ENERGIAGAZDÁLKODÁSUNK NEHÁNY VONÁSA A NEMZETKÖZI ADATOK TUKREBEN
DR. HERCZEG ANDRÁS
A gazdasági növekedés üteme a hatvanas évek második felében — az előző öt—
éves időszakhoz viszonyítva — a szocialista országok többségében gyorsult, a fejlett tőkés országokban néhány kivétellel (például Ausztriában, Hollandiában, Olaszor- szágban. Japánban) lassult. Az energiafelhasználás dinamikáját az 1961—1965—65 időszakban a KGST-országokban átlagosan évi 5.9 százalékos, az 1966—1970—es pe—
riódusban 5 százalékos növekedési ütem jellemezte. A tőkés országokban viszont az energiafelhasználás gyorsuló tendenciájú volt: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) országaiban megfelelően 4.3. illetve 4.8 százalék, Ausztriában 4.6, illetve 5.8.
Svédországban 6.1, illetve 7.9, Japánban 9.8, illetve 13,8, az Egyesült Államokban pedig 4.2. illetve 49 százalék.
Az egész 1961—1970-es időszakot vizsgálva megállapítható, hogy számos tő—
kés országban - például Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Japánban, Kana- dában. Norvégiában. Olaszországban, Svédországban, az Egyesült Államokban —- az energiafelhasználás növekedése meghaladta a hozzáadott érték (GDP) növe- kedését. míg a KGST-országok között csupán Bulgária és Románia esetében nö—
vekedett gyorsabban az energiafelhasználás a nemzeti jövedelemnél.
Az 1971-es évtized elején az energiaigény növekedése továbbra is igen gyors maradt, a gazdasági fejlődés üteme azonban általánosságban meghaladta ennek mértékét, így a népgazdaságok fajlagos energiaelhasználása — a szocialista és a tőkés országokban egyaránt — csökkenő tendenciát mutatott.
Az 1973 végén kirobbant energiaválság erős polarizálódást váltott ki:
-— a tőkés országok többségében az energiafelhasználás visszaesett (például az EGK országaiban és az Egyesült Államokban 1975-ig bezárólag (SA—6.5 százalékkal mérséklődött);
— a szocialista országokban azonban az energiahiány alig éreztette hatását, amit bizo- nyít, hogy a KGST-országok összes felhasználása 1975—ben közel 10 százalékkal meghaladta az 1973. évi szinvonalat.
Az évtized második felében az energiafelhasználás világszerte újra fellendült:
a tőkés országok 1978-ban már 7-8 százalékkal. a szocialista országok 11—12 szá- zalékkal több energiát fogyasztottak, mint 1975-ben.
Ha népgazdaságunk energiaigényének alakulását a vizsgált nemzetközi ada—
tokkal összevetjük, megállapítható, hogy hazánkban a hetvenes években az ener—
giafelhasználás gyorsabban emelkedett. mint a tőkés országokban, lassabban viszont, mint a szocialista országok többségében: Bulgáriában, Jugoszláviában,
Lengyelországban. Romániában vagy a Szovjetunióban.
2—
A dinamikai összefüggéseket az 1. tábla foglalja össze.
1. tábla
Az energiafelhasználás kapcsolata a nemzeti jövedelem növekedésével néhány országban Az energiafelhasználás ".Az egyszázalékos nemzeti . átlagos éves növekedési üteme jovedeiem—noyekedésre W.")
(százalék) energiafelhasznalas novekedese
, (szazalek)
Orszog
139772 3935 1976 1977 119393 135745 1976 1977
Ausztria . . . . . . . . . 6.2 -—4.0 8.1 —3,5 1," ——3.08 1,4O -—O.9O Belgium . . . . . . . ,. . 4.7 ——5.0 6,6 -—0,4 0.87 —-3.85 1.14 ——O,_25
Bulgária . . . . . . . . . 3,1 5,6 0,8 3.4 0.42 0,65 0.13 0.52
Csehszlovákia . . . . . . . 2.0 3.2 4,5 4.1 0,39 0.51 1.18 0.93
Dánia . . . . . . . -—O,5 —-5.4 11,0 3.6 —0,l'l . 1.77 2.12
Egyesült Államok . . . 3.5 -—3,3 6.5 1,5 0,73 . 1.20 0.29 Egyesült Királyság. . . 1.7 -4.2 0.3 2.0 0.41 . 0.08 _ 222 Franciaország . . . 5.2 —-—5.7 10,9 0,ó 0.93 —3.35 2.66 (M?
Hollandia . . . . . . . . 8.0 1.1 3.8 -—6.9 1,82 0,85 0.8§ —2.76
Japán . . . 7.5 —-2,6 5,4 1.8 0,90 -6.50 0.86 0.35
Jugoszlávia . . . . . . . . 4.2 5.7 4.1 9,8 0,70 0.85 1.11 1.72
Kanada . . . . . . . . . 5.0 22 3.5 0.9 0.74 092 0.64 0.30
Lengyelország . . . 3.4 5.7 69 4.4 0.34 0.60 'l,00 0.83
Magyarország 3.8 3.9 5.5 1.8 0.60 0.62 1.83 O,21
Német Demokratikus Köztársaság 20 2.1 2,8 1.5 0,37 0.39 0.74 0.29 Német Szövetségi Köztársaság 4,1 -—3,8 88 —-2,4 1.08 . 1.63 —0,92
Norvégia 1.4 0.7 5,7 2,1 0.29 O,ló O,89 0.55
Olaszország 42 1.4 8.0 -—4,0 1.11 3,50 1,51 —-2,35
Románia . . . , 7.1 4.2 7.4 2.4 O,63 0.37 0,87 0.25
Svédország —l .0 —2.2 8.5 —3,0 —O,ó3 —-O,92 9,44 .
Szovjetunió 5.6
5,1 4.8 3.3 0.89 1.05 091 O,66
' itt és a továbbiakban: szocialista országok esetében nemzeti jövedelem. tőkés országok esetében hozzáadott érték (GDP).
Forrás: World Energy Supplies. 1970—1973. 1973—1978: 2. tábla.
Megjegyezzük, hogy a nemzetközi adatok az ENSZ által összeállított ,,Warld Energy Supplies" című kiadványokból származnak. Az e kötetekből vett magyar adatok — módszertani. fogalmi és tartalmi eltérések miatt —_nem vethetők közvet- lenül össze a hazai energiastatisztikai gyakorlatban nyert adatokkal. azoktól szükségképpen eltérnek. A tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy nemzetközi összehasonlításokra -- elsősorban a tendenciák és a nagyságrendek érzékelteté—
sére -— alkalmasak.
ENERGIAFELHASZNÁLÁSUNK FÖBB DlNAMlKAl ÉS STRUKTURÁLlS VÁLTOZÁSA!
Az energiafelhasználás országonként eltérő irányú és mértékű változása ter—
mészetesen számos összetevő eredőjeként jött létre. Megállapítható azonban, hogy
a legfontosabb tényezők az országok többségében egyaránt hatottak, bár fejlett-
ségi színvonaluktól, társadalmi berendezésüktől, gazdaságpolitikai eszközrendsze—rüktől. strukturális viszonyaiktól s végül — de nem utolsósorban — a rendelkezésük- re álló energiaforrásaik mennyiségi és minőségi jellemzőitől függően jelentős kü—
lönbségek figyelhetők meg. Ezt előre bocsátva, a legfontosabb tényezők között a műszaki fejlesztést, a gépesítés haladását, továbbá a petrokémia előretörésének.
ENERGIAGAZDALKODASUNK
581
az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedésének, az automobilizmus és a közle—
kedés fejlődésének, az életszínvonal emelkedésének, valamint az infrastrukturális viszonyok javításának energiavonzatát említjük meg.
Népgazdaságunk energiafelhasználásának alakulása az említett mozgásirányo- kat a következőképpen tükrözi:
— a negyedik ötéves tervidőszakban az anyagi szféra az átlagosnál gyorsabban nö- velte felhasználását;
-— az ötödik ötéves tervidőszak éveiben viszont a mezőgazdaság, valamint a lakosság es a nem anyagi ágak energiafelhasználása növekedett különösen gyorsan.
Az energiaráfordítás növekedését a kibocsátott termeléssel összevetve. a ne- gyedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan egyértelműen pozitív kép alakul ki. Az anyagi ágakban — a mezőgazdaság növekvő energiaigényessége ellenére is — a termelés fajlagos energiafelhasználása átlagosan 7.5—8 százalékkal mérséklődött.
a belső strukturális átrendeződések további kedvező hatást gyakoroltak, így a nép—
gazdaság bruttó termelési értékére jutó energiafelhasználás összességében 8,5 szá—
zalékkal csökkent.
Az 1976 és 1978 közötti időszakban változást jelent, hogy az anyagi ágak ter- meléséhez lekötött fajlagos energiafelhasználást nem sikerült mérsékelni. Nép- gazdasági áganként, ágazatonként természetesen számottevő eltérések alakultak ki, az ellentétes irányú és mértékű változások azonban kiegyenlítették egymást.
Ily módon az anyagi ágak összes termelésére jutó 1978. évi energiafelhasználás az 1975. évi színvonalnak felelt meg. Minthogy ugyanakkor a lakosság és a nem anya—
gi szféra felhasználása gyorsan nőtt. a népgazdasági szinten meghatározott ener- giaigényesség 1975-höz képest 26 százalékkal emelkedett.
Az 1979. évi tendenciaváltásnak, a takarékossági és a racionálisabb energia- gazdálkodást célul kitűző irányelvek előtérbe kerülésének következtében népgazda- ságunk energiafelhasználása gyakorlatilag az előző évi szinten maradt. Az egy—
ségnyi bruttó termelésre jutó energiaigény valamennyi anyagi ágban csökkent, a lakosság felhasználása is lassabban emelkedett, mint az előző években. így a nép- gazdaság energiaigényessége ismét 2.6 százalékkal mérséklődött.
Az energiafelhasználás népgazdasági ágak közötti megoszlását. az 1970 és 1979 közötti időszakban kialakult arányváltozásokat a 2. tábla tükrözi.
2. tábla
A közvetlen energiafelhasználás megoszlása népgazdasági áganként
Az energiafelhasználás megoszlása (százalék)
Megnevezés
1970 , 1975 1978 1 1979
lpar . . . . . . . . . . . . 45.3 46.2 45,1 45.0
Építőipar . . . . . . . . 2.2 2.4 2.4 2.2
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás;
vízgazdálkodás . . . 5.9 8.4 8.7 8.5
Szállítás és hírközlés . . . . . . 9.8 7.6 6.8 6.6
Lakosság . . . . . . . . . . 25,8 24,4 25,3 26,0
Egyéb . . . . . . . . . . . 11.0 11.0 11,7 11,7
Népgazdaság összesen 100,0 ' 100,0 ' 100,0 , 100,0
Megjegyzés. Fűtőértékben mért adatok alapján.
Energiafelhasználásunk emelkedése jelentős strukturális változásokkal járt az
elmúlt húsz évben. A legfontosabb tendencia a szénhidrogének szerepének növe—kedése. A szocialista országokban — s igy—hazánkban is -— a petrokémia és a mo- torizáció színvonala a hatvanas évek első felében még meglehetősen alacsony volt, ez a folyamat a fejlett tőkés országokhoz viszonyitva fáziskéséssel és alacsonyabb bázisról indult; a jelen évtized elején azonban a fejlődés meggyorsult. s még a kőolajválság kirobbanása után is tartósnak bizonyult.
A hatvanas évek közepén — az országok többségéhez hasonlóan — Magyar—
országon is megkezdődött a szénbányászat koncentrálódósa, a gazdaságtalan
bányaüzemek bezárása (erre utal, hogy jelenleg százzal kevesebb mélyművelésű
akna működik hazánkban. mint 1960—ban). A mélyművelésű széntermelés fokozatos visszaesését az időközben erőteljesen fejlesztett külszíni lignittermelés már alacso—nyabb fűtőértéke következtében sem tudta kompenzálni, így széntermelésünk fűtő—
értékben mért volumene évről évre csökkent. Ezt a folyamatot a szénhidrogének
iránti igények ugrásszerű növekedése kisérte, amelyet kisebbrészt hazai termelésből.nagyobbrészt importból elégítettünk ki. Energiaforrásaink — vagyis a felhasználás
részére rendelkezésre álló energiamennyiség -— struktúrája egyértelműen érzékelteti a világgazdasági folyamatok, valamint az azokon alapuló hazai fejlesztési koncep—ciók megvalósítása következtében végbement mélyreható változásokat.
3. tábla
Az energiaforrások szerkezete
1960. 1970. 1975. 1978. 1979.
Energiaforrás
évben (százalék)
Szénféleségek . . . . . . . , 72,4 49,8 35,9 30.0 28,9
Szénhidrogének . . . . . . . . 212 43,0 57,5 64,5 64,6
Ebből:
Kőolaj— és kőolajtermékek . . . 18,6 29,4 38,2 40,0 39.0
Földgáz. . . . . . . . . . 2.6 13,6 19.3 24.5 25.6
Egyéb energiahordozók . . . 6,4 7.2 6.6 5.5 6,5
Energiahordozo' források összesen
l
100,0 ! 100,0 ) 100,0l
1oo,o , 1oo.o
Megiegyze's. Fűtőe'rtékben mért adatok alapján.
A változások másfelől plasztikusan érzékelhetők úgy is, ha figyelembe vesszük, hogy népgazdaságunk 1979-ben 77 százalékkal több kőolajat. közel 150 százalék- kal több földgázt, a szénhidrogén—származékok közül 130 százalékkal több motor-
benzint. 117 százalékkal több gáz— és tüzelőolajat használt fel, mint 1970-ben. míg
a szénfelhasználás 6 százalékkal csökkent. (Ha a szénfelhasználást nem tonnában.hanem fűtőérték alapján számoljuk. a csökkenés mértéke — a szén átlagos fűtő—
értékének romlása miatt — még nagyobb.)
Energiafelhasználásunk volumenének és struktúrájának változásai csak módo-
sították, de alapvetően nem befolyásolták az egy lakosra jutó felhasználás alapján
elfoglalt helyezetünket. A színvonalkülönbségek energiafajtánként eltérnek: pél- dául az egy lakosra jutó szilárd tüzelőanyag-felhasználás hazánkban nemzetközi összehasonlításban közepesnek, a cseppfolyós tüzelőanyagoké alacsonynak. a föld- gázé relatíve kedvezőnek ítélhető. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy az egy lakosra jutó összes felhasználás színvonala napjainkban is alacsonyabb Magyar- országon, mint a legtöbb szocialista és iparilag fejlett tőkés országban: 1977-benENERGIAGAZDÁLKODASUNK 583
a KGST-országok átlagos mutatója 57 százalékkal. az EGK—országoké 38 százalék- kal, a skandináv országoké 60—70 százalékkal haladta meg a magyar szinvonalat.
sőt Kanadában a felhasználás közel, az Egyesült Államokban pedig több mint hó-
romszor akkora volt. mint hazánkban. A főbb arányokat a 4. tábla tükrözi.4. tábla
Az egy lakosra jutó 1977. évi energiafelhasználás néhány országban
Az egy la- Ebből:
kosrajutó
ggggagesl; szilárd folyékony
Ország a magyar- tüzelő- tüzelő- földgáz
országi anyagok" anyagok'"
szinvonal
százalékó- felhasználása ban
Ausztria . . . . . . . . . . 113.1 522 152.4 109,1
Belgium . . . . . . . . . . 176,3 115,l 235,4 1709
Bulgária . . . . . . . . . . 141.0 169,7 1632 48,1
Csehszlovákia . . . . . . . . 215,8 417.3 i22,3 58.7
Dónia . . . . . . . . . . . 161,0 872 339.6 —
Egyesült Államok . . . 33ó,8 200.6 4055 4085
Egyesült Királyság . . . . . . . 148.5 151.1 1602 120.8
Franciaorszag . . . . . . . . 12ó.7 68,7 209.8 61.7
Hollandia . . . . , . . . . . 165,8 25.1 153,9 408,0
Japán . . . 110,7 53.11 2179 18.8
Jugoszlávia . . . 59.1 64,9 72,9 15.0
Kanada . . . 2908 962 3735 321 .0
Lengyelország . . . 1583 354.1 47.4 40.7 Magyarország . . . 1000 1000 1000 700.0 Német Demokratikus Köztó rsaság . 202.0 3979 106.0 56.6 Német Szövetségi Köztó rsaság . . 168.3 144.8 221.4 114.7
Norvégia . . . 158.9 23.4 220.4 4.3
Olaszország . . . 91 .0 17-i) 1664 75.0
Románia . . . 118-1 69.5 80.5 254.7
Spanyolország . . . 70.7 422 1282 7.2
Svájc _ , _ , _ _ _ , _ _ _ 107,0 4.3 2149 l9,'l
Svédország . . . 173-1 205 355-2 '—
Szovjetuníó . . . 157-4 151-4
145.4 1842
' Szilárd és folyékony tüzelőanyagok, földgáz, vízi, atom- és geotermikus erőművi villamos energia.
" Szén. brikett. ahydráit lignit. koksz.
*" Motorbenzin. petróleum. Diesel-, gáz-, tüzelő-, fűtőolaj, cseppfolyósított kőolajga'zok (tonnában mért adatok alapján).
Megjegyzés. Fűtőértékben me'rt adatok alapión.
Forrás: World Energy Supplies. 1973—1978; 4., 7.. H., 19. tábla.
Az egy lakosra jutó energiafelhasználós összevetésével bizonyos képet kapunk az egyes országok energiafelhasználásának színvonaláról. Meg kell azonban je- gyezni, hogy ez a mutató csak korlátozottan és összevontan fejezi ki azon tényezők hatását, amelyek az energiaigények eltéréseit okozzák. Ismeretes ugyanis, hogy az energiaszükségletet az adott ország gazdasági potenciálja és az ehhez szervesen illeszkedő tényezők — többek között a termelési szerkezet, az infrastruktúra álla- pota, fejlettsége, a lakossági fogyasztás szinvonala, összetétele, történelmileg ki—
alakult hagyoményai, a klimatikus viszonyok — döntően meghatározzák. (Például: a természetföldrajzi és klimatikus viszonyok a skandináv országokban emelik, a me—
diterrán országokban viszont csökkentik az energiafelhasználóst; a lakossági élet—
forma és az energiafelhasznólós kapcsolatát pedig az Egyesült Államokban ki- alakult magas — egy lakosra jutó — üzemanyag-felhasználás érzékelteti.)
Számottevő eltérés forrása ezen túlmenően az a tény, hogy az energiafelhasz—
nálás alapvetően két összetevőre bontható: a gazdasági fejlettségnek megfelelő, tehát az anyagi termelés, valamint az életszínvonal reális igényeit kielégítő há- nyadra, illetve az erre rárakódó szükségtelen túlfogyasztásra. A két hányad pontos vagy akár közelítő elhatárolása — az alkotó elemek sokrétűsége miatt — statisz- tikailag nehezen megoldható probléma, minthogy ehhez sem hazánkban. sem más országokban nem került meghatározásra az .,indokolt" és a .,szükségtelen" fo—
gyasztás definíciója.
A nemzetközi adatok tanúsága szerint a gazdaságilag fejlettebb és magasabb színvonalú infrastruktúrával rendelkező országokban a lakosok számára vetített energiafelhasználás szükségképpen meghaladja a magyar mutató értékét. Egyes országokban ugyanakkor a mutató magas szintje arra utal, hogy a viszonylag ala—
csony vagy legalábbis nem kielégítő termelékenységi szinvonal, az anyag— és ener—
giaigényes termékszerkezet — a reális és gazdaságilag indokolt energiafelhaszná- láshoz képest — növelő elemeket rejt magában. Ide sorolhatunk egyes szocialista országokat, köztük hazánkat is. ahol a hatékonyabb gazdálkodásra való törekvés az energiafelhasználás optimalizálásának legfontosabb tartaléka. A lehetőségeket jól bizonyítja, hogy hazánkban —— mint említettük — az 1978—tól fokozatosan érvé- nyesülő. a racionálisabb energiagazdálkodást célzó intézkedésekkel 1979-ben és 1980—ban sikerült megállítani az előző években nagy ütemben növekvő energia—
felhasználás további emelkedését. Mindehhez hozzátehetjük. hogy a tapasztalatok szerint a termelés növekedését sem 1979-ben, sem 1980-ban nem gátolta energia- hiány, a szükséges energia mennyiségben és kellő össztételben egyaránt rendel—
kezésre állt.
A VlLLAMOSENERGlA-TERMELÉS ÉS —FELHASZNÁLÁS
Sokoldalú felhasználhatósága következtében a villamos energia különleges he—
lyet foglal el a világ energiapalettáján. Termelése és felhasználási módozatai, mű- szaki—gazdasági jellemzői bizonyos mértékig keresztmetszeti képet adnak egy or- szág energiagazdaságáról. Általánosságban megállapítható, hogy a villamos ener- gia iránti igények fokozódása a vizsgált évtizedben —— eltekintve az esetenkénti in- gadozásoktól — az országok többségében gyorsabb volt. mint a gazdasági növe—
kedés. Különösen dinamikusan nőtt a felhasználás a szocialista országokban, köz- tük hazánkban. ahol a növekedés üteme nagyobbnak bizonyult a csehszlovákiai, a német demokratikus köztársasági és a szovjetunióbeli ütemnél. Ennek ellenére az egy lakosra jutó felhasználás még az évtized végén is a KGST-országokban átlago- san 50 százalékkal, az EGK-országokban több mint 60 százalékkal nagyobb volt, mint Magyarországon; Norvégia, Svédország, Kanada és az Egyesült Államok fel—
használása pedig 4—7-szer múlta felül a hazait. (Lásd az 5. táblát.)
—Népgazdaságunk egyes területei különböző mértékben vettek igénybe villamos energiát a hetvenes években. A főbb dinamikai összefüggéseket a következőkép- pen vázolhatjuk:
-—- a negyedik ötéves tervidőszakban az anyagi ágak össztermelésére jutó villamosener- gia-felhasználás 6,3 százalékkal mérséklődött, a nem anyagi szféra fogyasztásának gyors nö- vekedése miatt azonban a népgazdasági szintű fajlagos felhasználás 33 százalékkal nőtt;
—- az ötödik ötéves tervidőszak első 3 évében az anyagi ágak fajlagos villamosener- gia-felhasználása számottevően — összességében 4 százalékkal — romlott; további növelő tényezőt jelentett a lakossági felhasználás emelkedése, így végeredményben az egységnyi bruttó termelésre jutó villamosenergia—felhosználás 1978-ban 5.4 százalékkal volt magasabb.
mint 1975-ben;
ENERGIAGAZDÁLKODASUNK 585
— az 1979. évi kedvező változások eredményeként az egész népgazdaságot figyelembe véve is mérséklődött (körülbelül 0.3 százalékkal) a villamosenergia--igényesség; ez részben az anyagi ágak fajlagos felhasználásának javulására, másrészt pedig a lakossági fogyasztás
korábbinál lassúbb emelkedésére vezethető vissza.
5. tábla
A villamosenergio-felhasználás kapcsolata a nemzeti jövedelem növekedésével
Aísviszfgsizázzfsdzzíz Azeguakosm
jutó villamosenergia-felhasználós
Orszá ' - '
9 növekedése (százalék) a magíggggleÉgSLZZÁnvonal
139771; 13745— 119977'3' 1970 1975 1978
Ausztria . 1,27 1.46 1.38 194,9 1809 1722
Be'Slum . 1,65 ——0.15 1.94 197,7 184,1 180.3
Bulgária . . 1,27 O,74 1.16 128 5 136.5 131.0
Csehszlovákia . 1.10 1,19 1,05 193,5 179,7 164,1
Dánia . 1,52 2,76 183,1 165,2 169,6
Egyesült Államok 1,06 1.08* 5089 432,5 ' 403,0*
Egyesült Királyság 1,02 . 0.75 266,1 211,1 183.0
Franciaország . 1,27 1.53 2.00 1764 161,4 160,0
Görögország 2,00 3.17 1.94 673 78.11 82.3
Hollandia 1.86 2.31 1,60 197,1 182,8 168.8
Jugoszlávia . 1,70 1,07 1.48 74.11 80.ó 82,1
Kanada . . . 1,04 1 ,04 1,63 59ó,5 528,4 508.5
Lengyelország. . . . . . O,83 0 86 1.14 1154 1202 113,5
Magyarország. . . . . 1.17 0, 90 1,46 100,0 100,0 100,0
Német Demokratikus
Köztársaság . . . . . 0,94 0,39 0,93 224,0 210,1 194.4
Német Szövetségi
Köztársaság . . . . . 2.05 . 1.46 248,1 2252 218.1
Norvégia . . . . . . . 1,2'l 0,70 0.52 915.0 8172 711,9
Olaszország . . . . . . 1,58 2.75 1,86** 135,ó 116,8 116.1**
Románia . . . . . . . 0.98 1,00 092" 87,7 104,3 1072"
Spanyolország . . . . . 1.48 1.97 2.70 92,4 98.1 932
Svédország . . . . . . . 4,44 1,71 . 4909 4465 409,3
Szovjeiunió . . . . . . . 1.13 1.33 1.00" 192.4 ! 188,2 181,4"
l
* Becsült adatok alapján.
" Az 1977. évi adatok alapján.
Megjegyzés. Természetes mértékegységben mért adatok alapján.
Forrás: Annual Bulletin of Electric Energy Statistics for Europe, 1975, 1978; 2. tábla.
Az igények eltérő ütemű növekedése a villamosenergia—felhasználás népgazda—
sági ágankénti arányának változásában is kifejeződik. (Lásd a 6. táblát.)
A legjellemzőbb változást a mezőgazdaság és a lakosság villamosenergia-fel- használása arányának növekedése jelenti: 1970-ben együttesen az összes felhasz—
nálás mintegy 18. 1979-ben pedig már közel 28 százalékát kötötték le. Ez a növeke- dés nagyságrendileg az ipari felhasználási arány 11 százalékos csökkenésének fe- lelt meg. A nemzetközi adatok szerint azonban ez a tendencia nemcsak hazánkban.
hanem a legtöbb országban megfigyelhető volt. Általánosságban az is megállapit- ható, hogy a szocialista országokban az anyagi ágak aránya a villamosenergia-fel- használáson belül többnyire nagyobb. ennek megfelelően a lakossági felhaszná—
lásé kisebb. mint a fejlett tőkés országokban. Az erre vonatkozó adatokat a 7. tábla tartalmazza.
6. tóbia
A villamosenergia-felhasználás népgazdasági áganként
A villamosenergia—felhasznólás'
' aránya a közvetlen energia-
Megnevezés megoszlása (51620 lék) felho sznúlós szóza lékóban
1970 [ 1975 I 1978 ] 1979 I 1970 ] 1975 ] 1973 ] 1979
lelágaozdaság összesen . . . . 100,0 100.0 100,0 100,0 7,2 8,2 8.4 8.5
a : _
ipar . . . 66,2 59,1 55,6 55.11 106 105 10.3 10.5
Építőipar . . 1.2 1,3 1,3 1.5 4.0 4.5 4.7 5,8
Mezőgazdaság és erdőgazdál—
kodás; vízgazdálkodás . . 5.8 7.9 8,1 8.5 7,2 7,7 7.8 8.5
Szállítás és hírközlés . . . . 5.2 5.8 5.7 5,4 3.9 6.3 7.0 7.0
Lakosság . . . . . . . . 12.1 15,3 17,8 19.3 3.4 5.2 6.0 6.4
* Unfogyasztós és hálózati veszteség nélkül.
Megjegyzés. Fűtőértékben mért adatok alapján.
Népgazdaságunk villamosenergia—felhasználásának mintegy háromnegyed ré- sze az ipar és a lakosság igényeit elégiti ki, célszerű tehát e két szektort ebből a szempontból részletesebben megvizsgálni.
7. tábla
Az 1978. évi villamosenergia-felhasználás megoszlása népgazdasági ágak szerint néhány országban
Mező-,
Ország lpdl' fedés g
aránya az összes villamosenergizu-felhasználásban (százalék)
Ausztria . . . . . . . . . . . . 445 3.3 6.5 26,2 19,5
Belgium . . . . . . . . . . . . 58,3 . 2.1 . .
Bulgária . . . . . . . . . . . . 57.8 3.3 3.4 19,7 15,8
Csehszlovákia . . . . . . . . . . 67,9 4.6 5.5 13.6 18.4
Egyesült Királyság . . . 41,6 1,6 1.2 35,0 20,6
Görögország . . . . . . . . . . 55.4 2.1 0.2 25.8 16.5
Hollandia . . . . . . . . . . . 52.4 . 1.6 249 .
Jugoszlávia . . . 57,9 1.5 2,0 30.3 8.3
Kanada* . . . . . . . . . . . 429 0.1 . 27.8 .
Lengyelország. . . 712 4.5 5.0 9.6 9.7
Magyarország. . . 57,1 5,8 5,3 17,8 14,0
Német Demokratikus Köztársaság . . 59,1 4.8 2.2 l3,9 20.0
Német Szövetségi Köztársaság. . . . 52.7 2.2 3.0 25,1 17,0
Norvégia* . . . 53,2 . 0.9 . .
Olaszország . . . 61,5 1.4 2.9 219 12.53
Spanyolország . . . 642 2.1 2.0 19,4 12.3
Svájc . . . 34,3 1.1 . 26,3 .
Svédország . . . , . 48.5 . 2.6 .
Szovjetunió* . . . 682 8.5 8.3 . .
Törökország . . . . . . . . . .
65,1 0.8 1.4 14,7 18,0
' 1977. évi adatok
Megjegyzés. Természetes mértékegységben mért adatok alapján.
Forrás: Annual Bulletin of Electric Energy Statistics for Europe. 1978: 3. tábla.
Az iparfejlesztés tényezői között meghatározó fontosságú. hogy az előrelépés ütemének megfelelő mennyiségű villamos energia rendelkezésre álljon. Különös
ENERGIAGAZDALKODASUNK 587
súllyal vetődik fel a kérdés a hetvenes évektől, amikor a munkaerőforrások be—
szűkülése következtében a termelés fokozása elsősorban a termelékenység javítá—
sával, következésképpen a műszaki fejlesztés révén oldható meg.
Az 1976. és 1978. évi csúcsnövekmények ellenére megállapítható, hogy iparunk villamosenergia-felhasználása a vizsgált évtizedben közelítőleg gazdasági fejlettsé—
günknek megfelelően emelkedett: a növekedés általában gyorsabb volt. mint a leg- fejlettebb tőkés országokban. ugyanakkor lassúbb. mint például Bulgáriában. .lu—
goszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. A nemzetközi adatok arra utalnak. hogy számos tőkés ország iparában emelkedett a termelés villamosener- gia-igényessége. a szocialista országok többségében viszont — köztük hazánkban — az ipari termelés felfutása meghaladta a gyors ütemben növekvő villamosenergia- -felhasználást, így a fajlagos villamosenergia-igény az időszak egészére vonatko—
zóan csökkent.
A felhasznált villamos energia nagy részét, mintegy kétharmadát iparunk motorhajtás céljára hasznosítja. A felhasználás gyors növekedését a technikai fel—
szereltség javulásának és a műszaki színvonal emelésének általános igénye vonta magával. Alapvető forrása az iparban végbemenő nagyarányú beruházási tevékeny- ség. illetve a felszerelt villamos motorok teljesítőképességének növekedése volt.
Általánosságban megállapítható, hogy a felhasználás növekedése ott párosult alapvetően a termelés bővülésével. ahol elsősorban közvetlenül termelő berendezé- sek — például anyagmegmunkáló vagy —átalakító gépek — üzemeltetésére használ- ták. (Természetesen a fajlagos energiaigény szempontjából fontos tényezőt jelen- tenek a berendezések korszerűségi színvonala, a működtetés optimális feltételei.) Nagy mennyiségű villamos energiát kötötték le azok a gépek is, amelyek ked- vezőbb termelési feltételek létrehozását. például a dolgozók egészség— és baleset- védelmét, a nehéz munkakörülmények javítását, az anyagmozgatás és rakodás kor—
szerű formáinak kialakítását célozták.
Villamos energia többletigényeket váltott ki egyes esetekben a kedvezőtlenebb termelési feltételek — például a bányászatban a geológiai adottságok — romlásá-
nak kompenzálása is.
A villamos motorok teljesítőképessége növekedésének csupán egyik eleme volt az állomány számszerű bővülése. Szerepet játszott ebben a felszerelt villamos mo- torok állományának fokozatos modernizálódása. a korszerűbb. egyedileg nagyobb teljesítőképességű típusok arányának növekedése. Erre utal, hogy a felszerelt villa- mos motorok száma az 1976—1979 közötti időszakban 11,3, teljesítőképessége ugyan- akkor 13.1 százalékkal növekedett az iparban. E tendencia értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a villamos motorok fajlagos teljesítőképességének növekedése mű- szaki—gazdasági szempontból csak ott indokolt. ahol a termelés növekedésének vagy a technológia korszerűsítésének velejárója. A nagyobb teljesítőképesség ugyanis na- gyobb energiafelvétellel párosul, ami a villamosenergia-felhasználás növekedésé- ben — így a kibocsátott termékvolumenhez viszonyítva esetleg indokolatlan túlfo- gyasztásban — is kifejeződik. A racionális energiagazdálkodás szempontjából alap- vetően szükséges tehát, hogy a villamosmotor-állomány teljesítőképessége megfe-
leljen a termelés optimális műszaki—gazdasági feltételeinek.
A felhasznált villamos energiának közel negyedrészét az ipar technológiai cé—
lokra — például olvasztás, elektrolízis. hőkezelés. melegítés. pörkölés. szárítás stb. — fordítja. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy az ilyen célú felhasználás a legközvetlenebb kapcsolatban van a termelési folyamattal, annak gyakran szerves részét képezi.
A technológiai célú villamosenergia—felhasználás döntő részét kohászati és vegyipari eljárások kötik le. Bauxitvagyonunk hasznosítása jelentős alumíniumter—
melést tesz lehetővé. amelyhez közismerten nagymennyiségű villamos energiára van
szükség. A rendelkezésünkre álló kohóalumíniumnak azonban jelenleg csak kisebb
hányadát állítjuk elő hazai termelőkapacitásban. A timfölcl kohósítására túlnyomó részben KGST—együttműködés — alapvetően a magyar-szovjet timföld—aluminium egyezmény — keretében kerül sor; ennek villamosenergia—igénye tehát nem terheli a népgazdaság energiamérlegét.A villamos energia mintegy 6 százalékát az ipar világítási célra használja. Az erre a célra elfogyasztott villamos energia az ipar villamosenergia—felhasználásá- nak leggyorsabban növekvő eleme volt a vizsgált évtizedben.
Az életszínvonal emelkedésével, a lakásfeltételek javulásával, a kulturáltabb életkörülmények iránti igények növekedésével, a tartós fogyasztási cikkekkel való mind jobb ellátottsággal párhuzamosan gyors ütemben nőtt a lakosság villamos- energia-felhasználása. Napjainkban a háztartásoknak már közel 10 százaléka el van látva villamos energiával, a fogyasztás szinvonala azonban háztartásonként, területenként eltérő: erre utal például, hogy az egy háztartásra jutó villamosener—
gia-felhasználás az elmúlt években a községekben kétszer olyan gyorsan emelke—
dett, mint a fővárosban, ennek ellenére szinvonala még az évtized végén is csak a budapesti felét érte el.
A háztartási villamosenergia-felhasználás növekedése nemzetközi összevetés-
ben is gyorsnak ítélhető hazánkban. az egy lakosra jutó fogyasztás színvonala azon—ban meglehetősen alacsony. (Az összehasonlitásnál — mint arra korábban utal—A tunk —- természetesen figyelembe kell venni a klimatikus viszonyok és a kialakult fo—
gyasztási szokások eltéréseiből országonként adódó esetleges többletenergiát is.)
8. tábla
A háztartások egy lakosra jutó villamosenergia—felhasználásának növekedése és színvonala néhány országban
A háztartások egy lakosra jutó
1978. I 1970. 1 1978.
075109 évi villamosenergia-felhasználása
az 1970. évi a magyarországi százalékában százalékában
Ausztria . . . . . . . . . . . . 182,7 338,1 253.8
Bulgária . . . 227,8 165,5 154,8
Csehszlovákia . . . . . . . . . . 1922 158,7 125,3
Egyesült Királyság . . . 110,3 7929 3593 Franciaország . . , . . . 193.3* 239,8 190,4*
Görögország . . . 225,5 1289 119,4
Hollandia . . . . . . . . . . . 151,8 378.4 236,8
Jugoszlávia . . . . . . . . . . 1999 1699 139,5
Lengyelország . . . 204,8 72.9 61.23 Magyarország . . . 243,5 100,0 100.0 Német Demokratikus Köztársaság . . 156,0 237,5 1522
Német Szövetségi Köztársaság . . . . 184.8 418.4 317.6
Olaszország . . . 157,0** 205,7 132,7**
Románia . . . 2005" 62.9 51.8**
Spanyolország . . . 177,9 139,0 101,6
Svájc . . . . . . . . . . . . . 142.l 540,4 315.3
Svédország . . . 1835" 752,6 5672"
' Az 1976. évi adatok alapján.
" Az 1977. évi adatok alapján.
Forrás: Annual Bulletin of Electric Energy Statistics for Europe. 1978; 3. tábla.
ENERGIAGAZDALKODASUNK 589
A lakosság a villamos energiát különböző célokra igényli: a felhasználás mint- egy 29 százalékát vízmelegítésre, egynegyedrészét világításra, 13 százalékát fűtésre.
közel 10 százalékát főzésre, 23—24 százalékát egyéb célokra fordította az évtized végén. Az igények növekedése a háztartási gépekkel és híradástechnikai berende- zésekkel való ellátottság javulásának alapvető következménye. (Erre egy-két közis- mert példa: az ezer lakosra jutó háztartási villamos hűtőszekrények száma 1970 és 1979 között 103 darabról 281 darabra. a mosógépek száma 179 darabról 290 da—
rabra. a televíziók száma — az előfizetések alapján — 171 darabról 252 darabra nőtt.) Természetesen a lakosság birtokában levő és a kereskedelem által forgalma- zott készülékek teljesítménye típustól, konstrukciótól, nagyságtól és a szolgáltatás
minőségétől erősen függ. Itt két alapvető tendencia figyelhető meg:
— a nagyobb teljesítőképességű. több szolgáltatást nyújtó tipusok — például a szines televízió, az automata mosógép. a mélyhűtő szekrény — villamosenergia-igénye szükségkép- pen magasabb, mint a hagyományos berendezéseké, ugyanakkor használati értékük is jóval nagyobb azokénál;
—— a műszaki fejlesztés, az ésszerű energiagazdálkodásra való törekvés viszont (: készü- lékeknél a fajlagos energiaigény optimalizálásának irányában hat, vagy legalábbis kell hasson.
A népgazdaság növekvő villamosenergia-igénye a villamosenergia—termelés dinamikus fejlesztését vonta maga után. 1970 és 1978 között a nettóbeépített ka- pacitás több mint kétszeresére nőtt, s ez a felfutás nemzetközi összevetésben is gyorsnak minősíthető. Ennek ellenére az egy lakosra jutó nettó beépitett kapacitás színvonala hazánkban napjainkban is viszonylag alacsony. Például Csehszlovákiá- ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban e szint a mienké- nek mintegy kétszerese, Svájcban négyszerese, Svédországban hétszerese, Norvé- giában tízszerese.
A villamosenergia-termelés módja, technológiái, tüzelőanyag—struktúrája alap- ján szintén jelentős eltérések figyelhetők meg világszerte. A nemzetközi adatok tük- rében különösen elgondolkodtató, hogy hazánk villamosenergia-termelését még az évtized végén is alapvetően hagyományos hőerőművek szolgáltatták. ugyanakkor számos országban kisebb—nagyobb mértékben más forrásokat is igénybe vettek.
A legszerencsésebb helyzetben azok az országok vannak, amelyeknek kedvező természetföldrajzi adottságaik (tengerparti fekvésük, bővizű. gyorssodrósú folyóik.
domborzati viszonyaik) lehetővé teszik a vízi energia hasznosítását. lsmeretes. hogy Magyarország ilyen lehetőségekkel alig rendelkezik, ennek ellenére nem állítható, hogy vízkészleteink a jelenleginél nagyobb mértékű energiatermelésre ne volná—
nak alkalmasak. E téren eredményt várhatunk a jövőben például a Gabcikovo—
nagymarosi vízlépcső kiépítésétől.
További lehetőséget kínál hévizeink hasznosítása. itt elsősorban fűtési, vala- mint gyógyászati célok jöhetnek szóba, vannak azonban olyan országok — például Izland, Olaszország; Japán, az Egyesült Államok -— ahol a geotermikus energia hasznosításával villamos energiát állítanak elő.
Az iparilag fejlett országok többségében a villamosenergia-termelés kisebb-na- gyobb hányadát már napjainkban is nukleáris forrásokból nyerik. egyes országok- ban ennek nagyságrendje a 20—25 százalékot is megközelíti. Első atomerőművi be—
ruházásunk jelenleg a kivitelezés stádiumában van, üzembe helyezésére a hatodik ötéves tervidőszakban kerül sor.
A mondottak alapján úgy tűnik — s a 9. tábla adatai is erre utalnak —, hogy villamosenergia-iparunk jelenleg az indokoltnál nagyobb mértékben kötődik a ha-
gyományos hőerőművekhez. Az egyéb források bekapcsolása a termelésbe várha-
tólag már ebben az évtizedben fokozatosan felszámolhatja ezt a konzervatív vo—
nást, csökkentve egyúttal a fosszilis tüzelőanyagok — alapvetően a szénhidrogének
— terén jelentkező függőségünket is.
9. tábla
Az 1978. évi villamosenergia—termelés megoszlása erőműfaitánként néhány országban
A villamosenergia—termelésből Cl (az)
Ország 23330?£_ vízi atom- 93337;—
erőművi termelés aránya (százalék)
Ausztria . . . 33.4— 66.6 —— -
Belgium . . . . . . . . . . 74,4 1.0 24.6 —
Bulgária . . . . . . . . . . 68,3 11.9 19.8 —-
Csehszlovákia . . . . . . . . 93.4— 6.6 0.0 -
Dánia . . . . . . . . . . . 99,9 0.1 —— _—
Egyesült Államok . . . 75.27 12,4 12,0 0,4
Egyesült Királyság . . . 86,0 1,9 12,1 _-
Franciaország . . . 55.73 315 13,3 —
Görögország . . . 84,9 15,1 - _
Hollandia' . . . 93.5 — 6.5 —
Jugoszlávia . . . 48,ó 51.4 — —
Kanada. . . 21,5 69. 8.8 —
Lengyelország . . . 97,8 2.2 — _
Magyarország . . . 99,5 O,5 -— _
Német Demokratikus Köztársaság . 899 1,5 8,6 -—
Német Szövetségi Köztársaság . . 843 5.5 102 ——
Norvégia . . . 0.3 997 -— _
Olaszország* . . . . . . . . . 63.6 329 2.0 1.5
Spanyolország . . . 49,3 43.1 7.6 ——
Svájc . . . 4.4 76,8 18,8 —-
Törökország . . . 55.1 449
-— —
' Az 1977. évi adatok alapján.
Megjegyzés. Természetes mértékegységben mért adatok alapján.
Forrás: Annual Bulletin of Electric Energy Statistics for Europe. 1978; 2. tábla.
A szénhidrogének előtérbe kerülése a hőerőművi tüzelőanyag-struktúrában vi—
lágszerte nyomon követhető. Különösen erősen jelentkezett ez az irányzat a kőolaj—
válság kirobbanása előtt. Ebben az időszakban számos országban a szénhidrogé—
nek felhasználásának növekedése a szénfelhasználás abszolút mértékű csökkené- sével párosult. 1973 és 1975 között a folyamat lassult, majd 1975 óta a szén jelen- tőségének fokozatos növekedése tapasztalható. A szemléletváltozás országonként el—
térő mértékben. megjelenési formában és időben jelentkezett. általánosságban azonban megfigyelhető a szénfelhasználás újra növekvő tendenciája. Ugyanakkor a szénhidrogén—felhasználás korábbi gyors ütemű növekedése megszűnt. egyes orszá- gokban a felhasználás stagnálása. esetenként visszaesése is észrevehető. A vázolt folyamatok együttes hatására az évtized második felében a szilárd tüzelőanyagok aránya emelkedett, a szénhidrogéneké mérséklődött.
Ez a változás hazánkban 1978-ig nem érződött. A korábbi fejlesztési döntések, amelyek -— a régebbi nemzetközi gyakorlattal összhangban — a szénhidrogén—tü- zelés kedvező műszaki—gazdasági paramétereit (például jó átalakítási hatásfok.
viszonylag alacsony fajlagos munkaerőigény, ökológiai konformitás stb.) tartották
ENERGIAGAZDÁLKODÁSUNK
591
szem előtt, a szénhidrogén-felhasználás növelésének irányába hatottak. Ez a ten—
dencia tartósnak bizonyult. s a szénhidrogének aránya az 1978. évi erőművi tüzelő- anyag-struktúránkban már meghaladta az 50 százalékot.
10. tábla
A közcélú hőerőművek"tüzelőanyag—felhasználásának szerkezete néhány országban
A szén, tőzeg és tűzita ] A szénhidrogének
Ország aránya az összes tüzelőanyag-felhasználás százalékában
1970 1975 1978 1970 1975 1978
Ausztria . . . . . . . . 35,8 31,9 232 642 68,1 76,5
Belgium . . . . . . . . l 22.1 17,9 29,9* 77.8 82.1 70,0*
Csehszlovákia . . . . . . * 97.5 92,8 922 2.5 7.2 7.8
Dánia . . . . . . . . 322 34,9 55.6 67,8 65.1 44.11
Egyesült Államok . . . 54,4 592 60,7** 45,6 40,8 393"
Egyesült Királyság . . . . 77,1 73,7 78,8 22.9 26.3 21.2
Franciaország . . . . . . 41,7 25,3 44.11 58,3 74,7 55,6
Görögország . . . . . . 55,3 58,7 62,9 44,7 41 ,3 37,1
Hollandia . . . . . . . l5,1 0.6 9.9 849 99.4 90,1
Jugoszlávia . . . 92,8 92,6 88.5 7.2 7.4 11,5
Kanada . . . . . . . . 69,2 60,3 70,7 30.8 39,7 29,3
Lengyelország . . . 95,1 97,5 97,4 4,8 2,5 25
Magyarország . . . 65,8 56,8 49,4 34,2 43,2 50,6
Német Demokratikus Köztár—
saság . . . . . . . . 95.7 93.8 95,4 4.3 6.2 4.6
Német Szövetségi Köztársa—
ság . . . . . . . . . 79,9 65,2 69,6 19,5 34.1 29,9
Olaszország . . . 9.9 4.5 5,7** 90.0 95.11 942"
Románia. . . . . . . . 36,4 39,8 . 61.8 58,5 .
Spanyolország . . . 46.4 34,5 42,7 53.6 65,5 57,3
* Az 1977. évi adatok alapján.
" Az 1976. évi adatok alapján.
Megjegyzés. Fűtőérte'kben mért adatok alapján.
Forrás: Annual Bulletin of Electic Energy Statistics for Europe, 1975. 1978; 4. tábla.
Időközben — a megváltozott világgazdasági tendenciákkal összhangban — ha- zánkban is módosultak az energetikai koncepciók. Az új irányelvek egyebek mellett a gazdaságos szénfelhasználás növelésének, ugyanakkor a szénhidrogénekkel való takarékosságnak az igényét fogalmazták meg. A koncepcióváltás hatása a villa- mosenergia-iparban 1979-ben a széntüzelésű erőművek kapacitásának fokozottabb
mértékű, míg a szénhidrogén-tüzelésű erőművek csökkenő kihasználásában tükrö-
ződik. Mindez egyúttal azt is magával vonta, hogy a hőerőművek tüzelőanyag-fel—használásában a szénhidrogének aránya valamelyest mérséklődött. a széné pedig értelemszerűen emelkedett. Kedvező strukturális változásnak könyvelhetjük el to—
vábbá a felhasznált szénhidrogének között jelentkező belső arányeltolódást is: a drága fűtőolaj részbeni helyettesítését földgázzal.
A KULGAZDASÁG SZEREPE ENERGIAELLÁTÁSUNKBAN
A szénhidrogének szénnel való helyettesítésekor világszerte azokat a terüle- ket részesítik előnyben. ahol megfelelő műszaki feltételekkel — illetve azok kialakí- tásával — biztosítható a szén gazdaságos. népgazdasági szempontból optimális hasznosítása. A gazdaságossági számítások végzése során, a szóba jövő alterna-
tívák közötti döntéskor ma már igen fontos elemet jelentenek az energiahordozók órszínvonalában kialakult eltérések. A vizsgált évtizedben végbement árarányvál-
tozások mértékére jellemző, hogy míg 1970 és 1979 között a nyugat—európai szén— és kokszárok átlagosan 4—5-szörösükre emelkedtek, a kőolajárak 10-szeresre, a ben- zin és a Diesel—olaj ára 12-szeresre, a fűtőolajfélék árai 7—8.5—szeresre nőttek.11.tábla
Néhány energighordozó világpiaci átlagára'
1973. évi ] 1975. évi ! 1978. évi j 1979. novemberi
átiagár az
MegneVEZés Pom" 1970. § 1973. § 1975. ! 1978. 1970.
évi százalékában
Kőszén.antracit . . fob !; §
Nyugat-Európa 142 174 § 137 1 115 390
Kohókoksz. . . . . fob § j
Nyugat—Európa 173 ' 160 § 149 119 491
Kőolaj, közel-keleti és; fob j
észak—afrikai . . . kiindulási kikötő 192 338 j 113 163 12-szeres
Benzin, Diesel-olaj . . fob j 1
iráni kikötő 156 j 305 § 120 § 181 10-szeres
Könnyű fűtőolaj . . .; fob ' § l
Nyugat—Európa 175 196 144 ! 172 850
Nehéz fűtőolaj . . . fob l §
Nyugat-Európa 131 248 § 138 § 153 1 686
l 2
' Dollórra átszámított adatok alapján.
A közölt árindexek természetesen az átlagos növekedést fejezik ki; ugyanakkor országoktól, az áru minőségétől, a politikai indítékoktól és egyéb tényezőktől füg- gően az egyedi árindexek a számított átlagtól szükségképpen eltérnek. Például 1970 és 1979 között
— az észak-francia bányákbo'l származó, valamint a lengyel kőszén a'ro mintegy 3.3- szeresére, mig a Ruhr—vidéki széné közel 5-szörösére nőtt;
— a kőolajkínálaton belül az algériai és szaúd-arábiai eredetű termék ára 10-szeresére, a nigériai 11.6—szeresére, a líbiai 12.7-szeresére, az iráni és a kuwaiti pedig 13,5—szeresére emelkedett.
Ezen túlmenően az árindexek a dollár árfolyamváltozásának hatását is maguk- ba foglalják.
Energiatermelésünk sem mennyiség, sem összetétel szempontjából nem tartha- tott lépést növekvő energiaigényünkkel, így a felhasználás mind nagyobb hányadát behozatalból fedeztük az elmúlt évtizedben. Különösen nagy az import aránya a kőolaj és a koksz esetében, ugyanakkor a legnagyobb importarány-emelkedés a földgáznál és a villamos energiánál figyelhető meg. (Lásd a 12. táblát.)
Az energiaimport gazdaságos lebonyolítását nagymértékben elősegíti az el- múlt húsz év alatt létrehozott távvezeték-rendszer, amely a szovjet lelőhelyeket (:
vezetéképitésben részt vevő európai KGST-országokkal -— köztük hazánkkal — köti össze: a kőolajszállitást a Barátság l. és a Barátság H., a földgázét (: Testvériség.
a villamos energiáét pedig a 750 kV-os távvezeték kiépítése szolgálja.
Az 1979. év ebből a szempontból is jelentős eredményt hozott: belépett az orenburgi földgázvezeték, és az üzembe helyezett Vinnyica—albertirsai 750 kV-os
ENERGIAGAZDÁLKODÁSUNK 593
távvezetékkel bővült a villamosenergia—behozatal lehetősége (erre utal egyébként a két energiahordozó esetében megnövekedett importhányad). Megjegyezzük, hogy ezek a tényezők tették lehetővé 1979-ben egyrészt a hőerőművi tüzelőanyagok közül a fűtőolaj földgázzal való részbeni helyettesítését is, másrészt pedig azt a tényt.
hogy a növekvő villamosenergia-felhasználást csökkenő hazai termelés mellett le- hetett biztosítani.
12. tábla
Az import aránya a fontosabb energiahordozók népgazdasági felhasználásából
1970. I 1975. ; 1978. I 1979.
Megnevezés
évben (százalék)
l
Szén . . . 13,8 13,5 12.7 14,1
Kőolaj . . . 68.5 79.4 80,8 82.7
Földgáz . . . 55 12.6 14.5 30.6
Villamos energia . . 24.7 25,6 16.9 29,6
Koksz . . . . . . 60.15 63,1 54.1 53,7
Benzin, gazolin . . . 12.8 3.7 18.7 21.5
Gáz- és tüzelőolaj . . 14.7 8.6 17,4 18,1
Fűtőolaj . . . 17,1 3.9 9,2 11,1
Megjegyzés. Fűtőértékben mért adatok alapján.
Az importhányad növekedésével a magyar energiagazdaság nem áll egyedül.
ez a tendencia néhány — természeti kincsekkel bővelkedő, illetve új forrásokat fel—
tárt — országtól eltekintve világszerte jelentkezett. A nemzetközi adatok tanú- sága szerint 1978-ban számos tőkés ország -- például Ausztria. Belgium, Francia—
ország. Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc. Svédország
— függősége az alapenergia-importtól nagyobb volt, mint hazánké. A szocialista országok helyzete viszont kedvezőbb: Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Német Demok—
ratikus Köztársaság és Románia alapenergia-importtól való függése kisebb volt, mint Magyarországé, Lengyelország és a Szovjetunió pedig nettó exportőrnek szá- mit.
Népgazdaságunk energiaszükséglete a jövőt illetően is biztosítottnak látszik.
Továbbra is alapvetően számíthatunk a szocialista — elsősorban a szovjet -- ener- giaforrásokra. Figyelembe véve azonban a végbement nemzetközi árugrásokat és a megváltozott világgazdasági feltételeket. egyértelművé válik. hogy az olcsó, kor- látlan mennyiségben rendelkezésre álló energia korszaka lejárt. Még a természeti kincsekkel legjobban ellátott országok is átértékelik korábbi elképzeléseiket. így a nyolcvanas években az energiával való takarékosság mindenütt parancsoló igény-
ként jelentkezik. A
A továbblépés egyik útja hazai forrásaink fokozott mértékű hasznositása. itt elsősorban a megkutatott szénvagyon —— a dunántúli eocénkori barnaszén, az észak—
magyarországi és a Szombathely környéki külfejtésre alkalmas lignitmezők, vala—
mint a mecseki kokszolható szén -— kiaknázására gondolhatunk, a tényleges ener- giaigények és a népgazdaság anyagi lehetőségeinek függvényében. A szénkiter- melés növelésével egyidejűleg meg kell azonban azokat a feltételeket is teremteni,
amelyek a gazdaságos, technikailag korszerű felhasználást biztosítják.
Fontos feladatot jelent ezen túlmenően a termékstruktúra fejlesztése, (: fajla—
gosan kisebb energiahányadot lekötő területek preferálásával.
3 Statisztikai Szemle
