A növénytermelés és a műtrágya-felhasználás az 1970-es években

(1)

A NÖVÉNYTERMELÉS ÉS A MÚTRÁGYA—FELHASZNÁLÁS AZ 1'970-ES EVEKBEN

LESZÁK FERENC — ORBÁN ÁRPÁD

A növénytermelés hozamainak alakulása az egész mezőgazdasági termelés fej—

lődését meghatározza. A hozamok növelése nemcsak a közvetlen fogyasztási szük-

ségletek kielégítését segíti elő. hanem az újratermelési folyamatban, az állatte- nyésztésben és a népgazdaság exportfeladatainak teljesítésében is fontos szerepet

tölt be.

A növénytermelés fejlődésének üteme világosan jelzi természeti adottságaink kihasználásának mértékét, és alapvetően meghatározza hazai szükségleteink kielé- gítését. élelmiszer-termelésünk és agrárexportunk alakulását. A főágazat növeke-

dése a mezőgazdasági termelés nemzeti jövedelemhez történő hozzájárulása szem-

pontjából is igen fontos.

A növénytermelés szerepét, jelentőségét mutatja az a tény. hogy az 1976—1980.

években a mezőgazdasági termékek termelésének bruttó értékében átlagosan 522, nettó értékében pedig 722 százalékos arányt képviselt.

A növénytermelés volumene —— elsősorban a hektáronkénti hozamok növeke- dése következtében — az elmúlt tíz évben 44 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági terület jelentős csökkenése következtében a termelésnövekedést a hektáronkénti hozamok 49 százalékos emelésével értük el. A hozamok növekedésében —— az anyagi—- műszaki, az agrotechnikai és biológiai alapok fejlődése mellett — döntő szerepe volt a termőföldek talajereje pótlásának és növelésének. A talajerő-utánpótlás alapvető eszközei a kémiai műtrágyák voltak. Amig a szervestrágya—felhasználással talajba juttatott hatóanyag mennyisége 1970 és 1975 között 10 százalékkal csökkent, addig a műtrágya-felhasználás (hatóanyagban számítva) 81 százalékkal nőtt.

A közgazdasági feltételek változása következtében 1975 után az üzemekben erősödött a gazdaságossági szemlélet. A mezőgazdaság, ezen belül főleg a növény—

termelés közgazdasági feltételei a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebbekké váltak.

A gazdasági feltételek romlása és több év kedvezőtlen időjárása következtében az üzemek jelentős részének pénzügyi helyzete rosszabbodott. Mindezek hatására 1975!

után az előirányzott jelentős növekedéssel ellentétben csökkent a műtrágya-felhasz- nálás. Ennek következtében a növénytermelés néhány fontos ágazatában a mező—

gazdaság nem tudta teljes mértékben kihasználni a természeti és a gazdasági adott-

ságok által nyújtott lehetőségeket. _

E tanulmányunkban a növénytermelés célkitűzéseinek megvalósítása szempont—

jából igen fontos szerepet betöltő műtrágya-felhasználásnak. ezen belül a szántó—

földi növénytermelés műtrágyaellátásának alakulását, annak főbb összetevőit és be—

folyásoló tényezőit tekintjük át a rendelkezésre álló információk alapján.

(2)

LESZÁK -— ORBAN: NOVÉNYTERMELÉS ÉS MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS 1075

A mezőgazdaság műtrágya-felhasználását a forgalmazó vállalatok értékesítési adatai alapján vizsgáltuk. A felhasználási adatok ugyanis csak a nagyüzemekre

vonatkozóan állnak rendelkezésre. Az évenként felhasznált mennyiség, - az üzemi készletek változását figyelembe véve -— eltérhet az évenként értékesített mennyiség-

től, hosszabb időszakban azonban ez a különbség nem számottevő, a tendenciát nem módosítja. A mezőgazdasági nagyüzemek műtrágya-felhasználásának részle- tesebb vizsgálatát viszont az agrotechnikai statisztikai beszámolójelentésben sze—

replő, a tényleges felhasználást jelző adatok alapján végeztük.

Az elemzés időszakában az 1980. évi felhasználásra vonatkozó üzemi adatok még nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés az 1979. évi adatokkal zárul.

A NÖVÉNYTERMELÉS FEJLÖDÉSE ÉS A MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS

A műtrágya-felhasználás a termelési folyamatban —- a többi ráfordításhoz ha—

sonlóan — költségként jelenik meg, és a termelési értékben kell realizálódnia. A ter- melési költségekben elfoglalt súlyát és megtérülésének mértékét az adott anyagi—

műszaki színvonal mellett a kialakult árarányok is befolyásolják. A hetvenes évek közepén (1975-ben) a műtrágyaköltség a növénytermelés termelési értékének meg- közelítően egynegyedét (a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben), illetve egyötö- dét (az állami gazdaságokban) tette ki. A termelési értékben elfoglalt súlya követ- keztében a műtrágya—felhasználás alakulását érzékenyen érinti az ágazat jövedel- mezőségének, az újratermelési feltételeknek minden változása.

Az 1970-es évek első felében a növénytermelés új, minőségi változást is jelentő fejlődési szakaszba lépett. Fontosabb ágazataiban (a kukorica-, a búza—, a cukor—

répa—, a burgonya-, a napraforgó-termelésben stb.) kialakultak és elterjedtek a komplex technológiát magukba foglaló termelési rendszerek, amelyek a műszaki.

az agrotechnikai, a technológiai és a biológiai tényezők optimális összhangját kö—

vetelték meg a magasabb hozamok és a gazdaságos termelés érdekében.

A termelés technikai. technológiai szinvonalának fejlődése, a jelentős pótlóla- gos ráfordítások, nem kis részben a műtrágya-felhasználás 81 százalékos növekedé—

sének eredményeképpen a növénytermelés termelésének volumene 1970 és 1975 kö- zött, öt év alatt jelentősen (32 százalékkal) nőtt.

A termelési feltételek magas szintre emelése azonban a területegységre jutó költségek - főleg az ipari eredetű eszközök -— nagymértékű növekedését vonta ma—

ga után.

A mezőgazdasági termelésben mind nagyobb arányban felhasznált ipari ter—

mékek árszínvonalának a mezőgazdasági árakénál jelentősebb mértékű emelke—

dése következtében a költségszint megnőtt. Ezért a hozamok jelentős növekedése ellenére a termékegységre jutó jövedelem a fontosabb ágazatokban nem növeke- dett ebben az időszakban, hanem általában csökkent. A hektáronkénti, illetőleg a gazdasági szintű ágazati nyereség tömege azonban nőtt.

A mezőgazdasági termelésben az 1970—es évek elején bekövetkezett technikai váltást követően, 1975 után a ráfordítások növekedésének üteme jelentősen mér—

séklődött. Részben ezzel. részben egyéb gazdasági tényezőkkel összefüggésben a műtrágya-felhasználás (-vásárlás) növekedése megállt. sőt az 1975. évi szinthez ké—

pest kisebb mértékű csökkenés következett be: 1976-ban a gazdaságok által meg—

vásárolt hatóanyag—mennyiség az 1975. évi, az addigi legnagyobb mennyiségnél 9 százalékkal kisebb volt. Ezt követően 1977-ben megközelítette, 1978—ban elérte az 1975. évit. A legutóbbi két évben — 1979—ben és 1980-ban — a vásárolt műtrágya- hatóanyag mennyiségében azonban ismét visszaesés következett be. Az 1980. évi

zs:

(3)

1076 LESZÁK FERENC -—- ORBÁN ÁRPÁD

felhasználás az előző évinél mintegy 7, az 1975. évinél pedig 8 százalékkal volt ki-

sebb.

A műtrágya-felhasználás az 1976—1980. évek átlagában az előző ötévinél 22 százalékkal nagyobb volt ugyan. de az 1975—ben felhasznált mennyiségtől 3 szá-

zalékkal elmaradt. A csökkenés az állami gazdaságokban 4.6. a termelőszövetke-

zetekben 1,1 százalék volt.

A nagyüzemek növénytermelésének főbb ágazataiban a technikai, technoló—

giai váltás döntő részben 1970 és 1975 között megtörtént. Ezzel egyidőben a ter—

mőtalaj tápanyagellátása a korábbinál lényegesen magasabb szintre emelkedett.

A következő években a termelés anyagi tényezői -— a már elért magas szinthez ké- pest —- mérsékeltebb ütemben fejlődtek. Az anyagi—műszaki tényezők 1976 és 1980 közötti mérsékeltebb fejlődési üteme természetesen a műtrágya-felhasználás ala- kulását is befolyásolta. A termelőerők növekedési üteme, elért fejlődési szintje és

hatékony működtetése azonban nem indokolta a talajok tápanyagellátásának csök—

kentését. Ellenkezőleg. a tápanyag—felhasználás stagnálása, illetve csökkenése egyes növénytermelési ágazatokban a többi termelési tényező hasznosulási fokát rontotta.

A tápanyag—ellátottság csökkenése közvetlenül hatott a növénytermelés 1976—

1980. évi és részben a következő évek hozamainak alakulására is. Egyéb tényezők

mellett az indokoltnál kisebb mennyiségű műtrágya felhasználásának is szerepe volt abban, hogy a növénytermelés termelésének volumene az 1971—1975. években 16.

az 1976—80. években 11 százalékkal nőtt a megelőző öt évhez képest.

A műtrágya—felhasználás a gazdaságok túlnyomó részében csökkent, de gaz—

daságonként jelentősen különböző mértékben. Az utóbbi években tovább növeke—

dett azoknak az üzemeknek a száma, amelyek nem pótolják hiánytalanul a nö- vények által a talajból kivont tápanyagmennyiséget, és azoké is, amelyek meg—

felelő fejlesztési alap hiányában a műtrágyát az őszi időszak helyett csak tavasz- szal tudják megvásárolni.

A NAGYUZEMEK MÚTRÁGYA—FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA

A mezőgazdaságban felhasznált műtrágya mennyiségének mintegy 93 száza- lékát a mezőgazdaság két legfontosabb szektora. az állami gazdaságok, kombiná- tok (továbbiakban állami gazdaságok) és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (továbbiakban termelőszövetkezetek) használták fel. Ezek a gazdaságok a növény-

termelés — 1976. évi áron mért — termelési értékének 73 százalékát állítják elő. A

mezőgazdaság mműtrágya—felhasználásának legfőbb jellemzőit ezért e két szektor adatainak elemzése megfelelően tárja fel.

A mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermelésükben legnagyobb súlyt kép—

viselő szántóföldi növénytermelést mezőgazdasági területük 76 százalékán foly- tatnak, és ez a növénytermelés 1976. évi árakon mért bruttó termelési értékének több mint 84 százalékát adja. A nagyüzemek összes műtrágya-felhasználásúnak 92

százalékát a szántóföldi növénytermelés köti le.

A nagyüzemek összes műtrágya-felhasználása 1970 és 1975 között 86 száza—

lékkal növekedett. 1975 és 1979 között viszont 6 százalékkal visszaesett.

Az utóbbi öt évben (1975 óta) a felhasznált hatóanyag mennyisége valamennyi intenzív művelési ágban, a szántóterületen 7, a szőlőben és a gyümölcsösben át—

lagosan 30 százalékkal csökkent. A gyümölcsösökben és a szőlőkben felhasznált műtrágyamennyiség 1979-ben az 1970. évinél is kisebb volt.

A rét- és legelőterületre felhasznált tápanyagmennyiség -— a műtrágyázott te—

rület és az egységnyi területre jutó műtrágyamennyiség növekedése következtében

(4)

NUVÉNYTERMELÉS ES MüTRAGYA—FELHASZNÁLAS 1077

— 1970 és 1975. valamint 1976 és 1979 között egyaránt emelkedett. és 1979-ben 2.4- szerese volt az 1970. évinek.

1. tábla

A nagyüzemek műtrágya—felhasználása

és növénytermelésük terme/ési értéke művelési áganként 1979-ben

(százalék)

A A A ..A:

mezőgaz- műtrágyá— felhasznált noveny—

Művelési ág dasági zott műtrágya- termelés

terület terület mennyiség , t,,"fno , megoszlása aránya megoszlása ertekenek

megoszlása

Szántó . l 762 95,0 92,0 84,4**

Szőlő . . 1.3 69.7 2,1 6.4H'"

Gyümölcsös . 1.8 659 1.8 5.9***

Rét és legelő . . zo,7 ! 3o.7 4.1 3,3

Összesen 100,0 t

sas ) 100,

0

[ 1oo,o

' 1976. évi árakon számítva.

" A zöldségtermelés bruttó értékével együtt.

"' Valamennyi művelési ágban termett szőlő és gyümölcs értékét tartalmazza.

A szőlő- és gyümölcstermelés, valamint a rét- és a legelőterület műtrágya-fel—

használását ezen ágazatok termeléstechnológiai, termeléspolitikai. közgazdasági és egyéb sajátosságai határozzák meg. E tényezők és hatásuk azonban nem képezték vizsgálatunk tárgyát.

A növénytermelésben elfoglalt helye, valamint a műtrágya-felhasználásból tör- ténő nagyarányú részesedése miatt a továbbiakban (: nagyüzemek szántóföldi nö- vénytermelése műtrágya-felhasználásának néhány lényeges kérdését részleteseb—

ben vizsgáljuk.

A SZÁNTÓF'OLDI NÖVÉNYTERMELÉS MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZÖl

A szántóföldi növénytermelés egységnyi területre jutó műtrágya—felhasználása a szektorok és az egyes növényfélék esetében jelentős eltéréseket mutat.

2. tábla

Az egy hektár vetésterületre kiszórt műtrágya (hatóanyagban)

(kilogramm)

Állami . Termelő- Állami Termelő- ÉV gazdasá- szövetkeze- gazdasá— szövetkeze—

i gokban tekben gokban tekben

Búza Kukorica

1975 . . . . . . . 350 287 459 398

1979 . . . . . . . 395 369 404 386

1979-ben az 1975. évi

százalékában . . . 113 ! 129 88 97

Az állami szektor minden növényféle esetében több műtrágya-hatóanyagot hasz-

nál fel. mint a termelőszövetkezetek. A két szektor hatóanyag-felhasználási szín-

(5)

1078 LESZÁK FERENC - ORBÁN ÁRPÁD

vonalának különbsége azonban 1971 és 1979 között csökkent: a termelőszövetke- zetek területegységre jutó műtrágya-felhasználása 1971—ben 54,3. 1979-ben 86,7

százaléka volt az állami gazdaságokénak.

A színvonalkülönbség csökkenése teljes egészében az 1971—1975. években ment végbe úgy, hogy egyes növények esetében (: termelőszövetkezetek az állami gazda—

ságoknál nagyobb mértékben növelték fajlagos műtrágya-felhasználásukat, más nő—

vényfélék esetében pedig (: termelőszövetkezetekben mérsékeltebb volt a csökkenés mértéke, mint az állami gazdaságokban.

Az egységnyi területre jutó műtrágya mennyisége tekintetében jelentős a kü—

lönbség az egyes növényfélék között. 1979-benra szántóföldön felhasznált műtrágyá—

nak 62 százalékát a búza és a kukorica termelésére fordították a gazdaságok. E két növény vetésterületének csaknem teljes egészét (99 százalékát) műtrágyázták. Az egységnyi területre jutó mennyiség az elmúlt öt évben a búzatermelésben jelentő—

sen nőtt, a kukoricatermelésben viszont csökkent.

A szántóföldi növények közül a burgonya és a cukorrépa termelésében — bio- lógiai igényük miatt — legmagasabb az egységnyi területre jutó műtrágya-felhasz—

nálás szintje. E két növény vetésterülete azonban a szántóterületnek csak 6,4 szá-—

zaléka és e kultúráknál műtrágyázott vetésterület aránya némileg kisebb, mint a búza és a kukorica esetében. A szálas és zöldtakarmányok termelésében felhasznált műtrágya mennyiségének szintje -—- az utóbbi években tapasztalt növekedése elle—

nére is —- jóval alacsonyabb az indokoltnál.

A gazdaságokat műtrágya—felhasználásukkal kapcsolatban több tényező figye—

lembevételével vizsgáltuk. Az elemzések arra utaltak, hogy a műtrágyázás színvo—

nala elsődlegesen az ágazati jövedelmezőséggel függ össze.

A műtrágya-felhasználás alakulása és (: jövedelmezőségl

A műtrágya-felhasználás alakulását a felvétel adatai szerint alapvetően az egyes ágazatok jövedelmezőségének változása befolyásolta. A termelési ráfordítá—

sok árszintjének a kibocsátott termékek árához viszonyított arányában, valamint a ráfordítások struktúrájában bekövetkezett változások módosították az ágazatok jö- vedelmezőségét és az ágazatok közötti jövedelmezőségi viszonyokat. Ennek követ- keztében módosult a műtrágya-felhasználás ökonómiailag optimálisnak ítélt mér—

téke.

Az egyes szántóföldi ágazatok műtrágya—felhasználása — a felhasználási szint általános csökkenése mellett — különbözőképpen alakult. A reprezentatív adatfel- vételből rendelkezésre álló információk egyértelműen azt jelzik, hogy azokban az ágazatokban, amelyekben az üzemi jövedelmezőség viszonylag kedvezőbb volt. a műtrágya-felhasználás nem vagy kevésbé csökkent, mint más ágazatokban.

A műtrágyázási szint és a jövedelmezőség alakulása között szoros összefüggés mutatható ki. (A kapcsolat szorosságát természetesen számos egyéb tényező mó—

dosíthatja, erősítheti vagy csökkentheti.)

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek adatait elemezve megállapítható, hogy a szántóföldi ágazatok közül a búzatermelés hektáronkénti jövedelme az 1976-—

1978. évek átlagában 10 százalékkal.2 a kukoricáé az 1976—1979. években 31 szó- zalékkal kisebb volt, mint az 1971—1975. években. A napraforgó-, a cukorrépa— és a burgonyatermelésben viszont növekedett a hektáronkénti jövedelem.

* A kérdést a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központ reprezentatív adatfelvétele alapján vizs- gáltuk.

? A rendkívül alacsony termés miatt a búzatermelés 1979. évi jövedelmét az átlag számításánál nem vet-

tük figyelembe. * '

(6)

NUVÉNYTERMELÉS ÉS MÚTRÁGYA—FELHASZNÁLÁS 1079

Az 1976—1979. évek átlagában a termelési költség egységére jutó jövedelem

valamennyi főbb ágazatban csökkent, de nem egyenlő mértékben. A búza— és a napraforgó jövedelmezősége —- a költséghatékonysóg romlása ellenére —— még min- dig a legkedvezőbbek közé tartozik: száz forint termelési költségre az 1976—1979.

években 326, illetve 45.5 forint jövedelem jutott. '

3. tábla

A főbb szántóföldi növények iövedelmezőségének

és műtrágya- felhasználásának alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

1976—-

1971. 1975. 1979. 1979. 115271; 1576; 1979.

éven ezik

Megnevezése 1?7.5' 1971 —

, sz::élé— években l97i'

evben kában átlagosan szitálá-

kában

Búza

Az egy hektárra jutó termelési l

költség (forint) . . . . . 4771 6240 9124 1462 5365 8438 1572

Ebből műtrógyaköltség . . . 944 1379 2081 1509 1201 1900 1582 Az egy hektárra jutó jövedelem

(forint) . . . 3782 2563 244 9.5 4003 2749 68.7

A száz forint termelési költségre

jutó jövedelem (forint) . . . 77,8 40,3 2.6 6.5 74.6 32.6 43.7 Az egy hektárra jutó műtrágya—

felhasznólós (1975. évi áron,

forint) . . . 944 1379 1644 1192 1201 1500 124,9

A műtrágyaköltséga termelési ér-

ték százalékában . . . 10,9 15,5 21.8 140,7 12,7 16,7 131.5 Kukorica

Az egy hektárra jutó termelési

költség (forint) . . . . . 6817 9755 11850 1215 8120 11528 1420

Ebből műtrógyaköltség . . 1081 1801 2153 119.5 1422 2198 154.6 Az egy hektárra jutó jövedelem

(forint) . . 2322 4842 3952 81,6 3358 2313 689

jutó jövedelem (forint) . . . 34.1 47.8 33.4 69,9 41,4 20,2 48,8

Az egy hektárra jutó műtrágya—

felhasználás (1975. évi áron,

forint) . . . 1081 1801 1700 94,4 1422 1736 1221

A műtrágyaköltséga termelési ér-

ték százalékában . . . . . 11,8 12,0 13,2 110,0 12,1 15,4 127,3

Cukorrépa Az egy hektárra jutó termelési

költség (forint) . . . 13592 16326 23385 143216185 22055 136.3 Ebből műtrágyaköltség . . . 1184 1938 2540 131.1 1490 2404 161,3 .Az egy hektárra jutó jövedelem

(forint) . . , 723 4872 8065 165.5 4733 6001 12ő.8

A szaz forint termelési költségre

juto jovedelem (forint) . . . 5.3 29,8 34,5 115.8 292 272 932

Az egy hektárra jutó műtrágya—

felhasznólós (1975. évi áron.

forint) . . 1184 1938 2007 103,6 1490 1900 127,5

A műtra'gyaköltséga termelési ér-

ték százalékában . . . 8.3 9.1 8.1 89,0 7.1 8,6 121,1

(A tábla folytatása a következő oldalon,)

(7)

1080 LESZAK FERENC — ORBÁN ÁRPÁD

(Folytatás.)

1976—

1971. 1975. 1979. 1979. 11931 113? ga,

MW— év az ___—W— az

Megnevezés 123? 1971-

százalé- 1.975'

évben 375323 523532

kában

Burgonya Az egy hektárra jutó termelési

költség (forint) . . . 23390 34690 58428 168.4 27994 49212 175.8i Ebből műtrágyaköltség . . . 1178 2670 3182 1192 1779 3160 177,6 Az egy hektárra jutó jövedelem

(forint) . . 3278 2087 -—1074 —151.5 5112 11728 2263

jutó jövedelem (forint) . . . 139 6.0 ——1,8 —130.0 18.5 23.8 1286 Az egy hektárra jutó műtrágya-

felhasznála's (1975. évi áron.

forint) . . 1178 2670 2514 942 1779 2496 1403-

A műtrágyaköltség(: termelési ér-

ték százalékában . . . . . 4.4 7.2 5.6 77,8 5.3 5,1 962

Napraforgó

Az egy hektárra jutó termelési *

költség (forint) . . . . . 4167 6181 10002 161.8 5189 9191 177.1' Ebből műtrágyaköltség . . . 635 916 1312 143,2 774 1314 169,81 Az egy hektárra jutó jövedelem

(forint) . . . 3810 3112 6587 211.7 3616 4183 1157

jutó jövedelem (forint) . . . 91,5 502 65,8 131.1 69.7 45,5 65.3—

Az egy hektárra jutó műtrágya- felhasználás (1975. évi áron.

forint) . . 635 916 1036 113.1 774 1038 134.1'

A műtrágyaköltség (: termelési ér—

ték százalékában . . . 8.0

" 98 7.9

80,6 8.8 9.8 111.4

Megjegyzés. A MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központ reprezentatív felvételében szereplő 300 gazdaság adatai alapján.

Jelenleg a búzát a gazdaságok a legalacsonyabb termelési szint mellett is ál-

talában nyereséggel termelik. Ennek tulajdonítható, hogy (: műtrágya—felhasználás az ágazatban 1975 után nem csökkent, hanem számottevően nőtt. A kukoricaterme—

lésben felhasznált műtrágyamennyiség csökkenését jórészt a korábban is alacso—

nyabb jövedelmezőség további romlása idézte elő.

A szövetkezetek cukorrépa—termelésében az 1976—1979. évek átlagában a hek—

táronkénfi jövedelem növekedése mellett 4 százalékkal nőtt a műtrágya—felhaszná—

lás. A burgonyatermelésben a termelési technológia változása következtében 1975, és 1979 között az amúgy is magas hektáronkénti költséghányad tovább emelkedett:

34 700 forintról 58 400 forintra (70 százalékkal) nőtt. A nyereségráta csökkenése-

jelentős mértékben járult hozzá a hektáronkénti műtrágya—felhasználás visszaesésé—

hez.

A főbb növények közül a napraforgó-termelés jövedelmezősége alakult viszony—

lag legkedvezőbben. A költségarányos nyereség ugyan itt is jelentősen csökkent, de a hektáronkénti jövedelem a többi növényéhez képest magas. A főbb növények

közül a napraforgó területegységre jutó termelési költsége a legalacsonyabb. és a

területi jövedelmezőség 1975 és 1979 között tovább javult. A jövedelmezőség ked-

(8)

NÖVÉNYTERMELÉS ÉS MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS 1087

vező alakulása jelentős szerepet játszott abban. hogy az utóbbi öt évben az ágazat

technológiája gyors ütemben fejlődött. és ennek keretében a műtrágya-felhaszná—

lás 13 százalékkal nőtt.

A műtrágya—felhasználás gazdaságonkénti különbségei

A földminőség. a termelési szerkezet. valamint a termelés technikai. technoló- giai szintje, a gazdálkodás színvonala és a pénzügyi helyzet különbözőségei egy- aránt hatnak a ráfordítások. közöttük a műtrágya-felhasználás szintjének alakulá—

sára.

A gazdaságok között e tényezőkben nagy különbségek vannak, így a mű- trágya-felhasználás átlagos színvonala is jelentős eltéréseket takar. A gazdasági feltételek és a jövedelmezőség nagyobb differenciáltságóval összefüggésben a kü-—

lönbség a termelőszövetkezetekben jóval nagyobb. mint az állami gazdaságokban.

A hektáronként legtöbb és legkevesebb műtrágyát felhasználó gazdaságcsoportok között az állami gazdaságokban 2—szeres. a termelőszövetkezetekben pedig 2.4-szeres különbség mutatkozott a hatóanyag-felhasználásban. A két szélső csoport gaz-- daságainak hektáronkénti hatóanyag-felhasználása az átlagosan felhasznált meny-—

nyiségtől az állami gazdaságokban —l—108 és —104. a termelőszövetkezetekben —l—136;

és —123 kilogramm eltérést mutat.

4. tábla

A szántóföldi növénytermelésben felhasznált műtrágya mennyiségének alakulása a nagyüzemekben 1979—ben

Részesedés A h k ,

Az egy" hektárra felhasznált , , a műtrágya— szántfőteegrlileiréájlitó mutragyamennylseg a szanta; felhaszná' hatóanyag 1979—ben

teruletbol lásból

az 1975. évi szerinti kategória kilogramm százalékban kilogramm százalékú.

ban

Állami gazdaságok

l. . . . . . . . . . -—264 17,4 13,2 234 80,1

ll. . . . . . . . . . 265—302 172 15.ó 294 81.0

lll. . . . . . . . . . 303—319 15.1 13,7 318 862

N. . . . . . . . . . 320—357 16.7 162 351 85.6

V. . . . . . . . . . 358—390 l5,9 18,'l 376 83.6

Vl. . . . . . . . . . 390— 17,7 232 446 95,9

Összesen l 1oo,o § 1oo,o I 338 ] 86,9

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

l, . . . . . . . . . -—202 16.7 9,6 191 70,5

ll. . . . . . . . . . 203—249 17.0 13.11 249 819

lll. . . . . . . . . . 250—294 16,7 15,5 285 84,'l

lV. . . . . . . . . . 295—334— 16.0 16,8 323 92.31

V. . . . . . . . . . 335—385 169 202 365 93,8

Vl. . . . . . . . . . 386— 16.7 24,5 450 103,9

Összesen 100,0 100,0 314 89,5

Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek csoportján belül a műtrágyá—

zási szint differenciáltságában bizonyos mértékig eltérő vonósok tapasztalhatók. A.

két szektor gazdaságait —- a szántóterületük alapján —- hat—hat közel egyforma cso-—

(9)

1082 LESZÁK FERENC — ORBAN ÁRPÁD portra osztva az'tapasztaljuk. hogy a legtöbb műtrágyát felhasználók csoportjába tartozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek átlagosan szinte teljesen azonos hatóanyag—mennyiséget használnak fel. A felhasznált mennyiség csökkentésé- vel párhuzamosan a két szektor megfelelő csoportjai között fokozatosan növekvő különbség tapasztalható, és a legalacsonyabb kategóriában az állami gazdaságok többlete már 23 százalékot tesz ki a szövetkezetek azonos csoportjaival szemben.

A szántóterület egységére jutó műtrágya-felhasználás az állami gazdaságok egyes csoportjaiban, 1979

Kategória Százalék*

l. . . . . . . . . . . . . . 1225 ll. . . . . . . . . . . . . . l 18,l lll. . . . . . . . . . . . . . 1 1 1.6 lV. . . . . . . . . . . . . . 108,7 V. . . . . . . . . . . . . . 'lO3,0 Vl. . . . . . . . . . . . . . 99,1

Összesen . . . 107,ó

* A termelőszövetkezetek megfelelő csoportja műtrágya-felhasználásának százalékában.

A különbségek alakulása azt jelzi, hogy a műtrágya—felhasználás üzemi gazda- ságosságának optimuma a legjobban gazdálkodó állami gazdaságokban és terme-

lőszövetkezetekben lényegében azonos.

A termelőszövetkezeteknek a műtrágya-felhasználási szint csökkenésével pár- huzamosan növekvő lemaradása az állami gazdaságok azonos csoportjaival szem—

ben összefügg azzal is, hogy a gazdaságok között jóval nagyobb különbségek ala—

kultak ki a jövedelmezőség és a pénzügyi helyzet tekintetében, mint az állami gaz—

daságokban. Ennek következtében közöttük viszonylag nagyobb azoknak az üze- meknek az aránya, amelyek gazdasági. pénzügyi okokból nem tudták biztosítani az optimális nagyságú ráfordítások pénzügyi fedezetét, vagy az alacsony technikai.

technológiai ellátottság miatt nem növelhették célszerűen a felhasználást.

A gazdaságok műtrágya-felhasználása és a földminőség

Az állami gazdaságok általában jobb minőségű (átlagosan 23 aranykoronás) szántóföldeken gazdálkodnak, mint a termelőszövetkezetek (földjeik átlagos aranykorona—értéke 21.) Az állami gazdaságok szántóinak aranykorona-érték szerinti megoszlása is kedvezőbb.

A földminőség erősen befolyásolja az üzemek gazdálkodását és termelési szer—

kezetét. A jobb minőségű földterületeken gazdálkodó üzemekben — különösen a termelőszövetkezetekben — a növénytermelés aránya az összes üzemi termelési ér-

tékből nagyobb. közel 50 százalék.

A műtrágya—felhasználás szintje a gyengébb minőségű földeken alacsonyabb, a jobb minőségűeken magasabb. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkeze—

tekben az egy hektár szántóra jutó hatóanyag—felhasználás a hektáronként átlago—

san 14 aranykorona érték alatti szántófölddel rendelkező üzemek csoportjában 69.

illetve 83 kilogrammal kisebb, minta 30 aranykoronánál jobb minőségű földön gaz—

dólkodóké. (Lásd az 5. táblát.)

A gyengébb minőségű földterületek műtrágyózásának visszaesése különösen az állami gazdaságokban figyelhető meg: 1979—ben e csoportokban területegység- re számitva 17 százalékkal kevesebb műtrágyát használtak fel, mint 1975-ben. En- nek elsősorban az az oka, hogy a műtrágya—felhasználás hatékonysága a gyen—

(10)

íNÖVE'NYTERMELÉS ÉS MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS 1083

gébb minőségű földeken általában alacsonyabb, megtérülése pedig bizonytalanabb, mint a jobb földeken. (Lásd a 6. táblát.)

5. tábla

A műtrágyázott szántóterület

egy hektárára felhasznált műtrágya-hatóanyag 1979-ben

Az állami gazdaságok— A termelőszövetkezetek-

Az átlagos hektáronkénti ban ben

_ kataszteri!

tisztajove eem . , , .

(munkarend) kilogramm 125343 kilogramm iíúlzílíkaY'

ban ban

—14,0 . . . . . 304 82.8 270 93,4

14,1—17,0 . . . . . 302 86,0 293 91,0

17,1—-20.0 . . . . . 342 799 314 885

20,1425,O . . . . . 331 88.13 320 87,2

25,1—30.0 . . . . . 351 912 338 90,4

30.0— . . . . . 373 882 353 91 .2

Összesen . . . 338 86,7 314 89,7

6. tábla

A műtrágya—felhasználás hatékonysága a búza- és a kukoricatermelésben 1979-ben

A száz kilogramm műtrágya—hatóanyagra jutó

Az átlagos hektáronkén1E búza kukorica- l búza X kukorica—

kataszteri

tiszta jövedelem termés (kilogramm)

(aranykorona)

az állami a termelő—

gazdaságokban l szövetkezetekben

——17.0 . . . . . 750 1294 754 1348

17,1—25.0 . . . . . 834 1479 889 1447

25,o_— . . . . . . 962 1265 993 1638

Osszesen . . . ." . 866 1353 885 1492

A földmínőség különbözősége erősen befolyásolja az üzemek gazdasági ered—

ményeit. Egységnyi területen a jobb minőségű földön gazdálkodó üzemek általában nagyobb fejlesztési alapot tudnak biztosítani. Az eredményesebb gazdálkodás kö—

vetkeztében nagyobb fejlesztési alappal rendelkező gazdaságokban nagyobb a fel- halmozás, valamint a pótlólagos ráfordítás -— ezek között (: műtrágya—felhasználás ——

aránya.

A műtrágya—felhasználásra vonatkozó összefüggések vizsgálata tehát azt mu—

tatja, hogy egyrészt a földminőség javulásával párhuzamosan nő a gazdaságok műtrágya-felhasználása. másrészt a jobb minőségű földterületeken a felhasználás hatékonysága is kedvezőbb.

A műtrágya—felhasználás alakulása és a termelési eredmények

A felhasznált műtrágya hasznosulásának fokát jelentős részben a többi terme-

lési tényező színvonala határozza meg. Ugyanakkor a talaj tápanyag—ellátottságá—

(11)

1034 LESZAK FERENC — ORBAN ÁRPÁD

nak mértéke is számottevően befolyásolja a többi erőforrás felhasználásának ered—

ményességét.

Az 1970-es évtized első felében a főbb ágazatokban a technikai. technológiai

fejlődés gyors ütemben ment végbe. A korábbinál magasabb színvonalú termelő-

eszközök eredményes működtetésének tapasztalatai azonban csak fokozatosan hal-l

mozócltak fel, váltak általánosan hasznosithatóvá. Az ötödik ötéves terv időszaká—

ban elért termelésihozam-növekedés számottevő hányada a korábban beszerzett eszközöknek -— a gyarapodó termelési tapasztalatok, növekvő szakmai színvonal ered-A

ményeként jelentkező — javuló hatékonyságának köszönhető.

Ez a körülmény fontos szerepet játszott abban, hogy az 1976—1980. években -—-—

a műtrágya-felhasználásnak az 1975. évihez képes bekövekezett csökkenése ellenére—

—— emelkedtek a terméshozamok.

A műtrágya-felhasználás és a termésátlagok alakulásának ez a látszólagos—

ellentmondása megtévesztő lehet. A valóság ugyanis az. hogy — a hozamok növe—' kedése ellenére —— a létrehozott anyagi potenciált. a felhalmozott termelési tapasz—

talatokat egyes ágazatokban jelenleg sem tudjuk maradéktalanul kihasználni a to—

lajerő—ellótottság csökkenő szinvonala következtében. Vagyis a termelőerők haszno—

sulási fokát mérsékli a talajok egy részének indokoltnál alacsonyabb tápanyag—

utánpótlása.

A jövőre vonatkozóan megállapítható, hogy a hatodik ötéves terv időszakában jóval kisebbek a terméshozam növelésének a korábbi befektetések hasznosításából származó tartalékai, mint az előző öt évben. Ezért a termésátlag—növelési célkitűzé—

sek a tápanyagellátós javítása nélkül nem valósíthatók meg.

A műtrágya-felhasználás mértékének és az elért terméshozamoknak össze—

függését jól tükrözik a szántóterület egységére jutó műtrágya-felhasználás színvo- nala alapján csoportosított gazdaságok adatai.

A rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben a területegységre jutó műtrágya-felhasználás szintje az átlagosnál alacsonyabb

volt, a növénytermelés értéke 1979-ben csökkent. vagy alig nőtt az 1976. évihez ké-

pest. Az átlagosnál nagyobb műtrágya—mennyiséget felhasználók csoportjában ezzel szemben jelentős volt a termésnövekedés.

Az átlagosnál nagyobb területegységre jutó hatóanyag-mennyiséget felhasz- náló gazdaságokban a termelési érték színvonala is meghaladta az átlagot. A leg-

magasabb felhasználás mellett a hatóanyag relatív többlete ugyan meghaladta a

termelési értékét. de a többlethozam értéke jóval nagyobb volt a műtrágya-ráfor- dítás pótlólagos költségénél. Ez is azt mutatja. hogy a felhasználásban még távol—

ról sem tartunk ott, hogy a hatóanyag növelése általában ne térülne meg a több- lethozamból.

A főbb ágazatok hozamainak alakulásában is kimutatható a műtrágya-felhasz- nálás változásának hatása. A búzatermelés több évi kiemelkedő eredményének (az 1977., 1978. és 1980. években rekordtermés volt) egyik fő forrása a nagy műtrágya- felhasználás volt. Az 1975. és 1978. évek között az állami gazdaságokban a hektá- ronkénti műtrágya-felhasználás 10—12 százalékos növekedése mellett a termés- átlag 27 százalékkal emelkedett. A' termelőszövetkezetekben az erőteljesebb — 20—- 25 százalékos — műtrágya-felhasználási növekmény mellett nagyobb arányban (35

százalékkal) nőtt az ótlaghozam.

A két szektor műtrágya—felhasználásának eltérő alakulása a kukoricatermelés- ben is jelentkezett. Amíg a termelőszövetkezetek 1979-ben az 1975. évivel közel azo—

nos színvonalú (3 százalékkal kisebb) műtrágya—felhasználással hektáronként, 234 kilogrammal, 4.2 százalékkal növelték a kukorica termésátlagát, addig az állami

(12)

NÖVÉNYTERMELÉS ÉS MÚTRAGYA-FELHASZNALAS 1085

gazdaságokban a 12 százalékos .,műtrágya-megtakaritás" következtében 188 kilo—

grammal, 3.3 százalékkal csökkent a termésátlag. Az állami gazdaságok szántóföld—

jének minősége, a termelés technikai és személyi feltételei egyaránt kedvezőbbek a termelőszövetkezetekénél. Ezért jogosan feltételezhető: ha nem csökken a műtrá—

gya—felhasználás, akkor a kukorica termésátlaga az állami gazdaságokban is a termelőszövetkezetekével közel azonos mértékben növekedett volna.

A műtrágya—felhasználás különböző színvonalának hatása a termésátlagok üze- mek közötti eltéréseiben erőteljesen kifejezésre jut. Azokban az állami gazdaságok—

iban, amelyekben az egy hektár szántóterületre jutó műtrágya-felhasználás (ható—

.anyagban) a legalacsonyabb (264 kilogramm vagy kevesebb) volt. 48 százalékkal

*(1200 kilogrammal) kevesebb búzát és 31 százalékkal (1500 kilogrammal) kevesebb kukoricát termeltek hektáronként, mint a legtöbbet felhasználók csoportja. A terme—

lőszövetkezeteknél a búza esetében 42 százalékos (1100 kg), a kukorica esetében pedig 52 százalékos (2200 kg) eltérés van a legtöbb műtrágyát felhasználó gazdasá- gok csoportjának javára.

7. tábla

A szántóföldi műtrágya—felhasználás és a gabonafélék termésátlaga a nagyüzemekben 1979-ben

Egzlghígrgr ! A búza l A kukorica

, . . felhasznál? %i__

Az egy hektárra A szanto— ,. ,

f lh ': t "I — musmgvo- ' '

műtráegygsníggntyiség mesdzzledsa hatoanyag l termesatlaga (kilogramm) (százalék; _____*

a legkevesebb műtrágyát felhasználók százalékában

Állami gazdaságok

—264 . . . . . . 17,4 100,0 100,0 100.0

265—302 . . . . . . 17,2 125.6 128,3 109,4

303—319 . . . . . . 15.1 135,9 152.6 98,5

320—357 . . . . . . 16,7 150.0 1409 130.0

358—390 . . . . . . 15,9 160,7 151,7 108,0

390— . . . . . . 17,7 190.6 148.3 131,4

Összesen 1oo,o l 144,4 l 136,6 l 115,8

—202 . . . . . . 16,7 100.0 100,0 100.0

203—249 . . . . . . 17.0 130.4 114,7 120.6

249—294 . . . , . . 16,7 1492 1235 132.6

295—334 . . . . . . 16,0 169.1 1303 1422

335—385 . . . . . . 16.9 191.1 140,7 150,1

385— . . . . . . 16,7 235.6 142.3 1521

Összesen 100,o ] 164,4 ; 125,8 ! 137,2

A rendelkezésre álló adatok alapján a gabonafélék (búza és kukorica) együttes termésátlagának szinvonala szerint is megvizsgáltuk az egy hektár szántóterületre felhasznált műtrágya-hatóanyag mennyiségének alakulását és a két tényező össze—

függését. A gazdaságokat a búza és a kukorica 1979. évi együttes termésátlaga szerint csoportosítva megállapítható, hogy az átlagtermés egyes csoportok közötti különbségének mértéke (százalékban) jóval nagyobb, mint a műtrágya—felhaszná—

lásé. A legmagasabb átlagtermést elért gazdaságok például 47—48 százalékos több- lethatóanyag—felhasználás mellett az állami gazdaságok esetében átlagosan bú-

(13)

1086 LESZAK FERENC -— ORBAN ÁRPÁD!

zából 1,6—szer, kukoricából 2-szer, a termelőszövetkezetek esetében pedig 2—szer, il—w letve 2.'2-szer akkora hektáronkénti termést takarítottak be, mint a legalacsonyabb—*

átlagtermésű gazdaságok.

8, tábla

A búza és a kukorica 1979. évi átlagtermése és (: műtrágya-felhasználás (: nagyüzemekben

. A'

. A buza .

A h kt k k

hÁiltagos- A szántzófglelgasihált u OHCCI

A búza és a kukorica együttes 15.29" szántó- műtrágya-hatóanyag , ,

hektáronkénti termésátlaga ' terület termesatlaga

(kilogramm) (arány.-_ megoszlása

érték (szazalek) kilo- a legkisebb termésátlagúok

gramm százalékában

Állami gazdaságok

—3380 . . . 18,6 23,6 278 100,0 100,0 100,0

3381—3879 . . . 21 .8 17,ó 323 1162 126,1 118,8

3880—4551 . . . 25,1 169 331 119,1 137,1 137,9

4552—5165 . . . 23,5 14,9 360 129,4 132,4 171,3

5166—5509 . . . . . . . 259 135 366 131,6 149,1 l70,6

5509— . . . 25.6 13,5 413 148.6 159.9 198.6

Összesen 229 ! mao ! 338 ! 121,6 128,8 153,4

——3228 , . . . 152 20,8 252 100.0 100,0 100.0

3229—3901 . . . 18.11 18,7 277 109,9 132,1 1329

3902—4429 . . . 20.6 16,3 314 124,6 144,7 155,1

4430—4989 . . . 22.7 15,6 338 134,1 157.4 172,9

4990—5695 . . . 242 146 359 142,5 174,5 193,6

5695— . . . 28,5 14.0 371 ! 1472 201 .3 ! 224,0

Összesen

21,0 100,0 314 124,6 ' 147,0 169,7 A nagyobb műtrágya-felhasználás a kedvezőbb hozamszintet természetesen a:

jobb földminőséggel és az egyéb ráfordítások magasabb szintjével párosulva bizto—

sitotta.

A MÚTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ FONTOSABB TÉNYEZÖK

A termelés körülményeit, a gazdálkodás feltételeit vizsgálva megállapítható..

hogy a műtrágya—felhasználás alakulását számos tényező együttesen határozza meg., Ezek közül a legfontosabbak a következők.

— Az 1971—1975. években a termelés műszaki feltételeinek fejlődése a műtrá—

gya—felhasználás gyors ütemű növelését igényelte. A termelési rendszerekben a to- laj tápanyagtartalmának magas szintre történő feltöltése, majd szintentartása ton- tos feltétele volt a termelés eredményességének. Az 1976—1980. években viszont a termelés műszaki és biológiai tényezőinek fejlődési üteme az 1971—1975. évek gyors üteméhez képest mérséklődött. Ezért a talajok tápanyag pótlásának korábbi üteme nem lett volna indokolt.

— Az évtized első felében a szántóföldi növénytermelés fontosabb ágazatainak (kukorica. burgonya, cukorrépa stb.) termelésbiológiai alapjaiban is változás kö—

vetkezett be. Az utóbbi öt évben viszont már csak a napraforgó—termelésben hono—

(14)

NÖVÉNVTERMELÉS ÉS MűTRÁGYA-FELHASZNÁLAS 1087

sítottak meg jelentősebb súllyal új, eddiginél nagyobb termőképességű — a nagyobb ráfordítások megtérülését is biztosító - fajtákat.

— Az ötödik ötéves terv időszakában a gazdasági feltételek változása a koráb- binál jobban előtérbe állította a ráfordítások hatékonyságának kérdését. Amíg az előző ötéves terv időszaka alatt a műtrágya-felhasználás szintjének meghatározá- *

sánál általában a minél nagyobb hozamokból indultak ki a gazdaságok, addig

1976 után a ráfordítások megtérülése vált elsőrendű szemponttá.

— A többlet-műtrágyafelhasználás kedvezőbb hasznosulását és ezzel a gazda- ságossági szint emelkedését akadályozza az is. hogy a tárolás és a talajbajuttatás korszerű anyagi—műszaki feltételei —- főleg az alacsonyabb szinten gazdálkodó üzemekben — még jelenleg sincsenek biztosítva. lgy a tárolási veszteség és a ki—

szórás egyenetlenségéből származó hátrány —- a műtrágyaárak emelkedése miatt

— a korábbinál nagyobb jelentőségűvé vált.

— A gyártó és forgalmazó vállalatok a tárolás és a készletezés terheit egyre inkább áthárítják az üzemekre. A műtrágyákat jóval a felhasználás előtt kell fogad- niok és kifizetniök a gazdaságoknak. A pénzügyileg kedvezőtlen helyzetben levő üzemek sok esetben nem tudják a műtrágya vételárát több hónappal a felhaszná- lás előtt biztosítani. Hitelből történő vásárlás esetén pedig a műtrágyaköltséget a—

tárolási veszteség mellett a kamatteher is növeli.

-— A kukoricatermelés műtrágyaszükséglete jelentősen befolyásolta a mezőgaz—

daság műtrágya—felhasználását. Az ágazatban a területegységre jutó műtrágya-fel—

használás 1970 és 1975 között mintegy kétszeresére emelkedett. Ezzel egyidőben 140000 hektárral — 14 százalékkal —- nőtt a kukorica vetésterülete. A kukoricater- melésre felhasznált többletműtrágya 1970 és 1975 között az összes műtrágya-fel—

használás növekményének több mint 30 százalékát tette ki. Az utóbbi öt évben -—

jelentős részben az ágazat jövedelmezőségének és újratermelési feltételeinek ked- vezőtlen alakulásával összefüggésben — a kukoricatermelésben a területegységre felhasznált műtrágyamennyiség csökkent. Ezzel egyidőben 43 százalékkal csökkent

a kukorica vetésterülete is.

— A műtrágya—felhasználás alakulását (: növénytermelés újratermelési feltéte- leinek és a gazdaságok pénzügyi helyzetének változása igen érzékenyen érinti. Az- 1971—1975. években az ipari termelőeszközök ára kisebb mértékben emelkedett.

mint a mezőgazdasági termékeké, a műtrágyaárak pedig 1965 és 1975 között vál- tozatlan szinten maradtak. Az árarányok kedvező változásának jelentős szerepe volt abban, hogy a vállalati eredmény és fejlesztési forrás az 1971—1975. években az üzemek többségében növekedett. Az ötödik ötéves terv időszakában a növényter—

melési termékek árának emelkedése kisebb mértékű volt, mint a felhasznált ter- melőeszközöké, ipari anyagoké. Ennek hatására a mezőgazdasági termelés, de főleg a növénytermelés jövedelmezőségi szintje az előző időszakhoz képest csök-

kent,

A termelőeszközök és az anyagok, valaminta kibocsátott termékek árarányának változása, a jövedelmezőség mérséklődése következtében a műtrágya—felhasználás optimális szintje -— a vállalati gazdaságosság szempontjából — csökkent. A termelés jövedelmének mérséklődése a vállalati eredmény és a fejlesztési alap csökkenését idézte elő. A műtrágya—felhasználás további csökkenése a növénytermelés újrater- melési feltételei népgazdaságilag indokoltnál nagyobb mértékű csökkenésének egyik

megnyilvánulása.

A műtrágyabeszerzés 1980. évi további csökkenéséhez az 1979. évi kedvezőt—

len termés miatti pénzügyi pozícióromlás mellett a gazdasági szabályozók 1980. évii

(15)

1088 LESZAK FERENC — ORBÁN ÁRPÁD

változása és az őszi műtrágyázási munkák kedvezőtlen időjárás miatti késése. nagy részének a következő évre történő áthúzódása is hozzájárult.

-— A felhasználás 1975 utáni csökkenésében bizonyos mértékben az időszakos műtrágyahiány is szerepet játszott. A hazai termelésben és az importszállitmányok beérkezésében sok esetben fordult elő késés, illetőleg kiesés. Ennek azonban sem- miképpen sem volt döntő hatása a beszerzések alakulására.

*

Az elmúlt időszakra vonatkozó adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az

ötödik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelés erőforrásának haszno—

sulását hátrányosan érintette a műtrágya-felhasználás csökkenése, stagnálása.

Népgazdasági érdek, hogy ez a folyamat ne folytatódjék tovább. A természeti és a gazdasági adottságok népgazdasági igényeknek megfelelő kihasználása, a hatodik ötéves terv mezőgazdasági előirányzatának teljesítése érdekében meg kell

teremteni a műtrágya—felhasználás további — a népgazdasági hatékonyság szem—

pontjából optimális mértékű — növelésének feltételeit.

A műtrágya-felhasználás -— és ezzel összefüggésben a növénytermelés eredmé—

nyei — alakulásának elemzése során megállapítható, hogy a népgazdasági, de sok esetben az üzemi szempontból indokolt műtrágyamennyiséget a gazdaságok első—

sorban gazdasági, pénzügyi okok miatt nem használják fel. Ezért a mezőgazdasági termelés gazdasági feltételeit oly módon kell továbbfejleszteni. hogy

— a növénytermelés bővített újratermelésének pénzügyi feltételei,

—- az anyagi biztonság és a kockázatviselő képesség.

—— az időjárás miatti jövedelemingadozás kiegyenlítésére való képesség

az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelenleginél széle—

sebb körében teremtődjék meg.

Az egyes ágazatok jövedelmezőségi szintjét közelíteni kell egymáshoz. Olyan fontos ágazatnak, mint például a kukoricatermelésnek kívánt mértékű fejlesztését (és az ágazatban eddig felhalmozott termelőerőknek a terméseredményben történő rea- lizálását) a többi ágazathoz képest alacsony szintű jövedelmezőség mellett nem lehet elérni. Szükségesnek látszik ezért az ágazat jövedelmezőségének javítása, ille- tőleg a többi növénytermelő ágazatéhoz közelebb hozása. A tápanyag—gazdálkodás javítása érdekében a hitelezés és a forgóeszköz-finanszírozás szabályait a korábbi—

nál rugalmasabbá kell tenni, és fokozottabban kell azokat a termeléspolitikai cé—

lok —— köztük a talaj termőerejének növelése és kiegyenlítettségének biztosítása -—

érdekében felhasználni.

PE3lOME

ABTopbl npoussoanr oőaop eamueümux KOMnor-iemoa w cpauropoa c'reuectBeHHoi—o uc- nonbsoBaHun MHHepaJ'IbeIX ynoőpenuü, B TOM uucne p.aHaMm—(y ux no-rpeőner-mn a naxot- HOM pacmnuesogcrae.

YetaHasanaioT, arra 3 Semmi" a 1976—1980 rOAbl pOCT norpeőneuun MnHepaanbix ynoőpeHin He Aocmr )KEJ'IBSMHX paSMepos, őonee TOI'O HeCKOano coxpacnncn no cpaa- nem—no c ypoaHeM 1975 rona. Hapnny c Meteoponomuecxumu cpaxropaMu 3aHM)KeHHHe no cpaaHeHmo : OÖOCHOBBHHHM ypoaHeM paaMepu onőpeHus nov—mbr Tome Chlrpanu onpene- neHHyio pam, B semennenun npemuero 3Haum'enbuoro nonbema pacrenneeoncma " nego—

abmonHeHm—i nponsaogctaennbrx AHpeKTHB, HüMeHeHHbtx nun—mentum nnaHoM.

Omocmenbuo Hmm—151 ypoaem, Boccrauosnennn nnonopoAr—m nouabi s omenbuux or- pacnnx Topmosnn ynyumem—ie ucnonbsoaanua pecypcoa.

(16)

NUVENYTERMELÉS és MÚTRAGYA-FELHASZNALÁS 1089

Heőnaronpmmioe ABmKel—me nOTpeőneHus MHHepaanle ynoőpeuuü BbI3BaHO cosmecr- HMM geücreuem page Chan-topon. OnpenenmoumM cpeAn an nannocu TO oőcrom'enbcmo,

uro B auauurenbuoü uacm xoanücre conparunucs ucroununn pacumpemm npouaaoActaa.

ABTopbl nonpoőno paCCManHBalOT npoőneMu npoussoncrea naxomslx pacreuueeon—

uecnux Kynb'ryp a prnnux npeAnpunrunx, cease norpeőnenmr MuHepanu—rblx onőpeHnü c AOXOAHOCTbl—O, KauecraoM HOHBBI " npOHSBOACTBeHHbIMH pesynbraTaMr—i.

B 3axmoueo-me OHH paCCMa'rpuBaro-r npeanocemku onrumanbnoro noablmenuu norpeő—

nem—is MMHepaanblx onópem—iü c TOHKH sperma HaponHoxosaücheHr—roü acpcpexmanocw.

SUMMARY

The authors analyse fertilízer consumption in Hungary and within this they deal with the change in fertilízer supply of field crops, its main components and the influencing fac-

tors.

They point out that fertilizer consumption did not increase at the desirable extent be- tween 1976 and 1980. even it was somewhat below the level of 1975. ln addition to the weath- er conditions. the nutrient supply of the soil. which was below the reasonable level, also contributed to the reduction of the dynamic growth of crop production which caused that the targets of the five year plan period were not achieved.

The relatively low level of fertilization ín certain branches restrained the improvement of the degree of utiiization of resources.

The unfavoura'ble change in fertilizer consumption was due to several factors. Of these the decisive one was that the source of expanded agricultural production have lessened

in a notable proportion of the forms.

The authors discuss in detail the various aspects of the production of field crops, the relationships of the use of fertilizers and rentobility. the soil auality and the production

ields.

y Finally. they analyse the conditions for optimal increase of the consumption of fertilizers.

with regard to efficiency at the level of the national economy.

3 Statisztikai Szemle