SZENT-GYÖRGYI'
ai Szent-Györgyi Albert: a szellem embere. Egész maga- a
tartásának, arcának és lényének minden vonásán a szellem é(
világossága, nyugtalansága és művészete látszik — egy tudós,
— aki az első Nobel-díjat szerezte meg a magyar tudomá- nyosságnak, aki voltaképpen művész.
Az orvosvegytan meghitten csöndes, ismeretlen és rejtel- mes csövekkel, készülékekkel, veszedelmes vegyszerekkel meg- tömött laboratóriumában dolgozik — ahol a folyosókon csak a műszerek fogaskerekeinek egyhangú játéka hallatszik, fehér- ta
köpönyeges fiatal tudósjelöltek figyelnek és számítanak el- V(
merülve a kísérlet gyönyörűséges izgalmában, — a komoly tudós szótlan és mosolytalan arcára gondolna az ember, ehelyett a legelvontabb természettudomány legismeretlenebb r. titkait egy derűs ember fürkészi, aki szívével, szavával, kedé- p
lyével és szárnyalásával — művész. Majdnem festőnek, vagy j;
komponistának képzeli az ember, ahogy ránéz mosolyban és közvetlenségben fürdő gondolkozó arcára, hátrafelé simuló összes szálakkal átfont hajára, világosan tiszta és átlátszóan kék szemére . . . Semmi sincs benne abból, ami merev, komoly- kodó és nagyképű. A művész arca ez, amely játékosan tiszta, gyermekien derült, de amely olyan melegen tud komoly lenni, mint amilyen csak a szellem emberének arca lehet.
Ezt a tudós-mflvészt próbálom most megrajzolni, ahogy éveken át néztem csöndes munkájának nyugalmas óráiban, játékos perceiben diákjaival az egyetemi udvaron, tennisz- mérkőzések izgalmában, egy páholy mélyén valami hangver- seny élményében — és ahogy láttam az öröm és boldogság első perceiben a Nobel-díj ítéletének napján, vagy a város rajongó lelkesedésének ünnepében, az öröm és köszöntés kol lektív árvizében, virágokkal és sürgönyökkel megrakottan, a nemzetközi sajtó Szegedre érkezett hangos és türelmetlen, fáradhatatlan és ostromló hadseregének gyűrűjében.
MOTORKERÉKPÁR ÉS HÁTIZSÁK Mindenekfölött a mélységesen emberi kultúra látszik ezen a tudóson, aki bolyongásra, vándorlásra, nélkülözésre, munkára és küzdelemre képes az emberiség haladásáért. Mun- kája és küzdelme az emberiségért és a fejlődésért folytatott megállást nem ismerő kutatói harc, az emberiség egyik leg- nagyobb jótevője, aki néhány műszerrel, számtalan vizsga- lattal, szellemének szárnyalásával hódította meg a magyar szellemiség részére az első Nobel-díjat. Nem a ridegen elzár;
kózó, merev tudós, aki elrejtőzik a való világtól, hanem aki a gondolat termékeny csöndjében, halkan és zaj nélkül, » közvetlenség lebilincselő varázsával kutat, vizsgál, tanít, te- remt, játszik és ösztönöz. Tantermében mosollyal és humorra' átszőtt előadásaiban tanítványai közvetlen közelségébe lép, diákjai a szeretet rajongásával hallgatják lebilincselő hang- ját, de ugyanakkor van kedve és ideje egy-egy estén klasszi- kus muzsikát hallgatni, tavaszi reggeleken feleségével együt' végigkerékpározni a környéket, nyáron kilométereket evezni, tenniszgrundokra járni, kis autójának volánja mellé ülni é»
meghatározott útiterv nélkül csak ú^y szétnézni Európában..- Két év előtt még nem volt kiskocsija, a világhíres vitamin- kutatónak csak egy mótorkerékpárra telt, azon járta be f^' P Európát egy egyszerű hátizsákkal és diákos bricsesznadrágbai1
Ma 44 éves — 36 éves korában gróf Klebelsberg Kunó meg- hívására nyilvános rendes egyetemi tanár lett . . . mótorkeréK"
párján több mint háromezer kilométert szaladt végig egyet- len túrán . . Tavaly fiatal feleségével és 19 éves leányává'
— aki jelenleg Cambridgeben kezdte meg biokémiai tanul' mányait — az Adrián nyaralt, a dalmáciai szigeteknél 8—
Felső kép: Szent-Györgyi professzor íróasztalánál Középső kép: Szent-Györgyi Albert a tenniszpályán Alső kép: A Nobel-díjas tudós /eleségével
(ALBERT-A MŰVÉSZ
F I A T A L S Á G A , É L E T E , V I L Á G S I K E R E
angol barátjával egy kis hajót bérelt és ott élt két hónapig a szűk kis vitorlás fedélzetén, távol a világ forgatagától, kék
m ég és kék vfz között a napsütötte tengeren . . .
>b é- és iló an y- ta, ni,
?y n, z- r- H OS
Ll-
)S,
A LEGENDÁS ÖTÓRAI TEÁK De valójában igazi lényét azok az ötórai teák mutatják meg, amelyeket évek óta minden délután rendez munkatársai
a és diákjai részére, ö t órakor félbehagyják a tanulást és a V tanítást, megrendelik a teát és az egész biokémiai intézet ki-
vonul a laboratóriumokból a teaszalónba. A teaszalón: egy
y kedves, otthonos benyíló a folyosó egyik szögletében, egy le- 'y terített asztal, néhány nádból font kerti szék, a falakon tréfás
rajzok, derűs fotográfiák, az ablakon magyaros függönyök, a párkányon vásárhelyi cserepek. Itt teázik együtt tudós tanár és fiatal tanítvány, félóráig a pihenés mosolygó percei váltják fel a laboratóriumi munkát, itt mindenről szabad beszélni:
politikáról, művészetről, zenéről, könyvekről, tréfákról, törté- netekről, ugratásokról — csak a tudományról tilos elmélkedni.
Egy nagy tudós és egy nagy ember legszebb percei ezek az ötórai teák, ahol nincs különbség rang és mód, fiatalság és tekintély, tanár és tanítvány k ö z ö t t . . .
Nyáron hányszor ismétlődik meg, hogy Szent-Györgyi Professzor hirtelen elhatározással befejezteti a munkát a mű- helyekben és a tantermekben és diákjaival levonul az udvarra
— játszani. Még a kezdeti időkben történt, amikor még nem 9 Dóm tér pompás árkádjai között, pompásan felszerelt mű- helyekben dolgozott, hanem a Kálvária téri iparosiskola épü- letének egyik udvari szárnyában, munkásokat hozatott, fel- ásatta az udvart és hevenyészett sportpályát csináltatott, ott labdázott, kergetődzött, futballozott, kosárlabdázott diákjai- nak hangos és boldog társaságában ...
A KÜZDELEM ÉVEI Nyolc év előtt került Szegedre és bizony a fiatalság évei Korántsem voltak ilyen derűsek és könnyűek. Évekig a ván- dorlás és külföldi bolyongás bizonytalan kenyerét ette, sok- kor nélkülözött, küzdött, újrakezdett, de mindig a szellem nyugtalan teremtő erejével, nem nyugodva, a munka szabad- ágáért, a kutatás lehetőségéért és nem utolsósorban kis csa- ládja biztonságáért. Az egyetemi tanulmányok és a harctéri Évek után elindult Európa felé, hogy elismerést szerezzen a magyar szellem alkotóerejének. Az első állomás Prága volt, majd Berlin következett, utána szinte diákosan egyszerű, sok- kor nélkülöző élet Hollandia városaiban. Küzdött és nélkü- lözött, de mindig dolgozott és mindig kutatott. A leideni gyógyszertani intézet laboratóriumában éppen úgy, mint egy kis grooningeni diákszobában. Küzdelme itt hozta meg szá- jára az első eredményt, az első elismerést. Nemsokára Ham- I kurger professzor fiziológiai intézetének magántanára lett és jt négyéves működése alatt egyre jobban figyelt fel rá a tudó- i é
te' •al r
mányos világ. Még csak figyelem volt látható elismerés nél- kül. Néhány hónapra meghívást kapott Londonba, a Medical Research Conseill-től, majd tovább indulhatott, az angol tu- dományos élet egyik központjába, Cambridgebe Ekkor került 'lőször kapcsolatba a minden tudományos búvárkodást léiké- i n segítő Rockefeller-Foundationnal, megkapta az első tanul- mányi ösztöndíjat és most már egy évre Amerikába hajózha- tott, ahol a rochesteri laboratóriumban hozzákezdett azokhoz
4 vizsgálatokhoz, amelyeknek későbbi világraszóló eredmé- nyeit a szegedi iparosiskola átalakított műhelyében érte el: a L-vitamin megtalálását, majd nem sokkal később paprikából
Három kép Szent-Györgyi Albertről, a laboratóriumban Jlgozó tudósról
(Llebmann Béla felvételei)
24
való előállítását csillogó, fehér kristályokban. Ez a nagy- jelentőségű vitaminkutató munka E. G. Kandall biokémiai intézetében indult meg és már akkor jelentkeztek az első nagyjelentőségű eredmények. A munkát Rochesterben nem le- hetett befejezni, mert a kutatás igen költséges volt és nem lehetett a C-vitamint kellően előállítani a mellékvesék ter- mékeiből. Az eredmény már ott kopogtatott a fiatal magyar tudós műhelyének ajtaján, a Kék madár mé£ nem volt meg, de az egész tudományos világ nemcsak megismerte a Szent- Györgyi nevet, de figyelni kezdett az alig harminckét éves magyar orvosvegyész munkásságára.
AZ ELSŐ ÖTEZER DOLLÁR Az ösztöndíj évét a professzor nagy utazással zárta be, amely alatt nemcsak Amerika földrajzi távolságait ismerte meg, de megismerte Amerika valamennyi jelentősebb tudomá- nyos intézetét is. Az első eredmények megvoltak, de a fiatal kutatónak még mindig nem volt állandó laboratóriuma — katedráról még nem is lehetett beszélni, — a külföldi bolyon- gás évei még nem értek v é g e t . . . Vissza kellett térnie Cam- bridgebe, majd rövid időre még Hollandiába, ekkor ismerte fel szellemének ragyogó szárnyalását gróf Klebelsberg Kunó és az akkor alig harminchat éves orvosvegyészt meghívta a szegedi egyetem katedrájára, sőt új intézetet rendezett be számára, hogy kedvére kísérletezhessen növényi és állati or- ganizmusok égési mechanizmusával.
A katedra és a laboratórium megvolt, de hiányoztak az eszközök, a készülékek, az anyagok. Szent-Györgyi addig nyugtalankodott, addig levelezett és addig tárgyalt Klebels- berg Kunóval, amíg megkapta a Rockefeller-intczet első öt- ezer dollárját, hogy berendezhesse intézetét. Amikor már a készülékek is megvoltak, még újabb dollárezrek hiányoztak, hogy a szükséges anyagokat, vegyszereket és kísérleti állato- kat be lehessen szerezni, mert a magyar államnak akkor erre már nem jutott pénze, csak katedrát tudott biztosítani a kül- földről hazatért fiatal tanár részére. Az amerikai Macy-Foun- dation állt be a Rockefeller-intézet sorába és ez a tudomá- nyos intézet adta meg az anyagi lehetőségeket, hogy Szent- Györgyi Albert megvásárolhassa a szükséges anyagokat. Je- lentkezett a kormány, a távoli külföld, holott ekkor még a tudományos körök sem bíztak abban, hogy ez a harminchat- harmincnyolc éves tudós meg fogja találni a vitaminok tit- kainak egész s o r á t . . .
• M i Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjjal kitüntetett magyar tudós kis kocsiján megérkezik a szegedi Dóm térre,
laboratóriuma elé
(Mrbmann Win felv.)
A Rockefeller-intézet első ötezer dollárjától vezetett el az út a Nobel-díj százötvennyolcezer svéd koronás nemzet- közi dicsőségéhez, de ennek a regénynek még voltak küzdel- mes, nyugtalan és keserves állomásai. Szent-Györgyi Albert tudta, hogy meg kell találnia a C-vitamint, hogy elő kell állí- tania valamely növényi szervezetből is, de eredményt csak akkor ért el, amikor egy kedves, baráti hangulatú vacsora után szellemének lobogásávai felismerte a paprikát. A baráti asztalra elhelyezett zöld paprika láttára felugrott helyéről, átszaladt a laboratóriumba és elfeledkezve vacsoráról, bará- tokról. éjszakáról, reggelről, vizsgálni kezdte a paprika hú- s á t . . . Felesége mögötte állott a reggeli szürkületben a nagy esemény várakozásának izgalmában és reggelre megvolt az első mikroszkópnyi, kicsiny, szinte láthatatlan C-vitamin . . . a szegedi paprikából előállított C-vitamin . . .
VILÁGSIKER Hosszú hónapokig tartó lelkiismeretes, sokszor keserves kudarcokkal járó, de sohasem csüggedő munka következett ezután — körülbelül így dolgozhatott Pasteur is szűk és eset- len laboratóriumának homályában, ahogy Paul de Kruif írja a legszebb emberi regényben, — míg végül is ott csillogott asztalán a paprikából korlátlan mennyiségben előállítható C- vitamin fehér kristálya . .. Aztán másik három év következett és a tudományos fejlődést, az emberi megismerés haladását i megajándékozta a voltaképpen citromból előállított P'-vita- minnal, amellyel már most is igen nagyjelentőségű gyógyá- szati eredményeket ért el dr Rusznyák István professzor a szegedi belgyógyászati klinikán a különböző bőrvérzékeny- ségi betegségek gyógyítása terén. És még egy nagy sorozat, amely az élő szervezetben végbemenő égési folyamatok isme- retlen titkait és eseményeit fejtette meg.
Már világhíre volt Szent-Györgyi professzor kutatásainak, már egymásután jöttek a Dóm téri intézetbe angol, francia, svájci és amerikai tudósok és egymásután jöttek a világ min- i den tájáról tudományra szomjas fiatalemberek, ifjú orvosok, most elkészülő vegyészek, már meghívták szinte egész Euró- I pába a 42 éves világhírű szegedi tudóst, amikor egy este hol- land vendégek jártak Szegeden, olyanok is, akik Leidenből és Grooningenből érkeztek, azokból a kis holland városokból, j ahol Szent-Györgyi Albert fiatalságának vándorló éveiben egy szerény és nem mindig fűthető olcsó hónapos szobában álmodta szárnyaló álmait az emberiség fejlődéséért, az élet | titkainak megfejtéséről — és ezen az estén a világhírű tudós mosolygó közvetlenséggel kérte fel a vacsora után a fiatal szőke holland diáklányokat és vitte cl táncolni a szegedi I Kass-étterem parkettjére . . .
Ez a tudós, ez az ember kapta meg most minden tudo- , mányos elismerés és minden európai kitüntetés legnagyobbi- kát és legszebbjét, a Nobel-dij aranyérmét és százötvennyolc- ezer svéd koronáját.
És az ünneplés boldogságának napfényes napjaiban, am>', kor egymásután keresték fel Dóm téri intézetében a politikai- tudományos és művészi világ magyar és külföldi büszkeségei- amikor egy délelőttön e sorok írójának jelenlétében egymás- után tisztelgett a magyar szellem e hőse előtt rektor, főispán- polgármester, tábornok, Márai Sándor, az író. Nagy Endre, •] j konferanszié-író és az akkor éppen Szegeden hangversenyí"
Desiré Defauw, a világhírű belga komponista és dirigens. ' | brüsszeli zeneakadémia és filharmonikus zenekar főzeneigaí' gatója, a belgák Dohnányija, akkor mondta a Nobel-díj®' tudós a művészek és írók társaságában a következő vallom^' sos szavakat:
— Higgyék el, akkor érzem magam a legjobban, h®
művészek között lehetek . . . hiszen egy kicsit magam is mÖ' vésznek, muzsikusnak, sőt festőnek készültem . . . Nincs iga*' tudomány — művészet n é l k ü l . . .
Valóban így van, a szellem embere tudósból és müvés*' bői tevődik össze. Az ember szinte felteszi a kérdést, vajjf1
mi van több ebben a kivételes emberben: művész-e, vaítf tudós?
Szent-Györgyi Albert, a tudomány művésze és a müv'1"
szet tudósa. Aki ott áll kémcsöveivel és vegyszereivel a tör- ténelmi harcok legelső vonalában és harcol az ember életééi- Vér Györ*f
