyakorolja a nagyobb vonz- erőt.

A Radnóti Miklós Színház látogatásának gyakorisága alapján vizsgálva a kérdést, az első két helyen mindhárom csoportnál a darab, a téma, illetve a színész személye szerepel.

További azonosságot találunk a 4. helyen: itt a televízió, a rádió előzeteseiszerepelnek, f üg- getlenül a színházba járás gyakoriságától. Az egyes csoportoknál a további sorrend:

a Radnóti Miklós Színházba leggyakrabban látogatók esetében a 3. helyen az alkotók nyilat—

kozata szerepel, az 5. a rendező személye, a 6. a kritika és a 7. a barátok, ismerősök véleménye; a Radnóti Miklós Színházba havonta egyszer ellátogatók körében a 3. helyen a rendező személye áll, az 5, az alkotók nyilatkozata, a 6. a barátok és ismerősök véleménye, és a legkevésbé számit náluk a kritika;

EGY SZíNHÁZ És KÖZÖNSÉGE

1003

a Radnóti Miklós Szinházat évi 3-4 alkalommal felkeresők esetében a 3. legfontosabb szem—

pont a barátok, ismerősök véleménye, az 5. a rendező személye, a 6. az alkotók nyilatkozata, és szintén a kritikának van a legkisebb szerepe abban, hogy megnéznek vagy sem egy darabot.

A KÖZÖNSÉG ÖSSZETÉTELE

Végül nézzük meg az előadások közönségét. Ez ad a legvéletlenszerűbb, egyben legob—

jektívebb képet a közönség összetételéről, a színházba járók szokásairól, és itt nem önkitölté- ses, hanem személyes kérdezés volt. A próbafelmérés után (Kék róka) a kérdőívet átalakí- tottuk, a megkérdezettel együtt levő partnerek számára például külön személyi adatlapot tet- tünk a végére. Még így is jelentős kérdezési veszteségnek bizonyult, hogy a ,,hármas" társa—

ságokból egynek az adatai eleve ,,hiányként" jelentkeztek. Erre utalnak a következő adatok.

1. tábla

Az egyes előadások nézői és a válaszadók

A Kék Az Úri A Szingapúr, A Szingapúr, A hetven-

Nézők róka divat végállomás I. végállomás II. kedő katona

(közönség)

előadásainak nézői (fő)

Tényleges nézőszám . 219 217 116 91 240

Megkérdezett közön-

ség* ... 105 169 85 84 160

Válaszadó közönség"; 105 96 50 50 92

* Megkérdezett közönségen azokat a nézőket értjük, akiknek legalább a személyi adatait megtudták.

** Válaszadó közönségnek csak azokat a nézőket tekintjük, akik az összes kérdésre válaszoltak.

A táblából nyilvánvaló, hogy a teljes közönséget egyetlen esetben sem tudtuk megkér—

dezni. Ez ,,regisztrálási problémából" is adódott, mivel a későbbiekben nehéz volt megtudni, hogy kit kérdeztek már meg az előadás előtt. A próbafelmérés után azt a megoldást alkalmaz—

tuk, hogy csak azok a nézők juthattak szórólaphoz, amelyen a szereposztás is rajta volt, akit már megkérdeztek. Ezzel együtt például A hetvenkedő katonánál ,,csak" kétharmados volt a megkérdezett közönség aránya a tényleges nézőszámhoz viszonyítva. Nyugodtan meg—

állapíthatjuk, hogy még ez a viszonylag legalacsonyabb arány is reprezentálja a közönséget, és minőségileg is jobb, mint a postai kérdezés.7

Fentiek összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy a Radnóti Miklós Színház közönsé- gére a női többség jellemző. A férfiak aránya egyetlen esetben éri el a 40 százalékot. (Szinga—

púr II.), a legalacsonyabb A hetvenkedő katonánál (33%). Ez már nem adódhat abból, hogy csak a nők válaszoltak, vagy inkább őket tolták előtérbe (mint ezt a Kék rókánál láthattuk, ott valóban csak 23 százalék volt a férfiarány).

A közönség korösszetételére nem lehet közös nevezőt találni, hiszen annyira eltérő az előadások szerint. Mindenesetre az nem meglepő, hogy az Úri divatnál a legalacsonyabb a 20 év alattiak aránya (5%), de az már igen, hogy nem a Szingapúrnál (24%) van ezen kor—

osztály csúcsértéke, hanem A hetvenkedő katonánál (31%). Az Úri divat közönsége a ,,leg—

korosabb", ahol az ötven év felettiek aránya 36 százalék. (Lásd a 2. és 3. táblát.)

A közönség családi állapot szerinti összetétele nem mutat megmagyarázhatatlan különb- ségeket, a házasok többsége egyedül az Úri divatnál jellemző (52%).

A közönség iskolai végzettségi szintje viszonylag magas: a nézők átlagosan háromne- gyed részben legalább középiskolát Végeztek, de az Úri divatnál a legalább érettségizettek

' Az előzőkből kiderült, hogy a közönség fogalmán mindazokat a nézőket értjük, akiknek a személyiadatait sikerült megkérdezni. Ezért az előadások közül csak négyről vannak meg ezek az összesített adataink (A Kék róka márciusi előadá- sakor, amely egyébként is próbafelmérés volt, nem szerepelt még a partner személyi adatlap).

4:-

1004

aránya 91 százalék. Ennél az előadásnál a közönség 52 százaléka diplomával is rendelkezik.!!

Ha figyelembe vesszük, hogy az életkorból adódóan eleve nem lehet például egy 18 évnél fiatalabbnak érettségije és egy 20 év alattinak diplomája, akkor ez a legmagasabb (befejezett) iskolai végzettség szerinti összetétel a színház közönségénél valóban nagyon jónak tekint—

hető.

2. tábla

Az egyes előadások közönségének személyi adatai

A Kék Az Úri A Szinga- A Szinga- A hetven-

róka divat pur I. púr II. kedő katona

Személyi adat

! előadások közönségének megoszlása (százalék)

Nem

férti ... _ 23 28 38 , 34 29

, nő ... 77 72 62 ; 66 71

Életkor (év)

—20 ... * l 7 7 26 ' l 8 30

21 —30 ... l 3 26 40 32 29

31—40 ... 28 19 22 ; 20 18

41—50 ... 20 ; l 3 8 ; 12 10

50 felett. . . . ... 22 35 4 * 18 12

Családi állapota

hajadon, nőtlen . . 33 31 62 46 57

házas ... 52 50 24 32 30

elvált ... 10 8 14 10 8

özvegy ... 4 l l ,_ _ 12 4

Legmagasabb (befe—

jezett) iskolai vég—

zettsége

8 általános alatt. . . , 2 l — 2 4

8 általános ... * l3 6 18 14 21

szakmunkásképző . 2 — 10 6 4

középiskola ... 45 38 42 42 34

egyetem, főiskola . 38 55 30 36 37

FOglalkozása

diplomás értelmi-

ségi ... 32 48 24 36 33

egyéb szellemi . . . . 30 28 22 18 20

szakképzett fizikai 6 3 20 6 10

szakképzetlen

fizikai ... 2 — — 2 1

általános iskolai

tanuló ... — — — 2 3

középiskolai ta—

nuló ... 9 12 16 8 l 5

egyetemi hallgató . 5 4 10 12 5

nyugdíjas ... l l 14 — 8 4

háztartásbeli ... l § —- 2 — 1

egyéb ... 5 l 6 8 8

Lakóhelye ; 2

Budapest ... — 90 64 74 72

más város ... — 5 26 24 13

község ... % — 2 10 , 2 14

egyéb (külföld) . . . — 3 — 3 M 1

N ...

' Ez a színházi ,,közönségösszetéteP-vizsgálat természetszerüleg nem haladhatja meg az eddigi hazai értelmiség- kutatásokat, ahol értelmiséginek az egyszerűség kedvéért a diplomások különböző csoportjait tekintették. (Lásd Amagyar értelmiség a 80-as években. Kossuth Kiadó. Budapest. 1986. 360 old.)

EGY sziNHÁz És KÖZÖNSÉGE 1005 3. tábl Az egyes előadások közönségének feltett kérdések és a válaszok

A Kék ! Az Úri A Szinga- ! A Szinga- A hetven—

róka divat púr !. púr II. kedő katona

Megnevezés l

előadások közönsége válaszainak megoszlása (százalék)

Milyen gyakran jár Ön szinházba

havonta többször ... 38 49 40 50 42

havonta egyszer ... 25 28 34 18 37

évente 3-4 alkalommal ... 30 20 20 18 15

ennél ritkabban ... 7 3 6 14 6

Honnan tájékozódik leggyakrab- ban, hogy milyen szinházi elő- adásokat érdemes megnézni (csak egy válasz lehetséges)

televizió ... 10 3 4 3 3

műsorplakát ... l 3 1 — 2 1

Pesti Műsor ... 40 42 48 56 48

rádió ... 1 2 4 — 1

szórólap ... — —— — — —

újság, napilapok, hetilapok . . . . 12 16 14 2 10

személyektől (családtag, barát,

ismerős, kolléga) ... 14 ; 19 22 22 28

közönségszervezőtől, baráti

körtől ... 16 10 — 4 9

egyéb ... 4 7 10 10 -—

Minek alapján döntött úgy, hogy ezt a mai előadást megnézi?

erre sikerült jegyet kapnia ... 14 2 2 4 4

valaki ajánlotta, hallott róla . . . . 21 24 48 28 45

érdekli a darab, az író miatt

kíváncsi rá ... 25 50 8 28 23

a színész(ek)re kiváncsi ... 7 4 12 8 13

a rendezés érdekli ... — — 2 2 l

a család, családtag hatására . 9 4 4 4 3

a Pesti Műsor tartalmi ismerte- '

tése alapján ... * 8 1 6 — 3

egyéb ... 11 15 18 26 8

nem tudja ... 5 — — — —

Hogyan jutott a jegyhez?

pénztárban vásárolta ... 21 12 36 22 25

baráti kör tagjaként vagy segit-

ségével ... 6 12 — 2 11

közönségszervezőtől (munka- helyen, iskolában, vállalatnál

stb.) ... 43 ; 33 26 34 39

a helyszinen vásárolta ... 6 § 1 4 2 5

átvette, kapta valakitől, aján- ?

dékba kapta, más vette ... 9 S 21 24 32 13

jegyirodán ... 2 1 2 6 2 —

egyéb módon ... 14 ; 8 4 6 7

N ... 105 § 96 50 50 92

A közönség foglalkozási struktúrája is ,,szellemi fölényt" mutat. Minden előadáson döntő többségben vannak a szellemi munkát végzők, különösen, ha az egyetemi, főiskolai hallgatókat és tanulókat is ide számítjuk. Ezen belül minden előadáson a diplomások vannak többségben, az egyéb szellemi munkát végzőkhöz viszonyítva is. (Az Úri divatnál ez közel kétszeres arányt jelent: diplomás 46 százalék, egyéb szellemi 25 százalék.)

A szakképzett fizikai munkások egyedül a Szingapúr I.—en érik el a 20 százalékot (ez adódhat a közönségszervezés helyéből is), A hetvenkedő katonánál 11 százalék, az Úri divat—

nál 5 százalék.

A közönség lakóhelye szerint természetesen döntő többségben fővárosi. A budapestiek aránya még a legalacsonyabb értékeknél is (Szingapúr I., A hetvenkedő katona) 70 százalék fölött van.9 Mig a más városokból jövő nézők aránya a Szingapúr I.—nél a legnagyobb (20%), addig a községi lakosok A hetvenkedő katona közönségében szerepeltek hasonló nagyság- rendben (16%). Külföldi nézők (főleg ,,kinti" magyarok) az Úri divatnál fordultak elő.

A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE

A válaszadó közönség (amely a kérdésekre is válaszoló nézőket jelenti) társadalmi—de- mográfiai jellemzők szerint nagyjából megegyezik a partnerekkel együtt vizsgált megkérde—

zett közönséggel. A hat személyi adat arányait illetően általában 1-2 százalékos eltéréseket találunk. Két nagyobb különbség van: a nemnél (amire korábban már utaltunk) általában a nők javára : ez az Úri divatnál 9 százalékpont ,,pluszt" jelent (a megkérdezettek 63 százaléka volt nő, a válaszadóknak pedig 72 százaléka), a másik a lakóhelynél, főleg a Szingapúr két előadásánál, melynél a válaszadók kisebb százaléka volt fővárosi, mint a partnerek adataival együtt számolt megkérdezetteké (7, illetve 6 százalék).

Mindezt figyelembe véve, nem sokat tévedhetünk, ha azt állítjuk: nem sokban térne el a négy tartalmi kérdésre adott válaszok megoszlása, ha a partnerek is külön válaszoltak volna (hiszen így is ,,jelen voltak" a kitöltésnél).

A színházba járás gyakoriságát örvendetesen magasnak kell tartani, még akkor is, ha az egyes előadások nézői önmagukat sorolták be az egyes gyakorisági kategóriákba. Az 1979.

évi színházba járási szokás vizsgálat10 azt állapította meg, hogy a ,,színházi" városokban a la- kosság 54 százaléka egyáltalán nem jár színházba. A színházba járók közül is 85 százalék soha nem volt a Radnóti Miklós Színházban, 13 százalék volt már, és 2 százalék legalább évente egyszer rendszeresen járt.

Az előadások közönsége gyakori, rendszeres színházba járónak tekinthető, hiszen mind az öt előadás nézői átlagosan 40 százalékban havonta többször járnak színházba, és igen ma—

gas a havonta egyszer színházba járó nézők aránya is (átlagosan több mint 25 százalék).

Az évente 3-4 alkalommal szinházba járók aránya is viszonylag magas, helyenként azonos a havonta egyszer járókéval. 10 százalék alatti arányok csak az évente 1—2 alkalommal járók- nál találhatók. Összegezve: egy kivételesen színházcentrikns, színházszerető közönség jár a jelenlegi Radnóti Miklós Színház előadásaira.

Gazdasági szempontból a legfontosabb kérdésnek azt tartottuk. hogy ez a színházszerető közönség honnan tájékozódik leggyakrabban arról, hogy milyen színházi előadásokat érde- mes megnézni.

Minden előadásra a többségi vélemény a Pesti Műsor volt. A próbafelmérésen, a Kék róka esetében ez az arány csak 40 százalék, de a későbbi előadásokon 42—51 százalékig emel- kedett. (A dolog pikantériája, hogy a Radnóti Miklós Színházban nem árusítják, pedig nyil—

ván megérné nemcsak anyagi szempontból, hanem propagandaként is, különösen az új mű- sorhét kezdésének első két napján.)

Érdekesen alacsony a két elektronikus tömegkommunikációs eszköz (televízió, rádió) emlitési gyakorisága, hatékonysága, akár az írott sajtóhoz viszonyítva is. A Pesti Műsor mellett a személyes kommunikáció hatékonysága számottevő, ehhez még hozzászámítjuk a közönségszervezőket, a Baráti Kör hatását is, hiszen egy kicsit a kérdezésnél is keveredett

' Kerületenként a szóródás nagy. A budaiak közel annyian járnak a színházba, mint a pestiek, és például a XI. vagy a XIII. kerületi nézők legalább annyian vannak, mint bármelyik ún. régi belső kerületből. Ezért nemigen beszélhetünk ,,bel- városi" közönségtől, és azért sem, mert napjainkban a főváros társadalmi topográhai szerkezete állandó változásban van.

" Levendel Adám: Színházba járási szokások. Magyar Színházi Intézet, Budapest. 1980. 211 old.

EGY SZíNHÁZ És KÖZÖN SÉGE 1007

ez a személyes hatás, ajánlás. Ráadásul sokszor nem volt teljesen világos, hogy melyik baráti körre gondol a megkérdezett: a kis vagy a nagybetűsre. A legnegatívabban a szórólapra és a műsorplakátra vonatkozó eredményeket kell értékelnünk. Még akkoris, ha a spontán kér—

dezés nyilván nem ezeket a ,,háttér"-hatásokat juttatja a kérdezettnek eszébe, elgondolkod- tató, hogy öt előadáson összesen 10 ember sem volt, aki ezt tájékozódási forrásnak nevezte volna.

A Baráti Kör rangsorolása nyilván a másik végletet jelenti, hiszen ott a visszaküldőknek ,,kényszerűen" sorba kellett rendezni a felsorolt lehetőségeket. Célszerű mérlegelni, hogy ér—

demes-e fenntartani a műsorplakátokat, de legalábbis nem lenne-e hatékonyabb felére csök- kenteni a plakáthelyek számát, azaz ezek költségét. Kérdés az is, mennyire lehet úgy csök- kenteni a költségeket, hogy a jó helyek (például Belváros) arányosan megmaradjanak.

A konkrét előadást, amelyen kérdezték is őket, legtöbben személyes ajánlásra nézték meg, ez volt döntésük alapja. Ehhez hozzá kell adni a család, családtag hatása választ is, mert sok esetben, ha erre nem hivatkoztak, akkor is családtag, rokon ajánlotta a darabot.

(Kár volt külön ,,kódolni".) Egy kivétel van, és ez, mint annyiszor, ismét az Úri divat, azaz Molnár Ferenc, itt találjuk a legmagasabb arányt: 50 százalékkal.

A színészek hatására kevesebben néznek meg darabokat, mint előzetesen várni lehe- tett; az öt előadás közül A hetvenkedő katona vezet 13 százalékkal.

A rendezést ennél is kevesebben említették, mindössze hárman az öt előadás nézői közül (Szingapúr, A hetvenkedő katona).

Nagyon sok minden keveredett az egyéb válaszlehetőségben, a közönségszervezőtől a kri- tikáig, újságok, szabadidő, véletlen stb.

A további kutatásokban a kérdőívet finomitani kell ebből a szempontból is. Nem szeret- nénk emlegetni gyakran — de egyszer hangsúlyozni szükséges —, hogy ez a fajta közönségku—

tatás hazánkban eléggé úttörő jellegű.11

Arra a feltehető ,,költői" kérdésre, hogy a Radnóti Miklós Színház jelen formájában értelmiségi színháznak tekinthető-e a közönség Összetétele alapján, legfeljebb azt Válaszol- hatjuk, hogy ebbe az irányba halad. Határozottabb műsorpolitikával és közönségszerve—

zéssel sokat lehet tenni a többségi értelmiségi közönség kialakításáért és megtartásáért.

A színház Baráti Köre is segíthet ebben.

A végleges választ a kérdésre egy későbbi időpontban megismételt, nagyobb volumenű és módszertanilag megalapozottabb kutatás vagy kutatássorozat adhatja meg.

TÁRGYSZÓ: Kulturális intézmény. Közvélemény—kutatás.

PE3IOME

Aa'rop nonbrrancn npomsecm oőcnenosarme cocraea nyőnmcn onnoro cronnttnoro Tearpa.

Onpoc no HO'iTe —— KaK MCTOJI —— ÖbUI ncnonbsoBaH mm ouemcn nocrommoü nyőmtm, a spmeneü ornenbnmx cnexraxneü onpamusanrt matrac nepenncmxn nepet; cnexrarcneM rum B ani-partra); Ha ocnonamm Koporxoro craauaprnoro onpocnoro mac-ra.

anoreaa 0 T. H. narennercryanmtom rearpe nonrsepnunacs JIPILUI: orttacm, nocrtonmcy oupe- [tettem—te nnremnrenra anpnopn npnnmocb samennrb Kareropneü oönanarem manner/ra, nro ma—

mereg HpeSMepHLIM ynpomenneM Bonpoca. OÖCJ'IGJJOBSHPIB —— önaronapn ero monepcxomy xapaic-

Tepy —— caMO [10 0666 MOXHO C'IHTaTb YCI'ICXOM B OTC'ICCTBCHHOÚ KyanypHoü )KI'I3HH PI TCanaJ'leOf/l COHHOJ'IOFHI/I.

U Egy Moliere—darab hatásvizsgálatáról tudunk mindössze. (László János: Dráma és előadás. Akadémiai Kiadó.

Budapest. 1979. 250 old.)

Hapsuxy c cocraaozvr nyőnmcn anrop noxasom psma nmneümux acnexron exec cnoü Blama B pacprmle poxm HaBbeOB nocememm Tearpa, mammocameü nn-reparyprtoro Bxyca K ammoun—

Hocreü npemsapn'renbuoro ocaenowlenwr o cnemaxmrx.

SUMMARY

The author made an attempt to analyse the structure of the audience of a theatre in the capital.

Postal inguiry as a method, served for surveying habitual visitors, while the audience of certain performances were occasionally interviewed, using a short standardized guestionnaire, before the performances and during the intervals.

The hyphothesis of the so-called intellectual theatre was verified but partly, since the deh- nition of "intellectuals" had been substituted by the category of academic graduates, which means the oversimpliücation of the problem. The research, due to its pioneering character, can be taken as an achievement in itself in the cultural life and in the theatre—sociological researches in Hun- gary.

In addition to the structure of audience the author provided several data on theater-going patterns, on relations to taste, on the eBiciency of the possibilities of orientation in advance.