Lesz-e szükség a jövőben jövedelmi felvételekre?

LESZ-E SZU-KSEG A- JOVÓBEN"

JOVEDELMI FELVÉTELEKRE .?

- ÉLTETÖ UDUN

Az első nem részleges, hanem a magánlhóztartósokbaan élő népességre kiter-

jedő jövedelmi lelvéftel-t már negyed százada. 19634baen hajtotta végre a Központi

.. Statisztikai Hivatal. ,s azóta renwd'szenesen. ötévenként kerül sor ilyen lelxmvéréisrey

E jövedelmi felvételeket kezdettől fogja jellemzik:

— a területi elv alapján, többlépcsős rétegezett eljárással kiválasztott, 15 OOO—27000 háztartásra kiterjedő véletlen minta. amelynél a lakások a végső mintavételi egységek;

- a jövedelmi adatok mindig a felvételt megelőző év egészére vonatkoznak (referencia

éV):

— a háztartások személyes kikérdezése révén kapott információk kiegészülnek az alkal- mazásban álló és szövetkezeti tag keresők munkáltatói által szolgáltatott adatokkal.

Ezenkivül 1968 óta a mezőgazdasági kisüzemi tevékenységből eredő jövedel—

mek megállapítása a termelés mennyiségi adatainak részletes kikérdezésén és az

egységnyi termekek nettó jövedelemta'rtalmxára vonatkozó országos vagy területileg dilferenaiáclt kulcsok alkalmazásán alapul. Jellegzetes vonása még a magyar jöve—

delmi lelvételeknek. hogy 1968 óta ,a személyes rendelkezésű jövedelmek felméré—

sén túl információt gyűjt a háztartások által igénybe vett ingyenes vagy kedvez—

ményes szolgáltatásokről is. s ily módon lehetőség van nemcsak a személyes. ha—

nem az összes jövedelem alapján is vizsgálni a jövedelmi különbségeket.

Bár az utóbbi évtizedben érték kritikák a mlkrostatisztikvavi jövedelmi adatokat elsősorban a tekintetben, hogy nem tükrözik megfelelően az ún. láthatatlan jöve—

delmeket, illetve ezek lehetséges hatását a jövedelmi arányokra és a jövedelmek

egyen-lőtlenségére. a magyar jövedelmi felvételek nemzetközi viszonylatban is lei-

emelkednek inrfonmációgrazdaisógukkol és a makroszintű jövedelmi adatokkal való

jó egyezésü'kkel. Az 1968-tól lebonyolított legutóbbi négy felmérésből kapott egy főre jutó személyes jövedelem minden esetben mindössze 5—6 százalékkal maradt

el a megfelelő makrostati—sztilkai jövedelmi (szinttől.

Az idei, 1988. évi jövedelmi felvétel alapvető módszereiben még hasonló az előző'k'hez, hiszen ennek célja még 1987-re, a személyi jövedelemadó bevezetése

előtti utolsó évre vonatkozó jövedelmi helyzet felmérése. De —— mint erről az elő—

készítés kezdeti szakaszában a Központi Statisztikai Hivatal Főosztályvezetői Erte- kez'lete számára készített Előterjesztés is tanúskodik — a felvétel szervezői kezdet- től tudatában voltak annak, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése teljesen új

' Hozzászólás Surányi Bálint és Vita László: ,,A családi jövedelmek statisztikájáról adóintézkedősek után - árváltozások előtt" c.. a Statisztikai Szemle jelen számában (460—469. old.) közölt cikkéhez.

mero: JOVEDELMI FELVÉTELEK 471

helyzetet teremt a jövedelmi felvételek szempontjából, a jövőben nem lehet a meg- szokott s eddig sikeresen alkalmazott fel-vételi technikát tovább folytatni. Szó sincs

tehát arról, mintha azt gondolnánk, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése nem

igényel változtatást a mi'krostatisztikai jövedelmi gyakorlatban. Mint ahogy (:

makroszintű életszinvenall-stafti-sztikáikra is jelentős konzekvenciákkal jár a beveze-

tése és a Központi Statisztikai Hivatal igyekszik megkeresni a megoldást a felvető-

dött problémákra. ugyanígy a mikroszintű jövedelemstatisztika módszereit is újra (kell gondolni, tanulmányozva azon országok gyakorlatát is. ahol már régebben van személyi (vagy családi) jövedelemadó, és egyúttal a jövedelemeloszlósra, a

jövedelmi egyenlőtlenségre is igyekeznek információt szerezni.

Nem a gondolkodás hiánya, hanem elsősorban az adóst—atisztika kiforratlan-

sága okozza, hogy véleményem szerint jelenleg még nem lehet megmondani. mi

lesz a legcélszerűbb módszer a következő esedékes jövedelmi felvételnél a lakos- ság jövedelmeinek számbavételére. Van olyan vélemény is, hogy az adóstatisztika

helyettesiteni fogja az eddigi jövedelmi felvételeket. Ez véleményem szerint több szempontból is illuzórikus elképzelés. Egyrészt a jelenlegi, személyi jövedelmeket és azok adóját regisztráló adóstatisztika semmiféle információt nem nyújt arra.

hogy a személyi jövedelmek hogyan összegződnek családi, illetve háztartási jöve- delmekké. Az egyes családok, rétegek jövedelmi szintjét, életkörülményeit ugyan—

akkor alapvetően az határozza meg. hogy hány —- és milyen keresetű, jövedelmű

— aktív, illetve inak-tív kereső van a háztartásban, és ezeknek h—áxny személy eltar—

tásáról kell gainvdaslkodnitok, azaz mekkora az egy személyre—jutó családi jövede- lem. Az eddigi jövedelmi felvételek adatai egyértelműen bizonyították, hogy nagyon

gyenge a kapcsolat a személyi keresetek és a háztartási egy főre jutó jövedelmek között. igy a személyi —- és nem a családi — jövede'lmeken alapuló jövedelemadó és az ezeket az adatokat tükröző adóstat-isztika csak nagyon korlátozottan hasz-

nálható életszinvonal-politikai célokra.

De azért sem alkalmas az adóstatisztika a jövedelmi fel—vételek pótlására, mert

számos jövedelem — nem lévén adóköteles — meg sem jelenik az adóbevallások- ban, 5 így az adóstatiszti'kában sem. Ehhez járul még, hogy az adóhatóság —

legalábbis az első években —— csak azok adatait tervezi egyedi-leg regisztrálni, akik

tételes jövedelemzbevallást tesznek. azaz a magánszektorba tartozóké—n kivül azo-

két, akiknek főállású munkahelyen elért keresetükön felül más forrásokból is van adóköteles jövedelmük, illetve nyugdíjakon felüli keresetük a nyugdíjjal együtt meghaladja az évi 96000 forintot. Az adóstatisztika ily módon egyelőre még az

adóköteles jövedelemmel rendelkezők többségéről sem fog tudni egyedi informá-

ciót adni.

A nem adóköteles vagy összegzés nélkül adózó (lásd például kamat, 2000 forinton aluli kifizetések stb.). illetve az elvileg adóköteles, de az adózást elkerülő jövedelmek nem elhanyagolható részét teszik ki a lakosság jövedelmeinek. Az elő- záklhöz tartoznak a pénzbeni társadalmi jövedelmek többségén kívül a nyugdíjasok zömének nyugdíj melletti keresetei, a gyermektartás, a családi támoga-tások és néhány kisebb egyéb tétel mellett az 500000 forintnál kisebb árbevételt eredmé—

nyező mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem ; az utóbbihoz az önállók- nak az adóbevallásban nem szereplő jövedelmei, a be nem vallott borravaló, hálapénz, fusi munkából származó jövedelem.

Erdemes az utóbbiakról külön is szólni. Mint emlitettem, 1968 óta a jövedelmi

felvételeknél a termelés mennyiségi eredményeinek és a ráfordítások egy részének

részletes megkérdezése képezi a kiisglazdasávgfból származó jövedelmek megállapí- tásának alapját. Mivel ez a jövedelem nem személyi, hanem családi jövedelem,

472 V ELTETÖ naon

s így az adótörvény értelm—ében felosztható a család felnőtt tagjai között. az évi 500000 forintos határ egy házaspár esetén már egymillió forint árbevételt tesz

adómentesen lehetővé, ha pedig további felnőtt személyek is vannak a családban.

ez a határ 1.5-2 millió forint is lehet. Ez azt jelenti, hogy néhány nagyvolumenű árutermelésre szakosodott gazdaságtól eltekintve a kisgazdaságokból eredő jöve—

delem a gazdasággal rendelkező háztartások többségénél adómentes lesz, s így

e jövedelmekről az adóstatisztika nem nyújt információt.

1982—ben a községben élő háztartások személyes jövedelmének 18 százaléka származott a ikisgazdaságokba-n végzett tenmelőrtevéikenységből, s ez az arány minden valószinűfség szerint 1987uben sem volt. s a jövőben sem lesz lényegesen kisebb. hiszen a községekben a háztartások többsége számára ez az egyedüli le-

hetöség. hogy legálisan — s ráadásul zömmel adómentesen — kieg—észímhess—élk stagnáló vagy csökkenő reálértéfkű keresetüket. nyugdíjukat. Jelentős rétegek jöve-

delmi hlelyzetét. életszínvonalát alapvetően befolyásolja. hogy rendelkeznek—e gaz—

dasággal, ahol legalább saját szükségletű—kre miegvtermellhetik az egyre drágább zöldséget, gyümölcsöt. sertést, baromfit, illetve esetenként pénzjövedelem—re is szert tehetnek az előállított termékek eladásából. Semmiképp sem tudok egyet—

érteni tehát azzal a javaslattal. hogy a jövőben a jövedelmi felvételek során ele- gendő lesz a gazdasággal rendelkező háztartáaso'któll csak árbevételeket (növény- termesztésből. illetve állattenyésztésből eredő bontásban) megtudakolni, s ebből az adótörvényben szereplő, az árbevétel jövedelemtartalmára vonatkozó vélelme- zés alapján megállapítani a kisgazdaságsból származó jövedelmet. Eltekintve attól.

hogy a saját fogyasztás—ból eredő jövedelem elhagyásával zömében éppen az amúgy is alacsony jövedelmű rétegek helyzetét mutatnánk be a valóságnál még

rosszabbnak, a nem szerződéses felvásárló—sra, hanem alkalmi elad-ásra termelők

árbevételét sem lehetne reálisan megállapítani. hiszen ezeket általában nem veze—

tik. lgy véleményem szerint - Surányi Bálint és Vita László javaslatától eltérően — a kisgazdaságokbóil származó jövedelmek számbavételénél a jövőben sem enged—

hető meg az általuk javasolt "nagyvonalúság".

Más a helyzet az ún. láthatatlan jövedelmekkel kapcsolatban. Ezek legális

vagy legalábbis társadalmilag elfogadott részét (borravaló, hálapénz, fusi munká- ból származó jövedelem) az eddigi jövedelmi felvételek igyekeztek felmérni, inkább

kevesebb, mint több sikerrel. A tapasztalatok alapján megalapozottnak tűnik az a vélemény, hogy az ilyen jellegű jövedelmek számbavételénél (és a—dóztatásálnál) az adóhatóság sem fog nagyobb sikert elérni, mint a Központi Statisztikai Hivatal

a jövedelmi felvételeknél. S bár a Hivatal szavatolja az egyedi ada-tok titkosságát,

nyilvánvaló. hogy azok, akik szert tesznek ilyen jellegű jövedelemre. de azt nem

— vagy csak kis részben — kívánják odábeva'llásukban leltüntetni,_kérdőbiztosaink- nak sem fogják való-ságvhűbben megmondani. Szembe kell néznünk azzalia ténnyel hogy -— mint számos más országban az á—nnyé'kgazdxaságból (.,löld alatti" stb. gaz- daságból) származó jövedelmek megállapításánál —— nekünk is csak közvetett mód- szerek fogynak rendelkezésre állni a láthatatlan jövedelmek makroszintű becslésére, eze-k háztartásonkénti nagyságát és a jövedelemeloszlásra, a jövedelmi egyenlőt- lenségre gyakorolt hatását pedig legfeljebb mi'kroszimuláoiós eljárásokkal lehet

majd becsülni. Elég indokoltnak tűnik, hogy a jövőben ilyen jövedelmekre vonat—

kozó kérdésekkel nem lesz érdemes terhelni a jövedelmi lelvétele'ket.

Szükség lesz ellenben a jelenlegi gyakorlatnál részletesebben és pontosabban a bruttó és a nettó jövedelmek elkülönítés—élre.;illetve a bruttó jövedelmeket terhelő

adók és egyéb elvonások számbavételére. Erre nem elsősorban azért lesz szükség,

hogy a jövedelmek források szerinti összetételét meg lehessen állapítani. A makro-

JÚVEDELMI FELVÉTELEK 473

jövedelemstatisztiska jövőben-i gyakorlatával egyezően a források szerinti összetétel csak a mainál jóval összevonta—bb kategóriákra lehet majd számitani, hiszen a

jövedelmek többségükben nem ior-rósok iszenint. hanem összevontan adóznak.

Inkább az újraelosztás folyamatának pontosabb bemutatása igényli mind a bruttó.

mind a nettó jövedelem—ek számbavételét, hiszen biztos. hogy a jövőben nemcsak a tó-nsadlatlimi jövedelmeik és a lakosság közötti transzferek, hanem az elvonások

is jelentősen módosítják majd az elsődleges jövedelmek alapján kialakult jöve-

delmi különbségeket.

Úgy gondolom, a fentiek alapján eléggé egyértelmű, hogy a jövőben is lesz szükség jövedelmi felvételekre, az OdóS'mtl'Sül'kóíból nyenhető információk nem pó—

toljóik a felvételeket, bar hasznos kiegészitést adhatnak a felvétel adataihoz. Az is

nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a jövedelmi felvételek eddig sikerrel alkalmazott

teahnikójón változtatni kell. de ennek jelenleg még csak a körvonalai látszanak.

További gondolkodás, tanulmányok, tapasztalatok, viták alapján alakulhat ki az a legcélszerűbb adatfelvételi technika és becslési módszer, amely az új helyzetben

is biztosítja. hogy a Központi Statisztikai Hivatal időről időre megbízhatóan be tudja mutatni a lakosság különböző rétegeinek jövedelmi helyzetét, a rétegek kö—

zötti és a rétegeken belüli jövedelmi különbségeket, ezek okait. illetve az időben

e téren bekövetkező változásokat.

TÁRGYSZÓ: Jövedelem. Adó.

PE3lOME

Aucnyccuounan crarbn no nonpocy Merogonomuecxoü crarw ,,Cramcruna ceMeü- Hblx noxonoa nocne peCPOPMN Hanoroaoü cuc'reMu u "epen nosblwenuem ueu" aaropos Banum UJypaHn -— Hacno Buta, onyőnukoaannoü : aTOM HOMepe mypuana ,,Cra'rucmuecxoe OőoapeHue".

SUMMARY

Comment on the polemical study entitled ,.Family income statistics after the tax re- form and before the change of prices" of Bálint Surányi and László Vita published in the present number of Statistical Review.