1 268 STATISZTI KAl lRÓ DALMl FIGYELÖ
Általában a vektor szemléletű felfogás terjedt el a szakirodalomban, bár egyes külföldi szakemberek, például R. Bellmann, valamint H. Furstenberg és H. Kesten már korábban felhívták a figyelmet a matrix értékűekre. Ebben a fejezetben kerül ismerte- tésre a véges homogén és a véges inhomo- gén Markov—láncok elmélete. Továbbá de- finiálásra kerül a Markov-láncok ergodikus- sága az egyenletes határeloszlás az 1, 2, .., n számokon értelmezve, valamint tételt ad erős ergodikusságra is.
A könyv második része a nem negatív megszámlálható matrixokkal foglalkozik, amelyben a szerző saját kutatásait is bemu-
tatja.
Az ötödik fejezetben a megszámlálható sztochasztikus matríxokat, a hatodikban a megszámlálható nem negatív matrixokat tárgyalja, a hetedikben pedig a nem véges sztochasztikus mátrixok csonkítási problé- mái kerülnek ismertetésre. Valamennyi fe—
jezet végén a tárgyalt elméletet összefog- lalja, és megadja az ahhoz kapcsolódó szakirodalmat is. A téma megértését kisebb példákkal illusztrálja.
A szerző a könyv olvasóinak ajánlást ad, mely szerint az első és a második fejezet tanulmányozását elsősorban tanulóknak, matematikai érdeklődésű közgazdászoknak, numerikus analízissel, kombinatorikával, mátrixok spektrál elméletével, valószínűség- elmélettel, statisztikával foglalkozó szakem- bereknek javasolja. A harmadik fejezetet a matematikai érdeklődésű közgazdászoknak és demográfusoknak, a negyediket a való- színűségszámítással foglalkozó szakembe—
reknek ajánlja, épp úgy, mint az ötödik, hatodik és hetedik fejezetet, annak ellené- re, hogy ezek valószínűségelméleti hang- súlya nem túl nagy.
A választott téma, a nem negatív mat—
rixok és Markov-láncok időszerűsége ha—
zánkban és más országokban is egyre na- gyobb jelentőségű, ezért az olvasónak vól- lalnia kell a könyv matematikai nyelvezeté- nek megértését, mivel a szerző az alkalma- zási lehetőségeket csupán érinti. Kisebb példák segítségével megkísérli egy-egy fon—
tosabb tézis lényegének a megértetését, ami a matematikus érdeklődésű olvasóknak fel- tehetően elegendő is. A könw alapos átta- nulmányozása után a módszer alkalmazói számára egyértelművé válik a gyakorlati fel—
használhatóság lehetősége.
A könyv végül gondosan összegyűjtött, a tárgyhoz kapcsolódó forrásmunkákat ismer—
tet, és az érdeklődők számára lehetővé te—
szi a tárgykörhöz tartozó fogalmak és ered- mények áttekintését.
(lsm.: Móritz Pálné)
TEBBUTT. A.:
AZ ANGOL ADATVÉDELMI TURVÉNYJAVASLAT (The Data Protection Bill: what it will mean for statistical and other data user.) — Statistical News.
64. sz. 1984. február. 4—9. p.
Az elmúlt évtizedben sokat írtak és vitat- koztak Angliában az adatvédelemről. A sort 1972—ben a Younger-bizottságnak az adatok bizalmas kezelésével foglalkozó je- lentése nyitotta meg, ezt követte a számí- tógépekről és az adatok bizalmas kezelésé- ről szólá 1975. évi Fehér Könyv "Számító- gépek: az adatok bizalmas kezelésének biztosítékai" című mellékletével. majd az adatvédelemmel foglalkozó bizottság jelen—
tése 1978—ban. A jelenlegi jogszabályra vonatkozó javaslatot az 1982 áprilisában publikált ,.Fehér Könyv az adatvédelemről"
című kiadványban hozták nyilvánosságra, és az adatvédelmi törvényjavaslatot először 1982 decemberében adták ki. Az adatvé- delmi törvény kibocsátása előreláthatóan a nyár közepére várható, és a cikk megírásá- — nak idején (1984. január) parlamenti elfo- gadásának különböző szakaszaiban még módosításokkal lehet számolni.
A törvényjavaslat azoknak a feladatok- nak a teljesítését szolgálja, amelyeket a Fehér Könyv az adatvédelemről (1982. áp- rilis) tartalmazott, és az a célja. hogy lehe- tővé tegye az Egyesült Királyság számára az egyének védelmére szolgáló Európai Egyez- mény ratifikálását a személyi adatok gépi feldolgozásával kapcsolatosan. A törvény egy felelős személyt kíván megbízni a sze—
mélyi adatok védelmével; e személy felü- gyelete alá fog tartozni a személyi adatok birtokosainak és a gépi adatfeldolgozóknak a nyilvántartása. E személynek felhatalma- zása lesz annak biztosítására, hogy a sze—
mélyi adatokat a cikkben részletezett nyolc alapvető elvnek megfelelően használják fel.
Lesz olyan fellebbezési fórum is, ahová az adatok birtokosai fordulhatnak, amennyiben nem értenek egyet a regiszter vezetésével megbízott személy döntéseivel, és a törvény az adatalanyok részére is biztosítani fog bizonyos törvényes jogokat. beleértve a sa- ját személyi adataikhoz való hozzáférhetősé- get és bizonyos esetekben a kártérítésre va- ló jogot.
A törvényjavaslat számos alapvető foga- lom meghatározását tartalmazza (adat, sze- mélyi adat, adatalany, adatbírtokos, gépi adatfeldolgozó, feldolgozás, az adatok és az ezekből származtatott információk köz- zététele). A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy e fogalmakat nem elkülönítve, hanem együttesen kell szemlélni. mert csak ígylát- hatók a kikötések összességükben, és csak így dönthető el, hogy bizonyos adatfile—ok a törvény hatáskörébe esnek—e.
STATlSZTlKAl lRODALMl FlGYELÓ 1269
A szerző megállapítása szerint a törvény—
javaslat azonosítható élő személyek olyan adataira vonatkozik. amelyeket automati- kusan működő berendezésekben tárolnak, illetve ilyen berendezésekkel dolgoznak fel.
és amelyeknél a feldolgozás az adatalany- ra való hivatkozással történik. Az ,,azono- sítható" fogalma nem csupán az olyan in- formációra vonatkozik, amely egy személyt a név által azonosít, hanem az olyan infor- mációkra is, amelyek más személyi azonosi- tókat tartalmaznak (például társadalombiz—
tosítási vagy tagsági számok). A törvényja—
vaslat szempontjából viszont nem számit adatbirtokosnak az a személy, aki csupán
raktároz olyan adatokat, amelyek még fel- dolgozásra várnak, nem áll azonban szán- dékában ezeknek az adatoknak a feldolgo- zása.
Az adatvédelmi törvényjavaslat magvát nyolc alapelv alkotja. Ezek a következők:
1. a személyi adatokban foglalt információt kor- rekt és törvényes módon kell gyűjteni és feldolgoz—
ni:
2. a személyi adatokat csak egy vagy több meg—
határozott törvényes célra szabad tárolni;
3. az adott célból tárolt személyi adatokat tilos e céllal összeegyeztethetetlen módon felhasználni vagy nyilvánosságra hozni;
4. a bármely célból tárolt személyi adatoknak megfelelőnek és a tárgyhoz tartozónak kell lenniök és mennyiségileg arányban kell lenniök a rendelte—
téssel;
5. a személyi adatoknak pontosnak és ahol szük- séges, naprakésznek kell lenniök;
6. a bármely célból tároit személyi adatokat csak annyi ideig szabad megőrizni, ameddig az a cél érdekében szükséges;
7. ez az alapelv az egyének jogait szabályozza a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférés tekinte- tében;
8. megfelelő biztonsági intézkedéseket kell ten- ni az adatokhoz való nem engedélyezett hozzáférés, illetve a személyi adatok megváltoztatása, feltárása vagy megsemmisítése és a személyi adatokban tör- ténő véletlen kár vagy megsemmisülés ellen.
A továbbiakban a szerző gyakorlati pél—
dákkal illusztrálja, hogy a számítógépes statisztikai adatnyilvántartások közül melyek azok, amelyek azonosítható személyi ada—
taik folytán az adatvédelmi törvényjavaslat hatáskörébe tartoznak és nyilvántartásra kötelezettek, majd ismerteti a nyilvántartás módjait.
A cikk ismerteti a nyilvántartás vezetőjé- nek, valamint az adatalanyoknak jogait, ki- bővítve a statisztikai és kutatási célra hasz- nált saját személyi adatokhoz való hozzá—
térhetőség korlátozásának néhány más ki- vételével is (például a fizetések, a nyug- díjak kiszámításához használt személyi ada—
tok).
Az adatvédelemi rendszerti'három lép- csőben kívánják megvalósítani. A kezdeti szakaszban kinevezik a nyilvántartás veze—
tőjét és személyzetét, valamint a fellebbe—
zési fórum vezetőjét; a másodikban (hat hónapos időszakban) a nyilvántartás fogad—
ja a nyilvántartásra való jelentkezéseket.
Ezen időszak alatt még nem minősül vét—
ségnek. ha a nyilvántartásra kötelezett úgy működik, hogy még nem vétette magát nyilvántartásba. Végül lesz egy tizennyolc hónapos időszak, amely alatt már vétség- nek fog számítani a nyilvántartásba vétel nélküli működés.
(Ism.: Kármán Tamásné)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
CSUPPUS lSTVÁN:
A NÉMETORSZÁGBA lRÁNYULÓ MAGYAR AGRÁREXPORT, 1938—1944.
(Die Entwicklung des ungarischen Agrarexports nach Deutschland zur Zeit des zweiten Weltkrieges 1938 bis 1944.) — Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrorsoziologíe. 1983. 1. sz. 57—69. p.
A magyarországi szerző — mezőgazdasá- gunk második világháború alatti történeté—
ről közzétett számos tanulmány után —- nyugatnémet folyóiratban megjelent dolgo—
zatában elsősorban hivatalos külkereskede- lemstatisztikaí adatokra s azon túlmenően levéltári kutatásokra — így különösen a bé- kekötések előkészítésének mezőgazdasági anyagára -— támaszkodva olyan nagy érdek- lődésre számottartó részleteit tárja fel a té- mának, amelyekről eddig inkább csak a po—
litikai köztörténetből és (vagy) a történeti publicisztikából átvett sommás megállapítá- sok voltak forgalomban.
Magyarország kiviteli forgalmának az 1920-as évek közepén még több mint 80 százalékát és még az 1940—es évtized elején is 60 százalékot meghaladó hányadát agrár—
termékek adták. Ebből azonban a weimári köztársaságnak a magyar mezőgazdasági árucikkekkel szembeni eléggé elutasító ma—
gatartása miatt az 1920—as években a Né- metországba irányuló agrárkivitel alig ha—
ladta meg a 10 százalékot. 1933 és 1937 között megháromszorozódott Magyarország külkereskedelmi forgalma Németországba, ugyanúgy, mint Romániáé; ugyanakkor Ju- goszlávia forgalma négyszeresére emelke- dett, Bulgáriáe' és Görögországé pedig hat—
szorosára.
Az 1934. február 21-én aláírt — az 1931.
évi kereskedelmi szerződés ún. második pót- egyezményként ismert — megállapodás alap—
ján Németország jelentős mennyiségű gabo- na, élő állat, hús és zsir átvételére vállalt
