Sor
-szám A fel adat-, illetve ha tás kör meg ha tá ro zá sa A ha tás kört te le pí tõ
sza bály hely
I. fo kú ha tás kör 56. Szak ha tó ság ként köz re mû kö dik a víz jo gi en ge dé lye zé si el já rás ban, ha a geo ter mi kus
ener gia ki nye ré se fel szín alat ti víz ki ter me lé sét igény li.
Bt. 21. § (2) bek. Bk.
57. Részt vesz az en ge dé lye zé si el já rás ban, ha jog sza bály egyes bá nyá sza ti vagy ah hoz kap cso ló dó lé te sít mé nyek üzem ben tar tá sát más ha tó ság en ge dé lyé hez kö ti.
Bt. 31. § (2) bek. Bk.
58. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a vi zek med ré nek víz gaz dál ko dá si célt szol gá ló ala kí tá sá ra vagy mes ter sé ges tá ro zók lé te sí té sé re irá nyuló víz jo gi en ge dé lye zé si eljárásban,
Bt. 44/A. § Bk
59. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a föld hi va tal jó vá ha gyá sá hoz kö tött tereprende -zésre irá nyuló el já rá sok ban.
Bt. 44/A. § Bk.
60. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a ta laj vé del mi ha tó sá gi, illetve az épí té si en ge -dély hez kö tött te rep ren de zés re irá nyuló el já rá sok ban.
Bt. 44/A. § Bk.
61. Köz re mû kö dik – bá nya mû sza ki szem pont ból – a bá nya tel ket érin tõ mély sé gi vi zek fel szín re ho za ta lá val kap cso la tos víz jo gi en ge dé lye zé si el já rás ban.
Bt. 45. § (2) bek. Bk.
62. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a föld alat ti tá ro lót erek lé te sí té sé re, hasz ná lat -ba-vé te lé re és meg szün te té sé re irá nyuló épí tés ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rás ban.
Bt. 46. § (1) bek. Bk.
63. Az OAH en ge dé lye zé si el já rá sa i ban szak ha tó ság ként vesz részt. Atv. 19. § (2) h) pont. MBH el nök 64. Ér vé nye sí ti a bá nyá sza ti tech no ló gi ai, bá nya mû sza ki és bá nya biz ton sá gi szem pon
-to kat.
Fbk. 14. § (1) bek. Bk.
65. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a ra dio ak tív hul la dé kok át me ne ti tá ro lá sá nak és vég le ges el he lye zé sé nek, va la mint az ipar i te vé keny sé gek so rán be dú su ló, a ter -mé szet ben elõ for du ló ra dio ak tív anya gok en ge dé lye zé si el já rá sa i ban.
Rht. 3. sz. mel lék let MBH
66. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re egyes épí té si- és hasz ná lat ba vé te li en ge dé lye zé si el já rás ban.
Éhe. 2. sz. mel lék let Bk.
67. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a te lek ala kí tá si el já rás ban. 85/2000. (XI. 8.) FVM ren de let
Bk.
68. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re az út épí té si en ge dé lye zé si el já rás ban. 15/2000. (XI. 16.) Kö ViM ren de let
Bk.
69. Vé le mé nye zi a te rü let fej lesz té si kon cep ci ó kat és prog ra mo kat. Trt. 4. § MBH
70. Vé le mé nye zi a te rü let ren de zé si ter ve ket. Trt. 11. § MBH
71. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a ka to nai cé lú sa já tos épít mény faj ták kal kapcso -latos en ge dé lye zé si el já rá sok ban.
40/2002. (III. 21.) Korm. ren de let
Bk.
72. Köz re mû kö dés az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rás ban. Khe. 4. szá mú mel lék let 2. k) Bk.
73. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a táv köz lé si épít mény faj ták kal kap cso la tos en ge -dé lye zé si el já rá sok ban.
29/1999. (X. 6.) KHVM ren de let
Bk.
74. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a hul la dék gaz dál ko dá si ter vek kel kap cso la tos engedélyezési el já rá sok ban.
126/2003. (VIII. 15.) Korm. ren de let
Bk.
75. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a víz i lé te sít mé nyek kel kap cso la tos en ge dé lye zé si el já rá sok ban.
123/1997. (VII. 18.) Korm. ren de let
Bk.
76. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a víz jo gi lé te sí té si en ge dé lye zé si el já rá sok ban. 72/1996. (V. 22.) Korm. ren de let
Bk.
77. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a ve szé lyes hul la dé kok kal kap cso la tos te vé keny -sé gek en ge dé lye zé si el já rá sa i ban.
98/2001. (VI. 15.) Korm. ren de let
Bk.
Sor
-szám A fel adat-, illetve ha tás kör meg ha tá ro zá sa A ha tás kört te le pí tõ
sza bály hely
I. fo kú ha tás kör 78. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a te le pü lé si hul la dék kal kap cso la tos en ge dé lye zé si
el já rá sok ban.
213/2001. (XI. 14.) Korm. ren de let
Bk.
79. Szak ha tó ság ként mû kö dik köz re a bá nya ha tó ság mun ka vé del mi ha tás kö ré be tar -tozó te vé keny ség ese tén a mun ka vé del mi kér dés sel kap cso la tos vizs gá lat ban.
2/1988. (V. 19.) IM ren de let
Bk.
80. Elõ ze te sen hoz zá já rul a fi gyel mez te tõ jel zé sek fel sze re lé sé hez. Mjr. 5. § MBH
III. INTÉZKEDÉSEK
Sor
-szám A fel adat-, illetve ha tás kör meg ha tá ro zá sa A ha tás kört te le pí tõ
sza bály hely
I. fo kú ha tás kör 81. In téz ke dést kez de mé nyez het a be je len tett fel szí ni elõ ku ta tás ellen. Bt. 4. § (4) bek. Bk.
82. Elõ ír hat ja a bá nya já ra dék ás vá nyi nyers anyag ban, ter mé szet ben tör té nõ tel je sí té sét. Bt. 20. § (9) bek. MBH 83. Meg ál la pít ja a föld alat ti gáz tá ro ló ban lé võ, ál lam i tu laj don ban ál ló szén hid ro gén
-nek a mennyi sé gét.
Bt. 20. § (14) bek. Bk.
84. Meg ál la pít ja a föld alat ti gáz tá ro ló ban lé võ, ál lam i tu laj don ban ál ló szén hid ro gén -nek a mennyi sé ge után fi ze ten dõ bá nya já ra dé kot.
Bt. 20. § (14) bek. Bk.
85. A hir det mény köz zé té te lé rõl a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ke in téz ke dik. Bt. 22/A. § (2) bek. MBH 86. Tá jé koz tat ja a szom szé dos te rü let en ge dé lye se it, ha nem al kal maz zák a Bt. 22/A. §
(1)–(3) be kez dés elõ írásait.
Bt. 22/A. § (4) bek. Bk.
87. A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ke gon dos ko dik a Bt. 22/A. § (5) be kez dé sé ben fel so rolt te rü le tek nek a Bá nyá sza ti Köz löny ben és az Euró pai Unió Hi va ta los Lap -já ban tör té nõ köz zé té tel éte lé rõl.
Bt. 22/A. § (5) bek. MBH
88. Meg ta gad hat ja vagy vissza von hat ja a szén hid ro gé nek re vo nat ko zó en ge délyt olyan vál lal ko zás ese té ben, amely az Euró pai Unió te kin te té ben har ma dik or szá gok vagy har ma dik or szá gok ál lam pol gá ra i nak irá nyí tá sa alatt ál l.
Bt. 22/A. § (7) bek.
89. In téz ke dik a be folyt bá nya já ra dék Bt. 20. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ré szé -nek a szám la ki vo nat be ér ke zé sé tõl szá mí tott 3 bank i na pon be lü li át uta lá sá ról a Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett 10032000–01031764 szá mú, „Ener gia gaz dál ko -dá si cél elõ irány zat be vé tel” szám lá ra.
Bjb. 3. § (2) bek. MBH
90. Fel té te le ket ál la pít hat meg az ás vány va gyon-gaz dál ko dás, a tu laj don vé del me és a biz ton ság ér de ké ben a bá nya te lek meg ál la pí tá sa, a mû sza ki üze mi terv jóvá hagyása, a táj ren de zés hez szük sé ges fel ada tok meg ha tá ro zá sa és az együt tes ki ter -me lés re kö tött -meg álla po dás jó vá ha gyá sa so rán.
Bt. 27. § (4) bek.
Bt. 29. § (1) bek.
Bt. 36. § (2) bek.
Bk.
91. In téz ke dik fe le lõs mû sza ki ve ze tõ he lyet tes(ek), il le tõ leg ál ta lá nos he lyet tes ki je lö lé sé re. Bt.Vhr. 16. § (3) Bk.
92. Kez de mé nye zi a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ, illetve he lyet te se ki je lö lé sé nek vissza vo ná sát. Bt. Vhr. 16. § (5) bek. Bk.
93. Kor lá toz hat ja – jog sza bály ban meg ha tá ro zott ok ból – a ku ta tás so rán vég zett ás vá -nyi nyers anyag ki ter me lést.
Bt. Vhr. 7. § (4) bek. Bk.
94. Tör li a bá nya vál lal ko zó bá nyá sza ti jo gát a ki ter me lés, illetve az üzem sze rû tá ro lás meg kez dé sé re meg ál la pí tott ha tár idõ en ge dély hi á nyá ban tör tént el mu lasz tá sa ese -tén, to váb bá ha a bá nya vál lal ko zó a meg ha tá ro zott té rí tés fi ze té si kö te le zett ség nek nem tesz ele get, va la mint, ha a bá nya vál lal ko zó jog utód nél kül meg szû nik.
Bt. 26/A (6) bek Bk.
95. Kez de mé nyez he ti a bá nya te lek kel fe dett in gat la nok ra a vo nat ko zó épí tés ügyi jog -sza bá lyok ren del ke zé sei sze rint épí té si és te lek ala kí tá si ti la lom el ren de lé sét.
Bt. 26/B. § (1) bek. Bk.
96. A bá nya tel ket ter mé sze ti-, kör nye ze ti-, vagy ré gé sze ti ér ték is mert té vá lá sa ese tén hi va tal ból csök kent he ti.
Bt. 26/C. § (1) bek. Bk.
97. Meg ál la pít ja – meg egye zés hi á nyá ban – a ki ter me lés sor rend jét és fel té te le it, ha össze füg gõ ás vá nyi nyers anyag le lõ hely mû ve lé sé re egy ide jû leg több bánya -vállalkozó jo go sult.
Bt. 29. § (1) bek. Bk.
98. A ki ter me lés szü ne tel te té sé re ké szült mû sza ki üze mi ter vet jó vá ha gyó ha tá ro zat ban a ki e sõ bá nya já ra dék pót lá sá ra díj fi ze té si kö te le zett sé get ál la pít hat meg.
Bt. 30. § (3)–(4) bek. Bk.
99. In téz ke dik a bá nya be zá rá sá ról, a táj ren de zés el vé gez te té sé rõl, az ás vá nyi nyers anya gok ki ter me lé sé bõl szár ma zó hul la dék ke ze lé sé rõl és a bá nya vál lal ko zó bá nyá -sza ti jo gá nak tör lé sé rõl.
Bt. 30. § (4) bek. Bk.
100. Ki je lö li azo kat az üze me ket, ahol a bá nya vál lal ko zó nak bá nya men tõ, illetve ki tö rés vé del mi szol gá lat ról kell gon dos kod ni és üzem za varel há rí tá si, il le tõ leg ki tö -rés-vé del mi ter vet kell ké szí te ni.
Bt. 34. § (4) bek. Bk.
Sor
-szám A fel adat-, illetve ha tás kör meg ha tá ro zá sa A ha tás kört te le pí tõ
sza bály hely
I. fo kú ha tás kör 101. Kö te lez he ti ha tá ro zat ban a bá nya ka pi tány ság a bá nya vál lal ko zót, va la mint a gáz
ipa ri en ge dé lyest, mint mun kál ta tót ar ra, hogy írás ban ad jon tá jé koz ta tást a meg -jelölt mun ka vé del mi kö ve tel mé nyek tel je sí té sé rõl.
Bt. 34. § (6) bek. Bk.
102. A bá nya fel ügye let ja vas la tá ra az nyil ván tar tott ás vá nyi nyers anyag vagy ont tar tal -ma zó te rü le te ket a te rü let ren de zé si ter vek ki dol go zá sá nál figye lembe kell ven ni.
Bt. 39. § (3) bek. Bk.
103. A bá nya fel ügye let ja vas la tá ra a meg ál la pí tott bá nya te lek te rü le tén a sza bá lyo zá si ter vek ben te rü let-fel hasz ná lá si, il le tõ leg épí té si kor lá to zá so kat le het élet be lép tet ni.
Bt. 39. § (3) bek. Bk.
104. Bün te tõ el já rást kez de mé nyez, ha a jo go su lat lan bá nyá sza ti te vé keny ség vizs gá la ta so rán ás vá nyi nyers anyag el tu laj do ní tá sá nak gya nú ja me rül fe l
Bt. 41. § (1) bek. Bk.
105. A jo go su lat lan vagy sza bály ta lan bá nyá sza ti te vé keny ség ki vizs gá lá sa so rán a bányakapitányság – a te vé keny sé get vég zõ költ sé gé re – el ren del he ti a ki ter me lõ -hely ge o dé zi ai be mé ré sét és a ki ter melt ás vány va gyon mennyi sé gé nek föld ta ni szak ér tõ be vo ná sá val tör té nõ meg ha tá ro zá sát.
Bt. Vhr. 25. § (2) bek. Bk.
106. A bá nya vál lal ko zót ter he lõ kö te le zett sé gek tel je sí té sé re az en ge dély ben biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té sét, vagy biz to sí ték adá sát ír hat ja elõ.
Bt. 41. § (7) bek;
Bt. Vhr. 25. § (5)–(6) bek.
Bk.
107. Azon na li vég re haj tást ren del het el ve ze ték jog, hasz ná la ti jog ala pí tá sá ra, biz ton sá gi öve zet ben tör té nõ ki sa já tí tás ra, va la mint 41. § (2)–(7) be kez dés alap ján a te vé keny -ség el til tá sá ra.
Bt. 44. § (4) bek. Bk.
108. Ha la dék ta la nul in téz ke dik – a ha tó sá gi fel ügye le te alá tar to zó te vé keny sé gek gyakorlásával kap cso lat ban – a 2. §ban meg ha tá ro zott köz ér dek sé rel mé nek meg -elõ zé sé re, il le tõ leg meg szün te té sé re
Bt. 44. § (5) bek. Bk.
109. A mû sza ki üze mi ter vek jó vá ha gyá sa kor a Bt. 27. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro -zott ér de kek vé del mé ben kor lá to zá so kat és fel té te le ket ír hat elõ.
Bt. 27. § (5) bek. Bk.
110. Ha a bá nya üzem ki ter je dé se, to váb bá a bá nyá sza ti ve szély for rá sok fo ko zott mér -téke in do kol ja: több fe le lõs mû sza ki ve ze tõ he lyet tes ki je lö lé sét ren del he ti el.
Bt. Vhr. 16. § (3) bek. Bk.
111. In téz ke dést kez de mé nyez het a bá nya fel ügye let ál tal en ge dé lye zett lé te sít mény fel -ha gyá sá val, le bon tá sá val kap cso la tos be je len tés ellen.
Bt. Vhr. 18. § (4) bek. Bk.
112. In téz ke dik ha tár pil lér meg ál la pí tá sá ra. Bt. Vhr. 11. § (2) bek. Bk.
113. Ki je lö li a vé dõ pil lért (ha tár pil lért, vé dõ ido mot) az ér de kel tek meg hall ga tá sá val, az érin tett szak ha tó sá gok és az MGSZ be vo ná sá val.
Bt. Vhr. 19. § (1) bek. Bk.
114. Az anyag mér leg nek a hu mu szos fel ta laj ra vo nat ko zó ada ta it a bá nya fel ügye let a tárgy évet kö ve tõ év áp ri lis 30-ig meg kül di az ille té kes ta laj vé del mi ha tó ság nak.
Bt. Vhr. 9. § (2) Bk.
115. Vé dõ pil lér ki je lö lé sé re kö te le zi a bá nya vál lal ko zót, ha az al kal ma zott bá nya mû ve -le tek vé dett lé te sít ményt ve szé lyez tet nek.
Bt. Vhr. 19. § (4) bek. Bk.
116. In téz ke dik a bá nyá sza ti jog kor lá to zá sá ról. Atv. 35. § (1) bek. MBH
117. Mun ka ügyi ellen õr zés ke re té ben kö te lez he ti a fog lal koz ta tót a sza bály ta lan ság meg szün te té sé re.
Met. 6. § (1) bek. b) Bk;
MBH 118. In téz ke dik a PB gáz for gal ma zá si en ge dély vissza vo ná sá ra, ha a PB R-ben elõ írt
fel té tel hi á nyát ál la pít ja meg.
PB R. 6. § (5) bek. Bk.
119. Meg tilt hat ja az éle tet, tes ti ép sé get, egész sé get, illetve a va gyon biz ton sá got ve szé lyez te tõ pol gá ri rob ban tá si te vé keny ség és rob ba nó anyag for gal ma zás meg kez dé -sét, foly ta tá sát, to váb bá kez de mé nyez he ti a pol gá ri rob ban tá si te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zó en ge dély vissza vo ná sát.
Robb. Vhr. 9. § (3) bek. Bk.
120. Az en ge dé lyes ha lá la vagy a gaz dál ko dó szer ve zet meg szû né se ese tén a bánya felügyelet kez de mé nye zi a rend õrség in téz ke dé sét a rob ba nó anyag ha tó sá gi tá ro lá -sá ról, vagy amennyi ben le het sé ges, a hely szí nen tör té nõ zá ro lá -sá ról.
Robb. Vhr. 13. § (2) Bk.
121. In téz ke dik a köz biz ton sá got érin tõ ve szély hely zet vagy a Robb. Vhr. ha tá lya alá tar to zó rob ba nó anya gok jo go su lat lan bir tok lá sa vagy hasz ná la ta ese tén a jo go su lat -lan bir tok lás és hasz ná lat meg aka dá lyo zá sá ra.
Robb. Vhr. 15. § Bk.
122. Amennyi ben a CE meg fe le lõ sé gi je lö lés sel el lá tott rob ba nó anyag a ren del te tés sze rû hasz ná lat so rán ve szé lyez te ti a sze mé lyek, ál la tok vagy anya gi ja vak biz ton sá gát, a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott pi ac fel ügye le ti ha tó ság a rob ba nó anya got a pi ac ról ki von ja, annak for ga lom ba ho za ta lát, üzem be he lye zé sét, hasz ná la tát meg -tilt ja. Er rõl ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja a Bi zott sá got, meg je löl ve az in téz ke dés okát és kü lö nö sen azt, hogy mi a nem meg fe le lõ ség oka.
Robb. Vhr. 21. § (1) bek. Bk.
Sor
-szám A fel adat-, illetve ha tás kör meg ha tá ro zá sa A ha tás kört te le pí tõ
sza bály hely
I. fo kú ha tás kör 123. Amennyi ben egy nem meg fe le lõ rob ba nó anyag CE je lö lés sel van el lát va, a piac
-felügyeleti ha tó ság meg te szi a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott in téz ke dé se ket a je lö lés el he lye zõ je ellen, és er rõl tá jé koz tat ja a Bi zott sá got va la mint a töb bi tag -állam pi ac fel ügye le ti ha tó sá gát.
Robb. Vhr. 21. § (2) bek. MBH
Bk.
124. Ha a pi ac fel ügye le ti ha tó ság úgy íté li meg, hogy a ho no sí tott har mo ni zált szab vá nyok nem fe lel nek meg tel jes mér ték ben az e ren de let 1. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, kö te les az ügyet meg in do kol va a 98/34/EK euró pai par la -men ti és ta ná csi irány elv 5. cik ke sze rint lét re ho zott ál lan dó bi zott ság elé ter jesz te ni.
Robb. Vhr. 21/A . § MBH
Bk.