ÉS A KERESETEK 1996-BAN
LINDNERNÉ EPERJESI ERZSÉBET
Az elmúlt években a munkaerőpiac mind méretét, mind struktúráját tekintve jelentős átalakuláson ment keresztül. A munkanélküliség megjelenése – tömegesen szűntek meg a munkahelyek –, majd a munkanélküliek számának gyors növekedése sokkhatásként érte a társadalmat. A döntően az 1990-es években bekövetkezett változások a munkaerőpiac erőteljes beszűkülésével jártak együtt.
Munkaerőpiac, foglalkoztatás
A munkaerő-felmérés1 adatai szerint 1996-ban 4345 ezren voltak jelen a munkaerő- piacon, 30 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban és 432 ezerrel kevesebben, mint 1992-ben.2 A gazdaságilag nem aktív népesség ugyanezen időszakban 511 ezer fővel gyarapodott, s tovább csökkent a foglalkoztatottaknak a népességen belüli – nemzetközi- leg is igen kedvezőtlen – aránya. A foglalkoztatottak száma 1996-ban 3 945 ezer volt, számuk alig változott az előző évihez képest.3 400 ezer munkanélküli keresett állást, valamivel kevesebb, mint 1995-ben. Mind a munkanélküliek száma, mind a munkanélkü- liség mértékét jellemző munkanélküliségi ráta (9,2 %) kisebb volt 1996-ban, mint bármi- kor az elmúlt 4 évben. Minden jel arra utal, hogy befejeződött a munkaerőpiac jelentős átrendeződése, és a munkaerő-piaci egyensúly a korábbinál alacsonyabb szinten stabili- zálódott.
A munkaerőpiacot azonban továbbra is tartós ellentmondások jellemzik. A munka- nélküliek 54 százaléka egy éve vagy régebben nem tud elhelyezkedni. A munkakeresés átlagos időtartama az előző évi 16 hónapos szinten maradt. A tartós munkanélküliség által érintetteknek kevés reményük van arra, hogy újból beilleszkedjenek a munka vilá- gába, a munkanélküliként eltöltött idő növekedésével folyamatosan csökken az újra elhe- lyezkedés esélye. A munkaerőpiacon középtávon is fennmaradó problémákat jelzi az a tény, hogy a fiatalok (15–24 évesek) és a középkorúak (30–49 évesek) aránya igen ma-
1 A Központi Statisztikai Hivatal 5 éve, 1992-ben vezette be a lakossági összeíráson alapuló munkaerő-felmérést, amely a foglalkoztatás és a munkanélküliség nemzetközi szabványoknak megfelelő mérésére szolgál.
2 Mivel a csökkenés kisebb, mint a mintavételi hiba, a foglalkoztatás szintje 1995-höz képest nem változott.
3 A reprezentatív mintán alapuló lakossági munkaerő-felmérés szerint foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatko- zási héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkát végzett vagy munkájától csak átmenetileg volt távol, és munkanélküli a 15–
74 éves korúak közül mindenki, aki nem tekinthető foglalkoztatottnak és a kikérdezést megelőző 4 hétben aktívan keresett állást.
gas a tartósan munkanélküliek között, azaz a jelenleg tartósan munkanélkülieknek mind nagyobb tábora az ezredforduló után is munkaképes korú lesz. A 15–24 éves munkanél- küliek aránya mintegy 27 százalék, és e korcsoport munkanélküliségi rátája 15,7 száza- lék volt. Változatlanul nagyok a területi egyenlőtlenségek a munkanélküliség tekinteté- ben. A munkanélküliségi ráta alapján 1996-ban Nógrád (15,9 %), Borsod-Abaúj- Zemplén (15,8 %) és Heves (14,3 %) megyék munkaerő-piaci helyzete volt a legkedve- zőtlenebb.
1. tábla A munkaerőpiac alakulása
Megnevezés A létszám (ezer fő)
1996-ban 1992-ban
Gazdaságilag aktívak száma 4344,8 4776,7
Ebből:
foglalkoztatottak száma 3944,7 4332,5 munkanélküliek száma 400,1 444,2 Gazdaságilag nem aktívak száma 3463,2 2952,2
A munkanélküliek adminisztratív nyilvántartása4 szerint 1996. december végén 477,5 ezer munkanélküli volt, ami az elmúlt évben a legalacsonyabb regisztrált munka- nélküli-létszámot jelentette. December végén 139,4 ezer fő kapott munkanélküli juttatást, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma pedig 211,6 fő volt.
Az év folyamán nőtt a képzési programokban és a közhasznú foglalkoztatásban részt vevők száma.
1996-ban a munkaerő-felmérés adatai szerint a szűkebb értelemben vett foglalkoztatotti kategóriába (azaz a sorkatonák és a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők nélkül számolva) 3605 ezren tartoztak. Nagy többségük, 82 százalékuk gazdasági szervezetek, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók alkalmazásában állt, 2,2 százalékuk valamilyen szövetkezet, 4,2 százalékuk pedig egyéb típusú vállalkozás tagjaként dolgo- zott. A foglalkoztatottak 10,3 százaléka főállású vagy nyugdíjas egyéni vállalkozóként folytatta jövedelemszerző tevékenységét, a segítő családtagok aránya pedig 1,2 százalék- ra tehető.
Az évközi intézményi munkaügy-statisztika az alkalmazásban állók szűkebb köréről – a 10 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél és a költségve- tés finanszírozta intézményeknél dolgozókról – gyűjt adatokat. Az e körbe tartozók szá- ma 2551,5 ezer volt 1996-ban. Bár a nemzetgazdaság egészét tekintve a foglalkoztatás szintje stabilizálódott, az intézményi statisztika megfigyelési körébe tartozó szervezetek- nél a létszám csökkenése folytatódott, az alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma 7,5 százalékkal kisebb volt az előző évinél. A fizikai foglalkozásúak körében nagyobb (8,2 %), míg a szellemi foglalkozásúaknál kisebb (6,4 %) volt a létszámleépítés.
Az alkalmazásban állók száma 1995-höz képest az elmúlt évben valamennyi nemzet- gazdasági ágban csökkent, nemzetgazdasági áganként különböző mértékben. A legna-
4 A munkanélküliek regiszteréből készült statisztikát, amelynek elsősorban a pénzügyi tervezésben és finanszírozásban van fontos szerepe, az Országos Munkaügyi Módszertani Központ havi gyakorisággal teszi közzé.
gyobb mértékű létszámcsökkenés az építőiparban (23 %) és a kereskedelem, közúti jár- mű, közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban (22 %) következett be, de 10 százalék körül csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; az ingatlanügyle- tek, bérbeadás és az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás gazdasági ágakban, valamint a fa-, papír-, nyomdaipari termék gyártása; a kohászat, fémfeldolgozás és az egyéb feldolgozóipar ágazatokban foglalkoztatottak száma is.
2. tábla Az alkalmazásban állók létszáma 1996. I–IV. negyedévben
Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Alkalmazásban állók összesen Ág, ágazat
ezer fő 1995. I–IV.
negyedév
százalékában ezer fő 1995. I–IV.
negyedév
százalékában ezer fő 1995. I–IV.
negyedév százalékában Mezőgazdaság, halászat 131,2 95,7 36,5 93,6 167,7 95,3
Bányászat 13,2 91,2 3,0 95,3 16,2 92,0
Feldolgozóipar 536,4 95,3 147,1 93,1 683,5 94,8
Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 62,9 93,0 26,4 97,8 89,3 94,4
Építőipar 74,1 75,7 20,8 80,2 94,9 76,6
Kereskedelem, közúti jármű, közszük-
ségleti cikk javítása, karbantartása 117,0 76,3 84,1 81,6 201,1 78,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 38,8 90,1 16,9 93,2 55,7 91,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 148,6 92,8 88,4 97,5 237,0 94,5 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő
szolgáltatásai 3,3 73,9 59,7 96,4 63,0 94,9 Ingatlanügyletek, bérbeadás 50,7 91,8 45,0 88,6 95,7 90,3 Közigazgatás és kötelező
társadalombiztosítás 108,0 104,2 152,0 95,9 260,0 99,2
Oktatás 74,8 91,1 207,9 96,3 282,7 94,9
Egészségügy és szociális ellátás 82,0 94,2 150,1 96,5 232,1 95,7 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi
szolgáltatás 38,5 89,4 34,1 90,2 72,6 89,7 Nemzetgazdaság összesen 1479,5 91,8 1072,0 93,6 2551,5 92,5
Ebből:
Költségvetés összesen 293,6 95,8 543,4 95,4 837,0 95,6
Különböző mértékben csökkent a fizikai, illetve a szellemi foglalkozásúak száma. Így például a fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártása területén a szellemi munkakörben dolgozók száma 15,2 százalékkal csökkent, míg a fizikai foglalkozásúaknál a csökkenés nem érte el a 10 százalékot. Ellentétes irányban változott az építőipar területén a fizikai és a szellemi foglalkozásúak aránya: jobban (24,3 százalékkal) csökkent a fizikai lét- szám, mint a szellemi állományba tartozók száma (19,8 százalékkal). Az építőiparban különösen jellemző a nem szokásos foglalkoztatási formák (például a vállalkozói szerző- déssel, polgári jogi szerződéssel foglalkoztatottak száma) terjedése elsősorban a szak- munkáknál, ugyanakkor a vállalkozások a szellemi munkaerő megtartására törekszenek.
Az említett területek mindegyikén nőtt a megfigyelt szervezeti körön kívüli vállalkozá- sok foglalkoztatási súlya. A lakossági munkaerő-felmérésből származó adatok szerint
ugyanis a kereskedelem, a közúti jármű, a közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban 6 százalékkal, a fa-, papír-, nyomdaipari termék gyártásában 3, az építő- iparban 0,2 százalékkal növekedett, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 2, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásban 1,8 száza- lékkal visszaesett a létszám az előző évhez képest.
Közel azonos, 3–5 százalékos mértékű létszámcsökkenés volt jellemző a mezőgazda- ság, halászat, a posta és távközlés, az egészségügy és szociális ellátás, az oktatás gazda- sági ágakban és a feldolgozóipar egészében. A vegyipar, a nemfém ásványi termék gyár- tása, a textília, ruházati, bőrtermék gyártása nemzetgazdasági ágazatokban átlagos (3–4
%) volt a létszámcsökkenés, míg a legkisebb mértékű a gépiparban volt, alig több mint 2 százalék.
A költségvetési szférában dolgozók létszáma 4,4 százalékkal, mintegy 39 ezer fővel csökkent az elmúlt év során. A költségvetés által finanszírozott intézmények közül az oktatásban tevékenykedőknél volt a legjelentősebb létszámleépítés, a legkisebb mértékű pedig a közigazgatás és a kötelező társadalombiztosítás területén, ahol a létszám mind- össze 0,8 százalékkal csökkent.
A keresetek alakulása
1996-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a tíz főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 46 840 forint volt. A szellemi foglalkozásúak 62 310 forintot, a fizikaiak 35 310 forintot kerestek ha- vonta. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 76,5 százalékkal haladta meg a fizikai foglakozásúak keresetét. A szellemi munkakörben dolgozók kereseti előnye 1995-ben a fizikai munkakörben dolgozókkal összehasonlítva 78,9 százalék volt. A szel- lemi foglalkozásúak kereseti előnye az elmúlt évben, ha csekély mértékben is (2,4 száza- lékponttal), de mérséklődött a fizikai foglalkozásúakkal szemben.
A versenyszférában az átlagkeresetek az év folyamán 23,2 százalékkal nőttek. Az Ér- dekegyeztetési Tanács (ÉT) által ajánlott maximumnál (24 %) magasabb növekedés azonban csak néhány gazdasági ágban, ágazatban fordult elő. A gépiparban 24,2, a ke- reskedelem, közúti jármű, közszükségleti cikk javításában, karbantartásában 25,2, a szál- lítás, raktározás, posta és távközlésben 24,7, ezen belül a posta és távközlésben 26,5 a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásaiban 24,7, az egyéb megfigyelt ágakban pedig 25,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek. Az ajánlott átlagnál alacsonyabb növekedés főleg azokban az ágakban, ágazatokban fordult elő, ahol a keresetek eddig is alacsonyabbak voltak, mint a versenyszféra átlaga (például mezőgazdaság, halászat, élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása, fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártása, építőipar), de a növekedés ezeken a területeken is jóval meghaladta az ajánlott minimu- mot. A versenyszférában a kereseteket a különböző érdekegyeztetési fórumokon kialakí- tott bérmegállapodások szabályozzák az állam közvetlen befolyását csak a többségi álla- mi tulajdonú vállalkozásoknál érvényesítheti. Ez utóbbiaknál a bruttó keresetek 22,7 százalékkal emelkedtek 1996-ban.
Az alkalmazásban állóknak közel egyharmadát foglalkoztató költségvetési intézmé- nyekben dolgozók átlagkeresete 14,6 százalékkal növekedett, tehát lényegesen elmaradt a versenyszféra kereseteinek dinamikájától. A keresetek közötti különbség akkor is jelen-
tős, ha kiszűrjük a közmunkán foglalkoztatottak létszámnövekedésének a kereseti átlagra gyakorolt hatását.
3. tábla A bruttó keresetek a versenyszférában és a többségi állami tulajdonú vállalkozásoknál, 1996
Megnevezés Versenyszféra Ebből többségi
állami tulajdonú vállalat Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 1 714,5 304,8 Bruttó havi átlagkereset (forint) 48 262 50 771
Bruttó havi kereset az 1995. évi százalékéban 123,2 122,7
A jellemzően költségvetés által finanszírozott három gazdasági ágban meglehetősen nagy szórást mutatott a bruttó keresetek alakulása. Az oktatásban dolgozók bruttó kerese- tei éves átlagban csak 11,8 százalékkal emelkedtek, annak ellenére, hogy a pedagógusok központi forrásból egyszeri keresetkiegészítésben és az év utolsó hónapjaiban jelentős összegű jutalomban részesültek. Az egészségügy és szociális ellátásban a keresetek nö- vekedése 3,6 százalékponttal, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosításban pedig 8 százalékponttal5 haladta meg az oktatásra jellemző növekedést. A költségvetés kereseti indexei központi és helyi metszetben is jelentős eltérést mutatnak. A központi költségve- tési intézményekben dolgozók keresetének emelkedése csak 1,2 százalékponttal maradt el az ÉT által ajánlott 19,5 százalékostól, míg az önkormányzati finanszírozású területe- ken csak 13 százalékos, az ajánlott minimális növekedés következett be.
4. tábla A havi bruttó átlagkeresetek alakulása negyedévenként
(10 főnél többet foglalkoztató szervezetek)
1995. év 1996. év
Állománycsoport I. II. III. IV. I. II. III. IV.
negyedévében az éves átlag százalékában
Fizikai 88,2 97,3 100,4 114,8 87,5 97,4 100,3 115,0 Szellemi 87,6 95,3 99,1 118,7 84,9 97,1 96,9 121,4
Összesen 87,9 96,1 99,6 117,1 86,2 97,2 98,2 118,7
Az éves átlaghoz viszonyított negyedéves keresetek 1996. I. negyedévben 1–2 száza- lékponttal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben, s a bérkiáramlás – részben a költ- ségvetési szféra reálfolyamatainak következményeként – a korábbinál erőteljesebb volt a IV. negyedévben.
Az egyes munkavállalók keresetének alakulását az illető kora és iskolai végzettsége, a lakó-, illetve munkahelyének földrajzi elhelyezkedése, gazdasági ága és végül, de nem utolsósorban személyes adottságai is befolyásolják.
5 A különbség képzésekor a közhasznú munkán foglalkoztatottakat figyelmen kívül hagytuk, így a közigazgatás és kötele- ző társadalombiztosítás ágban a keresetek 19,8 százalékkal nőttek.
A keresetek az életkor függvényében növekvő tendenciát mutatnak, és a kor szerinti keresetstruktúra alakulását az iskolai végzettségben korcsoportonként meglévő különb- ségek is befolyásolják. Például a 15–29 éves korosztályban még alacsony a főiskolát, egyetemet végzettek aránya (11 %), így csak kevéssé érvényesül a magasabb iskolai végzettségűek „húzó” hatása a korcsoport átlagkeresetére.
5. tábla A havi bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag arányában kor és iskolai végzettség szerint, 1996*
(százalék)
Iskolai végzettség 15–29 30–39 40–49 50–54 55–59 60 évesek
és Összesen
évesek idősebbek
8 általános vagy kevesebb 63,3 65,9 67,6 70,1 78,3 78,4 67,4 Szakiskola, szakmunkásképző 71,3 81,4 88,7 91,8 97,1 100,4 82,3 Középiskola 82,7 97,5 113,2 127,1 147,6 183,2 105,3 Főiskola, egyetem 114,4 143,1 176,7 198,0 212,1 233,7 165,1
Összesen 77,9 95,0 105,6 118,2 133,5 180,8 100,0
* Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ egyéni bér- és kereseti felvételéből származó adatok.
1996-ban a nettó átlagkereset 30 260 forint volt, ami az előző évihez képest 16,9 szá- zalékos növekedést jelentett. Az egyes nemzetgazdasági ágak, ágazatok mind a nettó átlagkeresetek összegét, mind annak növekedési ütemét tekintve ebben az időszakban is nagy szóródást mutattak.
A legmagasabb nettó átlagekereset (49 180 Ft) 1996-ban is a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai ágazatban alakult ki. Ezt követte a vegyipar (39 850 Ft), a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás (37 880 Ft), valamint a bányászat (36 670 Ft). A legkevesebbet változatlanul a textília, ruházati, bőrtermék gyártásában (21 890 Ft), az egyéb feldolgozóiparban (23 370 Ft), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (24 350 Ft) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban (24 480 Ft) dolgozók kerestek. Ugyancsak a nemzetgazdasági átlag alatti kereset volt jellemző az oktatásban (26 900 Ft), az egészségügy és szociális ellátásban (26 180 Ft) valamint az építőiparban (25 910 Ft).
A fizikai foglalkozásúak nettó keresete (24 820 Ft) 18,1 százalékkal nőtt, erőteljeseb- ben, mint a szellemi dolgozóké.
A fizikai foglalkozásúak körében a legmagasabb átlagkereset a vegyiparban alakult ki. Az itt dolgozó fizikaiak átlagosan 33 140 forintot kerestek. Meghaladta a har- mincezer forintot a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete a bányászatban (32 710 Ft), valamint villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás ágazatban (32 880 Ft) és a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai nemzetgazdasági ágban (30 960 Ft) is.
Az ezeken a területeken dolgozó fizikaiak nettó keresete magasabb annál, amit az okta- tásban (29 710 Ft), valamint az egészségügyi és szociális ellátásban (29 120 Ft) dolgozó szellemi foglalkozásúak kaptak kézhez.
A teljes munkaidőben dolgozó szellemi foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete nem- zetgazdasági átlagban 37 570 forint volt 1996-ban, 15,3 százalékkal magasabb, mint egy
évvel korábban. E körben a legmagasabb fizetést a bányászatban (54 560 Ft) és a vegy- iparban (53 930 Ft), valamint a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai gazda- sági ágban foglalkoztatottak kapták. A nemzetgazdasági átlag alatt kerestek a szellemi munkakörben dolgozók a mezőgazdaságban és halászatban (33 270 Ft), a textil-, ruháza- ti-, bőrtermék-gyártásban (35 440 Ft), az egyéb feldolgozóiparban (34 630 Ft), a szállás- hely- szolgáltatásban, vendéglátásban (34 130 Ft), az oktatásban (29 710 Ft), valamint az egészségügy és szociális ellátás területén (29 120 Ft).
A nettó átlagkereseteknek az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyított növekedése a fizikai dolgozók esetében 12,5 (közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás) és 21,1 százalék (gépipar) között szóródott. A szellemi foglalkozásúak esetében az oktatásban dolgozók csak 10,5 százalékos keresetnövekedést értek el, míg a legjelentősebb, 21,6 százalékos növekedés a posta és távközlést jellemezte.
A költségvetési szférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó havi átlagke- resetének növekedése a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb mértékű volt. 1996-ban az előző évhez képest az átlagkeresetek 13 százalékkal emelkedtek. Ennél nagyobb mértékű volt a havi átlagkereset növekedése a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás terü- letén, valamint az egészségügy és szociális ellátásban.
6. tábla A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó és nettó átlagkeresetének alakulása 1996. I–IV. negyedév
Ág, ágazat Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Alkalmazásban állók összesen forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
Bruttó kereset
Mezőgazdaság, halászat 29 679 118,3 54 398 116,9 35 073 117,4 Bányászat 50 888 118,2 101 708 117,1 60 102 118,4 Feldolgozóipar 38 280 121,7 79 225 122,6 47 178 121,6 Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 50 979 122,7 89 634 121,9 62 525 123,1 Építőipar 31 257 116,8 64 371 117,6 38 407 118,0 Kereskedelem, közúti jármű, közszük-
ségleti cikk javítása, karbantartása 29 279 121,8 67 030 124,0 45 463 125,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 124 121,0 54 839 117,2 35 267 120,1 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 41 678 122,3 67 556 124,9 51 513 124,3 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szol-
gáltatásai 47 583 114,8 90 338 124,4 88 759 124,7 Ingatlanügyletek, bérbeadás 31 604 122,8 72 247 125,4 51 733 123,9 Közigazgatás és kötelező társadalombiz-
tosítás 35 276 113,4 66 081 119,5 53 523 116,6 Oktatás 23 129 116,9 44 196 110,3 38 996 111,8 Egészségügy és szociális ellátás 26 566 117,3 43 046 114,8 37 530 115,6 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi
szolgáltatás 33 237 121,5 62 830 118,3 47 857 119,8 Nemzetgazdaság összesen 35 305 120,9 62 309 119,3 46 837 120,4
Ebből:
Költségvetés összesen 29 479 115,7 51 176 114,4 43 882 114,6 (A tábla folytatása a következő oldalon.)
(Folytatás.) Ág, ágazat Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Alkalmazásban állók
összesen forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
forint 1995. I–IV.
negyedév százalékában
Nettó kereset
Mezőgazdaság, halászat 21 955 116,3 33 362 112,0 24 475 114,7 Bányászat 32 706 115,9 54 558 111,1 36 669 115,0 Feldolgozóipar 26 333 118,7 44 920 116,8 30 373 117,8 Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 32 875 119,5 49 630 116,1 37 880 118,7 Építőipar 22 546 115,0 38 142 113,5 25 913 115,2 Kereskedelem, közúti jármű, közszük-
ségleti cikk javítása, karbantartása 21 529 118,5 39 344 118,1 29 166 119,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 776 118,0 34 127 114,0 24 346 116,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 28 424 119,6 40 154 119,8 32 882 120,2 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő
szolgáltatásai 30 957 113,3 49 875 117,7 49 176 118,0 Ingatlanügyletek, bérbeadás 22 825 119,5 41 569 118,8 32 108 118,6 Közigazgatás és kötelező társadalom-
biztosítás 25 013 112,5 39 566 116,1 33 633 114,1 Oktatás 18 331 114,7 29 711 110,5 26 902 111,7 Egészségügy és szociális ellátás 20 346 115,4 29 117 113,6 26 181 114,2 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi
szolgáltatás 23 614 118,0 37 430 113,5 30 440 115,5 Nemzetgazdaság összesen 24 818 118,1 37 567 115,3 30 262 116,9
Ebből:
Költségvetés összesen 21 826 114,1 32 807 112,8 29 116 113,0
*
A havi bruttó keresetek 1989 és 1996 között évente átlagosan 23,9 százalékkal növe- kedtek.
7. tábla A havi bruttó és nettó átlagkereset, a fogyasztói árindex,
valamint a reálkereseti index alakulása Év
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlag-
keresete Fogyasztói árindex Reálkereseti index
bruttó nettó
Index: előző év = 100,0
1990 128,6 121,6 128,9 94,3
1991 130,0 125,5 135,0 93,0
1992 125,1 121,3 123,0 98,6
1993 121,9 117,7 122,5 96,1
1994 124,9 127,3 118,8 107,2
1995 116,8 112,6 128,2 87,8
1996 120,4 117,4 123,6 95,0
Az évenkénti növekedési ütem enyhe mérséklődést mutatott az időszak során, mérté- ke különösen az utóbbi két évben esett vissza. Jelentős ütemkülönbség alakult ki a bruttó és a nettó keresetek dinamikája között. A nettó kereset emelkedése a bruttóénál szeré- nyebb (évente átlagosan 20,3 %), ugyanis a bérből és fizetésből élők átlagos adóterhelése – 1994 kivételével – az időszak során növekedett.
A fogyasztói árszint a nettó keresetek növekedését meghaladó mértékben emelkedett (évente átlagosan 25,6 százalékkal). Ennek következtében a bérből és fizetésből élők keresetének reálértéke évente átlagosan 4 százalékkal lett kisebb, ami a 7 év során ösz- szességében 26 százalékos csökkenést eredményezett. A vizsgált időszak első négy évét viszonylag mérsékeltebb különbség jellemezte, majd 1994-ben a reálkereset – részben a személyi jövedelemadó számítási szabályainak változása miatt – nőtt. 1995–1996-ban viszont a gazdasági stabilizációs intézkedések hatására a keresetek közel 17 százalékot veszítettek értékükből.
TÁRGYSZÓ: Munkaerőpiac. Foglalkoztatás.
SUMMARY
Radical transformation of the labour market during the past years has been completed by 1996, it has got stabilized on a lower level than before. Nevertheless the number of employees within the scope of the surveys of institutional statistics continued to decrease. The increase of gross average earnings in competitive sphere approached the maximum of the recommendations of the Council for Accomodating Interests. The increase of earnings in the budgetary sphere lagged significantly behind that of the competitive sphere. The decrease of real earnings, taking place for some five years, continued in 1996, however, it was of a smaller extent than in 1995.
