Dr. Sipos Béla: Iparvállalati prognosztika

SZEMLE 1261

Előterjesztése alapján a Szekció tagsága

—— egyhangú szavazással — a következő ve—

zetőséget választotta meg:

elnök:

Barabás Miklós, a KSH Területi Statisztikai főosz- tályának főosztályvezetője,

titkár:

Kovács Tibor, a KSH Területi Statisztikai főosztá- lyának főasztályvezető-helyettese,

a vezetőség tagjai:

Dr. Bora Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudo- mányí Egyetem egyetemi docense,

Hadházi Gyula, a KSH Fővárosi igazgatóságának igazgatója.

Dr. Lackó László, az Épitésügyi és Városfejlesz- tési Minisztérium főosztáiyvezető—helyettese,

Dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei igaz- gatóságának igazgatója,

Sántha Józsefné dr., a KSH Bács—Kiskun megyei Igazgatóságának osztályvezetője,

Szilágyi Imre, a KSH Szabolcs-Szatmár igazgatóságának igazgatója,

Turáni József, a KSH Vas megyei igazgatóságá—

nak igazgatóhelyettese.

megyei

A tudományos ülés Barabás Miklós elnöki zárszavával ért véget, aki köszönetet mondott mindazért a támogatásért, amelyben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal vezetősége és az MKT Statisztikai Szakosztálya a Területi Sta- tisztikai Szekció tevékenységét részesítette.

Megköszönte a tagság lelkes és odaadó munkáját és azt a bizalmat, amelyet a vá- lasztással az új vezetőségnek előlegezett.

Osszefoglalta a másfél napos tanácskozás fő kérdéscsoportjait. legfontosabb szakmai ta—

nulságait. és felvázolta a következő időszak munkáját meghatározó lényegesebb felada—

tokat.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR, SIPOS BÉLA:

lPARVÁLLALATI PROGNOSZTIKA

Kohó- és Gépipari Tudományos Informatikai és lpargazdasági Központi Budapest. 1981. 114 old.

Az ,,ldőszerű Gazdaságirányítási Kérdé- sek" c. kiadványsorozatban megjelent könyv (1981. évi 1. sz.) témájának időszerűségét egyrészt az intenzív gazdálkodásra való át- térés kényszere, másrészt nyilt gazdaságunk világpiaci versenyeztetésének váltakozó fel—

tételeihez való alkalmazkodás szükségessé- ge igazolják. Éppen ezért a gazdaságterve—

zés minőségének, valamint hatékonyságának fokozásához a prognosztikai munka beveze—

tése termelővállalatainknak is kiemelt felada- ta lett. Szükség van előrelátóbb megalapo—

zottabb tervezésre a rugalmasabb alkalmaz- kodás, a hatékonyabb termelés s a korsze—

rűbb termelési szerkezet folyamatos alakítá- sa stratégiájának formálásához.

A szerző könyvében ennek a gyakorta új- szerű feladatnak megoldásához nyújt segít—

séget a vállalati szférákban. Sokéves kutató- munkájának keretében általa kipróbált prog—

nosztikai módszereket ajánl, amelyekben közgazdasági kategóriák és ismérvek mate- matikai ábrázolására. összefüggéseik számí- tására gyokorlati példákat mutat be. A könyv, amelyet dr. Kádas Kálmán Állami Díjas pro- fesszor lektorált. öt fejezetre tagolódik. Ve—

gyük sorra az egyes fejezeteket.

,.A prognózisok szerepe az iparvállalatok tervezésében" című fejezetben a szerző az összetett témakört rövid, a lényeget feltáró szakaszokra bontva tárgyalja. lgy példáulaz iparvállalati előrejelzések jelentőségét. vala- mint a jövőhordozó tényezőket elméleti meg- világításban, ugyanakkor gyakorlati alkalma—

zásukban tárja fel, és bizonyítja fontosságu—

kat. Döntések előtt a kockázat mérlegelésé—

nek dilemmáját jól érzékelteti, s rámutat az előrejelzések alternatíváinak szerepére.

Az iparvállalati prognózis és a terv viszo- nyát mind az értelmezés, mind a definíciók tekintetében az elfogadott tudományos felfo- gással, illetve a kialakult gyakorlattal össz- hangban irja le. Kiemelem a vállalati prog- nózis és a vállalati terv ,,funkciójának" lé- nyeget megvilágító szembeállítását. A prog- nózisok időhorizontjainak, a vizsgálati idő—

tartományoknak rögzítését a meghatározó tényezőkkel indokolva, a gyakorlatot követve foglalja össze. Az iparvállalati prognózis—

munka mint sajátos kutatómunka megszer- vezésének és ellenőrzésének folyamatát pe- dig a fontosabb szempontok figyelembevé—

telével, mintegy szabályokba foglalva szak- szerűen részletezi

Az iparvállalatok prognóziskészítési mód- szerének összefoglaló áttekintése az elvi és módszertani sajátosságokon túlmenőleg, he- lyesen, kitér a vállalatok többségénél hi—

ányzó feltételek (szemlélet. szakemberek

stb.) megteremtésének szükségességére. A szerző módszerválogatása a vállalati igé—

nyekkel, lehetőségekkel és korlátokkal hazai viszonyaink között összhangban van, és az induláshoz tájékoztatást nyújt. Rövid és kö—

zéptávon a matematikai statisztikán alapuló tudományos előrejelzésekre hívja fel a fi- gyelmet. Természetesen a gyakorlatban szük- séges ,.módszerkombinációkban" ezekhez például az intuitiv eljárások változatai tár- sulnak. A vállalati szférákban nem helyesel- hető az intuitív eljárások alkalmazási kö- rének leszűkítése. ugyanis a meglevő nagy—

értékű szakértői bázis sokoldalú hasznosítá—

1 262 SZEMLE

sa itt is kívánatos, sőt a piacgazdálkodású régiók vonatkozó példája szerint nem is nél- külözhető. A módszerválasztásban meghatá—

rozó információellátás. valamint információ- rendszer korszerűsítésének követelményével egyet kell érteni. de ez gyakran túlnő (] vál—

lalati kereteken.

,.A létszám prognosztizálásának módszer—

tani kérdései az iparvállalatoknál" című fe- jezetben újszerű a kategóriák rendszereinek képzése, a műveleti megoldások (az algorit- musok) felépítése és a modellek működte—

tése. Az előrejelzésekből kiemelem a szak- képzettségi struktúra változásainak modelle- zési megoldását, de széles körű érdeklődésre tarthat számot az alkalmazotti létszám szük- ségletének prognosztizálása. a korszerű szer—

vezés és vezetés követelményeinek figyelem—

bevételével. Ezekből kiderül, hogy a létszám alakulására milyen tényezők hatnak. és ha- tásuk hogyan érvényesül külön—külön. vala—

'mint együttesen.

A ,,Termelési függvények felhasználása elemzésre és prognóziskészitésre" című feje- zetben a szerző a szorosan vett matemati—

kai statisztikai módszereken túlmutató. a gazdaságpolitikai irányzatok érvényesítését (az exogén változók révén) biztosító ökono- metriai modellezés ágazati—vállalati lehető- ségeit is kipróbáló kutatásainak eredményét foglalja össze. Közben értékes idevágó ha- zai hagyományokat támaszt fel a Kádas—féle (1931—1940.) termelésifüggvény—számítások kiegészítésével és összehasonlító elemzésé—

vel. Ezekből kiemelkednek a termelékenység- és az eszközigényesség-vizsgálatok. amelyek prognosztizáláskor a helyzet és a feltételezés összefüggéseinek kifejezési, kifejtési módjai- ra. matematikai ábrázolására gyakorlatias megoldásokat mutatnak be. Úttörő kutatási eredménynek tekinthető a termelési függvé- nyek felhasználása hazai vállalati prognózi- sok készitésére. a matematikai statisztika sa- játos eljárásainak és a számítástechnika adottságainak egybeötvözése által. Az új- szerű gondolatmenet okfejtése számítások—

kal alátámasztva — úgy vélem —— útmutatá—

sul szolgálhat ezen igéretes jövőkutatási te- rület vállalati alkalmazásához és fejlesztésé-

hez.

,,A lineáris programozás felhasználása a termékösszetétel prognosztizálására" cimű.

inkább elvi jellegű fejezet közlése nyilván

abból az igényből fakad, amely szerint a—

vállalati prognosztiko fejlesztésekor a mód—.

szerek mind többféle változatára van szük——

ség a felmerülő kérdések megválaszolásá—

hoz. A lineáris programozási modellek szer—

kezetét és működtetését, az idetartozó vál-4 tozók. feltételek (korlátok) és célfüggvények esetére vázolja. A szerző egyben felhívja a' figyelmet a matematika operációkutatási' eredményeinek fontosságára az alkalmazott;

jövőkutatásban.

Az .,Árprogno'zisok készítése idősorkutátási módszerekkel" című fejezet problémája az termelővállalatoknál újabb keletű. Jelentő—

sége a belföldi áraknak _az exportárakhezgf történt igazításával nőtt meg. Korábban a

nemzetközi piaci árak változásainak figures lése, előrejelzéseik tanulmányozása elsősor— _ ban a külkereskedelem feladata volt. Utóbb a termelővállalatok többségének is felada-r tává lett. A szerző az árvizsgálatok sajátos—4 ságait az átalakulásokat befolyásoló ténye—

zők feltárásával. a tartós és véletlenszerű je—

lenségek jellemzésével vázolja. A bemutatott idősor extrapoláció természetesen az árelő- rejelzéseknek csak egyik szűkebb területét képviseli, de felhívás a tennivalókra.

Összefoglalva, a könyv a hazai termelő—

vállalati prognosztizálás számára hasznos út—

mutató, amely egyrészt a szemléletformálás- hoz, másrészt gyakorlati megvalósításához járul hozzá a témakör egyféle, a valóságban gyökerező feldolgozásával. A jövőkutatás ugyanis szükségessé teszi a távlati kérdések újra meg újra történő átgondolását, a jö- vőhordozó, változó tényezők sokoldalú érté—

kelését, a meghatározó paraméterek időbe—

li alakulásának (stabilitásának) kutatását és, az alternatív döntések következményeinek előrejelzését. A döntések következményeinek tudatos vállalásán kivül lényeges. hogy a vállalat vezetősége képes legyen fontos kér-—

dések feltevésére és megfelelő kutatócsopor—

tok szervezésére. A könyv megoldásait is jel- lemzi esetenként a hazai prognosztizálásnak az a sajátossága. hogy szerényen ajánl igazi

(változott feltételezésű) alternatívákat.

A vállalati vezetők, valamint a prognoszti- zálás iránt érdeklődő szakemberek a művei?

színvonalas, hézagpótló könyvet vehetnek kézbe.

Dr. Korán Imre