1162
ségi Köztársaságban 80, Japánban 91, Fran- ciaországban 81, a Szovjetunióban pedig 14 százalék volt.
Az energiamegtakarítás jelentős tartalé—
kait tárja fel a tudományos—technikai fej- lődés az autóiparban. A teher— és személy- szállítás 80 százalékát az autóközlekedés bonyolítja le. A gépkocsik túlnyomó több- sége ma még benzinüzemű. Jelentős gaz- dasági és ökológiai hasznot hajthat a sű- rített gázzal működő gépjárművek alkalma- zása. llyen üzemanyag használatára átállí—
tott minden gépjármű évente 570 rubel meg—
takarítást eredményez.
A népgazdaság erőforrás—megtakarító po- litikájának megfelelően jelentősen nő a másodlagos erőforrások felhasználásának fontossága. A társadalmi termelés erőfor- rás-igényessége csökkentésének fontos irányvonala a minőség javítása. A minősé- get jellemző egyik legfontosabb mutató a megbízhatóság. A tudományos—technikai fejlődésben nemcsak a műszaki rendszerek korszerűsítése játszik fontos szerepet. Egyre jelentősebb tényező a biotechnológia fej—
lesztése. ami elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítését érinti. Be kell hozni a lema- radásokat az állattenyésztésben. javítani kell a föld termőképességének visszaállítá- sával kapcsolatos munkák szervezését. mi- nőségét. Mivel a biotechnológiát az ala- csony tőkeigényesség jellemzi. kulcsfontos- ságú szerepet játszik az agrártermékek árá—
nak csökkentésében, elsősorban a mezőgaz- dasági termelés energiaigényességének csökkentésével és a környezetvédelem foko- zása révén.
(Ism.: Gábos Zsuzsa)
MU CSU:
KINA LEGKORÁBBI STATISZTIKAl TÁBLÁl (The earliest statistical tables in China.) —— Iour- nal ol Official Statistics, 1987. 1. sz. 37—43. p.
A szerző cikkében ismerteti a statisztikai táblák alkalmazásának fejlődési folyama—
tát Kínában, az ..embrionális" formák meg- jelenésétől kezdve (Sang-dinasztia, i.e.
1700—1600) a nyugati Han-dinasztia (i.e.
206—208) időszakáig, amikor Csien Sze—ma jelentős történetíró. az első igazi statisztikai táblák összeállítója élt.
A Sang-dinasztia időszakából származó.
teknősbéka páncélra írt feliratok között ta—
lálható az első statisztikai tábla. Ez a Sang fejedelem által jóslási célból feláldozott disznók, juhok és kutyák tudatosan megha- tározott csoportositású és elrendezésű fel—
sorolását tartalmazza.
A Hadakozó fejedelemségek korából (i.e.
475—221) két olyan szöveg ismeretes, amely
STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ
statisztikai táblák használatára utal. Az ún.
Cse Fang-si, a "Csau—dinasztia szertartásai"
c. mű egy fejezete. amelyből kiderül, hogy ,,Cse Fang-si egy hivatalnok volt. aki a ,táblázatokért' és a háztartások regisztrálá- sáért felelt, és jól tájékozott kellett legyen a földre. a hegyekre. a folyókra, a városokra és a falvakra, a népességre, a pénzügyek—
re. a gabonára és a lábasjószágokra vonat- kozó számadatok tekintetében." A Cse Fang—si az ősi Kína kilenc államáról nyújt ilyen információkat. Érdekesek a népesség nemek szerinti összetételéről közölt adatok.
amelyek szerint a férfiak és a nők aránya például Csing államban 112. Jo-ban 1:3.
mig Jung államban 3:2, Csi-ben pedig 5:3 volt.
A Hadakozó fejedelemségek korából szár- mazó másik statisztikatőrténeti dokumen- tum az ún. Jü Kung. azaz a Történelem Könyvének egy fejezete. amelyet állitólag egy Csin állambeli szerző irt. Ez a szöveg leirja, hogyan mentek a dolgok Kinában abban az időszakban. amikor iii (az i.e. kő- rülbelül XXl. században élt uralkodó) meg- fékezte az árvizeket. A Hszia-dinasztia ural- kodása idejét ismertető szöveg ugyancsak kilenc államot emlit, s a Cse Fang—sihez ha- sonló leírásokat tartalmaz. Egyedülálló eb- ben a könyvben az, hogy az egyes államok földjeit termékenység szerint 9 osztályba sorolja. s ugyancsak 9 fokozatba az egyes államokra kivetett adók mértékét. Bár mind- ezt a szerző nem foglalta igazi statisztikai táblába, a közlés formája és az adatok csa—
portositása kétségkívül az első lépést jelen- tette a táblák kialakulása útján.
Az első valóban statisztikai táblákat a Han—dinasztia idején Csien Sze—ma állitot—
ta össze. Az i. e. 91-ben befejezett Történel—
mi feljegyzések c. művében tiz statisztikai táblát tett közzé. A tíz tábla közül a szerző részletesen ismertet egyet, a Hsziao—huj—
Hsziao-csing időszak hercegségeinek idő- rendi táblázatát. Ez az összeállítás 93 her—
cegség legfontosabb adatait tartalmazza.
A Csien Sze—ma által összeállított táblák a modern statisztika alapvető formai jellem- zőivel rendelkeznek, tartalmaznak cimet, fej- és oldolrovatokat, mértékegységeket. a mu—
tatószámok megnevezését, stb. A régi kínai írásrendszer a ,,felülről lefelé, jobbról bal—
ra" szabályt követte, ez az útja a táblákba irt szavaknak. adatoknak is.
A táblában az egyes államok megneve:
zése a fejrovatokban található, minden ál- lam egy oszlopot foglal el. Az események idejét az oldalrovatok tüntetik fel, így viz- szintesen olvasható le, hogy egy bizonyos időszakban az egyes államokban milyen esc—
mények történtek, az adott állam története pedig időszakokra tagoltan az egyes osz—
lapokból látható.
STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÓ
1163
Csien Sze-ma elméleti megállapításokat is megfogalmazott a statisztikai táblákkal
kapcsolatban. Bírálta a konfuciánusokat, mi- vel azok a szövegösszefüggésből kiragad- va idéznek, nem törekednek arra. hogy ösz- szefüggéseikben vizsgálják az eseményeket, az almanachkészitőket. akik csak az évekre és a hónapokra figyelnek, az asztrológuso—
kat, akik a predesztinációt és a sorsot hang- súlyozzák. végül a heraldika szakértőit, akik csak a császárok poszthumusz titulusoít ie- gyezték fel.
A szerző jelentősnek tartja Csien Sze—ma—
nak a statisztikai táblák hasznosságáról írt megállapításait. A Han-dinasztia korában élt történetíró máig érvényes módon fogal- mazta meg, hogy a statisztikai táblák azért
hasznosak, mert segítségükkel
— elkerülhetők a felesleges szövegezések. tömö- ren leírható a lényeg;
—— a különböző adatokat racionálisan lehet elren- dezni a könnyű áttekintés és ősszehasonlíthatóság érdekében; végül
—— az események menetének teljes folyamato ösz- szefüggéseiben tanulmányozható, ugyanígy az eso mények alakulását befolyásoló törvényszerűségek is.
A szerző rámutat arra is, hogy a statisz—
tikai táblák összeállításának Csien Sze—ma által kidolgozott elmélete és gyakorlata nagy hatást gyakorolt a kínai tudomány fej- lődésére.
A cikk befejező része ismerteti, hogyan ér- tékelték Csien Sze-ma munkásságát a régi idők kínai tudósai.
(ism.: Szvitecz Zsuzsa)
NlKlFOROV. L.:
A VÁROS ÉS A FALU KAPCSOLATAINAK FEJLÖDESE
(Razvitie vzaimoszvjozej goroda i szela.) -—
Voproszü Ékonomíki, 1987. 3. sz. 75—85. p.
A város és a falu termelési——társaclalmi kapcsolatai erősödtek. A termelési kapcso- latok erősödését az váltotta ki. hogy iparo—
sodott a mezőgazdasági termelés, bővült a mezőgazdasági szervezetek anyagi—műszaki bázisa. és formálódik a népgazdasági ag- ráripari komplexum. Ezek a folyamatok te- remtik meg az ipari és a mezőgazdasági termelés műszaki, technológiai egységét.
szélesítik a két ágazat termékeinek cseréjét.
A társadalmi folyamatot elsősorban a fa—
luról (] városokba áramló népesség nagy száma jellemezte. E folyamat káros hatása.
hogy egyes városok túlnépesedtek, a falvak elnéptelenedtek. Az országnak azokon a ví- dékein, ahol a vándorlás gyenge volt (Kö—
zép-Ázsia). sok a munkáskéz, másutt hiány van belőlük.
Jelenleg a falvak közműellátottsága, kul- turális, szociális és kereskedelmi hálózata
elmarad a városokétól. Az eddigi elképze—
lések a város és a falu közötti mindenféle különbség felszámolását célozták. Nem vet—
ték figyelembe. hogy a falu az élő természet hasznosítója, a mezőgazdaság szférája. A mezőgazdasági munka nehézsége. az idő—
járás viszontagságai teszik kevésbé vonzóvá a falusi életkörülményeket. Ezeket a hátrá- nyokat egyenlítené ki a falvak üzlethólóza—
tának, közművesítésének, közlekedésének, te- lefon összeköttetésének javítása. A falusi élet—
mód anyagi előnyei csak úgy bontakozhat—
nak ki. csak akkor tarthatják meg az ott élő népességet, és válhatnak a városi lakos—
ság pihenőhelyéül, ha a városokéval azonos feltételeket teremtenek.
A mezőgazdaságban dolgozók munkakö- rülményei 1960 óta igen sokat változtak.
A mezőgazdasági munka technikai felsze—
reltsége közeledett az ipari munkáéhoz: az eszközellátottság negyedszázad alatt nyolc- szorosára, a mezőgazdaság energiaellátott- sága 22-szeresére nőtt. Az alapvető mező- gazdasági munkák gépe'áitettsége 65—100 százalék közötti. Az állattenyésztő telepek munkáinak háromnegyedét. (: baromfitele—
peken majdnem teljes egészét gépek végzik.
A mezőgazdasági és a mezőgazdasági gépgyártó ipar közötti kapcsolat azonban még nem megfelelő. Hiányos a komplex gépesítés. különösen a feldolgozás, a tá- rolás, a szállítás, a rakodás gépeiből van hiány. A járási agráripari egyesüléseknek eddig nem sikerült az agráripari integrációt elmélyíteni. Az uniformizált gazdálkodási forma nem felel meg a termelés sokszínűsé- gének, az ágazatok és a régiók sokfélesé- gének. Részben ennek is a következménye.
hogy o kolhoz- és a szovhozdolgozók lét- száma 1960 és 1985 között 13 százalékkal csökkent. A száz rubel állóeszközértékre jutó bruttó termelés 1966—1970-ben 70 rubel volt.
1981—1985—ben már csak 33 rubel.
A termelési kapcsolatok létrehozásakor nem egységesen a közigazgatási elvből (melynek első lépcsője a járás, a második a megye stb.) kell kiindulni. hanem a kooperáló szervezetek termelési struktúrájá—
ból. A gazdasági alapon nyugvó kapcsolato—
kat nem az irányító apparátusnak, hanem maguknak a vállalatoknak kell szervezni.
Közülük kell kiválasztani az integrátori sze- rep betöltésére alkalmas termelőegységet.
A szerző megemlíti, hogy célszerű felhasz- nálni a magyar termelési rendszerek tapasz—
talatait.
A város és a falu közötti termelési integ—
ráció nemcsak az agráripari komplexum te—
vékenységével fejlődik, hanem olyan ipari te- vékenységekkel is, amelyek nem tartoznak az agráripari komplexum működési körébe.
Ilyen például a helyi építőanyagok kiterme-
