DR. OROSZ LÁSZLÓ:
A HAZAI ENERGIATERMELl—ÉS
És —FELHASZNÁLAS STRUKTURÁJA
A műszaki fejlesztésnek, az új technika alkalmazásának a szocialista országokban szinte korlátlan lehetőségei vannak. Ezek a lehetőségek objek—
tívek, amelyek a szocialista termelési viszonyokból fakadnak.
A műszaki fejlődés irányai, formái változatosak, sokoldalúak. A mű—
szaki fejlesztésnek elsősorban azok az oldalai kerülnek előtérbe, amelyek—
nek az egész népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó szerepük van. A műszaki fejlesztés fő útjai ismeretesek: a technológiai folyamatok tökéletesítése, a munkafolyamatok gépesítése, automatizálása, a népgazda—
ság villamosítása, vegyi eljárások fokozatos alkalmazása stb.
A műszaki fejlődéssel, az ipari termelés növelésével egyidejűleg mint általános tendencia jelentkezik az energiaszükséglet szakadatlan növe- kedése is.
Az energiatermelés, illetve -felhasználás színvonala a különböző orszá- gok gazdasági fejlettségének fokmérője. Az energiatermelés, illetve —fel—
használás gyors ütemű növekedése általában a gazdasági élet ——- ezen belül az ipar — fejlődését gyorsítja, míg az energiahiány akadályozza, gá- tolja az előrehaladást. A nagymérvű iparosítás, a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása, a korszerű közlekedés kialakítása egyaránt az energiafelhasz—
nálás állandó és nagymérvű növekedését igényli.
Az egyre növekvő energiaszükséglet kielégítése világszerte, de különö- sen energiaszegény országokban gondot jelent.
A magyar népgazdaságban évente felhasznált alap-1(elsődleges)energia-
hordozók költsége több, mint 10 milliárd forintot tesz ki. A jelzett energia—
költségből a különböző energiahordozók különböző súllyal részesednek.
Az energiaköltségekből való részesedés arányát döntő mértékben két tényező szabja meg. Egyrészt (mint naturális mutató) az adott energiának az összes energiafelhasználáshoz való százalékos aránya, másrészt (mint értéki mutató) az adott energiafajta egységének (például 1 milliárd kalóriának)
az ára. "
A különböző népgazdasági ágakban, iparágakban néhány tipikusan energiaigénves inarágat (például az alumíniumkohászat, a vegyipar eo'ves
iparágai stb.) kivéve az energiaköltség az anyagfelhasználás értékének
! Alap— (elsődleges) energiahordozó!) általában a szén, a kőolaj, a földgáz, a tűzifa, a tőle:
és a vizienergia értendő.
1204 . DR. oaosz LÁSZLÓ viszonylag kis hányadát képviseli. Ennek ellenére az energiafelhasználás szerkezeti átalakításának, az energiaíelhasználás hasznosításának még az ilyen kevésbé energiaigényes fogyasztóknál is nagy jelentősége van, mivel az energiafelhasználás kapcsolatban van a technika fejlődésével, de különö- sen a gépesítéssel. Ebből adódik az is, hogy az energiafelhasználás üteme helyenként és időnként eléri, illetve egyes esetekben meghaladja az adott ágazat, az ipar stb. fejlődésének ütemét. A magyar ipar fejlődésének üteme
—— a nettó termelés alapján 1949—1960 között —— 11,5 százalék volt: az alap—- energiahordozók együttes felhasználása évente viszont csak átlagosan 7,5 százalékkal növekedett. A hazai energiatermelés így az energiaigényt nem fedezte, az import pedig minimálisra csökkent: az energiahiány különösen
az 1952—1954. években volt érezhető.
Az energiaigények növekedése következtében az utóbbi két-három év—
tizedben, főleg azonban a második világháború után az energiafelhasználás strukti'irája2 világviszonylatban is alapvetően megváltozott. Az energiamér—
legekben döntő súlyt képviselő szén aránya csökkent, ugyanakkor a szénhid—
rogéneké3 emelkedett. Változást jelent másrészt az is, hogy egyes korábban hagyományos energiát (szenet) exportáló nyugat-európai országok (Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság stb.) jelentős energiát importáló országokká váltak. Például az Egyesült Királyság kőolajimpőrtja az összes alapenergia felhasználásának 1958. évben 183 százalékát tette ki. Ugyanezen évben a kőolajimport aránya az összes alapenergia—felhas'ználáson belül a Német Szövetségi Köztársaságban 7,8, Belgium—Luxemburgban 23,8, és Franciaországban 31,4 százalék volt.
. 1. tábla
A fontosabb alapenergiahordozók termelése
Az 1960. évi termelés az
Alapenergiahordozók 1938— * 1949-
évi termelés százalékában
Szén összesen
(fűtőértékben) ... 211,0 188,9 Szén összesen
(mennyiségben) ... 283,4 224.l Kőolaj ... 284l,7 2404 Tüzifa. ... 53,6 57,5
Az alapenergiahordozók fűtőértékben számolt együttes termelése 1938—tól 1960-ig 119,8 százalékkal —— ezen belül 1938-tól 1949—ig 22,2 szá- zale'kkal, 1949— től 1960——ig 79, 9 százalékkal — emelkedett. A termelés növe—
kedésének évi átlagos üteme 1938—1960 között 3 ,6, 1938—1949 között 1 ,8, 1949—1960 között pedig 5, 5 százalék volt.
Az alapenergiahordozók hazai termelésének növekedése az 1938—1960.
években megközelítően azonos mérvű volt a világszinten szamolt energia- termelés—növekedéssel: a világ alapenergia—termelése 1937—től 1959—ig ugyanis 1142 százalékkal emelkedett/1
! A világ energetikai stmktúrálán a világ alapenerela—termelésének, illetve alapenergia—
felhasználásának szerkezetét (százalékos megoszlását) értem.
* A kőolaj és a földgáz.
, * Statlstloal Papers 1. No. 1. World Energy Supplies 1960.(Un1ted Nations New York) adatai alapján számolva.
A HAZA! ENERGIA'TERMELES mUKTÚRAJA 1205
A különböző alapenergiahordozók termelésének egymástól eltérő ütemű növekedése következtében az energiatermelés struktúrája hazai vi- szonylatban kismértékben, nemzetközi viszonylatban pedig jelentős mérték- ben megváltozott.
Az energiatermelés struktúrája
Hazánkban az alapenergia-termelés döntő részét a szén képviseli.
A széntermelés aránya (fűtőérték alapján számolva) az összes alapenergia—
termelésen belül az elmúlt 22 évben csak kismértékben változott, 1938—ban 86, 9, 1960-ban pedig 83, 4 százalék volt. Ugyanezen időszakban a kőolajter- melés aránya 0, 9 százalékról 11, 6 százalékra, a földgáztermelésé pedig 0,1 százalékról 1, 9 százalékra emelkedett. A tűzifatermelés — amely energetikai szempontból ma már nem számottevő —— mind abszolút mennyiségé een (5852 milliárd kalóriáról 3138 milliárd kalóriára), mind pedig arányaiban (12,1 százalékról 2,9 százalékra) nagymértékben csökkent. ,
2. tábla Az alapenergiahordozók termelésének megoszlása
(a fűtőérték alapján)
1988. *1949. 1955. ' 1958. ! 1959. I 1960.
Az alapenergia- hordozók
évben (százalék)
Szén ... *. . 86,9 79,5 77,1 85,3 84,2 83,4 Kőolaj ... 0,9 8,6 16,2 8,7 10,3 ll,6 Földgáz ... O,l 3,9 3,1 2,(§ 2,5 1,9 Tűzifa. ... 12,l 7,9 3,3 3,l 2,8 2,9 Tőzeg ... 0,0 O,! O,3 0,3 0,1 0, l Vizienergia . . . 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0 0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összesen 100,0 10 ,
A szénhidrogének (kőolaj és földgáz) termelési arányának növekedését, illetve a széntermelés arányának csökkenését nem a rendelkezésre álló ás- ványvagyonkészletek alakították ki, hiszen a mai ismereteink szerint a szén—
vagyonkészletek világviszonylatban is sokszorta magasabbak a szénhidrogén készleteknél. Az energiatermelés struktúrájában bekövetkezett változásnak műszaki-gazdasági okai vannak; ezek a következőkben foglalhatók össze:
a) a kőolajfeldolgozási termékek (gázolaj, motorolaj, fűtőolaj stb.) iránt megmutatkozó növekvő szükséglet. Ezt a szükségletet elsősorban a gép—
kocsik, dieselmozdonyok, vasúti motorkocsik, mezőgazdasági gépek stb. szá-—
mának és teljesítményének rohamos növelése indokolja;
b) a kőolaj- és földgáztermelés költségei a széntermelés lxöltségeinél ál—
talában alacsonyabbak. Hazai viszonylatban például egymillió kalória kiter- melése szénből kb. 85, kőolajból kb. 68 forintba kerül;
_ c) a kőolajféleségek égési tulajdonságaiknál fogva (magas hőérték,sa1ak- és hamumentes Stb.) jobb hatásfokkal hasznosíthatók, mint a szenek;
_ d) a kőolajtermékek szállítási költségei a magas hőtartalom következté- . ben jóval alacsonyabbak, mint a széné, Egy millió kalória fűtőérték szállítá—
sához szénből háromszor nagyobb mennyiséget kell megmozgatni, mint kő- olajból (egy kilogramm kőolaj fűtőértéke 10 000, egy kilogramm hazai széné
iZÖÖ _ m — -— na. mez—maa
átlagősan 3300—3400 kalória), A cseppfolyós, illetve gáznemű'halmaZállapot lehetővé teszi a esővezetéki szállítást. Ezáltal megtakaríthatók a be— 'és kima-
kodási költsegek, a szállítóeszközök beruházási költségtöbbletet stb.;
e) a hazai szemek átlagos fűtőértéke, mint már azt említettem; 3300—e—
3400 kalória körül mozog. Ezzel szemben a jelentősebb szénbányászattal rendelkező országokban kb. 4-——6000 kalória értékű szenet bányásznak. Ez azt jelenti, hogy például egymilliárd kalória fűtőérték kitermeléséhez —-———
tsak a fűtőérték eltérését véve számításba —— nálunk kb. 60—45 százalékkal
kell több szenet kibányászni, mint más, a hazainál kedvezőbb termésmti
adottságokkal rendelkező országokban. A 4—6000 kalóriánál alacsonyabb fűtőértékű szenet csaknem mindenhol külfejtéssel termelik; (A külszíni szén—4- termelés előnyei a mélyművelésű termeléssel szemben ismertek.) Nálunk viszont még a legalacsonyabb fűtőértékű szénféleségeknek is több, mint 90 százaléka mélyművelésű bányákből 'származik. ' *Ezen túlmenően még figyelembe kell venni azt is, hogy a kedvezőtle-é
nebb természeti adottságokkal rendelkező szénbányászatunkban az egy-mű;szakra jutó termelés —— a fűtőérték eltérést figyelmen kívül hagyva is -——
alacsonyabb, mint a jelentősebb bányászattal rendelkező )i'szágokban álta—- laban. Ebből adódik az is, hogy nálunk az ország lakosságának nagyobb há—
nyada dolgozik a szénbányászatban, mint a jelentősebb szénbányászattal ren- delkező országok bármelyikében. Az egy lakosra jutó, széntermelés néhány országban 1958—1959—ben a következő volt.
:. tábla A szénbányászatban foglalkoztatottak aránya
és az egy lakosra jutó széntermelés
A szénbányá-
matban foglal- Az egy lakosu koztatottsk az jutó széntar- Ország ország lakos- $$$;
832337:— kalóriában)
Csehszlovákia. . . . (M) 72437 Franciaország " . . 0,56 6,23 Lengyelország . . . l,08 20,28
Magyarország . . . LS? 8,59
Német Szövetségi
Köztársaság . . O,8 ' 19.03
1960—ban a szénbányászat termelésének aránya az állami iparon belül, a teljes termelés alapján számítva, 5,4 százalék volt. Ugyanakkor az állami ipar munkáslétszámának 11,8 százalékát a szénbányászat foglalkoztatta; Meg
kell még említeni azt is, hogy a hazai szénvegyon kitermelésének üteme jó—
val magasabb, mint a jelentősebb szénbányászattal rendelkező—országok bár- melyikében. A hazai szénvegyon kitermelésének üteme [30——40-szer maga-—
sabb a világátlagnál. Az egyes országok szénvegyonának kitermelési ütemét;
az alábbi adatok jelzik'i:
' A minőségi eltérések figyelembevétele nélkül.
' ' Az adatok tájékoztató jellegűek, az use—im. évi állapotot tükrözik. A Mmmm vonatkozó forrás: Die Kohlenwixtschaft der Welt in Zahlen DEB. Verlag Glüekaut GMBH. Essen és :: Glückauf 1955. március hó 14. száma.
'A' HAZA! ÉMGIATERMELES STRUKTÚRAJA
Az energiafelhasználás struktúrája
!. tábla
A szénvagmm kitermelési üteme '
Évi összes
So, ; e?"
szám Megnevezés zagyon száz:- __
, százalé- mmm
kában
] Ausztria ... 0,29 22.8 2 Belgium ... . ... _ . . . O,54 42,6 3 Bulgária ... 0, 70 55, 1 4 Csehszlovákia ... 0,38 29.9 5 Egyesült Királyság ... 0,l7 13,4 6 Franciaország ... 0, 68 53.55 7 Jugoszlávia ... . . 0, 14 ILO 8 Kína. ... . ... 0,024 l,9 9 Lengyelország ... 0, 10 7,9
10 Magyarország ... 1, 27 100,0 11 Német Demokratikus
Köztársaság ... 0,42 33, 1 12 Német, Szövetségi Köztársaság 0.18 14,2 13 Románia ... O,23 ISJ.
14 Szovjetunió ... 0,034 Z,"!
15 Amerikai Egyesült. Államok. . . o,o21 1,7
16 Világ összesen ... 0,047 3,7
126%
Az alapenerg'iahordozók felhasználása 1938—tól 1949—ig 16,9, 1949-től 1960-ig 120,8, 1938—tól 1960-ig 158,2 százalékkal emelkedett. Ennek megfe- lelően az alapenergia—felhasználás növekedésének évi átlagos üteme 1938——
1949 között 1,4 százalék, 1949—1960 között 7,5, 1938—1960 között 4,4 száza- lék volt.
Az energiafelhasználás szerkezete az energiatermelés szerkezeténél ked vezőbben alakult; a szénfelhasználás aránya nagyobb mértékben csökkenti.
illetve a szénhidrogének felhasználása nagyobb mértékben emelkedett.
(a fűtőérték alapján)
5. tábla
Az alapenergíahordozók' felhasználásának megoszlása
Alapel'lezgia- " 1988. 1949. 1955. 1958. 1959, 1960.
hordo k [évben (százalék)
Szén ... 82,4 77,9 75, 7 76,9 75,3 73,8 Kőolaj ... 4,3 8,8 17,1 16,9 18,7 20,1 Földgáz ... 0, l 3, 8 3, 0 2,2 2, 7 2, 9 Tűzifa ... l3,2 9,4 3, 9 3, 7 * 3, 1 3.0
Tőzeg ... o,0 m 03 03 o,1 o,;
Vízienergia . . . 0, 0 0, 0 0,0 0,0 0, 1 0,1
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 199,0-
;
* f A' szénfelhasználás részesedése az 1933. évi 32,4, százalékrólgmetve az
1949. évi 77,9 százalékról 1960. évben 733 százalékra csökkent. A kőolajfel;
1208 DR. onosz LAszLo
használás aránya az 1938. évi 4,3, illetve az 1949. évi 8,8 százalékkal szem- ben 1960—ban 20,1 százalék volt. Figyelemre méltó, hogy ez a javulás (a szénfelhasználás arányának csökkenése és a kőolajfelhasználás arányának növekedése) túlnyomórészt az utóbbi években következett be.
Az összes alapenergia—felhasználásnak mintegy kétharmad részét az át—
alakításra? és kb. egyharmadát a változatlan formában történő felhasználása teszi ki. Az átalakításhoz felhasznált alapenergiahordozók aránya 1958-ról
1959-re emelkedett. _ '
a. tábla
Az alapenergíahordozók felhasználása az 1958—1959. években
(a fűtőérték alapján)
1958. évben 1959. évben _ enemla— közvet- energia- közvet-
Alggfámsgía alakí- len összes alaki— len összel
tásra célra tásra célra
_ felhasznált energia (százalék)
Feketeszén . . . 63,9 36,l lO0,0 59,7 40,3 100,0 Barnaszén . . . . 58,9 41,1 l00,0 61,3 38,7 100,0 Lignít ... 88,0 l2,0 l00,0 88,l ll,9 100,0 Szén összesen 62,4 37,6 100,0 63,4 36,6 100,0 Kőolaj ... 97,7 2,3 100.0 99,7 O,3 l00.0 Földgáz ... 57, 8 42,2 100, () 57,1 42,9 ! 00,0 Tűzifa ... ' 0, 7 99,3 100, 0 1, 0 99, 0 100. 0 Tőzeg ... 89,5 10,5 IO0,0 61,2 38,8 lO0,0 Vlzienorgia . . ; 96,2 3,8 100,0 _— 98,6 l,4 100,0
Egyéb energia- *
hordozók . 39,1 60,9 100,0 43,8 56,2 100,0 Alapenergia-
hordozók
összesen 65,8 34,2 100,0 67,9 32,1 100,0
, , (A, közvetlen célra felhasznált alapenergiahordozóknak népgazdasági
ágak, illetőleg főbb fogyasztói csoportok szerinti megoszlását 1959. évre vot
natkozóan a 7. tábla szemlélteti.
Az előbbiekben megállapítottuk, hogy a folyékony és gáznemű energiák szerepe évről évre növekszik. Az eddig elért eredményekkel azonban —— bár azok számottevők — nem lehetünk elégedettek, mivel energiafelhasználá- sunk struktúrája a világátlaghoz képest jelentősen elmarad. A világ energia—
felhasználási szerkezete kb. 1937—ben hasonlitott megközelítőleg a mostani:
energiafelhasználási struktúránkhoz. '
Az alapenergiahordozók felhasználásának arányát az egyes országokon belül egyrészt a hazai energiahordozók termelése (illetve lehetősége), más- részt az importált energia volumene szabja meg. Más országokban (energiát importáló és energiát exportáló országokban egyaránt) a szénfelhasználás aránya nagyobb mértékbenesökkent, a folyékOny és gáznemű tüzelőanyagok felhasználása pedig nagyobb mértékben emelkedett, mint hazánkban. Meg kell azonban említenünk azt is, hogy egy sor országban a szénfelhasználás
" Energlaátalakítési célra történő felhasználáson :: brikettnek, az ahydrált lignítnek és a pakurás keveréknek a termeléséhez, valamint generátorgázfejlesztéshez, kőolajnnomimoz, ipari gázfejlesztéshez és villamosenergia—termeléshez, , való felhasználást értjük.
fide soroljuk a MAV mozdonyalban eltűzelt szenet'ia.
A HAZA! ENERGIATERMELES STRUKTÚRÁJA ' 1209
aránya magasabb mint [nálunk (például Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban). Erről a 8. tábla adatai nyújtanak tájékoztatást. _
7. tábla
A közvetlen célra felhasznált alapenergiahordozók népgazdasági ágak szerinti megoszlása az 1959. évben .
A közvetIeu felhasználás fútóénékének
Alapenergla- megoszlása (százalékban)
hordozók Meló—
Ipar ggg? Vasút nggs' gagrgx- Egyéb Összesen
Feketeszén ... . . . . 12,0 0,5 54,7 23,1 1,8 7.9 100,0 Bamaszén . . . ... 38,9 l,l 18,8 38.0 1,0 2.2 lO0,0 Lignít, ... 24,l 0,0 O,! 70,0 — 5, 8 100,0 Szén összesen 32,4 0,9 26,4 35,6 I,] 3,6 100,0 Kőolaj ... l 00, 0 —— —-—- —— — 0, 0 l 00. 0 Földgáz ... 79.9' -——— l,0 9, 7 —- 9,4 100.0 Tűziro ... 8,2 l,9 O,! 55,8 3.1 30,9 100,0 Tőzeg ... 16,8 — -—- -— 65,0 18.2 IO0.0 Vízienergía ... 1 00. 0 —-- — —— — —— l 00. 0 Egyéb alapenergiahordozók . . 35,0 —-—- 1,3 28,2 — 35,5 100,0
Alapenergíahordozók
. "
összesen 32,0
1,0
22,5 36,3 1,3 6,9 ]00,0
A 8. tábla
A szénfelhasználás aránya.
az összes alapenergia—felhasználás százalékában' 1955. 1958. ] 1959.
Megnevezés
A évben
Világátlag összesen ... öö,! 536 53,2 Ausztria ... 64,3 57,2 50,0 Belgium—Luxemburg . . 84,2 77,1 77,8 Csehszlovákia ... 96,1 95, 2 93, 5 Egyesült. Királyság . . . . 86,3 81,6 77,5
Franciaország ... 73,4 67,6 64,6 Jugoszlávia ... 90,0 84,6 80,0
Lengyelország ... 95,8 95,1 95,5 Magyam-ország" ... 78, 2 79, 8 7 7, 3 Olaszország ... 34,3 22,7 20,6 Szovjetunió ... 76,2 69,6 68,9
' A külföldi adatok a Statlstical Papers 1. No. :. World Energy Supplies 1955—58. (United Nations New York) és az 1960. évi 1. No. 1. sz. alapján. A kiadvány adatai a tűzifát, tózeget, égö—
lpilíjláálgc nem tartalmazzák, ugyanakkor az importált földgázt és villamosenergiát magukba fog-
a .
" Összehasonlítás céljából a külföldi adatok rendszerére átszámítva. Ezért az itt közölt számok eltérnek az 5. tábla adataitól. (A magyar adatokból a tüzuát és a tözeget kihagytuk.
viszont az importáu villamosenergiát beszámítanak.)
A nemzetközi együttműködés szerepe az ország energiaellátásában [Az energiaellátás szempontjából hiba lenne csak saját lehetőségeinkre' támaszkodni. A nemzetközi munkamegosztás, de különösen a szocialista or—
szágokkal való együttműködés jelentős mértékben szélesitheti energia-—
bázisunkat. *
Ismeretes, hogy Magyarország az energiaszegény országok közé tartozik;
az ixnportált energia aránya az ország tüzelőanyagellátáSában — az utóbbi
1310 V ' ' " DB- 030523W3L9
Nevet kivéve —-—— vízszonylag mégis alacsony volt. Az energiaigénydöntó részét (sőt még ma is több—, [mint háromnegyed részét) rlz-lami termelés—e
ből fedeztük. Az importból származó elsődleges energiahordozók aránya a hazai alapenergia-felhasználáshOz viszonyítva 1949—ben 2,2, 1955-ben 33, 1958—ban 16,8,*1959-ben 18,9, 1960fban 19,1 százalék volt. Az összes energia—importon belül a másodlagos energiahordozók importjának aránya az utóbbi két évben — az előző évekhez képest —-— csökkent. Az alap- és másodlagos energiaünport együttes! összege (amelyben a legnagyobb arányt a koksz képviseli), a hazai alapenergia—felhasználás százalékában 1949—ben 9,0, 1955- ben 11,8, 1958—ban 22,4, 1959-ben 23,8, 1960—ban 23,6 százalék volt. _.
A nettó energiaimportnak a hazai összes alápenergiaifelhasználjáshoz mért arányát, valamint az energiahordozók nettó behozatalának éa kivitelé—
nek megoszlását a 9. és 10. tábla szemlélteti. '
' a. tábla
A nettó energiaimport' a hazai összes dlapenergia-felhasználás százalékában?!
(a fűtőérték alapján) * '*
A nettó import aránya Az _
ummaumma 1988. 1949. ! 1955. [ 1958. 1 1959. 1960.
évben (százalék)
2,2 3,9 16,8 18,9 19,1
Alapenergiahordozók . 5,1
3,4 —-—0,3 0,7 10,0 10,2 10,9
Ebből: kőolaj ...
Másodlagos energia—
hordozók, ** ... 54 6,8 7,9 5,6 4,9 4,5 Összes energiahordozók 10,5 9,0 11,8 22,4 23,8 23,6
! ' Az importált és az exportált energiák egyenlege.
" A másodlagos energiahordozókat alapenergiahordozókra való visszaszámitás nélkül kö—
zöljük. Amennyiben azokat alapenergiában fejeznénk ki, a kimutatott arányok növekednének.
10. tábla
Az energiahordozók nettó behozatalának és kivitelének megoszlása
(a fűtőérték alapján)
Behozatal az Kivitel az
Energiahordowk 1938. 1949. 1955. 1958. 1959. 1960. 1938. 1949. 1955. 1958. 1959. 1960.
évben
Szén ... . . — 7,8 18.7 23,6 25,4 23,9 91,0 —- —— —- —— ., ,őoia ... 32,3 —- 6,8 41,1 89.6 40,_8 —— 10,1 —— -— —— —-
ld : ... *— —_ —— - 4.2 4,8 -— -— — —— —— -—
taxira, ... um um _ez ,4;4 s,; 2,_5 — _ _ _ , ,...
Alapemrm'ohordozók
' — semm is, ? MJ 39,8 09,2 * H,; 72, 0 91 ,0 19, I' —— —— —— -
koksz ... 41,6 78,1 ma,:— se,!) 24.1 zu; —- —- — a, H .,.
Brikett ... — —-— 0,2 0,5 2,3 4,9 9,0 0,0 -— —- - ——
Benzin ... . . O,] — — —— —— —— —- 52,9 5,1 20,7 31,0 23,5
Petróieum . .. -— —- -—— —— —— —— -- 18,6r MM! 458 039 0,0
Gázolaj .. — — -— — —— —— — 18,4 SZJ 66,0 48,4 37,8
Kuwait! . .. 4.9 -— —- 0,3 -— —— -— — 213 —— 20,6 89,8
Fülét! ... (,? 0.0 03 0,3 0,8 (ha — —- —'- —-—- —- —-—
milleniummal! ... —'-—_ "( _ _ mi ;,0 1.0 1,3 ,— .— ,—- " pg, gf—
uacodluo: cmühordnsálc , _ , ,, , - —
ötvenen— M,: M,!) M,! 303 M.? 28.v 9.0 89,9 zoom 100,0 No,!) IMJ Alap- !: maodluoa
Mmm mm 1003
mm MM ma,!) mu) Jom m,!) um,!) mu "0.9 um
AHAZAI ÉNERGIATERMELES STRUKTÚRAJA V 3211
*.*1'960-ban behozatalunk 72 százalékát az alapenergiák (elsősorban a kő- olaj— ésa szén), 28 százalékát pedig másodlagos energiák (zömében koksz) teszi ki. Energiakivitelünk teljes egészében köolajszármazékok exportjából
adódik. ) _
Az alapenergiaimport tekintetében tehát, mint ezt a 10. tábla is mutatja a szén, a kőolaj, a földgáz, a koksz, a brikett és a villamosenergia a jelentő—,;
Sebbek, a jövőben is elsősorban ezek jöhetnek számításba. _ _ l. Szénimport. Jelenleg és perspektívában is elsősorban lengyel szén-y importtal számolhatunk (hozzánk legközelebb eső népi demokratikus szén—
exportőr ország). A lengyel szénen kívül szóbajöhet még a szovjet import is, bár a nagyobb távolságról való szállítás jóval költségesebb. '
A szénbehozatal elsősorban az ún. célfogyasztók szénigényét elégíti ki.
A legjelentősebb importszén célfogyasztók a kokszolók és a városi gázgyá- rak. 1960—ban a kokszművek összes szénfelhasználásának 31, a városi gáz-e gyárak szénfelhasználásának pedig 72 százaléka volt importszén.
, A—rszénimportnál figyelembe kell venni, hogy a hazainál jobb minőségű szén'behozatalával egyes esetekben jelentős megtakarítás érhető el. Ilyen megtakarítási lehetőségek mutatkoznak a vasúti vontatásnál, továbbá a ház— ' tartási tüzelésnél, főleg a központi fűtésnél.
Mindaddig, amíg a vasúti vontatásban a gőzmozdonyok vannak túlsúly——
ban a szénhasznositás hatásfokának javítása céljából még a jobb minőségű hazai szénfajtákat is érdemes külföldi szénnel javítani. Ugyanez a helyzet a háztartási fűtésnél, a régi konstrukciójú központi fűtésű kazánoknál is, mi—
vel ezeket a kazánokat magas fűtőértékű, alacsony hamutartalmú szenek el-
tüzelésére építették. '
A szénimporttal kapcsolatban meg kell azonban jegyezni, hogy a szén- behozatal nem olyan gazdaságos, mint a kőolajbehozatal. Egy millió kalória import költsége jóval kevesebb kőolajból, mint szénből. A kőolaj ára is, és szállítási költsége is alacsonyabb, mint a széné.
2. Kőolajimport. Mint már említettem, leggazdaságosabb importener—
giánk a kőolaj (energiaimportunkban a legjelentősebb tétel jelenleg is a kő—
olail. Növekvő kőolajimportunk a továbbiakban is elsősorban a Szovjetunió—
ból biztosíthatő. Ismeretes, hogy az olajban szegény KGST országok kőolaj—
szükségletének kielégítésére, illetve ezen országok kőolaijal való ellátásá- nak biztosítására a Szovjetunió és az eurónai népi demokratikus országok (Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság, illetve Csehszlovákia és Magyarország) között csővezeték épitése van folyamatban.
A kőolajimporttal kapcsolatban figyelembe kell venni a kérdés speciális jellegét is. Arról van ugyanis szó, hogy a kőolajimportot egyik napról a másikra ugrásszerűen megnövelni nem lehet. A kőolajnak nyers állapotban való eltüzelése pedig nem gazdaságos. Az értékes kőolajfeldolgozási termé- kekről, elsősorban üzem—, illetve hajtóanyagokrkinyeréséről egyetlen ország sem mondhat le. Nagy mennyiségű kőolaj feldolgozása viszont a kőolajfel- dolgozó üzemek jelentős bővítését, illetőleg új feldolgőzó üzemek létesítését
követelimeg. Új üzemek épitése azonban jelentős bombázást igényel és a
kivitelezési idő is meglehetősen hosszú. Ehhez még hozzá kell tenni azt is;
hogy a fogyasztók olaitüzelésre való átállítáSa is hosszabb időt vesz igénybe;
(Új tüzelőberendezések.) * '
, , ' 3. Földaázim'port. A földoázimnort tekintetében főleg a környező orszá-
gokból való csővezetéki szállításnak Van jövője. ' ,,
1212 , _ un amaz max.; * _ j
A Romániából érkező évi kb. 200 millió köbméter földgáz a Tlszapal—
konyai Vegyiművekben alapanyagként kerül majd felhasználásra Energen _
tikai célokra igénybevehető földgázimpórttal tehát alig számolhatunk 4. Koksz— és brikettimpo'rt. Kokszbehozatalunk döntő része a Szünet—
unióból, Lengyelországból és Csehszlovákiából származik, brikettet pedig a Német Demokratikus Köztársaságból importálunk. A koksz— és brikettheho—
zatal aránya —— az összes alapenergia—felhasználáshoz képest —-—- előreláthato— , __ . lag a következő években sem fog számottevő mértékben változni. _ - :
5. Villamosenergia—import. Villamosenergia behozatala szempontjából a jövőben is elsősorban a határmenti forgalom lesz jelentős. Ezenkívül——
természetesen a KGST—n belül —— szélesebb nemzetközi kooperáció megyaló—
sitásával is számolni lehet.
A villamosenergia távvezetéki szállításakor mint ismeretes, a szállított energia egy része a hálózaton elvész. A hálózati veszteségviszonylag nagy,
így a távvezetéki szállítás nagyobb távolságra meglehetősen költseges , Az 1960—ban felhasznált villamosenergia mennyiségének 7,9 százalékát
lmportáltuk. A legtöbb villamosenergiát a csehszlovák és a jugoszláv háló——
zatról vételeztük.
A különböző energiafajták import—ára, valamint szállítási költsége a KGST országokból való import eseté-na következő :9
1 millió kalória energia beszerzési költsége
(magyar hatál-paritás, átlagos beszerzési ár), Forint
Szén ... 9830 Tűzifa ... 97,l4 Nyersolaj ... 7523 Földgáz ... 48,29
' Az egységnyi (100 km) távolságra eső szállítási költségek (az érvényes árak alapján) _
' Forlntlmillló kalória Szén (vasúti szállítás) ... 6,58
Kőolaj (csővezetéki szállítás) ... 2,I'0 Földgáz (esővezeték'i szállítás) ... 6,00 Tűzifa (vasúti szállítás) ... ' ... 10,20
! A fentieknek megfelelően tehát az import-tüzelőanyagok beszerzési ára szállítási költséggel együtt átlagosan 100 kilométer belföldi szállítást feltéte- lezve a következő: szén 105,40 forint/millió kalória, tüzifa 107, 34 forint/mil—
1123 kalória, kőolaj 77, 33 forint/millió kalória, földgáz 54, 29 forint/millió ória.
Visszatérve az importenergiának és az összes alapenergia-felhasználás—
nak kapcsolatához, a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megálla—
'pitható, hogy az energiaszegény országokban, de még a nagy szénvegyonnal rendelkező országokban is, a felhasznált energia jelentős hányadarimnortból szármaZik. Az alap— és másodlagos energia nettó importjának a hazaiíelaőd-i leges 'energiafelhasználáshoz mért aránya 1955-ről 19358-ra 'a különböző el'-' szágokban jelentős mértékben növekedett. (Lásd a 11. táblát.) A táblában
' Mihaleezky Vilmos: Enc! a roblémák azdasá os me oldásáról.
1900 év! _, szám. 31 p g 3 g Közgazdasági Szemle,
*ÁA'VHABA']: ENERGIATERWLES STRUKTO'RÁJ'A 1213—
feltüntetett országok között az import növekedése ,, legnagyobb arányú _
', Belgium—Luxemburgban, valamint Magyarországon volt. A növekedés elle-1nére energiatermelésünkben az import aránya más országokhoz képest még mindig alacsony. * '
11. tábla
Az alap— és másodlagos energiahordozók nettó importja a hazai elsődleges energiafelhasználás százalékában
1955. 1958. 1958. évlgen
Omán 311325:
évb en zalékábsn
Ausztria ... 30,7 33,4 _ 108,8 Belgium—Luxemburg ... 15,4 36,8 239,0 Egyesült Királyság ... 12,9 16,0 l24,0
Franciaorszá g ... 52, l ' 67,2 109.8 M agyamrazág ... 11 ,8 22,4 180,8 Olaszország ... 7 6, 1 73 ,5 96,6
A tüzelőberendezések korszerűsítése
(energia racionalizálás)
, A következőkben a szénfelhasználás aránya említett csökkenésének egyik fontos ösSzefüggésével kívánok röviden foglalkozni. Ez az összefüggés a széntüzelés racionalizálásának hatása az energiafelhasználás struktúrájára;
A tüzelőberendezések tökéletesítése következtében adott szénmennyif ségből kedvezőbb hasznosítás (az energia hatásfokának növekedése) esetén nagyobb mennyiségű hő nyerhető. Ennek eredménye számszerűleg is kimu- tatható. Az erőművek fajlagos kalóriaszűkséglete országos átlagban -— az el-Á' múlt 10 évben -—— 20,7 százalékkal csökkent. Az egyik legjobb hatásfokkal működő erőművünk — a Tiszapalkonyai Erőmű —— fajlagos hőfogyasztása 1960—ban az 1960. évi országos átlagnál 723 kalóriával, 17,7 százalékkal ala—
csonyabb.
A népgazdaság szűkös energiakészletével nyilvánvalóan akkor gazdál- kodunk helyesen, ha a különböző energiafajták átalakításának és felhaszná- lásának hatás—fokát a lehetőségekhez képest maximálisan növeljük, amellett, hogy az energiafogyasztás ésszerű és a lehető leggazdaságosabb szerkezeti átalakítására is törekszünk. '
A népgazdaság rendelkezésére álló összes elsődleges energia mennyisé- gének (fűtőértékben számítva) 1959—ben 665 százalékát, energiaátalakításra fordították, 33,5 százalékát pedig közvetlenül használták fel.
Az 1959—ben átalakításra felhasznált összes alapenergia mennyiségének (fűtőértékben számítva) 69,1 százalékát a szénfelhasználás tette ki. Ugyan—
ebben az évben az összes szénfelhasználásnak fűtőértékben l4,7 százalékát ipari gőz fejlesztésére, 27 ,0 százalékát pedig villamosenergia-termelésre for—
dították. Az átlagosnál alacsonyabb fűtőérték következtében ez az arány a mennyiség alapján számítva 16, illetve 35 százalék. Ezzel kapcsolatban a kö—
vetkező megállapítások tehetők:
Az energiaátalakitás hatásfoka — bár kismértékben évek óta javul -——- az élenjáró hazai színvonalhoz, illetve más országok átlagos színvonalához
képest jelentősen elmaradt.
1334 ' , . _ DR. amaz
'Az ipari gőzfsjlesztésnél mutatkozó öli-"65, százalék *átlagosgha
kal szemben a hazai viszonylatban gazdasá—gosult tekmx ető kazánok __ A
foka 74—46 százalék. A villamosenergia—termelésnél azlaöB—évban a
21 százalékos átalakítási hatásfok jóval alacsonyabb, minta fejlett mari _
országokban.
Az energiaátalakítás hatásfoka :: villamosenergia—temtésnél
(hóerőművekben, 1958. évben? '
Ausztria ... 24.5'"
Csehszlovákia ... 25,2 Jugoszlávia ... 23,2 Lengyelország ... 233 Magyarország . . . ._ ... 20,0 Német Szövetségi Köztársaság ... 243;
Olaszország ... . ... 2871"
* A külföldi adatok az Animal Bullet—ln _of Electric Energy statistics for Europe 1959 szerint
" Bruttó módszerrel számolva. -— Az _energiaátalakítás hatásfoka? _az_;_erőműb61 kiadott energia fütöértékének és az erőműbe beadott energia fűtőértékének hányadosávál. Bruttó elszámo-
lási módszernél az erőmű önfogyasztásút is mint erőműból kiadott villamosenergiát számolják el.
A színvonalbeli különbséget lényegében két tényező befolyásolja.
Először: a hazai ipari kazánok és erőművek túlnyomórészt széntüzelé—
sűek. Az ipari kazánokban felhasznált tüzelőanyagoknak 72 százalékát, ahő-
erőművekben felhasznált tüzelőanyagokénák pedig mintegy 90 szazalekat
a szén teszi ki. (Lásd a 13. táblát.) Ezenkívül a hazzal *gyengeminőségű'sze—é
nek. felhasználása már eleve csak kedVezőtlen hatásfokot tesz lehetővé,,ami—
hez hozzájárul még az a körülmény is, hogy az iparvállalatok és az erőmű
vek kazánjai egy részének nem is tudunk olyan minőségű szenet biztosítani, amilyent a kazánok műszaki paraméterei megkívánnának. "13. tábla A villamosenergia-termelésre felhasznált
alap— és másodlagos energiahordozók megoszlása
A villamosenergia— termeléshez fel—
használt energiahordozók megoszlása az
Emgíahmdomk 1954. 1955. 1 1957. [ 1958. 1959.
évben (százalék)
90,2 90,5 87,2
Szén ... 79,8 83,8
Földgáz ... 2,0 0,2 (),3 _— _ %A Vizienergia ... O,2 O,2 O,2 O,2 0,3 Egyéb alapenergiahordozók . . 3,1 1,3 0,3 O,3 0,2
Alapencrgiahordozók
összegen 85,1 85,5 91 ,0 S? 7 ,0 90,1 Kőolajtermékek ... 6,6 ' 7,7 2,3 2,0 2,2 Egyéb másodlagos energiahor-
dozók ... . .. s,3 6,8 ' en ,7,0 7,7
Másodlagos energiahordozók
összesen 14,9 14,5 9,0 9,0 9,9 Alap— és másodlagos
energiahordozók
összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A; HAZAI ENERGIATERMELES STRUK'I'ÚRÁJA 1 2 1 5
A villamosenergia—termeléshez felhasznált összes tüzelőanyagon belül a szénfelhasználás aránya az 1954. évi 79,8, illetve az 1955. évi 83,8 száza—
lékról 1957—ben 90,2 és 1958—ban 90,5 százalékra emelkedett. Ugyanezen idő- szakokban az erőművekben elhasznált fűtőolaj aránya jelentős mértékben csökkent. A szénfelhasználás arányának 1959. évi kismérvű csökkenése a Román Népköztársaságból származó földgáznak átmenetileg a Tiszapalko—
nyai Erőműben történt felhasználásából adódik. A fűtőolaj erőművi eltüze- lése évek óta egy szinten mozog.
A hőerőművek összes tüzelőanyagfelhasználásán belül a szénfelhaszná- lás aránya 1958. évben a következő volt"): Ausztria 46,7, Csehszlovákia 855, Egyesült Királyság 92,4, Franciaország 77,5, Lengyelország 97,6, Olaszország 34,7, Szovjetunió 76,2, Amerikai Egyesült Államok 366,9, Magyarország 90,0
százalék. '
_Másodszor: az ipar kazánparkja korszerűtlen, elavult. A Hőtechnikai Kutató Intézet 1958. évi összeírása szerint a kazánoknak 10,3 százaléka 60 évnél idősebb, 48,1 százaléka 40—60 éves, %A százaléka 20—40 év közötti
életkorú. A 20 évnél fiatalabb kazánok aránya mindössze 15,2 százalék. (Ter-—
mészetesen itt a kazánok darabszám szerinti megoszlásáról van szó, a telje- sítőképesség alapján vizsgált megoszlás jóval kedvezőbb.)
, Természetesen az új erőművek építése, a régi erőművek rekonstrukciója a villamosenergia átalakítási hatásfokát jelentős mértékben javitja. Példa- ként megemlítjük, hogy a felszabadulás előtt a villamosenergiaiparban a leg-_
nagyobb teljesítőképességű (és legjobb hatásfokú) gőzkazánnal a Bánhidai Erőmű volt ellátva. Az erőmű kazánjainak átlagos teljesítőképessége órán- ként 54 tonna gőz volt. Ma a Bánhidai Erőmű kazánparkja a kazánok nagy- íágát tekintve már messze lemaradt a gazdaságosság által támasztott köve—
telményektől. A jelenleg üzemelő legnagyóbb kapacitású hőerőművünkbe óránként 125 tonna gőztermelőképességű kazánokat építettek be. E téren , azonban még van sok tennivaló.
Az energiafelhasználás struktúrájának vizsgálatát, illetve az alapener- gia—felhasználás optimális arányának kialakítását elsősorban gazdaságossági szempontok sürgetik. A vizsgálatnak azonban ennél sokkal szélesebb körű- nek és elmélyültebbnek kell lennie. Az alapenergia—felhasználás szerkezeté—
nek tanulmányozása mellett elsőrendű feladat a fogyasztók közvetlen ener—r giaszükségletét kielégítő elsődleges— és másodlagos energiahordozók —- és ezen belül az egyes energiafajták —— összetételének vizsgálata és helyes ará—
nyainak kialakítása is.
" A külföldi adatok az Annus! Bulletin ot Electric Energy statistics !or Europe 1069. szerint
