II. El nö ki uta sí tá sok

(1)

A M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I H I V A T A L H I V A T A L O S L A P J A

TARTALOM

Ol dal

I. Személyi rész

Meg bí zás ... 2

Meg bí zás vissza vo ná sa ... 2

Köz szol gá la ti jog vi szony lé te sí té se ... 3

Köz szol gá la ti jog vi szony meg szün te té se ... 3

Köz szol gá la ti jog vi szony meg szû né se ... 3

Ki tün te tés, pénz ju ta lom... 3

Szak mai fõ re fe ren sek (re fe ra tú ra ve ze tõk) és szak mai re fe ren sek (re fe ra tú ra ta gok) meg bí zá sa ... 4

II. Elnöki utasítások 1/4/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ké nek uta sí tá sa a 6/1977. (NIM. É. 19.) és 4/1979. (NIM. É. 23.) OBF sza bály za tok ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl ... 5

1/5/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ké nek uta sí tá sa a bá nya fel ügye let szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za - tá nak jó vá ha gyá sá ról... 5

1/6/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ké nek uta sí tá sa a szak mai re fe ra tú rák lét re ho zá sá ról ... 43

1/7/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ké nek uta sí tá sa az 1/6/2006. MBH szá mú uta sí tás mó do sí tá sá ról.... 44

1/9/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ké nek uta sí tá sa a bá nya fel ügye let ügye le ti rend sze ré nek mû köd te té - sé rõl ... 44

III. Közlemények Az Or szá gos Mun ka vé del mi Kép zõ és To vább kép zõ Kft. je lent ke zé si fel hí vá sa ... 46

Szer kesz tõ ség:

1051 Bp., Arany Já nos u. 25.

Te l.: 301-2917

Meg je le nik szük ség sze rint Ára: 989 Ft

(2)

I. Sze mé lyi rész

Megbízás

Dr. Esz tó Pé ter, a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ke (a továb biak ban: az MBH el nö ke)

2006. ja nu ár 1. nap já tól

– Sztrun ga Ist ván né ré szé re az MBH Gaz da sá gi Fõ osz - tá lyán osz tály ve ze tõi meg bí zást adott és az MBH Gaz da - sá gi Fõ osz tá lyán a Pénz ügyi, Szám vi te li és Bér gaz dál ko - dá si Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– Dr. Kál di Zol tán ré szé re fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zást adott, és – fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zá - sa ide jé re – he lyet tes-bá nya ka pi tány nak ki ne vez te a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság ra.

2006. feb ru ár 16. nap já tól

Szabados Gá bor ré szé re fõ osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH Bá nyá sza ti és Gáz ipa ri Fõ osz tály, va la - mint Adat vé del mi Ön ál ló Osz tály ve ze tõ jé nek irá nyí tá sá - val kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá val – az el nök he lyet te si fel ada tok el lá tá sa mel lett – meg bíz ta; egy ide jû leg az MBH Ás vány va gyon-fel ügye le ti, va la mint Igaz ga tá si és Jo gi Fõ osz tály ve ze té sé vel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra vonatkozó fõ osz tály ve ze tõi meg bí zá sát vissza von ta,

– Pes ti né dr. Ka to na Ilo na ré szé re fõ osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH Jo gi és Igaz ga tá si Fõ osz tá lya ve ze té sé vel bíz ta meg; egy ide jû leg az MBH Igaz ga tá si és Jo gi Fõ osz tá lyán a Ha tó sá gi Osz tály ve ze té sé re adott fõ - osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zá sát vissza von ta,

– Ri edl Ist ván ré szé re fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg - bí zást adott és – a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zás ide jé re – he lyet tes-bá nya ka pi tány nak ki ne vez te, va la mint a Pé csi Bá nya ka pi tány sá gon a Bá nyá sza ti és Rob ban tás - fel ügye le ti Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg; egy ide jû leg a Pé csi Bá nya ka pi tány sá gon a Szi lárd ás vány-bá nyá sza ti Osz tály ve ze té sé re adott osz tály ve ze tõi meg bí zá sát visz - szavonta,

– Kra már Ti bor ré szé re fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zást adott és – a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí - zás ide jé re – he lyet tes-bá nya ka pi tány nak ki ne vez te, va la - mint a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány sá gon a Bá nyá sza ti és Rob ban tás fel ügye le ti Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– Pá lyi György ré szé re fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zást adott és – a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg - bízás ide jé re – he lyet tes-bá nya ka pi tány nak ki ne vez te, valamint a Szol no ki Bá nya ka pi tány sá gon a Gáz ipa ri és Épí tés ügyi Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– So ós Ist ván ré szé re fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg - bí zást adott és – a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zás ide jé re – he lyet tes-bá nya ka pi tány nak ki ne vez te, va la mint a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány sá gon a Gáz ipa ri és Épí tés - ügyi Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– Mi ko la And rás ré szé re osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH In for ma ti kai és Adat vé del mi Ön ál ló Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– Sán dor Zsu zsan na ré szé re osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH Gaz da sá gi Fõ osz tá lyán a Járadékbevé - teli Osz tály ve ze té sé vel bíz ta meg,

– Bi ha ri György ré szé re osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH Táj ren de zé si Cél elõ irány zat Prog ram - iro da ve ze té sé vel bíz ta meg,

2006. már ci us 1. nap já tól

– Dr. Kál di Zol tán ré szé re fõ osz tály ve ze tõi meg bí zást adott, és az MBH Bá nyá sza ti és Gáz ipa ri Fõ osz tá lya ve ze - té sé vel bíz ta meg, egy ide jû leg a Veszp ré mi Bá nya ka pi - tány sá gon he lyet tes-bá nya ka pi tá nyi ki ne ve zé sét vissza - von ta.

Megbízás visszavonása Az MBH el nö ke

2006. feb ru ár 16. nap já tól

– Lu ku cza György tõl az MBH In teg rá ci ós és In for má - ci ós Fõ osz tály ve ze té sé re adott fõ osz tály ve ze tõi meg bí zá - sát vissza von ta,

– Dr. Ba rá to si Kál mán tól az MBH Ás vány va gyon-fel - ügye le ti Osz tály ve ze té sé re adott osz tály ve ze tõi meg bí zá - sát vissza von ta,

– Ba ra bás And rás tól fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg - bí zá sát és a Pé csi Bá nya ka pi tány sá gon a he lyet tes-bá nya - ka pi tá nyi ki ne ve zé sét vissza von ta,

– Bat hó Zol tán tól a Szol no ki Bá nya ka pi tány sá gon a Gáz ipa ri Osz tály ve ze té sé re adott osz tály ve ze tõi meg bí zá - sát vissza von ta,

– Ha uszk necht Jó zsef tõl a Mis kol ci Bá nya ka pi tány sá - gon a Kõ olaj és Gáz ipa ri Osz tály ve ze té sé re adott osz tály - ve ze tõi meg bí zá sát vissza von ta,

– He ge dûs Ist ván né dr.-tól fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te si meg bí zá sát és a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány sá gon a he lyet - tes-bá nya ka pi tá nyi ki ne ve zé sét vissza von ta,

– Nagy Já nos tól a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány sá gon a Gé pé sze ti és Vil la mos sá gi Osz tály ve ze té sé re adott osz - tály ve ze tõi meg bí zá sát vissza von ta,

– So mo gyi Jó zsef tõl a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány sá gon a Bá nyá sza ti Osz tály ve ze té sé re adott osz tály ve ze tõi meg - bí zá sát vissza von ta,

– Tá las Pál tól az MBH Já ra dék-be vé te li Osz tály ve ze - té sé re adott osz tály ve ze tõi meg bí zá sát vissza von ta,

2006. már ci us 1. nap já tól

– Szõts Ti bor tól az MBH Bá nya mû sza ki Fõ osz tály vezetésére adott fõ osz tály ve ze tõi meg bí zá sát vissza von ta.

(3)

Közszolgálati jogviszony létesítése Az MBH el nö ke

– Gál Ger gelyt az MBH Táj ren de zé si és Cél elõ irány zat Prog ram iro dán – 2006. ja nu ár 15. nap já tól – köz gaz dász szak re fe rens mun ka kör be,

– Speng ler Lász ló nét a Pé csi Bá nya ka pi tá nyon – 2006.

feb ru ár 1. nap já tól – pénz ügyi fõ elõ adói mun ka kör be, – Bo csi Ro lan dot az MBH Gaz da sá gi Fõ osz tály Pénz - ügyi, Szám vi te li és Bér gaz dál ko dá si Osz tá lyán – 2006.

már ci us 1. nap já tól – gaz da sá gi szak re fe rens mun ka kör be, – Dr. Nagy né dr. Kis s Eri kát az MBH Jo gi és Igazga - tási Fõ osz tály Jo gi Osz tá lyán – 2006. már ci us 6. nap já tól – jo gi elõ adó mun ka kör be,

– Ká ro lyi Zsa net tet a Veszp ré mi Bá nya ka pi tá nyon – 2006. áp ri lis 1. nap já tól – igaz ga tá si ügy in té zõ mun ka - kör be,

– Kel ler At ti la Krisz ti ánt az MBH In for ma ti kai és Adat vé del mi Ön ál ló Osz tá lyán – 2006. áp ri lis 10. nap já tól – in for ma ti kai szak re fe rens mun ka kör be

ha tá ro zat lan idõ re köz tiszt vi se lõ nek ki ne vez te.

Az MBH el nö ke

– Sa la mon Ivet tet a Pé csi Bá nya ka pi tá nyon – 2006.

április 5. nap já tól – igaz ga tá si ügy in té zõ mun ka kör be ha tá ro zott idõ re köz tiszt vi se lõ nek ki ne vez te.

Közszolgálati jogviszony megszüntetése Az MBH el nö ke

– Fe ke te Lász ló nak a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság bányahatósági fõ mér nö ké nek – 2005. de cem ber 31. nap - jával –,

– Ba logh Ven del né nek a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság ügy ke ze lõ jé nek – 2005. de cem ber 31. nap já val –,

– Baj kay Ár pád né nak az MBH gaz da sá gi ve ze tõ jé nek – 2006. feb ru ár 28. nap já val –,

– Vá lik Jó zsef nek a Szol no ki Bá nya ka pi tány ság bá nya - ka pi tá nyá nak – 2006. feb ru ár 28. nap já val –

köz szol gá la ti jog vi szo nyát – öreg sé gi nyug el lá tás ra jo go - sult sá ga miatt – meg szün tet te.

Az MBH el nö ke

– Sub ké gel Je nõt az MBH szak mai fõ ta nács adó ját 2006. feb ru ár 1. nap já val – öreg sé gi nyug el lá tás ra jo go - sult sá ga miatt – fel men tet te.

Közszolgálati jogviszony megszûnése Ha tá ro zott ide jû ki ne ve zé sé re te kin tet tel

– Pá lin kás Eme sé nek a Szol no ki Bá nya ka pi tány ság ügy ke ze lõ jé nek 2006. feb ru ár 28. nap já val,

– Deb re ce ni Ist ván né nak a Pé csi Bá nya ka pi tány ság ügy ke ze lõ jé nek 2006. áp ri lis 4. nap já val

köz szol gá la ti jog vi szo nya meg szûnt.

Kitüntetés, pénzjutalom

Dr. Só lyom Lász ló, a Ma gyar Köz tár sa ság el nö ke – Ka zár At ti lá nak, a Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság bá - nya ka pi tá nyá nak – az ipar ban és a bá nya ha tó ság nál nagy szor ga lom mal, ki vá ló szak mai fel ké szült ség gel, ered mé - nye sen lát ta el fel ada ta it négy év ti ze den át. Élet pá lyá ja el - is me ré se ként – 2006. már ci us 15.-e, a nem ze ti ün nep al - kal má ból –

„Ma gyar Köz tár sa ság Arany Ér dem ke reszt” ki tün te tést ado má nyo zott.

Dr. Kó ka Já nos gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter – Vá lik Jó zsef nek, a Szol no ki Ke rü le ti Bá nya mû sza ki Fel ügye lõ ség, illetve jog utód ja a Szol no ki Bá nya ka pi - tány ság mun ká já ban – kü lö nös te kin tet tel a gáz el osz tó ve - ze té kek épí té se és üze mel te té se, a kõ olaj-, föld gáz bá nyá - sza ti be ren de zé sek gé pé sze ti ha tó sá gi fel ada ta i nak el lá tá - sá ban – és irá nyí tá sá ban vég zett há rom és fél év ti ze des, lel ki is me re tes, ki emel ke dõ szak mai mun ká já ért – 2006.

már ci us 15.-e, a nem ze ti ün nep al kal má ból –

„Eöt vös Loránd díj” ki tün te tést ado má nyo zott.

Az MBH el nö ke

– Fe ke te Lász ló nét, az MBH szám vi te li fõ mun ka tár sát az MBH Gaz da sá gi Fõ osz tály Pénz ügyi, Szám vi te li és Bér gaz dál ko dá si Osz tály fel ada ta i nak el lá tá sá ban vég zett ki emel ke dõ mun ká já ért

El nö ki Di csé ret ben ré sze sí tet te.

Az MBH el nö ke

köz igaz ga tá si mun ká ja ha té kony sá gá nak ja ví tá sát biz - to sí tó, fel adat kör ének el lá tá sát se gí tõ Euró pai Szá mí tó - gép-hasz ná lói Jo go sít vány (ECDL) meg szer zé sé nek el is - me ré se ként

– Va kán Vil mos nét, az MBH bá nyá sza ti szak re fe ren sét pénz ju ta lom ban ré sze sí tet te.

(4)

Szakmai fõreferensek (referatúra vezetõk) és szakmai referensek (referatúra tagok) megbízása

Az MBH el nö ké nek 1/5/2006. MBH szá mú uta sí tá sa – bá nya fel ügye let Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za ta – alap ján lét re ho zott re fe ra tú rák ne ve, és az MBH el nö ke ál tal a re fe ra tú rák fel ada ta i nak el lá tá sá val meg bí zott szak mai fõ re fe ren - sek (re fe ra tú ra ve ze tõk) szak mai re fe ren sek (re fe ra tú ra ta gok) név so ra:

Re fe ra tú ra el ne ve zé se Szak mai fõ re fe rens (re fe ra tú ra ve ze tõ) ne ve

Szak mai re fe rens (re fe ra tú ra tag) ne ve Kõ olaj- és Föld gáz ku ta tás Ka pi tány Fe renc Ba ra bás And rás

He ge dûs Ist ván né dr.

Ka só At ti la Nagy Sán dor Tö rök Iván Szi lárd ás vány ku ta tás Ho recz ky Ve ro ni ka Ba ra bás And rás

He ge dûs Ist ván né dr.

Ka só At ti la Kun And rás Sze i fert Kon rád Kõ olaj-, Föld gáz bá nyá szat

és Föld alat ti-gáz tá ro ló

Dr. Esz tó Pé ter Dr. Ba rá to si Kál mán

Hor váth Jó zsef Ihász Sán dor Ka zár At ti la Dr. Mol nár Jó zsef Szi lárd ás vány-bá nyá szat Sa va nyú Ka ta lin Dr. Ke re ki Fe renc

La mos Je nõ Soly mos Pé ter Ta ma ga Fe renc Ve res Im re Mun ka biz ton sá gi és Pi ac-fel ügye le ti Lu ku cza György Er dé lyi At ti la

Kra már Ti bor Nagy End re Vi rág Ist ván

Rob ban tás-tech ni ka Já vor Gé za Bér ces Ta más

Kap pel Ró bert Kor mos Ká roly No votny Cson gor Sza lai Fe renc Szál lí tó- és El osz tó ve ze ték Kó ró dy Ár pád Ger gõ Ha uszk necht Jó zsef

Hor váth György Lel kes Pé ter Ru dinsz ki Ist ván So ós Ist ván

Nyo más tar tó-edény Sal zin ger György Ker tész Lász ló

és PB-gáz for gal ma zás Sza bó Zol tán

Var ga And rás Vi da Zol tán

(5)

Mun ka ügyi Va kán Vil mos né Ba ran csi Pé ter Dr. Bo da Gé za Haj nácz ky Ta más

Dr. Hor váth né Lo vász Ilo na Ta ba Sán dor

Geo ter mi kus ener gia hasz no sí tá si Sza ba dos Gá bor Hó do si Jó zsef Dr. Izsó Ist ván Nagy Sán dor Rácz Gyu la Szõts Ti bor

II. El nö ki uta sí tá sok

A Magyar Bányászati Hivatal elnökének 1/4/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH

u t a s í t á s a

a 6/1977. (NIM. É. 19.) és 4/1979. (NIM. É. 23.) OBF szabályzatok hatályon kívül helyezésérõl 1. A Ma gyar Köz löny 2006/12. szá má ban ki hir de tés re ke rült a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó egyes nyomástartó be ren de zé sek ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. ren de let. A ren de let 20. § (5) be - kez dé se sze rint a ren de let ha tály ba lé pé sé nek idõ pont já - val a bá nya üze mi cél ra szol gá ló nyo más tar tó beren - dezések en ge dé lye zé sé rõl és el len õr zé sé rõl szóló 6/1977.

(NIM. É. 19.) OBF sza bály za tot ha tá lyon kí vül he lye zem.

2. Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Étv.) 62. §-ának (4) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az Étv. 62. §-a (2) be kez dé sé nek b), e), f), g) és i) pont ja i - ban meg ha tá ro zot tak vég re haj tá sá ra a gaz da sá gi és köz le - ke dé si mi nisz ter ki ad ta a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar - to zó sa já tos épít mé nyek re vo nat ko zó egyes épí tés ügyi hatósági el já rá sok sza bá lya i ról szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM ren de le tet.

Ezt figye lembe vé ve, a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI.

tör vény 49. § (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap - ján, az Or szá gos Bá nya mû sza ki Fõ fel ügye lõ ség el nö ke ál - tal ki adott, a bá nya ha tó ság lé te sí té si és hasz ná lat ba vé te li en ge dé lye zé si el já rá sá ról szóló 4/1979. (NIM É. 23.) OBF sza bály za tot és mel lék le te it je len uta sí tá som ki adá sá nak nap ján – 2006. feb ru ár 8. – ha tá lyon kí vül he lye zem.

A Magyar Bányászati Hivatal elnökének 1/5/2006. (Bá. K. 2006/1.) MBH

u t a s í t á s a

a bányafelügyelet szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyásáról

A jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 49. § (1) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás és a bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. ren de let 29. §-ának (3) be kez - dé sé ben fog lalt ren del ke zés alap ján a kö vet ke zõ uta sí tást adom.

1. Utasítás

Je len uta sí tá som mel lék le te ként köz zé te szem a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal és te rü le ti szer vei, a bá nya ka pi tány sá - gok szer ve ze tét és ügy rend jét meg ál la pí tó

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATOT és el ren de lem annak al kal ma zá sát.

2. Az utasítás személyi hatálya

Az uta sí tás ha tá lya a bá nya fel ügye let szer ve ze ti egy - ségeire ter jed ki, a bá nya fel ügye let szer ve ze tén kí vü li jog - alany ra vo nat ko zó an jo got, kö te le zett sé get nem kelet - keztet.

3. Hatálybalépés

Je len uta sí tás 2006. feb ru ár 15-én lép ha tály ba.

(6)

Melléklet

A bá nya fel ügye let szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za ta (mel lék le té vel és füg ge lé ke i vel)

A BÁNYAFELÜGYELET

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA I.

A BÁNYAFELÜGYELET 1. ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

A bá nya fel ügye le tet az Or szág gyû lés, a bá nyá szat - ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vény ben (a továb biak - ban: Bt.) ala pí tot ta.

1. A bá nyá szat ál lam i szak igaz ga tá si fel ada ta it a Ma - gyar Bá nyá sza ti Hi va tal és te rü le ti szer vei, a bá nya ka pi - tány sá gok (együtt: bá nya fel ügye let) lát ja el.

2. A bá nya fel ügye let fel ada ta, hogy a fel ügye le te alá tar to zó te vé keny sé gek vég zé se so rán véd je a dol go zók éle - tét, tes ti ép sé gét és egész sé gét, el len õriz ze az ás vány va - gyon-gaz dál ko dás ra, a kör nye zet-, a táj- és a ter mé szet vé - de lem re, va la mint a mû sza ki biz ton ság ra és a tûz vé de lem - re vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sát.

3. A bá nya fel ügye let a ha tó sá gi fel ügye le te ke re té - ben – a Bt.-be n és a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro - zott – mû sza ki-biz ton sá gi, mun ka vé del mi, épí tés ügyi ható sági, épí tés-fel ügye le ti, ás vány va gyon-gaz dál ko dá si és piacfelügyeleti ha tás kö rö ket gya ko rol. A bá nya fel ügye - let tûz vé del mi ha tó sá gi jog kö re a bá nyák föld alat ti, va la - mint ezzel egy te kin tet alá esõ kül szí ni ré szé re ter jed ki.

4. A bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó ha tó sá gi ügyek ben – jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ki vé te lé - vel – el sõ fo kon a te rü le ti leg ille té kes bá nya ka pi tány ság, má sod fo kon a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal jár el. A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el sõ fo kú el já rá sa i ban má sod fo kon a hi va tal el nö ke jár el (a továb biak ban: el nök).

5. A bá nya fel ügye let el já rá sa i ra, ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik, a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és az igaz - ga tá si szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról, va la mint a sza bály - sér té sek rõl szóló tör vény ren del ke zé sei az irány adók.

6. A bá nya fel ügye let fel adat- és ha tás kö ri jegy zé két e Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat (a továb biak ban:

Sza bály zat) 2. szá mú mel lék le te tar tal maz za.

2. A BÁNYAFELÜGYELET FELÉPÍTÉSE 2.1. A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal

2.1.1. A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal ön ál ló fel adat tal és ha tás kör rel ren del ke zõ or szá gos ha tás kö rû köz igaz ga tá si szerv, amely nek irá nyí tá sát a Kormány, fel ügye le tét a gaz -

da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz - ter) lát ja el. A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal jo gi sze mély, amely ön ál ló an gaz dál ko dó köz pon ti költ ség ve té si szerv - ként mû kö dik.

2.1.2. Szék he lye:

1051 Bu da pest, Arany Já nos u. 25.

(le ve le zé si cí me: 1372 Bu da pest, Pf.: 477) 2.1.3. Kincs tá ri szám la ne ve, szá ma:

Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal 10032000-01417179-00000000.

2.2. A bá nya ka pi tány sá gok

A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal (a továb biak ban: MBH) te rü le ti szer vei, a bá nya ka pi tány sá gok, szék he lyét és ille - té kességi te rü le tét az MBH el nö ké nek ja vas la tá ra a miniszter ál la pít ja meg.

A bá nya ka pi tány sá gok szék he lyé nek és ille té kessé - gének meg ál la pí tá sá ról szóló 19/1994. (VIII. 5.) IKM ren - de let alap ján:

2.2.1. A bá nya ka pi tány sá gok meg ne ve zé se és szék helye a) Mis kol ci Bá nya ka pi tány ság

3501 Mis kolc, Sol tész Nagy Kál mán u. 5. (3501 Miskolc Pf.: 31);

b) Pé csi Bá nya ka pi tány ság

7601 Pécs, Jó zsef At ti la u. 5. (7602 Pécs Pf.: 61);

c) Szol no ki Bá nya ka pi tány ság

5001 Szol nok, Temp lom u. 5. (5001 Szol nok Pf.: 164);

d) Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság

8201 Veszp rém, Bu da pest u. 2. (8201 Veszp rém Pf.: 98).

2.2.2. A bá nya ka pi tány sá gok ille té kességi te rü le te a) A Mis kol ci Bá nya ka pi tány ság ille té kességi terü - lete ki ter jed: Bor sod-Aba új-Zemp lén, Haj dú-Bi har, Heves, Nóg rád és Sza bolcs-Szat már-Be reg me gye köz - igaz ga tá si te rü le té re.

b) A Pé csi Bá nya ka pi tány ság ille té kessége ki ter jed:

Ba ra nya, Tol na, So mogy és Za la me gye köz igaz ga tá si te - rü le té re.

c) A Szol no ki Bá nya ka pi tány ság ille té kessége ki ter - jed: Bu da pest fõ vá ros, Bács-Kis kun, Bé kés, Csong rád és Jász-Nagy kun-Szol nok me gye, va la mint Pest me gye köz - igaz ga tá si te rü le té re.

d) A Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság ille té kességi te rü - le te ki ter jed: Fej ér, Gyõr-Mo son-Sop ron, Ko má rom-Esz - ter gom, Vas és Veszp rém me gye köz igaz ga tá si te rü le té re.

3. A BÁNYAFELÜGYELET GAZDÁLKODÁSA A bá nya fel ügye let mû kö dé sét sa ját be vé te le i bõl fe de zi.

A bá nya fel ügye let ré szé re fel ügye le ti te vé keny sé gé ért a bá nya te lek jo go sult ja, a kü lön jog sza bály¹ sze rin ti föld - gáz tá ro lói, szál lí tói és elosz tói, PB-gáz for gal ma zói en ge - dé lyes fel ügye le ti dí jat fi zet. A bá nya fel ügye let el já rá sa i - ért igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat szed be.

1 A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény és a csepp fo lyós propán-, bu tán gá zok és ezek ele gyei tar tály ban vagy pa lack ban tör té nõ forgalmazásának sza bá lya i ról és ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 94/2003.

(XII. 18.) GKM ren de let.

(7)

4. A BÁNYAFELÜGYELET KÉPVISELETE 4.1. A bá nya fel ügye let tel jes kö rû kép vi se le té re az el - nök jo go sult.

4.2. A bá nya fel ügye let ve ze tõ be osz tá sú dol go zói fel - adat kö rük ben kép vi se lik a bá nya fel ügye le tet bel föl di és – az el nök meg bí zá sa alap ján – nem zet kö zi kapcsola - taiban.

4.3. Az el nök meg bí zá sa alap ján a bá nya fel ügye let bár - mely dol go zó ja el lát hat kép vi se le tet.

4.4. A bá nya fel ügye let pe res ügye i nek kép vi se le tét a bá nya fel ügye let nél al kal ma zás ban ál ló, a kép vi se let re ki - je lölt jog ta ná csos ön ál ló an, vagy az el nök meg ha tal ma zá - sa alap ján a bá nya fel ügye let bár me lyik fel sõ fo kú vég zett - sé gû köz tiszt vi se lõ je vagy meg ha tal ma zás alap ján kül sõ jo gi kép vi se lõ lát ja el.

II.

A BÁNYAFELÜGYELET SZERVEZETE II/A. A MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL 1. AZ ELNÖK

1.1. Egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ ként irá nyít ja a bá nya - fel ügye let te vé keny sé gét.

1.2. Köz vet le nül irá nyít ja 1.2.1. az el nök he lyet tes, 1.2.2. a gaz da sá gi ve ze tõ, 1.2.3. a hu mán po li ti kai ve ze tõ,

1.2.4. a Jo gi és Igaz ga tá si Fõ osz tály ve ze tõje, 1.2.5. a bá nya ka pi tá nyok,

1.2.6. a Táj ren de zé si Cél elõ irány zat Prog ram iro da ve - ze tõ je és

1.2.7. a bel sõ ellen õr

mun ká ját, meg ál la pít ja fel adat kö rü ket és be szá mol tat ja õket a mun ká juk ról.

1.3. Sze mé lyes ha tás kör ben:

1.3.1. meg il le ti az in téz ke dés (dön tés) jo ga min den olyan ügy ben, amely ben jog sza bály a dön tést sze mé lyes ha tás kö ré be utal ja, vagy amely ben azt a ma ga szá má ra fenn tart ja,

1.3.2. meg ha tá roz za a bá nya fel ügye let stra té gi ai mun - ka prog ram ját, in téz ke dik en nek szer ve ze ti végrehajtá - sáról,

1.3.3. dönt a bá nya fel ügye let egé szét érin tõ irá nyí tá si és fog lal koz ta tás po li ti kai kér dé sek ben,

1.3.4. meg ál la pít ja a bá nya fel ügye let szer ve ze ti és mû - kö dé si sza bály za tát, va la mint a bá nya fel ügye let köz tiszt - vi se lõi és fi zi kai dol go zói al kal ma zá sá ra vo nat ko zó szak - ké pe sí té si és szak mai gya kor la ti kö ve tel mé nye ket,

1.3.5. jó vá hagy ja a bá nya fel ügye let szer ve ze ti egy - ségeinek mun ka-, el len õr zé si és to vább kép zé si ter ve it,

1.3.6. vé le ményt nyil vá nít a mi nisz té riu mok (or szá gos ha tás kö rû szer vek) ál tal ké szí tett és a bá nya fel ügye let hez köz igaz ga tá si egyez te tés re meg kül dött jog sza bály- és elõ - ter jesz tés-tervezetekrõl,

1.3.7. kép vi se li a bá nya fel ügye le tet a bel föl di és nem - zet kö zi kap cso la tok ban,

1.3.8. elõ ter jesz téseket nyújt be a fel sõbb ál lam i és tár - sa dal mi szer vek hez; e szer vek nél, va la mint kül föl di szer - vek elõtt kép vi se li a bá nya fel ügye le tet,

1.3.9. dönt a fel ügye le ti jog gya kor lá sa so rán fel me rü lõ ha tó sá gi ügyek ben, va la mint a pa na szok és ügyé szi óvá - sok ügyé ben,

1.3.10. ki ad ja a bá nya fel ügye let dol go zó i ra vo nat ko zó uta sí tá so kat, a jo gi irány mu ta tá so kat és ál lás fog la lá so kat, 1.3.11. dönt a bá nya fel ügye let pe res ügye i nek fel lebb - vi te le kér dé sé ben, to váb bá a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal (a továb biak ban: MBH) fõ osz tá lyai és ön ál ló osz tá lyai fel - adat kö ré be tar to zó, azon nem el sõ fo kú ha tó sá gi ügyek ben, me lyek ben a dön tést ese ti leg ma gá hoz von ja,

1.3.12. gon dos ko dik az 1.2. pont alatt fel so rolt sze mé - lyek ese té ben a mun ka ará nyos el osz tá sá ról,

1.3.13. dönt a bá nya fel ügye let szer ve ze ti egy sé gei és ve ze tõi kö zött fel me rü lõ vi tás kér dé sek ben, a bá nya fel - ügye let dol go zói fe gyel mi ügye i ben,

1.3.14. dönt a bá nya fel ügye let lét szám-, bér- és ju tal - ma zá si ke re té nek fel hasz ná lá sá ról,

1.3.15. jó vá hagy ja a bá nya fel ügye let költ ség ve té sé nek ter ve ze tét, ele mi költ ség ve té sét, a költ ség ve té si elõ irány - zat mó do sí tá sát és költ ség ve té si be szá mo ló ját,

1.3.16. elõ ter jesz tést tesz a köz tár sa sá gi el nök, a Kormány, illetve a mi nisz te rek ál tal ado má nyoz ha tó ki - tün te té sek re, hoz zá já rul a bá nya fel ügye le ti dol go zó más szerv ál tal tör té nõ ki tün te té sé hez,

1.3.17. mû köd te ti a bá nya fel ügye let bel sõ el len õr zé si te vé keny sé gét, jó vá hagy ja az el len õr zé si prog ra mot,

1.3.18. el ren de li a bá nya ka pi tány sá gok cél- és tel jes hivatalvizsgálatát,

1.3.19. szak mai ta nács adói, fõ ta nács adói és el nö ki fõtanácsadói cí met ado má nyoz; meg ál la pít ja az el nö ki fõtanácsadó fel ada ta it.

2. AZ ELNÖKHELYETTES

2.1. Az el nök aka dá lyoz ta tá sa, illetve tar tós tá vol lé te ese tén he lyet te sí ti az el nö köt, azon ügyek ki vé te lé vel, ame lye ket jog sza bály ki fe je zet ten az el nök ha tás kö ré be utal, to váb bá, ame lyek ben az in téz ke dés jo gát az el nök a ma ga ré szé re fenn tar tot ta.

2.2. Köz vet le nül irá nyít ja:

2.2.1. a Bá nyá sza ti és Gáz ipa ri Fõ osz tály ve ze tõ jé nek és

2.2.2. az In for ma ti kai és Adat vé del mi Ön ál ló Osz tály ve ze tõ je

mun ká ját, meg ál la pít ja fel adat kö rü ket és be szá mol tat ja õket a mun ká juk ról.

(8)

2.3. Sze mé lyes ha tás kö ré ben:

2.3.1. ko or di nál ja a bányatör vény ha tá lya alá tar to zó kon cesszi ós ügyek in té zé sét, a kon cesszi ós szer zõ dé sek - ben fog lal tak vég re haj tá sá nak el len õr zé sét,

2.3.2. ko or di nál ja az MBH jog sza bály-elõ ké szí té si tevékenységét,

2.3.3. köz igaz ga tá si egyez te tés re elõ ké szí ti a mi nisz ter ré szé re az MBH ál tal elõ ké szí tett jog sza bá lyok ter ve ze te it, 2.3.4. elõ ké szí ti az el nö ki uta sí tá so kat, jo gi irány mu ta - tá so kat és ál lás fog la lá so kat, gon dos ko dik azok nyil ván tar - tá sá ról, szük sé ges fe lül vizs gá la tá ról és kor sze rû sí té sé rõl,

2.3.5. elõ ké szí ti a bá nya fel ügye let mun ka- és el len õr - zé si ter ve it, az azok vég re haj tá sá ról szóló je len té se ket,

2.3.6. ko or di nál ja a bá nya fel ügye let szer ve ze ti egy sé - gei, va la mint a szak mai re fe ra tú rák és az el nök ál tal lét re - ho zott idõ sza kos mun ka cso por tok együtt mû kö dé sét,

2.3.7. elõ ké szí ti és irá nyít ja a ki adott el len õr zé si terv sze rint, illetve a vo nat ko zó ese ti uta sí tás nak meg fele lõen a bá nya ka pi tány sá gok cél- és tel jes hi va tal vizs gá la tát,

2.3.8. a bá nya fel ügye let te vé keny sé ge tör vényessé - gének biz to sí tá sa ér de ké ben fel ügye le ti jog kör ben in téz - ke dik, illetve in téz ke dést kez de mé nyez.

3. A GAZDASÁGI VEZETÕ

(A GAZDASÁGI FÕOSZTÁLY VEZETÕJE)

3.1. A bá nya fel ügye let gaz da sá gi szer ve ze té nek ve ze - tõ je ként a mû kö dés sel össze füg gõ gaz da sá gi és pénz ügyi fel ada tok te kin te té ben az el nök he lyet te se. A Gaz da sá gi Fõ osz tályt egy sze mé lyi fe le lõs ség gel ve ze ti. A jog sza bá - lyok, a mun ka- és el len õr zé si ter vek, va la mint az MBH el - nö ké tõl ka pott uta sí tá sok, és irány mu ta tá sok alap ján szer - ve zi és irá nyít ja a ve ze té se alatt ál ló fõ osz tály mun ká ját.

Fe le lõs a fõ osz tály fel ada ta i nak szak ma i lag he lyes, elõ - írásszerû és ha tár idõ ben va ló tel je sí té sé ért.

3.2. Sze mé lyes fel adat kör ében:

3.2.1. meg ál la pít ja az irá nyí tá sa alatt ál ló fõ osz tály szer ve ze tén be lül a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes és az osz - tály ve ze tõk fel adat kö rét, gon dos ko dik a mun ka ará nyos el osz tá sá ról, a ve ze tõk rend sze res be szá mol ta tá sá ról,

3.2.2. a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fele lõen irá - nyít ja a bá nya fel ügye let pénz ügyi, szám vi te li te vé keny sé - gét, gaz dál ko dik a jó vá ha gyott költ ség ve té si ke re tek kel, in téz ke dik az elõ irány za tok mó do sí tá sá ról,

3.2.3. ki dol goz za a költ ség ve té si ja vas la tot, irá nyít ja és fel ügye li a költ ség ve tés ter ve zé sét. Ko or di nál ja, és fi gye - lem mel kí sé ri a fél éves és éves be szá mo ló-, va la mint a ne - gyed éves mér leg je len té sek el ké szí té sét,

3.2.4. fel ügye li a bá nya fel ügye let köz pon to sí tott il let - mény-szám fej té sé nek elõ ké szí té sét és az az zal kap cso la tos adat szol gál ta tást, fel ügye li a bá nya fel ügye let sze mé lyi jut - ta tá sa i nak elõ irány za tát,

3.2.5. ele get tesz a gaz dál ko dás sal kap cso la tos adat - szol gál ta tá si kö te le zett ség nek,

3.2.6. ren del te tés sze rû en gaz dál ko dik a kincs tá ri vagyonnal,

3.2.7. irányt mu tat az éves va gyon gaz dál ko dá si terv el - ké szí té sé ben, meg ha tá roz za a bá nya fel ügye let el lá tan dó fel ada ta i hoz szük sé ges tár gyi esz kö zök kel kap cso la tos kar ban tar tá si, fel újí tá si ten ni va ló kat, va la mint a vár ha tó ki adá so kat, az év so rán ér té ke sí tés re ke rü lõ va gyon tár gya - kat, azok vár ha tó be vé te le it, a be vé te lek fel hasz ná lá sá nak mód ját, a tár gyi esz köz be szer zé sé nek üte me zé sét,

3.2.8. gon dos ko dik a szám vi tel bi zony la ti rend sze ré - nek vég re haj tá sá ról,

3.2.9. mû köd te ti a bá nya fel ügye let ré szé re fi ze ten dõ fel ügye le ti díj ról és a bá nya fel ügye let egyes el já rá sa i ért fizetendõ igaz ga tá si szol gál ta tá si díj ról ve ze tett nyil ván - tar tást, ellen õr zi a be fi ze té sek tel je sí té sét,

3.2.10. gon dos ko dik a ké se del me sen be fi ze tett fel - ügye le ti díj ké se del mi ka ma tá nak meg ál la pí tá sá ról, a be - fizetések el ma ra dá sa ese tén kez de mé nye zi a díj és a ké se - del mi ka mat adók mód já ra tör té nõ be haj tá sát,

3.2.11. fi gye lem mel kí sé ri a bá nya já ra dék be val lá si és fi ze té si gya kor la tot, a tör vényesség és a be val lá si, illetve fi ze té si fe gye lem meg szi lár dí tá sa ér de ké ben el len õr zést és in téz ke dést kez de mé nyez,

3.2.12. ki ala kít ja – az In for ma ti kai és Adat vé del mi Ön - ál ló Osz tállyal együtt mû kö dés ben, a bá nya fel ügye let egy - sé ges adat bá zi sá nak ré sze ként – a bá nya já ra dék be val lás ra és fi ze tés re kö te le zet tek, a be val lá sok és a be fi ze té sek nyil ván tar tá sát, gon dos ko dik a nyil ván tar tás ak tu a li zá lá - sá ról és kar ban tar tá sá ról,

3.2.13. szak mai és fel ügye le ti te vé keny sé get lá t el a bányakapitányságok bá nya já ra dék kal kap cso la tos ellen - õrzési és in téz ke dé si te vé keny sé ge fö löt t,

3.2.14. szer ve zi és fel ügye li a Bt. 41. § (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé gek tel je sí té se, illetve a be haj tás irán ti in téz ke dés kez de mé nye zé sét,

3.2.15. elõ ké szí ti a bá nya já ra dék szá mí tás- és az ön be - val lás alap já ul szol gá ló ada tok, a bá nya já ra dék be fi ze tés el len õr zé sé re irá nyuló bá nya fel ügye le ti te vé keny ség rész - le tes vég re haj tá si sza bá lya it tar tal ma zó el nö ki uta sí tást, gon dos ko dik az uta sí tás ak tu a li zá lá sá ról és karbantartá - sáról,

3.2.16. a ve ze tõi ér te kez le ten ha vi rend sze res ség gel, egyéb ként az el nök uta sí tá sa sze rint tá jé koz ta tást ad a bá - nya fel ügye let gaz dál ko dá sá ról,

3.2.17. meg al kot ja a gaz da sá gi szer ve zet fel ada ta it rész letesen meg ha tá ro zó mû kö dé si sza bály za tot, gon dos - ko dik a gaz dál ko dás rend jét meg ha tá ro zó bel sõ sza bály za - tok el ké szí té sé rõl és fo lya ma tos kar ban tar tá sá ról (Szám - viteli po li ti ka, Ér té ke lé si sza bály zat, Szám la rend, Lel tá ro - zá si és se lej te zé si sza bály zat, Há zi pénz tár-ke ze lé si sza - bály zat, Sza bály ta lan sá gok ke ze lé sé nek el já rás rend je, Köz be szer zé si sza bály zat),

3.2.18. fel adat kör ében vizs gá la tot ren del het el, a bánya kapitányságoktól adat szol gál ta tást igé nyel het, ame - lyek alap ján a szük sé ges in téz ke dést meg te szi, vagy ha az el nö ki ha tás kör be tar to zik, ar ra ja vas la tot ter jeszt elõ,

3.2.19. jo go sult in téz ked ni a fõ osz tály ügy kö ré be tar to - zó azon ügyek ben, ame lyek nem tar toz nak az el nök ha tás -

(9)

kö ré be, il le tõ leg ame lyek ben a dön tés jo gát az el nök nem von ta ma gá hoz,

3.2.20. elõ ké szí ti és fel ter jesz ti az el nö ki dön tést igény - lõ ügye ket, ál lás fog la lá so kat,

3.2.21. szak mai fel adat kör ében vé le mé nye zi az MBH ál tal elõ ké szí tett jog sza bá lyok ter ve ze te it,

3.2.22. ja vas la tot tesz az MBH mun ka prog ram já ra, mun ka- és el len õr zé si ter vé re, va la mint a bá nya fel ügye let te vé keny sé gé rõl szóló éves je len tés re,

3.2.23. mun ka kap cso la tot tar t a fõ osz tály fel adat kö ré - be utalt ügyek ben az MBH szer ve ze ti egy sé ge i vel, a bá - nya ka pi tány sá gok kal és más, a fõ osz tály ügy kö ré nek meg - fe le lõ te vé keny sé get vég zõ szer vek kel.

3.3. A gaz da sá gi ve ze tõ – vagy az ál ta la ki je lölt sze - mély – el len jegy zé se nél kül a költ ség ve té si szer vet ter he lõ gaz da sá gi ki ha tá sú kö te le zett ség nem vál lal ha tó, kö ve te - lés nem ír ha tó elõ és ilyen in téz ke dés nem hoz ha tó.

3.4. Aka dá lyoz ta tá sa, vagy tar tós tá vol lé te ese tén ki ne - ve zett he lyet te se, vagy az ál ta la meg bí zott osz tály ve ze tõ he lyet te sí ti.

4. A HUMÁNPOLITIKAI VEZETÕ

4.1. El lát ja és irá nyít ja a bá nya fel ügye let hu mán po li ti - kai te vé keny sé gét, ok ta tá si, kép zé si és to vább kép zé si fel - ada ta it.

4.2. El lát ja és irá nyít ja a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény (to váb bi ak ban: Ktv.) és annak vég re haj tá si ren de le tei, va la mint a Mun ka Tör vény - köny vé nek a Ktv. ál tal a köz szol gá la ti jog vi szony ra ren - delt elõ írásai ál tal meg ha tá ro zott fel ada to kat.

4.3.1. fi gye lem mel kí sé ri a bá nya fel ügye let bér- és jutalmazási ke re té nek fel hasz ná lá sát, és rend sze res tá jé - koz ta tást ké szít az el nök ré szé re,

4.3.2. az el nö ki in téz ke dé sek hez, meg ala po zó mun ka - ügyi, lét szám- és bér gaz dál ko dá si elem zé se ket ké szít, a fel adat kö ré be tar to zó bel sõ sza bá lyo zá so kat elõ ké szí ti,

4.3.3. részt vesz a költ ség ve té si ter ve zés ben, kü lö nös te kin tet tel a sze mé lyi jut ta tá sok ra és a bel föl di és a kül föl - di ren dez vé nye ken va ló rész vé tel re,

4.3.4. el lát ja a pol gá ri vé de lem mel, a hon vé del mi és a nem zet biz ton sá gi ügyek kel kap cso la tos MBH-ra há ru ló fel ada to kat,

4.3.5. el lát ja a sze mély ze ti ira tok te kin te té ben a bá nya - fel ügye let tit kos ügy ke ze lé sé nek a fel ügye le tét,

4.3.6. fel adat kör ében ja vas la tot tesz az MBH mun ka - prog ram já ra, mun ka- és el len õr zé si ter vé re, ko or di nál ja és vég zi a bá nya fel ügye let szer ve zet rend sze rét érin tõ jelen - tések, be szá mo lók el ké szí té sét,

4.3.7. elõ ké szí ti az ál lam i és mi nisz té ri u mi ki tün te té - sek ja vas la tát,

4.3.8. el lát ja és ko or di nál ja a bá nya fel ügye let nem zet - kö zi kap cso la ta i val össze füg gõ fel ada to kat,

4.3.9. részt vesz a bá nyá sza ti bír ság ból igény be ve he tõ tá mo ga tás pá lyá za ta i nak el bí rá lá sá ban, ko or di nál ja és el - lát ja a pá lyá za tok kal kap cso la tos ad mi niszt rá ci ós fel ada - to kat, kap cso la tot tar t a pá lyá zók kal, ellen õr zi a pá lyá za - tok ban fog lal tak tel je sí té sét,

4.3.10. el lát ja a ve ze tõi ér te kez le tek jegyzõkönyv- vezetõi fel ada ta it,

4.3.11. kap cso la tot tar t a Bel ügy mi nisz té ri um Köz szol - gá la ti Fõ osz tá lyá val, a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz - té rium Hu mán po li ti kai Fõ osz tá lyá val, va la mint igény sze - rint más mi nisz té riu mok és or szá gos ha tás kö rû szer vek hu - mán po li ti kai szer ve ze te i vel,

4.3.12. fel adat kör ében uta sí tást ad hat a bá nya fel ügye - let szer ve ze ti egy sé gei ré szé re.

4.4. Aka dá lyoz ta tá sa, tar tós tá vol lé te ese tén he lyet te sí - té sé rõl az el nök gon dos ko dik.

5. A BELSÕ ELLENÕR

5.1. A bá nya fel ügye let, mint költ ség ve té si szerv bel sõ el len õr zé sé nek, mint ál lam ház tar tá si bel sõ pénz ügyi el len - õr zé sé nek fel ada ta it az el nök ki je lö lé se alap ján a bel sõ ellen õr lát ja el.

5.2.1. gon dos ko dik a bel sõ el len õr zé si ké zi könyv el ké - szí té sé rõl,

5.2.2. össze ál lít ja a koc ká zat elem zés sel alá tá masz tott stra té gi ai, kö zép tá vú és éves el len õr zé si ter ve ket, az el nök jó vá ha gyá sa után a ter ve ket vég re hajt ja, illetve vég re haj - tat ja, azok meg va ló sí tá sát nyo mon kö ve ti,

5.2.3. vég zi a bel sõ ellen õr zés fel ada tát,

5.2.4. meg bí za tá sá val kap cso lat ban vagy sze mé lyé re néz ve össze fér he tet len sé gi ok tu do má sá ra ju tá sá ról kö te - les ha la dék ta la nul je len tést ten ni az el nök nek, amely nek el mu lasz tá sá ért vagy ké se del mes tel je sí té sé ért fe gyel mi fe le lõs ség gel tar to zik,

5.2.5. ha az ellen õr zés so rán bün te tõ-, sza bály sér té si, kár té rí té si, illetve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra okot adó cse lek mény, mu lasz tás vagy hi á nyos ság gya nú ja me rül fel, ha la dék ta lanul tá jé koz tat ja az el nö köt, illetve az el nök érin tett sé ge ese tén a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz tert,

5.2.6. az ellen õr zés le zá rá sát köve tõen az el len õr zé si je len tést az el nök, illetve az el len õr zött szer ve ze ti egy ség szá má ra meg kül di,

5.2.7. a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let 31. §-ában fog - lal tak sze rint össze ál lít ja az éves el len õr zé si je len tést, illetve az össze fog la ló el len õr zé si je len tést,

5.2.8. gon dos ko dik ar ról, hogy a bel sõ el len õr zé si te vé - keny ség so rán al kal ma zás ra ke rül je nek a bel sõ el len õr zé si te vé keny ség mi nõ sé gét biz to sí tó el já rá sok és ér vé nye sül - je nek a pénz ügy mi nisz ter ál tal köz zé tett mód szer ta ni út - mu ta tók,

5.2.9. gon dos ko dik az el len õr zé sek nyil ván tar tá sá ról, va la mint az el len õr zé si do ku men tu mok leg alább 10 évig

(10)

tör té nõ meg õr zé sé rõl, illetve a do ku men tu mok és az ada - tok biz ton sá gos tá ro lá sá ról,

5.2.10. biz to sít ja a bel sõ ellen õr zés szak mai to vább - kép zé sé rõl, en nek ér de ké ben – az el nök ál tal jó vá ha gyott – éves kép zé si ter vet ké szít és gon dos ko dik annak meg va ló - sí tá sá ról,

5.2.11. éven te ér té ke li a bel sõ ellen õr zés tár gyi, sze mé - lyi fel té te le it, és ja vas la tot tesz az el nök nek, a fel té te lek - nek az éves terv vel tör té nõ össze han go lá sá ra,

5.2.12. az el nök uta sí tá sa sze rint, de leg alább ne gyed - éven ként, tá jé koz tat ja az el nö köt az éves el len õr zé si terv meg va ló sí tá sá ról, és az at tól va ló el té ré sek rõl,

5.2.13. nyo mon kö ve ti az in téz ke dé si ter vek vég re haj - tá sát az el nök tá jé koz ta tá sa alap ján.

5.3. A bel sõ ellen õr jo go sult:

a) az el len õr zött szerv, illetve szer ve ze ti egy ség he lyi - sé ge i be be lép ni, fi gye lem mel az el len õr zött szerv, illetve szer ve ze ti egy ség biz ton sá gi elõ írásaira, mun ka rend jé re;

b) az el len õr zött szerv nél, illetve szer ve ze ti egy ség nél a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott adat- és titok - védelmi elõ írások be tar tá sá val, az ellen õr zés tár gyá hoz kap cso ló dó, ál lam tit kot, szol gá la ti tit kot, üz le ti tit kot tar - tal ma zó ira tok ba és más do ku men tu mok ba, az elektro - nikus adat hor do zón tá rolt ada tok ba be te kin te ni, azok ról má so la tot, ki vo na tot, illetve ta nú sít ványt ké szít tet ni, in do - kolt eset ben az ere de ti do ku men tu mo kat má so lat hát ra ha - gyá sa mel lett – át vé te li el is mer vény el le né ben – át ven ni;

c) az el len õr zött szerv, illetve szer ve ze ti egy ség ve ze - tõ jé tõl és bár mely al kal ma zott já tól írás ban vagy szó ban információt kér ni;

d) az el len õr zött szerv, illetve szer ve ze ti egy ség mû kö - dé sé vel és gaz dál ko dá sá val össze füg gõ kér dé sek ben in - for má ci ót kér ni más szer vek tõl;

e) a vizs gá lat ba szak ér tõ be vo ná sát kez de mé nyez ni.

5.4. A bel sõ ellen õr kö te les:

a) el len õr zé si te vé keny sé ge so rán az el len õr zé si prog - ram ban fog lal ta kat vég re haj ta ni;

b) te vé keny sé gé nek meg kez dé sé rõl az el len õr zött szerv (szer ve ze ti egy ség) ve ze tõ jét tá jé koz tat ni, és meg bí - zó le ve lét be mu tat ni;

c) ob jek tív vé le mé nye ki ala kí tá sá hoz el en ged he tet len do ku men tu mo kat és kö rül mé nye ket meg vizs gál ni;

d) meg ál la pí tá sa it tárgy sze rû en, a va ló ság nak meg fele - lõen írás ba fog lal ni, és azo kat ele gen dõ és meg fe le lõ bi zo - nyí ték kal alá tá masz ta ni;

e) ha az ellen õr zés so rán bün te tõ-, sza bály sér té si, kár - té rí té si, illetve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra okot adó cse lek mény, mu lasz tás vagy hi á nyos ság gya nú ja me rül fel, ha la dék ta la nul je len tést ten ni az el nök nek;

f) el len õr zé si je len tést ké szí te ni, az el len õr zé si je len tés ter ve ze tét az el len õr zött szerv, illetve szer ve ze ti egy ség ve ze tõ jé vel egyez tet ni;

g) az el len õr zé si je len tés alá írá sát köve tõen az ellen - õrzési je len tést az el nök nek át ad ni;

h) az ere de ti do ku men tu mo kat az ellen õr zés le zá rá sa - kor hi ány ta la nul vissza szol gál tat ni, illetve amennyi ben az

ellen õr zés so rán bün te tõ-, sza bály sér té si, kár té rí té si, illetve fe gyel mi el já rás meg in dí tá sá ra okot adó cse lek - mény, mu lasz tás vagy hi á nyos ság gya nú ja me rül fe l, az ere de ti do ku men tu mo kat a szük sé ges in téz ke dé sek meg té - te le ér de ké ben a költ ség ve té si szerv ve ze tõ jé nek át vé te li el is mer vény el le né ben át ad ni;

i) az el len õr zött szerv nél, illetve szer ve ze ti egy ség nél, illetve annak rész egy sé ge i ben a biz ton sá gi sza bá lyo kat és a mun ka ren det figye lembe ven ni;

j) a tu do má sá ra ju tott ál lam i, szol gá la ti és üz le ti tit kot meg õriz ni;

k) az ellen õr zés so rán ké szí tett ira to kat és irat má so la to - kat az ellen õr zés do ku men tá ci ó já ban meg õriz ni.

6. A BÁNYÁSZATI ÉS GÁZIPARI FÕOSZTÁLY VEZETÕJE

6.1. Az el nök és az el nök he lyet tes egy ide jû aka dá lyoz - ta tá sa, tar tós tá vol lé te ese tén he lyet te sí ti

6.1.1. az el nö köt, azon ügyek ki vé te lé vel, ame lye ket jog sza bály ki fe je zet ten az el nök ha tás kö ré be utal, to váb bá, ame lyek ben az in téz ke dés jo gát az el nök a ma ga ré szé re fenn tar tot ta,

6.1.2. az el nök he lyet test a 2.2. pont ban le írt feladat - körében.

6.2. A Bá nyá sza ti és Gáz ipa ri Fõ osz tályt egy sze mé lyi fe le lõs ség gel ve ze ti. A jog sza bá lyok, a mun ka- és el len õr - zé si ter vek, va la mint az MBH el nö ké tõl ka pott uta sí tá sok és irány mu ta tá sok alap ján szer ve zi és irá nyít ja a ve ze té se alatt ál ló fõ osz tály mun ká ját. Fe le lõs a fõ osz tály fel ada ta i - nak szak ma i lag he lyes, elõ írásszerû és ha tár idõ ben va ló tel je sí té sé ért.

6.3. Sze mé lyes ha tás kör ben jár el a kö vet ke zõ ügyek - ben:

6.3.1. meg ál la pít ja az irá nyí tá sa alatt ál ló fõ osz tály szer ve ze tén be lül a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes és az osz - tály ve ze tõk fel adat kö rét, gon dos ko dik a mun ka ará nyos el osz tá sá ról, a ve ze tõk rend sze res be szá mol ta tá sá ról,

6.3.2. irá nyít ja a bá nya fel ügye let – és ezen be lül az MBH – ás vány va gyon-gaz dál ko dás sal, épí tés ügyi ható - sági, épí tés- és pi ac-fel ügye le ti, mun ka vé del mi, mû - szaki-biztonsági, va la mint tûz vé del mi ha tás kö ré nek gya - kor lá sá val kap cso la tos te vé keny sé gét,

6.3.3. gon dos ko dik a Mun ka vé del mi In for má ci ós Szol - gá lat mû köd te té sé rõl, biz to sít ja annak a ha tó sá gi te vé - keny ség tõl tör té nõ el kü lö ní té sét,

6.3.4. az ás vány va gyon-gaz dál ko dás sal össze füg gõ és a kon cesszi ós ügyek ben a Ma gyar Ge o ló gi ai Szol gá lat tól adat szol gál ta tást igé nyel het,

6.3.5. fel me rült fel ada tok kap csán vizs gá la tot ren del - het el; a bá nya ka pi tány sá gok tól adat szol gál ta tást igé nyel - het, ame lyek alap ján a szük sé ges in téz ke dést meg te szi, vagy ha az el nö ki ha tás kör be tar to zik, ar ra ja vas la tot ter - jeszt elõ,

6.3.6. elõ ké szí ti és fel ter jesz ti az el nö ki dön tést igény lõ ügye ket, ál lás fog la lá so kat,

(11)

6.3.7. vé le mé nye zi az MBH ál tal elõ ké szí tett jog sza bá - lyok ter ve ze te it,

6.3.8. vé le mé nye zi az MBH-hoz köz igaz ga tá si egyez - te tés re meg kül dött jog sza bály- és szab vány ter ve ze te ket, to váb bá a fel ügye le te alá tar to zó egy ség azon elõ ter jesz - téseit, ame lyek ben a dön tés az el nök ha tás kö ré be tar to zik,

6.3.9. a bá nya fel ügye let te vé keny sé ge tör vényes sé - gének biz to sí tá sa ér de ké ben a fel adat kö ré be tar to zó ügyek ben fel ügye le ti jog kör ben in téz ke dik, illetve in téz - ke dést kez de mé nyez,

6.3.10. jo go sult in téz ked ni a fõ osz tály ügy kö ré be tar to - zó azon ügyek ben, ame lyek nem tar toz nak az el nök ha tás - kö ré be, il le tõ leg ame lyek ben a dön tés jo gát az el nök nem von ta ma gá hoz,

6.3.11. ja vas la tot tesz a bá nya fel ügye let mun ka- és ellenõrzési ter ve i re, az azok vég re haj tá sá ról szóló jelen - tésekre,

6.3.12. ja vas la tot tesz az el nök ré szé re egyes szak mai re fe ra tú rák mû köd te té sé re, illetve szü ne tel te té sé re, a szak - mai re fe ra tú rát ve ze tõ fõ re fe ren sek sze mé lyé re, szer ve zi és irá nyít ja a szak mai re fe ra tú rák mun ká ját, biz to sít ja a referatúrák mû kö dé sé hez a szak mai, anya gi fel té te le ket,

6.3.13. mun ka kap cso la tot tar t a fõ osz tály feladatkö - rébe utalt ügyek ben az MBH szer ve ze ti egy sé ge i vel, a bányakapitányságokkal és más, a fõ osz tály ügy kö ré nek meg fe le lõ te vé keny sé get vég zõ szer vek kel.

6.4. Aka dá lyoz ta tá sa ese tén – a fõ osz tály ha tás kö ré be tar to zó fel ada tok te kin te té ben – ki ne ve zett he lyet te se, a he lyet tes tá vol lé té ben az ál ta la meg bí zott osz tály ve ze tõ he lyet te sí ti a 6.1. pont ban meg ha tá ro zot tak ki vé te lé vel.

7. A JOGI ÉS IGAZGATÁSI FÕOSZTÁLY VEZE - TÕJE

7.1. A Jo gi és Igaz ga tá si Fõ osz tályt egy sze mé lyi fe le - lõs ség gel ve ze ti. A jog sza bá lyok, a mun ka- és el len õr zé si ter vek, va la mint az el nök tõl ka pott uta sí tá sok és irány mu - ta tá sok alap ján szer ve zi és irá nyít ja a ve ze té se alatt ál ló fõosztály mun ká ját. Fe le lõs a fõ osz tály fel ada ta i nak szak - ma i lag he lyes, elõ írásszerû és ha tár idõ ben va ló tel je sí té sé ért.

7.2.1. meg ál la pít ja az irá nyí tá sa alatt ál ló fõ osz tály szer ve ze tén be lül a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes és az osz - tály ve ze tõk fel adat kö rét, gon dos ko dik a mun ka ará nyos el osz tá sá ról, a szak mai irá nyí tás ról és a rend sze res be szá - mol ta tá sá ról,

7.2.2. ko or di nál ja és ki ad má nyo zás ra elõ ké szí ti az elnök ré szé re a más tár cák ál tal ki dol go zott jog sza bály- és elõ ter jesz tés-tervezetekkel kap cso la tos vé le ményt,

7.2.3. vé le mé nye zi az MBH ál tal elõ ké szí tett jog - szabály- és elõ ter jesz tés-tervezeteket,

7.2.4. a jog sza bály-szer kesz té si kö ve tel mé nyek és a tör vényesség szem pont já ból fe lül vizs gál ja az MBH ál tal elõ ké szí tett jog sza bály- és elõ ter jesz tés-tervezeteket,

7.2.5. irá nyít ja és fel ügye li a jog ta ná cso sok (per be li kép vi se lõk) mun ká ját a bá nya fel ügye let pe res el já rá sa i nak kép vi se le te te kin te té ben,

7.2.6. biz to sít ja, hogy a bá nya fel ügye let te vé keny sé gét érin tõ EU-irány el vek és egyéb do ku men tu mok azonosí - tása meg tör tén jen, és e do ku men tu mok ren del ke zés re áll - ja nak,

7.2.7. fi gye lem mel kí sé ri a nem ze ti jog sza bá lyok meg - je le né sét, azok vál to zá sa it, amennyi ben e jog sza bá lyok (s azok vál to zá sai) érin tik a bá nya fel ügye let fel adat- és hatáskörét, gon dos ko dik ezek meg is mer te té sé rõl,

7.2.8. szer ve zi és irá nyít ja a bá nya fel ügye let szer ve ze ti bel sõ igaz ga tá si te vé keny sé gét,

7.2.9. az éves mun ka terv ke re té ben ja vas la tot tesz az MBH jog sza bály-elõ ké szí té si prog ram já ra,

7.2.10. jo gi irány mu ta tá sok kal se gí ti a bá nya fel ügye let jo gal kal ma zói te vé keny sé gét, köz re mû kö dik az el nö ki uta sí - tások ki dol go zá sá ban,

7.2.11. a bá nya fel ügye let te vé keny sé ge tör vényessé - gének biz to sí tá sa ér de ké ben rend sze res – és ilyen kez de - mé nye zés, vagy uta sí tás ese tén – tör vényességi el len õr zést vé gez, in do kolt eset ben fel ügye le ti jog kör ben in téz ke dik, illetve in téz ke dést kez de mé nyez,

7.2.12. mun ka kap cso la tot tar t a fõ osz tály fel adat kö ré - be utalt ügyek ben az MBH szer ve ze ti egy sé ge i vel, a bá - nya ka pi tány sá gok kal és más, a fõ osz tály ügy kö ré nek meg - fe le lõ te vé keny sé get vég zõ szer vek kel.

7.3. Aka dá lyoz ta tá sa ese tén – a fõ osz tály ha tás kö ré be tar to zó fel ada tok te kin te té ben – he lyet te se, vagy az ál ta la meg bí zott osz tály ve ze tõ he lyet te sí ti.

8. AZ INFORMATIKAI ÉS ADATVÉDELMI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY VEZETÕJE

8.1. Az In for ma ti kai és Adat vé del mi Ön ál ló Osz tályt egy sze mé lyi fe le lõs ség gel ve ze ti. A jog sza bá lyok, a munka- és el len õr zé si ter vek, va la mint az el nök tõl ka pott uta sí tá sok és irány mu ta tá sok alap ján szer ve zi és irá nyít ja a ve ze té se alatt ál ló ön ál ló osz tály mun ká ját. Fe le lõs az osz - tály fel ada ta i nak szak ma i lag he lyes, elõ írásszerû és ha tár - idõ ben va ló tel je sí té sé ért.

8.2.1. meg ál la pít ja az irá nyí tá sa alatt ál ló osz tály szer - ve ze tén be lül a be osz tott mun ka tár sak fel adat kö rét, gon - dos ko dik a mun ka ará nyos el osz tá sá ról, a szak mai irá nyí - tás ról és a rend sze res be szá mol ta tá sá ról,

8.2.2. el lát ja a bel sõ adat vé del mi fe le lõs fel adat kö rét, a) köz re mû kö dik, il le tõ leg se gít sé get nyújt az adat ke - ze lés sel össze füg gõ dön té sek meg ho za ta lá ban, va la mint az érin tet tek jo ga i nak biz to sí tá sá ban;

b) ellen õr zi a tör vény és az adat ke ze lés re vo nat ko zó más jog sza bá lyok, va la mint a bel sõ adat vé del mi és adat - biz ton sá gi sza bály za tok ren del ke zé se i nek és az adat biz - ton sá gi kö ve tel mé nyek nek a meg tar tá sát;

(12)

c) ki vizs gál ja a hoz zá ér ke zett be je len té se ket, és jo go - su lat lan adat ke ze lés ész le lé se ese tén annak meg szün te té - sé re hív ja fe l az adat ke ze lõt vagy az adat fel dol go zót;

d) el ké szí ti és kar ban tart ja a bel sõ adat vé del mi és adat - biz ton sá gi sza bály za tot;

e) ve ze ti a bel sõ adat vé del mi nyil ván tar tást;

f) gon dos ko dik az adat vé del mi is me re tek ok ta tá sá ról.

8.2.3. Irá nyít ja a bá nya fel ügye let in for ma ti kai szer ve - ze tét,

a) gon dos ko dik az in for ma ti kai esz köz rend szer mû - köd te té sé rõl, szük sé ges kar ban tar tá sá ról és fej lesz té sé rõl, b) ki ala kít ja a Bá nya fel ügye let Köz pon ti Adat bá zi sát (a továb biak ban: BfKA), meg szer ve zi és biz to sít ja az ada - tok fris sí té sét és az adat men tést,

c) biz to sít ja a nyil ván tar tá si, adat fel dol go zá si fel ada - tok el lá tá sá nak szá mí tás tech ni kai hát te rét,

d) ki ala kít ja a bá nya fel ügye let elekt ro ni kus ügy in té zé si rend sze rét, gon dos ko dik a rend szer mû kö dé si fel té te le i nek biz to sí tá sá ról, a szük sé ges kar ban tar tás ról és fej lesz tés rõl,

e) tech ni kai tá mo ga tást nyújt az MBH hon lap já nak mû - köd te té sé hez,

f) biz to sít ja az elekt ro ni kus ada tok vé del mét,

g) ki épí ti a bá nya fel ügye le ti in for ma ti kai rend szer kap - cso la ta it, irá nyít ja az ada tok be szer zé sét és az adat szol gál - ta tást,

8.2.4. Elõ ké szí ti és fel ter jesz ti az in for ma ti kai szer ve - zet fel ada ta it rész le te sen meg ha tá ro zó mû kö dé si sza bály - za tot, gon dos ko dik az elekt ro ni kus ügy in té zés rend jét meg ha tá ro zó bel sõ sza bály za tok el ké szí té sé rõl és fo lya - ma tos kar ban tar tá sá ról,

8.2.5. gon dos ko dik a bá nya fel ügye let adat vé del mi sza - bály za tá nak meg tar ta tá sá ról, az adat vé del mi sza bály zat szük - sé ges kar ban tar tá sá ról, a köz ér de kû ada tok köz zé té te lé rõl,

8.2.6. mun ka kap cso la tot tar t az osz tály fel adat kö ré be utalt ügyek ben az MBH szer ve ze ti egy sé ge i vel, a bá nya - ka pi tány sá gok kal és más, az osz tály ügy kö ré nek meg fe le - lõ te vé keny sé get vég zõ szer vek kel,

8.2.7. jo go sult in téz ked ni az osz tály ügy kö ré be tar to zó azon ügyek ben, ame lyek nem tar toz nak az el nök ha tás kö - ré be, il le tõ leg ame lyek ben a dön tés jo gát az el nök nem von ta ma gá hoz,

8.2.8. a bá nya ka pi tány sá gok tól és az MBH más szer ve - ze ti egy sé ge i tõl a fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges adat szol - gál ta tást igé nyel het, ame lyek alap ján a szük sé ges in téz ke - dést meg te szi, vagy ha az el nö ki ha tás kör be tar to zik, ar ra ja vas la tot ter jeszt elõ,

8.2.9. vé le mé nye zi az MBH-hoz köz igaz ga tá si egyez - te tés re meg kül dött, az ön ál ló osz tály fel adat kö rét érin tõ jog sza bály- és szab vány ter ve ze te ket,

8.2.10. ja vas la tot tesz az MBH mun ka prog ram já ra, mun ka- és el len õr zé si ter vé re, va la mint a bá nya fel ügye let te vé keny sé gé rõl szóló éves je len tés re,

8.2.11. biz to sít ja a nyil ván tar tá si, adat fel dol go zá si fel - ada tok szá mí tás tech ni kai hát te rét.

8.3. Aka dá lyoz ta tá sa ese tén az ál ta la meg bí zott be osz - tott mun ka tár sa he lyet te sí ti.

9. A TÁJRENDEZÉSI CÉLELÕIRÁNYZAT PROGRAM IRODA VEZETÕJE

9.1. A Táj ren de zé si Cél elõ irány zat Prog ram iro dát (a továb biak ban: prog ram iro da) egy sze mé lyi fe le lõs ség - gel ve ze ti. A Bt. és a cél elõ irány zat ke ze lé sé re és fel hasz - ná lá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szóló mi nisz te ri ren de let, va la mint az MBH el nö ké tõl ka pott uta sí tá sok, és irány mu ta tá sok alap ján szer ve zi és irá nyít ja a ve ze té se alatt ál ló prog ram iro da mun ká ját. Fe le lõs a fel ada tok szak - ma i lag he lyes, elõ írásszerû és ha tár idõ ben va ló teljesíté - séért.

9.2.1. meg ál la pít ja az irá nyí tá sa alatt ál ló prog ram iro da szer ve ze tén be lül a be osz tott mun ka tár sak fel adat kö rét, gon dos ko dik a mun ka ará nyos el osz tá sá ról, a szak mai irá - nyí tás ról és a rend sze res be szá mol ta tá sá ról,

9.2.2. el len je gye zi a prog ram iro da ki fi ze té se it, 9.2.3. el len je gye zi a prog ram iro da ne vé ben kö tött szer - zõ dést,

9.2.4. el len je gye zi a köz re mû kö dõ szak ér tõ meg bí zá si, vagy mun ka szer zõ dé sét,

9.2.5. irá nyít ja a prog ram iro da ügy fél szol gá la ti te vé - keny sé gét,

9.2.6. kap cso la tot tar t a te vé keny ség ben el já ró köz re - mû kö dõk kel,

9.2.7. szer ve zi és irá nyít ja a be nyúj tott fi nan szí ro zá si igé nyek vé le mé nye zé sét,

9.2.8. szer ve zi és irá nyít ja a fel ada tá val össze füg gõ el - len õr zé se ket,

9.2.9. ki dol goz za a bá nyá sza ti te vé keny ség ál tal ron - csolt te rü le tek re ha bi li tá ci ó já nak stra té gi á ját, irá nyít ja annak vég re haj tá sát,

9.2.10. szer ve zi és irá nyít ja a prog ram iro da PR te vé - keny sé gét, gon dos ko dik a prog ram iro da te vé keny sé gé vel össze füg gõ köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá nak biz to sí tá - sá ról,

9.2.11. mun ka kap cso la tot tar t a prog ram iro da fel adat - kö ré be utalt ügyek ben az MBH szer ve ze ti egy sé ge i vel, a bá nya ka pi tány sá gok kal és más, a prog ram iro da fel adat kö - ré hez kap cso ló dó te vé keny sé get vég zõ szer vek kel,

9.2.12. jo go sult in téz ked ni a prog ram iro da feladat - körébe tar to zó azon ügyek ben, ame lyek nem tar toz nak az el nök ha tás kö ré be, il le tõ leg ame lyek ben a dön tés jo gát az el nök nem von ta ma gá hoz,

9.2.13. a bá nya ka pi tány sá gok tól és az MBH más szer - ve ze ti egy sé ge i tõl a fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges adat - szol gál ta tást igé nyel het, ame lyek alap ján a szük sé ges intézkedést meg te szi, vagy ha az el nö ki ha tás kör be tar - tozik, ar ra ja vas la tot ter jeszt elõ,

9.2.14. vé le mé nye zi az MBH-hoz köz igaz ga tá si egyez - te tés re meg kül dött, a prog ram iro da fel adat kö rét érin tõ jog - sza bály ter ve ze te ket,

9.2.15. ja vas la tot tesz az MBH mun ka prog ram já ra, mun ka- és el len õr zé si ter vé re, va la mint a bá nya fel ügye let te vé keny sé gé rõl szóló éves je len tés re.